Bioszféra
Öööö, nem mutatkozott be, szegényke meglehetõsen be volt még lassulva. Mindenáron az ujjamra szeretett volna telepedni, (én meg nem rajongtam az ötletéért annyira) kompromisszumos megoldásként elhelyeztem a raktárban, ott mégsincs mínusz, mint az elmúlt éjjel kinn..
Elég terepszínû volt egyébiránt, csak közelrõl látszott, milyen helyes zöldessárga bundája van.
Elég terepszínû volt egyébiránt, csak közelrõl látszott, milyen helyes zöldessárga bundája van.
Nyúúl? Mondjuk tényleg,el is felejtettem,hogy írtam hozzá nevet...de nem nyúl
Legalább adtál volna a képnek valami nem ennyire ráutaló címet. Így könnyû volt kitalálni, hogy nyúl. :-)
Ebben a szép idõben kezd most már végre éledezni a természet errefele is A virágoskertben bújik elõ a tulipán bimbója: Link ,a környéken meg a ringlószilvafa kezdett rügyezni: Link .Leltem borostyánt is: Link Link
A falu melletti kis halastó mini-szélerõmûve: Link
Egy találós kérdés: Milyen jószág ez?(nem túl nehéz): Link
A falu melletti kis halastó mini-szélerõmûve: Link
Egy találós kérdés: Milyen jószág ez?(nem túl nehéz): Link
Azt még nem írtam, hogy múlt héten kinyílt pár virág a kecskerágón, az ablakunk elõtt.
Köszi
Viseletes, mert pár hétig nem volt fagy ott ahol fényképeztem (gondolom emiatt és a magas nappali hõmérsékletek miatt jött ki), de az elmúlt 2 reggel kicsit megviselhette, de tuti hogy idei, mert sehol nem láttam eddig ekkora levelet....
A kicsik szerintem frissebbek, de azt képzeld el hogy mióta kell olyan idõnek lennie, ha ekkorára megnõtt!
Viseletes, mert pár hétig nem volt fagy ott ahol fényképeztem (gondolom emiatt és a magas nappali hõmérsékletek miatt jött ki), de az elmúlt 2 reggel kicsit megviselhette, de tuti hogy idei, mert sehol nem láttam eddig ekkora levelet....
A kicsik szerintem frissebbek, de azt képzeld el hogy mióta kell olyan idõnek lennie, ha ekkorára megnõtt!
Õ házi, vagy valami korai bányászméh? A segge sárga volt, és nem csíkos?
szerk: bár inkább házi, az Andrena fulva, amelyre gondoltam, élénkebb színû
szerk: bár inkább házi, az Andrena fulva, amelyre gondoltam, élénkebb színû
Az a madaras-napos csodaszép!
A bodzalevél (a nagy) nem tavalyról áttelelt? Olyan viseltesnek látszik. A kicsik tiszta, hogy frissek (ilyet kaptam el én is a múlt héten itthon).
A bodzalevél (a nagy) nem tavalyról áttelelt? Olyan viseltesnek látszik. A kicsik tiszta, hogy frissek (ilyet kaptam el én is a múlt héten itthon).
Urak! Átraktam az Égrenézõ fórumba a holdudvar kérdést.Ott választ kaptok!Remélhetõleg.
Kép címe:
Floo a sivatagban: a száraz levegõ már kicsavarta a zivatarhoz szokott zalai barátunk testét, teljesen átszarusodott a bõre a tûzõ nap égetõ sugaraitól, távolban amott egy délibáb kutat, kutatva szomjas szája, felette egy keselyû az utolsó leheletére várva, készen áll a lecsapásra
De a kép tényleg gyönyörû, remélem ezért a kis szösszenetért nincs harag
Floo a sivatagban: a száraz levegõ már kicsavarta a zivatarhoz szokott zalai barátunk testét, teljesen átszarusodott a bõre a tûzõ nap égetõ sugaraitól, távolban amott egy délibáb kutat, kutatva szomjas szája, felette egy keselyû az utolsó leheletére várva, készen áll a lecsapásra
De a kép tényleg gyönyörû, remélem ezért a kis szösszenetért nincs harag
Jaja.
(Bár a kiállítási megmérettetések esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni a bírálatok értékelésénél a legfõbb -emberi- tényezõt.. Ahogy az élet egyéb területein, bizony ott sem a korrekt, elfogulatlan, szakszerû munka az általános. A kivételek meg csak erõsítik a szabályt, sajna. Így gyakorta elõfordult, hogy a fajtajelleg némely bírónál hiba volt, a kizáró foghiány, harapás felett nagyvonalúan átsiklott, a vézenproblémákra meg csak legyintett. .
(Bár a kiállítási megmérettetések esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni a bírálatok értékelésénél a legfõbb -emberi- tényezõt.. Ahogy az élet egyéb területein, bizony ott sem a korrekt, elfogulatlan, szakszerû munka az általános. A kivételek meg csak erõsítik a szabályt, sajna. Így gyakorta elõfordult, hogy a fajtajelleg némely bírónál hiba volt, a kizáró foghiány, harapás felett nagyvonalúan átsiklott, a vézenproblémákra meg csak legyintett. .
Egy kutyatenyésztõnek igazán képben kell lenni ez ügyben, hiszen versenyen pontozzák a koponya formát.Egy tervueren juhász sem lehet pl. túl hosszú - róka -fejû.
Link
Itt is 22-20 a fogak száma, aránya.
Hozzászólhatna Myloh barátom az eszmecseréhez,vagy a vadgazdamérnök és zoológus palánta kollégái.(Levi, Ska )
Link
Itt is 22-20 a fogak száma, aránya.
Hozzászólhatna Myloh barátom az eszmecseréhez,vagy a vadgazdamérnök és zoológus palánta kollégái.(Levi, Ska )
A költõk korán halnak és azok a bizonyos szelek imádják õket kategorizálni érdekeik szerint.De ez már homoszféra.
Korrigálok, a P1-ek megvannak, benéztem, mert nagynak tûnt a távolság a szemfog után..
(A kutyáknak 42 foguk van, alul 22, felül 20)
(A kutyáknak 42 foguk van, alul 22, felül 20)
Kutyaféle lesz az, fiatal, olyan egy éves körüli. A fogak még csipkések, de már teljes méretûek, maradandóak. Mindkét oldali alsó P1-foghiány. Az agykoponya hiánya miatt ennyi, ha az a része is meglenne, többet lehetne tudni róla.. A fang (arcorri rész) mindenesetre hegyes pofájúra utal.
Ez volt az a vers, melyet megtalálva azt mondtam, ha nekem még egyszer azt mondja a tanár, hogy JA kommunista költõ volt, kimegyek és kirángatom a kombinéjából.
Kiegészült a kiegészítés kiegészítése.
Népszerüsítõ ismeretterjesztés avagy boldogemlékû népmûvelés.
Bár a szaktudományos idegen szakszavak használata a magyar nyelvi megfelelõvel együtt épp ezt szolgálhatja, ha jók az arányok és az adagolás.
A miktikusnál ez elmaradt, de azért a latinos mix szó sejtet valamit.Miscere:keveredés.
Népszerüsítõ ismeretterjesztés avagy boldogemlékû népmûvelés.
Bár a szaktudományos idegen szakszavak használata a magyar nyelvi megfelelõvel együtt épp ezt szolgálhatja, ha jók az arányok és az adagolás.
A miktikusnál ez elmaradt, de azért a latinos mix szó sejtet valamit.Miscere:keveredés.
Csak az õsszel ültetett picike fügém miatt aggódóm szerintem annak is reszeltek. Majd holnap ma vagy holnap ráhordok egy csomó avart, hátha...
Következõ, hátha ideterelem a hó és zivatarlesenben errõl társalgókat:
A hétvégén érkezõ igencsak kemény, ám átmeneti hideghullám legalább annyi hasznot, mint kárt fog hozni.
Lesznek rügyelfagyások, ám a (kései) gyümölcsterméseket ez talán nem érinti keményebben.
Ellenben a kártevõknek nagy halál lesz, ennek nagyon örülök.
A közeledõ hideget jelzik már nálam javában a madarak, ritka közel húzódtak a településhez a varjak, és az aprómadarak.
A hétvégén érkezõ igencsak kemény, ám átmeneti hideghullám legalább annyi hasznot, mint kárt fog hozni.
Lesznek rügyelfagyások, ám a (kései) gyümölcsterméseket ez talán nem érinti keményebben.
Ellenben a kártevõknek nagy halál lesz, ennek nagyon örülök.
A közeledõ hideget jelzik már nálam javában a madarak, ritka közel húzódtak a településhez a varjak, és az aprómadarak.
Akkorhát a kiegészítés kiegészítése megtörtént, he-he!
Nekem pedig a hatásmechanizmus leegyszerûsített, megérthetõvé tétele volt a célom az általános példával.
Így van, mert akkor aztán egyre kevesebbet értenének az idelátogatók, és nem ez a célunk, he-he!
Nekem pedig a hatásmechanizmus leegyszerûsített, megérthetõvé tétele volt a célom az általános példával.
Így van, mert akkor aztán egyre kevesebbet értenének az idelátogatók, és nem ez a célunk, he-he!
A 4 fok miatt a téli hõháztartási viszonyokat emeltem ki alapvetõen, egyszerüsítve.
Ez is egy feed-back, oda-vissza ható hatásmechanizmus.Melegedéskor valóban beindul újra a cirkuláció, hiszen ha a felszíni vízhõmérséklet eléri a 2-3 fokot, az alsóbb rétegekkel helycsere zajlik egészen az újabb 4 fokos homotermiáig.A további melegedés pedig, már újra építi a stabil nyári normál vagy direkt rétegzõdést, az átmeneti szûk sávú, meredek hõmérsékleti gradiensû metalimnionnal ("ugróréteg" by Richter.E 1891).
De ez csak a mérsékelt övi, mély tavakra igaz!
Hiszen az energiabevitel döntõen a rövidhullámú sugárzásból ered, ám az energiaháztartást befolyásolják még az advektív hõtranszportok (van-e a tavon átfolyó víztömeg), hõvezetés, tófenék és víztömeg közötti hõátadás.
És akkor bele se menjünk a termikus tótípus és a Köppen féle klímaosztályozás rejtelmeibe (dimiktikus, monomiktikus, polimiktikus, amiktikus, holomiktikus tavak).
Ez is egy feed-back, oda-vissza ható hatásmechanizmus.Melegedéskor valóban beindul újra a cirkuláció, hiszen ha a felszíni vízhõmérséklet eléri a 2-3 fokot, az alsóbb rétegekkel helycsere zajlik egészen az újabb 4 fokos homotermiáig.A további melegedés pedig, már újra építi a stabil nyári normál vagy direkt rétegzõdést, az átmeneti szûk sávú, meredek hõmérsékleti gradiensû metalimnionnal ("ugróréteg" by Richter.E 1891).
De ez csak a mérsékelt övi, mély tavakra igaz!
Hiszen az energiabevitel döntõen a rövidhullámú sugárzásból ered, ám az energiaháztartást befolyásolják még az advektív hõtranszportok (van-e a tavon átfolyó víztömeg), hõvezetés, tófenék és víztömeg közötti hõátadás.
És akkor bele se menjünk a termikus tótípus és a Köppen féle klímaosztályozás rejtelmeibe (dimiktikus, monomiktikus, polimiktikus, amiktikus, holomiktikus tavak).
Milyen jó, hogy ezt a fórumot is figyeled, és hogy ez egy bakim kapcsán másodpercek alatt kiderülhetett!
Illetve nagyobb állóvizeknél állandó a 4°C a fenéken, télen-nyáron.
Tavasszal-õsszel egyenlítõdhet ki a teljes keresztmetszetben az állóvíz (4°C mindenhol, sûrûségkülönbség ohne), ekkor van az ún. tavaszi és õszi teljes átkeveredés.
Ekkor keveredik át a felsõ víz, az epilimnion és a mélyvíz, a hypolimnion, eme átmenet után újra rétegzõdés alakul ki, immár ugrózónával, metalimnionnal.
Elõtte (télen) is rétegzõdés van a sûrûségkülönbség miatt, ekkor metalimnion nélkül.
Csakhogy ponotosítsak, és közérthetõ nyelvre fordítsak, he-he!
Tavasszal-õsszel egyenlítõdhet ki a teljes keresztmetszetben az állóvíz (4°C mindenhol, sûrûségkülönbség ohne), ekkor van az ún. tavaszi és õszi teljes átkeveredés.
Ekkor keveredik át a felsõ víz, az epilimnion és a mélyvíz, a hypolimnion, eme átmenet után újra rétegzõdés alakul ki, immár ugrózónával, metalimnionnal.
Elõtte (télen) is rétegzõdés van a sûrûségkülönbség miatt, ekkor metalimnion nélkül.
Csakhogy ponotosítsak, és közérthetõ nyelvre fordítsak, he-he!
Termikus eltérések a kéreg árnyékos és napos oldalán.
A vízsûrûséghez:a 4 fokos vízsûrûség jelenséget az állóvizek téli hõháztartásában lehet a legjobban tanulmányozni.
A felszíni víz hülésekor hõcserés cirkuláció indul be, mely a további lehülés miatt egyre mélyebb rétegeket kever át.Amikor eléri a teljes víztömeg a +4C°-ot leáll a cirkuláció és a homotermia alakul ki.(Azonos hõmérséklet a teljes víztömegben.)Ha tovább hül, a felszíni víz már nem tud a fajsúly és sûrûségi viszonyok miatt (mert a 4 fokos víz a legsûrûbb) hova lesüllyedni, így befagy.Alatta inverz rétegzõdéssel kevéssé stabil hõrétegek alakulnak ki, 1-4 fok között a fenékig.(Epilimnion,metalimnion,hipolimnion ugrórétegek.)A hideg víz kis sûrûségkülönbsége miatt a fagyás a tó fenek felé gyorsan terjeszkedik és a sekélyebb vizek beállhatnak.A mély állóvizeknél ez jóval nehezebb, hiszen a felszíni jég maga is szigetel, illetve elõfeltételként a 4 C°-os homotermia is nehezebben áll be.
A vízsûrûséghez:a 4 fokos vízsûrûség jelenséget az állóvizek téli hõháztartásában lehet a legjobban tanulmányozni.
A felszíni víz hülésekor hõcserés cirkuláció indul be, mely a további lehülés miatt egyre mélyebb rétegeket kever át.Amikor eléri a teljes víztömeg a +4C°-ot leáll a cirkuláció és a homotermia alakul ki.(Azonos hõmérséklet a teljes víztömegben.)Ha tovább hül, a felszíni víz már nem tud a fajsúly és sûrûségi viszonyok miatt (mert a 4 fokos víz a legsûrûbb) hova lesüllyedni, így befagy.Alatta inverz rétegzõdéssel kevéssé stabil hõrétegek alakulnak ki, 1-4 fok között a fenékig.(Epilimnion,metalimnion,hipolimnion ugrórétegek.)A hideg víz kis sûrûségkülönbsége miatt a fagyás a tó fenek felé gyorsan terjeszkedik és a sekélyebb vizek beállhatnak.A mély állóvizeknél ez jóval nehezebb, hiszen a felszíni jég maga is szigetel, illetve elõfeltételként a 4 C°-os homotermia is nehezebben áll be.
Erdésztechnikusoknak, botanászoknak ilyenkor csend van.
De jó a megfejtés, és Jóska már javította az elírást.
Valóban a nagy hideg teleken ágyúrobajszerû durrogásokra lehetünk figyelmesek, különösen cser erdõkben járva.
Ez a kéreg hosszanti irányú - szijácsig esetenként gesztig történõ - elrepedésébõl fakad.
Egy kis kiegészítés:a kemény fagy mellett, a száraz, napos idõ is hozzájárul a jelenség gyakoriságához.A napsütötte oldal és az árnyékos oldal közötti különbség hatalmas feszültséget generálhat a kéregben erõs fagyok idején.
Tovább nyomozva két kérdés:
1.Na és miért a csertölgyek, hárs fajok a legérzékenyebbek erre?
2.Mi történik a repedéssel és mi alakul ki belõle tavasszal?
De jó a megfejtés, és Jóska már javította az elírást.
Valóban a nagy hideg teleken ágyúrobajszerû durrogásokra lehetünk figyelmesek, különösen cser erdõkben járva.
Ez a kéreg hosszanti irányú - szijácsig esetenként gesztig történõ - elrepedésébõl fakad.
Egy kis kiegészítés:a kemény fagy mellett, a száraz, napos idõ is hozzájárul a jelenség gyakoriságához.A napsütötte oldal és az árnyékos oldal közötti különbség hatalmas feszültséget generálhat a kéregben erõs fagyok idején.
Tovább nyomozva két kérdés:
1.Na és miért a csertölgyek, hárs fajok a legérzékenyebbek erre?
2.Mi történik a repedéssel és mi alakul ki belõle tavasszal?
A jelenség a versben:
Füstöl a víz, lóg a káka
kókkadón a pusztaságba.
Dunnába bútt fönn a magas.
Sûrû csönd ropog a havas
mezõben.
Kövér homály, zsíros, csendes;
lapos lapály, kerek, rendes.
Csak egy ladik, mely hallhatón
kotyog még a kásás tavon
magában.
Jeges ágak között zörgõ
idõt vajudik az erdõ.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
pihenni.
És a szõlõ. Közbül szilva.
A tõkéken nyirkos szalma.
Sorakozó sovány karók,
öreg parasztoknak valók
járkálni.
Tanya, - körülötte körbe
fordul e táj. A tél körme
oldaláról egy keveset
repesztgeti még a meszet;
eljátszik.
Az ól ajtaja kitárva.
Lóg, nyikorog, szél babrálja.
Hátha betéved egy malac
s kukoricatábla szalad
csövestül!
Kis szobában kis parasztok.
Egy pipázik, de harasztot.
Ezeken nem segít ima.
Gondolkodva ülnek im a
sötétben.
Uraságnak fagy a szõlõ.
Neki durrog az az erdõ.
Övé a tó s a jég alatt
neki bujnak a jó halak
iszapba.
1932. jan.
Füstöl a víz, lóg a káka
kókkadón a pusztaságba.
Dunnába bútt fönn a magas.
Sûrû csönd ropog a havas
mezõben.
Kövér homály, zsíros, csendes;
lapos lapály, kerek, rendes.
Csak egy ladik, mely hallhatón
kotyog még a kásás tavon
magában.
Jeges ágak között zörgõ
idõt vajudik az erdõ.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
pihenni.
És a szõlõ. Közbül szilva.
A tõkéken nyirkos szalma.
Sorakozó sovány karók,
öreg parasztoknak valók
járkálni.
Tanya, - körülötte körbe
fordul e táj. A tél körme
oldaláról egy keveset
repesztgeti még a meszet;
eljátszik.
Az ól ajtaja kitárva.
Lóg, nyikorog, szél babrálja.
Hátha betéved egy malac
s kukoricatábla szalad
csövestül!
Kis szobában kis parasztok.
Egy pipázik, de harasztot.
Ezeken nem segít ima.
Gondolkodva ülnek im a
sötétben.
Uraságnak fagy a szõlõ.
Neki durrog az az erdõ.
Övé a tó s a jég alatt
neki bujnak a jó halak
iszapba.
1932. jan.
Legkisebb +4°C-on?
Pont fordítva, a legnagyobb sûrûséget éri el +4°C-on a víz.
A roncsolást a jégképzõdés végzi, a sûrûségnek ehhez nincs köze.
Pont fordítva, a legnagyobb sûrûséget éri el +4°C-on a víz.
A roncsolást a jégképzõdés végzi, a sûrûségnek ehhez nincs köze.
A víz a hõmérséklet csökkenésével terjeszkedik, +4 fokon a legkisebb sûrûségû!
A növényknél is emiatt van az elfagyás, ha ez a fizikai tulajdonsága nem lenne, nem létezne elfagyás még -80 fokon se, mert nem roncsolná szét a sejteket....
Ha a lehülés nagyon hirtelen zajlik, a terjeszkedés szinte robbanászerûen következik be => széthasítja a fa törzsét, egyes fajokra különösen jellemzõ, ilyen fa pl. a csertölgy és a hárs!
Ilyenkor "durrog" az erdõ!
Más fajoknál fajoknál jelentkezik az ugynevezett kártyásodás, ahol a fa belül az évgyûrûk mentén válik szét!
A növényknél is emiatt van az elfagyás, ha ez a fizikai tulajdonsága nem lenne, nem létezne elfagyás még -80 fokon se, mert nem roncsolná szét a sejteket....
Ha a lehülés nagyon hirtelen zajlik, a terjeszkedés szinte robbanászerûen következik be => széthasítja a fa törzsét, egyes fajokra különösen jellemzõ, ilyen fa pl. a csertölgy és a hárs!
Ilyenkor "durrog" az erdõ!
Más fajoknál fajoknál jelentkezik az ugynevezett kártyásodás, ahol a fa belül az évgyûrûk mentén válik szét!