Globális jelenségek

Nem sok olyan órát láttam még, amelyik kiírta volna, hogy 24:00.

Különben szerintem van egy kis zavar az idõszámításunkban. Pl. 2013.10.09.24:00 ugyanazt jelenti, mint 2013.10.10.00:00. Ha egy idõintervallum végét (elejét) csak napokban adjuk meg, ebbõl a kétféle variációból egy nap eltérés is lehet...

No de tanár úr az vót a normális hisz mindent ahhoz viszonyítunk:-)

De azért itt elvesszünk picit a számok világába. Igazából a lényeg nem azon van, hogy 0-9 között vagy 1-0 között átlagolunk és tudom, hogy az utóbbi a helyes. Ennek ellenére én szoktam használni a másikat is, ahogy többször írtam már be. Szóval a lényeg ahogy Váraljamet is írta a kontinentális jellegen van és, hogy egyik évtizedrõl a másikra mekkora változékonyságon megy keresztül hazánk éghajlata. Ha tetszik, ha nem ez tény:-) A számok lényeges dolgok hisz ezen keresztül látjuk a tényleges változékonyságot.

Nálunk az iskolában szeptember elsején kezdõdik az év. Akkor ténylegesen mindenki boldog újévet kíván mindenkinek. Elég morbid dolog.

Ez a kontinentalitás-index nagyon tetszik, illetve még, ami ebbõl következik, hogy azok, akik abban az idõszakban nõttek fel, azoknak az az idõjárás a normális.
Nem véletlenül ez a korosztály az, amelyik leginkább egyetért azzal, hogy a mai idõjárás a "nemnormális".

Sokan nem éltek még az ezredfordulón és nem emlékeznek arra, hogy akkor sem értették meg az emberek és meddõ vita tárgya volt, hogy az elsõ kétezer év 2000.dec. 31-én ért véget. Vagyis a 3. évezred kezdetét 2001.01.01. 00:00-kor kellett volna ünnepelni (már ha van ezen mit ünnepelni). Vagyis a 2000. év, mint a második évezred utolsó éve nem 2000.jan. 1-én ért véget, hanem dec.31-én 24 órakor. Mivel ezt az emberiség nem értette meg, egy évvel elõbb "ünnepelt", mert a többség akkor is kilencvenes meg duplanullás (kétezres) évtizedekben gondolkodott, így az elõzõ eszmefuttatások teljesen beleillenek ebbe a sorba. Az így gondolkodók szerint biztosan a 20.században vagyunk most, hisz 20-al kezdõdnek az évek, míg az elõzõ a 19.század volt, hisz azok a "19"-es kezdetû évek. Ez teljesen normális, laikus felfogás, csak ellentmond a keresztény kultúrában és idõszámításban (Krisztus születésének pillanata és nem az éve a zéró - nem szoktak egy évig vajúdni vagy szülni a nõk-) gyökerezõ történettudománynak, kronológiának.

A legszerencsésebb az lenne, ha külön lenne idõjárási év
Jelen esetben, ha 1-gyel kezdjük, akkor a tárgyév decemberével kell kezdeni, míg a tárgyév januárja és februárja még az elõzõ évtizedhez tartozik. Ellenkezõ esetben viszont az elõzõ évtized decembere kavar be
A mi esetünkben azonban teljesen mindegy, hol kezdjük a számítást, a 100 év az 100 év döntõen nem befolyásolja, hogy hol kezdjük a számítást.

Egyes vallásokban van nulladik év. Csak a mi naptárunkban nincs. Ezt még akkor is furának tartom. De hivatalosan neked van igazad. Csak fura, hogy nincs csak i.e 1 meg i.u. 1

Akkor elég értelmetlen. Számomra az 1970-es évek azt jelenti, hogy benne vagy hogy 70... 70-79. És ezt nem lehet összehasonlítani a pénzszámolással.

Laganus és lász:
Nem létezik 0. év. Az idõszámítás 1. január 1-jével kezdõdik (elõtte nap i.e. 1. december 31. volt [ezt a -1. évet a folytonosság miatt pl. a csillagászati évszámozásnál 0-ként szerepel]), ezért 1-10-ig, megy. És nem mindegy, ha 1880-1889-ig számolunk vagy 1881-1890-ig, utóbbi a helyes, az az 1880-as évek, 1880 az az 1870-es évekhez tartozik (1871-1880), ha ennél a példánál maradunk.
Laganus: Ki van szórva egy marék érme, elkezded számolni, hány darab. Úgy kezded a számolást, hogy 0? Ez ugyanaz, csak évekkel!

Akkor neked tegyük fel 1980 az még 70-es évekhez tartozik? Érdekes lenne. Szerintem 0-9 számolás az értelmes. 1980/81/82/83/84/85/86/87/88/89 Ez egy évtized számomra.

Teljesen értelmetlen az 1-10-es.....

Ájjjj, itt nem a számolás a lényeg, hogy honnan, hanem az átlag amelyre számolunk. Én számolhatok 1-9-ig ezzel gond nincs úgyis megvan. De mivel ha pl 1880-tõl veszem alapul akkor nehogy a 1881-1890-es más számértékkel kezdõdõ évtizedet vegyem alapul. Szegény 0-ás év hol marad?:-)Egyébként igazad van azzal nem vitatkozok, de itt a lényeg nem ez.

Nem tudom az okot, jó kérdés volt már rá példa paradox módon, hogy egyes évtizedekben a hónapok átlaga felcserélõdött.

Jól számolod az évtizedeket, egy évtized 1-10-ig megy (ha számolni kezdünk, azt is úgy kezdjük, hogy 1,2,3,...; nem úgy, hogy 0,1,2,...). Lász és mindenki más is, aki 0-9-et használ, jó lenne, ha áttérne 1-10-esre, mert az az évtized. Mozgóátlagoknál van persze aztán mindenféle, 9-8-ig, 0-9-ig, 5-4-ig stb. de ha évtizedekrõl beszélünk az 1-gyel kezdõdik.

Némileg eltérõ számolással dolgozunk, mert én a kerek éveket mindig az elõzõ évtizedhez számolom, lévén az OMSZ adattár is 1901-tõl indul.
Sajnos nekem nincsenek 233 éves adatsoraim. A tizedeken mindig lehet vitatkozni, hiszen a beépítettség, a környezet változik, és ez hatványozottan igaz Budapestre. De ettõl függetlenül a hónapok egymás közötti változásai objektívek.
Azaz továbbra is érthetetlen számomra, miért éppen a december vált hidegebbé, miközben január enyhébb lett? Ezt ugyanis nem csupán a 12 év, hanem a 30 éves idõszak is igazolja.

A 12 év nagyon kevés idõ, én sokat foglalkoztam ezzel a témával 5-10-30-50-100-150-200-233 éves átlagokat vettem alapul.
Egy részben én Lõrincet és nem a belvárost számoltam és homogenizálva a pesti oldalra mivel sokáig a Csillagda mérete Budán.
Most a hõsszennyezés Lõrincen kb 0,4, -0,9 fok többletet adott kb 1990 óta Ezt korrekciózni kell mert akkor nem sokat ér az összehasonlítás ). Ezt ki lehet számolni mivel Lõrinc kb 1990-elõtt Feriheggyel nagyjából együtt mért most Ferihegy kb ennyivel alacsonyabb értéket mérhet.

Nos, mindennel együtt a legenyhébb decemberi átlagok 1910-1919 között voltak 1,62 fok, ugye így van meg 10 év.
2000-2009 között korrekcióval 0,3 fokra jött ki.
A legenyhébb januári átlagok korrekciózva 1990-1999 között voltak -0,25 fokra adódott, de enyhe volt az 1970-1979-es idõszak is -0,58 fokkal. A leghidegebb 10 év 1940-1949 között volt -3,69 fok.
2000-2009 között már -0,57 fok volt úgy hogy benne van a brutális 2006-os 5,2 fokos januári, ami a 233 év alatt példa nélküli enyhe volt. Tehát ismét hûlt az átlag.
A februárok 10 éves adatai között a legenyhébb az 1970-1979-es idõszak 1,87 fokkal. A leghidegebb az 1880-1889 között mikor -1,15 volt a 10 éve átlag.
Viszont az 1860-1869 közötti idõszak szokatlanul kiugróan enyhe februárokat hozott 1,02 fokkal.
2000-2009 között 1,57 fokos februárok voltak szintén a 2007-es nagyon enyhe február miatt.
Eddig 2010-tõl induló idõszak szinte minden hónapja hûvösebb mint azt megelõzõ 20 év elsõ 4 éve.
Most így állunk.
január: -0,47 fok
február: -0,12 fok
december: -0,2 fok eddig 3 év van meg.
Tehát egyik évtizedrõl a másikra történõ változékonyság óriási volt mindig, így amit írtál bõven belefér a természet rendjébe.
Ha a mostani december negatív ( ahogy Hari Seldon elõrejelezte ) lesz akkor nagyon meglóg a mezõnytõl és az egyik leghidegebb átlagokat fogja produkálni az évtizedek elsõ 4 évében. Nesze-neked globális maszlag:-))))))))))

Sokszor beszélünk az idõjárási változásokról, de gyakran nem nézünk a pohár fenekére. Lehet, hogy most majd úgy érzitek, hogy én alaposan a fenekére néztem, de szerintem érdemes a tényekbõl kiindulva keresni, miért vált a december hidegebbé, míg a január melegebbé.
De nézzük, mit találtam a pohár alján!
Az elmúlt évszázad decemberi, januári és februári átlaghõmérséklete Budapesten, illetve kiemelve a XXI. század 12 évének az átlaghõmérsékleteit.
1,5 -0,4 1,5

0,6 0,1 1,2

A december közel 1 fokkal hûvösebb volt ebben a 12 esztendõben, míg a január 0,5 fokkal melegebb. A február 0,3 fokkal hûvösebb.
Statisztikai értelemben 12 év nem jelentõs, bár jól mutatja, hogy az 1987-2001 közötti hosszú meleg periódus után jelenleg két hosszabb hideg periódusban vagyunk, amelyet egy rövid idõre, 2006-2009 között tört csak meg meleg periódus.
Hogy a statisztikáknak is megfeleljen az összehasonlítás, 30 éves viszonylatban is elkészítettem az összevetést:

1,5 -0,4 1,5

0,6 0,1 1,2

1,2 0,4 2,1
Jól látszik, hogy bárhonnan is nézzük – a korábbi meleg periódussal együtt – a december bizony 0,3 fokkal hidegebb lett a 100 éves átlagnál, míg a január még erõsebben melegedett (0,. Itt viszont már a február is melegebb 0,6 fokkal.
Azt korábbról is tudjuk, hogy a legkevésbé szélsõséges hónapunk a december. 5 foknál nagyobb eltérés az átlagostól mindössze kétszer fordult elõ 1901 óta, mindkettõ negatív volt, utoljára 2001-ben. December hónap 2000 óta egyszer sem volt 2 fokkal melegebb az átlagosnál, míg 2 fokkal hidegebb 4 alkalommal. Utoljára 2 foknál többel melegebb 1985-ben volt (+4,7).
Január esetében viszont éppen fordított az elõjel. 5 foknál nagyobb eltérés hatszor fordult elõ 1901 óta. 4 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2000 óta csak melegebb fordult elõ 2007-ben. Még feltûnõbb, hogy 2000 óta egyetlen olyan év sem volt, amelyik 2 fokkal hidegebb januárt hozott volna, igaz 2 foknál többel melegebb is csak 1 volt, az említett 2007.
A legszélsõségesebb téli hónapunk korábban is a február volt. 5 foknál nagyobb eltérés nyolc esetben fordult elõ 1901 óta. 6 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2001 óta csak 1 hidegebb volt (2003), bár 2012 is nagyon megközelítette. 2000 óta 3 alkalommal volt 2 fokkal hidegebb és 2 esetben 2 fokkal melegebb.
Összegezve: A december egyértelmûen szélsõségesebb, de hûvösebb lett, míg a január melegebb és kiegyensúlyozottabb, a február pedig a korábbinál is változékonyabb, enyhébben melegebb.
Vajon milyen jelenségek állhatnak az eltérések mögött? Lehet-e beszélni tendenciáról? Beérhetjük-e annyival, hogy mindez csak átmeneti jelenség, ami az idõjárás változékonyságába belefér?

Nagyszerû grafikon, gratulálok. Az a bizonyos 1965-1981-es idõszak egybeesik lász által gyakran emlegetett, a rendszeres megfigyelések kezdete óta példátlan hosszúságú, zömében zonális irányítású idõszakkal, amit ma egyesek az ún. normalitás etalonjaként emlegetnek. Pedig a Te grafikonod is jól tükrözi, hogy tulajdonképpen ez volt egy szokatlan kilengés. Ha már ennél tartunk: mi lehetett az oka (okai) ennek a - most már bátran kijelenthetem - zonális anomáliának?

Budapest kontinentalitási indexe (K-index) 1780-2013: Link

A K-index számítására saját módszert dolgoztam ki a közelmúltban, az alkalmazott függvény egyelõre még nem publikus.
A K-index minél magasabb értékû, annál inkább kontinentálisabb sajátosságokat mutatott az adott év. A legmagasabb értéke az indexnek 1848-ban volt: 16,68; a legalacsonyabb érték pedig 1978-ban: 0,33. Itt kell megjegyezzem, hogy az 1965-1981-es idõszak (17 év) teljesen példátlanul áll a 234 év alatt, gyakorlatilag a kontinentális jellemzõk szinte teljesen eltûntek, ami ilyen hosszú ideig soha máskor nem állt fenn. Link

10 feletti értékû K-index egymás utáni években eddig egyszer fordult elõ, 1858-59-ben. A 2013-as index jelenleg 9,54. Ha a december középhõmérséklete -1,8°C vagy alacsonyabb lesz, akkor 10 feletti lesz 2013, 2012 után ismét. Az elmúlt 100 évben 6 év rendelkezik 10 feletti K-indexszel:
1929: 12,19
1940: 16,12
1942: 11,87
1963: 15,91
2003: 12,08
2012: 11,22
Ahhoz, hogy az idei érték meghaladja az 1848-asat, -8,8°C-os vagy hidegebb december kellene.
Jelenlegi idõjárásunkról azt kell mondjam, hogy a kontinentalitás tekintetében visszatért a régi kerékvágásba.

Errõl jut eszembe a híres német klasszikus filozófus, G.W.F. Hegel egyik mondása, akit egyszer megkérdeztek a diákjai, mi van akkor, ha a nyakatekert elméletei nincsenek összhangban a valósággal. Hegel professzor nem hagyta magát kihozni a sodrából és kapásból rávágta: Hát akkor vessen magára a valóság! Valami hasonló az IPCC: a lehûlés tulajdonképpen melegedés, a fekete fehér és a zsarnokság maga a megtestesült szabadság. Welcome to IPCC World, Mr. Orwell :-(

Egy érdekes cseh honlapra hívnám fel a társaság figyelmét: Link
Magyarul kissé provokatív az elnevezése - Globális lehûlés, viszont ha átfuttatjátok a kugli fordítón, a lényeget remélhetõleg visszaadja.
Mi a fõ konklúzió? A néhány évtizedig tartó globális felmelegedés fõ oka a csehek szerint a rendkívül erõs napfolttevékenység, viszont a 23. és 24. ciklus az utóbbi 200 év viszonylatában a leggyengébb, így amennyiben ez tovább folytatódna, 20-30 éven belül egy újabb Maunder-minimum, sõt akár egy kis jégkorszak is fenyeget.

Tisztára, mint a sötét középkor... A Föld kering a Nap körül... Már akkor megmondták...minek azt "kutatni"...

Szégyen, de elsiklottam felette, blablának minõsítettem, pedig véresen komoly.

Nem tudom, hogy az eredeti angol szövegben a "politikailag helytálló" = "politikailag korrekt"?

A kutya le van betonozva??? " Az IPCC nem végez újabb kutatásokat. Ehelyett az a feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen a világszerte létezõ tudományos irodalomról, az éghajlatváltozás ipari és társadalomgazdasági hatásairól."
Magyarul: Eddig kutatgattak, megtörtént az isteni kinyilatkoztatás, azt dogmává minõsítették. Minek pontosítsák sok munkával a saját kutatási eredményeiket, a végén még kiderülne, hogy egy kicsit elszámolták magukat, aztán vége lenne a sok jóféle negatív kutatási programnak. Hogyan lehet egy természettudomány szakirodalmáról politikailag helytálló jelentéseket készíteni? Ami nem fér bele a politikailag korrekt fogalomba, a szakmai dogmába, azt elhallgatjuk, vagy máglyára küldjük a szerzõjét? Eztán csak szakirodalmi világcenzúrát folytatnak, nyilván azt is jó pénzért. Nem kell sajnálni tõlük, megérdemlik. Ha valakik, hát õk letettek valamit az asztalra.
Ezek után ezen dogmák alapján gyõzködik a kormányokat, riogatva a klímaváltozás hatásaival, amiben minden igaz, csak esetleg nem olyan mértékben, nem akkor és nem ott. Olyan, mint ha az UFO támadások hatásai elleni védekezésre buzdítanának, bár akkor sokkal kevesebben dõlnének be.
Nem rossz, jólkivantalálva.

És mégis mozog a Föld.

És még le is írták... Ez azért meglepett.

Az elásott kutya:
"Az IPCC ... feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen ... [a tanulmányok] fontos szerepet játszanak a kormányzatok inspirálásában, hogy azok elfogadják és végrehajtsák az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményét."

"
- "Nagy valószínûséggel..."
- "szinte biztos..."
...
- "Nagyon valószínû", ... "Néhány forgatókönyv pedig már azt jelzi...": De biztosak magukban!
"
Addig jó, amíg ezeket leírják, ugyanis a valóság az, hogy nem tudjuk, mi lesz, csak sejtünk valami(ke)t, amik mellé megpróbálunk becsülni valamekkora valószínûséget. Ez nem gond; a gond az, amikor a (bulvár)újságok, portálok éppen ezeket a szavakat hagyja ki, és a mellé írt megállapítást, mint egy biztos tényként, vagy sokszor egy biztosan bekövetkezõ katasztrófaként tálalják. A másik nagyobb baj, hogy ezt maga az IPCC is megteszi, de nem egészen így (hanem a klímapolitikán keresztül, de ezt most hagyjuk).
Az is probléma, hogy a Fizikai Tudományos Alapok (ami azért alapvetõen nem marhaság) is tartalmaz olyan téziseket, melyek még élénk vita tárgyát képezik. Ez önmagában is baj, hiszen hibaforrás, de ezt még túlsúlyozza az általam is sokat emlegetett kaotikusság, ami a légkör állapotának véletlenszerû viselkedését vonja maga után. Ez pedig borít mindent: hiába a sok fizikai törvény, ha a véletlenszerûség felülírja a törvényszerûségeket.

Egyébként az utolsó mondatoddal egyetértek, és ez a "semmi" sajnos egyelõre a valódi tudományos álláspont (kis túlzással). Ezen a valódi klimatológusok igyekeznek változtatni, de sajnos õk jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy az esetleges elõrehaladást segítõ eredményeik megfelelõ mértékben ismertté váljanak a világon (nem csak a tudósok között), elnyomja õket a "klímapolitika".

programajánló topic híján ide rakom be:

Október 21. hétfõ, Szeged, Grand Café

18.00 Podmaniczky Szilárd: Klímadogma címû könyvének bemutatója

Az íróval Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész beszélget.
A klímadogma azt állítja, van globális felmelegedés, és ezért a légkörbe juttatott, növekvõ mennyiségû szén-dioxid a felelõs. De jön egy fiatal tudós, és mûholdas adatok segítségével bebizonyítja, hogy a globális felmelegedés nem a szén-dioxid számlájára írható...

Megmondják neked ezek még azt is, hogy a következõ õsrobbanás után mi lesz, ha ezzel pénzt tudnak kisajtolni valakibõl... Ez a jelentés valójában politikai célú. Minthogy maga a testület is.

Ez szenzációs ! 100 éves CFS ! Minden elismerésem a tudomány eme ékes eredményéhez ! És ugye 100 év múlva verifikálunk ...
Biztosan olyan jó lesz a beválás, mint az utóbbi évek warmingjáé. Mert ugye minél távolabbi az idõpont, annál jobb lesz a beválás. Már most érezzük szeptemberben a bõrünkön, hogy milyen meleg van, még csak alig kell (néhol egy-két hete) fûteni és akkora a pozitív anomália, hogy az már szinte negatív.

Van új, tovább fokozták:-)

Link

A helyzet az, hogy ha a 2000, vagy a 2001-es jelentést nézem akkor kb idén se jég, se hó, se esõ nem lenne az északi féltekén:-)
Ma Mika János klímakutató nyilatkozott és bizony elismerte, hogy az elmúlt évtizedben átlaghõmérsékletben nem volt emelkedés. Az Antarktisz jege vastagszik és növekszik ráadásul az óceánok hûlnek. Azt is mondta, hogy még a kutatók sem tudják az okát.
Így az éves jelentéseknek az értelmûk nem sok van mindössze annyi, hogy jjajj itt a világvége megint.

Senki ne értsen félre egy szóval sem mondom azt, hogy nincs változás, hisz az idõjárásnak és klímának is ez a dolga, máskülönben ez a bonyolult fizikai rendszer nem igazán mûködne.
Az viszont fikció, hogy 10 fokot emelkedik a hõmérséklet vagy 10 fokot csökken 100, avagy 50 év alatt ez szinte lehetetlen egy-egy ponton is nagyon nehezen elképzelhetõ, de mégis ez van benne. Akkor, hogy is lehet ezt komolyan venni? Hát nem, igazából mindig azért nyálazom át, hogy lássam, hogy megint nincs új a nap alatt, melegszünk és sivatagosodunk, csak a meteorológiai mérések ezt a tényt nem igazán veszik tudomásul:-)

Jogos, és teljesen jó észrevételek! Hasonlóan gondolom.

Én voltam a horvát tengerparton 2003-ban is, meg két éve is, és az eltelt 8 évben semmit nem emelkedett a vízszint.
Úgyhogy ennyit errõl!

Nesze semmi, fogd meg jól! "Királynõt megölni nem kell félnetek jó lesz..."
Ebben 2000 év óta nincs semmi új, a megélhetési klímakutatók sem tudnak jobbat kitalálni.


"Több bizonyíték is van rá, hogy az üvegház hatású gázmiatt csapdába esõ hõ melegíti a Föld felszínét...": Feltalálták a csõben a lyukat. Mi a fészkes fenéért nevezték el õket üvegház hatású gázoknak???

"...az üvegház hatású gázok halmozódása a légkörben egyre nagyobb kockázattal bír, s a több mint 2°C fokos hõmérsékletemelkedés sem zárható ki a jövõben.": A jövõ tág fogalom. 5 - 10 - 20 - 100 - 1000 - 10 000 - 100 000 - 1 000 000 évrõl van-é szó???


Fõbb megállapítások:

- "A felszínhõmérséklet globális átlaga 0,89°C-kal emelkedett 1901 és 2012 között."..., stb: A megkövült hõmérsékleti adatok szerint elõfordult-e ilyen, vagy nagyobb mértékû esemény a nem túl távoli múltban? Ha igen, hányszor, és annak mi volt az oka? Az említett utolsó három évtized említett változásaira is feltehetõ ugyanez a kérdés.
- Közelmúltbeli szélsõségek ráfogása a globalwarmingra: Kíváncsi lennék, hogy a távolabbi közelmúltbeli szélsõségek gyakoriságával (Réthly) összehasonlítva ez mit jelent?
- "Nagy valószínûséggel..."
- "szinte biztos..."
- "várhatóan a 21. században meg is marad a gyorsuló tendencia." "amikor a globális átlaghõmérséklet az ipari forradalom elõttihez képest 2 fokkal volt magasabb, a tenger szintje 5-10 méterrel haladta meg a napjainkban mérhetõt.": Ezt a marhanagy megállapítást. Alig hihetõ.
- "Nagyon valószínû", ... "Néhány forgatókönyv pedig már azt jelzi...": De biztosak magukban!
- "egyértelmûen bizonyított, hogy a gleccserek tovább olvadnak, és világszerte veszítenek tömegükbõl,": Ez a közelmúlt hosszabb idõtartamára bizonyított, de a jelenlegi változás folyamatára kijelenteni felelõtlenség. Változás sebességének, esetleg irányának megváltozása, stb. "Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint": Egy modellkimenet??? És a fáklya hogy szór???
- "Valószínûleg az emberi tevékenység is hatással volt a globális víz-ciklusra, ami 1960 óta tapasztalható.": Hatalmas magabiztosság.

"A három éve, az Ötödik Értékelõ Jelentés részét képezõ “Fizikai Tudományos Alapok” kötetet közel 250 kutató készítette.": A megélhetési kutatók darabszáam is nyomja a tanulmány súlyát???

Csak remélhetjük, hogy a döntéshozó politikusok is végeztetnek szövegértékelést, elemzést. A körítõ blablát és a fogalmunk sincseket kiszórva a szövegbõl a megtörtént tényeken kívül az állításokból semmi konkrétum sem marad.

Köszönöm! Jó ezt olvasni. Azt viszont kevésbé, hogy elég ismert webes oldalakon jelent meg ez a cikk.

Szép napot kivánok! Az IPCC-jelentés valótlanságok tárháza, idegtépõ túlzásokkal, tévhitekkel, belemagyarázásokkal. Nem érdemes foglalkoznunk vele.
A szakmeteorológusok táborát (is) megosztó globális/általános légköri felmelegedés a legnagyobb valószinûség szerint nem több, mint atmoszféránk természetes változékonysága kisebb-nagyobb, akár szélsõséges termikus ingadozásokkal, amely folyamat a régmúlt idõktõl napjainkig nagyon szépen nyomonkövethetõ.

Link talán nem volt még téma. Mi a véleményetek errõl? Vagy ebbe már nehezen lehet belekötni

Tud valaki ettõl frissebb vízmérleg-adatokat valahol? Link
Itt találtam: Link

Vajon természetes körülmények között a lejtésviszonyok, a növényzet és a talajok, kõzetek szerkezetének, minõségének változékonysága mérhetõ-e az éghajlat változékonyságához? Azaz: a csapadék "hasznosulásának" változása mennyire követi szorosan az éghajlat változásait?
Mi a helyzet a mezõgazdasági kultúrával érintett területeken?
Ezek a kérdések merültek fel bennem a témában...

Az tény és írtam is, hogy hegyvidékeken a nagy záporok vize lezúdul a lejtõkön, de ez nem jelentett soha gondot, bár vannak olyan emberek, akik meredek lejtõn is kukoricát termelnének, de kevés az ilyen és régen a dombvidékeken- mint amilyen a szülõhelyem is- tudták, hogy hol mit érdemes termelni. Másrészt nem akut probléma nálunk a felhõszakadás-elfolyás témakör. Pl. mi 3 kertet mûvelünk lapos, patakparti területen (Pápa,Csesznek,Nagyalásony), de felhõszakadás 3 éve nem nagyon volt, az elfolyási veszteség is 0, hisz inkább belvíznek kéne lenni, de az sem volt. Évek óta napi 30-40 mm a max. napi csapadék egy év során, az sem zivatarokhoz, hanem ciklonokhoz szokott kötõdni. Vagyis nem 1 óra, hanem 12-24 óra alatt hullott, van ideje elszivárogni a talajba. 2010 májusában volt rendesen elfolyás meg belvíz is errefelé, de az egy 50 évente elõforduló durva mediterrán ciklon eredménye volt.
A hegyvidéki csapadékvíz elfolyásnak meg nagy haszna is van, mert patakokat és folyókat táplálnak. Ha csak forrásvíz csordogálna bennük, akkor a Duna helyén lehet hogy csak egy rábányi vízben feneklenének meg a hajók.

Azt ne felejtsük el, hogy az Alföld sem tökéletesen sík, pl. a Nyírség is az Alföld része, ahol a legmagasabb pont mintegy 100m-rel emelkedik a Tisza szinte fölé. Hasonló terület a Kiskunság, és a többi lösztakaró is. Itt bizony vannak olyan meredek lejtõk, ahonnan elfolyik a víz. Valóban vannak nagy területek, ahonnan nem folyik el a víz sehova, de ezek nem teszik ki az Alföld nagyon nagy részét. A szikesek vagy az árterek mikroformái tipikusan olyanok, hogy egy felhõszakadás vize elég nehezen hasznosul. Egyrészt a magasabb térszínrõl lefolyik az alacsonyabbra, még akkor is, ha a szintkülönbség csak centikben mérhetõ. Másrészt az alacsonyabb területen keletkezõ belvizek az aljnövényzetet betakarják, és így az nem kap levegõt, ami egyenesen pusztítani is képes. Emiatt olyan különbségek alakulnak ki a felsõ talajréteg vízellátottságában, hogy pl. a szikháton és a szikfenéken teljesen különbözõ lesz az aljnövényzet.
Tehát elég, ha a terület csak annyira nem tökéletesen sík, hogy néhány tíz centis magasságkülönbségek legyenek, s máris találni fogunk olyan helyeket, ahol észrevenni a különbséget a hirtelen lezúduló és a csendes csapadék hasznosulása között. Ahhoz, hogy a csapadékhullás fajtája ne okozzon problémát, olyan nagy méretû, tökéletesen sík területek kellenek, mint pl. a Nagykunság egy része, melyek azonban az Alföldnek is csak egy kis hányadát teszik ki.
Azt is meg kell jegyezni, hogy ha valahol egy belvizes terület van, abból jelentõs mennyiség visszapárolog a levegõbe anélkül, hogy a növényzet hasznosítaná.
Ha még azt is hozzávesszük, hogy a konvektív csapadékok (a légköri kényszerek (front, konvergencia, stb.) által irányított konvekciót leszámítva) szeretnek a hegyvidéki területeken hullani, akkor még inkább azt kell mondanom, hogy nem igaz az, hogy a konvektív csapadék hasonló mértékben hasznosulna, mint a csendes csapadék. Az biztosan igaz, hogy a hegyvidékeken a hasznosulás jelentõsen rosszabb, mint az Alföldön, de valószínûnek tartom, hogy legalább az Alföld nagyobb részén szintén van különbség.

Amiben a medencei helyzet látványosan hasznos tulajdonság, az a mélyben lévõ vizek esete, csakhogy ezeknek a vizeknek a nagyon nagy része nem a talajban, hanem sokkal mélyebben van (pl. termálvizek). Azokon a területeken, ahol a talajvíz hidrogeológiai okokból magas (forrásvidékek környéke pl.), ott a csapadék hatását ez elnyomhatja.
Így alakulhat ki olyan a helyzet, ami a saját példánk:
Tolmácson a déli dombok felsõ részein (ahonnan elvileg lefolyik a víz) sokkal jobban hasznosul a konvektív csapadék, mint nálunk északon a két patak völgyében, mivel a talaj délen egy zivatar után hamarosan telítõdik, míg nálunk elfolyik a víz a két patakon. A titok nyitja, hogy a déli dombokon olyan szerencsésen vannak betelepülve agyagrétegek, hogy a Szurdok utca fölött vízzel telítõdik egy réteg, ahonnan az alsóbb agyagrétegek fölött a víz az utca kertjeinek a talajába áramlik. (És az sem kell, hogy az utca mérhetõ csapadékot kapjon, elég, ha a domb kap valahol feljebb.) Nálunk lent meg a homokban nem marad meg, hanem elvezetõdik mélyebb rétegekbe, így a kertek a zivatar után hamar kiszáradnak.

Nekem az tetszik leginkább (a múlt század csapadékviszonyaival kevesen fekszünk és kelünk), amikor ezredszer is azt olvasom, hogy a sok csapadék meg a heves zápor nem hasznosul, meg elfolyik, meg nincs ideje beszivárogni, mélybe jutni, gyökerekhez kerülni, talajvizet növelni, kútszintet emelni stb. Ezek szerint a kevés igen, az hasznosul, mert nem folyik el.
Mindez egy olyan országban, melynek fele tökéletesen sik meg majd az egész egy medence. Ha vannak is meredek lejtõk pár százalékon, ott nem nagyon van mezõgazdaság, max. fû vagy erdõ. De ha véletlenül leesik valahol 50 mm egy nap vagy 1000 mm egy évben, azonnal beirja valaki: jaj de kár, ez nem hasznosul mert elfolyik...
Szerk. Jut eszembe: ha városban zuhog az esõ, valóban minden árokban, csatornában azonnal folyik a viz, mert a tetõk, beton, aszfalt valóban nem hasznositja és azonnal derékig ér egy felhõszakadáskor, ha összefolyik a mélyebb részeken. De ha az alföldi rónaságban van ilyen vagy erdõkben, nem hiszem, hogy olyan sok elfolyna. Ha elõfordul annyi csapadék, hogy a talaj sem bir vele, akkor hatalmas belvizi tavak lesznek milliónyi hektáron éppen azért, mert a lavór aljáról nincs hova folynia.

Akkor mi volt ezekben az években? Miért is nem sivatag az országunk? Miért nem pusztult ki a sok növény? Miért nem hasznosult normálisan a lehulló csapadék?
Néhány éves csapadék mennyiség ha érdekel bárkit is a fõvársora és kiegészítve:
1854: 342 mm
1856: 486 mm
1857: 276 mm, Eger 235 mm, Alföldön néhol 180 mm!
1858: 502 mm
1861: 367 mm
1862: 461 mm
1863: 297 mm
1864: 447 mm
1865: 336 mm, sokfelé 200-250 mm
1866: 431 mm
1868: 447 mm
1869: 439 mm
1871: 433 mm
1873: 391 mm

Az aszályhajlam 1840-es évektõl indult, sokszor forró nyarakkal, és az 1850-60-as években csúcsosodott ki, mint látjuk az évekbõl. Ezekben az évtizedekben a legcsapadékosabb év az 1853-as mely 622 mm-t hozott, és az 1867-es év akkor 658 mm hullott.
Tehát ha most a gyakori éves 600-700 mm nem hasznosulnak akkor, hogy is hasznosult a 400 mm alatti évek sorozata? Elvileg sehogy, de mégis zöld az országunk és mégis megmaradtak az erdõségek, hogy is lehetséges ez? Nem tudom, talán ufók? Lehet:-)

És ezek után vált csapadékosabbá az idõ ismét.
Nálunk újra aszályos évek jelentkezett a 1940-es és az 1980-as években és a 1990-es évek elején majd újra több csapadék hullott, ami most is tart.
Akkor majd lehet sírni mikor ilyen évek sorozata jön majd, mert simán jöhet hisz az éghajlatunk, a medencénk nagyon is alkalmas erre. És mi történik? Semmi, a növény és az állatvilág hozzá van szokva lesznek elhullások, pusztulások de ez természetes szelekció, az élet része.
Az meg az emberiség hibája, hogy fügézik, meg kukoricát vetünk ezerrel, olykor gyapottal próbálkozunk és mi történik megdöglenek elõbb-utóbb, vagy mesterséges tudjuk csak feltartani az életüket. De az árpa, rozs, búza stb mi éghajlatunk alkalmas növényei röhögnek ezen az egészen és jól érzik magukat. Ez van a fenyõkkel, hisz tajgán jól elvannak néhol 100-200 mm csapadékkal évente, de a tenyészidõ rövid, így sok energiát nem kell fektetni, hogy túlélje az aszályos néhány hetet, háát igen nálunk néhány hónap alatt pusztul, mert behurcolt növény szegényke!

Igaz nálunk itthon is van kultúr növény de locsoljuk és aránylag tetszik neki, de a hideget télen, és egy-egy forró idõszakot nagyon nem csípi, pl 2010-es télen volt kifagyás, tavaly nyáron kiszáradás is, de ez benne van az ilyen hobbi növények életébe.

"Az aszály az 1865 - körüli idõszak fogalmával kezdõdik."

Természetesen az elmúlt néhány év száraz idõszakaitól lényegesen nagyobb aszályok is elõfordultak régen. De ettõl függetlenül a hazánkra korábban is jellemzõ hektikus csapadékeloszlás még tovább "fokozódott" mostanság. Vagyis tényleg nem követi egymást több száraz év (mint ahogyan régen gyakran tette), de egy-egy száraz év után hirtelen heves csapadékok hullanak, ami kevésbé hasznosul. Ergó hiába jön egy száraz év után felhõszakadásokkal tarkított nyár, attól még a talajnedvesség az alsóbb szinteken nehezen áll vissza a normális értékre ez pedig persze úgymond "nem tesz jót" a természetnek.
Persze egy csapadékos évkezdet (mint idén) csodákra képes.

A fenyõfõi õsfenyves õshonosságát illetõen némi vita van a szakemberek között. Utánanéztem a dolognak a net-en, a mérvadó források többsége szerint az ottani erdeifenyõ állomány részben telepített, de részben bizonyosan õshonos: reliktum a jégkorszak utáni nyír-erdeifenyõ idõszakból.
Magam azt tapasztalom, hogy az erdeifenyõ homoktalajon napjainkban is jól érzi magát a Kisalföldön is, sõt, szaporodni képes. Ebbõl két dolog következik: ez a faj nagyon nagy mértékben képes akklimatizálódni és/vagy a nyír-erdeifenyõ idõszak klimatikus viszonyai olyan döbbenetesen nem tértek el a maiaktól.
A botanikusoknak mindenesetre az a véleményük, hogy az erdeifenyõ természetes elterjedésének határa a Bakonyalján húzódik, ettõl keletre és délre ez a fa már nem õshonos, állományai mind telepítettek.
A fügével hasonló a helyzet annyiban, hogy termeszthetõségének északi határán vagyunk, elsõsorban az erõs téli fagyok, a kifagyás lehetõsége miatt.
Az ilyen határterületeken az adott faj megsínyli a kisebb éghajlatingadozásokat is.
Ebbõl következõen az idõnkénti tömeges megbetegedés, sõt kipusztulás sem ok arra, hogy belõle az éghajlat tartós, nagymértékû megváltozására következtessünk.

Igen, errõl az apróságról, hogy mi az õshonos, meg mi a telepités igen elfeledkeznek "szakembereink". A Bakonyban létezik egy õsfenyves (Fenyõfõ), de az sem biztos, hogy annyira õsi. Hamarosan elterjed mindenfelé a füge hazánkban (már én is ültettem) és ha beütne egy 87-es januári idõ és rommá fagynának, biztosan arról sirnának a szakemberek, hogy globális lehûlés van és ezért fagyott el a sok aranyos fügefa.

Egyszerûen egy helytelen telepítés következményei omlanak most ránk , és persze mutogatnak globális felmelegedésre, meg bûbájosságra, szemmel verésre, meg ki tudja mire... Az embereknek mindig kellenek könnyen emészthetõ ellenségképek, boszorkányok, bûbájosok, prikulicsok. Most hogy egy paraszthajszállal "nagyobb" a tájékozottság ez már nem elég, ha felüté a fejét a gonosz nyomósabb, kézzelfoghatóbb magyarázat kell: Na ilyen a globális izé is... Ezek a fenyõfélék az elmúlt sok x ezer évben nem voltak õshonosak nálunk, még a luc is csak igen kevés helyen, talán csak az Õrségben. Ennyi a lényeg a többi csak szerecsenmosdatás. Vesszen az írmagja is, a Bükkben is egy undorító beteges gócot alkot ha az ember belebotlik valahol az erdei fenyõbe, meg hasonszõrû társaiba...Pfujj.
A cikkben az utóbbi három év aszályáról alkotott apokaliptikus kép pedig elképesztõ tájékozatlanságról ad képet. Mi nem tudjuk mi az az aszály...szerintem. Az aszály az 1865 - körüli idõszak fogalmával kezdõdik, és láss csodát nem száradtak, pusztultak ki akkor sem a magyarországi erdõk!

Több mint valószínû, hogy valóban valami ilyesmirõl van itt szó. A nagyjából egyensúlyban levõ rendszerek (és minden, hosszasan változatlan állapotban fennmaradó rendszer ilyen) nyilván negatívan csatolnak vissza.
Sokat mondó, hogy a nagyon alacsony jégkiterjedési minimummal záró 2007-es év után is nem sokkal 2009 jött a feltûnõen megemelkedett minimumával.

A cikk szerint tehát reális esély van arra, hogy napfolt nélküli napciklusok következzenek. Ez azért nem semmi... ha a lehetséges következményekbe is belegondolunk.

Az olvadékvizek felszaporodása erõsödõ jegesedéshez vezethet a nyarat követõen, így negatívan csatol vissza a rendszer. Én legalábbis ezzel magyarázom ezt.

Link

A Nap továbbra is gyengélkedik.

Ha a klíma lehûlését nem is jelenti, azt bizonyára igen, hogy az úszó jég fogyása nem "egyirányú utca". Továbbá mutatja az északi-sarki jég viselkedésének legendás szeszélyességét, mely egyébként a sarkkutatók beszámolóiból is kiderül.
Azt az eddig is meglévõ meggyõzõdésemet erõsíti a kép, hogy nem számítható most még ki, hogy hány év múlva következik be az északi pólus nyári jégmentessége (ha bekövetkezik egyáltalán belátható idõn belül)