Bioszféra
Ma éjjel nekem is megvolt idén elõször a vendégem, szúnyog személyében, pedig itt fagy lett reggelre.
Gyerekek, micsoda madárzsongás van! A poszáták varázslatos Puccini-áriákat dalolnak, a tengelicek ellepik a fák tetejét folyamatosan csicseregve, a bokrokban nyüzsgõ verebek beindították a pletykarádiót, a cinegék nyitnikékeznek, az erdei pintyek prüntyögve trilláznak, a feketerigók meg majd" megölik egymást fészekhely-elbirtoklás és házasságszédelgés ügyében, a távolban meg egy énekes rigó kiáltja gyönyörûséges melódiáját a napsütötte felhõk alá. Mindenhol egymást kergetõ, incselkedõ madárpárok húznak át a fák közt szuperszonikus sebességgel. Csuda tavaszi hangulat van!
Jól jött volna egy éjszaka a szobában, mert nekem kellett egy pimasz szúnyogra vadásznom...
Ha valaki szakember egyszer erre tévedne, és netán elõtte kért is engedélyt, akkor szívesen csatlakoznék ám hozzá egy Bábtava, Nyíres-tó, Zsid-tó vagy akár bármelyik gyapjúsásos dagadóláp bejárásakor Meg hát nem árt ha egy ismeretekkel felvértezett ember van ilyenkor a társaságában
Khm, békáknál (más állatoknál is) sok sok sok esetben a vízhõmérséklet döntõ a kikelõ, majd fejlõdésnek indult gyerkõcök végleges nemének meghatározásában. Sokfelé a vizek melegedése az oka a békaproblémának.
Mellesleg nagyon sok mesterséges szennyezés van hatással a békák nemére, olyan vegyi anyagok, melyek egyáltalán nincsenek kapcsolatban a fogamzásgátlókkal, sokkal inkább ipari festékgyártással, kõolajfinomítással...
Természetesen az mindenképp támogatást érdemlõ dolog, ha védik a békákat, akik csodálatos kis lények és valóban nagyon sokuk rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, így a szennyezõdésekre is.
Itt jegyzem meg, hogy most ébredtem rá, mitõl pirosodik ki annak az arca, aki szalad.
Hát a súrlódás miatt. Ha lassan sétálsz, a súrlódás ebbõl a szempontból elhanyagolható, még nem okoz problémát, ám szaladás közben fel is melegíti az arcbõrt, tessék csak megvizsgálni! Ugyanezért izzanak fel a légkörbe visszatérõ ûrhajók is.
:-)
Mellesleg nagyon sok mesterséges szennyezés van hatással a békák nemére, olyan vegyi anyagok, melyek egyáltalán nincsenek kapcsolatban a fogamzásgátlókkal, sokkal inkább ipari festékgyártással, kõolajfinomítással...
Természetesen az mindenképp támogatást érdemlõ dolog, ha védik a békákat, akik csodálatos kis lények és valóban nagyon sokuk rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, így a szennyezõdésekre is.
Itt jegyzem meg, hogy most ébredtem rá, mitõl pirosodik ki annak az arca, aki szalad.
Hát a súrlódás miatt. Ha lassan sétálsz, a súrlódás ebbõl a szempontból elhanyagolható, még nem okoz problémát, ám szaladás közben fel is melegíti az arcbõrt, tessék csak megvizsgálni! Ugyanezért izzanak fel a légkörbe visszatérõ ûrhajók is.
:-)
Na tessék, már ezt is a csajos dolgokra fogják:
Link
Brekk!
Egyébként mit jelent pontosan, hogy "természetes környezetben lévõ ösztrogének"? Milyen növényvédõ szerek rendelkeznek nõi nemi hormonakkal? És miért?
Link
Brekk!
Egyébként mit jelent pontosan, hogy "természetes környezetben lévõ ösztrogének"? Milyen növényvédõ szerek rendelkeznek nõi nemi hormonakkal? És miért?
Épp ezért csak átvitt értelemben lett sáros a cipõm is :-)
Tavaly voltunk lenn Villányban a párommal április közepén "nyaralni" 3 napot, azóta nem jártam felétek.
Tavaly voltunk lenn Villányban a párommal április közepén "nyaralni" 3 napot, azóta nem jártam felétek.
Nem tudom,nem vagyok békász ,az tuti hogy az elmúlt teleken ilyentájt szétfagytak volna,de micsoda pusztítást végezne közöttük egy hidegbetörés -5-10 fokkal!
Hát igen,ha ez az idöjárás az éghajlatváltozás következménye,akkor biza itt tetten érhetöek a következmények!
Hát igen,ha ez az idöjárás az éghajlatváltozás következménye,akkor biza itt tetten érhetöek a következmények!
Csodálom, hogy idén még nem láttam, tavaly volt már februárban (imágó alakja telel át). Tudomásom szerint ez az egyetlen hazai csõröslepke. :-)
Csinos kis jószág, csak piszok félénk. (Ellentétben egy rakás más lepkefajjal, belõle még sose vettem rá egyet sem, hogy az ujjamon landoljon...)
Csinos kis jószág, csak piszok félénk. (Ellentétben egy rakás más lepkefajjal, belõle még sose vettem rá egyet sem, hogy az ujjamon landoljon...)
Csõröslepkét tavaly galagonyán kaptam el:
Link
Egyébként ostorfára visszatérve, parkban engem nem zavar, míg nem szennyezett helyen nõ :-) Rigók valóban imádják!
Link
Egyébként ostorfára visszatérve, parkban engem nem zavar, míg nem szennyezett helyen nõ :-) Rigók valóban imádják!
Bárcsak így érezné a pécsi biológusképzõ falain belül unatkozó, vizsgák "kínjait" átélõ, informatikazseni hallgatók 5%-a..
Úgy ahogy mondod, én Pécsen tudok néhány fáról csak.
Ha jól tudom, bizonyos Barth D. prof (talán Sopron? kitûnõen összefoglalta a hazai ostorfákról eddig szerzett ismereteket, az Özönnövények 2. kötetében.
Ha jól tudom, bizonyos Barth D. prof (talán Sopron? kitûnõen összefoglalta a hazai ostorfákról eddig szerzett ismereteket, az Özönnövények 2. kötetében.
Bevallom, még nem kóstoltam. Azt látom, hogy a rigók jóízûen ropogtatják.
Amilyen kiváló, légszennyezést jól tûrõ városi sor-, olyan veszélyes gyomfa a hazai ártéri erdõkben - a gyalogakác, a zöld juhar és az amerikai kõris mellett. Az "50-es években elõszeretettel telepítették a homokfásított duna-tisza közi akác- és feketefenyõ-ültetvények alá második lombkoronaszint-képzõnek (az azóta szintén invazívvá lett kései meggyel együtt), hogy az avar nélküli, nudum aljon képzõdjön némi humusz. Szépen önállósodott aztán, ma már mindenütt találkozni vele: elsõsorban városi környezetben, mint réslakó, ártereken, de homokon is.
Egy védett csõröslepke-faj is él rajta (Lybithea celtis):
Amilyen kiváló, légszennyezést jól tûrõ városi sor-, olyan veszélyes gyomfa a hazai ártéri erdõkben - a gyalogakác, a zöld juhar és az amerikai kõris mellett. Az "50-es években elõszeretettel telepítették a homokfásított duna-tisza közi akác- és feketefenyõ-ültetvények alá második lombkoronaszint-képzõnek (az azóta szintén invazívvá lett kései meggyel együtt), hogy az avar nélküli, nudum aljon képzõdjön némi humusz. Szépen önállósodott aztán, ma már mindenütt találkozni vele: elsõsorban városi környezetben, mint réslakó, ártereken, de homokon is.
Egy védett csõröslepke-faj is él rajta (Lybithea celtis):
Nagyon szép dolgok vannak, már annak, aki meglátja a szépet. Én nagyon szeretem azt az erdõt, valószínûleg azért (is), mert gyerekkoromban szinte minden vasárnap vagy szombaton kimentünk oda, nagyokat sétáltunk, lestük az õzikéket, szarvasokat, vagy éppen a vaddisznókat. Szedtünk gubacsot, makkot, tobozt, amikbõl csináltunk karácsonyfadíszeket, kis figurákat. Õsszel gombásztunk, télen szánkóztunk, szóval piszok jól megvoltunk "Barátok nélkül". Vagy között? :-) Csöndben sétáltunk, hogy minél kisebb stresszt okozzunk a jelenlétünkkel. Emlékszem apám mindig haragudott rá, ha valaki "hasznos" meg "káros" kategóriába sorolta az állatokat. Az csak az ember önzõ szempontjából igaz. A rovarokat én is mindig megcsodáltam, hatalmas keresztespókok, szarvasbogarak, hõscincérek, stb. Négyéves koromban szemtõl szemben találkoztam egy fekete keresztes viperával a Baláta-tó mellett. Sõt, miután nem tudtam, mi az a szép fekete kígyó, meg akartam fogni. Szerencsére a szüleim hamarabb észrevették, miben mesterkedek, így megértem a következõ születésnapomat is. Egyszóval nem volt éppen ingerszegény a környezet.
Mi tavaly május végén láttunk iszonyat édes kisrókákat. Barátnõm esküvõjérõl jöttünk haza hajnal elõtt, a lagzi egy kastélyban volt egy erdõ közepén. Szóval szép lassan jöttünk (hoztak kocsival), és az út mellett több rókacsalád is mászkált, falatnyi méretû kisrókákkal, összesen legalább 20 rókagyerekkel találkoztunk :-)
Itt mellettünk a Látóhegyen is van róka, vannak õzek (imádják legelni a vetéseket...), hatalmas fülû mezei nyulak, rengeteg fácán, mindenféle kicsiny madár, ölyvek, két éve már vércsék is, elég sok tövisszúró gébics (jó sok tüskés bozót van fenn), õket különösen szeretem, fõleg, ha már kirepülnek a fiókák s a papa ül fenn a legmagasabb ágon, les minden mozgó dolgot, benn a bozót közt meg a mama röpteti a gyerekeket :-).
Erdõ az nincs sajnos (talaj se nagyon), csak telepített fenyves (gombázni az se rossz), viszont a rovarvilága is csodás, és én õket nagyon szeretem! Fõleg, amikor sok kis színes hernyó mászkál mindenfelé, meg csíkos, kockás, pöttyös bogarak, meg azt imádom, amikor kora hajnalban megyek fel és még dermedtek a lepkék s csak csimpaszkodnak a növényeken, s ha a tenyerembe veszem õket, akkor elkezdenek mocorogni, aztán elröpülnek. S akkor még nem beszéltem a hihetetlen csodás rejtõszínekben létezõ pókokról (nem tudom, a pókok látnak-e színeket, valamennyit kell, ha hasonlítani akarnak a virágra, amelyben elbújnak).
Itt mellettünk a Látóhegyen is van róka, vannak õzek (imádják legelni a vetéseket...), hatalmas fülû mezei nyulak, rengeteg fácán, mindenféle kicsiny madár, ölyvek, két éve már vércsék is, elég sok tövisszúró gébics (jó sok tüskés bozót van fenn), õket különösen szeretem, fõleg, ha már kirepülnek a fiókák s a papa ül fenn a legmagasabb ágon, les minden mozgó dolgot, benn a bozót közt meg a mama röpteti a gyerekeket :-).
Erdõ az nincs sajnos (talaj se nagyon), csak telepített fenyves (gombázni az se rossz), viszont a rovarvilága is csodás, és én õket nagyon szeretem! Fõleg, amikor sok kis színes hernyó mászkál mindenfelé, meg csíkos, kockás, pöttyös bogarak, meg azt imádom, amikor kora hajnalban megyek fel és még dermedtek a lepkék s csak csimpaszkodnak a növényeken, s ha a tenyerembe veszem õket, akkor elkezdenek mocorogni, aztán elröpülnek. S akkor még nem beszéltem a hihetetlen csodás rejtõszínekben létezõ pókokról (nem tudom, a pókok látnak-e színeket, valamennyit kell, ha hasonlítani akarnak a virágra, amelyben elbújnak).
Kossuthon most lett vége az Ökosansz c. mûsornak, melyben ma a fényszennyezés volt a vitatéma. Javaslom a visszahallgatását, hamarosan (kb. 17:00 felé) elérhetõ lesz a Link oldalon felül a menüben a Hangtár rovatban, ahol a Kossuth-ra kattintva órás bontásban lehet hozzáférni az adáshoz. Nagyon jó mûsor volt, csillagász, biológus, világítástechnikai szakértõ vendéggel.
Többek közt a fényszennyezés állatvilgra gyakorolt káros hatásait is elemezték.
Többek közt a fényszennyezés állatvilgra gyakorolt káros hatásait is elemezték.
"Bioszféra" szempontból különösen jó nap volt a tegnapi, a sason kívül láttam egy szarvascsapatot, õzeket, néhány rókát és ha minden igaz dámszarvasokat is, bár abban nem vagyok biztos, nagyon gyorsan eltûntek. Van egy kedvenc útvonalam, ahol végig szoktam menni a kaszói erdõben. Gyönyörû az erdõ arrafelé. Van néhány része, ahol nincs fakitermelés, csak kidõlt törzsek nagy összevisszaságban meg lápos, mocsaras talaj. Az ember úgy van vele, hogy látni véli Merlint a fák között. :-)
Tegnap és ma egészen rendkívüli élményben volt részem: mindkét napon láttam rétisast. Tegnap Kaszóban, ma a Mecsek nyugati részén. Gyönyörûek voltak!
Csak a pontosságért:tavaszi tõzike van még(!) az Õrségben, Dráva-mentén (Baranya), Somogyi-dombvidéken,a Nyírségben, Szatmár-Beregben stb.
De ez ne tartson vissza senkit, mert a zalai erdõkben vannak az egyik legszebb hóvirággal kevert tömeges állományok!
Tehát hajrá!
De ez ne tartson vissza senkit, mert a zalai erdõkben vannak az egyik legszebb hóvirággal kevert tömeges állományok!
Tehát hajrá!
Na akkor!
A terv vasárnapra a következõ :
- 10-re várom azokat akik jönnek,tali Becsehelyen,remélem idetaláltok,nem nehéz,ha meg kell,útközben tudok nyújtani telefonos segitséget
- elmegyünk felveszük a káki - és kiwi csemetéket
- vissza hazajövünk,ebéd gyorsan,majd elmegyünk megnézzük a tõzikéket Tormafölde nevü község mellett,utána ott egy rövidebb túra (azon a környéken még én sem nagyon sétálgattam szóval nekem is új lesz)
- hazafelé pedig ha az idõ engedi nézünk egy szép naplementét a fügés-hegyrõl
Túrázhatnánk másfele is de azért gondoltam a tõzikékre mert az az ország más részein nem nagyon van tudomásom szerint,s ha már épp most nyílik akkor pont aktuális!
A terv vasárnapra a következõ :
- 10-re várom azokat akik jönnek,tali Becsehelyen,remélem idetaláltok,nem nehéz,ha meg kell,útközben tudok nyújtani telefonos segitséget
- elmegyünk felveszük a káki - és kiwi csemetéket
- vissza hazajövünk,ebéd gyorsan,majd elmegyünk megnézzük a tõzikéket Tormafölde nevü község mellett,utána ott egy rövidebb túra (azon a környéken még én sem nagyon sétálgattam szóval nekem is új lesz)
- hazafelé pedig ha az idõ engedi nézünk egy szép naplementét a fügés-hegyrõl
Túrázhatnánk másfele is de azért gondoltam a tõzikékre mert az az ország más részein nem nagyon van tudomásom szerint,s ha már épp most nyílik akkor pont aktuális!
Nagyon aranyos vagy, de ha nem akarod azt látni, ahogy sugárban h..., inkább ne kínálj ilyennel... :-) Nem vagyok a párolt itókák nagy barátja, ha nem vagyok halálos beteg, a közelemben sem kívánom õket. A karsztok vize még vonzó, a növényi dolgaival sincs bajom, de miért nem lehet ebbõl egy jó teát fõzi inkább? ;-)
Sokkal inkább megfõzöm az ilyen boszorkányitalokat, mintsem megigyam. :-)
(Van egy külön szekrényem otthon a szárított gyógynövényeknek, rajtunk ugyan nem gazdagodik meg az eü miniszter semelyik rokona!)
Komolyra fordítva a szót, tényleg képtelen vagyok az ilyesmit meginni, olyan mély undor van bennem a gondolatától is, hogy na. Sima birspálinka torokfájás ellen még elfér, de semmi ízesebb.
Sokkal inkább megfõzöm az ilyen boszorkányitalokat, mintsem megigyam. :-)
(Van egy külön szekrényem otthon a szárított gyógynövényeknek, rajtunk ugyan nem gazdagodik meg az eü miniszter semelyik rokona!)
Komolyra fordítva a szót, tényleg képtelen vagyok az ilyesmit meginni, olyan mély undor van bennem a gondolatától is, hogy na. Sima birspálinka torokfájás ellen még elfér, de semmi ízesebb.
Nem szagolni, inni kell!
Akkor egy kis liptói gyógynedût, a Demanovskát ajánlom!
Állitólag a Deményfalvi-völgy (Alacsony-Tátra) karszt régiójában feltörõ karsztforrások vizébõl és 16-18 féle helyi gyógynövénybõl fõzik.
Akkor egy kis liptói gyógynedût, a Demanovskát ajánlom!
Állitólag a Deményfalvi-völgy (Alacsony-Tátra) karszt régiójában feltörõ karsztforrások vizébõl és 16-18 féle helyi gyógynövénybõl fõzik.
A szakember megadta a választ.
Talán annyit, hogy a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) észak-amerikai eredetû, erõsen szétterülõ koronájú.A déli ostorfa (Celtis australis) inkább "városi" fa és keskenyebb koronával rendelkezik.Ez dél-európai elterjedésû, mediterrán fafaj. Nálunk csak ültetett, de a klímát jól viseli.
Fõleg a közismert mediterrán városainkban, területeinken.
Talán annyit, hogy a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) észak-amerikai eredetû, erõsen szétterülõ koronájú.A déli ostorfa (Celtis australis) inkább "városi" fa és keskenyebb koronával rendelkezik.Ez dél-európai elterjedésû, mediterrán fafaj. Nálunk csak ültetett, de a klímát jól viseli.
Fõleg a közismert mediterrán városainkban, területeinken.
Köszönömm az lesz az!
Ettél már a bogyójából? Csodálatosan finom! Teli szoktam szedni a zsebemet vele, nem puha, így jól "szállítható" :-)
Ettél már a bogyójából? Csodálatosan finom! Teli szoktam szedni a zsebemet vele, nem puha, így jól "szállítható" :-)
Hát, nem tudom, én azt nem bírom... Már a szagát sem... :-(
Jut eszembe, tavaly olyan szép kövér fenyõdarázs-lárvákat láttam! Kíváncsi leszek, látom-e õket felnõttként viszont! Eddig csak egyszer volt szerencsém élõ fenyõdarazsat látni. Nagyon szép állat.
Jut eszembe, tavaly olyan szép kövér fenyõdarázs-lárvákat láttam! Kíváncsi leszek, látom-e õket felnõttként viszont! Eddig csak egyszer volt szerencsém élõ fenyõdarazsat látni. Nagyon szép állat.
Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) szerintem. A madarak nagyon szeretik.
Ha már itt vagy, mint erdõjáró jóember, hadd kérdezek valamit.
Van egy fafaj, sötétzöld, hosszúkás, ovális, hegyes levelekkel, illetve kb fél centi átmérõjû, kívül sima bõrû, barnás héjú, belül sötétsárga húsú, mustármag méretû maggal bíró bogyója van, amelynek galagonyához és datolyához hasonló íze van (marha finom), késõ õsszel - kora télen érik be. Én nem tudok semmilyen nevét, az uram szerint keszere. Bp-en sokfelé van fasorokban is, de én már láttam erdõben is.
Van egy fafaj, sötétzöld, hosszúkás, ovális, hegyes levelekkel, illetve kb fél centi átmérõjû, kívül sima bõrû, barnás héjú, belül sötétsárga húsú, mustármag méretû maggal bíró bogyója van, amelynek galagonyához és datolyához hasonló íze van (marha finom), késõ õsszel - kora télen érik be. Én nem tudok semmilyen nevét, az uram szerint keszere. Bp-en sokfelé van fasorokban is, de én már láttam erdõben is.
Még hogy pri poháriku?! Stiri velka (!) capované svetlé (Z.F!) pivo...a többi rendben van!
Ne udvarolj!
Különben is, hogy is volt a múltkori fényezéses dolog?Dettó!
És sose tanultam biológiát!
Különben is, hogy is volt a múltkori fényezéses dolog?Dettó!
És sose tanultam biológiát!
Húúú Noli, mindentudás és költõiség, így egyben?Sok lesz az így! Bárki elmondta volna (pl. gyõri-pécsi barátunk is) csak épp én voltam itt.És még a konkrét kérdésre se adtam választ!:/
De azért köszönöm, igazán kedves vagy.
És természetesen nagyon szívesen!
De azért köszönöm, igazán kedves vagy.
És természetesen nagyon szívesen!
Seregélyeket láttam tegnap reggel is meg most is, nem egy-egy elszórt példányt, hanem kisebb csapatot (8-10 fõs).
A Nemzeti Kulturális Alap honlapján (www.nka.hu) találtam két pályázati lehetõséget, -Ismeretterjesztés és környezetkultúra- (beérkezési határidõ: 2007. március 26.) témakörben:
1. Könyvek és elektronikus kiadványok támogatása
2. Alkotói támogatás
Nagyon hosszú a pályázat szövege, linket meg nem mûködik, olyan hosszú, úgyhogy íme némi navigáció a honlapon:
Intro, stb. átugrása után a nyitóoldalán baloldalon lévõ menüsorból: -Pályázatok-, utána -Aktuális pályázati felhívásokra- klikkeltek. Itt behoz egy táblázatot (az oldalon kicsit lentebb), itt pedig rá kell klikkelni arra, hogy -Ismeretterjesztés és környezetkultúra-.
Érdemes minden pályázatra (kitöltésre stb.) vonatkozó menûpontot is figyelmesen elolvasni, mert nagyon összetett a pályázati adatlap kitöltése.
1. Könyvek és elektronikus kiadványok támogatása
2. Alkotói támogatás
Nagyon hosszú a pályázat szövege, linket meg nem mûködik, olyan hosszú, úgyhogy íme némi navigáció a honlapon:
Intro, stb. átugrása után a nyitóoldalán baloldalon lévõ menüsorból: -Pályázatok-, utána -Aktuális pályázati felhívásokra- klikkeltek. Itt behoz egy táblázatot (az oldalon kicsit lentebb), itt pedig rá kell klikkelni arra, hogy -Ismeretterjesztés és környezetkultúra-.
Érdemes minden pályázatra (kitöltésre stb.) vonatkozó menûpontot is figyelmesen elolvasni, mert nagyon összetett a pályázati adatlap kitöltése.
Azt hiszem, a én borovicskát kihagyom, de a èapované pivo jöhet, remélem, így is bele fog menni, ha én csak félig iszom vele :-)
Rendben. Pri poháriku èapované pivo, i kali¹tek borovicka. Mert anélkül azt hiszem nem issza.
Valóban, õ amolyan mindentudó köztünk, a kisujjából képes kirázni a fórum témáját adó tudományok zömének nemcsak az alapjait, de még a részleteit is. Minden elismerésem. Növényélettanból kevéssé vagyok érdekelt, nem sokkal tudok többet e téren, mint amit megosztott velünk. Elég merisz téma nekem.
De vajon ki lehet õ, Börzsönyi bújdosó bioszos barátunk?
De vajon ki lehet õ, Börzsönyi bújdosó bioszos barátunk?