Globális jelenségek

A budapesti hõmérsékleti adatsor után nem sokkal íme a következõ hosszútávú: Stockholm 292 éves homogenizált, extrapolált középhõmérsékleti adatsora

Az adatsor összeállítása során végzett korrekciók:
1722-1755 Stockholm adatsorának rekonstrukciója az uppsalai adatsor extrapolálásával.
1756-2012 Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI) korrekciói a homogenizálás során.
1756-1894 Egyéb korrekciók az uppsalai és stockholmi adatsor egymáshoz illesztése során.
2013 Városhatás korrekciója.

Éves középhõmérsékletek 1722-tõl: (Tartalmazza a becslést is 2013-ra, ahol a hiányzó hónapok az utolsó tíz év átlagával helyettesítve.) Link

Téli középhõmérsékletek (1722/23-2012/13): Link
Tavaszi középhõmérsékletek (1722-2013): Link
Nyári középhõmérsékletek (1722-2013): Link
Õszi középhõmérsékletek (1722-2012): Link
Leghidegebb hónap középhõmérséklete (1722-2013): Link
Legmelegebb hónap középhõmérséklete (1722-2013): Link

Az adatsor mellett az SMHI homogenizálásának részletei és az állomástörténet is letölthetõ!
Stockholm 292 éves középhõmérsékleti adatsorának letöltése: Link

Budapest 234 éves középhõmérsékleti adatsora is letölthetõ már: Link

Igen az elmult évek igencsak szélsõségesek voltak. Jól emlékszem néhány éve a rekord éves csapadékokra.
Kiemelném a teleket is ahol 1-2 nap alatt igen nagy változások következtek be, a Tmax 15 fokról a -20 fokig. Korábban a 90-es 80.-as években annyira talán ilyenek nem voltak gyakoriak. Számomra a 80.-as évek elején érdekes módon a téli ködök voltak a meghatározóak, emlékszem milyen letargiás voltam amikor 6-7 évesen betegen benn voltam és végig nyálkás ködös volt az idõ. Akkor tanultam meg kívülrõl a Ludas Matyit a bakelit lemezrõl, mert mást nem tudtam csinálni. :-)
Az idei nyáron talán nem volt annyi a szélsõségesen meleg 35 fok fölötti nap mint az elmult években. De ez csak amolyan megérzés.

Így van!
Ez az év még akár simán kijöhet átlagos csapadékúra vagy átlag felettire is úgy, hogy az ország egyes részein komoly szárazság volt.
A 70-es években a dinamikusabb nyugati áramlás mellett lehetett egy átlag alatti éves csapadékmennyiség mellett normális nedvesség a talajban, mert nem voltak ezek a 2-3 hétig felhõtlen idõszakok, nem 30-35-40 fokok voltak.
Most esik 30-40-50 mm, és másnap sehol nem látsz tócsát.
Régebben 15-20 mm után sokfelé állt víz.
A hõmérséklet és a csapadék ilyen durva ugrálását egyik növény sem viseli jól, a fenyõk meg pláne nem.

3 éve a valaha mért legesõsebb év volt hazánkban tudtommal. Az idei március a 2. a tavasz a 3. legcsapadékosabb volt 1901 óta. Az emberi emlékezet egyeseknél két évnél (2 hónapnál ?) tovább nem terjed, ha ma azt irják, hogy utóbbi 3 év rútul száraz.
Másrészt a nagy melegek, forróságok igencsak gyakoriak nyaranta (ha utána a hidegrekordok is megdõlnek), a 40 fok szerintem egy fenyõnek kibirhatatlan. A szakemberek sosem gondolkodtak azon el, hogy 1500 m alatt miért nem természetes növényzet nálunk a fenyõ ? Sok fenyõ száradt el itt a kertvárosban is mostanában. Ha tûz a nap és árnyékban 40 fok van a napon sajnos ennél sokkal több. Ha ilyen 40 feletti T-t nekünk is reggeltõl estig a napon, ruha nélkül kéne töltenünk estére belehalnánk...

Teljes mértékben igazat adok.

Tény, hogy az utóbbi pár évtizedben a csapadékeloszlás egyenetlenebbé vált, mint amilyen volt, pl. a 70-es években. Kis túlzással: sivatagi száraz idõszakok váltakoznak özönvizes idõszakokkal. Mindez legvalószínûbben a nyugati drift, az atlanti hatás gyengülésével függ össze. Meridionális klímakorszakban vagyunk, ez már-már kétségbevonhatatlan tény. A lehetséges okok taglalása messzire vezetne, ebbe most ne menjünk bele.
Azzal az állítással semmi bajom se lenne, hogy: "a csapadékmennyiség hektikus változásait a növényzet idõnként megsínyli"
De a növényi betegségket azonnal, gondolkodás nélkül a "globális felmelegedés" számlájára írni, ez az intellektuell számára kötelezõ óvatosság teljes hiányáról árulkodik.

Éppen errõl van szó: a szakember ÓVATOSSÁGÁRÓL. Az üvegház hatás ugyan igazolt és kétségbevonhatatlan, de csak elviekben és "laboratóriumi körülmények között". Hogy ez globálisan milyen hatást fejt ki, továbbá, hogy ezek a hatások milyen összefüggésben vannak a légköri széndioxid koncentrációval: ez nyilvánvalóan a tudomány legnehezebb kérdései közé tartozik.
A média persze szereti a bombasztikus kijelentéseket, a körültekintés, óvatosság ott nem számít erénynek. Bár néha szakemberek is tudnak hajmeresztõ dolgokat állítani. Még valamikor a 70-es évek legelején olvastam egy cikket az Élet és tudomány címû lapban tudós ember tollából. A cikk azt közölte, hogy "az Északi-jeges-tenger 2000-re elveszti jegét" Akkor még nem volt szó üvegház hatásról, de tapasztalni lehetett a gleccserek valamekkora visszahúzódását, a hõmérséklet némi emelkedését az 1800-as évek eleje óta. Mindezt a glaciális vége óta zajló felmelegedéssel magyarázták az akkori klimatológusok.
Valóban eltûnt 2000-re az arktikus jég? Dehogy. A nyári jégborítás csökkent ugyan, de a jégmentességtõl még most, 2013-ban is messze vagyunk.
Nagyjából 10 éve német meteorológusok úgy nyilatkoztak valamelyik bulvárlapnak, hogy hamarosan nem fordul már elõ síkvidéki havazás Németországban, s gyerekeik jóformán már nem is ismerik majd a havat. Aztán jött a 2009/10-es tél, mikor hegynyi hótorlaszok bénították meg éppen Észak-Németország életét.
Arra is jól emlékszem, hogy a mi egyik meteorológus hölgyünk több évvel ezelõtt azt a kijelentést tette, hogy a jövõben északra kell utaznunk, ha havat akarunk látni a karácsonyi ünnepekben. Túl azon, hogy Európában nagyon sok, tõlünk északabbra fekvõ vidék (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Észak-Franciaország) az atlanti hatás erõsebb volta miatt télen enyhébb, mint Magyarország, a "prognózis" láthatólag nemigen vált be.
Szóval, csinján kellene bánni a klímaváltozásra vonatkozó kategorikus kijelentésekkel. Sok tényezõs, nehezen kiismerhetõ, és még nehezebben modellálható jelenségrõl van itt szó.
Azt én is tapasztalom, hogy az idõjárás jelenleg nem egészen úgy "mûködik", ahogy a 70-es években, például. De könnyen lehet, a klíma sohasem teljesen stabil, abban mindenkor ingadozások, "kis éghajlati korszakok" vannak. Elképzelhetõ, hogy ennek köze nincs a széndioxid emisszióhoz, vagy nem olyan egyszerû módon van köze hozzá, ahogy a többség mostanában hiszi.

„Látják azt a fenyõt? Patakokban folyik le a törzsén a gyanta."
Nem vagyok sem erdész, sem botanikus, de ha egy fenyõ ilyen mennyiségû gyantát tud termelni, akkor gondolom nem a vízháztartással (azaz a közelmúlt csapadékmennyiségével) van a probléma. Ráadásul a fenyõket álítólag valamilyen gombaféle támadta meg tömegesen, ami pedig köztudottan nem a szárazságot kedveli.
Mindemellett az elmúlt 3 év aszályosságában azért van valami igazság is. Az éves csapadékmennyiség és az egy adott hónapban mért hótakaró vastagsága nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem váltak hosszabbá az utóbbi években a csapadékmentes idõszakok, és ez nem terhelte meg a vegetációt. Hiszen a fenyõállomány mellett a cikkben a tölgyekrõl is szó van, õk pedig relatíve jól tûrik a csapadékmentességet, a légköri aszályt és a hõstresszt is, legalábbis a fenyõkhöz vagy mondjuk a bükkhöz képest. Egy ilyen szárazabb idõszakban a legyengült fákat megtámadhatta az a gombaféle, ami a neki kedvezõ nedvesebb idõszakokban még annális de sokkal jobban szaporodik.

A cikk jó példája annak, hogy lehet helytálló megfigyeléseket helytelenül, sõt, tendenciózusan interpretálni, és a helytelen koncepció alátámasztására végül hamis, buta állítást felhozni.
Nem évek, de néhány évtized óta figyelem a balaton-felvidéki, bakonyi, kisalföldi feketefenyõ-állomány állapotát.
Ezek a fák valóban több helyen pusztulnak, de pusztulásuknak valamiféle kártevõ az oka, mely kedveli a nagy meleget. (Vagy pedig a nagy melegben manifesztálódik a kártétel)
Ha a hõhullám elõtt már lehullott pl. 500 mm csapadék a kérdéses évben, a néhány 35+ fokos maximumot hozó nap után akkor is tömegesen száradnak a feketefenyõk (és kisebb mértékben, az erdeifenyõk is)
Biztos, hogy a növényeket próbára teszi az erõs sugárzó hõ, a gyengébb, vagy eleve beteg egyedek elpusztulhatnak a nyári hõségidõszakokban.
De ez nyilván a múltban is így volt, önmagában ebbõl a ténybõl nem vonhatunk le messzemenõ következtetést a klíma változására vonatkozóan.
A cikk azon állítása, miszerint az elmúlt 3 év "rútul aszályos volt", teljességgel hamis!

Háát igen 2010-ben 1517 mm és elõtte évekig 1000 mm körüli mennyiség hullott. 2011 és és 2012-ben volt 500-700 mm a hegy területen. Idén márciusban 106 cm vastag hótakaró borította Kékestetõt, és mindenhol volt legalább 80 cm hó, ráadásul a tavasz fent is csapadékos volt. Ha ez nem elég akkor tényleg nagy gondok vannak.

Igazából mit vártunk tõlük? Kb ennyit, de legalább gyorsan tudom cáfolni a blõd zöldségeket:-)

2 évtõl semminek semmi baja nincs ráadásul úgy, hogy nem is a legszárazabb két év volt simán mutatok 3 ennél is aszályosabb évet egymás után, de könnyû sírni gondolkodni nehéz!!!!

A Keszthelyi hegység után a Mátra a soros a sajtóban: Link

Én eredetileg is értettem, hogy mirõl szólt a cikk, magyarul és angolul is tudok

Most éppen azt kísérelik meg megmagyarázni, hogy bár a globális felmelegedés tart, csak a Csendes Óceán fékezi a folyamatot. Ami éppen igaz is lehet, csak úgy mint az a hipotézis, hogy alapvetõen már elindultunk a köv. jégkorszak felé, csak a glob. felmelegedés ideig-óráig kompenzálja ezt a már elkezdõdött lehûlési trendet.

Húha

Itt az eredeti cikk kivonata, némi ábrával is spékelve az "Extended data figures and tables" alatt:
Link

Snowhunter linkelt cikke kapcsán és Usrin kérdése alapján jön ide.

Nekem nincs történetem, én nem akarok sem a globális felmelegedésrõl, sem a snowball Earth-rõl meggyõzni senkit.

"... szinte lehetetlen megkülönböztetni a politikai-hatalmi céloktól vezérelt, tudományosnak álcázott dezinformációt a valódi kutatási eredményektõl."
Ez hogy jön ide? Te talán meg tudod különböztetni õket?

"... vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?"
A tiédet miért higgyük el?
Hagyd ezt abba légy szíves, ez túlságosan OFF, olyan, mintha a színeket akarnád szagolni.

A hatalom legõsibb eszköze a félelemkeltés. Ilyen eszköz még a felelõsség áthárítása a lakosság jórészt tehetetlen tömegeire azokért a dolgokért, amelyeket felelõtlen tudósok, és tõkések. A globális felmelegedés retorikája hatalmi-kommunikációs szempontból tehát ezeknek a céloknak van alárendelve. A dolog szépsége, hogy ettõl még akár igaz is lehet

A "Titkos összeesküvés" kifejezésrõl: Törvényszerû, hogy azonos érdekek mentén idõvel érdekcsoportok jönnek létre, különösen igaz ez a XXI. században. Az is törvényszerûnek tekinthetõ, hogy a különbözõ érdekcsoportok általában - a legkülönbözõbb okoknál fogva - csak egymás között osztják meg az együttmûködésük célját, mibenlétét. Elsõsorban azért, mert érdekeik a legtöbbször nem esnek egybe a "többiek" érdekeivel, sõt azokkal gyakran ellentétes. Tehát a "titkos összeesküvések" elég gyakoriak voltak régen is és ma is. Annak ellenére van ez így, hogy ezt a kifejezést manapság pont arra használják egyesek, hogy komolytalannak bélyegezzék ezek létezését.

És félig igazad is van. Tulajdonképpen minden tudományág fejlõdése alapvetõen a legerõsebb érdekek és érdekkörök akarata mentén történik, legalábbis napjainkban. Aligha hinném, hogy kutatók ingyen és bérmentve, társadalmi munka keretén belül és mindenfajta szponzori elvárás nélkül kutatnának a XXI. században. És az sem valószínû, hogy a legnagyobb vagyonnal és hatalommal rendelkezõ személyek, érdekkörök nem használják fel befolyásukat és erejüket arra, hogy olyan kutatási eredményekhez jussanak, amelyek birtokában még nagyobb hatalomra tehetnek szert. És mivel köztudott, hogy a világ vagyonának a 90%-a egy néhány száz fõs csoport kezében van, botorság lenne azt feltételezni, hogy ezek az emberek

1. ne próbálnák meg a közvéleményt a saját érdekeik mentén félrevezetni bizonyos kulcskérdésekben
2. lehetõvé teszik a döntõ jelentõségû, a társadalmak szerkezetére is hatást gyakorló új ismeretek, kutatási eredmények nyilvánosságra kerülését

Szerinted ki és miért akarja?

Ha eléggé belegondol az ember, gyakorlatilag minden tudományág minden eredménye kapcsán talál olyanokat, akik jól jár(hat)nak vele, és olyanokat is, akik rosszul. Nekem pl. rendkívül gyanús, hogy a csapból is az folyik, mennyire egészséges sok gyümölcsöt enni. Nyilvánvalóan a gyümölcstermesztõk titkos összeesküvése van a háttérben.

Alapvetõen én sem tartom ördögtõl valónak hogy az ilyen és hasonló hipotéziseket megpróbálják mérésekkel, adatokkal alátámasztani. De sajnos mára már szinte lehetetlen megkülönböztetni a politikai-hatalmi céloktól vezérelt, tudományosnak álcázott dezinformációt a valódi kutatási eredményektõl. És van egy olyan érzésem, hogy ez utóbbiak hétpecsétes titkok, tekintve a világ jövõjére gyakorolt jelentõségüket.

Személy szerint én úgy kezelek minden ilyen cikket, hírt, hogy az a közvélemény formálása céljából került nyilvánosságra. És felteszem a kérdést: vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?

Nem egyértelmû, hogy ha egy ilyen nagy vízfelületnél (8%) kimutatható a lehûlés (?), akkor az önmagában (hatásait elvéve) is megjelenik a "globális hõmérséklet" értékében?
Az antropogén szén-dioxid-kibocsátás miatti hõmérséklet-emelkedés tudományosan mennyire elfogadott; tényként kezelhetõ?
Nagyon jó dolognak tartom, hogy megpróbálják az összefüggéseket kutatni, nyilván a légkörzés kapcsolatot teremt egymástól oly távoli területek között is, mint az Arktisz és az Egyenlítõi-Csendes-óceán, csak az eredményeket kezelhetnék óvatosabban, imho. Avagy mérés-ellenõrzés-mérés-ellenõrzés-mérés-ellenõrzés-hibajavítás-mérés-ellenõrzés-mérés- stb...
Egy új El Nino-sabb idõszak, és annak hatásvizsgálata például talán nem ártana szvsz.

Ne viccelj, van ennél sokkal jobb is:-)

És mi van ha a hõtûhatás kb 2000 évig fog tartani? Most induljunk ki ebbõl! Akkor a egész eddigi sok-sok tanulmány kuka, mert kezd az lenni. Ráadásul egy cikkben írták, hogy az elmúlt évtized volt a legcsapadékosabb átlagosan, no ehhez hogy jön szárazság és az egyre nagyobb sivatagok aránya?

Jók ezek tanulmányok de szinte lassan tényleg a komédia körébe lehet õket sorolni. Ha a mostani tudás alapján pl 6 órára képtelenek csapadékos elõre jelezni egy-egy adott pontra akkor, hogy is lehetne több 100 évre megmondani, hogy 10 fokot emelkedünk mert ilyet is láttam ám:-) Jó picit túloztam ha valaki bele szeretne kötni de lényeget mindenki érti. Továbbra is ezért vagyok erõsen szkeptikus mert egyelõre a tudásunk nem áll olyan magasan, hogy ezeket megmondjuk. Ha az elõrejelzések stimmeltek volna akkor ma nincs jég sehol, több ország már vízbe fulladna pl Hollandia és nálunk sivatag lenne és nem mértem volna 56 hótakarós napot télen sem, kb ennyi a lényege a dolognak.

Atyaég: Link

Mert valamit ki kellett találni a magyarázkodáshoz, ám az is hogy sikerült...

Köszönöm ! Valóban világos a helyzet, de errõl kellene most cikkezni: a legmelegebb idõszakban befagyött Grönland, jaj jön a jégkorszak ! A GM maffia cikkeihez hasonló hangvétellel ilyen ellencikk jelenhetne meg, kb. ugyanannyi valóságtartalommal .

Pár évvel ezelõtt ezen a fórumon hasonló (de talán némileg kisebb?) grönlandi olvadás után az volt a téma, hogy megváltozott a grönlandi felszín albedója. Akkor sem és most sem látom problémának: majd esik egy kis friss hó, és helyreáll minden.

Annak idején szakmai elemzéseket is olvastam az esetrõl; sajnos a forrásokat nehéz lenne újra összeszednem, ezért csak emlékezetbõl...
- A mûholdak a felszín állapotát a róla visszaverõdõ sugárzás spektruma (fõleg infravörös) alapján mérik. A teljesen szilárd és a vizes hó/jégfelszín ez alapján elkülöníthetõ.
- Ezen a napon valóban Grönland több mint 90%-án vizes hó/jégfelszínt észleltek, a mûholdas mérések kezdete óta (néhány évtized) ilyen még valóban nem volt.
- Az ok tényleg egy masszív ciklon elõoldala: Link Link --> 850 hPa-on (aminek mondjuk nincs sok értelme, mert a felszín jóval magasabban fekszik a 850 hPa-os szintnél): Link

Ami miatt a "szakmai zöldblog" (ha-ha...) írása kukába való:
- Hogy a hófelszín vizes lett, az nem "Grönland megolvadása". Egy-két nap múlva, a ciklon gyengülésével újra is fagyott minden. A jégsapka tetejérõl addig sem igazán folyhatott el víz, legfeljebb tömörödött a hó...
- A mûholdak csak felhõmentes területeken tudnak felszínállapotot mérni. Grönland nem a tartós derült idõszakairól híres; korábbi olvadásokat könnyen elrejthettek a felhõk a mûholdak "szeme" elõl. Azt, hogy évtizedek óta elõször volt ilyen esemény, ennek tükrében kell értelmezni. A jégsapka tetején lévõ Summit állomáson +2,2°C-kal tetõzött a 2012-es "hõhullám", ami 1,1°C-kal elmaradt a helyi abszolút rekordtól. (Persze ettõl még nem mindennapos az érték, hiszen ott a legtöbb nyár pozitív T nélkül telik el.)

Kicsit lejjebb megtalálható, Link

Jelenleg az 1981-2010-es átlaghoz képest kb. fele akkora területen van olvadás.
Be van fagyva a zöld föld!

Ha megolvadt hát megolvadt, de miért ezen rágódunk 13 hónappal késõbb? És mi van most ha szabad kérdeznem ?

A Link cikk írójához csak egy kérdésem lenne: Mihez képest olvadt a jég? (Vagy: mit észlelnek/mérnek pontosan a mûholdak, és abból hogyan lehet az olvadásra következtetni?) Nem lehet, hogy csak ciklon-elõoldalra került Grönland és a pozitív T2m miatt egy picit megnedvesedett a jég teteje? És ez júliusban nem normális?
És még egy kérdés: Rendes tudományos cikkekre miért nem hivatkozik az író?
Ez a cikk is "olyan amilyen", szerintem mindenki észrevette rajta.

Nekem sajnos nincsenek olyan mély glaciológiai és oceanológiai ismereteim, amelyekkel egy szakcikkrõl annak 1%-ára tömörített, lefordított kivonata alapján meg tudnám mondani a tutit. Egy-két dolgon viszont elgondolkoztam a sommás véleménybõl. Például:

- Egy leeresztett madzagon abban az egy pontban(!) remekül megmérhetjük a sókoncentráció alakulását. Nem valószínû, hogy ez neked jutott elõször eszedbe. Viszont: hány madzagot, és milyen rendszerességgel kellene ahhoz leereszteni, hogy az egész kontinens körül jól leképezzük a tendenciákat?
- A "jégtábla" félig-meddig fordítási hibának tekinthetõ, de ne feledjük, hogy az Antarktisz jégsapkájáról nem "jéghegyek", hanem lapos, tábla alakú (bár több tíz vagy száz méter vastag) tömbök csúsznak le. Sajnos erre a magyar nyelvben nincs jó szó.
- A szél (ill. a hullámzás) a 3 m mély Balatont valóban átkeveri, de pár tíz méternél mélyebben már semmit nem mozgat. Egy tenger vagy óceán mélységéhez viszonyítva a szél által átmozgatott felsõ réteg szinte semmi.

"A tudomány nem jutna elõrébb, ha nem lennének merész, a józan észnek néha ellentmondó találgatások."

Ez igaz, de a cikk engem inkább Mórickára emlékeztet, akinek mindenrõl mindig ugyanaz jut az eszébe.

Kérdõjelek:
"Az ebbõl kialakuló viszonylag hideg édesvizû áramlások kis sûrûségûek, ezért az óceán felsõ rétegében halmozódnak fel"

Az Antarktiszról nincsenek kis helyen koncentrálódó jelentõs édesvíz kiáramlások (nagy folyók), az édesvízterhelés a part mentén viszonylag egyenletes. Nem alakulhatnak ki érdemi édesvíz áramlások. A sûrûség különbség következtében az édesvíz a felszínen szétterül. Elég komoly, viharos szelek vannak arrafelé, annak az átkeverõ hatása jelentõs a szabad vízfelszínen. A diffúziós keveredésrõl meg nem is beszéltünk.

"az édesvízréteg a jégtáblák fokozott olvadásából származik"

Fordítási hiba? A jégtáblák a felszíni hóborítást, és az abból keletkezett olvadék újrafagyásából származó felszíni réteget kivéve sós vizûek, de a felszínt is sózza a hullámzás és az aeroszol. Édesvizûek viszont a jéghegyek, az szárazföldi gleccserjég.

"a klímaváltozás következtében megváltozó szél a parttól távolabb fújja a jeget, s az így szabaddá váló vízfelszín hamarabb megfagy még több jeget képezve ezzel."
Ha ezzel még nagyobb édesvíz borította vízfelszínt tételez fel, súlyos hiba. A parttól távolabb került jég miatt megnövekszik a szabad vízfelszín, alacsonyabb jégborítottság % mellett a szél átkeverõ hatása még jobban érvényesül. Ugyanaz az állítólag felszabaduló édesvíz mennyiség nagyobb felületen keveredik a tengervízzel.

Ha egy függõleges szelvény mentén hõmérsékletmérést végzünk (Ilyet garantált, hogy sok helyen végeznek az Antarktisz mellett), nincs többletköltsége a só koncentráció szelvény meghatározásának: Eggyel több szenzort kell leereszteni ugyanazon a madzagon ugyanoda, mint a hõ érzékelõ szenzort a fajlagos elektromos vezetõ képesség mérésére. A hõmérsékletbõl és a vezkép-bõl a sókoncentráció számolható. Nem tudom, hogy az eredeti tanulmány alá van-e támasztva megfelelõ számadatokkal, pl. Antarktisz környéki felszíni vízhõmérsékleti és sókoncentráció térképek, ugyanez meghatározott mélységekben, stb? Kíváncsi vagyok, hogy a "hideg, felszíni édesvíz" mennyivel hidegebb és mennyivel édesebb a korábbi évekhez viszonyítva? A változás mértéke indokolhatja-e a levont következtetéseket?

Szerintem a cikk alapján ez a kutatási program megrendelt végeredményû volt, amit a résztvevõ megélhetési kutatók gátlástalanul elvégeztek.

Szerk: Osztom P kapitány véleményét. Akármi mellett, vagy ellen szóló cikket, ha az zöldséget tartalmaz, nem kéne faliújságra tenni, kivéve, ha ételreceptrõl van szó.

Most már én sem:-)

Itt arra utaltam, hogy a többi állomást nem számoltam ki, de akkor Vosztokot is rosszul:-) Szóval többi állomás hõmérsékleti viszonyai számomra még nincsenek feldolgozva. Antarktisz körüli szélrendszert írtam még hozzá, hogy zárt, melyet tudunk. Erre alapoztam, hogy a cikk így a helyét nem állja meg.

Ennyivel elszámoltam volna? Kezdem újra, vagy van valami grafikonod?

Nem tudom, honnan gondolod, hogy Vostok -4 fokos anomáliában van, mert ott nincs igazán semmi változás (+/- néhány tized lehet a trend az utóbbi fél évszázadban az Antarktisz jelentõs részén, a belsõ területek szinte egészén, ami gyakorlatilag 0, változásról nem beszélhetünk. Az EPICA Dome C jégfuratok alapján a Holocén interglaciálisban (kb az utóbbi 10 ezer év) a hõmérséklet +/- 1,5 fokon belül ingadozik, 4 fokos csökkenés valahol félúton lenne az interglaciálisokban jellemzõ érték és a glaciálisok minimuma között.

Igaz ami igaz a többi állomást nem számoltam mégsem hiszem, hogy olyan zárt és nem egyszerû szélrendszer amely jellemzi az ottani állapotokat, ezt amelyek szerint a cikk íródhatott volna megállja a helyét.

Ezt a mondatodat sokszor megrágtam, de még mindig nem értem.

Az anomáliáról írtakat lehet, hogy félreértettem... ha arra gondoltál, hogy a mérések kezdeti idõszakához viszonyítva mostanra -4°C-os anomália alakult ki (nem pedig mindvégig fennállt!), az logikailag rendben van.

Semmi esetre sem szégyen, hogy ilyen cikkek megjelennek. (Olvastad egyébként a Nature Geoscience-beli eredetit? Nekem sajnos nincs elõfizetésem.) Sajnos annak a méréséhez, hogy a 10 millió km2 területû, több km vastagságú antarktiszi jégsapkából mennyi olvad el évente (ill. egyáltalán fogy vagy gyarapszik) a pár tucat met. állomás adata nem elegendõ. Ezért szükség van modellekre, elméleti fejtegetésekre. A cikk egy ilyet mutat be, a kivonat alapján én nem látok benne ellentmondást. (Ismétlem: ha alapvetõ ellentmondásra épülne, meg sem jelenhetett volna.) Ha a szárazföld jégsapkája olvad, az nem juttat hideg édesvizet a tengerbe? Az édesvíz nem könnyebb, mint a sós, és nem marad a felszínen? Ha a felszínen marad, nem fog könnyebben megfagyni, és nem nõhet ettõl a tenger jégborítottsága? Dehogynem. Ez természetesen csak egy modell. Lehet, hogy más hatások a valóságban sokkal erõsebbek, és a cikkben tárgyalt mechanizmus nem tud érvényesülni. De mivel nincs annyi adatunk, hogy ezt pro vagy kontra eldönthessük, az elméletnek bõven van létjogosultsága.

Így van de most már azért sokkal több dolog és lehetõség nyílik megfigyelésre mint néhány száz évvel ezelõtt. Azt hiszem a mostani technikát és fejlõdést nem illik összekeverni az akkorival. Ha mégis akkor igen szégyen, hogy még mindig ilyen cikkel jelennek meg ha még a fejlõdés más forgatókönyv szerint is mehet tovább.

Vosztok önmagához képest hûlt ilyen mértékre mint ahogy pl Budapest anomáliáját is önmagához viszonyítjuk ezért nem értem a kérdésed. Amióta megfigyelések vannak nagyjából ennyivel hidegebb az átlag. Igaz ami igaz a többi állomást nem számoltam mégsem hiszem, hogy olyan zárt és nem egyszerû szélrendszer amely jellemzi az ottani állapotokat, ezt amelyek szerint a cikk íródhatott volna megállja a helyét. Tehát a cikk amelyben le vagyon írva az a tény amit állítanak az szinte lehetetlen, pont a speciális helyzete miatt is.
Azonban abban igazad van és teljesen egyetértek veled, hogy kerüljön ki minden ami elõre visz vagy vitához indít, hisz már a cikk nélkül ez az eszmecsere sem jöhetett volna létre:-)

A tudomány nem jutna elõrébb, ha nem lennének merész, a "józan észnek" néha ellentmondó találgatások. A maga idejében az is ilyennek számított, hogy a Föld kering a Nap körül, vagy hogy az alma valami láthatatlan erõtér hatására esik le a fáról.

A Nature Geoscience-ben megjelent cikk (aminek az OMSZ honlapján csak egy nagyon rövid összefoglalója szerepel) persze nem ennyire világrengetõ. Viszont biztosan tartalmaz hosszú távú megfigyeléseket, és a következtetések ezekkel nincsenek logikai ellentmondásban. Ellenkezõ esetben sem a Nature Geoscience, sem más, magára valamit adó tudományos folyóirat nem közölné le a munkát. A közlés persze nem azt jelenti, hogy ez onnan kezdve szentírás. Ez csak egy lehetséges forgatókönyv, egy elmélet, amin lehet vitatkozni, és az ilyen vitákból épülnek fel lassan-lassan a tudományos ismeretek.

Egyébként én nem a cikket, hanem ezt nem értem: "Vosztok mióta létezik kb 4 fokos negatív anomáliában van". Mihez képest? Vosztok létezése elõtt 1000 km-es körzetben semmiféle mérés nem volt, úgyhogy negatív anomália csak akkor jöhet ki, ha ott, helyben bemértek egy enyhébb idõszakot is, amihez most viszonyítanak. Amúgy a jégolvadás szempontjából teljesen mindegy, hogy Vosztokon milyen anomália uralkodik. Azon a részen még 10 fokos pozitív anomália sem olvasztaná a jeget... (Vosztokon az abszolút Tmax -12,2°C.)

Szerintem nincs ezzel baj, hogy felkerül oda, inkább miért adja a WMO, hisz a forrás az. Szóval ha valaki tudományos vagy áltudományos publikációt hoz napvilágra akkor abban témakörben átjárja ma már a világot, ez máshol is így van pl történelem. Az, hogy napvilágot lát az egy dolog, hogy mennyire hiteles azt döntse el mindenki maga. Ebben a cikkben ha valaki józan észre hallgat akkor lehet olvasni, hogy csak vergõdés az egész magyarázzuk már meg a számunkra sem értett dolgot. Ha valaki utána jár, hogy pl Vosztok mióta létezik kb 4 fokos negatív anomáliában van így azt már a cikk kétségek közt ejtheti. Tehát ne ugorjunk bele mindenféle leírt hivatkozásba, vizsgáljuk meg a lehetõ legjobb tudásunk és a legpontosabb információk szerint. Én pont ezek az össze-vissza írt cikkek és tanulmányok miatt jutottam, oda, hogy igazából senki sem tudja még a légkör bonyolult jellegét az egész csak találgatás fikció, így vagy úgy lesz. Hisz a hosszú távú hivatkozások és mérések alapján ami már rendelkezésünkre áll, ezt nem támassza alá. Tehát valamit írni kell, a valóság alapja az már más lapra tartozik. Ne értsen félre senki nem vagyok tudós nem is leszek soha, de nem vagyok lusta, sõt igen aktíva vagyok, hogy sok-sok adatot átnyálazzak és rájöjjek, hogy bizony borzalmas ferdítések vannak. Elhinni könnyû, no utána járni nem egyszerû.-)

Akkor miért adja az Országos Meteorológia Szolgálat a nevét ezekhez a cikkekhez?

Szerinted?
Ezzel: Link

Nincs új a nap alatt, ha nõ, ha csökken akkor is olvad:-)
Már a cikk elõtt is gondoltam, sejtettem, de a cikk megjelenésétõl ezeket már el sem olvasom, hisz kb Barbie-baba is írhatta volna õket annyi a tudományos alapjuk:-)

Azért arra kíváncsi lennék ,hogy mivel indokolnák ,hogy az Antarktisz jégborítottsága évrõl-évre meghaladja az átlagot(!)? Link
Tulajdonképpen 1979 óta csak növekedett átlagban a jég.
Nem lehetséges az ,hogy fordítottan arányos a két sark közötti jégkiterjedés?

Érdekes cikk: Link Mellé a friss jégborítottság: Link

Ragyogó!
Köszönjük!

Szép munka, köszönjük, nagyon jó lett:-) Így tovább:-)

Több mint egy év alatt, de végre elkészült Budapest 234 éves homogén, interpolált hõmérsékleti adatsora!
Íme: Link