Bioszféra

Nem eloszor, es nem is utoljara...

Link
Hoppá!
Cápa az Adrián ! !

#4589. - Póni (Miskolc)
Elõzmény: LAM (#4576.)

Folytatva a visszatekintõbõl:

Jelen eseteben, minkét helyen zárt állományban sávos szerkezetû széldöntés, viharkár alakult ki.Ez a képeken is jól látszik.Nálunk az ilyen mérvû széldöntések viszonylag ritkábbak, és valóban a tavaszi idõszakra a jellemzõbbek.
A súlyosabb jégkárok (pl. Börzsöny hegység, Nagy-Vasfazék-völgy, bükkös állomány, 1996) pedig a január-februári ónos esõzések fákra rakódott jégrétegei nyomán, az azokat követõ erõs szelek miatt következnek be.
Jégkárok, gallykárok, döntések(szél-jég) az erdei ökoszisztéma életének szerves részei.Lesújtó látvány, de ez a normális.A Kárpátok magas-középhegységeiben, nagyobb reliefû domborzatán ennél jóval jelentõsebb mértékû és területi kiterjedésû széldöntések alakulnak ki.Akár egy-egy nyári "viharfront" cellái nyomán is.
Természetesen egy leteremelés során megbontott állomány szélnek kitett oldalain jóval erõsebb a szélnyomás, mint az állomány közepén.De a zárt térszerkezet megbontását (pl. egy vágásérett bükkösnél) valahol (üzemtervi elõírások alapján) meg kell kezdeni.
Más részt minden erdõtömbnek, részletnek van egy széle -még a hegyláb zónákban is és még az ember által nem bolygatott erdei biocönozisokban is - ahol az adott populáció egyedei nagyobb fokú környezeti hatásokat kénytelenek elviselni. Pl. a kifejezetten kiegyenlítettebb klímát kedvelõ bükkösök erdõszéli vagy mesterségesen irtásszéli egyedei jobban ki vannak téve a napsugárzásnak, fagyhatásnak, kisebb párattartalomnak és a szélnek is. Az irtások szerkezeti eloszlása legfeljebb a diszpergáltáság fokát növelik, ami egy tagoltabb domborzatú hegyvidéken jobban szembetûnik, mint egy síkvidéki erdõben.Lásd mozaikos erdõk a Kunságban.

Sejtem.. Mint amekkorára nekem volt szükségem, hogy azt a gigaszendert gyengéden rávegyem, ugyan másszon már át az ujjamra a szúnyogháló sarkából, és tûrje a fotózást.. Aszittem, belehalok a rettegésbe..
Egyébként az a tapasztalatom, hogy nagyon jó hatásfokkal mûködik a terápiás fotózás.. Már erõsebb a késztetés a kattogtatásra, mint a futásra, pedig-pedig.. Hujjujjjjjj..

Tudod milyen önfegyelem kellett tõlem, hogy 5 cm-rõl makróval lefényképezzem?Én aki írtózom tõlük!

Asszem, a Lycosidae Pardosa sp., de a pontos meghatározást átengedem nálam tájékozottabbaknak..

Ez a kismama gyermektelen verziója.. Farkaspók õ is, a franc tudja hirtelen, melyik típus..

Tessék, most fényképeztem!Link
Ez miféle szörnyeteg?:-)

Így születig egy életre szóló szerelem... :-)

A pókok már a télre készülnek ebben a bundában? Vicces látvány, hogy közelrõl ennyire szõrösek! :-)

Hoztam 6 új képet.. Link

Volt rá precedens, bár a kép minõségén sokat rontott, hogy mindketten remegtünk.. õ a szárnyait rezegtette halk zúgás kíséretében, én a térdeimet (is), némi diszkréten elfojtott fogcsattogtatás közepette..
Link

Hm, és mi a helyzet a szender-simogatással? :-P

Korhadó farönkök alatt bújt meg, tereprendezés közben botlottunk bele.. Helyeske volt, de azért simogatni nem vágytam..

Miért, olyan aranyos!
Tudnám hol lehet ilyeneket találni :-)

Tegnap este nyílt ki, holnapra el is hervad:

Váááá!

Az elsõ idén látott napraforgóm. Van a virágládáimban is, amit a madarak vetettek el a télen az etetõbõl... Az még csak bimbós.

Tavaly is volt lepkeszezon és alig repkedett pár pillangó...azért voltam ilyen lelkes... Kár, hogy az azúrlepkét csak "összecsukva" tudtam lefotózni, most abból volt a legtöbb, nagyon édesen repülnek az óriási szárnyaikkal.

Állatok! :-)
Lepkeszezon van, nem? Sosem voltam a lepkék kifutójában, nagyon nagy élmény lehetett!

Jó reggelt! Tegnapi állatkerti képek, még ennyi lepke sosem volt a lepkekertben:Link
Tánc: Link
Link Link Link Link

Jaj de szépek és aranyosak! Nagyon jó fotó, gratula!

Hoztam egy kismamát..: Link

Az a legszörnyûbb az egészben, hogy a médiában dolgozók egy része még büszke is rá, hogy õ bizony mekkora antitalentum volt az iskolában a természettudományos tárgyakból. Tisztelet a kivételnek.

:-D & ;-)

Sic itur ad astra!

Oh! ... de vajon ki lehet a szerzõ? ;-)
Köszönöm :-)

Nem látszom mert ilyenkor a bükkösben lapulok!
Egyébként meg a tiszteletet érdemlõ papa, lányának figyelmébe ajánlom!
Link

:-(

Ezen a képen melyik szereplõ vagy Te: Link ? ;-)
Egyébként szép képek! Jó kis oldal! :-)

Nekem sem jönne most rosszul egy Stihl-fûrész.
A tegnapi vihar egy jókora ágat tört le a kajsziról a kertben:
Link

Hogy az "erdõnyûvõ" szakma nem csak LKT-val és Stihl-fûrésszel jár az erdõben, naponta itt követhetitek.
Link

Talk Talk: It"s my life a Natural History lemezrõl. A klipp ide illik Link

Köszönöm a linket, már hallottam róla, asszem valahova ki is van rakva kis táblára. Meg fogom olvasni

Nem, nem jártam még mindenütt. Azért nálunk még maximálva van a napi teljesíthetõ táv Kaptárkövekrõl pl. én a Csiki-hegyeknél tudok, ott is van mit felfedezni. Van viszont a fennsíkon egy tanösvény a szoborpark mellett, itt egy "kisebb" eszmefuttatás róla, képekkel tûzdelve: Link

Kutató: Így van, de az a környék már jó régóta gusztustalanul nézz ki sajnos, pedig tényleg szép volt. A nõvényekrõl meg annyit egyre kevesebb van a fennsík flórájából, a mi önkormányzatünk is lakóparkot épít fent. Régen rádióállomás volt, most lakópark lesz, hát nem tudom melyik a jobb. Viszont maradt még érték, nem tudom jártál-e már a felsõ és az alsó kõbányában az nagyon szépen helyre lett pofozva. Remek környék még a kilátó és térsége, ott még van élõvílág. Ja a kaptárkõveket látad már? Asszem 1-2 van már csak meg az árvalányhaj utcában, ja és árvalányhaj is egyre kevesebb van a fennsíkon. Téli ködös idõ zúzmarával mint decemberben volt, néha 10-20m látástávolsággal, jajjjj de szép is az!

Így van, a fennsík önmagában is rengeteg értéket vonultat fel, és fontos része a Budai-hegység - Tétényi-fennsík - Érd-Sóskúti-fennsík - Mezõföld ökológiai folyosónak, mely a fátlan, sztyeppjellegû élõhelyek még többé-kevésbé összefüggõ láncolata a Duna völgyétõl nyugatra.
Lehet, hogy volt a T.Világában is róla írás, de a TermészetBúvár 2000/6. számában is olvasható egy -már akkor is az értékeket joggal féltõ- képes beszámoló.

Bizony az ilyen átfogó gondolatokat manapság kevesen értékelik. Egy diák felhívja a figyelmünket valami nagyon fontosra, aztán ezt simán át lehet lépni. Sebaj, komoly rendelet született arról, hogy az elõbb említett részen bizony a terület 60 %-t növényekkel kell beültetni és azt gondozni is kell! Elõre látom, ahogy gondosan termõföldet (az is kérdés, honnan és mit?) hoznak (sacc/kb 8,5 cm-t), azt szépen befüvesítik, elültetnek 3 tuját meg még néhány mediterrán növényt, úgyis felmelegedés zajlik felkiálltással. Amíg elkelnek a lakások, szép zöld is lesz minden, de utána nem lesz ember, aki meg tudná erõszakolni a természetet és ott az éppen divatos növényeket életben tudná tartani. Az a terület úgy jó, ahogy Jaurinum (#4882) írta: most bizony ott ropogósan száraz minden, mégis él az egész. Tényleg izzik ilyenkor a napmelegtõl, télen viszont ezerrel zordabb ott az idõ, mint nálam a domboldalban.

Amikor a Panama-csatorna építése zajlott, bár bravúros mérnöki munka fekszik mögötte, ami önmagában tiszteletre méltó, ott van a Természet válasza a rengeteg kárban, emberéletben és anyagiakban egyaránt.
Itt ki fog válaszolni? Egy sáskapopuláció, amelytõl elveszik a legelõjét, nem fogja elrágni a logisztikai központ épületeinek tartószerkezetét.... Pedig de jó volna...

Nem tudom megmondani, hogy mikor, de pár éve volt a Természet Világában egy diákpályázatos cikk a Tétényi Fennsíkról. Abban is írta a gyerek, hogy irdatlanul fontos folyosó a Pilistõl délre esõ régiók felé, nem is pusztán önmagában értékes, hanem egy rendszer részeként. Menekülési útvonal az állatoknak, növényeknek. Emiatt került fel a Natura 2000-re is. Na ezt nyírja ki egy az egyben egy részleges beépítés is, megszüntetvén a lehetõséget sok-sok élõlénynek.
Rohadtul messze vagyunk Európától, illetve az eszmétõl, amit az európaiság jelent... Sokszor érzem úgy ilyen helyzetekkor, mintha egy kissé szürreális Kusturica-film szereplõi volnánk...
De sajnos a mi valóságunkat nem egy rendezõ álmodta filmvászonra, hanem ez a életünk, s a körülöttünk éldegélõ lényecskék élete is.

Nincs idöm kifejteni, de hogy jóval kevesebb csapi esik errefelé mint anno (amibõl a hüvös-csapadékos Zala megye jelzõt kaptuk-persze jogtalanul), és ez látszik a növényzeten, tehát lehet kicsit el van nagyolva a hir, de van benne igazság...

Nagy szívfájdalmam ez a terület, itt lakunk a "szomszédban". A gyerekekkel sokszor sétálunk arra, tavasszal pl. tobzódni lehet a színekben, sok a mások számára gaz, nekünk gyönyörû virág. Télen pedig a ködben lehet "eltévedni", errõl szerintem Lász is tudna mesélni, itt van nem messze õ is. A lerakott szemét és törmelék mennyisége viszont elkeserítõ, nem is beszélve az autóút mellett rendszeresen ott álló õsi ipart ûzõ hölgyek számáról.
Sajnos az a sejtésem, hogy kapunk majd a nyakunkba egy ki tudja, mi mindent magába foglaló logisztikai központot. Egy részén a területnek, ami egyébként Budaörshöz tartozik, valamiféle parcellázás jeleit, útkezdeményeket (útnak nevezni nem lehet) lehet látni. Ez annyit jelent, hogy "kicsit" meggyalulták a terepet, ott tényleg elég sivár minden. Bár gondolom, szakavatott szemek találnának még ott is szép növényeket... Na ott már nincsenek színek tavasszal sem. A hivatalos álláspont szerint csak várják azt a lelkes beruházót, aki "gyönyörû" lakóparkot létesít.

Így van ez az érdekek és kiskapuk országában. A jogi csûr-csavarokra fel nem készített, munkáját naiv rajongással teljesítõ egyszerû természetvédelmi õr pedig vagy eladja a lelkét, vagy éhen pusztul.. Majd fölötte döntenek, inkább egy sokadik hiperplaza (felõlem lehet logisztikai központ is) az unalmát, pénzét, kényelmét tudatlanul szóró embernek, mint sem megõrizni abból a természeti kincsbõl a még meglévõ foltokat, ahova a sors vezette a nemzetet. Ne is emlékeztessen semmi, mi volt itt régen, hiszen olyan csúf ez a pannon táj, sivár puszta, sercegõ száraz fû, napmelegtõl izzó dolomit- és mészkõfennsík.

Link

Valóban Sláger rádió-szintû a hír..

Az erdészeti tevékenység keretében sok évtizede végzett nyugat-dunántúli lucosítás a rossz edafikus viszonyok, tápanyagszegény talajok mellett valóban a szubatlanti klímahatás miatt is arathatott (rész)sikereket. Azonban, az acidofil tûlevelû erdõk a Vend-vidék kivételével (ahol legerõsebben érvényesülnek a szubalpin hatások) hosszútávon csak ingadozó sikerrel, idõnként nagy anyagi ráfordítás árán termeszthetõk - a szárazabb kárpát-medencei klíma és az alacsony tszf. magasság miatt. Más részt, amely területen nem õshonos egy fafaj, ott a mûvelés "mellékhatásaként" fokozottabb a flóra elszegényedése, és az inváziós növényeknek is kiváló terjedési gócpontot jelenthet. Összességében az lenne a kívánatos, hogy a lucfenyõ eredeti helyén, a nyugat-dunántúli mészkerülõ társulások (gesztenyések, tölgyesek, elegyes fenyvesek) színezõ elemének maradna meg.

Na, ezt nevezem. A legujabb remhir (Slager Radio...) szerint Vasban es Zalaban a lucfenyok haldokolnak a klimavaltozastol, sot, "par even belul eltunhetnek", mert nem birjak a hoseget es azt, hogy "ujabban a szokasos 800-900 mm helyett 400-500 mm csapadekot kapnak evente".

1. Tenyleg 400-500 mm lett volna arrafele az elmult evek atlaga? Tudom, hogy pl. a Zala vizgyujtojen volt egy igen szaraz sorozat (ezert apadt le par eve annyira a Balaton), de ez az adat kicsit tulzasnak tunik.

2. Hogy ment at otodikben kornyezetismeretbol, aki ezt a "szornyu" hirt leirta? Legalabbis mi akkor tanultuk meg, hogy a lucfenyo NEM oshonos ezeken a videkeken, igy nem kene ennyire megdobbeni, ha nem stimmelnek neki a korulmenyek...

Kívánok sok-sok-sok gombát Nektek!

Holnap reggel megyek vargányászni

Tudod, milyen isteni a sárgabarackunk? Elég nagyok, nem volt sok a fán, szóval volt hova nõniük.
Már a macska is evett belõle egy keveset, most állok neki lekvárt fõzni.

Köszi Noli!
Már megijedtem az ecsetekkel feldszerelt hernyótól, hogy rosszul emlékszem rokonságára, jó, hogy megnyugtattál.

Szokás szerint állati gyönyörû képek! Köszönjük!