Bioszféra
Én a Csóványost nézem origónak és onnan viszonyítom a dolgokat.
Azért elég nagy terület a keleti rész, szerencsére.
Csak azért emeltem ki felkiáltójellel a keleti szócskát, mert ha eddig vizsgálatról esett a szó, minden tudós és kutató becsukott szemmel állította, hogy a hiúz fennmaradásához megfelelõ élõhely csakis az É-i Börzsönyben van!
Lám-lám, a természet megcáfolta!
Azért elég nagy terület a keleti rész, szerencsére.
Csak azért emeltem ki felkiáltójellel a keleti szócskát, mert ha eddig vizsgálatról esett a szó, minden tudós és kutató becsukott szemmel állította, hogy a hiúz fennmaradásához megfelelõ élõhely csakis az É-i Börzsönyben van!
Lám-lám, a természet megcáfolta!
Még egy kis szösszenet házi verebek ügyében. Nagyon sokan semmire se tartják ezeket a cserfes kis tollasokat. Szemetet esznek, tele van velük minden, stb.
Most, hogy mindenfelé rengeteg a cserebogár, tessék megfigyelni, hogy a verebek micsoda élvezettel ZABÁLJÁK (direkt írom így) õket! Sokszor látom, hogy a levegõben repülve vadásznak rájuk, ahogy a fecske a legyekre... A házunk melletti két vadgesztenyefa tetejét letarolták a cserebogarak, na a verebek sokszor csapatban lepik el a fát és szedik le a bogarakat a virágzatról, zsenge levelekrõl.
A feketerigók csak a földre pottyant (sokszor már döglött) bogarakat eszik. A seregély is pusztítja, de nem olyan intenzíven, mint a verebek.
Szóval tessék megbecsülni a verebet!
Most, hogy mindenfelé rengeteg a cserebogár, tessék megfigyelni, hogy a verebek micsoda élvezettel ZABÁLJÁK (direkt írom így) õket! Sokszor látom, hogy a levegõben repülve vadásznak rájuk, ahogy a fecske a legyekre... A házunk melletti két vadgesztenyefa tetejét letarolták a cserebogarak, na a verebek sokszor csapatban lepik el a fát és szedik le a bogarakat a virágzatról, zsenge levelekrõl.
A feketerigók csak a földre pottyant (sokszor már döglött) bogarakat eszik. A seregély is pusztítja, de nem olyan intenzíven, mint a verebek.
Szóval tessék megbecsülni a verebet!
Sajnos nem ismerem a Börzsönyt, s nem tudom pl., hogy mennyire tudatosítják a kirándulókban az ösvényrõl való letérés tiltásának valódi okát. Mondjuk a kiindulási helyeken (vasútállomás, parkolók, stb.) ahonnan kezdik a túrákat a népek, van-e ismertetõ tábla, melyen jól kiemelten szerepel, hogy az élõvilágot MILYEN módon teheti tönkre akár óvatlanul is, aki melléjár az ösvénynek? Szerintem a kirándulók nagy része pont azért megy, hogy élvezze az ÉLET minden szépségét, nyugalmát, s nem áll szándékában bántani azt. Ha jobban tudatosulna a védett területek értékvédelmének jelentõsége, szerintem sokkal kevesebben csámborognának mellé...
A motorosok és társai témában már elmondtam sokszor a véleményemet...
Most indulok Városlõd - Szentgál környékére kisebb sétára. Remélem, estére szép fotókkal jövök vissza!
A motorosok és társai témában már elmondtam sokszor a véleményemet...
Most indulok Városlõd - Szentgál környékére kisebb sétára. Remélem, estére szép fotókkal jövök vissza!
Hát igen, nem egyszer volt már, hogy egyszerûen az erdõ (fõleg egy bükkerdõ) szépségétõl könnybe lábadt a szemem (nem szégyellem, sõt örülök ennek). Ha tehetem minden szabadidõmet kint - és leginkább erdõs területen - töltöm, nekem erre van szükségem, ahhoz, hogy ne "gárgyuljak" be.
Nem vagyok egy irigy típus, de bizony jó lehet neked, hogy sokat járkálsz erdõben, bár biztos vannak annak is hátulütõi, mert ez a "járkálás" gondolom sokszor kemény munka (ellenõrzés, munkafelügyelés, stb...., meg szinte minden este kullancs-átvizsgálás).
A Hiúz témához: Na végre már közelebbit mondtál:-) Tehát a Börzsöny keleti része (akkor két tippem van: Csehvártól délre lévõ rész, vagy a Kámor környékén valahol).
Na jó, nem kell válaszolnod, mert ez szinte államtitoknak minõsíthetõ. És ez így van jól. Reméljük sikeresen fennmarad a populáció.
Nem vagyok egy irigy típus, de bizony jó lehet neked, hogy sokat járkálsz erdõben, bár biztos vannak annak is hátulütõi, mert ez a "járkálás" gondolom sokszor kemény munka (ellenõrzés, munkafelügyelés, stb...., meg szinte minden este kullancs-átvizsgálás).
A Hiúz témához: Na végre már közelebbit mondtál:-) Tehát a Börzsöny keleti része (akkor két tippem van: Csehvártól délre lévõ rész, vagy a Kámor környékén valahol).
Na jó, nem kell válaszolnod, mert ez szinte államtitoknak minõsíthetõ. És ez így van jól. Reméljük sikeresen fennmarad a populáció.
Ma megkukkantottam az akácokat a környéken.
Bent a faluban csak 1-et fényképeztem, az viszont gyönyörû volt: Link Link
Aztán kimentem a határba, ott sok akác van. Elõször meglepõdtem, mert a kintieken elõször még levelet is alig láttam, nemhogy virágot: Link Link Link Aztán tovább mentem, és rájöttem, hogy még most indultak csak be az akácok. Távolabb már voltak fejlettebb példányok, végig bimbósak: Link Link
Bent a faluban csak 1-et fényképeztem, az viszont gyönyörû volt: Link Link
Aztán kimentem a határba, ott sok akác van. Elõször meglepõdtem, mert a kintieken elõször még levelet is alig láttam, nemhogy virágot: Link Link Link Aztán tovább mentem, és rájöttem, hogy még most indultak csak be az akácok. Távolabb már voltak fejlettebb példányok, végig bimbósak: Link Link
Persze, igazad van.
Valóban korunk egyik legszívszaggatóbb "vívmánya" a terepmotor és a quad. Mármint ahol használják.
A vadászattal és a kisvonattal azonban kötekednék, de csak egy picit...
A kisvonat története - a Börzsönyben - az 1700-as évekig nyúlik vissza, a vadászatról meg nem kell beszélni, meddig. A lõfegyverrel való vadászat is nagyon-nagyon régen kezdõdött.
A vadaknak és az ott élõ élõlényeknek ezek üzemeltetésébõl és gyakorlásából fakadó zaja mára már megszokottá vált.
Természetesen a lövés hangjára megugrik a vad, ez természetes reakció, a kisvonat hangja pedig abszolút nem zavarja õket (ez tapasztalat).
Mi sem állítottuk, hogy a turistaútról való lelépést egy lapon lehet említeni a terepmotorozással, de vannak kényes fajok a növényvilágban is (mondjuk taposásra) és az állatvilágban is (pl. a fekete gólya - ha a fészkénél elsétálsz, képes rá, hogy hanyatt-homlok elmenekül, akár a tojásait is maga mögött hagyva és soha nem tér vissza).
Tehát a turistautak nem a turizmus ellen vannak, hanem értük és nem azért találta ki a Nemzeti Park és az Erdészet a turistaútról való lelépés tilalmát, hogy keresztbe tegyen a kirándulóknak, hanem egyes fokozottan védett faj megõrzése céljából.
A Börzsönyben jelen esetben fõleg a hiúz élõhelye érinthetetlen maradjon!
Ha már hiúz, örvendetes dolog, hogy sokadszorra láttak az elmúlt idõszakban a Börzsöny keleti! részén egy hiúzpárt, több ember egymástól független elmondása alapján. Fotó sajnos még nincs róluk, de reméljük, hamarosan lesz.
Bárcsak minden természetjáró lenne olyan beállítottságú, mint Te, Bölke, valószínûleg a hiúz-program is látványosabb eredményekkel zajlana.
Nagyon lerí az írásodból, hogy kellõ alázattal bírsz az erdõ iránt! Ez tetszik!
Valóban korunk egyik legszívszaggatóbb "vívmánya" a terepmotor és a quad. Mármint ahol használják.
A vadászattal és a kisvonattal azonban kötekednék, de csak egy picit...
A kisvonat története - a Börzsönyben - az 1700-as évekig nyúlik vissza, a vadászatról meg nem kell beszélni, meddig. A lõfegyverrel való vadászat is nagyon-nagyon régen kezdõdött.
A vadaknak és az ott élõ élõlényeknek ezek üzemeltetésébõl és gyakorlásából fakadó zaja mára már megszokottá vált.
Természetesen a lövés hangjára megugrik a vad, ez természetes reakció, a kisvonat hangja pedig abszolút nem zavarja õket (ez tapasztalat).
Mi sem állítottuk, hogy a turistaútról való lelépést egy lapon lehet említeni a terepmotorozással, de vannak kényes fajok a növényvilágban is (mondjuk taposásra) és az állatvilágban is (pl. a fekete gólya - ha a fészkénél elsétálsz, képes rá, hogy hanyatt-homlok elmenekül, akár a tojásait is maga mögött hagyva és soha nem tér vissza).
Tehát a turistautak nem a turizmus ellen vannak, hanem értük és nem azért találta ki a Nemzeti Park és az Erdészet a turistaútról való lelépés tilalmát, hogy keresztbe tegyen a kirándulóknak, hanem egyes fokozottan védett faj megõrzése céljából.
A Börzsönyben jelen esetben fõleg a hiúz élõhelye érinthetetlen maradjon!
Ha már hiúz, örvendetes dolog, hogy sokadszorra láttak az elmúlt idõszakban a Börzsöny keleti! részén egy hiúzpárt, több ember egymástól független elmondása alapján. Fotó sajnos még nincs róluk, de reméljük, hamarosan lesz.
Bárcsak minden természetjáró lenne olyan beállítottságú, mint Te, Bölke, valószínûleg a hiúz-program is látványosabb eredményekkel zajlana.
Nagyon lerí az írásodból, hogy kellõ alázattal bírsz az erdõ iránt! Ez tetszik!
Na ettõl féltem, hogy valaki csak felfigyel erre. :-( , :-) Értem én az érveiteket, de pl, ezzel jót is tehettem, hiszen nem biztos, hogy tudják, pl. Nemzeti Parkosok, hogy van ott egy - mondjuk - parlagi sas fészek. Fel is hívom a figyelmüket rá, hátha. Az is világos számomra, hogy Nemzeti Park terület, de hogy fokozottan védett, azt bizony csak sejtettem:-), nem lehetett levágni (nincs tábla, stb... ami érthetõ is, hiszen azokat meg rongálják egyes csoportok...). Mindig csendben közlekedek az erdõben. Csak fotózok. Ilyenkor nekem is van kis lelkiismeret furdalásom, hogy talán mégsem kellett volna betévednem ide, de akkor eszembe jut, hogy azzal, hogy én csendben elhaladok egy pl. fészek alatt, kisebb zavarást okozok, mint egy távoli terepmotoros, vagy erdei vasút ugyebár, vagy a vadászok lövései.
Meg egyszerûen nem tudom kihagyni ezeket a helyeket úgy, ahogy más mondjuk a dohányzásban nem tud megálljt parancsolni.
Természetesen itt sem úttalan utakon mentünk, hanem egy kis elhagyatott ösvény szerûségen, tehát így talán elnézhetõbb a dolog, akkora avar-zajt sem csaptunk.
Majd küldök fényképet a fészekrõl.
Más: Egyébként fantasztikus kilátás nyílik a Kis-Koppány utáni (Nagybörzsöny felé) hegyoldalról 300 fokban körül lehet tekinteni. Eszméletlen. Most voltam ott elõször, de szégyellem is magam, hogy még nem voltam ott.
Meg egyszerûen nem tudom kihagyni ezeket a helyeket úgy, ahogy más mondjuk a dohányzásban nem tud megálljt parancsolni.
Természetesen itt sem úttalan utakon mentünk, hanem egy kis elhagyatott ösvény szerûségen, tehát így talán elnézhetõbb a dolog, akkora avar-zajt sem csaptunk.
Majd küldök fényképet a fészekrõl.
Más: Egyébként fantasztikus kilátás nyílik a Kis-Koppány utáni (Nagybörzsöny felé) hegyoldalról 300 fokban körül lehet tekinteni. Eszméletlen. Most voltam ott elõször, de szégyellem is magam, hogy még nem voltam ott.
Húúú Bölke, most a Börzsöny egyik legnagyobb õrzõjét bõszítetted fel hozzászólásoddal! 
Nem rossz szándékkal mondom, inkább viccesen, de Lacinak teljes mértékben igaza van.
Sosem felejtem el, megkaptam a Királyréti Erdészetnél a kerületemet 2006 januárjában és tavaszra az Inóci-kõbányánál kezdtem termeltetni. Mármint fát.
Az egyik nap felfigyeltem egy madárra, melyet nem nagy biztonsággal ugyan, de vándorsólyomnak tituláltam.
Kollégám - Homoki - Nagy István, aki a Madártani Egyesület tagja és nem mellékesen az édasapja volt a legnagyobb magyar természetfilm-rendezõ (Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák hegyen-völgyön, stb.) - bocs a kitérõért - szóval Pisti egy legyintéssel elintézte, hogy az kerecsen, nem nagy szám.
Kértem, azért menjen ki és nézze meg, õ a szakember madár-téren.
Bizony vándorsólyom volt.
A termeltetést leállítattam és az odavezetõ utakat lezártuk.
Gondolhatod, jó pár 10 millió forintja ottmaradt az erdészetnek faáruban õmiatta. Dehát õ az elsõdleges, õk hamarabb voltak itt, mint mi, emberek.
A terület az övék, fõleg, ha egy Európa szinten is fokozottan védett fajról van szó.
Mi csak bekontárkodunk a területükre, és ha már ezt tettük, akkor próbáljuk ezt minél halkabban, minél észrevehetetlenebbül tenni.
A történetnek annyi lett a vége, hogy a tojó tojást rakott, bár a tojásból nem kelt ki a fióka.
Hogy mi történhetett? Nem tudni....
A turistautak úgy vannak kialakítva - a Börzsönyben is -, hogy nemigen érint olyan részeket, amiket a természetvédelem és az erdõgazdaság igen nagy erõkkel próbál védeni.
Ezért is írta Laci, hogy sohasem tudni, mikor lépünk olyan területre, melyen visszafordíthatatlan kárt okozunk, akár a puszta jelenlétünkkel is.
Nem rossz szándékkal mondom, inkább viccesen, de Lacinak teljes mértékben igaza van.
Sosem felejtem el, megkaptam a Királyréti Erdészetnél a kerületemet 2006 januárjában és tavaszra az Inóci-kõbányánál kezdtem termeltetni. Mármint fát.
Az egyik nap felfigyeltem egy madárra, melyet nem nagy biztonsággal ugyan, de vándorsólyomnak tituláltam.
Kollégám - Homoki - Nagy István, aki a Madártani Egyesület tagja és nem mellékesen az édasapja volt a legnagyobb magyar természetfilm-rendezõ (Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák hegyen-völgyön, stb.) - bocs a kitérõért - szóval Pisti egy legyintéssel elintézte, hogy az kerecsen, nem nagy szám.
Kértem, azért menjen ki és nézze meg, õ a szakember madár-téren.
Bizony vándorsólyom volt.
A termeltetést leállítattam és az odavezetõ utakat lezártuk.
Gondolhatod, jó pár 10 millió forintja ottmaradt az erdészetnek faáruban õmiatta. Dehát õ az elsõdleges, õk hamarabb voltak itt, mint mi, emberek.
A terület az övék, fõleg, ha egy Európa szinten is fokozottan védett fajról van szó.
Mi csak bekontárkodunk a területükre, és ha már ezt tettük, akkor próbáljuk ezt minél halkabban, minél észrevehetetlenebbül tenni.
A történetnek annyi lett a vége, hogy a tojó tojást rakott, bár a tojásból nem kelt ki a fióka.
Hogy mi történhetett? Nem tudni....
A turistautak úgy vannak kialakítva - a Börzsönyben is -, hogy nemigen érint olyan részeket, amiket a természetvédelem és az erdõgazdaság igen nagy erõkkel próbál védeni.
Ezért is írta Laci, hogy sohasem tudni, mikor lépünk olyan területre, melyen visszafordíthatatlan kárt okozunk, akár a puszta jelenlétünkkel is.
Valóban csodálatosak a Magas-Börzsöny hátravágodott radiális völgyei.
De arra azért oda kell figyelni, hogy a Börzsöny önmagában is nemzeti park, ezenkívül a belsõ területein sok a Natura kétezres (pSCi,SPA) élõhely és madárvédelmi terület.Pl. a Drinó-patak szurdoka éppen fokozottan védett terület, mindkét besorolással.Ide csak engedéllyel (kutatási- tudományos ok) vagy a vezetõvel lehet bemenni a természetvédelmi és erdészeti szakemberek kíséretében.A turistautak azért kellõen feltárják a hegység nagy részét, ám a belsõ intimebb részek nem véletlenül kell, hogy rejtettek maradjanak.Kényes ökológiai egyensúlyi okok, egyes fajok utolsó menedékei.Zavarásuk, ha még oly jószándékú is, komoly, ha nem visszafordíthatatlan károkat okozhat.Alapos ornitológiai ismeretek nélkül egy sasfészek zavarása is, rossz idõpontban, káros lehet, máskor nincsen olyan komoly hatással.Ezért is nem jó a jelzett utakat szakkíséret nélkül elhagyni, bármennyire is csábítóak a völgyek, gerincek, bércek.
És ne feledjük, tanulságos, hogy északi szomszédunknál eszünkbe se jut nemzeti parkon belül külön utakon járni, hiszen nagyon komoly következményekkel járna.
De arra azért oda kell figyelni, hogy a Börzsöny önmagában is nemzeti park, ezenkívül a belsõ területein sok a Natura kétezres (pSCi,SPA) élõhely és madárvédelmi terület.Pl. a Drinó-patak szurdoka éppen fokozottan védett terület, mindkét besorolással.Ide csak engedéllyel (kutatási- tudományos ok) vagy a vezetõvel lehet bemenni a természetvédelmi és erdészeti szakemberek kíséretében.A turistautak azért kellõen feltárják a hegység nagy részét, ám a belsõ intimebb részek nem véletlenül kell, hogy rejtettek maradjanak.Kényes ökológiai egyensúlyi okok, egyes fajok utolsó menedékei.Zavarásuk, ha még oly jószándékú is, komoly, ha nem visszafordíthatatlan károkat okozhat.Alapos ornitológiai ismeretek nélkül egy sasfészek zavarása is, rossz idõpontban, káros lehet, máskor nincsen olyan komoly hatással.Ezért is nem jó a jelzett utakat szakkíséret nélkül elhagyni, bármennyire is csábítóak a völgyek, gerincek, bércek.
És ne feledjük, tanulságos, hogy északi szomszédunknál eszünkbe se jut nemzeti parkon belül külön utakon járni, hiszen nagyon komoly következményekkel járna.
Ok, köszi. Kép is van róla, csak most nem tudom letölteni, de majd elküldöm.
Egyébként ez a Csarna patak völgye Csóványos közti rész egyszerûen csodálatos, nem lehet rá szavakat találni, nincs ilyen nyelvtani formula még.
Egyébként ez a Csarna patak völgye Csóványos közti rész egyszerûen csodálatos, nem lehet rá szavakat találni, nincs ilyen nyelvtani formula még.
Igazából ezt megállapítani így nem tudom, két ok miatt sem:
Nem láttam és nincsenek túlzott ornitológiai ismereteim.
Ha viszont arra hagyatkozom, amit már tapasztaltam a Börzsönyben, akkor a parlagi mellett voksolnék, már párszor összefutottunk Õkelmével.
De ettõl simán lehet békászó is...
Nem láttam és nincsenek túlzott ornitológiai ismereteim.
Ha viszont arra hagyatkozom, amit már tapasztaltam a Börzsönyben, akkor a parlagi mellett voksolnék, már párszor összefutottunk Õkelmével.
De ettõl simán lehet békászó is...
így van, a Börzsönyben is tapasztaltam ezt most a hosszú hétvégén, csak azért nem írtam, mert ott kisebb foltokban láttam ezt a jelenséget, mint a Gerecsében.
Tényleg, ha már a Börzsönynél tartunk. Bemerészkedtünk a Drinó patak völgyébe (ha lehet, letérek a túristautakról, mert valahogy mindig gazdagabb élõvilággal találkozunk az ilyen helyeken) és szerintem sasfészket láttunk egy Bükkfán kb 15 méteres magasságban. A fészek 1,5 méter átmérõvel bírt. Lehet parlagi sas, vagy inkább békászó sas?
Tényleg, ha már a Börzsönynél tartunk. Bemerészkedtünk a Drinó patak völgyébe (ha lehet, letérek a túristautakról, mert valahogy mindig gazdagabb élõvilággal találkozunk az ilyen helyeken) és szerintem sasfészket láttunk egy Bükkfán kb 15 méteres magasságban. A fészek 1,5 méter átmérõvel bírt. Lehet parlagi sas, vagy inkább békászó sas?
Biza tanulságos!
Az elmúlt napokban a Becsehely-Nagykanizsa vonalon utaztam minden nap, és Nagykanizsa keleti felén magasodó lassan emelkedõ domb lábánál van egy nagy akácfolt, ami mellett elhaladva minden nap megnéztem, hisz kishíján belóg az útra!
Tegnap még jelét sem láttam rajtuk virágnak, ma totál fehéren virítottak késõ délután, aszittem kiesek a kocsiból döbbenetemben!
Ennyit számitott a tegnap délután és a mai nap!
Közben a jobb fekvésû dombokon nagyon vontatott az akácvirágzás, sõt, ma "nagyitóval" megvizsgálva több elfagyott hajtásrügyet találtam, amelyeken az elsõ virágok lettek volna...és amelyek ha nem fagynak el, már rég virágoznának!
Beszéltem méhésszel, megerõsitette sejtésemet, miszerint õk már március végén érzékelték az elfagyást!
Ugyanugy jártunk vele, mint az ország többi részéhez képest 2 héttel-1 hónappal korábban virágzó kajsziainkkal, és cseresznyéinkkel!
Tudom, hogy a klimatológiai megfigyelések között fenológiai megfigyeléseket is végeznek, jelen esetben késõbbi akácvirágzást regisztrálnának olyan helyeken, ahol elfagyás nélkül akár 10 nappal is elõbb kezdõdne az akácvirágzás, mint máshol!
Az elsõ hajtásrügyek lefagyását követõen itt most az utóvirágzás indul egyidejûleg Bp belvárosainak elsõ virágaival!
Az idei dátum évek sorozatának átlagában fog szerepelni!
Bár hitelesnek tûnik, hiszen tényleg most kezdõdik a virágzás, a virágzás megindulásához szükséges hõösszeg vonatkozásában mégis fals adatnak tartom, mert nem adja vissza hûen azt a fenológiai állapotot, ami fagy nélkül lett volna, azaz, az idei év vegetációval kifejezett eddigi hõösszegét!
Vagyis az akácvirágzás dátuma adott helyen azért azonos egy másik helyével, mert emitt lényegében az utóvirágzás kezdõdik akkor, mint amott az elsõ virágzás, ugyanakkor a virágzás kezdete azonos dátummal van feltûntetve, és hasonló eset 25-30 %-os gyakorisággal elõfordul, akkor amint már irtam, az átlag sem fejezi ki a valós fenológiai eltérést a két hely között!
Igaz, akár nagyobb hideg is elõfordulhat azon a helyen, ahol a fenológiai késés miatt nem fagy el, vagyis egy nagyobb mértékû fagy mellett tarthat elõrébb az akácvirágzás, mint egy mérsékeltebb fagy mellett hátrébb!
A magasabb középhõmérsékletû helyeket összemossa a jóval alacsonyabb középhõmérsékletûekkel, azzal, hogy azokon a helyeken a fagy idõpontjában még nem voltak a rügyek olyan állapotban, hogy károsodni tudtak volna!
Szerintem az egész szisztémában ilyen tipusú tévedések sorozatával találkozhatnánk!
Nagyon nagy tanulság ez!
Pedig ugyanolyan egyértelmû, mint hogy februárban kivirágzó kajszi sokkal nagyobb fagyveszélynek van kitéve mint egy másik térségben áprilisban virágzó!
Az elmúlt napokban a Becsehely-Nagykanizsa vonalon utaztam minden nap, és Nagykanizsa keleti felén magasodó lassan emelkedõ domb lábánál van egy nagy akácfolt, ami mellett elhaladva minden nap megnéztem, hisz kishíján belóg az útra!
Tegnap még jelét sem láttam rajtuk virágnak, ma totál fehéren virítottak késõ délután, aszittem kiesek a kocsiból döbbenetemben!
Ennyit számitott a tegnap délután és a mai nap!
Közben a jobb fekvésû dombokon nagyon vontatott az akácvirágzás, sõt, ma "nagyitóval" megvizsgálva több elfagyott hajtásrügyet találtam, amelyeken az elsõ virágok lettek volna...és amelyek ha nem fagynak el, már rég virágoznának!
Beszéltem méhésszel, megerõsitette sejtésemet, miszerint õk már március végén érzékelték az elfagyást!
Ugyanugy jártunk vele, mint az ország többi részéhez képest 2 héttel-1 hónappal korábban virágzó kajsziainkkal, és cseresznyéinkkel!
Tudom, hogy a klimatológiai megfigyelések között fenológiai megfigyeléseket is végeznek, jelen esetben késõbbi akácvirágzást regisztrálnának olyan helyeken, ahol elfagyás nélkül akár 10 nappal is elõbb kezdõdne az akácvirágzás, mint máshol!
Az elsõ hajtásrügyek lefagyását követõen itt most az utóvirágzás indul egyidejûleg Bp belvárosainak elsõ virágaival!
Az idei dátum évek sorozatának átlagában fog szerepelni!
Bár hitelesnek tûnik, hiszen tényleg most kezdõdik a virágzás, a virágzás megindulásához szükséges hõösszeg vonatkozásában mégis fals adatnak tartom, mert nem adja vissza hûen azt a fenológiai állapotot, ami fagy nélkül lett volna, azaz, az idei év vegetációval kifejezett eddigi hõösszegét!
Vagyis az akácvirágzás dátuma adott helyen azért azonos egy másik helyével, mert emitt lényegében az utóvirágzás kezdõdik akkor, mint amott az elsõ virágzás, ugyanakkor a virágzás kezdete azonos dátummal van feltûntetve, és hasonló eset 25-30 %-os gyakorisággal elõfordul, akkor amint már irtam, az átlag sem fejezi ki a valós fenológiai eltérést a két hely között!
Igaz, akár nagyobb hideg is elõfordulhat azon a helyen, ahol a fenológiai késés miatt nem fagy el, vagyis egy nagyobb mértékû fagy mellett tarthat elõrébb az akácvirágzás, mint egy mérsékeltebb fagy mellett hátrébb!
A magasabb középhõmérsékletû helyeket összemossa a jóval alacsonyabb középhõmérsékletûekkel, azzal, hogy azokon a helyeken a fagy idõpontjában még nem voltak a rügyek olyan állapotban, hogy károsodni tudtak volna!
Szerintem az egész szisztémában ilyen tipusú tévedések sorozatával találkozhatnánk!
Nagyon nagy tanulság ez!
Pedig ugyanolyan egyértelmû, mint hogy februárban kivirágzó kajszi sokkal nagyobb fagyveszélynek van kitéve mint egy másik térségben áprilisban virágzó!
A cser alapesetben igen késõn hozza ki elsõ levélkéit, a Börzsönyben is pár napja jelentek meg az elsõ levelek rajtuk.
Ebben semmi különös nincs, itt a vegetáció az évszaknak megfelelõen zajlik.
Madártávlatból nagyszerûen látszik, hogy a hegyekben hol vannak cseres foltok, esetleg állományok. Valamint nálunk a tölgyek szakadnak a sok virágtól, a csereken is hasonló fantasztikus virágzás gyanítható, ill. várható.
Ebben semmi különös nincs, itt a vegetáció az évszaknak megfelelõen zajlik.
Madártávlatból nagyszerûen látszik, hogy a hegyekben hol vannak cseres foltok, esetleg állományok. Valamint nálunk a tölgyek szakadnak a sok virágtól, a csereken is hasonló fantasztikus virágzás gyanítható, ill. várható.
Az akác eleve "késõn érõ" fajta, de valóban nem ennyire én is furcsáltam. Én egyébként valamelyik tölgynél tapasztaltam ezt a Gerecsében. Szinte teljesen kopaszok voltak a fák. Elõször azt hittem, magas kõris, mert az is késõbb bontja ki magát, de tölgy volt (csertölgy lehetett). A Gerecsében volt talán a legkevesebb csapi idén az országban, lehet, hogy ezzel van összefüggésben? A kocsánytalan tölggyel azonban nem volt gond. 2 hét és minden helyre rázódik.
Nagyon tanulságosak!
Én, amit eddig néztem akácot, csak egészen apró bimbók vannak rajta, levelezni mondjuk elkezdett, de még nem az a látványos zöld. a repce még javában virít és sárgállik.
A füge itt Veszprémben egészen le van maradva, aprócska levelek s aprócska fügék vannak rajta, de Paloznakon, faterék telkén már szép, a tiedhez hasonlatos, kicsit kisebb talán.
Én, amit eddig néztem akácot, csak egészen apró bimbók vannak rajta, levelezni mondjuk elkezdett, de még nem az a látványos zöld. a repce még javában virít és sárgállik.
A füge itt Veszprémben egészen le van maradva, aprócska levelek s aprócska fügék vannak rajta, de Paloznakon, faterék telkén már szép, a tiedhez hasonlatos, kicsit kisebb talán.
Az úz spenótot VETNI??? Monoron öreganyámék ki se tudták irtani a kertbõl kb. 1920 óta volt benne, de csak azon a vacak homokon élt meg, nálunk sose. Mondjuk eredetileg tengerparti növény, a homok tehát OK. Csomó helyen próbáltuk, de sehol máshol nem maradt meg. Az volt a legfinomabb!
Végigjártam ma DNy-Zalát, akác és cseresznyelesen:
Érett cseresznye Link Link
Ez egy másik fán Link
Eper Link
Szamóca Link
Virágzó császárfa Link
Elvirágzott repce Link
Füge Link Link
Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy hol vannak a virágzó akáctól fehér domboldalak?!
Nos, itt Link Link
Nemhogy virág, még levél sincs sokhelyütt rajtuk, ha nem lenne a többi kép, azt gondolnánk, hogy ennyire rossz idõ van errefelé, vagy épp március van még!
Egy déli domboldal Link
Itt már zöld az akác, de virág egy szemse, és több déli domboldalt megnézve még ott sem virágzik az akác, miközben tök átlagos síkvidéki helyen érett a májusi cseresznye!
Vagyis nyilvánvaló, hogy az akáccal valami bibi van, mégpedig március 26-ig kell visszamennünk, mert akkor már annyira elõre volt az akác, hogy -4-5 fokban a rügyek egy része lefagyott, van amelyik fa csak stresszt kapott és igy késik, de a méhészkedõk bajban lehetnek az akácmézzel, majd kiderül, mert több helyen megnéztük, és a virágok ott vannak, de több fát megvizsgálva, sajna van ahol nincs virág!
ÉS hogy ez igy történhetett, vagyis a rekonstrukció jó, ezt bizonyitván jött a döbbenet Link
Virágzó akác a nagykanizsai állomás közelében, fagyzugban ! ! !
Közben kaptam az információt, hogy Varasd felé az egyik fagyzugos helyen szintén hibátlan az akácvirágzás!
Ugyanis az történt, hogy a fagyzugokban éppen annyira volt lemaradva, hogy a március 26-ai fagy nem tett bennük kárt, és azóta szépen kivirágoztak, mig a dombi kollégák, furcsa mód bár a tények ismeretében nem is annyira, hátrébb tartanak....igy lesznek az elsõkbõl utolsók!
Ezért nem szabad egy az egyben hasonlítani, meg kell vizsgálni, mert a látszat csalhat...és csal is!
Érett cseresznye Link Link
Ez egy másik fán Link
Eper Link
Szamóca Link
Virágzó császárfa Link
Elvirágzott repce Link
Füge Link Link
Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy hol vannak a virágzó akáctól fehér domboldalak?!
Nos, itt Link Link
Nemhogy virág, még levél sincs sokhelyütt rajtuk, ha nem lenne a többi kép, azt gondolnánk, hogy ennyire rossz idõ van errefelé, vagy épp március van még!
Egy déli domboldal Link
Itt már zöld az akác, de virág egy szemse, és több déli domboldalt megnézve még ott sem virágzik az akác, miközben tök átlagos síkvidéki helyen érett a májusi cseresznye!
Vagyis nyilvánvaló, hogy az akáccal valami bibi van, mégpedig március 26-ig kell visszamennünk, mert akkor már annyira elõre volt az akác, hogy -4-5 fokban a rügyek egy része lefagyott, van amelyik fa csak stresszt kapott és igy késik, de a méhészkedõk bajban lehetnek az akácmézzel, majd kiderül, mert több helyen megnéztük, és a virágok ott vannak, de több fát megvizsgálva, sajna van ahol nincs virág!
ÉS hogy ez igy történhetett, vagyis a rekonstrukció jó, ezt bizonyitván jött a döbbenet Link
Virágzó akác a nagykanizsai állomás közelében, fagyzugban ! ! !
Közben kaptam az információt, hogy Varasd felé az egyik fagyzugos helyen szintén hibátlan az akácvirágzás!
Ugyanis az történt, hogy a fagyzugokban éppen annyira volt lemaradva, hogy a március 26-ai fagy nem tett bennük kárt, és azóta szépen kivirágoztak, mig a dombi kollégák, furcsa mód bár a tények ismeretében nem is annyira, hátrébb tartanak....igy lesznek az elsõkbõl utolsók!
Ezért nem szabad egy az egyben hasonlítani, meg kell vizsgálni, mert a látszat csalhat...és csal is!
Én ma este néztem a meggyet, hiába hogy csak vagy 6-7 moníliás gally van összesen a 30 fán, (le is metszettem) de gyenge volt a kötõdés az esõs idõben virágzáskor nem porozták be a méhek. A korai cseresznyén és a korábban virágzó érdi meggyen viszont szépen van.
Segít csavarogni a meredek függõvölgyek fagyos hólejtõin.
Igy pedig jelzi a szomjas hegyi vándornak, hol vá rá egy kis "aranyfácán vadászat"!
Szépséges a kosbor.
Igy pedig jelzi a szomjas hegyi vándornak, hol vá rá egy kis "aranyfácán vadászat"!
Szépséges a kosbor.
Jut eszembe, a képek a nem is olyan régen tornádót (?) átélt Nagyszentjános környékén készültek. Tegnaphoz képest jelentõsen javultak a látási viszonyok, az egyik buckatetõrõl a 90km-re ÉK-re fekvõ Tribecs - Újbányai-hg. - Selmeci-hg. tömbjei is kivehetõek voltak.
Olyant még nem, de elhiszem, hogy finom. A laboda, akárcsak más libatopfélék szeretik a tápanyagdús, trágyás helyeket. Vadon termõ fajaik gyakran istállók, trágyadombok környékén nõnek a legnagyobbra, ilyen helyekrõl nem ajánlatos étkezési célra való gyûjtésük.
Még amikor volt nagymamáméknak hétvégi házuk (lassan 10 éve, hogy eladták, nekünk meg sose volt kertünk..), a gyümölcsfák alá, meleg helyre mindig vetettek újzélandi spenótot, az is legalább olyan finom, mint az "igazi" spenót. Itt lehet olvasni róla: Link
Még amikor volt nagymamáméknak hétvégi házuk (lassan 10 éve, hogy eladták, nekünk meg sose volt kertünk..), a gyümölcsfák alá, meleg helyre mindig vetettek újzélandi spenótot, az is legalább olyan finom, mint az "igazi" spenót. Itt lehet olvasni róla: Link
Kimi: Még jól is jártál, nálunk a permetezések ellenére óriási károkat okozott a monília, alig lesz gyümölcs.
Evett már valaki "spenótót" kerti labodából???
Mi tegnap kaptunk egy barátunktól egy szatyorral, ma az lett vacsorára, és valami állati finom! Nekem egy cimborám ajánlotta már régebben, náluk ugyanis nem terem meg a spenót, de a laboda (mivel SOKKAL igénytelenebb) igen. Szóval termel valaki ilyesmit?
Mi tegnap kaptunk egy barátunktól egy szatyorral, ma az lett vacsorára, és valami állati finom! Nekem egy cimborám ajánlotta már régebben, náluk ugyanis nem terem meg a spenót, de a laboda (mivel SOKKAL igénytelenebb) igen. Szóval termel valaki ilyesmit?
Ahogy nézem, itt köröznek az elsõ világháború óta :-)
Állati hihetetlen micsoda képeket csinálsz!
Állati hihetetlen micsoda képeket csinálsz!
Itt Sóstóhegyen és Sóstógyógyfürdõn is van ültetve kertekben néhány példány. Az állomás fele is van, egy téren, az védetté van nyilvánítva. Nekünk is van egy darab, õsszel ültettük.
Termést még nem láttam.
Termést még nem láttam.
Floo, az a repce a csapival... Az ilyeneket ki kéne rakni a falra! Csodaszép!
Én is sajnálom, hogy nem lett nemzeti park, pedig igazán megérdemelné!
Nagyon szép vidék.Kockás liliom,tõzike, csillagvirág, sáfrány, ...A kedvenceim közé taroznak.Utóbbi kettõt csak Szlovákiában láttam egy Szitnya túra alkalmával!Link
Pedig itthon is megnézhettem volna!Talán egyszer lesz alkalmam ellátogatni felétek is!
A képek a kakukkszegfûtõl kezdve már itthon készültek,a Bodrogközben.Csak a nyári tõzikék miatt tettem ide.
Nagyon szép vidék.Kockás liliom,tõzike, csillagvirág, sáfrány, ...A kedvenceim közé taroznak.Utóbbi kettõt csak Szlovákiában láttam egy Szitnya túra alkalmával!Link
Pedig itthon is megnézhettem volna!Talán egyszer lesz alkalmam ellátogatni felétek is!
A képek a kakukkszegfûtõl kezdve már itthon készültek,a Bodrogközben.Csak a nyári tõzikék miatt tettem ide.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat