Időjárási visszatekintő

2006 Január 1. dekád:

Tátl= +0,6 °C (ez közel 3 fokkal magasabb a sokévi átlagnál!)

Téli nap: 0 db!
Fagyos nap: 5 db;
Havas nap: 0 db;
Hótakarós nap: 0 db;

Csapadék: 10,5 mm (mind esõben jött le)

Ez az adatsor március elsõ dekádjánál sem okozna semmi meglepetést.... :-/

Az 1999 februári ítéletidõrõl már korábban leírtam a személyes tapasztalataimat, de az biztos hogy soha nem fogom elfelejteni a 2,5 - 3 m-es hófalakat, a hófalakon lévõ 20-30 cm(!) földréteget, és a helyenként 100-110 km/h-s szélrohamokat.
Hogy mikor lesz újra ilyen idõ, azt nehéz lenne megmondani.
Mindenesetre a maga nemében páratlan, hogy majdnem egy hétig egyfolytában essen a hó, és viharos, idõnként orkán erejû szél fújjon!

RR: igy van ez Debrecen és környéke. Már én is várom, hogy újabb képek készülhessenek, csak tudod ilyenkor + az a baj, hogy nem tudok gépközelben lenni, mert hát nem tud az emberfia egyszerre 2 helyen lenni.
Rohadt izgalmas tud lenni, amikor olvasod az ország másik végében a srácokat, hogy mi folyik náluk, (közben sárgulszmajd utána itt is szinte egymás kezébe adogatjuk a Cb- ek.
(amúgy köszi)

Más: a másik fórumban írtak többen a 1999. feb.-i med. ciklonról.
Akkor este (10-én) kezdtem dolgozni és mondhatom alig tudtunk a városban közlekedni a kocsikkal. Még mielõtt vki erre felhúzná a szemöldökét annak csak annyit, hogy nekünk muszáj volt.
Este 11 körül be kellett mennem az itteni laktanya ÜTI- hez, mert a 33- ason Hortobágy környékén baleset történt és a kiindult mentõk elakadtak az úton a hóakadályok miatt.
A mentõk segítségére kiindult tûzoltók szintén elakadtak. Más lehetõség nem maradt, minthogy a honvédség segítsen.
Teljes volt a káosz.
Éjfél tájban lezártuk a 33- ast Debrecen szélén és ha jól tudom délelõttig meg is maradt a teljes útzár.
A balesethez amúgy végül még idejében elértek a mentõk a legbikább katonai teherautóval.
A reggeli órákban egyáltalán nem volt tömegközlekedés. Az emberek úgy vonultak az utakon, mint annak idején május 1-én.
Reggel 7 körül ült össze a védelmi bizottság és valamikor délutánra rendezõdni látszódott a helyzet.

Nem tudom,hogy Fonyódon mi történt(talán bentmaradt a mérõben a dec végi hó),de az biztos,hogy a csesznek-bakonyszentkirályi medencében 1901 óta 89 mm(1954) volt a legmagasabb januári csap.Ehhez képest a jan. 6-ig lehullott 58 mm elõrevetíti egy rekord lehetõségét.A 103 mm talán országos rekord is lehetne - ha igaz.
Érdekes,hogy a tavalyi évben nem esett 1000 mm csap. Cseszneken,de 2005 jan 1-tõl 2006 jan 6-ig eltelt 371 nap
alatt 1010,7 mm hullott.

Két darab 2005-ös ADAT SÁRVÁRRÓL, késõbb majd többet is beírok:
Évi középhõmérséklet: 10.06 C
Évi csapadékmennyíség:721.9mm

RR: Írtam levelet.

Tib107: Nem gyenge képek, gratula. Debrecen környéke? Egy idõ után abbahagytam a nézegetést, mert -bár csodás égképek látszanak- a pompás tájak, zöldellõ mezõk megmozdították bennem azt, ami már mocorog egy ideje

Egy kis melegítõnek szántam egy hideg téli estére
Link
Link
Link
Link
Link

Jaurinum !
Azt a telet én is sokat emlegetem, akkor 40 cm volt a maximális hótakaró a Botanikus kertben decemberben, de a hótakaró kitartott március végéig! Márciusban már az OMSZ kurucdombi állomásán ügyködtem és sikeresen kifogtam az áprilisi havazásokat is. Akkor 14.-én hózápor, aztán másnap vasárnap már havasesõ, majd erõs havazás alakult ki. Az 1995. decemberi csapadék 106 mm volt ! Ha érdekel egy-két adat ma szoliban leszek Gyõrött, és a [email protected] -s címemre írhatsz és bocs, hogy üzenõként használtam ezt a fórumot !

Abba a fonyódi csapadékmérõbe nem löttyent egy kicsit bele a Balaton? Szerintem téves lehet.

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 10.1 fok, Békéscsaba, január 2. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.7 fok, Zabar, január 8. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 86.1 mm, Fonyód, január 6. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 103.9 mm, Fonyód A napi legnagyobb széllökés maximuma: 16.0 m/s, Sátoraljaújhely, január 5.

Hát olyan is volt, amikor Szekszárdon ragadtam, mert az Útinform azt mondta, ne próbálkozzak átjutni a Mecseken, mert Mecseknádasd után néhány kamion keresztbe fordult. De Mohács felé se menjek, mert arra sem lehet átjutni. Azon a télen nagyon sokszor esett a hó és volt, hogy sok esett egyszerre. A családból senki sem értette, miért élveztem annyira azt a telet, amikor állandóan vezetnem kellett.

Igen, ez volt az? Háát tényleg nem volt semmi. Csoda hogy egyáltalán keresztül tudtál autózni a Dunántúlon...

Jaurinum: az volt az a tél, amikor Gyõrben akkora hó volt összetolva a régi 1-es melletti Shell-kútnál, hogy majdnem nekimentem egy Mercedes kisbusznak, mert nem láttam a hókupactól.

A hosszútávú elõrejelzések fórumban szó esett a mostani huszonévesek körében legendássá vált 10 évvel ezelõtti télrõl (1995-96). Álljanak itt (talán megfelelõbb helyén) az én emlékeim/feljegyzéseim róla:
Csak a történeti hûség miatt: az akkori október rendkívül csapadékszegény volt Gyõrben, a hónapban egyetlen napon hullott csak 1mm-t nem elérõ esõ(!) Ezt követõen aztán nagyon korán, már november elsõ hetében támadásba lendült a tél: a 4-étõl 6-áig tartó hóömlést fõként a keletiek emlegethetik (járhatatlan zempléni utak, elzárt békési falvak, késõbb hófúvások..). Emlékszem, tartottam tõle, hogy ennek a korán ránk tört kemény idõnek a téli hónapokban isszuk meg a levét. De nem így történt. Decemberben is jócskán kaptunk havat (dec.14: 29cm-es hóréteg), de igazán csak január 2.felétõl durvult be a hideg: 2szer elérte a -20 fokot, 35cm-es összefüggõ hó borította a vidéket 1 hétig (feb.15-e körül, ugyanekkor Eplényben 80cm volt a hóréteg). Csak március közepére olvadt el a vastag hótakaró, de egyszer-kétszer még visszagrimaszolt Tél táborok: bolondok napján Sopronra 20 centis havat küldött le, és április 15-ének délõttjén is sûrûn havazott. (1 hétre rá már 27 fokos nyár volt).
Mint a fentiekbõl látszik, szó sincs arról, hogy temetni kell az idei telet - január 2.felétõl jön el a legkeményebb fagyok, a vastagon havas napok idõszaka.

1995/1996 tele számokban (Gyõr)

Lehullott hó mennyisége: 84cm
Hótakarós napok száma: 97
Minimum T átlaga (dec-jan-feb): -4.6°C
Maximum T átlaga (dec-jan-feb): +0.45°C
Napi min. T: -20.4°C (feb.1.), másodminimum: -20.0 °C(feb.10.)

Decemberi és 2005. évi összesített adataim: Link

Csapadék Cseszneken 2005-ben:

Jan: 55
Febr: 59
Márc: 28
Ápr: 69
Máj: 70
Jún: 59
Júl : 115
Aug: 233(Az utóbbi 105 évben a messze legcsapadékosabb augusztus)
Szept:86
Okt: 6
Nov: 47
Dec:128(az utóbbi 105 évben a 2.Az elsõ 1995 148 mm-rel)

2005 : 952,6 mm Ez az utóbbi 105 évben a 2. legcsapadékosabb év (1. 1940 : 965 mm )

Csapadék Pápán 2005-ben:
(tizedeket kerekítve)

Jan: 31
Febr: 37
Márc: 30
Ápr: 47
Máj: 76
Jún: 71
Júl: 127
Aug: 200
Szept: 65
Okt: 4
Nov: 37
Dec: 89

2005: 815,8 mm

Még adós vagyok a decemberrel.
Pápa:

T átlag :-0,28 C
Tmax: 9 C (3.4.)
Tmin : -9 (12.)
Legmelegebb nap:6,8 C (5.)
Leghidegebb nap :-4,5 C (11.12.)
Fagyos nap :20
Téli nap:6
Zord nap:0
Havi csap. :88,8 mm
Legtöbb csap. : 35 mm (6.)
Havazás ,havasesõ : 16 napon
Hótakaró tartama :14 nap
Hótakaró vastagságának havi átlaga:4,2 cm
Max. hóvastagság :25 cm (30.)
Legtöbb napi hó:12 cm (28.)
Csapadékos nap: 20
Lehullott összes hó:45 cm

Csesznek:

Csapadék: 128,3 mm
Max hóvastagság : 40 cm (30.)

2005. évi csapadék méréseim eredménye:

Budapest, II.ker., Törökvész
==================
Január: 45 mm
Február: 61 mm
Március: 10,5 mm
Április: 103 mm
Május: 60 mm
Június: 69 mm
Július: 79 mm
Augusztus: 199 mm
Szeptember: 37 mm
Október: 4 mm
November: 31 mm (2004: 73 mm)
December: 105 mm (2004: 40 mm)
--------------------------
Összesen: 803 mm

Balatonakarattya:
============
Április: 63 mm
Május: 47 mm
Június: 54 mm
Július: 42 mm
Augusztus: 235 mm
Szeptember: 54 mm
------------------------
6 hónap: 495 mm

Elõzõ linkhez a dátum: 1968 január 14 850-en

Link

Ez a tél sem volt gyenge

Legközelebb ide légyszi!

Donát Borsodnádasd -1,7 °C
2006-01-04 19:50:34
T max 1,9-fok ,hó foltokban van.

NÉHÁNY MÁR ÖSSZESÍTETT ADAT 2005- RÕL.
Évi csapadék 789mm
Évi középhõmérséklet 8,2 .fok
Fagyos napok száma 144
Nyári napok száma 60
Téli napok száma 26
Hõségnapok száma 10
Zord napok száma 32
Ködös nap 73-volt az elmult évbe.

Nekem 1983 februárjáról vannak olyan emlékeim, hogy sorban próbálták betolni az autókat a -20 körüli fagyban a jeges úton. Többek közt a mi Daciánk is így járt, mert elõzõ este nyitva felejtettem a garázsajtót. Gyalogolnom kellett a gimibe, mert apám nem bírt elvinni. Szerintem az volt a leghidegebb az én életemben, legalábbis úgy emlékszem. Február 16-án -23 fokot mutatott a hõmérõ Nagyatádon.

1956 februárját is érdemes végignézni az sem piskóta sõt

Ezt ajánlom mindenkinek hogy nézze meg.
Link
Nézzétek a 850-es T-t és a hó mindegyik napjára valami eszméletlen, ajánlom 13.-átDDDD
Azta mi lehetett abban a hónapban. Na most nagy kár hogy akkoriban nem volt metnet és nem lehet visszanézni az észleléseket.

Usrin, Floo:
nem a 1986-87-es télrõl beszéltek?
mert az tényleg cudar volt, de nem vulkán miatt...

l. hozzászólásomat az Éghajlatváltozás-ban

Végre valaki (újra Usrin, köszönjük) megcáfolta Floo "agyrémét", már nem mertem rászólni, nehogy azt higyje, hogy rászálltam, he-he !
Az 1816-os kitörést a Tambora szolgáltatta.

Cassano: az 1816-os "nyár nélküli évet" okozó kitörés kb. 150 köbkilométernyi anyagot szórt ki finom por formájában a légkörbe; a még éppen kimutatható éghajlati hatású Mount St. Helensnél ez az érték 1 köbkilométer volt.

Floo: hol olvastad, hogy az 1985-ös tél vulkánkitörés miatt lett volna hideg? Az utóbbi pár évtized legnagyobb (=legtöbb port a légkörbe juttató) kitörései 1980-ban (Mount St. Helens, USA) ill. 1991-ben (Pinatubo, Fülöp-szigetek) voltak, de a kibocsátott pormennyiség már ezeknél is nagyságrendekkel maradt el az 1783-astól ill. az 1816-ostól. Nem csoda, hogy látványos idõjárási hatásuk nem volt (a mérések alapján pár tized fokkal vetették vissza a Föld átlaghõmérsékletét). Egy még kisebb (1985-ös) kitörésnek pedig még ekkora hatása sem lehetett...

A másik: pl. a Wetterzentrale térképein is jól látszik, hogy az 1985-ös tél az ÉK-rõl többször ránk zúduló hideg levegõtõl lett zord. Egy vulkánkitörés viszont nem az áramlási viszonyokat változtatná meg, és nem onnan "irányítaná ránk" a hideget, ahol az egyébként is megszokott, hanem egy az egyben hûtené a légkört...

Snowhunter az édesanyám is ott született.

Link
Lehet,hogy errõl van szó Cassano?1985 legnagyobb kitörése volt.Állítólag.

Az 1985-ös télrõl nem is tudtam, hogy vulkáni aktivitás miatt volt brutál hideg. Akkor melyik térségben volt kitörés? Ez a hûtõ hatás az egész világ idõjárására kihatott, vagy 85-ben csak Európában volt megfigyelhetõ? Még egy utolsó kérdés: Kb mekkora mennyiségû pornak kell a légkörbe kerülnie, hogy a vulkáni mûködés ne a felmelegedést, hanem rövidtávon a lehûlést segítse? Bocs a nem éppen idõjárási jellegû kérdésért, csak kíváncsi vagyok...

KÖZÉRDEKÛ BEJELENTÉS:

A METNET ÁTTÉTELESEN A NÉPSZABADSÁG CÍMLAPJÁRA KERÜLT.
MOSZKVA MÁRA GÁZFRÖCCSÖT ÍGÉR FÕCÍM ALATT BOCIUSZ TÉRKÉPE, ITT MINDENKI FELISMERHETI SAJÁT MAGÁT !

MÉGREGYSZER, NÉPSZABADSÁG CÍMLAP, VAGYIS "CÍMLAPSZTORI"

Fanatic hüha ez naggyon jó,majd elolvasom köszi

Floo! Itt nézd meg Hirsch Tamás és Pongrácz Rita
elõadását,foglalkozik az elmúlt évtizedek mediciklonjaival is.
Link

Az 1985-ös nagyon durva tél,mikor Olaszországban mindenhol tövig kifagytak a narancsok citromok fügék kiwi minden,az is egy vulkánkitörés miatt volt...
Mindenesetre nálam a NY-ÉNY-i irányitású telek alkalmával volt olyan hogy évekig nem láttam havat,mikor általános suliba jártam 10-15 évvel ezelõtt,gyakorlatilag évekig nem tudtunk szánkózni....
Most meg azért nem tudunk mert akkora havak vannak hogy eltünik benne a szánkó

Kiváncsi lennék régen is voltak-e ilyen szintü és számú mediterrán ciklonok...

Milyen volt az idõjárás 2005. december 21-31. között? Az ország túlnyomó részén az átlagosnál hidegebb, sok csapadékkal December harmadik dekádjában a napfénytartam idõszakos összege általában 8 és 17 óra között alakult, az Alföld középsõ részén azonban csak alig 3 órát sütött a nap. Ez mindenhol elmarad a sokévi átlagtól.
A déli országrészben, valamint a Nagykunság és a Mátra térségében többnyire 9-15 órával, másutt általában 1-8 órával sütött kevesebbet a nap az ilyenkor megszokottnál.

December utolsó harmadában a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában -2 és +2 között alakult, mindössze a magasabb hegyvidékeinken mértek ennél alacsonyabb hõmérsékleteket (-3, -5 fok). Ez a középsõ és a déli országrészben nagyjából megfelel az ilyenkor megszokottnak (délkeleten helyenként kevéssel meg is haladja azt), másutt azonban 1-2 fokkal elmarad attól.

Az elmúlt dekádban lehullott csapadék mennyisége országszerte általában 20 és 50 mm között alakult. Ennél kevesebb csapadékot (10-15 mm) csupán az északnyugati országrészben, nagyobb mennyiséget (50-70 mm) pedig csak az Északi-középhegység egyes részein mértek. Ez a csapadékösszeg az ország túlnyomó részén a sokévi átlag 1,5-3,5-szerese, Miskolc térségében azonban eléri annak csaknem 5-szörösét is.

A felsõ 20 cm-es talajréteg a dekád utolsó napján országszerte telített volt.
A 20-50 cm-es talajréteg relatív nedvessége a dekád utolsó napján többnyire szintén 100% körül alakult, csak a délkeleti országrészben fordult elõ ennél kisebb nedvesség.



Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:

Legmagasabb hõmérséklet: 10.3 °C, Pitvaros (Csongrád m.), december 28-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -18.7 °C, Iklódbördõce (Zala m.), december 31-én.
Maximális széllökés: 25.6 m/s, Kab-hegy (Veszprém m.), december 21-én.
A napfénytartam napi maximuma: 6.5 óra, Budapest-Pestszentlõrinc, december 21-én. A napfénytartam napi minimuma: 1.8 óra, Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok m.), december 25-én.

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 10.3 fok, Pitvaros, 2005. december 28. A legalacsonyabb hõmérséklet: -18.7 fok, Iklódbördöce, 2005. december 31. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 29,9 mm, Kékestetõ, 2005. december 30. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 72.4 mm, Kékestetõ A napi legnagyobb széllökés maximuma: 23.7 m/s, Fonyód, 2005. december 30

Jogos Ladány, a kitörés 16-ban volt, nem tudom miért írtam 14-et.
Az is lényegtelen, hogy Réthly Antal y-al helyes, he-he !

A pornak jelenléte mindenképpen fûti a légkört csak nem mindegy hogy hol. Ha ugyanis a sztratoszférában van jelen akkor az idõjárásra fõleg az árnyékoló hatása lesz mérvadó miközben a sztatoszférát azért fûti az elnyelés miatt. Azonban ha az alsó légkörben dúsul fel akkor jelentõs melegedést idézhet elõ. Nem ritka jelenség ez a Naprendszer többi bolygólyánál, ahol nem tudja hamar kimosni a csapadék a légkörbõl a port. Sõt ráadásul pozitív visszasatolást idéz elõ, a melegedés hatására egyre vadabb szelek felkavaró hatása miatt. Persze "nálunk" ez a jelenség a már említett kimosódás miatt csak igen speciális körülmények között jöhet létre.

SYNOP/ A hömérsékletet táviratban T -vel jelölik/az angol temperature szó kezdõbetüjével/

A vulkáni mûködésnek tényleg kétféle, egymással ellentétes hatása van a hõmérsékletre. Rövid távon, a nagy kitörések utáni egy-két évben a légkörbe került por ill. SO2 (utóbbiból kénsavas aeroszol képzõdik a felsõlégkörben) a napsugárzást visszaverve hûti a Földet. A kibocsátott üvegházhatású gázok (fõleg CO2) viszont hosszabb ideig a légkörben maradnak, így hosszú távon, összességében mégis igaz, hogy a vulkáni tevékenység emeli a Föld hõmérsékletét.

Cassano: Nem hülyeség, bizonyított tény, hogy az 1814-os Tambora kitörése után volt az ún. nyár nélküli év és kegyetlen Tél.
A vulkánok legfõbb hatása a sztratoszférába felküldött vulkáni por okozta napsugárzás erõteljes csökkenése, vagy átmeneti hiánya.

Ha nem viccbõl kérdezed, akkor úgy általában a hõmérséklet.
Hõmérséklet = T
Lehet az kinti, benti, bármilyen.

megtudnátok mondani mi a T-é ??a kinti hömérséglet??

Cassano: szerintem egyáltalán nem röhejes, amit írtál. Én ugyan nem vagyok geológus, én úgy tudom, a vulkáni tevékenységnek kettõs hatása van-lehet a klímára. Egyrészt hût, mert nagy mennyiségû hamu kerül a légkörbe, ami megszûri a beesõ napsugárzást. Másrészt szén-dioxid, metán és egyéb üvegház hatású gázt is bocsát a légkörbe, tehát erõsítheti a felmelegedést. Azt nem tudom, hogy a két hatás közül melyik az erõsebb, szerintem ez sokmindentõl függ. Úgy tudom, közvetlenül a kitörés után hût, aztán amikor leülepszik a hamu a légkörben, akkor érvényesülnek a gázok hatásai.