Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135134 - 2012-11-11 19:54:41)

Kedves cyclones: A tendencia folytatódni fog megnyugodhatsz. Ha a tegnapi OMSZ elnökkel készített videót megnézed ott Õ is említi hogy a változás elején vagyunk és nem látszik a vége.

A változás mértékére jellemzõ, hogy a jégkorszak idején 11 fok volt a föld átlaghõmérséklete a mult századi 15 fok helyett, azaz csak 4 fokkal alacsonyabb. Jelenleg most 1 fokos melegedésnél tartunk azaz 16 foknál és még jó 3-4 fokot számolnak néhány évtized múltán. Ha -4 fok jégkorszakot eredményezett anno, akkor +4 fok mit fog okozni. Hidegrekordokat egészen biztosan nem. Nem kell magunkat álltatni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135133 - 2012-11-11 19:45:33)

Ki tudja meddig folytatódik ez a tendencia és mi lesz akkor...egyik lehetõséget sem lehet kizárni.Bár nem hinném hogy megérjük azt az idõt

Tudom hogy nem a télrõl van szó hanem arról hogy a tél is meleg lenne erõs uv sugárzással...Ezt próbáltam megcáfolni hogy lehet azért túlzás ez.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135132 - 2012-11-11 19:37:20)

A videóban nem is a télrõl van szó egyébként.
Ha 2050-re hidegrekordok dõlnek meg akkor kézen állva megyek Budapestig. Honnan lenne hideg ha az eddigi tendenciák folytatódni fognak ?! Minden bizonnyal nyáron már jégtakaró sem lesz északon.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135131 - 2012-11-11 19:26:06)

Azért kétlem hogy 2050-re megszûnne az a fogalom hogy TÉL... Lehet gyakoribb lesz a szárazság meg több hideg,melegrekord dõl meg és még szélsõségesebb lesz az idõjárás.

Már a szpészvedör is a napciklus korábbi maximumáról ír: Link
Ezt (sõt, azt, hogy maximum mér tavaly év végén megvolt), már tavaly és az éven többször kifejtettem, azóta is tartom.
Íme egy saját diagram: Link
Az adatok az általánosan elfogadott SIDC adatok (Brussels International Sunspot Number).

A pillangó-diagram is pár hónapja erõsen árulkodó: Link

Nem vagyok ebben biztos. Pl. a Pápa térsége (kistérség,városkörnyék,járás - mindig másképp nevezik) biztosan nem mondhatja el, hogy klimatológiailag jobb helyzetben van, mint korábban. Valamikor Pápán két helyen volt állomás, mérés ill. Farkasgyepûn. Most a városban talán csak amatõrök mérünk, viszont van észlelés a reptéren és egy automata Nyárádon. Farkasgyepû eltûnt, igaz a Kõris-hegyen van valami mérés, de csak ottani csapadékadatokról hallottam (Bakonyszücs néven). Persze csapadékmérés régen is több volt és ma is több helyütt van, de hogy hány számít hivatalosnak (rekordbiztosnak) nem tudom.

Valóban vicc, majdnem naponta dõl meg meleg - hideg rekord, de miért is? Töredéke mérõállomás nem volt a mainak még egy - két évtizede sem, a régmúltról nem is beszélve. Aztán a jámbor polgárba nem is nehéz ezek után belebeszélni hogy micsoda szélsõséges idõket élünk, hiszen még adat is van róla! A statisztikával lehet a világon a legnagyobb ferdítéseket elkövetni! A bulvármédia szenzációhajhászása pedig gondoskodik a széles körû elterjedésrõl!

Amire itt meg is történne az elsivatagosodás, addigra mi már nem élünk, mert ez nem néhány év alatt lezajló folyamat lenne.
Fõleg, hogy tényleg nem is lesz.

Én azért nem hiszek ebben az elsivatagosodás dologban, mert kb 200 éve kb 1800-as évektõl jegyzik pontosan az idõjárási adatokat. 200 év alapján milyen alapon lehet következtetni??? Sokszor elhangzik híradókban 50 éve nem volt ilyen meleg.... És akkor miért volt olyan meleg? Nah mind1 nem szítok vitát.

Az általad linkelt tanulmányban a végén van két térkép a talajnedvesség eloszlása eloszlásáról 2010 májusában és 2012 májusában.
Érdemes megfigyelni, hogy a két térképen a nedvesebb és szárazabb foltok tekintetében mennyire hasonlít egymásra, szinte tökéletes másai egymásnak, pedig az egyik a rekordcsapadákos évben, a másik pedig az aszályos évben készült.
Gyanítom, az elrendezõdés mindig vagy közel mindig ilyen a mérõhelyek miatt.
Egy völgyi, mély fekvésû, patakparti mérõhelyen mindig magasabb a nedvesség a talajban, mint mondjuk egy dombtetõn.

Felületes, mert nem szándékoztam belemenni a miértekbe, csupán arra utaltam vele, amit te is írtál, a túlzásokra, valamint az elhamarkodott kijelentésekre és a szerintem értelmetlen trendhezkötöttségre (ha tengap volt valami, ma van valami, kettõ között X változás, akkor a ma és holnap között miért kell zsigerbõl X változást feltételezni)
Ezekre pont jó példa ez: Link

Azért ez eléggé elnagyolt megállapítás.
A csapadékosság kérdése elsõsorban mezõgazdaságilag fontos, hiszen Magyarországot egy esetleges aszályosodás nem a vízhiány miatt érintheti, hiszen annyi felszín alatti "tározó" van, hogy ez soha nem lesz probléma. A növénytermesztést pedig alapvetõen átalakíthatja, hogy jellemzõen a tenyészidõszakban - április-májusban - csökkent leginkább a csapadék, míg a nyári növekedés döntõen a konvektív csapiból származik, azaz gyakran több kárral jár, mint haszonnal.
Én nem vitatom a globális felmelegedést, ahogy annak súlyos következményeit sem, ám a túlzásoktól óvok. Ezek a túlzások pedig azért történnek, mert a közvélemény annak a tudósnak a véleményére figyel, aki feltûnõt mond. Az emberi természetbõl adódóan pedig mindig lesznek olyan magamutogató emberek, akik a reflektorfény érdekében markánsabban, túlzóan fogalmaznak.

Az 1850-es, 60-as években az országos átlag (a jelenlegi Magyarország területére) ~500 mm, az 1880-as években ~650 mm, a XX. század elején ~600 mm, jelenleg ~550 mm.
Az elmúlt úgy egy évszázadban az éves mennyiségben látható csökkenés a tavaszok és õszök szárazabbá válása miatt van. A téli csapadékmennyiségben nem történt lényegi változás, a nyaraknál sem. Utóbbinál az elmúlt néhány évtizedekben enyhe növekedés tapasztalható. Az elmúlt 170 évben a legcsapadékosabb az 1880-as évek voltak, a legszárazabbak 1860 körüliek. Akkor ~2 évtized alatt az éves mennyiségben +30% volt a változás, az utolsó 110 évben -8%. Ha ma ilyen nagymértékû + változás lenne, mint ami a XIX. században volt, akkor mit akarnának éjjel-nappal megetetni velünk, hogy "közeleg az özönvíz?" Ugyanmár. De az elõjel jelenleg -, így most a meg fogunk sülni és a sivatagosodás van nyomva.

Nem biztos, hogy a közérdeklõdés miatt esik túlzásokba. Környezettanos, ráadásul IPCC-s...

Most hallgatok egy klímaváltozásos beszélgetést a Hír TV-n. A mûsorvezetõt hagyjuk, hiszen tájékozatlan, de van itt egy Nobel-díjas Ürge Diána, aki klímakutatóként arról beszél, hogy miként alkalmazkodjunk, mit tegyünk, hogy ha a század végére a 2 fokot el is éri a globális átlaghõmérséklet-emelkedés, ne legyen 5-6 fokos emelkedés.
Ahogy errõl lentebb beszéltünk, még a 2 fokot sem erõsítik meg a grafikonok, nemhogy az 5-6 fokot. De klímakutatóként õ még drámaibb képet fest. Ezekre mondom, hogy nem a sajtó tehet a túlzásokról, hanem a közérdeklõdés érdekében túlzásokba esõ tudósoknak nevezett okoskodók.

Sõt, az jutott eszembe, hogy még tovább lehetne árnyalni a képet: én nem csak a csapadékkal és a hõmérséklettel külön foglalkoznék. Ha már az aszályt emlegetted a 7919-ben, inkább az aszályindexeket néztem volna (a csapadék és a T-k mellé). Ezekbõl elég sokféle van, a csapadékot és a hõmérsékletet is figyelembe veszik, ill. azoknak különbözõ függvényei. Ha ezekbõl lenne egy adatsor (amit visszamenõleg is meg lehet csinálni; lehet, hogy rá is szánom magam), abból derülne ki csak igazán, hogy tényleg gyakoribbak és erõsebbek-e az aszályok.

Hát igen a kivételesen csapadékos idõszakokról nem esik szó ami beleesik az aszályosnak vallott periódusba.Lesz minden itt szárazság hol csapadéktöbblet,árvizek stb.

"Az elkövetkezõ évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak."
Igen, ezt több helyen is így írták, a "hivatalos" elõrejelzések ezt mondják. Csak akkor mivel magyarázzák, hogy "télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés"?
2010-re meg rá sem kérdezek, az úgy is biztos a "szabályt erõsítõ kivétel", vagy úgyis még "belefér a szórásba".
"Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék idõbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált". Szerintem emiatt nem csak az aszályveszély nõ, hanem a "2010-veszély" is. Ilyen idõszakokról pedig vannak krónikák a XX. sz. korábbi idõszakaiból is.

Az entereket azért kiszedhetted volna, ha már idézõjelekre nem futotta...

Te vagy a felsõszentiváni látóasszony gyereke, vagy unokája? Ha igen, akkor érthetõ , hogy van szemed a látásra, és van füled a hallásra, van érzéked a jövõbe látásra. Másként mire alapozod ezt a meglehetõsen borús jövõképet? Bármely idõszakban - ha csak az elmúlt ezer évet vesszük alapul - lehetett volna a "szokatlan" idõjárásból kiindulva jövendölni hasonlót.

Az idei aszályhoz is lehet köze.
Az éghajlat változása hazánkat is egyértelmûen érinti, méghozzá döntõen negatívan. A XX. század során a globális átlagnak
megfelelõ mértékben emelkedett Magyarországon a földfelszíni átlaghõmérséklet, és az elkövetkezõ évtizedekben szintén
a globális átlaggal nagyjából megegyezõ mértékû melegedés várható.
A XX. század során erõteljesen (éves átlagban kb. 640 miliméterrõl kb. 560 miliméterre) csökkent a hazánk területére lehulló
csapadék mennyisége - télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés. Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék
idõbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált, emiatt is jelentkezhettek erõteljes aszályok az elmúlt bõ húsz évben. Az elkövetkezõ
évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval
szárazabbá válnak. Mindez fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára!

Hehe, te már a módosított mondatot olvasod. Ezek szerint kiszedték a baromságot.
(azt ecsetelték, hogy mivel a metán üvegházhatású gáz, ezért károsítja az ózonréteget, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést... jézusom!)

"Mivel a metán nagyon erõs üvegházhatású gáz, nagy mennyiségben jelentõsen felgyorsítaná a globális felmelegedést."
Nem tudom, de ez nem tûnik annyira helytelennek. A sarkvidéki sekélytengereken az üledékekben tárolódó metán-hidrát az ottani körülmények között ugyan stabil kémiailag, de ha valóban tudna melegedni kicsit a tengerfenék, annak hatására az metánná és vízzé bomolhatna, és így nagy mennyiségben kerülhetne a légkörbe. Erõs üvegházhatása miatt pedig könnyen lehet, hogy ez valóban hatással lehet a klímára, és akár tényleg emelhetné a globális átlaghõmérsékletet.
(Ami talán már a vészmadárkodás-kategória, hogy a felszabaduló metán lazítaná az üledéket, így a selfperemeken partomlások, zagyárak jelentkeznének, amik miatt az üledék mélyebb rétegeiben fellépõ nyomáscsökkenés szintén a metán-hidrát bomlását segítené egyfajta pozitív visszacsatolásként.)
Kicsit esetleg pontatlan a megfogalmazás. Más nem tûnt föl nekem. Ja, meg a "jelentõsen" szó azért talán túlzás.

"2012-re a jéggel borított terület mérete 3,41 millió négyzetkilométerre csökkent, ami 50 százalékkal alacsonyabb az 1979 és 2000 között mért éves átlagoknál."
Már több cikkben is látom, amikor egy évi minimumot egy évi átlaggal hasonlítanak össze. Annak mi értelme? Abból nem derül ki, hogy az adott minimum soknak vagy kevésnek számít.

Annak valóban semmi értelme. Azonban pontatlan a cikkben a megfogalmazás. A helyes és valós állítás így szól:
"2012-re a jéggel borított terület mérete 3,41 millió négyzetkilométerre csökkent, ami 50 százalékkal alacsonyabb az 1979 és 2000 között mért minimumok éves átlagánál."
Ugyanis az Arktiszon az 1979 és 2000 évek között a jégborítottság minimumok éves átlaga 6,9 millió négyzetkilométer volt.

Gondolom nem kerülte el senki figyelmét, micsoda ordas baromság van az indexes cikk utolsó mondatában.

Nekem nincs energiám az ilyen zagyvasághegyeket közlõ cikkeket elemezni és igazságtartalmukat lépésrõl lépésre kivizsgálni. Szerencsére Neked van erre bõven energiád !
Magamat nem szeretném már ismételgetni e témában, csak azt jegyezném meg, hogy belefáradtam már abba, hogy különféle interpretációkkal találkozhatunk e témában, csakhogy a leközölt adatok, diagramok, grafikonok és térképek alapvetõen hibásak. Semmit nem ér egy ilyen adathordozó vagy táblázat anélkül, hogy nincs mellé írva az eredete, szerzõje, a mértékegység, az idõskála vagy utalás a számítási módra stb. Így látunk egy görbét vagy térképet, amirõl sejtjük hogy celsius fok, vagy anomália meg van ott pár évszám. Aztán kérdezgetjük: mi mennyi ?

Ennek a cikknek a hangneme nem az igazi, ez olyan összeesküvés-elméletre hajaz.
"A mérések mindenesetre hitelesek, hiszen az adatokat 3000 szárazföldi és vízi pontról gyûjtötték össze, tehát azokat nem lehet vitatni." Érdekes, én jóval több meteorológiai állomásról tanultam (olyan 10 000 körüli számra emlékszem). Ha tényleg kihagyták a létezõ állomások nagy részét, akkor az nem biztos, hogy hiteles.
Számomra egyébként az utolsó szakasz a mérvadó.
Még annyit, hogy a globális felmelegedés a pár éves/egy évtizedes idõskálákon valóban megszûnt (nincs egyértelmû melegedési trend), de30-50 éves idõskálán a legutóbbi idõszakokban továbbra is jelen van. Pusztán azért, mert ha az utóbbi 15 év adataira illesztünk, akkor majdnem pont 0 meredekséget kapunk, ha meg mondjuk 40 évére, akkor meg valamennyire pozitívat. Aztán lehet rajta vitatkozni, hogy van-e melegedés, vagy nincs.
(Arra akarok kilyukadni, hogy a vizsgálatok során gyakran megfeledkeznek az idõskála megválasztásával. A globális T-átlag ugyanis nem lineárisan viselkedik, hanem rengeteg [valószínûleg végtelen] nemlineáris oszcillátorból áll össze. A trendeket az mutatná jobban, ha ezen oszcillációk és a köztük lévõ csatolások közül fedeznénk föl minél többet (pl. ilyen az AMO vagy az ENSO is).)

"2012-re a jéggel borított terület mérete 3,41 millió négyzetkilométerre csökkent, ami 50 százalékkal alacsonyabb az 1979 és 2000 között mért éves átlagoknál."
Már több cikkben is látom, amikor egy évi minimumot egy évi átlaggal hasonlítanak össze. Annak mi értelme? Abból nem derül ki, hogy az adott minimum soknak vagy kevésnek számít.
"A kutatók úgy vélik, hogy az északi és a déli sarkkör változásai alapvetõ változásokhoz fognak vezetni;" mondjuk értem, hogy mire gondol, de ez a mondat azért egy kicsit félresikerült .
A linkelt nature-tanulmány nem 1450 éves ciklusokkal, hanem az utóbbi 1450 év változásaival foglalkozik. Az abstract szerint - ha jól értem - nem láttak az utóbbi 1450 év tengeri üledékeiben a jelenlegihez hasonló olvadásokra utaló nyomokat (és nem látok elõrejelzésekrõl említést).
Az "Észak Dél ellen" fölötti szakasz úgy ahogy van, zavaros. Az ott linkelt cikk írója biológus (állat-viselkedéstanból doktorált).
..."függetlenül attól, hogy a természetes jégtakaróról van szó, vagy arról, amit a kontinens saját gleccserei termelnek." Amit a gleccserek termelnek, az nem természetes?
"...a társaival megállapították, hogy ami a NASA mûholdképein összefüggõ jégrétegnek tûnt, az valójában sodródó jégtáblák és tengeri jég keveréke." Arról volt szó a cikkben korábban, hogy összefüggõnek azt tekintik, amikor a jégorítás eléri a 15%-ot. A mûhold "látja", hogy hol mekkora a jégborítás, és az adatokból kiszámolják, hogy mekkora területen ilyen összefüggõ a jég. Hát ami a képen van, az szerintem több, mint 15%, de igazából a gond nem is ez, hanem az, hogy ha ezt mondjuk nem tekintenénk összefüggõnek, csak a min. 99%-ot, akkor vajon az itt is gyakran linkelt grafikon mennyire nézne ki másképp. Szerintem ezzel a kutatók is tisztában vannak, és nem gondolták, hogy ami eléri a 15%-ot, az rögtön 100%.
"ezzel szemben a mérete most már csak 3,5 millió négyzetkilométer" (volt a minimumban) majd "de mostanra minden nyáron teljesen elolvad". Ellentmondás-hegyek...
"Az óceán hõmérséklete 2011-ben a 7 Celsius fokot is elérte, ez pedig már elég ahhoz, hogy a tengerfeneket is felmelegítse." Elõszöris ez a 7°C milyen hõmérséklet? A sarkoknál mérték valahol, vagy egy átlag, vagy micsoda? Másrészt tudtommal a tengerben a termoklin zóna, ahol van hõmérséklet-menet, pár száz méter asszem, de a tenger alsó jó vastag rétege mindig 4°C-os. A sekélytengereknél (amit nem sokszor szokás óceánnak nevezni) igaz lehet.
Az üledékbe beszorult metán az üledékkel együtt oda kerülõ élõlények anaerob bomlásából származik, a kontinentális talapzaton (pontosabban a selfen ugye) addig tart a tengeri üledék felhalmozódása, amíg van tenger.

Nekem kissé zavaros az egész. Néhány részlet tûnik korrektnek, de azok a szakaszok, ahol pl. a New Scientistre vagy a Guardianra hivatkozik, nem tetszenek. Ahogy néztem maga a hivatkozott cikk is "olyan amilyen".

Nem lep meg az IPCC hokiütõ-kampányának elõbb-utóbbi széles körû nevetségesé válása.
A léptékek eltorzítása elõbb utóbb kiderül ( két éve írtam: Link ).

Nem láttam a cikkben a Daily Mailre mutató hivatkozást, ezért megkerestem: Link
azért a boon-tól nem várhatunk kompetens hírközlést, imho
Érdekes, hogy 'global warming'-ként található szinte az összes éghajlattani cikk az oldalon, 'climate change' alig fordul elõ a címekben (ami talán pontosabb lenne).

Talán ide illik:

Link

Ha jól emlékszem, az 1920-1950 közötti idõszakban nagyon meleg nyarak voltak.
Kíváncsi lennék, vajon hogyan változhatott a sarki jégtakaró az akkori meleg nyarak hatására?

Link Egy elég korrekt, viszont lehet sok benne a vészmadárkodás. Valaki véleményt?

Nagyon leegyszerûsítem néha a dolgokat (persze azt sosem szerettem, ha valaki mindent túbonyolít...lásd magyar adórendszer ), de az tény, hogy a déli sarki jég viselkedését ugyanúgy nem kell globális indikátornak nézni, mint az északit. Az északi jobban elõtérben van, hisz közel hozzá élnek sokan és van valamicske befolyása az emberi történelemre is. A déli félteke jege annyit számít az emberiségnek kb., mint a Mars jege. Nem véletlen, hisz az egyiket sûrûn lakott szárazföldek övezik, míg a másikat hatalmas óceáni területek (kivéve Tûzföldet). Minden bizonnyal a mostani olvadás indikátorként mutatja a melegedést, de ha azt kérdezem, hogy miért csak a jeget nézegetjük, a jeges-tengeri T-adatsorok nem mutatnak semmit ?... És Kanada vagy Szibéria északi partvidéke ? Nézegetünk elmosódott kék-piros Tanomália térképeket a világról, csak az a baj, hogy nem tudjuk, hogy milyen idõszak milyen módon számított átlagához viszonyít és milyen rácspontsûrûséget takar az állomáshálózat. Itt aztán lehet variálni, hogy mely évszázadhoz vagy évtizedhez viszonyítunk és mely évet vagy évtizedet. Aztán a mérési hibákról meg helyekrõl még nem is beszéltem. Nekem ezek az egy évszázad alatti 0,6-0,8 fokos T emelkedések nem igazán megdöbbentõek és még biztos sem vagyok benne, hogy annyi-e, hisz van bizonyos hibalehetõség is...
Úgy látom rohamosan hízik már a tengeri jég és Szibériában már -20 fokos fagyok köszöntöttek be. Sajnos továbbra is attól félek inkább (nyári forróság meg szárazság ellenére), hogy kemény hidegek jönnek ránk. Sajnos sokan nem veszik még észre, hogy a pár év alatt duplájára emelkedõ energiaárak és a befagyasztott (sõt csökkentett) bérek korában már nem a melegtõl, hanem a hidegtõl kell félni a lakosság nagyobbik felének. A 80-as évek kemény teleit az olcsó fûtés miatt észre sem vette a lakosság, most egy 85-ös vagy 87-es tél a fél országot anyagi romlásba vinné...

Egyetértek én is azzal a véleménnyel, hogy télen az arktiszi jégtakaró kiterjedésének nagysága nem feltétlenül befolyásolja nálunk a tél milyenségét (pár évvel ezelõtt azért voltak más vélemények is itt a fórumon). A linkelt grafikonod is ezt támasztja alá.
Amit viszont szeretnék kérdezni: mi van, ha megfordítjuk a dolgot és azt a kérdést tesszük fel, hogy a nyári szokatlanul alacsony jégborítottság van-e hatással a nyarunkra?
Két példa: 2012-ben rekord alacsony jégborítottság az Arktiszon, nálunk meleg nyár. 2007-ben 2. legalacsonyabb jégborítottság az Arktiszon, nálunk meleg nyár (különösen júliusban).
A nyár középhõmérsékletét nálunk jelentõs mértékben befolyásolhatja (emelheti) az ÉNY-i frontok hiánya, vagy gyengesége. Az alacsony arktiszi jégborítottság nem okozhatja-e nyáron ezeknek a frontoknak a gyengeségét, vagy elmaradását?
A felvetésem csak teória, de kíváncsi vagyok a véleményetekre.

A kérdés összetettségével egyetértek, ugyanakkor ez igaz a mért hõmérsékletre is, pláne a Kárpát-medencében. Lehetnek olyan hatásai egy északi-sarki jégtakarónak, melyek elõsegítik jónéhány makrohelyzet gyakoriságának növekedését. Nos, ezek nem biztos ugyan, hogy kialakulnak (mondjuk 70%), nem biztos, hogy Európára is lesznek hatással (pl. anticiklonok szerencsétlen elhelyezkedése, erõs nyugati ciklon stb.), de azért egy 60% esélye csak van, ezek a leszakadások nem biztos, hogy érintik Közép-Európát (rémlenek a keleti hidegleszakadások stb. mindenkinek?), de lehet (mondjuk 60%), hogy nálunk medit generál és enyhe oldalra kerülünk (ilyenkor a MetNet közösség 95%-a úgyis bosszankodik, és biztos, hogy nem nevezi "jónak"a telet, pedig végül is az, nem?), de ha szépen bejön a hideg és az anomália is módosul lefelé, annak is csak 80% az esélye emiatt (feltéve, hogy 100% a leszakadás ugye).
Tehát ha van ránk hatással ez az egész, akkor ilyen nagyon durva és tudományosan megalapozott számítással is a 100% 70%-ának 60%-ának 60%-ának 80%-a csak 20%. Ez már nagyon gyenge korreláció, nem is beszélve arról, hogy a maradék 80% elrondíthatja a képet (pl. nagy meleggel) és még ezerféle csúnyító tényezõ van, ami a számítást nehezítené: hidegpárna (kevés jég és nagy meleg esetén is alacsony T2m átlag), atlanti ciklonok aktivitása, ebbõl közvetetten az amerikai hidegöblítések az óceánra, stb.
Ráadásul jó példák is vannak totális ellentétre, amit korábban beszéltünk (2006/2007 és 2011/2012).
Érdemes tehát néha inkább arra a következtetésre jutni, hogy nincs összefüggés, vagy ha van, akkor az néhány év kutatómunkát jelentene (amatõr szinten tehát nincs, na ).
Bakonyvár: sose fogok abban egyetérteni, hogy olyan nagy a rend a klímában, hogy ez is belefér. Ha a globális átlaghõmérséklet kis mértékû emelkedése nagymértékben emeli a sarkvidéki T-t (és ez biztosnak tûnik, hogy így van), akkor valószínûleg ez a sarki jég egy jó indikátora a globális folyamatok változásának, nem? Ha majd túlhízik a jégtakaró, akkor tudhatjuk, hogy picikét hûlt csak a globális T (most túlhízás alatt éves, évtizedes mértéket értek). Miért ne lehetne, hogy a globális klímaváltozás egyenlege pozitív, de pl. a déli-sarki jég növekszik tõle? Ettõl még nem hûl az éghajlat világszerte.

Egyetértek veled!

Úgy látom kezd kialakulni egy konszenzus itt a metneten, bár a GLOFEM bennem is azt tudatosította valamikor, hogy elolvad a jég, jaj /!/ jön a nagy felmelegedés. Valójában: elolvadt a jég nyáron, tehát meleg volt a nyár. Ennyi...
Vagyis nem attól fog világvége felmelegedés lenni a Földön, mert pár millióval kevesebb km2-en van jég nyáron a Jeges-tengeren, hanem a különféle cirkulációk és bárikus mezõk nyáron megemelték a sarkvidéki hõmérsékletet, ami jégolvadáshoz vezetett. Ugyanezek a folyamatok télen nem gátolták meg a visszafagyást, a déli sarkvidéken meg nem nagyon változott semmi. Valójában van felmelegedés, csak nem globális(maximum az északi sarkkört övezõ vidékeken jelentkezik) és semmi nem bizonyítja, hogy ez az egész bolygó felforrósodásához vezet, csak azért mert már 30 éve megfigyelhetõ ( a Föld korát meg 4,6 milliárd évre saccolják).

Nem kell így lesarkítani.
Arról van szó, hogy az egész északi hemiszféra jégborításának kisebb léptékû változásai (errõl van szó az elmúlt évtizedekben, nem arról, hogy elolvad vagy befagy tejesen az északi félgömb jege) DIREKT módon nem befolyásolják éghajlatunkat.
A jégborítás javarészt inkább okozati tényezõje más nagy léptékû folyamatnak (tengeráramlatokban beálló változások, az Eurázsiai hideg-dóm felépülése és stb.).

Látom az ábrát. De nem értem igazából. Tehát magyarán, Európa idõjárása teljesen független attól,hogy az Északi-sarkon van-e jég,tehát teljesen mindegy,hogy az egész be van fagyva,vagy abszolút nincs jég északon?

Kedvedért a mályi idõsora mellé feltettem hazánk átlagos téli közepének sokévi átlagtól való eltérését, láthatóan szépen együtt futnak. Sajnos csak az elmúlt 10 télrõl tudtam gyorsan diagramot varázsolni.
Íme: Link
A kék görbe az országos eltérés, piros Mályié, a zöld görbe jéganomália.
Gyanítom, Közép-Európa más régióira is ezen korreláció-mentesség a jellemzõ.

Nem egy településre vonatkoztatva természetesen,reprezentatív módon elképzelhetetlennek tartom,hogy az északi félteke idõjárását nem befolyásolja jelentõsen,hogy mennyi jég van az Arktiszon.

Brrr, a görbék magyarázatai fel voltak cserélve, elnézést!
A piros görbe a jéganomália, a kék pedig a téli közép t eltérése.
Íme a friss: Link

Azonban ne feledd, a linked csupán a jégborítás évenkénti mértékét mutatja, azt is csak 2002-tõl, mikor egyébként erõs csökkenésnek indult a jégkiterjedés.
Az én linkemen pedig a 19 éves átlagtól való eltérést, nem kiterjedést.

Másrészrõl a 2002/2003-as tél jégborítása érdekes volt, a tél elõrehaladtával erõs növekedési trend volt megfigyelhetõ, a tél elején még majd erõs negatív anomáliából a tél végére lett átlagos körüli. A pozitív eltérés már a március-április szülötte volt.

Igen, a Bering-tengert sokat emlegettem a téli szezonban, hatalmas pozitív anomália volt. Ellensúlyozta pl. a mi oldalunkon ezt Link a kiugróan, szintén elképesztõ negatív kiterjedtség-anomáliát. Ráadásul még a tél is ugyan elsõ kétharmadát tekintve döntõen pozitív, de a végére bizony negatív T anomáliát hozott.

Snowhunter: látok némi ellentmondást a jégtakaró-anomáliáddal Link és ezzel, fõként a két kiugró, 2006/2007-es szezont és a 2002/2003-mas szezont. Lehetséges, hogy invertáltak az értékek (ha lent fut, pozitív az anomális, ha fent, negatív), csak a tengelyskála rossz? Nálad "rekord alacsony" 2002/2003, az általam linkelt grafikonon kenterbe veri a többi téli hónapot (2002-2011). Fordítva igaz ez a 2006/2007-esre.

A grönlandi-tenger jégborítottság grafikonját (1979-2003-ig)nézegetve Link én azt látom amikor nyáron viszonylag nagy volt a jégborítottság nem követte téli nagy jégkiterjedés hanem inkább jellemzõbb alacsonyabb téli jégborítottság, ugyanakkor a téli maximumokat nézegetve inkább jellemzõ, hogy azokat viszonylag kis nyári jégborítottság elõzte meg.
Egy másik érdekesség. Mindenki a jég fogyásával foglalkozik, ugyanakkor például a bering tengeren a 1979 óta mért 5 legnagyobb téli jégborítottságból négyet az elmúlt 5 évben mértek, az abszolút maximumot pedig 2011-2012 telén. Link
Ott már most is hidegebb a tenger az átlagosnál Link

Csak ezzel tudok szolgálni: Link
A kék színû görbe az északi hemiszféra jégborításának téli hónapjaiban (dec-jan-feb) mért átlagainak eltérése az 1979-2008 közötti idõszakának átlagától, tized millió négyzetkilométerben kifejezve.
A piros görbe a lakóhelyem, Mályi teleinek középhõmérsékleteinek eltérése a sok évi átlagtól.

Nem meglepetés, a korreláció elhanyagolható.

- - - - -

A napfolt-tevékenység maximuma véleményem szerint nem most van, hanem tavaly év végén volt.
A linkedet rég óta ismerem épp az õ adatsorait vettem alapul: Link
Ez önmagában még nem jelent semmit, ám újra mondom, a pillangó-diagram erõsen árulkodó: Link

Mindegy, meglátjuk és fél év múlva verifikálunk.

- - - - -

Annyira kevés a jégborítás vizsgálati idõsora, hogy nem lehet érdemben és felelõsen ezekre a kérdésekre válaszolni.
Amit ki lehet jelenteni, a jégborítás bizonyos szintig inkább okozata a folyamatoknak, mintsem okozója.

Van esetleg Közép-Európára vonatkozó téli negyedév anomália adatsor valahol? Össze kéne vetni a jégborítottsággal. Van egy sanda gyanúm, hogy lehet, hogy a korreláció szinte nulla. Ld. elõzõ tél: ótvar jég, rekord alacsony kiterjedtség, jó tél.
A napfolttevékenységnél nézegettem a korábbi adatsorokat egy ideig és arra jutottam, hogy szerintem semmi alapja nincs még a napfolttevékenység maximumának kikiáltani a mostani állapotot, bár bizonyítani én sem tudom jobban. Hasznos ugyan ez is: Link
Kevés jég: okozhat kevés jég késõbb olyan típusú visszacsatolást, hogy több (és vastagabb!) jég lesz télen és nyáron is? Azaz visszaáll a mérésektõl kezdetétõl 10 évvel ezelõttig mért átlag? Vagy tényleg elfogyhat a jég? Hiszen Közép-Európa telei végül is nagyon hektikusak és a kutyát sem érdeklik a jégtakaró vizsgálatakor.

Tehát összefoglalva a lényeg: akármi lehet a továbbiakban

A met.társalgóba írtam egy rövid választ egy "El Ninó, napfoltmaximum és kevés jég miatt enyhe lehet a tél" felvetésre, gondoltam itt is elfér:

1. Napfolt-tevékenység:
Még tavaly azt mertem állítani, hogy a mostani (24.) napfolt-ciklus maximuma még tavaly beállt és nem a várt 2013-as idõpontú lesz.
Azaz nem tolódott a 11 éves ciklus, csak a legutóbbi "üres", 23. ciklus nem csak erõsségében volt 100 éves léptékben is igen gyenge, hanem idõtartamában is rövidebb.
Íme: Link
Nekem úgy tûnik, a tavaly õszi csúcs lesz a valós csúcs.
A pillangó-diagram is árulkodó: Link

2: El Nino:
Úgy tûnhet, a hosszú La Nina után jöhet egy El Nino.
Íme: Link
Ellenben ez lehet csak egy kisebb oszcilláció, íme az elmúlt két hónap:
Link , Link , Link
Nekem úgy tûnik, el is emésztõdik a "fiúcskás" hajtõerõ a Csened-Óceánon.

3: Kevés jég
Valóban, igen erõs negatív rekord (igaz csak az elmúlt 20-25 évet nézve, ez viszonyítási alapnak nevetségesen kevés) született az éven az Északi-hemiszféra jégborításában.
Ellenben Fodor Zoli (Svadasz) munkássága rávilágított, az átlagos jégborításnál van sokkal fontosabb befolyásoló tényezõje is Európa teleinek (a Nap-tevékenység-Amo-ciklus-Szibériai hideg-dóm).

Arról nem is beszélve, hogy a kevés jég olyan visszacsatolásokat is beindíthat, ami fordítva sül el.
Példa a 2006 õszi erõs jégborítás és az azt követ enyhe tél: Link

Csak röviden arról, hogy elnagyolva nézve a dolgokat tévutakra kanyarodhatunk.