Bioszféra
Gyerekek milyen szárazság van itt a Hármas-hegyen. Néhány fa alevelei felét elhullatta,a tegnapi viharos szél után levélszõnyeg borítja az utat. Érdekes módon más fákon minden levél teljesen zöld még.
Náliunk lent Vasason a fákkal semmi baj, a kivit meg a kákit viszont rendszeresen öntöznöm kell, ennek ellenére alig nõnek
Náliunk lent Vasason a fákkal semmi baj, a kivit meg a kákit viszont rendszeresen öntöznöm kell, ennek ellenére alig nõnek
Pedig hût az Alpok, és ugyebár "hûvös csapadékos" jelzõt illettek ránk....
Érdekes hír
Érdekes hír
Pénteken ilyet láttam:Link
Sisakos sáska.Még jó hogy nem léptem rá, mivel védett jószág!
Sisakos sáska.Még jó hogy nem léptem rá, mivel védett jószág!
Floo, a füge és a káki után ezek szerint már a banánnal is próbálkozhattok.
Húha, majd este átolvasom, most megyek dolgozni
Igen Dávid kolléga mostanság nem tudom merre kóborol, vagy csajozik vagy nyaral vagy nemtudom
Igen Dávid kolléga mostanság nem tudom merre kóborol, vagy csajozik vagy nyaral vagy nemtudom
Ez egy jó kis összetett növényföldrajzi, ökológiai, klímatológiai kérdés, nehéz is itt röviden válaszolni rá.Vegetáció és éghajlat összefüggésének szálai messzire vezetnek (ezekrõl biztos Te is tanultál anno), így csak épp belekóstolva a témába.
Az ökoszisztémák nyílt, dinamikus rendszerek melyekre folyamatosan változó abiotikus és biotikus (egyszerüsítve élõ és élettelen) külsõ tényezõk hatnak.Ezen élõ rendszerek fennmaradásának alapja az adaptálódás, a dinamikus alkalmazkodás.Ha külsõleg egy közösségen belül minõségi állapotváltozás is van (pl. a bükkök felperzselõdõ és lehulló levelei),a lényeg a populáció egészének a túlélése, az azonosság fenntartása.Magyarul: jövõre újra rügyezzen, levelet bontson és ne égjen ki.A levélhullás és lombvesztés egy fajta drasztikus adaptációs válasz a külsõ hatásra.
Ezek a tolerancia-adaptációs képességek, válaszok genetikai eredetûek, DNS-ben kódoltak és a természetes szelekció evoluciós fejlõdési útján keresztül választódtak ki.Az állandóan változó feltételek napról napra kihívást jelentenek egyedi szinten is, nem csak társulás (pl. adott erdõállomány) szinten.Júniusban heves konvektív esõzés, júliusban 40 C° közeli forróság.A növényfajok és az általuk alkotott közösségek sajátos alkalmazkodási stratégiákat használnak, pl. kedvezõtlen éghajlati, klimatikus hatások átvészelésére.Ez az adaptív startégia, amely fizikai és genetikai lehetõségeik alapján más és más válaszokat ad a környezeti behatásokra, köztük az idõjárás szélsõségeire.
Pl. az emlegetett fagystressz vagy évente ismétlõdõ hideg idõszak.Erre a zárva és nyitvatermõk, lombhullató és örökzöldek más-más stratégiát fejlesztettek ki.A lombhullatás épp maga a válasz erre az abiotikus tényezõre, de ilyen az örökzöld tûlevele is, mely elviseli a hideget, de a meleg szárazságot is, bizonyos fajoknál.Ám a lombhullatók jobb felújulásukkal és erõteljes fiatalkori fejlõdésükkel, ott ahol a klíma ezt lehetõvé teszi, kiszorítják a tûlevelüket.Kivéve a boreális és montán területeken, ahol elõnyük már semmivé foszlik.
Visszatérve szûkebb kérdéshez:A klímatényezõk és a vegetációformák összefüggései jól fetártak, sõt egyes klímatipusokat épp vegetációformákkal írunk le.Pl.sztyepklíma stb.Bár a köztük lévõ kapcsolatot nem lehet definiálni, mert rendkívül sok tényezõs.
A tolerancia határok evolúciósan kódoltak és fajonként változnak, de azért egy adott társulás életében, fennmaradásában nem egyedüli tényezõ a klimtaikus paraméter.Pl. más fajokkal való kölcsönhatások sok ezer szála stb.Jó áttekintést ad a határértékekrõl a Köppen féle klímaosztályozás, a Holdridge vagy a Paffen és Troll féle.Nevek alapján a neten megtalálod õket.Egy ökológiai alaptörvényre kiterjesztve (Liebig féle minimum törvény) azt látjuk, hogy az éves klímából egy növény számára, a nagyon érzékeny fejlõdési szakaszban mérhetõ minimumtényezõk a meghatározóak.Pl. tavaszi fagyok, tavaszi csapadékhiány stb.
Hogy konkrét adatok nyomozásban elindítsalak egy konkrét adat: az elterjedés határokat általában termikus paraméterekkel adjuk meg.A kocsányos tölgy északi elõfordulása nagyjából 4-5 havi 10 fok feletti havi átlag T izotermájához köthetõ.Ahol ez nincs meg ott nem fogsz találni.És ez majd minden fafajra, lágyszárúra meghatározható.Ennek taglalása azonban már egy nagy doktori kereteit feszegeti...ám utána nézhetõ az egyetemi szakkönyvekben, szakirodalmakban, publikációkban neten stb.
És Dávid kollégánk is kimerítõ válaszokat adhat még ha egyszer erre kószál majd.
Az ökoszisztémák nyílt, dinamikus rendszerek melyekre folyamatosan változó abiotikus és biotikus (egyszerüsítve élõ és élettelen) külsõ tényezõk hatnak.Ezen élõ rendszerek fennmaradásának alapja az adaptálódás, a dinamikus alkalmazkodás.Ha külsõleg egy közösségen belül minõségi állapotváltozás is van (pl. a bükkök felperzselõdõ és lehulló levelei),a lényeg a populáció egészének a túlélése, az azonosság fenntartása.Magyarul: jövõre újra rügyezzen, levelet bontson és ne égjen ki.A levélhullás és lombvesztés egy fajta drasztikus adaptációs válasz a külsõ hatásra.
Ezek a tolerancia-adaptációs képességek, válaszok genetikai eredetûek, DNS-ben kódoltak és a természetes szelekció evoluciós fejlõdési útján keresztül választódtak ki.Az állandóan változó feltételek napról napra kihívást jelentenek egyedi szinten is, nem csak társulás (pl. adott erdõállomány) szinten.Júniusban heves konvektív esõzés, júliusban 40 C° közeli forróság.A növényfajok és az általuk alkotott közösségek sajátos alkalmazkodási stratégiákat használnak, pl. kedvezõtlen éghajlati, klimatikus hatások átvészelésére.Ez az adaptív startégia, amely fizikai és genetikai lehetõségeik alapján más és más válaszokat ad a környezeti behatásokra, köztük az idõjárás szélsõségeire.
Pl. az emlegetett fagystressz vagy évente ismétlõdõ hideg idõszak.Erre a zárva és nyitvatermõk, lombhullató és örökzöldek más-más stratégiát fejlesztettek ki.A lombhullatás épp maga a válasz erre az abiotikus tényezõre, de ilyen az örökzöld tûlevele is, mely elviseli a hideget, de a meleg szárazságot is, bizonyos fajoknál.Ám a lombhullatók jobb felújulásukkal és erõteljes fiatalkori fejlõdésükkel, ott ahol a klíma ezt lehetõvé teszi, kiszorítják a tûlevelüket.Kivéve a boreális és montán területeken, ahol elõnyük már semmivé foszlik.
Visszatérve szûkebb kérdéshez:A klímatényezõk és a vegetációformák összefüggései jól fetártak, sõt egyes klímatipusokat épp vegetációformákkal írunk le.Pl.sztyepklíma stb.Bár a köztük lévõ kapcsolatot nem lehet definiálni, mert rendkívül sok tényezõs.
A tolerancia határok evolúciósan kódoltak és fajonként változnak, de azért egy adott társulás életében, fennmaradásában nem egyedüli tényezõ a klimtaikus paraméter.Pl. más fajokkal való kölcsönhatások sok ezer szála stb.Jó áttekintést ad a határértékekrõl a Köppen féle klímaosztályozás, a Holdridge vagy a Paffen és Troll féle.Nevek alapján a neten megtalálod õket.Egy ökológiai alaptörvényre kiterjesztve (Liebig féle minimum törvény) azt látjuk, hogy az éves klímából egy növény számára, a nagyon érzékeny fejlõdési szakaszban mérhetõ minimumtényezõk a meghatározóak.Pl. tavaszi fagyok, tavaszi csapadékhiány stb.
Hogy konkrét adatok nyomozásban elindítsalak egy konkrét adat: az elterjedés határokat általában termikus paraméterekkel adjuk meg.A kocsányos tölgy északi elõfordulása nagyjából 4-5 havi 10 fok feletti havi átlag T izotermájához köthetõ.Ahol ez nincs meg ott nem fogsz találni.És ez majd minden fafajra, lágyszárúra meghatározható.Ennek taglalása azonban már egy nagy doktori kereteit feszegeti...ám utána nézhetõ az egyetemi szakkönyvekben, szakirodalmakban, publikációkban neten stb.
És Dávid kollégánk is kimerítõ válaszokat adhat még ha egyszer erre kószál majd.
Igen, ha mondjuk kevés hó hullik télen, ezáltal a talaj nem tudja a lehullott csapit úgy hasznositani ahogy azt Te leírtad, viszont nem jön rá forró nyár, akkor még nincs is igazán baj, a gond akkor van ha minden évszakban valami komoly kilengés van....a 2001-2005-ös telek komoly fagyokkal teltek el, aztán jött ez a brutálenyhe száraz tél, ez most folytatódik és fokozódik, viszont nem tudni a klimaváltozás nem hoz-e egy olyan csapadékos õszt, hogy kirohad minden, ez itt a bajság....meddig tudnak károsodás nélkül tûrni a mi éghajlatunkon a növények?
Vagy mik azok a határértékek ahol már komolyan sérülnek az állományok?
Vagy mik azok a határértékek ahol már komolyan sérülnek az állományok?
A téli tartós hótakaró kialakulása hegyvidéki erdõségeink vízháztartásában, különösen a jelentõs reliefenergiájú ( pl.meredek hegyoldalak) területeken, nagy fontossággal bír.A hegység központi területeire hulló heves intenzitású konvektív csapadék egy része (pl. idén júniusban területi átlagban 150 mm körül szóródva) nem éri el a talajfelszínt, beszivárgása alacsony fokú.A kiterjedt, esernyõszerû lombozatról (pl erõs záródású bükkösök) a lehullott vízmennyiség 60%-a elpárolog.Az erõs, rövid idõtartamú intenzitásnak köszönhetõen, a fajlagos lefolyás (areális leöblítés) is megnõ, a csapadék nagy része a patakhálózaton keresztül elhagyja a hegység területét.E komponensek mellett az erdõ gyakorlatilag kevesebb hasznosítható, felvehetõ és ami fontosabb, a tartósan száraz idõszakokra tartalékolható vízhez jut.Magyarán a hegység résvíz rendszere nem úgy töltõdik fel ahogy az a legjobban hasznosítható volna. Ez jól látszik, hogy míg júniusban az terepen járva üde zöld rétek és erdõk fogadtak, alig egy hónappal késõbb ropog az árnyas erdõk aljnövényzete, sárgulnak a rétek, színesednek a levelek, friss avartakaró képzõdik júliusban.
Hiányoznak az áztató, lassan beszivárgó, a vízrendszert lassan feltöltõ csendes, akár több napos esõk és ami fontos az ezeket az alapokat adó téli hótakaró beszivárgó olvadékvizei.Negatív a vízmérleg.A téli derült éjszakák mélybe hulló hõmérsékleteit, a fagystresszt az erdõ egésze jobban viseli el, ökológiai tûrõképeségének bõven határán belül mozog, adaptálódott hozzá.Lásd a fakéreg és a hidegtûrés közötti összefüggések.
Az áprilisi csapadékhiány, a legaktívabb, felfutó vegetációs idõszakban és a májusi virágzásban jött fagyok, a kötõdés idõszakában végzetesek voltak egyes állományokban a természetes felújulást jelentõ makktermésekre.
Az viszont igaz, hogy ha a forró nyarat, kemény tél követi majd,próbára lesz téve az ökoszisztéma tûrõképessége rendesen, mivel ezek az anomáliák messze vannak a kívánatos, és az állományok ideális fejlõdéséhez szükséges optimumoktól. Az energiák a túl és átélésre mennek el.Gondolj bele mennyi vizet kell egy bükkösnek elpárologtatnia egy hõség vagy egy forró napon, ahhoz hogy életfeltételeihez szükséges kritikus tartományon belül (alapvetõen a kiegyenlített klímát kedveli) maradhasson.És ez mennyi energiát igényel...
Hiányoznak az áztató, lassan beszivárgó, a vízrendszert lassan feltöltõ csendes, akár több napos esõk és ami fontos az ezeket az alapokat adó téli hótakaró beszivárgó olvadékvizei.Negatív a vízmérleg.A téli derült éjszakák mélybe hulló hõmérsékleteit, a fagystresszt az erdõ egésze jobban viseli el, ökológiai tûrõképeségének bõven határán belül mozog, adaptálódott hozzá.Lásd a fakéreg és a hidegtûrés közötti összefüggések.
Az áprilisi csapadékhiány, a legaktívabb, felfutó vegetációs idõszakban és a májusi virágzásban jött fagyok, a kötõdés idõszakában végzetesek voltak egyes állományokban a természetes felújulást jelentõ makktermésekre.
Az viszont igaz, hogy ha a forró nyarat, kemény tél követi majd,próbára lesz téve az ökoszisztéma tûrõképessége rendesen, mivel ezek az anomáliák messze vannak a kívánatos, és az állományok ideális fejlõdéséhez szükséges optimumoktól. Az energiák a túl és átélésre mennek el.Gondolj bele mennyi vizet kell egy bükkösnek elpárologtatnia egy hõség vagy egy forró napon, ahhoz hogy életfeltételeihez szükséges kritikus tartományon belül (alapvetõen a kiegyenlített klímát kedveli) maradhasson.És ez mennyi energiát igényel...
A téli hótakaró hiány annyira nem baj szerintem, hisz ha esett volna hó, valószinû az azt követõ kiderülés után nem úsztuk volna meg ezt a telet -10 fok alatti T minnel, és egy komolyabb fagy okozta stressz után még ez a nyári is biztos jobban megviselné a növényeket....
Persze a gabonának jó a hó hisz alatta biztonságban van a fagytól, de ami felette van annak nem igazán....
Egyébként nálunk is ez van (annak ellenére hogy a Börzsönyben tán több csapi hullott mint itt, hisz több heves zivatar haladt ott át, miközben itt csak perzselõdött a növényzet), kiváncsi leszek a növények hogy élik meg mindezt, az biztos hogy egy esetleges kemény tél komolyabb fagykárokat okoz majd, hisz kemény stressznek vannak kitéve a növények....
Persze a gabonának jó a hó hisz alatta biztonságban van a fagytól, de ami felette van annak nem igazán....
Egyébként nálunk is ez van (annak ellenére hogy a Börzsönyben tán több csapi hullott mint itt, hisz több heves zivatar haladt ott át, miközben itt csak perzselõdött a növényzet), kiváncsi leszek a növények hogy élik meg mindezt, az biztos hogy egy esetleges kemény tél komolyabb fagykárokat okoz majd, hisz kemény stressznek vannak kitéve a növények....
Tegnapi rövid börzsönyi bejárás során - a feltámadt északnyugati szélben vitorlázó nagy mennyiségû lehulló levél nyomán - helyenként "pszeudóõszi" hangulat fogadott az erdõn.Pl. a bükkállományok egyes részein - nem az örök mély árnyékban búvó északias gerincoldalakon és völgyfõkben -a koronaszint tetején lévõ lombozat egyszerûen megperzselõdött, a levelek öszepöndörödtek, besárgultak.Nagy részük tegnap már a talajszintre hullott.Az alsóbb lombszintek még tarják magukat.A tölgyek és elegyesek jobban bírják a nagy forróságot, de az idei év a túlélésrõl szól:téli hótakaró hiány,április csapadékhiány, májusi fagyok, júliusi forróság, körvonalazódó aszály. Az idei év évgyûrûje és az idõjárási adatok egybevetése sok mindenrõl fog majd mesélni az erdõ 2007 évi történetérõl,az értõ szemeknekl. fatömegnövekedés, makktermés, stb.
Dávid kivette a szót a számból, nagyon gyönyörûséges fenyõdarázs! Én sajnos élõt még sose láttam, csak a lárváját, meg egyszer egy elpusztultat.
Én szívesen venném, ha el tudnád nekem juttatni! Annyit, ha tudsz, tegyél meg vele, hogy egy kevés sóba (ha van kéznél) fektesd bele, fõleg a hasa lógjon bele. Só-szódabikarbóna keverék lenne az ideálisabb, de gondolom ez utóbbi tutira nincs veled. Meg gondolom timsó sincs. :-)
Ha só sincs, az se baj, egy papírzsepi is megteszi ágynak. :-)
És elõre is köszönöm!
Ha só sincs, az se baj, egy papírzsepi is megteszi ágynak. :-)
És elõre is köszönöm!
Sziasztok!
Tegnap egy kulonos vendeg erkezett a szobaba, es szegenyt valamilyen baleset kovetkezteben elettelenul talaltam reggel.
Talan egy hatalmas szender (10-12 cm) lehet, aki nekirepult valaminek a sotetben, es aztan vegleg elszenderult?
Ha valaki gyujti a rovarokat, szivesen megorzom (privat uzenetben varom az erdeklodoket). Lesznek kepek is rola, ha valakit erdekel, elkuldom.
Egyebkent itt (Velence) valahogy minden (pl. szazlabu) nagyobb, mint otthon.
Tegnap egy kulonos vendeg erkezett a szobaba, es szegenyt valamilyen baleset kovetkezteben elettelenul talaltam reggel.
Talan egy hatalmas szender (10-12 cm) lehet, aki nekirepult valaminek a sotetben, es aztan vegleg elszenderult?
Ha valaki gyujti a rovarokat, szivesen megorzom (privat uzenetben varom az erdeklodoket). Lesznek kepek is rola, ha valakit erdekel, elkuldom.
Egyebkent itt (Velence) valahogy minden (pl. szazlabu) nagyobb, mint otthon.
Óriás fenyõdarázs (Urocerus gigas) a neve. Amilyen ijesztõnek látszik, annyira veszélytelen: nem szúr.
Hasonlóakat láttam már; talán pár napja még ilyet is (Bad Waltersdorfban)
Nekem az a véleményem, hogy ez egy mutáns.
Nekem az a véleményem, hogy ez egy mutáns.
Link
Egy 5 fõs kékcinke testvércsapat fürdõzik önfeledten az etetõbe kirakott régi levesestányér vízben... Imádni valók!
Egy 5 fõs kékcinke testvércsapat fürdõzik önfeledten az etetõbe kirakott régi levesestányér vízben... Imádni valók!
Az uram szerint jó csaj :-)
Nagyon szép! Remélhetõleg egy hét múlva én is látok málinkót, megyünk le a telekre Paloznakra, ott meg laknak még páran szerencsére. Meg sok gyurgylag járja a hegyoldalt, 20-25-ös csapatokban, azokat is imádom!
Nagyon szép! Remélhetõleg egy hét múlva én is látok málinkót, megyünk le a telekre Paloznakra, ott meg laknak még páran szerencsére. Meg sok gyurgylag járja a hegyoldalt, 20-25-ös csapatokban, azokat is imádom!
Anyja fia :-) Egyébként megértem, nincs is sok jobb az ilyen idõben egy szelet jó hideg dinnyénél, esetleg eghy jó hideg sör, de azt meg nem adok a macskának. :-)
Na de télen meg hagymát eszik, meg nyers krumplit... Hússal simán meg lehet kergetni :-)
Most dinnye szezon van, húst máskor is tud enni, és ezt õ is jól tudja, a kis ínyenc
Wow, döbbenetes képek, az államat még most is keresem, mert leesett valahova...
Link
ha ezt valaki végignézi, és nem marad tátva a szája....
elképesztõ képek Afrikából a Wetterzentrale.de fórumáról!
ha ezt valaki végignézi, és nem marad tátva a szája....
elképesztõ képek Afrikából a Wetterzentrale.de fórumáról!
Ami volt a faterék fáján, azt a múlt héten megettük az urammal, úgy 30 szem volt, baromi finomak, így most várjuk az õszi második termést. :-)
Nem ám olyan hatemeletes fák vannak, hanem mondjuk kb 2 méter magas, szóval nem olyan hatalmas, és idén termett elõször rendesen, eddig csak elvétve volt rajta 2-3 szem.
Nem ám olyan hatemeletes fák vannak, hanem mondjuk kb 2 méter magas, szóval nem olyan hatalmas, és idén termett elõször rendesen, eddig csak elvétve volt rajta 2-3 szem.
Ja neeeem azt már megtaultam, hogy ésszel kell enni, van egy határ ami felett télleg a budin köt ki az ember, de legrosszabb esetben is csak támolyog és szédeleg....
Felétek is van a mediterrán Balaton felvidéken nem??
Mé nem eszel?
Felétek is van a mediterrán Balaton felvidéken nem??
Mé nem eszel?
Ej, de dög vagy... Majd gondolok Rád, ha a délutánodat a budin töltöd, mert úgy elcsaptad a hasadat a sok fügével... ;-)
Azok biza. Itt laknak a telken, a papa büszkén terelgeti a famíliát estefelé a fûben, a fiatalság meg a fejére nõ. (Szó szerint, az egyik suhanc elõszeretettel ücsörög a szülõk hátán..)
Stiglicek, avagy tengelicek. Kistündér madárkák, irdatlan sok van nálunk, a gesztenyefák leveleibõl zabálják kifelé az aknázómoly gernyóit óraszám. :-)