Meteorológiai társalgó

Az ECM véget vet a száraz forró nyárnak, szombattól keddig Egerre 60 mm eső 30 fok alatti maximummal,Így legyen !

A képek láttán nekem is a Kazah táj jut az eszembe, viszont a klíma mégis más ott, mivel hosszú zord telek vannak arrafelé, ami hazánban ugye fehér holló kategória! Egyébként a Nyugat- Kazahsztáni éves csapadék kb 300- 400 mm ami kevesebb mint az Alföldön, de ugye az ottani zord tél miatt a párolgás is jóval alacsonyabb mint itt!

Természetesen, a lesújtó látvány ellenére, kissé erős túlzás a "sivatag, vagy  sivatagosodás" kifejezést bármiféle értelemben használni a Dél-Alföldön jelenleg zajló, rendkívül gyors és drasztikus szárazodási folyamatra.
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet. 
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.

   
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával. 

A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá  alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...  

Kis szélcsend, kis napsütés, épp 19 fok, nagy hegy csodákra képes. 

Bocsánat, rosszul fejeztem ki magam. Sorry!
Ekvivalens potenciális hőmérséklet. Erre gondoltam. Így már szakmaibb.

“Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz. ”

Nem tartalmaz, csak tartalmazhat. 

Persze, hogy az, ezért is írtam, hogy ez a hajó már elment, nevetséges dolgokkal próbálják menteni a csaknem menthetetlent

Amúgy érdekes, hogy a hőtöbblet mekkora mértékben növeli a csapadékmennyiségét, ha ki tud csapódni. 
Azt ugye tudjuk, hogy minél magasabb hőmérsékletű a légtömeg, annál több nedvességet tartalmaz. 
Hazánkban nyaranta az Alföldön a legmagasabb általában a T850 és 2 méteren mért hőmérséklet is.
Mikor a csapadékképződéshez kedvezőek a feltételek, nagyszerűen megmutatkozik az, hogy az Alföldön mennyivel több csapadék tud hullani egy zivataros helyzetben ( itt most nem kifejezetten a ciklonális hatásokra, hanem időállásra gondolok, mikor anticiklon vagy peremhelyzet van és a csendes, nyugalmas légkörben napi menettel alakulnak ki helyi hőtivatarok ). Tudom nem kéne, de mégis mindig meglepődöm, hogy orografikus rásegítés nélkül nagyobb felhőszakadások alakulnak ki az Alföldön, mint az alacsonyabb hőmérsékletű Kisalföld térségében.

Ja, egyik végletből a másikba, biztos így lesz...

Köszi a korrekciót, így már oké!

Jó lenne, csak azok a fránya méretarányok. 

Délután Zivipötty azzal vádolt, hogy hatásvadász húzás volt a részemről az, hogy magyar sivatagot említettem.
Nem azért, de az előbb javítottam néhány kép minőségén, mert kicsit homályosak voltak. Remélem nincs több kétség!

Nem lennék meglepve, a floo-s szorulás/ hasmenés kombináción! Csak nehogy csónak legyen a vége ..... 

Ez a futás most beadta az élvezeteket rendesen, péntek este indulna a gépezet, aztán nem is lenne megállás.. Túl szép.

Ó, robbanómotoros autók betiltása a legnagyobb bohócság, ami ebben a történetben van

Ez a “lófaszt sem akarok/tudok csinálni, de az legalább látványos legyen és jól sokan szopjanak” tipikus példája

Még ha sivatagnak nem is, az első szavannának elmegy. Már csak a zsiráfok és az oroszlánok hiányoznak .

Úgy is az időjárásé az utolsó szó lesz még itt 3.változat is 

Úgy látom, az ECMWF-be bele van programozva Mikike szülinapja is.  Kíváncsi vagyok mi lesz a zivataros etapból, lehűlésből. Biztató, h egyre jobbak a futások. 

Most lefelé fog kilógni ,az a tippem.És a csapi miatt... Tehát csapiból felefelé fog kilógni. Remélem értitek amit beszélek mer én már nem. 

Ez "biztos" ,2 szer ugyanazt nem szokta.

Ma még nem volt szaharai "biztosítékkiverő", úgyhogy mit szólnátok egy sivatagi "medikánhoz"?
Egyébként ha ez ilyen formában nem is valósul meg, azért jó kis MNSZ épülhet ki a sivatagi területek felett a délebbre lévő trópusi, nedves légtömegből kiindulva, és egyre nagyobb az esélye, hogy ez hozzánk is elér majd a jövő hét vége felé.

1. Ez most nem én 'vótam mielőtt még három nap múlva ismét ok nélkül elő leszek itt kapva a nagy nyilvánosság előtt. 

Friss ECMWF op. a hétvégére : fogd meg a söröm, úgysem így lesz! 

Viszont még persze, ha egy GEM op. "enyhén" túlzó is, azt akkor is el lehet mondani, hogy csapadék ESÉLY ügyben sokat kezd javulni a helyzet.
Csak essen is le...





Nálam is 

Reggel megint mást fog mutatni a fáklya

De legalább lement. 

Ez így LESZ.  

Gfs op. megint fent fut,sajna eddig többször maga után vitte a "józanabb" ens-t. Végelgyengülő szupernyárra készüljünk ,ne hírtelen halálosra max. kellemesen csalódunk,ha változna valami.

Bármelyik spagetti western filmet le lehetne most ott forgatnii. Tényleg sokkoló...ehhez képest itthon az amazonas és környéke van . 

Ez milyen térkép? Franciáknál pl. hiányzik pár régió ,vagy a pixel rossz a gépemen. Kiválik egy rész vagy állam vagy megye? Széthullik az eju? :-) Amúgy a gyártást ,forgalmazást ,használatot?
Nem belemenve mélyebben a dolgokba a megoldás az alkalmazkodás lesz,részünkről is. Ami lehet változással jár,de ez az ami örök.Nézőpont kérdése ,hogy mihez képest van melegedés.A tutit meg úgy is az érdekek döntik majd el ,na nem a miénk.Szóval a régi igazságok úgy is előtérbe kerülnek,lehet puffogni ,elégedetlenkedni ,de sodródni kell az árral. A lehetőség persze ott van az árral szembenre is...

Na még csak az kéne, hogy direkt hűteni kezdjék a légkört valami agyament procedúrával. Biztos nem vezetne vakvágányra....

Ez ijesztően letaglózó képsorozat….

Nagyon jó cikk, az egyik kedvenc helyem már régóta.. 

Csakhogy ez abszolút nem a mi kezünkben van...
A térképen sötétkékkel azok az országok, melyek 2035-től betiltják a robbanómotort...

Szerintem a hajó már elment.
Lassan a geoengineering kell, hogy legyen a téma, azaz hogyan tudnánk hűteni a légkört...
De ez messzire vezet. 

B@szki, ennyire ráértem? Szómenésem van, na!  Ráadásul eleveztünk egy kicsit szakmai vizekre. 

Ebből mennyi a hú de meleg van és szárazság?   Volt valami rekord hőmérséklet?

4 napja 10 és 20 fok közt voltam a szabadban (meg sátorban), azt  könnyű volt megszokni, ezt nem az.  Hozok majd hűsítő képeket, mert látom itt folyt. köv. Ott kicsit ijjesztőbb volt, mikor bedörrent. 

Ennek a mostani helyzetnek van előnye is. Ha más nem, akkor legalább annyi, hogy nagyon úgy tűnik, hogy teljes mértékben át kéne gondolni a továbbiakat, mert különben úgy lábon lőjük magunkat, amit nem tudom, hogy heverünk ki. A Kárpát-medence időjárása egyébként is hajlamos volt a szélsőségekre, és ha ez még fokozódik, akkor tényleg benne leszünk, de nyakig. 

Nyögvenyelősen azért 33 fok fölé emelkedett a hőmérséklet

Itt sem esett kb 2 hónapja, de közel sem ennyire siralmas a helyzet.. Lassan katasztrófa turisták fogják az általad fotózott helyeket elözönleni. Lehet itt mondani, hogy hatásvadász, kiragadott képek, de sajnos ez a valóság, nagyon-nagyon rossz úton halad a dolog, Magyarország egy nagy része az vártál is sokkal jobban melegszik, aszályosodik.
Ilyen siralmas a térkép errefelé még nem is volt, mióta az eszemet tudom, itt a 2022-es év sokkal elviselhetőbb volt.

Hát azért ez kemény... mégha a tavakat időnként le is csapolják, azért a hátramaradó iszap (is) fontos az ott élő madárvilág számára, félő, hogy a madárállományban is komoly károk keletkeznek...

Na jó, talán tényleg kicsit túlzó voltam, de hidd el, hogy rendkívül nyomasztó hangulata van jelenleg az ottani pusztaságnak!
35 fok, élénk szél, rengeteg porördög, néma csend. Inkább csak a legyek zümmögését hallottam azon a helyen, ahol máshol pezseg az élet, madarak, nyuszik, őzek nagy számban szoktak lenni Orosháza és Kardoskút között. Néhány képet még megosztok veletek. Nem hatásvadászatból, csak hátha át tudok vele adni valamit.

A talajban  élő  baktériumok,  gombák  stb.  sokasága,  hozza  létre  a  humusztartalmat, ami  nem  csak  a  víztartó  képességért,  de  a  makro - és  a  mikrotápanyagok  felvehető  állapotban tartásáért  is  felelős. Tudniillik  a  talajbaktériumok  egy komplex  anyagcsere-láncolatot  tartanak  mozgásban,  ezzel megfelelő  vegyértékre  hozva  a  kén,  foszfor,  nitrogén,  vas   stb. vegyületeket,  amelyek  közül  nem  mindegyiket  tudná  a  növény  hasznosítani,  de  így  tálalva  van  a  számára.(Szabó István Mihály:  Az  általános  talajtan  biológiai  alapjai) 
Amerikai  25  éves  tartamkísérlet  igazolta, hogy  a minimal  tillage és  biogazdálkodás  nem  csak  a  ráfordítás  2/3  részéből   tudott  működni,  hanem  nagyon -sokkal  kiegyenlítettebb  terméshozamokat  produkált,  kiemelkedően  a csapadékszegény években.  Konkrétan  ilyenkor  a  nagyüzemi - táblákon  sokkal  rosszabb  volt  a  termés,  mint a 20 éve -bio - táblákon.( Pimentel  D. et  al. 2005. Bio Science 55:573-582)
Ami  a  felhőket  illeti,  a  bemosódó vegyszerek  eljutnak  a  tengerek  sekély  vizeibe, és  ott  felborítják a  tápláléklánc  (talajban már fentebb  írtam)  egymást - tápláló  anyagcsere-hálózatát.  Ha  a  társaságból egy  szereplő  kiesik, mert  pl.  nem  bírja  a  nagyüzemi  antibiotikum szermaradékot,  nélküle  a  többi  is  éhezni  fog.  Mármost  ebben  az  élő  közösségben laknak  azok  a  szervezetek  is,  amelyek a  KÉNT  visszaforgatják  a  légkörbe,  és mint  tudjuk,  a  stratiform  felhők  ammónium szulfát  aeroszolra  képesek  kicsapódni, az  ammónium-szulfát  a  ködképző  mag  a  felhőképződésben.  A  kínálata  megszabja  a  rétegfelhők  élettartamát,  albedóját,  csapadék-szállító  képességét  (szlovén  vs. miskolci  eső...) és  ha  jól  működik  a  DMSO-ciklusnak  nevezett  kén-geokémiai  kör,  akkor  egész  földrésznyi  területeken mérsékeltebb  lehet  az  éghajlat,  mint  felhők  nélkül.  Ezért  nem  csak  helyben számít,  mennyi  műtrágya,  fertőtlenítő,  gyógyszer  mosódik  ki  a  gazdaságból,  de  távolhatása is  van.

Amúgy  régen  volt  nekünk  is  saját helyi  magyar  DMSO  ciklusunk,  pl.  Hortobágyon  és  a  szikes  tavainkban,  és  ugyanúgy  működött,  mint  a  tengerpartokon,  ezt  a  nyári  jelenséget  nevezték  őseink  MEDÁRD -napi  esőzésnek.

Mindazonáltal, hogy kétségkívül nagyon szomorú látvány, az ilyen hatásvadász kijelentéseket ("Magyarország első sivatagjában barangolok") olvasva azért mindig eszembe jut, vajon a kiszáradó Fertő tó (ami nem 5 km², hanem 300+) felszántásán, felparcellázásán gondolkodó gazdák is így vélekedtek-e anno. Mert ha igen, akkor ez nem az első, ha nem, akkor meg ők tudták, hogy Magyarország csapadékklímája rendkívül nagy kilengésekre képes (mindkét irányban), így előbb-utóbb majd úgyis visszajön a víz.

Afrikában még nem jártam, de Nevada sivatagosabb részén igen, ott elég hasonló volt a kép. Igaz ott voltak legalább kaktuszok, meg Joshua tree, meg hasonlók itt ott.

Körös - Maros - Nemzeti Park, Kardoskút, Fehér - tó.
Legalábbis korábban az volt. Béke poraira!
Jelenleg Magyarország első sivatagjában barangolok.

Szeptember elseje.
33 fok, gyengén felhős, szélcsend.

Bocs.

Augusztus utolsó napján még csak behúztuk egy újabb forró napot (Tmax: 35.3). Ma se sok kéne hozzá, de szerintem most valamivel alatta fog maradni végül a hőmérséklet. Ugyanakkor az elkövetkező napokban (legnagyobb eséllyel kedden vagy szerdán) összejöhet akár itt is a méréstörténetem első szeptemberi forró napja és egyben a legmagasabb szeptemberi hőmérséklet. Egyébként a top 10-be már 32 foktól be lehet kerülni, szóval az elkövetkező 5-6 napban valószínű nagyon sokat fog változni a táblázatom.