Bioszféra
Itt is nyílnak már, de ezelõtt már láttam más fajtákat egy hónapja is nyílni.
Itt már több napja kinyílottak A fákról már hullanak a virág szirmok...
Az egyik növényfaj elfagyása vagy nemfagyása nem ad útmutatást a másik növényfajra vonatkozóan!
2 különbözõ növényfaj adott idõpontban lehet teljesen különbzözö fenológiai állapotban, kajszivirágzás idején pl. elfagyhat a kajszi, miközben a jóval késõbb virágzó almának semmi baj nem lesz!
Minden esetre rendkivül meglepõ számomra, már a kákik nagyon nagy fenológiai visszamaradottsága is....a kiwi szótlanságát meg egyszerûen nem tudom értelmezni, miután itt a környéken mindenféle fekvésben mindkét növényfaj mára teljesen leveles kezd lenni!
Március 26-a reggelén hány fokos T mint mértél??
Akkor fagyhatott el a rügy, de akkorra a rügynek ki kellett jönnie!
Csinálj róla képet, közelrõl, bontsad szét a rügyeket, és fényképezd le illetve ird le mit tapasztalsz!
Vagy rügyezett és lefagyott, vagy nem rügyezett de az kizárt, télen pedig -20 fok alatt is birja, a -10 meg sem kottyan neki, ha nem igy lenne, nem lehetnének több 10 éves példányok!
2 különbözõ növényfaj adott idõpontban lehet teljesen különbzözö fenológiai állapotban, kajszivirágzás idején pl. elfagyhat a kajszi, miközben a jóval késõbb virágzó almának semmi baj nem lesz!
Minden esetre rendkivül meglepõ számomra, már a kákik nagyon nagy fenológiai visszamaradottsága is....a kiwi szótlanságát meg egyszerûen nem tudom értelmezni, miután itt a környéken mindenféle fekvésben mindkét növényfaj mára teljesen leveles kezd lenni!
Március 26-a reggelén hány fokos T mint mértél??
Akkor fagyhatott el a rügy, de akkorra a rügynek ki kellett jönnie!
Csinálj róla képet, közelrõl, bontsad szét a rügyeket, és fényképezd le illetve ird le mit tapasztalsz!
Vagy rügyezett és lefagyott, vagy nem rügyezett de az kizárt, télen pedig -20 fok alatt is birja, a -10 meg sem kottyan neki, ha nem igy lenne, nem lehetnének több 10 éves példányok!
Gyerekkoromban a 80-as években rengeteg un. káposztalepke volt (tiszta fehér színû) emlékszem ahogy szaladgáltam utánuk tollaslabda ütõvel és kapkodtam el sorra.
Mára szinte teljesen eltüntek ezek a lepkék, ami világunk denerelálódásával és terheltségével vált egyre kiterjedtebbé.
Más lepkébõl is egyre kevesebbet látok mostanában.
Mára szinte teljesen eltüntek ezek a lepkék, ami világunk denerelálódásával és terheltségével vált egyre kiterjedtebbé.
Más lepkébõl is egyre kevesebbet látok mostanában.
A mai trófeám Link
Holnap hozom a többi képet a szokásos tereprõl, most megyek dolgozni.
Holnap hozom a többi képet a szokásos tereprõl, most megyek dolgozni.
Endre: nem tudom, hogy a tavaszi fagy hogy fagyaszthatta el a kivit, hiszen a káki mellette nem fagyott el, ráadásul egy mm rügy nem volt rajta.
Ide még nemigen érkeztek még, legalábbis nem láttam.
Akinek van télálló banánja (musa), annak mikor kezd el hajtani tavasszal. Igaz az, hogy csak májustól lehet rá számítani ?
Akinek van télálló banánja (musa), annak mikor kezd el hajtani tavasszal. Igaz az, hogy csak májustól lehet rá számítani ?
Köszönöm. Csak nálam ez kicsit korai, még 2 hét és akkor szoktak megérkezni, nálunk a házon is van 2 fészek, kiváncsi vagyok idén mikor "esnek haza". Pécs felé menet szoktam Paks után április elején már látni õket. Nálad is valószínû, csak itt picit korai, de akkor lehet, hogy itt vannak.
Olyannyira létezhet, hogy én már kb. 2-3 hete már folyamatosan hallgatom a csivitelésüket!
Az létezhet, hogy reggel láttam 2 fecskét? Tavaly nálunk április 27-én érkeztek meg. Vagy csak még igen reggel volt és összekevertem valami más madárkával, bár elég jól megismerem a madarakat, mondjuk mégis elõfordulhat
Na ja...
Az is igaz, hogy a sörgyárak 2 nap alatt csõdbemennének, ha rajtam múlna..
Az is igaz, hogy a sörgyárak 2 nap alatt csõdbemennének, ha rajtam múlna..
én az õszibarackra írtam azzal van a legtöbb gondom, a meggyel nincs probléma szerencsére, kivéve ha nagyon esõs idõ van a virágzás idején mint pár éve, jó éjt!
Hát emiatt azért nem haragszom senkire, itt egy idõben egyáltalán nem kellett a meggyet permetezni, és most sem úgy foglalkoznak vele az emberek, mint más gyümölcsfákkal.(Lehet õk is az északnyugati szomszédjuktól kapták Érdekes egyébként, hogy a nem messze lévõ meggyfám viszont évek alatt szépen legyûrte a moniliát -némi ritkítás árán. Bár az is igaz, hogy az magától serkent, és nem csemeteként vettem. Nyílván ellenállóbb, mint a barátomtól -kocsibeálló építése miatt- kiebrudalt/átültetett kajszi.
Nem. Csak nagyon közel a tõlünk északnyugatra lakók meggyfáihoz (itt ugye az az uralkodó szélirány), amik valóságos gombaarzenállal bírnak.
2 rezes volt eddig (Champion) márc. 15 és 31. most hétvégén tafrina ellen Orthocid + Score + Nonit majd 2 hét múlva megint ez, eddig bejött! Hol van? Árnyékban?
És nálad ez bejön? Mert én bármit csinálok vele nem ér szinte semmit. Itt pedig nem panaszkodhatom arra sem, hogy lemosná az esõ a permetet. Akkor hibáztam, amikor elültettem, sokkal védettebb helyre kellett volna tenni, de ki gondolt akkor erre.
Szerintem ne titkoljuk el! Ákos bá büféje mögött láttad! Én is ott láttam egyszer, egy egész napot kitöltõ sörözés után
Azt hiszem hogy legalább annyi kell neki, én szoktam adni hozzá tapadásfokozót és kontakt-felszívódó kombót adok nekik.
Mi ez, Természet búvár cikk?:-) Köszönjük. Ahogy írtad a Kámor hegyet, eszembe jutott, hogy az egy igencsak elhagyatott rész (fõleg attól északra, keletre, ott aztán biztonságban érezheti magát. Persze van annál még elhagyatottabb rész is... Pl. az északi Börzsöny.
Ez jó hír! De betelepítették?
Hiúz ügyben meg megértem, hogy nem árulod el. Persze én nem akarnám zavarni, csak kíváncsi voltam, hogy jártam-e már arrafelé. Szép tõled, hogy elkerülöd azt a részt. De azért az nem kis terület lehet.
Hiúz ügyben meg megértem, hogy nem árulod el. Persze én nem akarnám zavarni, csak kíváncsi voltam, hogy jártam-e már arrafelé. Szép tõled, hogy elkerülöd azt a részt. De azért az nem kis terület lehet.
Lement a Nap, rögtön elindultak a denevérek vadászgatni.:-)
Egy-két kósza cserebogarat látni csak, gondolom még nem kezdõdõött el a "nagy zabálás". Úgy emlékszem, legutóbb 2005-ben volt nagy rajzás, és ez átlagosan 4 évenként ismétlõdik meg, úgyhogy ha ebben az évben nem is, de a következõben sok lesz.
Egy-két kósza cserebogarat látni csak, gondolom még nem kezdõdõött el a "nagy zabálás". Úgy emlékszem, legutóbb 2005-ben volt nagy rajzás, és ez átlagosan 4 évenként ismétlõdik meg, úgyhogy ha ebben az évben nem is, de a következõben sok lesz.
A repce két nap alatt nálunk is virágba borult... CSak úgy sárgállik tõle a Látóhegy körül a szántó.
Hát a sárgabarack lement, alig maradt az ágvégeken virág, levitte a monília, pedig 1,5 hete permeteztem és tegnapeõtt is. Egyszerûen nem lehet kiszámítani. este 8.-kor permetezek éjjel 1-kor lemossa az egészet egy zápor.
Ha jól tudom legalább 6 óra kell, hogy hasson a növényen a vegyszer és ne mossa le az esõ. Tudtok errõl valamit, aki agráros ?
Ha jól tudom legalább 6 óra kell, hogy hasson a növényen a vegyszer és ne mossa le az esõ. Tudtok errõl valamit, aki agráros ?
Hiiijj, az baj, de nem a téli fagyban fagyott el, hanem a tavasziban sajna!
Mélynyugalmi állapotban az általad mért abszolút T min kétszeresét is lazán kibírják, de a tavaszi fagy az sajna a barackkal, körtével, cseresznyével egyetemben ezeket sem kíméli!
A múlt hónap végén mért fagyok Észak-Olaszországban is -3 fok körül voltak, ott is le-le fagyogattak a rügyek!
Itt a hegyi káki Link
Ez meg az enyém, most csináltam Link Link
És a kiwim Link Link
Mélynyugalmi állapotban az általad mért abszolút T min kétszeresét is lazán kibírják, de a tavaszi fagy az sajna a barackkal, körtével, cseresznyével egyetemben ezeket sem kíméli!
A múlt hónap végén mért fagyok Észak-Olaszországban is -3 fok körül voltak, ott is le-le fagyogattak a rügyek!
Itt a hegyi káki Link
Ez meg az enyém, most csináltam Link Link
És a kiwim Link Link
Nálam a kivi még teljesen rügytelen. A felsõ végei pedig elszáradtak. Nem tudom mi okozhatta ezt, de úgy tûnik, hogy
elfagytak. Annak ellenére, hogy az abszolút Tmin -10,2°C volt.
A kákik közül az egyik most kezd rügyezni, a többin kissé duzzadtabbak a rügykezdemények.
elfagytak. Annak ellenére, hogy az abszolút Tmin -10,2°C volt.
A kákik közül az egyik most kezd rügyezni, a többin kissé duzzadtabbak a rügykezdemények.
Egy antikváriumi klasszikus:
Bálint György:Gyümölcsöskert, Mezõgazdasági Kiadó, Bp. 1972.Meglehetõsen átfogó szakszerû metszési információk tárháza.
Bálint György:Gyümölcsöskert, Mezõgazdasági Kiadó, Bp. 1972.Meglehetõsen átfogó szakszerû metszési információk tárháza.
Nem tudom, járnak-e ide a fatermesztésben, fametszésben járatos szakértõk? ...de próba szerencse alapon felteszem kérdésem: tudnátok-e ajánlani egy olyan könyvet/internetes oldalt, ahol fák nevelésérõl van szó. Gondolok itt a metszés mikéntjére, hogy pl. egy faág a kívánt irányba nõjön, hogy elágazzon, hogy egy-egy ág vastagodjon, stb-stb. Köszi elõre is
A hiúz témához:
Link
A préda nyomokra 2006 februárjában bukkantunk a Verebes kaszálótól a Lóégési fenyves felé haladtunkban, sítúra közben.Ez volt annó az egyik fontos megerõsítés a biztos téli jelenlétrõl.A SZIE vadbiológiásaival folytatott eszmecsere után valószínûsítették a hiúzt, bár a nyomok az elõtte hulott 1 cm-es friss hótakaró miatt bizonytalanná tették a meghatározást.A Diósjenõi Erdészet szakemberi is hiúznak állapították meg és késõbb már Szemethy Laci, Darányi Laci is így nyilatkozott, amikor a hír bejárta annó a médiát.Friss volt a WWF farkas-hiúz védelmi kampány elõtte. No persze az Ipolyt jól kifelejtették a hírbõl.Késõbb egy 100%-an biztos hiúz nyomot is sikerült rögzítenie az egyik erdészünknek.
A horhosokon elõszertetettel a kidõlt bükk fák törzsein közlekedik, remekbe szabott méretû ugrásokkal.Ilyen nyom került az objektív lencséje elé.A kutya, róka pl. nem mozog így. Egyébként a "titkolózás" talán kicsit túlzó, mivel a nagyragadozó élõhelye hatalamas terület. A börzsönyi hiúz(ok) a Nyugati-gerinctõl a Kámor hegyig és mint látjuk a királyréti erdész kerületéig bárhol elõfordulhat(nak) hegység szerte. Persze elsõsorban az ember által kevésbé bolygatott belsõ részek preferáltak.
Az eu-i hiúz amúgy nagyon érzékeny a bolygatásra, kevéssé tûri jól a változásokat, speciális élõhely igénye van, magányos, és rejtett életmódú, érzékeny, sérülékeny faj.Pl. a farkas sokkal jobb adaptálódó kézséggel rendelkezik.A visszatelepedése még bizonytalan, sok környezeti, emberi hatás játszik közre.A Kárpátok területén is inkább több elszigetelt állomány létezik.
Az érzékszervek funkcionális zsenialitásáról pedig kár szót ejteni...nagy kiváltság a vele való találkozás.a foxi story ezért is gyanús.Elsõsorban préda tetemek nyáron, télen a nyomok, hullaték, idõnként jellegzetes nászahangok mesélnek a hiúzokról.De alapvetõen nem hagy nyomot!
1915-1983 között semmilyen adat nem került elõ róluk, valószínûleg nem voltak az országban.1983-ban a szlovák állomány megerõsösdése nyomán tûnt fel az Aggteleki-karszt, a Zemplén, a Bükk, a Börzsöny és 1989-ben a Visegrádi-hegység bolygatatlanabb belsõ területein.Az nem tiszta, hogy a sSzlovák állomány (ennek peremterülete a mi É-khg-i élõhelyünk) magpopulációiból a gyengébb egyedek jöttek át, vagy a hazai vadállomány sûrûség (lásd muflon, bár az õz kedveltebb csemegéje) vonzotta hozzánk.Az se tisztázott kellõ mértékben, hogy szaporodnak e itt nálunk. A börzsönyi hiúz esetében úgy tûnik már egész évben a hegység területén tartózkodik.Ez az állományi peremhelyzet azonban ökológiailag nagyon sérülékeny egyensúly.A peremi populáció érzékenyebben reagál a rendelkezésre álló erõforrások változására, mint a magállomány.Pozitiv irányban is.Ha az élõhely változásai kedvezõek, akkor gyors felfutás lehet, mert kevesebb a fajtárs konkurencia.De ha negatív irányú, pillanatok alatt eltünnek a területrõl.Az ökofolyósók a perem és a magpopuláció között nagyon fontosak, ebben a fluktuáló mozgásban.Sõt meghatározóak lehetnek egy-egy állomány végleges hazai betelepülése szempontjából.Szóval épp egy érdekes ökológiai folyamat kellõs közepén vagyunk.Sok minden a szlovák magállomány helyzetétõl függ a továbbiakban.
Link
A préda nyomokra 2006 februárjában bukkantunk a Verebes kaszálótól a Lóégési fenyves felé haladtunkban, sítúra közben.Ez volt annó az egyik fontos megerõsítés a biztos téli jelenlétrõl.A SZIE vadbiológiásaival folytatott eszmecsere után valószínûsítették a hiúzt, bár a nyomok az elõtte hulott 1 cm-es friss hótakaró miatt bizonytalanná tették a meghatározást.A Diósjenõi Erdészet szakemberi is hiúznak állapították meg és késõbb már Szemethy Laci, Darányi Laci is így nyilatkozott, amikor a hír bejárta annó a médiát.Friss volt a WWF farkas-hiúz védelmi kampány elõtte. No persze az Ipolyt jól kifelejtették a hírbõl.Késõbb egy 100%-an biztos hiúz nyomot is sikerült rögzítenie az egyik erdészünknek.
A horhosokon elõszertetettel a kidõlt bükk fák törzsein közlekedik, remekbe szabott méretû ugrásokkal.Ilyen nyom került az objektív lencséje elé.A kutya, róka pl. nem mozog így. Egyébként a "titkolózás" talán kicsit túlzó, mivel a nagyragadozó élõhelye hatalamas terület. A börzsönyi hiúz(ok) a Nyugati-gerinctõl a Kámor hegyig és mint látjuk a királyréti erdész kerületéig bárhol elõfordulhat(nak) hegység szerte. Persze elsõsorban az ember által kevésbé bolygatott belsõ részek preferáltak.
Az eu-i hiúz amúgy nagyon érzékeny a bolygatásra, kevéssé tûri jól a változásokat, speciális élõhely igénye van, magányos, és rejtett életmódú, érzékeny, sérülékeny faj.Pl. a farkas sokkal jobb adaptálódó kézséggel rendelkezik.A visszatelepedése még bizonytalan, sok környezeti, emberi hatás játszik közre.A Kárpátok területén is inkább több elszigetelt állomány létezik.
Az érzékszervek funkcionális zsenialitásáról pedig kár szót ejteni...nagy kiváltság a vele való találkozás.a foxi story ezért is gyanús.Elsõsorban préda tetemek nyáron, télen a nyomok, hullaték, idõnként jellegzetes nászahangok mesélnek a hiúzokról.De alapvetõen nem hagy nyomot!
1915-1983 között semmilyen adat nem került elõ róluk, valószínûleg nem voltak az országban.1983-ban a szlovák állomány megerõsösdése nyomán tûnt fel az Aggteleki-karszt, a Zemplén, a Bükk, a Börzsöny és 1989-ben a Visegrádi-hegység bolygatatlanabb belsõ területein.Az nem tiszta, hogy a sSzlovák állomány (ennek peremterülete a mi É-khg-i élõhelyünk) magpopulációiból a gyengébb egyedek jöttek át, vagy a hazai vadállomány sûrûség (lásd muflon, bár az õz kedveltebb csemegéje) vonzotta hozzánk.Az se tisztázott kellõ mértékben, hogy szaporodnak e itt nálunk. A börzsönyi hiúz esetében úgy tûnik már egész évben a hegység területén tartózkodik.Ez az állományi peremhelyzet azonban ökológiailag nagyon sérülékeny egyensúly.A peremi populáció érzékenyebben reagál a rendelkezésre álló erõforrások változására, mint a magállomány.Pozitiv irányban is.Ha az élõhely változásai kedvezõek, akkor gyors felfutás lehet, mert kevesebb a fajtárs konkurencia.De ha negatív irányú, pillanatok alatt eltünnek a területrõl.Az ökofolyósók a perem és a magpopuláció között nagyon fontosak, ebben a fluktuáló mozgásban.Sõt meghatározóak lehetnek egy-egy állomány végleges hazai betelepülése szempontjából.Szóval épp egy érdekes ökológiai folyamat kellõs közepén vagyunk.Sok minden a szlovák magállomány helyzetétõl függ a továbbiakban.
Egyébként õrült tempóban halad a természet, az sem mindegy hogy reggel vagy délután fényképezek egy virágzó fát, akkora a különbség!
Most az eddig még alvó részek is be fognak indulni, a korábbi 3 hetes 1 hónapos különbségek napok alatt 1-2 hétre rövidülhetnek!
Ami durva, hogy az elsõ virágzó aranyesõk február közepe környékén jelentek meg, de még mindig van virágzó példány!
Most az eddig még alvó részek is be fognak indulni, a korábbi 3 hetes 1 hónapos különbségek napok alatt 1-2 hétre rövidülhetnek!
Ami durva, hogy az elsõ virágzó aranyesõk február közepe környékén jelentek meg, de még mindig van virágzó példány!
5 hónapja a Börzsönyben is van farkas!
Mióta megvan a huskym és a turisták látják az erdõben, riadtan szólnak a társaiknak: "Úristen, nézzétek, egy farkas!"
Jókat derülök rajta...
Mióta megvan a huskym és a turisták látják az erdõben, riadtan szólnak a társaiknak: "Úristen, nézzétek, egy farkas!"
Jókat derülök rajta...
Elõre is bocsánatot kérek, de ezt nem szeretném elárulni..., remélem megérted.
Lehetséges, hogy a közelben van fõ élettere és nem szeretném kitenni semmilyen veszélynek.
Hozzáteszem, azóta elkerülöm azt a részt, hogy én se háborgassam, inkább körbemegyek, ha azon a részen keresztül kellene mennem.
Lehetséges, hogy a közelben van fõ élettere és nem szeretném kitenni semmilyen veszélynek.
Hozzáteszem, azóta elkerülöm azt a részt, hogy én se háborgassam, inkább körbemegyek, ha azon a részen keresztül kellene mennem.
Virágba borult az összes gyümölcsfám (szilvák, meggyek, cseresznye, a kép balfelén az egyszem cseresznyefa látható) nomeg a dísznövények is nekilódultak
A barackfáról eltûntek a virágok most a levelekre koncentrál; a tõlem északabbra esõ közvetlen szomszédom mind a négy barackfájának az összes virágja lehullott - Floo, mind elbarnult kivül-belül (szerencsémre az enyém nem, majd meglátjuk mennyi termést hoz) A császárkörte még "vár" valamire
A barackfáról eltûntek a virágok most a levelekre koncentrál; a tõlem északabbra esõ közvetlen szomszédom mind a négy barackfájának az összes virágja lehullott - Floo, mind elbarnult kivül-belül (szerencsémre az enyém nem, majd meglátjuk mennyi termést hoz) A császárkörte még "vár" valamire
A kis domb legmagasabb pontja -ha jól emlékszem- 316m magas. Azt nevezik a helyiek "Nyúli-havasoknak". Érdekes, szép helyek vannak. Keresztül-kasul vágják a dombságot a löszmélyutak, az egyik út kõvel van kirakva. Borospincék sorakoznak az út végén a löszfalban.
Dombok tetején telkek: szõlõs, gyümölcsös, szép házak (néhány náddal fedett).
Ellátogattunk 2 orchidea lelõhelyhez: felhagyott gyümölcsösökben, gyepekben bíboros kosbor, méhbangó, vitéz kosbor tõleveleire leltünk. De találtunk erdõben is a bíborosból. Találkoztunk még törékeny hólyagpáfránnyal, vesepáfránnyal, salamonpecséttel stb..
Dombok tetején telkek: szõlõs, gyümölcsös, szép házak (néhány náddal fedett).
Ellátogattunk 2 orchidea lelõhelyhez: felhagyott gyümölcsösökben, gyepekben bíboros kosbor, méhbangó, vitéz kosbor tõleveleire leltünk. De találtunk erdõben is a bíborosból. Találkoztunk még törékeny hólyagpáfránnyal, vesepáfránnyal, salamonpecséttel stb..
Én úgy tudtam, arrafele a Bükkben van pár példány. Egyik haverom látott még egyet az Aggteleki karszton a Szelece-völgyben, amint éppen behúzódott az erdõbe.
Köszi a választ. Igen, valóban õk csapatban mozognak, akkor úgy látszik ez számít.
Basszus nem sok ember van aki látott hiúzt, nagy szerencséd van. Merre láttad pontosan? Sokat járom a Börzsönyt, életem legszebb élményei közé tartoznak ezek a kirándulások.
Basszus nem sok ember van aki látott hiúzt, nagy szerencséd van. Merre láttad pontosan? Sokat járom a Börzsönyt, életem legszebb élményei közé tartoznak ezek a kirándulások.