Hydroinfo

Nos hát akkor a tiszai helyzet

A strandnál: Link kicsit csalóka, mert ez egy hosszú elnyúlt kanyarban fekszik, így a szembeni oldalon halmozódik fel a jég. Volt is susogás rendesen

Szintén a strandnál, a Szamos-torkolat felé nézve: Link

A torkolatnál: Link Link Látszik, hogy a Szamoson nagyobb a jég mennyisége (persze erre a nézõpont is rásegít egy picit)

Továbbá az is látszik, hogy a parti jég lassan kezdi felzabálni a parthoz közeli vízfelületet. Igaz, még elég vékony (1-3 cm): Link

A Tisza: Link
A Szamos: Link
A majdnem jégmentes Kraszna (bár itt elég nagy a sodrása, de amúgy is elég magas most a vízszintje a Tiszához képest, így valószínûleg ez az oka): Link

...ééés a Ludényos, a sógorommal a hátán Link

Kiegészíteném azzal, hogy már a Balatonon ma is koriztam.

No, nem a "rendes" vizen, de vannak olyan kis partmenti kikötõöblök, ahol már bõven lehet csúszkálni.

Ráadásul ezekben az öblökben még szeles idõben is szépen fagy be a víz, lévén védettek.

Igen, és végre irány korizni:-) A kedvenc százhalombattai kis patkó tavamon már alkalmas jég alakult ki a korizásra. Természetesen a nagyobb tavakra még tilos rámenni, mert vékony, de jövõ héten a Velencei-tó is jó lesz már szerintem. Egyébként a legjobb jégréteg a hidegpárnás helyzetben alakul ki. Nincs napi nagy hõingás, nincs napsütés, csak éjjel-nappal fagy. A szél sem számottevõ, így egyenletes sima jég tud képzõdni. Sajnos ilyenkor már a hó ellen szurkolok (tudom most mindenki megkövezne:-), de olyan szuper a jég a, hogy kár lenne érte. Igaz porhó 1-2 cm jöhet azzal semmi gond nincs. Ne mindegy, amíg nincs hó addig mindenki használja ezt a pici csúszkálási lehetõséget. Természetesen csak odafigyelve, és nagyon óvatosan, lehetõleg csak a sekély, és nem mozgó vízfelület a biztonságos és fõként part mentén. Bányatavak, folyó és meleg forrású vizek VESZÉLYESEK LEHETNEK!

A Laskó patak Mezõtárkánynál tegnap délután:

... 10 nappal ezelõtt

Holnap (vagyis ma ) hozok képeket. Kíváncsi vagyok a Tisza-Szamos torkolatra...

A téli tartós ködpárna ha másra nem is, de természetes vizeink jegesedése szempontjából igen kedvezõ helyzet: szélcsend, éjjel-nappali fagyok, többnyire -5°C körül, vagy az alatt. Már van is eredmény: a Tiszán Vásárosnaményig 30-80%-os a zajlás, mellékfolyóinak felsõ szakaszain többfelé már beállt a jég: Link
A Dunán egyelõre nincs zajlás, de a jövõ heti lehûlést követõ zord napokon megjelenhet a jég ott is. Az Édukövizig adatai szerint a Rábán és a Marcalon (Holt-Rába) állójég van Gyõrnél. Alig hiszem, de holnap arra járok, szemügyre veszem.

A hétvégi Dom által szervezett túrán meglepõdve tapasztaltam, hogy a Bükk csurig van vízzel.
Források vannak olyan helyeken is, ahol csak ritkán, vagy akár évek óta nem folyt víz.
Természetesen a kilépéskor még viszonylag meleg víz hamar lefagy a környezõ avarra, talajra. (pl. Bánkúton is a webkamerán látni, a forrásvizet, ahogy lefagy a sípályára a turista ház elõtt.)
A második meglepetés akkor ért, amikor a Hámori-tó vize még nem volt befagyva. Azaz 3 nappal a túra elõtt már volt part menti jég, meg lepel hó is rajta (meg is jegyeztem magamnak, hogy mikor legközelebb jövök, már be lesz fagyva), de amikor most szombaton arra mentünk, nem volt még csak parti jég sem.
Ez is a viszonylag nagyobb vízhozamra utal, ami ráadásul még melegebb is lehet, mint a korábban ott "pangó" vizecske.
Meg az áramlás is közrejátszhat valamicskét a még be nem fagyáshoz.

Cserébe a vízesés csodálatos látványt nyújt.
Már hízik a jég a környékén. Érdemes megnézni!

A decemberi nagy csapadék miatt Ipolyvece, Drégelypalánk térségében az Ipoly kilépett a medrébõl. Lassan visszahúzódik de ahol marad víz az mind befagy(ott): Link Link (A hátsó fasornál folyik eredetileg.) Drégelypalánknál koriztak is rajta!
(A képek vonatból készültek.)

Link

Bizonyosan szép vízhozam a lillafüredi vízesésnél is, illetve lehet, hogy beindult Imó-kõ is a Bükkben. Ha rájön az elõrejelzett hideg és megfagy, akkor nagyon szép jégképzõdmények is kialakulhatnak.

És ami érdekes, a patak átlagvízszintje 20-30 cm, most 2 m fölött! A patak vízgyûjtõjén (Mátra-Bükk közötti terület)48 óra alatt, több mint 60 mm esõ esett, hó csak a 400 m fölötti részeken.

Nem egy "vadvízország", igazi vízügyes díszdarab. Van mifelénk is sok ilyen mértani pontossággal meghúzott, csatornává alakított folyócska, patak, ér, pl. a Rábca és a Keszeg-ér a Hanságban, vagy a Répce a megye déli részén.

Egy fotó a Laskó patakról:
Link

A Laskó patak itt M.tárkányban igencsak megáradt, az itteni vízügyesek szerint bõ 2 m feletti a vízszint a mederben. Reggel készítettem néhány fotót a patakról, késõbb felteszem õket, de valószínûleg csak este majd otthon.

Árad a Toka patak.
Link
Link

Jogos, köszi, he-he!

Már gyúródott is egy belõle egy hír, he-he!

Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet, egy kis korrigálás: Királymezõ az a Királyrét, biztos csak nyelvbotlás volt.

Kárpátalján komoly orografikus torlódás okán vesztegel tegnap este óta egy komoly csapadéktömb.
Királyréten pl. a 48órás összeg 64mm, és 7h óta is keményen esik.

Áthelyezve innen: Légköroptika (#19405 - 2008-12-05 09:39:44)

Épp múlt héten tanultunk róluk, nagyon nagy meló lehetett. De vontatták még lóval is.
A Jókai Aranyemberébõl is rémlik egy leíró részlet..

Áthelyezve innen: Légköroptika (#19404 - 2008-12-05 09:06:06)

Õket hívták burcsellásoknak, és általában gabonaszállítmányt vontattak. Gyõrben utcanév is õrzi a mesterségüket.

Áthelyezve innen: Légköroptika (#19401 - 2008-12-04 22:42:03)

Kösz, izgalmas így látni a légifotót a magyarázattal együtt!

Áthelyezve innen: Légköroptika (#19400 - 2008-12-04 22:31:33)

Egy kicsit szakmázok:
Nola képe tankönyvbe illõ:
Link
A kis falutól lefelé indulva látható egy éppen születõben lévõ kanyar, majd két a folyamszabályozás során mesterségesen levágott kanyarulat. Balra az a szép nagy holtág önmagától fûzõdött le több száz éve.
A folyamszabályozás célját az alábbi jól mutatja:
Hajózóút a folyamszabályozás elõtt:
Link
és után:
Link
És akkor egy kis legenda:
Régen itt Baja környékén is szép nagy kanyarokat vetett a Duna, ezek ma már holtágak. A hajósok, vagy akkor inkább még tutajosok úgy haladtak felfelé a kanyargós, lassú folyón, hogy a csapat két részre oszlott és egyik az egyik parton, a másik a másikon kötéllel húzta-vonta felfelé a hajót. Az estét egy csárdában töltötték, ahol ettek és aludtak. Reggelre kelve továbbindultak felfelé a folyón, de a csárdás még megkérdezte tõlük, hogy mit kérnek vacsorára...
Egész nap úton voltak ugyanis, de estére légvonalban csupán néhány száz méterre voltak a csárdától, hát ismét ott éjszakáztak.
Ennyi a történet, mehettek aludni.

Örvendetes!
Igaz már évekkel ezelõtt a társainak is készen kellett volna állniuk.

Árvízvédelmi létesítmény,víztározó épült a Tiszánál.
Link

Az idei júliusi özönvíz után nem is csoda, ezen kívül az átlagcsapadék nyáron nagyobb, mint õsszel, ezért alakulnak ki általában ilyen tájt az évi legkisebb vizek.

Az egész nyár folyamán nem volt ilyen alacsony a vízállás, pláne ilyen huzamos ideig!!!

Az õszi kisvizek idõszakát éli valamennyi folyónk, a Duna 25-40cm-re közelítette meg az LKV-kat a hazai felsõ és középsõ szakaszon. Nagybajcsnál pl. 16cm volt a minimum tegnap reggel, Budapestnél eddig 97cm, ami az idei éves átlagnál 1.5m-rel kisebb.

Link

Dupláztam

...és mi lett belõle?! Semmi! Szûk 2,5 méteres emelkedés, oszt viszon látás. Pedig az elsõ elõrék még harmad fok közelébe szóltak.
Ellenben a Dunán és a Rábán sok helyen LKV közelében van a vízszint.

A Dráván viszont - a felsõ vízgyûjtõre prognosztizált 100-250 mm csapadék miatt - igen komoly árhullám alakulhat ki a következõ napokban.

Nagyon alacsony a Duna vízállása Nagybajcsnál, 41 cm.
Jelenleg a frontból esik szépen az esõ a Németeknél, a Duna mentén is, valószínûleg áradni fog hamarosan.

De jó kis horgászhelyek vannak ott szemben
Szép vidék!

Milyen rég volt.. [esõ]

Békésszentandrási duzzasztó, nagy élmény volt a szarvasi Metnet talin-túrán:
Link

Tegnap reggel "tetõzött" a Duna nagybajcsnál, reggel 7-kor 94 cm volt, idén talán a legalacsonyabb!
Link
Kisebb 50-60 cm-es emelkedés után ismét csökken, jelenleg 120 körül mozog!
Hétvévégre a Németországban hulló csapadék ismét hozhat kisebb áradást!

Az is felettébb érdekes, hogy a Kraszna még mindig árad Kocsordnál.. Miközben Naménynál lassan egy napja apad a befogadó, ami "húzhatná" lefelé, valamint a felsõ romániai szakaszról (Alsószopor) is több napja elfogyott az utánpótlás, mégis, Ágerdõmajornál is szinte centinként apad csak (a tegnapi tetõzés óta 12cm-t).

Valóban, sõt, már apadt is azóta 1cm-t. Mégiscsak jó volt az elsõ 815-820 körülire vált elõre. Elgondolkodtató hogy mi lehet az oka, hogy 25 km-rel feljebb majd 2 méteres árhullám ott miért csak 70 centis emelkedést okoz. Valószínûleg a Tisza-Szamos-Kraszna közös, illetve a Naménytól Aranyosapátiig terjedõ ártere olyan nagy, hogy az gyakorlatilag felér egy apasztó tározóval. Link De ezt minden hozzáértés nélkül, csak a józan paraszti ész mondatja velem. No de mit mond a szakember?! Kocka?
Ha már az áradás ütemérõl beszéltünk, akkor ejtsünk szót az apadásról is. Azért az nem semmi, hogy Tiszabecsnél 24 óra alatt 326 centit apadt a folyó. Ez már majdnem villámárviz jellegû

Lényegében 824cm-en megállt az áradás Naménynál.

Igen, valóban Vásárosnaménynál találkoznak az árhullámok, és a Kraszna valamint a Túr is még árad az alsó szakaszán. Vízhozamuk azonban jóval kevesebb, mint a Tiszáé, aminek az apadása lassan vonul Vásárosmanény felé, így megállítva az áradást. A vízügyesek a mai 7h-kor kiadott tájékoztatójukban már csak 860cm-re (+/- 20cm) várják a tetõzést (ami persze még mindig igen-igen magas szint..).

A Tisza Tivadarnál már apadásnak indult, Vásárosnaménynál viszont felgyorsul az áradás, immáron 5cm/h, 8h-kor 819cm, meglehet a 850-860cm.

Most olvasom a szon-hun: Az elmúlt napok nagy esõzése, a felhõszakadások miatt a Tiszán és mellékfolyóin mind az ukrajnai, mind a romániai szakaszon hatalmas árhullámok indultak el – mondta Bodnár Gáspár, a Fetikövízig igazgatója. Néhány nap alatt Ökörmezõ térségében például 340 mm esõ hullott, ami csak 20 mm-re marad el a 2001-estõl. A Tisza romániai mellékfolyóin (Iza, Visó) pedig a 2001-es szintet 1–1,5 méterrel meghaladó vízállásokat mértek. A sok esõ tíz árhullámot indított el a Tiszán, illetve mellékfolyóin, melyek lejjebb egymásra torlódtak. Ezért a Tiszán III. fokú készültségi szintet jócskán meghaladó vízállások várhatóak a tetõzéskor.

Ezek szerint a ciklonunk jól kitett magáért.

Igen, jaurinum. Azért azt is figyelembe kell venni, hogy Naménynál folyik bele a Kraszna és a Szamos is a Tiszába és a Kraszna még árad magas vízszinttel, a Szamos pedig csak most kezd gyengén apadni, Tiszabecs után és Namény elõtt torkollik még be a Túr is, ami szintén árad. Gondolom ezért is adták meg a 890-et, na meg a szokásos kárpátaljai vízállásváltozásokra alapuló számításokból. Ma este a médiában pedig már 9 méter feletti vízállásról beszéltek, ez bizonyára a szokásos felturbózása a dolgoknak.

A Kraszna viszont az elõrejelzésekre rácáfolva a várt maximumot még ma eléri úgy, hogy tovább árad még legalább 24órán át, akár a III.fok felett (580cm) is tetõzhet Ágerdõmajornál.

A naményi Tisza-tetõzés véleményem szerint 850-860cm között lehet, a Tiszán itt várható a legközelebbi tetõzés az LNV-hez.

Én még annyira sem. Eltúlozták azt a 890-et kicsit, legalábbis most úgy tûnik. 2-3cm óránként az áradás üteme, ha még egy napig árad így, 840 lehet a teteje. Tiszabecsnél délután tetõzött a Tisza.

Szerintem a Tisza is alacsonyabban fog a vártnál Naménynál, én úgy 850-re számítok.

Végülis a vártál alacsonyabban tetõzött a Hernád Gesztelynél ma reggel,371 cm lett a maximum.

Az elõzõ árhullám most tetõzik Tivadar térségében. Eközben már belépett az országba egy másik, aminek következtében tegnap este óta a vízszint újabb 1,5 métert emelkedett Tiszabecsnél. Ráadásul még mindig 32cm/2óra az emelkedés üteme. Nem gyenge...
Tudom, hogy nem ugyanannyival emelkedik Naménynál mint Tiszabecsnél, de a 815cm körülire várt tetõzést kicsit alulbecsültnek érzem. Jelenleg 750 cm úgy, hogy még az elõzõ árhullám sem tetõzött. És erre fog még jönni az a bizonyos másik. Bár én nem vagyok szakember.
Szerk: most nézem, hogy frissítettek. Már 890cm±20cm -re várják. (LNV 943 cm)

Mi a folyótól vagy 30 m-re voltunk ahol már borította be az árteret a víz.Ott szemmel látható volt,mert megmértük segéd eszközökkel Ha valóban 430 cm-en fog tetõzni,akkor olyan 20 óra tájékán fog.

Itt a Bakony északi részén(Pl.Zirc és Csesznek)hullott a nyáron a legtöbb esõ Sopron-Szombathely környéke után az országban,kb.350 mm,ebbõl 150 az utóbbi 2 hétben.Áradástól persze nem kell tartani,mert felhõszakadások ennek ellenére sem voltak,a vidék karsztos és rengeteg kis patak viszi le a vizet,ráadásul az elõzõ fél év nagyon száraz volt.Tavaly is volt az aszály után két 100 mm feletti hónap(aug.-szept.)de a mostani ezen bõven túltesz.A mezõgazdaságot ért károk(aszály majd vízözön)nagyon hasonlóak.