Bioszféra

Á, értem! Mozgó Doppler-radar :-)

Nem-nem,pont a Cb felé repült,lehet õ is extázisban volt

Szép napot Neked is!
Elvileg a Dunántúl veszettségmentes, nem tudom, felétek mi a helyzet. Mondjuk Floo esetében is lehet ugye szomszéd országból átjött róka. Szóval jobb vigyázni velük, persze fényképen át semmi gond :-)

Láttam, hogy barna rétihéja, kicsit ki kellett világosítani a képet, és máris feltûnt a szárnya mintázata. :-) Menekült a zivi elõl?

Egyébként szép jó reggelt, jó kedvet Mindenkinek Hölgyek, Urak

Szervusz Noli, jó reggelt
Ravaszdi koma nemrég az orrom elõtt sétált el a kerítés mellett... egyáltalán nem zsenirozta magát hogy a kutya megõrül a kerítés mögött, én meg nagy robajjal berobogok a gépért az erkélyrõl... lazán, "kóbor kutya" módjára ügetve "elsétált"... sajnos mire kiértem már "befordult a sarkon" és takarásba került... mivel a fácánok, ludak, kacsák is rendszeresen a hétvégi házak között meg a Duna-parton szambáznak, lehet hogy utánuk jött kis püspökfalatot nasizni ámde "abszolut nyugalommal" mint aki a legnagyobb biztonságban érzi magát

Most pedig indulunk Ivanscicára,megmásszuk a hegy déli oldalát is

Köszi,örülök hogy teccik
A róka története annyi,hogy mentem 100-al Romhány elõtt,mikor megpillantottam a réten sétálgató komát,satu,lükverc,elõkaptuk a gépet,és ahelyett hogy elfutott volna,a közte és az út között lévõ patakhoz igyekezett,tudomást sem véve rólunk....én mezitláb kiugrottam a kocsiból,és rókákat megszégyenitõ laposkúszással odasompolyogtam a patakhoz,és 3-4 képet tudtam csinálni,mikor eszmélt õkelme hogy hoppá az ott egy ember
Aztán felfutott a patakpart oldalába,megállt és mégeccer megnézett,oszt usgyi....mókás volt
A héja barna rétihéja,csak sebtiben mert nyakunkon volt a zápor

Jó reggelt Floo - szemfüles-ügyes ember, jó helyen, kellõ pillanatban ez jellemzõ a (Te) képeidre (is)

Hú, gyönyörûek a Cb-k!
A róka ilyen közel engedett???
Az is nagyon állat, amin repül a cserebogár és átsüt a nap a szárnyain.
A héja is remek!
A cseresznyéhez nincs mit szólnom, egyébként a muterom csak ilyen félérett állapotban eszi meg, ha már tök piros, nem szereti.
Nagyon szép képek ismét, nagyon jól fotózol, gratula!

Link
Kétbodonyi képek a hétvégérõl....zivi róka cserebogár meg ilyenek,közbe 1-1 zivi...
A végén haza füge és cseresznye

Igen én is nézem hogy a szerda országosan veszélyes lehet...

oké Holnapután megint fagyos lehet a reggel, én a pari - paprika palántákat letakartam már ma este is. Sajnos kevés gyümölcs lesz. Nem úgy mint tavaly..

Nem,hanem Zala megyében,de ezt a részt is ide sorolják,Szentgotthárdtól 60 km-re,de nem is ez a lényeg...

Tényleg nem érett,de nem is várhatunk tûzpiros cseresznyét,hisz elõbb zöld,majd rózsaszin és csak utána lesz piros,nehéz lenne egybõl érettet fényképezni

Egyébként ezúton is ki szeretném fejezni Feléd (Felétek) sajnálatomat és együttérzésemet a múltkori fagykár miatt...
Információim szerint az összesített adatok szerint 35000 hektárnyi (! !) ültetvényt ért 100%-ot közelítõ fagykár Szabolcsban és környékén, -4-8 fokos minimumértékek mellett....
Ez olyan súlyú esemény,hogy ha innen kezdve egész évben csak ezzel foglalkoznánk,az is kevés lenne egyrészt a szolidaritásunk kifejezésére,másrészt arra a kritikára,ami a meteorológiai szakmát illetheti azért,ahogy ezt elõ-és utójelzésileg kezelte.Hogy aztán ennek a szinoptikai részletei voltak-e olyan gyengék,mint amit az eredmény mutat,vagy az általam oly sokat bírált, megfelelõ kritériumok nélkül telepített mérõállomások félrevezetõ adatai,az csak akkor derülhetne ki,ha szakszerû vizsgálat tárgyává tennék...
A lelkiismeretfúrdalás íratja velem ezeket a sorokat és távol áll tõlem minden provokatív szándék! !
Az is nagyon sajnálatos, hogy a károk méretei csak a különbözõ hírforrásokat célzottan figyelõk tudomására juthatnak,nincs akkora vízhangja,mint amekkorát érdemelne....
Mivel én is dédelgetem naponta figyelem a növényeimet,és még mindig rettegek attól hogy (fagy)kár érheti õket (bár már május van) ,mélységesen együtt tudok érezni azokkal akiket ekkora kár ért....

Ott termett? Szentgotthárd Sopron tájékán?

Usrin!
Csak nem biztos hogy a hûvös-csapadékos Alpokaljára várták volna az elsõ cseresznyét

Azt nem mondta, hogy érett volt.

hol az a cseresznye, ami érett?

És akkor ezúton gratulálhatunk (ha jól emlékszem) Szibériának és B.Hópihének, akik már hónapokkal ezelõtt megmondták, hogy áprilisban cseresznyét fogunk enni.

Kétbodonyban voltam hétvégén (Romhány mellett),ott a szõlõ most hajt rügyezik,itt már fattyazni kell
Hazaértünk este és megejtettük az idei elsõ cseresznyeevést,még nem olyan édes mint a késöbbi fajták,de cseresznye

Úgy látom, kissé elbeszélünk egymás mellett... Pl. csak most látom, hogy szakkönyv-ügyben te az ITTHONI irodalmat kritizálod. Erre sajnos igaz, amit írsz, magyarul valóban fáziskéséssel jelennek meg az új eredmények. (Ennek egyik oka, hogy a felduzzasztott hallgatólétszám mellett az egyetemi oktatóknak legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy nekiüljenek színvonalas könyveket írni.) De aki komolyan foglalkozik tudománnyal, attól azért elvárható, hogy angol nyelvû könyvbõl ugyanúgy tudjon tanulni... Ezeket a könyveket pedig nem a neten, hanem kutatóintézetek vagy egyetemi tanszékek könyvespolcain lehet megtalálni. (A netre már csak azért sem kerülhetnek fel, mert a kiadóknak és a szerzõknek is élni kell valamibõl.)

És nem véletlenül készülnek tankönyvek, összefoglaló mûvek... kezdésként mindenkinek rendszerezett információra van szüksége. Még az sem katasztrófa, ha ez nem a lehetõ legfrissebb. Ha az alapok megvannak, erre felépítve aztán már el lehet mélyedni a legújabb, sokszor még vitatott elméletekben is... Ha neten olvasol friss tudományos cikkeket, azért érdemes megnézni, milyen munkákra hivatkoznak a szerzõk. Ezt nem divatból teszik, hanem azért, mert az alapok nélkül értelmetlen lenne a munkájuk...

(A fórum szétOFFolását viszont nem kívánom folytatni - de teszem azt, egy Metnet-találkozón szívesen beszélgetnék errõl a témáról is.)

Engem nem kell pontozni, nem reagálok, csak olvasok. (Azt is kivételesen, az egészestét betöltõ monológok közül, mert a nevem olvastam..). De a véleményem fenntartom.

Bizony, hogy az, jobban is sikerült, mint az enyém, gratula!

Húúú jó témát feszegettek de nincs idöm elolvasni...

Azért ezt a sort még kiegészítem mert hiányos, aztán eltûnök a kölkökkel csavarogni hosszabb idõre, majd este, bográcsolás után "pontozok"
"egy kimûvelt emberfõ agyában visszatükrözõdve fogant EGYÉNI értelmezés szerint... " kiegészítem:
EGYÉNI értelmezés szerint, mely lehet elfogult, "vaskalapos" öntörvényû itéletekbõl felépített, tévutakra vezetõ tetszetõs elgondolás, DE lehet "alapkõ" vagy "újabb lépcsõfok" is, mely/re/en építkezve vagy továbblépve, újabb és újabb hasznosítható eredményeket és/vagy kutatási területeket lehet elérni

Eszerint õ is az lenne..? Link
Tavaly fotóztam.

Na megvolt a hami, közben meghallgattam Ránki György Lúdapó meséi c. opuszát...meglepve fedeztem fel benne a "Walkürök lovaglása" legjellemzõbb zenei részét... akkor most Usrin és Jaurinum kollegáknak szakkönyvekre/szakképzésre vonatkozó bejegyzéséhez fûznék "elõszó" jellegû megjegyzést - sztem nem lehet ilyen egyszerûen pálcát törni a NET felett a szakkönyvek javára... ezért még egy bejegyzésben tételesen sorbaveszem érveiteket, aztán eldugulok megint mert sok dolgom támadt és gondolom nektek is van elég dolgotok minthogy a döglött oroszlánt rugdossuk... elõrebocsátom egyéni véleményem és tapasztalatom szerint a hazai szakemberképzés pedig igenis hígul, gyengül, sokféle okból - elég ha csak a sorozatban "gyártott" diplomásokra gondolok aki "kis...lték" a diplomát, jóformán csak a ZH-kra és katalógusolvasáskor ülve be elõadásra "mindegy csak görbüljön" alapon... ÉS sajnos a hazai felsõfoku képzés alig-alig kapja meg amire szüksége van; az értékes és a tudás átadására képes szakemberek külföldön kénytelenek érvényesülni (csak a rokonságomból sok példát említhetnék) a szakkönyvek pedig eszméletlen drágák (emellett nemegyszer mintha soronként fizetnék õket vagy csak hosszan locsognak körbejárva a témát mint én nemegyszer) továbbá - legalábbis sz.gépes illetve kémai területen (polgári képzésem eddig terjed) - igen soxor felületesen lektorálva, rossz példaprogramokkal, tele értelemzavaró sajtóhibákkal; de úgy vélem a többi szakterület szakkönyveivel sincs ez másként... tehát PROTESTÁLOK a nethasználókat "egykönyvûnek" minõsítõ, némileg pejorativ jelleggel bíró jelzõ ellen... igaz a neten is elõfordul mindaz a negatívum, amit az elõbb felsoroltam a "papíralapú publikációk" esetében, de még igy is SOKKAL HAMARABB ÉS OLCSÓBBAN juthat az ember a szükséges információhoz... eleve egy szakkönyv "kimerevített felvétel" vagy "fénykép" egy adott tudományághoz tartozó területrõl a könyv megírásának idejében rögzítve, majd "elmesélve" egy kimûvelt emberfõ agyában visszatükrözõdve fogant EGYÉNI értelmezés szerint...
úgy vélem, itt mindenki számítógépes munkahelyen dolgozik/ott vagy számítógépet használ a munkájához - az internetes adatok, publikációk kikeresése, feldolgozása pontosan ugyanolyan mint az egyetemi hálózat adatbázisának használata, csak világméretû léptékben és a LEGFRISSEBB eredményekhez juthat a szakember úgy a elméleti mint gyakorlati szinten... és itt nem az érdeklõdõ átlagembernek szánt "kommersz, népszerûsítõ" website-okra gondolok, HANEM most csak hazai példákat sorolva - Országos Mûszaki Könyvtár, Széchenyi Könyvtár, MEK, az egyetemek, fõiskolák általában a hazai tudományos és oktató intézmények könyvtárainak internetes hozzáféréseire gondoltam, mindemellett, jó nyelvtudással bárki talál akár teljes könyveket is bármely ország bármely oktatási intézményének "internetes hálózati" elérésével...
ERGO: aki a netet aktívan használó embert "egykönyvûnek" minõsíti, pontosan olyan magatartást vesz fel, mint Gutenberg korában a hivatásos céhekbe tömörült könyv- és kéziratmásolók akik minden erejükkel igyekeztek Gutenberg mestert megbénítani, lehetetlenné tenni... ennyit általánosságban, érveiteket pontonként külön-külön és részletesebben is megválaszolom...

Gratulálok a képekhez! Észrevenni a 2 nappal azelõttihez képest néhány mázsával több levelet a Zengõ bükkfáin. Óbányához még nem volt szerencsém sajnos, de tervbe van véve. Püspökszentlászlón néhány éve egy március végi, aranyló tavaszi napon voltunk, a Völgyi-rétektõl a Schober-malomig vastag hónyelvek emelkedtek a patakpart fölé, melyet sokfelé átböktek az illatos hunyor és a májvirág kedves fejei.
Bánáti bazsarózsát láttatok?

Nade Noliiii.....

Ha most freudista ihletésû tréfával akarnék élni, akkor elmesélném, minek kell Neked a hatvan centis Dobson. :-) :-) :-) De inkább hallgatok.

A sarlós, az egyáltalán nem fecske, csak a nép az alakbéli hasonlóság okán nevezte el annak. Az angol már nem ugyanazt a szót használja a sarlósra meg a többi valódi fecskére, swallow a füsti, a molnár, stb., a sarlós meg swift.
A sarlósok nem nagyon tudnak ülni, nem alkalmas a lábuk az ágakon való kapaszkodásra, aludni is röptükben szoktak, sõt, a párzás is a levegõben történik. Nem semmi madarak! Szerencsére nálunk elég sok van, imádom, amikor augusztusban a gyerekekkel kiegészült nagy csapatokban folyamatosan sivítva kerülgetik az épületet, ahol dolgozom. :-)

Szervusz kedves Noli
Teloméra ügyben EDDIG igazad van, de a hírek szerint komolyan ügyködnek a dolgon - és valszeg meg is fogják oldani, mert EZT a kutatást vélhetõen anyagilag is támogatják azok akik halhatatlan istenként az idõk végezetéig szeretnének lubickolni a jólétben...
-----------------------------
"Olyan nincsen, hogy meggazdagodás vágya, mivel minden "vágy" a szaporodás sikerességéért létezik csupán"
hmmm Noli Te ennyire sommásan leegyszerûsíted a szaporodás/átörökítés körébe az olyan komplex dolgot mint a VÁGY? ezerféle vágy létezik amit nem a szaporodás sikeressége motivál... én pld. vágyom egy 60 cm-es Dobson-távcsõre, ehhez sok pénz kell, elõ kell teremtenem valahonnan, de semmi köze a szaporodáshoz... a négy kölköm nem azért vagyon mert én annyira akartam õket, hanem exnejem késztetése volt
-----------------------------------------
"az aszkéta életmódú (baromi keveset evõ) szakik kissé tovább élnek az átlagembernél".... ennek igazat ad az arab mondás (mely nyilván népi tapasztalaton alapul) - "Allah mindenkinek kimért egy ételadagot, aki elõbb eszi meg, elõbb is hal meg"... mégis, bocsáss meg hogy ellentmondok, de ellenpéldák sokaságát tudnám felhozni a hosszú életû és a józan észnek teljesen ellentmondó életet élõ híres emberekre... akár saját szerény(telen) személyemet - a dokik szerint a szervezetem állapotából még 40-50 életév néz ki, csakhogy csapágyasra hajtottam a szívem és azt nem a méreganyagok tették, hanem a túlhajtott és stresszes életmódom... nemzedékekre visszamenõen hosszú életû volt a családom apai-anyai ágon (a pár "korai" kivétel minden esetben szívprobléma miatt történt), azt vélem ez genetikai adottság ki meddig él - én pld. soha nem voltam beteg akkor sem ha tombolt a környezetemben az influenza, az orvosi lapom a szívmûtétemig évtizedeken át üres volt; de ekkor is a dokik szerint "rendhagyó eset" voltam, a sebeim szokatlanul gyorsan gyógyultak és a megszokottnál jóval hamarabb nyertem vissza az erõmet és fizikai aktivitásomat, a jókedvemet pedig még félkómás állapotban sem vesztettem el, bár erre hálistennek nem emléxem mer utólag "égett a pofám" ... egész életemben "két végén égettem a gyertyát" mindíg szeret/t/em a nehéz ételeket (fõleg húst hússal) és legénykoromban még innya is ittam rendesen (bárkit asztal alá ittam, bár ezzel leálltam a házasságom után)...
Egyéni véleményem: az ember MINDENEVÕ, szüksége van húsra és növényi táplálékra egyaránt a hosszú élethez - bár én elsõsorban a génekre ÉS a fizikai aktivitásra vinném vissza a hosszú élet titkát - korábban írtam, kölökkoromtól sportoltam és jártam a természetet gyalog, kerékpárral, síléccel, vitorlással - én ennek és örökölt génkészletem javára írom rendhagyóan gyors felépülésemet... az hogy a mûtét miatt már nem terhelhetem magam úgy mint régen, az egy dolog, de az életvidámságom átsegít mindenen... ezt igazolandó idézlek:
"pozitívan befolyásolom a saját életem kilátásait is. A saját kezûleg elvégzett munka, ha látom, hogy értelmes és jó eredményt hozó tevékenység, olyan örömforrás tud lenni"
tökéletesen igazad van! sztem EZ a hosszú élet titka... élj magad és mások számára hasznos, AKTÍV, TELJES és VIDÁM életet, nevettesd meg a Halált is, majd legyint egyet és otthagy - ahogy a Biblia is irja: "MINDEN ÓRÁDNAK SZAKÍTSD LE VIRÁGÁT!"

Mondom a fogamzásgátlás feltalálása elõtti idõkrõl beszélek...
Mellesleg ebbe úgy is beleszólunk, hogy egy rakás korábban erõsen gyérítõ hatással bíró betegség ellen oltunk, nagyon sok korábban halálos betegséget ma könnyedén gyógyatunk, ezzel nagyon nagy mértékben megnövelve a gyermekünk felnõtté válásának esélyét, eképpen a világnak ebben a "civilizált" felében azért is szülnek kevesebbet, mert kisebb utódlétszámmal is elérhetõ a szülõi tulajdonságok biztos átörökítése.
Ahol legjobban nõ a népesség, ott nem nagyon alkalmaznak semmilyen fogamzásgátló módszert, ezt azért el kell ismerned.

És a villlásfarkúak pedig jól nevelten feletek: csivit-csivit, csíj-csíj :-)
A sarlós- vagy a molnárfecs lóg ki a fecskesorból?

Emlékszem, úgy gyakoroltam gyerekként a számolást, hogy amikor gyülekeztek a (füsti?)fecskék a villanydróton, akkor számolgattuk õket. Jó nagyokat nevettünk, amikor egy-kettõ felrepült, vagy megérkezett, jól megzavarván ezzel az addigi komoly munkánkat.
Szomorú, hogy ennyire megfogyatkozott a fecskék száma. Nekem úgy tûnt, hogy elég hirtelen egyik évrõl a másikra.

Persze, vannak ilyen esetek is - de a világban mégiscsak a legfejletlenebb országokban nõ leggyorsabban a népesség, tehát a szaporodóképes kort is ott érik el legtöbben... És nem hiszem, hogy a bangladesi v. nigériai népszaporulatról az odalátogató milliomosok gondoskodnának. Magyarországon belül kicsiben ugyanez a helyzet - épp a legelzártabb, legszegényebb vidékeken nõ a népesség, pedig a Csereháton sem sok vállalatigazgató fordul meg...

De szép! :-)