Globális jelenségek

Milyen szakembereket támadsz? Itt mindenkit. Usrint pl. Kutatókat, legalábbis azt a 98%-ot, aki nem a Te drága elméletedet majmolja.
Hozzátenném, azt a szakdogát leadtam, kiváló diplomát szereztem és nem takarító szakon. Épp az MsC-t végzem. A hozzád hasonló emberek talán sose jönnek rá, hogy pont úgy viselkednek, mint megvetett ellenfeleik. Nem vagyok IPCC fan, csak próbálok széles látókörrel gondolkodni és egészséges szekpticizmussal tekinteni a kutatásokra, tényekre és ellenérvekre. Persze ez nem mindenkinek mehet. A szûk látókörû pont Te vagy emiatt. Az létezik, amit Te elhiszel, a többi információt eldobod. Így lesznek a vallásfanatikusok és a "sötétzöldek" is.

Köszi a kedves szavakat, de szerintem ugyanannyi jogom van itt lenni,mint neked. Világosíts fel kérlek, és nevezd meg a szakembereket,akiket támadok,mert nem emlékszem ilyenekre. Az IPCC-rõl mondtam azt,amit más elismert szaktekintélyek mondtak. Úgy gondolom, az a szûklátókörûség, ha valaki ezt elengedi a füle mellett, és csak azt fogadja el tényként,amit az egyetemek tankönyvei nyomatnak az agyába, kimosva az önálló gondolkodást. Egyébként meg azt gondolsz,amit akarsz, írogasd csak a BsC-s dolgozataidat. Majd néhány év múlva talán te is rájössz arra,hogy a lenézett mikiwan nem is mondott akkora hülyeségeket.

Én nem viccelek. Fordítsuk meg: te mivel indoklod az 1812-1815-ös idõszak rendkívül szigorú teleit és az összes évszakot érintõ általános lehûlését? Mivel indoklod az 1813-as telet, amely Rácz Lajos szerint az általa feldolgozott idõszak (újkor) legkeményebb tele volt?

Usrin csak annyit mondott, hogy nehéz kihámozni a két kitörés hatásaiból a Dalton-minimumot.

Igen, az internet mindenkinek elérhetõ, ezért lehet skalárvektoros ágyúkról, globális tudatbefolyásoló nagyhatalmakról, szuperoxigéndús vízrõl, atombunkerekrõl és sok UFO-s történetrõl is olvasni. Ez még nem teszi hiteles és megbízható, szakmai forrássá. A hosszú cikk, amit linkeltél, tele van szándékos ferdítéssel és túlzással, például olyan igénytelen grafikonnal, amit ha én adok be BsC szakdolgozatnak, 0 másodperces késleltetéssel rúgnak ki az egyetemrõl.
Sajnos nagyon szûk látókörû, elvakult, tudást nélkülözõ hülyeségeket terjesztesz itt, szakembereket támadsz meg becsmérlõ szavakkal, nem biztos, hogy itt a helyed. Ajánlom a "The Mist" c. filmet, lehet, hogy egy szereplõ viselkedése ismerõs lesz számodra. Reméljük az itteni emberek okosabbak lesznek, mint a filmben

Ne viccelj már, hogy 3 évnyi hatást szeretnél rászuszakolni egy Dalton-minimum hatásának bizonyítására? Bár már Usrin is véleményezte a dolgot, valami más érvre számítok

Már megint jössz ezzel a rövid trenddel. Korábban ragoztam, hogy nem pár évtizedes folyamatról,pár évtizedes megfigyelésekrõl,adatokról van szó. Ez a felmelegedés-pártiak kenyere, hogy kiragadnak 20-30 éves adatokat, és abból következtetnek 100 meg ki tudja hány évre elõre (a század végére 4 fokkal nõ az átlaghõmérséklet, meg ilyenek, gondolom ismerõs duma...) Több évszázados trendekrõl van szó, több száz év év adatait illesztik össze, hasonlították össze, figyelték meg,hogy hogyan változott a naptevékenység, majd arra -kis késéssel- hogyan reagált a földi klíma. Azt nem tudom, hogy a szerzõ publikált-e szakfolyóiratban,avagy sem, mindenesetre az internet a legtöbb ember számára elérhetõ információforrás, gondolom ezt még te sem vitatod. Az IPCC-rõl meg már bebizonyosodott, hisz volt tagok tárták a világ elé, hogy hazudnak, csalnak, manipulálják az adatokat, hogy az elméletüket alátámasszák. A hokizós diagram is így született: lecsökkentették benne a középkori nagy felmelegedést valamint a kis jégkorszakbéli jelentõs lehûlést, a XX. századi melegedést pedig jól eltúlozták. Erre azért volt szükség, mert különben nem lehetne politikusokat, aktivistákat és a médiát a téma mellé állítani, és nem tudnának dollártrilliókat keresni a karbonjegyekkel. Meg ha kinézel a fejedbõl, és kikapcsolod a médiát magad körül, magad is rájössz, hogy egyáltalán nem afelé haladunk, hogy itt minden elforrósodna, meg hogy szicíliai telek kezdenének kialakulni.Ajánlanám figyelmedbe Jesse Ventura Globális Felmelegedés Csalás c. filmjét. További kellemes ébredezést.

Ha valakit érdekel, itt egy neten követhetõ elõadás ma estére a naptevékenységgel kapcsolatos kutatásokról, az elõrejelzés lehetõségeirõl: Link

(Aki nem ér rá meghallgatni, mint pl. én sem, annak pár hét múlva felvételrõl is elérhetõ lesz ugyanezen az oldalon.)

Sajnos ez minden, csak nem tudományos publikáció... Attól, hogy 10 oldalon át ragozza a szerzõ a rövid trend meghosszabbítását, még nem lesz meggyõzõbb a dolog. Ahogy attól sem, hogy bemutat néhány (amúgy ismert) fizikai folyamatot, mert a "jóslatra" vonatkozó konkrét magyarázatot egyikre sem épít rá. Nem véletlen, hogy a szerzõ az internetre tette fel, és nem szakfolyóiratban publikálta - ott ugyanis független bírálók ellenõriznék, hogy van-e használható indoklás az állítások mellett...

Az pedig, hogy olyan tudósok mondják gyakorlatilag ugyanazt, akiknek közük sincs egymáshoz, mert Japánban, Angliában vagy Oroszországban élnek, arra kell hogy ösztönözzön egy laikus személyt, hogy legalábbis ne vegye félvállról a véleményüket.

Ez jó érv, mintha az IPCC-sek nem fordulnának elõ világszerte! Immár 2:2.

Sajnos a teljes cikkhez nekem sincs hozzáférésem. Viszont ha az óceánok pufferhetása olyannyira fontos, akkor a hokiütõ által jósolt felmelegedés is nyugodtan késhet miatta pár évtizedet... tehát, miért is kellett eldobni azt az elméletet, és miért kell szeretni a másikat? A mai hokiütõ-napminimum meccs eddig 1:1.

Ha az éghajlattal az égvilágon semmi nem történik, az idõjárás akkor is rendszeresen produkál kilengéseket az átlagostól, mindkét irányba. Ilyen "bizonyítékot" tehát bármikor bõven lehetne találni, felmelegedésre és lehûlésre is. Ha valamilyen trendet vagy összefüggést (mondjuk a naptevékenység és a hõmérséklet között) tényleg bizonyítani szeretnél, azt nem úszod meg matematika nélkül. Látom, hogy érdekel a téma, így érdemes lenne elmélyedned pl. ebben: Link

Ha ezt is tanulmányoznád: Link - akkor azt is tudnád, mekkora a különbség Hokkaido és a Kárpát-medence hóviszonyai között.

A Dalton minimum járt jelentõs lehûléssel:

"A 19. századot Raymond S. Bradley hemiszférikus rekonstrukciója alapján a holocén egyik leghidegebb évszázadának tartja. A lehûlés a legerõteljesebben az 1812 és 1817 közötti években jelentkezett, amikor minden évszak idõjárása hidegebbé vált, a lehûlések az õszök esetében volt a legerõteljesebb"
(Rácz Lajos - Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 62. o.)

A Laki 1783-as kitörése és 1812 között eltelt majdnem 3 évtized, ami szerintem kellõen hosszú idõ (?), hogy a légkörbe jutott por zöme kiürüljön. A Tambora vulkán pedig 1815 áprilisában tör csak ki. Van tehát 3 év a Bradley által megjelölt idõszakban, amely a Dalton minimummal egybe esik és feltehetõen nem a vulkanikus tevékenység okozta.

Ennyi erõvel itt is eshetne több tíz centi hó, semmi akadálya. Amúgy sok helyrõl jelentették az utóbbi hetekben (két hónapban), hogy a szokottnál hamarabb kezdõdött a tél, vagy épp a hegyekben a síszezon (pl. az USA-ban a Sziklás-hegységben). Biztos a véletlen mûve. Végülis mindenre létezik érvelés, és annak az ellenkezõjére is.
Bezzeg ha itt 40 fok van két napig, már rögtön kiabálja a többség, hogy "Global Warming!"

Vagy egy északnyugati, kontinentális hideg-betörés és a tengeri, páradúsabb légtömegek keveredésének folyománya Gondolom az a ciklon okozta, ami most Kamcsatka nyugati oldalán található: Link Nem hiszem, hogy ez a 40 cm hó ott extrém lenne. Északi részein már emlékeim szerint tajga-növényzet van, pont a hûvös nyár, és hideg tél miatt. Íme: Link

Tehát a TSI jelentõsebb csökkenése az óceánok pufferhatása miatt eltolódva jelentkezne. Emiatt a felszíni hõmérsékletekben is eltolódva, temperálva jelentkezne a csökkenés.

Vagy csak simán eshet ilyenkor ennyi arra? Link

Egy kis érdekesség:
Link
A globális felmelegedés velejárója. Vagy egy közelgõ jégkorszaké?

Úgy értem, mekkora pufferhatással számol Feulner szimulációja? Mert mint tudjuk, a TSI és a felszíni T nem egyenesen arányos, a lényeg a részletekben van. Az óceánok hõkapacitására gondolok. A tompa agyammal úgy képzelem, hogy egy nagyobb TSI csökkenés esetén a szaporábban hûlõ légkör és az óceán között egy új egyensúlyi állapot alakul ki, melynek lényege, hogy az óceán bizonyos mértékig kompenzálja a gyorsabban hûlõ légkör hõveszteségét.

Georg Feulner szimulációja milyen paramétereket kezel? És hogyan?

Egy kicsit gördítsd lentebb is a kurzort,a cikkek aljáig, és találsz majd eredeti forrást. Nem csak a cikk elejét kéne elolvasni Sokszor 4-5 linket is találni, ahol megtekintheted az eredeti cikket vagy tanulmányt. Íme pl. egy:Link
A hokiütõvel az a gond, hogy egy politikai irányítású (és jó részben politikusokból álló, áltudományos) szervezet adathamisításaiból született adatsor(ezt számos, korábban IPCC tag nyilatkozta le), ilyenformán pedig nem igen lehet komolyan venni. Azok a tudósok,akik a naptevékenység által irányított klímaváltozás mellett törnek lándzsát, nem pár évtized, hanem több száz sõt több ezer éves adatsorok, feljegyzések alapján jutottak arra a következtetésre, amire (lásd a Globális Felmelegedés Csalás c. filmet, kéretik elfogulatlanul megtekinteni).
Az pedig, hogy olyan tudósok mondják gyakorlatilag ugyanazt, akiknek közük sincs egymáshoz, mert Japánban, Angliában vagy Oroszországban élnek, arra kell hogy ösztönözzön egy laikus személyt, hogy legalábbis ne vegye félvállról a véleményüket.

Olvasva a különféle meleg meg hideg vélekedéseket (pusztító meleg ill. pusztító hideg felé rohan a Föld) továbbra is azt vallom, hogy az a melegedés, ami kimutatható az utóbbi évtizedekben (akár 100 évben) olyan mértékû, hogy inkább pozitívnak fogható fel ill. hasznosabb, mintha ugyanilyen fokú hûlés lenne tapasztalható. Sokan áhítva várják hogy végre legyen 20 vagy 30 fok mínuszban nálunk, de ha beállna egy kis jégkor-szerû hidegperiódus, akkor sírva várná az emberiség és õk is langyos napsütést is.
Amikor az emberiség zöme a mérsékelt övben él és hideg nyarak meg zord telek uralkodnának el, akkor annak sokkal drámaibb következményei lennének, mint a 17. században, amikor huszadannyi embert érintett és nem volt akkora gond a vizek befagyása ,a fûtés, a hóviharok miatti lehetetlen közlekedés, mint a mai civilizációban. Ha akkor minden századik ember halt bele, akkor most minden ötvenedik, ami vagy 100 millió embert jelentene. A kitörõ migráció és háborúk meg ki tudja mennyit ?
A mostani béke és jólét korában is egy rövidebb hidegbetörés rögtön szedi az áldozatokat százszám a kontinensen és pl. az országunk lakosságának 20 %-át érinti rezsitartozás (aminek zöme energia)...

Egyetértek.

Két éve, egy geológusos (Alley) jövendölt egy közeledõ jégkorszakot, a Klíma kultúrtörténete címû könyvben (Szeke akkori tolmácsolásában):
"A geológus Richard Alley változatlanul azon a nézeten van, hogy a kis jégkorszak, az elmúlt 10 ezer év leghidegebb periódusa csak az elsõ lépés volt egy új nagy jégkorszak felé, hiszen a jégkorszakok közötti egyetlen idõszak sem tartott 10 ezer évnél tovább"

Erre ez volt a válaszom: Link

Akkor és most is azt vallom, a nagyságrendekkel vannak gondok.
Azaz amely tudós közeledõ jégkorszakot jövendöl, a nagyságrendeket szépen eltusolja, pont mint az IPCC-hokiütõje.

Íme egy villámgyors, interglaciálist nagyságrendileg átfogó skicc: Link
Csak a mértékeket ábrázolása volt célom, hogy a kis-jégkorszak és jelenkori meleg-idõszak közötti különbség is eltörpül egy interglaciális hideg és meleg-idõszakai közötti különbségtõl és az hol van glaciális és interglaciális különbségétõl.

A Dalton-minimum idejére két nagy, globális hatású vulkánkitörés is esett (Laki 1783, Tambora 1815), így a Nap hatását onnan elég nehéz kihámozni.

Sajnos az iceagenow.info érvei is kimerülnek abban, hogy "X.Y. neves tudós ezt mondta, tehát így lesz". Sehol egy ellenõrizhetõ adatsor, sehol egy végigkövethetõ fizikai magyarázat. Ha ezeket az eredményeket szakfolyóiratban leközölték, ott nyilván volt ilyesmi, ez alapján lehetne róla érdemben vitatkozni. (Csak akkor miért nincs sehol egy eredeti forrás?)

Az eddig látott érvek alapján viszont azt kérdezem: ha a Nap okozta globális lehûlésre ennyi bizonyíték elég, akkor mi a baj a hokiütõvel? Az is pont ugyanezt csinálta: egy pár évtizeden keresztül észlelt, kismértékû változást exponenciálisan meghosszabbított a jövõ felé. Amögött is "elismert klímatudósok, professzorok" hada állt. Ráadásul azt megindokolták egy olyan fizikai jelenséggel (CO2-molekulák elnyelése), ami laboratóriumban tényleg mûködik. Persze a légkörre nézve ez nem sokat jelent, de a semminél (ami a Napról itt belinkelt írásokban volt) még mindig több. Eddig 1:0 a hokiütõ javára.

Az elméleti alsó határ 0. Ez kb. 20 milliárd év múlva fog beállni, miután a fehér törpévé vált Nap lassan kihûl.


A Maunder-minimum TSI-csökkenésére a becslések nagy része néhány tized W/m2 nagyságrendbe esik. Egy tanulmányban jött ki 5.8 W/m2, de azóta újabb vizsgálatok is a pár tized W/m2-t adják: Link Ennek tükrében az 5.8-as értéket valahogy úgy kezelném, mint a meteorológiában egy eltévedt modellfutást.

Usrin, igen és ki is lógott a valóságban. Mert ezt a grafikont Link a davosi obszervatórium 1978 óta regisztrált méréseire kalibrálták.

Azt nem tudom, hogy mi az elméleti alsó határa a TSI-nek, de te biztosan tudod.

Ha arra vagy kíváncsi, hogy a naptevékenység csökkenése mekkora átfutási idõkkel vonul végig a hidroszférán, nem tudom a pontos választ. De hogy végigvonul, az biztos.

Akkor itt vannak a tanulmányok, elismert klímatudósoktól, asztrofizikusoktól, professzoroktól, rengeteg adatra és múltbéli feljegyzésekre támaszkodva:
Link
Piers Corbyn tanulmánya szerint pl. a Maunder Minimum idején jelentõsen csökkentek az éves átlaghõmérsékleti értékek. Németországban pl. 2 fokkal röpke 20 év alatt... A Dalton Minimum alatt szintén hasonló értékek voltak megfigyelhetõk.
Link
Japán kutatók szerint egy újabb kis jégkorszak elé nézhetünk, mivel az elõttünk álló "szokatlan mágneses változások" miatt hasonló helyzet állhat elõ, mint a 70 évig tartó Maunder minimum idején, amikor a Temze nemegyszer befagyott Londonban (ahol ugye tudjuk,nem éppen szétfagyasztóak szoktak lenni a telek). És itt jön a lényeg: "Temperatures are estimated to have been about 2.5 degrees lower during the Maunder Minimum than during the second half of the 20th century." Tehát a átlaghõmérsékleti értékek a MM alatt nagyjából 2 és fél fokkal voltak alacsonyabbak, mint a 20. század második felében... Hoppá.
Abdussamatov professzor, az orosz ûrkutatási hivatal elismert tudósa szerint már 2014-ben elkezdõdik: Link
Következõ: a Met Office és a University of East Anglia Climatic Research Unit szerint 92% az esélye egy újabb Dalton Minimumnak, de van esély egy újabb Maunder M-nak is, amikor is 2 fokkal voltak alacsonyabbak az átlaghõmérsékletek Európában. (Eléggé egybevágnak a fokok
Link
Akinek ez nem elég szignifikáns,az olvassa el õket újra.

a módszertani korlátok:
A TSI bemérése 1978 óta lehetséges, az 1978 elõtti TSI adatok becslések
A kilógás tehát annyira nem nehéz, hiszen nem tudni, hogy az 1978 elõtti becsült adatok mennyire helytállóak. És még a becsült adatsorok is hiányosak.

Tehát önmagában nem gondolom, hogy az 1360-62 W/m2 TSI indexek tabut döntögetnének. Mivel hogy csak becslés az, hogy mennyi volt a TSI a Maunder és a Dalton minimum idején.

Mibõl lógna ki? Az adathiány miatt egyenessel összekötött "görbébõl"?
Hogy mi alapján? 8007-as hsz.-ban felsoroltam.
Persze könnyen ráüthetõ a "hatásvadász" bélyegzõ.

Annyit még feltétlenül meg kell emlitenem, miszerint se szeri, se száma azon tudományos dolgozatoknak, amelyek a naptevékenység RÖVID TÁVÚ, néhány napig vagy valamivel hosszabb ideig terjedõ idõjárás-változásra mutatnak rá. Az éghajlattal kapcsolatos változásokat illetõen viszont én sem ismerek olyan tudományos dolgozatot, amely cáfolhatatlan lenne. E kiegészitésemmel csak megerõsiteni igyekszem Rudolfking, illetõleg Usrin korábbi hosszászólását, aggályaikat.

Nem kivánok senkivel vitába szállni - fõképp nem szakmeteorológusokkal, akiket messze tisztelek -, de a naptevékenység földi hatásait nem szabad félvállról vennünk vagy ukmukfuk elutasitanunk, ugyanis bolygónk a Nap külsõ légkörében kering, ekképpen hatásai - ha nem ismerjük is valamennyit (sõt, az a véleményem, hogy még sok felfedeznivaló vár még a tudományos kutatókra, de az a legnagyobb gond, hogy a szaklapok tabuként (?) kezelik a felvetett témát, nagy az idegenkedés (?) és az ellenérzés (?) a naphatásokkal kapcsolatban - eljutnak bolygónkig. A legfõbb probléma ott leledzhet, hogy egyfelõl hiányoznak a megfelelõ ûreszközök, amelyekkel felismerhetõek lennének egyes problémák, másfelõl a mai meteorológusnak (a naphatásokon kivül) amúgy is nagyon szerteágazó területekrõl kell információkat begyûjtenie egy-egy folyamat megértéséhez, végigkövetéséhez.

A gond az, hogy a tegnap linkelt extrapolált görbéd az 1360 W/m2-es "elõrejelzésével" messze kilógna lefelé a múltbeli változásokat bemutató (most linkelt) grafikonodból. Tehát nem egy újabb Dalton- vagy Maunder-minimumot, hanem valami egészen példátlan visszaesést jósol... de mi alapján?

Emellett, ahogy Rudolfking is írta: mekkora volt a múltbeli minimumok éghajlati hatása? A Maunder-minimumét többé-kevésbé ismerjük, de annál kisebb ingadozások és az éghajlat között nem sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni. (Legalábbis nem tudok róla... ha mégis ismertek ezt bizonyító publikációt, azt köszönettel veszem.)

A Dalton-minimum járt/járhatott globális átlaghõmérséklet-csökkenéssel? (Most valós adatokra, kutatásokra, tényekre gondolok, nem "áá biztos járt, mert csak a Nap dönti el nálunk az idõjárást".)

Nos, ezen a grafikonon Link megfigyelhetõ, hogy most az éves átlag (TSI)az 1930-as évnél is alacsonyabb, az 1890-es években mutatott hasonló értéket. Észrevehetõ továbba a napi minimumok egyre lejjebb kerülése is, bár itt módszertani korlátokba is ütközünk.

Persze a trendvonalak húzása mindig merész dolog, de én nem gondolom, hogy a két következõ tény nem érdemel figyelmet:

- 200 évvel ez elõtt volt annyira hosszú a napciklus (5. napciklus) mint a 2000-es évek 23. napciklusa. A napciklus elnyúlása pedig a nap aktivitás csökkenésének egyik elõjelzõje lehet.
- az utóbbi száz évben messze ez volt a legmagasabb foltmentes napot számláló ciklus, de az is lehet hogy többszáz évre visszamenõleg, 821 nappal. (a 15. napciklus óta vannak konkrét számok, azelõttrõl csak becslések)

Tehát elbagatellizálni legalább olyan hiba lenne ezeket a tényeket, mint felszólítani az embereket, hogy még több szénhidrogént égessenek el.

A mértékegységet látva írtam, amit írtam. Az a néhány W/m2 csökkenés a Nap esetében meredeknek számít, valószínûleg a Maunder-minimum alatt sem volt ekkora.

Miért, te a naptevékenység tapasztalható csökkenésébõl és a ciklus elnyúlásából mire következtetsz?

Semmire. Ugyanúgy, mint ahogy egy rendkívül hideg április alapján sem következtetnék hûvös nyárra, pláne nem a nyár elmaradására. A Nap fizikája (csakúgy, mint a légköré) sokkal-sokkal bonyolultabb annál, hogy egyszerûen a rövid távú trendet extrapolálva tudjuk hosszú távon elõrejelezni a viselkedését.

A TSI grafikon egy rovátkája 0.25W/m2. Tehát a meredek zuhanás csak grafikusan meredek. De ott van a mértékegység is.

Miért, te a naptevékenység tapasztalható csökkenésébõl és a ciklus elnyúlásából mire következtetsz?

A következõ évtizedekre jelzett, meredeken (a Maunder-minimumnál is mélyebbre) zuhanó naptevékenységnek ill. napállandónak mi a fizikai alapja, mibõl következtettek rá? Jó lenne errõl is olvasni. Enélkül még annyira sem tûnnek megalapozottnak ezek a grafikonok, mint a sokat szidott hokiütõ...

Én már közel két éve errõl beszélek itt (hogy a naptevékenység jelentõs gyengülése miatt egy újabb kis jégkorszak elé nézünk), dehát általában lehurrogás van belõle, ezért is szoktam ritkán írogatni ide. A gyakori negatív (sõt sokszor extrém negatív) AO és NAO indexek is arra mutatnak,hogy a földi klíma érzékenyen reagál a naptevékenység változásaira.
Link
Link
A gyakori blokingos idõszakok (amibõl kaptunk egy eléggé emlékezetes februárt az idén), szintén ez irányba mutatnak. 2014 után lesznek érdekesebbek a dolgok. Akkortól kezdve a Nap elég keményen demonstrálni fogja, hogy alapvetõen õ irányítja a klímánkat, és nem pedig mindenféle gázok...

Ezzel több tudós-csoport is foglalkozott már: Link
Azaz a jelenlegi, 24. napciklus nem csak gyenge, hanem erõsen rendellenes is.

Azt tudja valaki, hogy az utolsó "Wet Sahara" epizód miért csak a holocénben volt?

Újabb kis jégkorszak küszöbén vagyunk?
Link
Link

Én személy szerint osztom ezt az érvelést. A nap által az SST-n keresztül, 10-12 éves átfutási idõvel vezérelt légkör koncepciója áll a legközelebb a valósághoz. Rudimann szerint is arról van szó, hogy már elindultunk a következõ glaciális felé, de az antropogén hatás ezt még egy ideig túlkompenzálja.

De, a cikk konklúziója, ami mégtöbb szénhidrogén elégetésére szólít fel, hogy nehogy holnapra egy újabb jégkorszakra ébredjünk, azért elég demagóg:

"If you believe that such emissions do have a significant effect on global temperature, we should continue and perhaps even increase emissions to forestall or lessen the effect of the cooling trend lest we find ourselves in another "little ice age."

Tudom, megint le leszek hurrogva,mint mindig, de attól még belinkelek egy neves klímaprofesszorról szóló cikket:
Link
Globális LEHÛLÉS, és jéé, milyen érdekes, épp a naptevékenység gyengülése miatt. És jéé, az elmúlt 2000 évben összességében LEHÛLÉSI TREND figyelhetõ meg.

Floo! Én is így látom a dolgokat. Én sem hiszek ennek.

Ha melegebb évek vannak, akkor a Földközi-tenger is melegebb, tehát például a hidegleszakadások télen erõsebb mediterrán ciklonokat tudnak generálni, amibõl nagyobb havak tudnak esni.
Csak egy példa, hogy a melegedés (már ha van) nem feltétlenül jár kevesebb hóval.
Errõl az olaszokat is meg kellene megkérdezni, tudnának mesélni az elmúlt 2-3 tél havazásaival kapcsolatban.
Amikor általános iskolás voltam, sok tél volt egymás után, hogy nem tudtuk elõvenni a szánkót.
Ejj de legörbül a szájuk ezeknek a klímatudósoknak, amikor visszaáll a klíma zonálisabbra 10-15 év múlva.

Hú, köszönjük a linket!
Nem kell róla beszélni, beszédes önmagában!

Egy verzió a sok közül, ami benne van a pakliban. Majd úgyis megtudjuk, mi lesz, mindenesetre az elmúlt néhány évtized alapján egyelõre nem ez a forgatókönyv a befutó: Link

Sziasztok! Ehez mit szóltok? Szerintem a hó mennyiségével kapcsolatosan: Vannak olyan évek mikor rendesen van hó, és vannak olyanok mikor kevés hó van, de azért van. Na ezt jól leírtam. Én ezt kicsit "ellenzem" Link

Szibéria, egy dolog biztos: az a globális narratíva, amely szerint mindenki hibás, mindenki felelõs a globális felmelegedésért, egy dologra van kihegyezve: hogy valakik pénzt kaszírozhassanak a CO2 kvótákért.

És ezzel nem azt mondom, hogy nem melegítjük az üvegházat, de messze nem olyan mértékben, mint amit a globális média sulykol.

Igazad van, de akkor sem az az érv, hogy az a videó nem lényeg. (Egyébként elkövettem azt a hibát, hogy nem néztem õket végig .) De akkor hozok egy másik példát:
"A tendencia folytatódni fog megnyugodhatsz. Ha a tegnapi OMSZ elnökkel készített videót megnézed ott Õ is említi hogy a változás elején vagyunk és nem látszik a vége."
Az elsõ mondatról minden rendes tudósnak az jut eszébe, hogy "Honnan tudod? És miért?"
Dunkel Zoltán tényleg nem Bálint Antónia, mégis mást mond, mint a szerintem legalább hasonló mértékben hiteles Czelnai. Akkor megint megkérdezhetjük, hogy kinek is van igaza?

Ezen kívül: nem azt mondtam, hogy amit állítasz, az nem igaz, vagy hogy szennyezhetjük bátran a környezetet (ez utóbbi már a szavaim kiforgatásának, szándékos félreértelmezésének tûnik), csak azt mondtam, hogy 1) a tíz évvel ezelõtti elõrejelzések hibásak, mert az azóta lezajlott változások azt nem követik, azok szórástartományának alsó széle alá kezdenek hajlani, 2) és az általad is állított változásokat, folyamatokat a mai ismereteink szerint nem lehet bizonyítani, ily módon pedig azok olyan módú közlése, hogy "A tendencia folytatódni fog megnyugodhatsz" félrevezetésnek minõsül (még akkor is, ha késõbb Neked lesz igazad).