Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az ECM véget vet a száraz forró nyárnak, szombattól keddig Egerre 60 mm eső 30 fok alatti maximummal,Így legyen !
A képek láttán nekem is a Kazah táj jut az eszembe, viszont a klíma mégis más ott, mivel hosszú zord telek vannak arrafelé, ami hazánban ugye fehér holló kategória! Egyébként a Nyugat- Kazahsztáni éves csapadék kb 300- 400 mm ami kevesebb mint az Alföldön, de ugye az ottani zord tél miatt a párolgás is jóval alacsonyabb mint itt!
Természetesen, a lesújtó látvány ellenére, kissé erős túlzás a "sivatag, vagy sivatagosodás" kifejezést bármiféle értelemben használni a Dél-Alföldön jelenleg zajló, rendkívül gyors és drasztikus szárazodási folyamatra.
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet.
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával.
A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet.
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával.
A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...
Bocsánat, rosszul fejeztem ki magam. Sorry!
Ekvivalens potenciális hőmérséklet. Erre gondoltam. Így már szakmaibb.
Ekvivalens potenciális hőmérséklet. Erre gondoltam. Így már szakmaibb.
“Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz. ”
Persze, hogy az, ezért is írtam, hogy ez a hajó már elment, nevetséges dolgokkal próbálják menteni a csaknem menthetetlent
Amúgy érdekes, hogy a hőtöbblet mekkora mértékben növeli a csapadékmennyiségét, ha ki tud csapódni.
Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz.
Hazánkban nyaranta az Alföldön a legmagasabb általában a T850 és 2 méteren mért hőmérséklet is.
Mikor a csapadékképződéshez kedvezőek a feltételek, nagyszerűen megmutatkozik az, hogy az Alföldön mennyivel több csapadék tud hullani egy zivataros helyzetben ( itt most nem kifejezetten a ciklonális hatásokra, hanem időállásra gondolok, mikor anticiklon vagy peremhelyzet van és a csendes, nyugalmas légkörben napi menettel alakulnak ki helyi hőtivatarok ). Tudom nem kéne, de mégis mindig meglepődöm, hogy orografikus rásegítés nélkül nagyobb felhőszakadások alakulnak ki az Alföldön, mint az alacsonyabb hőmérsékletű Kisalföld térségében.
Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz.
Hazánkban nyaranta az Alföldön a legmagasabb általában a T850 és 2 méteren mért hőmérséklet is.
Mikor a csapadékképződéshez kedvezőek a feltételek, nagyszerűen megmutatkozik az, hogy az Alföldön mennyivel több csapadék tud hullani egy zivataros helyzetben ( itt most nem kifejezetten a ciklonális hatásokra, hanem időállásra gondolok, mikor anticiklon vagy peremhelyzet van és a csendes, nyugalmas légkörben napi menettel alakulnak ki helyi hőtivatarok ). Tudom nem kéne, de mégis mindig meglepődöm, hogy orografikus rásegítés nélkül nagyobb felhőszakadások alakulnak ki az Alföldön, mint az alacsonyabb hőmérsékletű Kisalföld térségében.
Délután Zivipötty azzal vádolt, hogy hatásvadász húzás volt a részemről az, hogy magyar sivatagot említettem.
Nem azért, de az előbb javítottam néhány kép minőségén, mert kicsit homályosak voltak. Remélem nincs több kétség!
Nem azért, de az előbb javítottam néhány kép minőségén, mert kicsit homályosak voltak. Remélem nincs több kétség!
Nem lennék meglepve, a floo-s szorulás/ hasmenés kombináción! Csak nehogy csónak legyen a vége .....
Ez a futás most beadta az élvezeteket rendesen, péntek este indulna a gépezet, aztán nem is lenne megállás.. Túl szép.
Ó, robbanómotoros autók betiltása a legnagyobb bohócság, ami ebben a történetben van
Ez a “lófaszt sem akarok/tudok csinálni, de az legalább látványos legyen és jól sokan szopjanak” tipikus példája
Ez a “lófaszt sem akarok/tudok csinálni, de az legalább látványos legyen és jól sokan szopjanak” tipikus példája
Még ha sivatagnak nem is, az első szavannának elmegy. Már csak a zsiráfok és az oroszlánok hiányoznak .
Úgy látom, az ECMWF-be bele van programozva Mikike szülinapja is. Kíváncsi vagyok mi lesz a zivataros etapból, lehűlésből. Biztató, h egyre jobbak a futások.
Most lefelé fog kilógni ,az a tippem.És a csapi miatt... Tehát csapiból felefelé fog kilógni. Remélem értitek amit beszélek mer én már nem.
Ma még nem volt szaharai "biztosítékkiverő", úgyhogy mit szólnátok egy sivatagi "medikánhoz"?
Egyébként ha ez ilyen formában nem is valósul meg, azért jó kis MNSZ épülhet ki a sivatagi területek felett a délebbre lévő trópusi, nedves légtömegből kiindulva, és egyre nagyobb az esélye, hogy ez hozzánk is elér majd a jövő hét vége felé.
Egyébként ha ez ilyen formában nem is valósul meg, azért jó kis MNSZ épülhet ki a sivatagi területek felett a délebbre lévő trópusi, nedves légtömegből kiindulva, és egyre nagyobb az esélye, hogy ez hozzánk is elér majd a jövő hét vége felé.
1. Ez most nem én 'vótam mielőtt még három nap múlva ismét ok nélkül elő leszek itt kapva a nagy nyilvánosság előtt.
Viszont még persze, ha egy GEM op. "enyhén" túlzó is, azt akkor is el lehet mondani, hogy csapadék ESÉLY ügyben sokat kezd javulni a helyzet.
Csak essen is le...
Csak essen is le...
Gfs op. megint fent fut,sajna eddig többször maga után vitte a "józanabb" ens-t. Végelgyengülő szupernyárra készüljünk ,ne hírtelen halálosra max. kellemesen csalódunk,ha változna valami.
Bármelyik spagetti western filmet le lehetne most ott forgatnii. Tényleg sokkoló...ehhez képest itthon az amazonas és környéke van .
Ez milyen térkép? Franciáknál pl. hiányzik pár régió ,vagy a pixel rossz a gépemen. Kiválik egy rész vagy állam vagy megye? Széthullik az eju? :-) Amúgy a gyártást ,forgalmazást ,használatot?
Nem belemenve mélyebben a dolgokba a megoldás az alkalmazkodás lesz,részünkről is. Ami lehet változással jár,de ez az ami örök.Nézőpont kérdése ,hogy mihez képest van melegedés.A tutit meg úgy is az érdekek döntik majd el ,na nem a miénk.Szóval a régi igazságok úgy is előtérbe kerülnek,lehet puffogni ,elégedetlenkedni ,de sodródni kell az árral. A lehetőség persze ott van az árral szembenre is...
Nem belemenve mélyebben a dolgokba a megoldás az alkalmazkodás lesz,részünkről is. Ami lehet változással jár,de ez az ami örök.Nézőpont kérdése ,hogy mihez képest van melegedés.A tutit meg úgy is az érdekek döntik majd el ,na nem a miénk.Szóval a régi igazságok úgy is előtérbe kerülnek,lehet puffogni ,elégedetlenkedni ,de sodródni kell az árral. A lehetőség persze ott van az árral szembenre is...
Na még csak az kéne, hogy direkt hűteni kezdjék a légkört valami agyament procedúrával. Biztos nem vezetne vakvágányra....
Csakhogy ez abszolút nem a mi kezünkben van...
A térképen sötétkékkel azok az országok, melyek 2035-től betiltják a robbanómotort...
Szerintem a hajó már elment.
Lassan a geoengineering kell, hogy legyen a téma, azaz hogyan tudnánk hűteni a légkört...
De ez messzire vezet.
A térképen sötétkékkel azok az országok, melyek 2035-től betiltják a robbanómotort...
Szerintem a hajó már elment.
Lassan a geoengineering kell, hogy legyen a téma, azaz hogyan tudnánk hűteni a légkört...
De ez messzire vezet.
B@szki, ennyire ráértem? Szómenésem van, na! Ráadásul eleveztünk egy kicsit szakmai vizekre.
Ebből mennyi a hú de meleg van és szárazság? Volt valami rekord hőmérséklet?
4 napja 10 és 20 fok közt voltam a szabadban (meg sátorban), azt könnyű volt megszokni, ezt nem az. Hozok majd hűsítő képeket, mert látom itt folyt. köv. Ott kicsit ijjesztőbb volt, mikor bedörrent.
4 napja 10 és 20 fok közt voltam a szabadban (meg sátorban), azt könnyű volt megszokni, ezt nem az. Hozok majd hűsítő képeket, mert látom itt folyt. köv. Ott kicsit ijjesztőbb volt, mikor bedörrent.
Ennek a mostani helyzetnek van előnye is. Ha más nem, akkor legalább annyi, hogy nagyon úgy tűnik, hogy teljes mértékben át kéne gondolni a továbbiakat, mert különben úgy lábon lőjük magunkat, amit nem tudom, hogy heverünk ki. A Kárpát-medence időjárása egyébként is hajlamos volt a szélsőségekre, és ha ez még fokozódik, akkor tényleg benne leszünk, de nyakig.
Itt sem esett kb 2 hónapja, de közel sem ennyire siralmas a helyzet.. Lassan katasztrófa turisták fogják az általad fotózott helyeket elözönleni. Lehet itt mondani, hogy hatásvadász, kiragadott képek, de sajnos ez a valóság, nagyon-nagyon rossz úton halad a dolog, Magyarország egy nagy része az vártál is sokkal jobban melegszik, aszályosodik.
Ilyen siralmas a térkép errefelé még nem is volt, mióta az eszemet tudom, itt a 2022-es év sokkal elviselhetőbb volt.
Ilyen siralmas a térkép errefelé még nem is volt, mióta az eszemet tudom, itt a 2022-es év sokkal elviselhetőbb volt.
Hát azért ez kemény... mégha a tavakat időnként le is csapolják, azért a hátramaradó iszap (is) fontos az ott élő madárvilág számára, félő, hogy a madárállományban is komoly károk keletkeznek...
Na jó, talán tényleg kicsit túlzó voltam, de hidd el, hogy rendkívül nyomasztó hangulata van jelenleg az ottani pusztaságnak!
35 fok, élénk szél, rengeteg porördög, néma csend. Inkább csak a legyek zümmögését hallottam azon a helyen, ahol máshol pezseg az élet, madarak, nyuszik, őzek nagy számban szoktak lenni Orosháza és Kardoskút között. Néhány képet még megosztok veletek. Nem hatásvadászatból, csak hátha át tudok vele adni valamit.
35 fok, élénk szél, rengeteg porördög, néma csend. Inkább csak a legyek zümmögését hallottam azon a helyen, ahol máshol pezseg az élet, madarak, nyuszik, őzek nagy számban szoktak lenni Orosháza és Kardoskút között. Néhány képet még megosztok veletek. Nem hatásvadászatból, csak hátha át tudok vele adni valamit.
A talajban élő baktériumok, gombák stb. sokasága, hozza létre a humusztartalmat, ami nem csak a víztartó képességért, de a makro - és a mikrotápanyagok felvehető állapotban tartásáért is felelős. Tudniillik a talajbaktériumok egy komplex anyagcsere-láncolatot tartanak mozgásban, ezzel megfelelő vegyértékre hozva a kén, foszfor, nitrogén, vas stb. vegyületeket, amelyek közül nem mindegyiket tudná a növény hasznosítani, de így tálalva van a számára.(Szabó István Mihály: Az általános talajtan biológiai alapjai)
Amerikai 25 éves tartamkísérlet igazolta, hogy a minimal tillage és biogazdálkodás nem csak a ráfordítás 2/3 részéből tudott működni, hanem nagyon -sokkal kiegyenlítettebb terméshozamokat produkált, kiemelkedően a csapadékszegény években. Konkrétan ilyenkor a nagyüzemi - táblákon sokkal rosszabb volt a termés, mint a 20 éve -bio - táblákon.( Pimentel D. et al. 2005. Bio Science 55:573-582)
Ami a felhőket illeti, a bemosódó vegyszerek eljutnak a tengerek sekély vizeibe, és ott felborítják a tápláléklánc (talajban már fentebb írtam) egymást - tápláló anyagcsere-hálózatát. Ha a társaságból egy szereplő kiesik, mert pl. nem bírja a nagyüzemi antibiotikum szermaradékot, nélküle a többi is éhezni fog. Mármost ebben az élő közösségben laknak azok a szervezetek is, amelyek a KÉNT visszaforgatják a légkörbe, és mint tudjuk, a stratiform felhők ammónium szulfát aeroszolra képesek kicsapódni, az ammónium-szulfát a ködképző mag a felhőképződésben. A kínálata megszabja a rétegfelhők élettartamát, albedóját, csapadék-szállító képességét (szlovén vs. miskolci eső...) és ha jól működik a DMSO-ciklusnak nevezett kén-geokémiai kör, akkor egész földrésznyi területeken mérsékeltebb lehet az éghajlat, mint felhők nélkül. Ezért nem csak helyben számít, mennyi műtrágya, fertőtlenítő, gyógyszer mosódik ki a gazdaságból, de távolhatása is van.
Amúgy régen volt nekünk is saját helyi magyar DMSO ciklusunk, pl. Hortobágyon és a szikes tavainkban, és ugyanúgy működött, mint a tengerpartokon, ezt a nyári jelenséget nevezték őseink MEDÁRD -napi esőzésnek.
Amerikai 25 éves tartamkísérlet igazolta, hogy a minimal tillage és biogazdálkodás nem csak a ráfordítás 2/3 részéből tudott működni, hanem nagyon -sokkal kiegyenlítettebb terméshozamokat produkált, kiemelkedően a csapadékszegény években. Konkrétan ilyenkor a nagyüzemi - táblákon sokkal rosszabb volt a termés, mint a 20 éve -bio - táblákon.( Pimentel D. et al. 2005. Bio Science 55:573-582)
Ami a felhőket illeti, a bemosódó vegyszerek eljutnak a tengerek sekély vizeibe, és ott felborítják a tápláléklánc (talajban már fentebb írtam) egymást - tápláló anyagcsere-hálózatát. Ha a társaságból egy szereplő kiesik, mert pl. nem bírja a nagyüzemi antibiotikum szermaradékot, nélküle a többi is éhezni fog. Mármost ebben az élő közösségben laknak azok a szervezetek is, amelyek a KÉNT visszaforgatják a légkörbe, és mint tudjuk, a stratiform felhők ammónium szulfát aeroszolra képesek kicsapódni, az ammónium-szulfát a ködképző mag a felhőképződésben. A kínálata megszabja a rétegfelhők élettartamát, albedóját, csapadék-szállító képességét (szlovén vs. miskolci eső...) és ha jól működik a DMSO-ciklusnak nevezett kén-geokémiai kör, akkor egész földrésznyi területeken mérsékeltebb lehet az éghajlat, mint felhők nélkül. Ezért nem csak helyben számít, mennyi műtrágya, fertőtlenítő, gyógyszer mosódik ki a gazdaságból, de távolhatása is van.
Amúgy régen volt nekünk is saját helyi magyar DMSO ciklusunk, pl. Hortobágyon és a szikes tavainkban, és ugyanúgy működött, mint a tengerpartokon, ezt a nyári jelenséget nevezték őseink MEDÁRD -napi esőzésnek.
Mindazonáltal, hogy kétségkívül nagyon szomorú látvány, az ilyen hatásvadász kijelentéseket ("Magyarország első sivatagjában barangolok") olvasva azért mindig eszembe jut, vajon a kiszáradó Fertő tó (ami nem 5 km², hanem 300+) felszántásán, felparcellázásán gondolkodó gazdák is így vélekedtek-e anno. Mert ha igen, akkor ez nem az első, ha nem, akkor meg ők tudták, hogy Magyarország csapadékklímája rendkívül nagy kilengésekre képes (mindkét irányban), így előbb-utóbb majd úgyis visszajön a víz.
Afrikában még nem jártam, de Nevada sivatagosabb részén igen, ott elég hasonló volt a kép. Igaz ott voltak legalább kaktuszok, meg Joshua tree, meg hasonlók itt ott.
Körös - Maros - Nemzeti Park, Kardoskút, Fehér - tó.
Legalábbis korábban az volt. Béke poraira!
Jelenleg Magyarország első sivatagjában barangolok.
Legalábbis korábban az volt. Béke poraira!
Jelenleg Magyarország első sivatagjában barangolok.
Augusztus utolsó napján még csak behúztuk egy újabb forró napot (Tmax: 35.3). Ma se sok kéne hozzá, de szerintem most valamivel alatta fog maradni végül a hőmérséklet. Ugyanakkor az elkövetkező napokban (legnagyobb eséllyel kedden vagy szerdán) összejöhet akár itt is a méréstörténetem első szeptemberi forró napja és egyben a legmagasabb szeptemberi hőmérséklet. Egyébként a top 10-be már 32 foktól be lehet kerülni, szóval az elkövetkező 5-6 napban valószínű nagyon sokat fog változni a táblázatom.