Globális jelenségek

Link

HadCRUT4 átlaghõmérsékleti anomáliák az 1961-1990-es átlaghoz képest: 2013. szeptember

Globális: +0,534°C
Északi félteke: +0,648°C
Déli félteke: +0,419°C
Trópusok: +0,445°C

Havi átlaghõmérsékleti anomáliák 1850 januárjától: Link
Havi átlaghõmérsékleti anomáliák a XXI. században: Link
Éves átlaghõmérsékleti anomáliák 1850-tõl: Link
Évtizedes átlaghõmérsékletek (csak globális) és anomáliák az 1850-es évektõl: Link

Alapvetõen a statisztikus fizika azt az eredményt adja, hogy a gáz koncentrációjának logaritmusával arányosan nõ az üvegházhatásból származó többlethõmérséklet, és az egyes komponensekre ezek a többlethõmérsékletek összeadódnak. Miskolczi viszont talált valamit, ami ezt felülírja. Ha ez egy olyan effektus, ami a statisztikus fizikával is magyarázható, akkor az elmélet helytálló. Ezt nem sikerült egyértelmûen bizonyítani. Zágoni meg azt mondta, hogy azt nem lehet belátni, hogy ellent mondana neki. Most így ez patthelyzet: se mellette, se ellene nem lehet érvelni. Ha arról van szó, hogy a többletet valami lepuffereli, akkor megint oda jutottunk, hogy a klímaváltozás vizsgálatához nem elég csak a légkört nézni.
Persze az üvegházhatás elmélete önmagában is vizsgálható, majd még elolvasom a pdf-eket, hátha rájövök valamire ezzel kapcsolatban.

Hát ez a dogma dõl meg most. Az üvegház-hatás stabil, nem erõsödik a CO2 szint növekedésével, tehát a légkör nem forralható fel.

Nem olvastam el sem Miskolczit, sem Zágonit, most értem be a munkából, nem nagyon van idõm, de lehet, hogy nem is érteném. Mi laikusok úgy gondolnánk, hogy az üvegházhatás gázok ahogy nõnek, vele egyenes arányban nõ a T. A GM hívei szerint exponenciális az összefüggés, vagyis ha a CO2 arány 0,040 %-ról 0,045-re nõ, akkor elszabadul a pokol ill. a Szahara telepszik a Földre és rövid-tömör kifejezéssel élve: elpusztulunk.
Az a bizonyos üvegház ugyebár beengedi a meleget, de csak kis részét engedi ki, vagyis felforralható a levegõ. A CO2 és társai is így tesznek: minél többen vannak, annál inkább itt tartják a meleget. A Vénusz és Mars ezt igazolja: az elsõn sûrû, áthatolhatatlan gázfelhõ van és forró, a másik meg szinte alig bír légkörrel így keményen fagy. Egyik véglet sem lenne jó nekünk, de van egy nagy különbség a Földhöz képest. Náluk nincs víz ill. nálunk gigaóceánok hömpölyöknek. Ez itt a puffer nyitja és azt hiszem M. is errõl papol. Rövid távon(évtizedek) van esély a puffer kijátszására, de hosszabb távon az egyensúly helyre billen. Legalábbis tízezer évekig ez megy. Aztán százezer évekig már nem ilyen rózsás a helyzet, ahogy a paleoklimatológia mutatja. Ha durva behatások jönnek: a Nap és a a Földpálya ingadozásai, becsapódó égitestek, szokatlan erõs vulkánkitörések sorozata, a földrészek helyváltoztatása, a tengeráramlások átalakulása óceánok és földhidak és szorosok nyílása és bezáródása miatt és az albedó nagytérségi változásai stb. miatt, akkor bizony egészen más klímaövek jöhetnek létre sok millió évre is.

Vagy nem is hogy lepuffereli, hanem visszaereszti a légkör az ûrbe. A tompa agyammal ennyit fogtam föl a történetbõl.

Miskolczi elméletéhez valóban nem tudok hozzászagolni matematikai szempontból. De amit õ állít az az, hogy "Ezen összefüggések együttesen megfelelnek annak a tapasztalati megállapításnak, hogy a Föld légköre a teljes bejövõ elérhetõ energiamennyiséget elnyeli és hosszúhullámon ki­sugározza, melynek révén egy stacionárius, egyensúlyi üvegházhatást tart fenn." Tehát a "lesugárzás", azaz az üvegházhatás nem fokozódik a légköri CO2 koncentráció növekedésével. És ezt Zágoni írja le ebben a jelentésében: Link Ergo, valami lepuffereli a CO2 növekmény által a konvencionális elméletek szerint elõálló üvegházhatás-erõsödést.

Mindenben egyetértünk, de a zord telek nálam úgy -5 fokos országos átlagú teleket jelentik, vagy legalábbis olyan teleket, ahol legalább 2 hónap átlaga -5 alatti (voltak már -10 fokos havi átlagok még akár Pápán is). Ezeket a kritériumokat (nem a hidegzugokra, egy-két megyére gondolva) az utóbbi 50 évben nem nagyon érte el egy tél sem...hála az égnek. A múltban viszont elég sok ilyen volt durván 1800-1950 közt, ahogy lász is írogat ezekrõl mostanában. Ha ilyenek is lennének ismét, akkor lenne csak a mai civilizációnk a bajban...(mint az már sokszor leírtam ).

Én is túlhaladtam már (sajnos!) az öt évtizeden, nekem a telekkel mások a tapasztalataim. Ezek jellegében nem érzékelek gyökeres változást 60-as évekbeli kisgyerek korom óta -pontosabban, nem látok megfogható tendenciát ebben. Inkább azt mondanám, voltak idõszakok, mikor az enyhe telek halmozódtak (pl.1970-tõl 1978-ig) és voltak, mikor a hidegek (1980-as évtized közepe)
Az 1990-es évek nem bõvelkedtek kemény telekben (bár ott volt a híres 1995/96 és 1998 decemberének vérfagyasztó, abszolút Tmin rekordot megközelítõ hidege, meg ugyanezen tél februárjának rekord havazása) Úgy tûnik, a közelebbi múltban minden évtizedre jutott hozzávetõlegesen 2-3 igazi zord tél.
A 2000-es évtizedben megint volt egy sor hideg tél. A legutolsó igazi zord tél 2009/2010 volt. Ez országunkban a mediciklon elõoldalak miatt mérsékeltebb formában jelentkezett, de Európa térképének nemcsak ezt a kis foltját kell nézni. Észak-Németországban ismétlõdõ jelleggel emberemlékezet óta nem tapasztalt hóviharok dúltak, és az angol partvidék bizonyos öblei kezdtek befagyni, amire az 1950-es évek óta nem volt példa. Szóval, egészen kis szerencsével a 2009/2010-es télbõl nálunk is lehetett volna 1962/63 vagy 1928/29 szabású farkasordító tél. Azóta nem fordult elõ nálunk igazi nagytél, lassan már újra aktuális lesz.
Szóval, komoly telek voltak a közelmúltban is, és kétség sem férhet ahhoz, hogy a jövõben is lesznek ilyenek.
Ami valóban megváltozott, az a nyarak jellege. Az 1990-es évek eleje óta teljes egyértelmûséggel megszaporodtak az atlanti hatás nélküli, szárazföldi és szubtrópusi hatásokban bõvelkedõ, hosszas és eszméletlenül forró idõszakokat hozó nyarak száma.
Emögött egyértelmûen az atlanti drift meggyengülése áll. Ha megnézed a 2013-as abszolút Tmax eloszlási térképét, azt látod, hogy a magasabb, 40 fokot elérõ maximumok a Dunántúlon, annak is inkább az északi felén szóródnak. Ilyen eloszlás csak roppant gyenge atlanti befolyás idején lehetséges (Máskülönben bizonyára Csongrádban, Békésben lett volna melegebb, ahogy az a 70-es, 80-as években megszokott volt)
Mondhatjuk, hogy az utóbbi negyedszázadban a kontinentalitás látványos elõretörésének vagyunk tanúi hazánkban. Érdekes, hogy mindemellett a telek nem lettek szignifikánsan hidegebbek (igaz, enyhébbek sem) (Bár Floo szerint pl. a szegedi téli szezonrekordok kissé mélyebbre szálltak az utóbbi idõszakban) Talán az arktikus jégtömegek megfogyatkozása áll a háttérben -ez ellensúlyozza a nyugatiáramlás-hajlam csökkenésébõl adódó lehûlést.
Az éghajlatváltozás tisztán antropogén és egyirányú voltának koncepciójára alig érdemes szót vesztegetni. Persze, hogy nem állja meg a helyét egyik kitétel sem. Például, noha a XIX. sz. második fele óta érzékelhetõ némi hõnövekedés az éghajlatban, ez az 1940-es években hirtelen "gondolt egyet", és csökkenésbe fogott (mind a léghõmérséklet, mint a tengervíz hõmérséklete tekintetében) A lehûlés egészen az 1970-es évek végéig tartott. Bizonyos hegyi gleccserek elõretörtek, nemkülönben az örök talajfagy határa Szibériában. Ezt semmiféle emberi beavatkozás nem magyarázza, egyben arra is példa, hogy a modern korban tapasztalt felmelegedés korántsem monoton tendencia. Errõl a tényrõl -ti. a múlt század második felének hõcsökkenése- mostanában hallgatnak a tudományos közlemények és a média is, holott a maga korában az Élet és Tudomány folyóirat sokat cikkezett róla.
A másik: örökké éghajlatváltozást szajkóznak nekünk, holott a tényleges eltolódás mértékénél és fõleg idõtartamánál fogva egyelõre még csak az éghajlatingadozás minõsítést érdemli.
Klímánk lényegében nem változott meg az utóbbi 150 évben, a néhány évtizedre terjedõ tendenciákat pedig rettenetes túlzás éghajlatváltozásnak beállítani.

Szerintem olvass még lentebb pár hozzászólással, aztán fuss neki még egyszer, hogy ki és mit mondott/írt.

A GM-hez kémiai-fizikai téren nem nagyon tudok hozzászólni, ahogy látom sokan állunk itt hadilábon ezekkel a tudományokkal. Nem is akarom támadni vagy védeni a Miskolczi elméletet, ha ezt a NASA és az MTA sem tudta /vagy csak nem akarja/ megtenni. Ha laikusok meg nekiállnak, akkor az mosolyogtató lesz. Valaha nekem is világos volt, hogy GM van, hisz a saját 5 évtizeden túl nyúló életemben azt tapasztaltam, hogy a híres nagy telek igencsak eltûntek. Sokak szerint az öregek emlékei hibásak, hisz régebben is voltak enyhe telek. Most hogy a nyarak forrósodtak ismét bizonyíték látszott, de elég lász és mások múltidézésére gondolni és látható, hogy nem csak iszonyú hideg (nekünk felfoghatatlan) telek voltak nem is olyan rég, hanem forró és aszályos évek is dögivel. Ha meg vissza megyünk ezer évre vagy akár milliókra, akkor a mostaninál drasztikusabb melegedéseket és lehûléseket látunk, amihez aztán az embernek semmi köze nem lehetett. És ezzel meg is dõlt a GM elmélet: ha ezeket nem tagadjuk (milyen alapon is tagadhatnánk?), akkor egyértelmû, hogy ilyen melegedés, mint ami durván 1980-2010 közt zajlott emberen kívüli tényezõk nélkül is bekövetkezhet. Másrészt egy 30 év alatti fél fokos melegedést nem lehet klimatológiai fordulatnak nevezni( 100 év alatti 0,8 fokot sem igen). Szerintem általános iskolai szintû klimatológiai tananyaggal is cáfolható a GM riadalom, nem kell hozzá a légkörfizika meg kémia ezer nagydoktori értekezése sem. Bár ezek a tankönyvek a GM-et hozzák és dogmaként töltik az ifjú generáció fejébe a CO2 a mumus-t, holott csak a paleoklimatológiának kéne pár oldalt szentelni és lehullna az antropogén fõok leple.Ráadásul az emberi történelem felívelõ szakaszai a felmelegedésekhez, és nem a lehûlésekhez kapcsolódnak.Elég csak a nagy holocén felmelegedés hatására gondolni, amikor a mérsékelt öv alkalmas lett az életre és termelõ életmódra a vadászgató, gyûjtögetõ évmilliók után. Ha tényleg annyira szenvednek sokan ma ettõl a szerintem nem vészes felmelegedéstõl, akkor nem álokokra kéne a pénzt pazarolni, mert jó üzlet, hanem mondjuk más védekezést kéne kitalálni (pl. nem CO2-t növelõ légkondikra, hanem szigetelésre költeni). Ha félünk, hogy Velencét meg más városokat elönti a víz, esetleg gátakat kéne építeni. A hollandok ezt megtették és szerintem nem nagyon tartanak már a tengertõl, pedig nekik kéne leginkább parázni .

Értem én, és éppen ez a problémám. Ugyanis is két dologról van szó: egyrészt arról, hogy a légkör mennyi, általa el nem nyelt sugárzó energiát "léptet ki" a világûrbe (abszorpció), másrészt, hogy a levegõ mint gáz, mennyire áteresztõ infravörös sugárzás számára. A kettõ messze nem ugyanaz, és az egész üvegház-ügy az utóbbival, s nem az elõbbivel függ össze!
Ez annyira triviális fizikai tény, hogy még én is, aki nem vagyok profi fizikus teljesen átlátom. Nem létezik, hogy egy olyan eminens szakember, mint Miskolczi, ezt ne tudja. Lehet, én értek félre valamit.

Fõleg, ha a Nasa-nál is volt, és õ mondott fel nem pedig kirúgták.

Számomra a Miskolczi elmélete zavaros, bizonyos kitétele pedig elvileg is hibásnak tûnik. Lehet, azért mert sem a cikk, sem az interjú messze nem elégséges terjedelmû és mélységû ahhoz, hogy megértsük ennek a légkörfizikusnak a koncepcióját.
Az elhangzottak alapján nekem a következõk jutottak eszembe: ha mindentõl eltekintünk, és ha az abszorpció (mely egy testbe belépõ és onnan kilépõ sugárzó energia hányadosa) függ a sugárzást elnyelõ test anyagi összetételétõl, akkor a légkör széndioxid tartalmának növekedése bizony is megváltoztatja annak abszorpcióját.
Miskolczi valami olyasmit fejteget, hogy kompenzációs mechanizmusok mûködnek, melyek révén a légkör abszorpciós jellemzõi nem változnak a növekvõ széndioxid koncentráció ellenére sem.
Azt említette, hogy a légköri széndioxid és a szintén üvegház gáznak minõsülõ vízgõz valamiféle kapcsolt szisztémát alkot -ha az egyik befolyása nõ, a másiké csökken (??)
A bioszféra hatására is utalt a légkörfizikus. Érdekes elképzelés ez, de a részletes kifejtés elmaradt, így véleményt sem tudok alkotni róla.
Ami viszont alapkérdés, hogy legjobb tudomásom szerint a napsugárzás messze túlnyomó részét a légkör átereszti, azt a földfelszín és a tengervíz nyeli el. Ha ez igaz, akkor a légkör abszorpciós tulajdonságai elenyészõ jelentõséggel bírnak a Föld hõháztartása szempontjából.
Ebbõl a szempontból a talaj és a vizek abszorpciója érdekes, ez pedig nem változott meg.
A légköri abszorpció megváltozását felelõssé tenni a klímaváltozásért -véleményem szerint- a jelenség teljes meg nem értésérõl, félreértésérõl árulkodik. A föld és vízfelszín elnyeli a hõenergiát, majd egy részét kisugározza, de ez utóbbi, infravörös sugárzás számára a légköri széndioxid gáz nem átjárható, a széndioxid visszasugározza azt a felszín felé. Tudtommal ez a dolog lényege, nem pedig, hogy maga a légkör mennyi tárolt hõenergiát tud "kiléptetni" a világûr felé. A levegõ sûrûsége és fajhõje is nagyon kicsi, a Nap sugárzó hõenergiáját fõképp nem a földi légkör, hanem az óceánok és a szárazföldek nyelik el és tárolják.
Másrészrõl alig hiszem, hogy egy ledoktorált, nemzetközileg jegyzett légkörfizikus ekkorát tévedjen. Igazán nem tudom, mit gondoljak.

Õ nem azt mondta, hogy a CO2 kibocsátásával nem kell foglalkozni, hanem azt, hogy más erõ miatt van a felmelegedés, és nem a CO2 kibocsátás miatt.
Mivel az abszorpció nem változott az évek során. Akkor egy kis fogalommagyarázás: Az anyagból kilépõ és az anyag felületére beesõ sugárzás erõsségének a hányadosa az abszorpció mértéke, amely egyrészt a közeg anyagi minõségétõl (összetétel, sûrûség, vastagság), másrészt az elnyelt sugárzás jellemzõitõl (hullámhossz, a részecskék fajtája, energiája) függ.

Vagyis. Hiába juttattunk ennyi CO2-õt a légkörbe nem változott annak sugárzás, és hõelnyelõ képessége. Ergo nem e miatt van a felmelegedés. Egy szóval nem mondta, azt hogy jó, hogy ennyi CO2-õt bocsátunk ki, csak nem ez felelõs a melegedést. Nem azt, mondta, hogy ne foglalkozzunk vele, égessük amíg csak van. A videóban volt egy olyan mondtad, hogy ezt a pénzt amit a globális felmelegedésre fordítanak lehetne arra fordítani, hogy a kémények füstjét megszûrjék. Akkor mirõl is beszélünk?

A széndioxid abban a koncentrációban, mely a légkörre jellemzõ, semmiféle egészségkárosodást nem okoz, még igen hosszas expozició mellett sem.
A széndioxiddal nem ez a baj, hanem, hogy csakugyan erõsíti az üvegház effektust. Azt kijelenteni, hogy a megnövekedett koncentráció semmiféle hatással sincs a Föld klímájára, ugyanolyan túlzó álláspont, mint a hokidiagram-rajzolóké, vagy azoké a "szakembereké", akik több méteres tengerszint emelkedést prognosztizáltak a jövõ századfordulóra és azt, hogy Magyarország éghajlata ekkorra melegebb lesz, mint most Szicíliáé.
A megnövekedett széndioxidgáz-tartalom a légkörben igenis melegedést kiváltó tényezõ. Azt ki lehet jelenteni, hogy ilyen koncentráció-emelkedés mellett a globális hõmérséklet emelkedése még jelentéktelen, azt is lehet állítani, hogy más tényezõk ezt a melegítõ hatást esetleg közömbösítik -egyet nem lehet: tudomást sem venni errõl az effektusról.
Most kezd kiderülni, hogy a globális felmelegedés a vártnál kisebb mértékû, a hõmérséklet emelkedése jelenleg megállt (Sõt, valószínû, hogy még általános lehûlés is elõfordulhat több-kevesebb ideig) Az is felmerült, hogy a melegedés talán mégsem 100%-ban antropogén.
Viszont az egyáltalán nincs bebizonyítva, hogy az ember által emittált üvegház gázok (fõként a széndioxid) semmi szerepet sem játszanak (játszottak) a felmelegedésben.
A széndioxid ilyen szempontból továbbra is veszélyes (de legalábbis gyanús) gáznak kell számítson. Felelõs tudós, politikus jelen helyzetben is az emisszió csökkentésének álláspontját kell, hogy képviselje.

Épp most nézegettem a 2013 évi abszolút maximum és abszolút minimum-hõmérséklet térképeket.
Azonnal eszembe jutott ez a hozzászólásod -tényleg a kontinentalitás (meridionalitás) erõsödése felé halad az éghajlatunk. Ilyen területi eloszlású abszolút minimumok, és fõleg maximumok(!) zonális klímakorszakban nem állhattak volna elõ.

Igazából semmi kivetnivaló nincs abban, ha kevesebb energiahordozót szeretnénk elégetni. Szerintem nem a CO2 csökkentése miatt lenne jó, hanem az ezernyi más, sokkal károsabb és mérgezõ anyag miatt (nem tudom, hogy a mostanában levél és gyomégetések évadján belélegzett füst mennyivel jobb a mindenhol elszórt szemétnél ).
Ha enyhébbek lennének a telek és kevesebb fûtõanyagot égetnénk máris csökkenne a CO2 kibocsátás.
Igaz, hogy a közlekedés már rosszabb a fûtésnél is. Az emberek azon rágódnak, hogy hogyan lehetne az egyéni cO2 kibocsátást csökkenteni (víz, fûtés,áram megtakarítás stb.) Ugyanakkor az ellen nem tesz senki, hogy minek kell milliárdnyi embernek naponta utazni (ingázás, hobbiautózás,motorozás,hajózás, kirándulgatás más országba,földrészre repülõvel,vonattal,luxusóceánjáróval és a tankokról meg bombázókról nem is beszéltem) sokezer km-t akár. Ha ésszerûbb lenne a termelés és nem szállítanánk iszonyú ember és anyagtömegeket ekkora távolságokba máris csökkenne (észrevehetõbben, mintha kevesebbet tévézünk) a környezetterhelés. Persze az életszínvonalat meg GDP-t nem spórolással lehet növelni, hanem pazarlással.

Ha kiöntenék egy zsák szemetet a házad elé, attól sem halnál meg, de gyanítom, hogy nem örülnél neki.

Már okosabb vagyok a Wikipédiából(tól). Valóban megfulladhatunk a CO2-tõl, ha a mostani 0,04 térfogatszázalék (ami 100 éve 0,03 % sem volt !...döbbent csend...) néhány, mondjuk 4-8 %-ra, vagyis 100-200 -szorosára nõne. Így járnak akik a must erjedésekor gyertya nélkül mennek a pincébe. Mindig úgy gondoltam, hogy nem a CO2-tõl fulladnak meg, hanem az oxigénhiánytól. Csak azt nem tudom, hogy a 21 % O2 mennyire csökken le a CO2-tõl, hogy az halálhoz vezet. Tudtommal a szénsavas italok és sörök buboréka is CO2. Vajon ezek gyakori fogyasztása is CO2 mérgezést, súlyosabb esetben halált okoz ( esetleg májáttéttel) ?

A CO2 mérgezés nekem új, emlékeim a CO mérgezõ voltáról meg nagyon sok mérgezõ (ózon,kén-dioxid meg metán...?) gázról már hallottam. Megint egy kis korepra szorulok (gugli). Tényleg elgondolkodtató, hogyha 400 ppm-tõl mondjuk már mérgezettek vagyunk, miért a globális (talán) felmelegedéstõl rettegünk. Még szerencse, hogy még nem sikerült az erdõket teljesen kivágnunk, így van aki a javát megkajálja. Bár azt hallottam valaha, hogy az õceánok elnyelik, talán ezért élünk még ?
Bár lehet, hogy agyamra ment a CO2 méreg, ezért írtam le oly sokszor, hogy milyen jó a GM, hisz nem szenvedünk ICE-kórtól.

Miért ne lenne azonosítható? Az ember által kibocsátott szén-dioxid pont ugyanolyan szemét, mint egy eldobott petpalack. Ha kevesebbet bocsátunk ki, akkor kevésbé károsodik a környezet, a természet. Persze minden viszonyítás kérdése, hiszen a tölgyfának jó, ha CO2-t szív be, neked már kevésbé. És persze az is triviális, hogy nemcsak ennek kellene elõtérben lennie környezetvédelmi szempontból, sõt, ennél szinte csak lényegesebb problémák vannak (az új elmélet szerint ugyebár). De azt mondani, hogy "jól van, az idõjárásra nincs hatással, akkor hadd szóljon, adjunk neki, toljuk bele a levegõbe, amíg több nem lesz, mint az oxigén", szintén nem egy pozitív hozzáállás. Hozzáteszem ez egy saját vélemény, másnak meg más.

Így van, Miskolczi legalább annyira szélsõségesen képviseli saját teóriáit mint akik az ellenkezõét mondják. Õk vannak többen. Egy dolog azonban egyik oldanak sem jut eszébe, legalábbis nem annyira mint kéne, miszerint az ingadozások várhatóan tovább fognak folytatódni. Itt a lényeg ebben áll, hisz a klíma és az idõjárás változik, hisz ez a dolga.
Az ingadozások mértéke és negatív avagy pozitív visszacsatolása a lényeg. Ha kialakul egy általam extra kontinentális idõszaknak nevezett idõjárási viszony mint pl a legkeményebben elõfordult kb 1850 és 1900 között, ebben is az 1860-as és kiemelve az 1880-as évek akkor az egész felépített elõrejelzés hatalmasat fog bukni. Mivel egyikbe sem illik bele. Most az éghajlatunk pont az irányba megy. Igazából pont ezt nem veszik észre.
Abban nincs vita, hogy minél kevesebb szennyezõdés kerüljön a légkörbe, a vizekbe, a föld felszínére, és a talajba ezt kell elérni a többi lobbi és politika.

De a környezet védelme nem azonosítható a széndioxid kibocsátás csökkentésével. Pont ez a dogma kérdõjelezõdik meg ebben a történetben.

Nálam meg az alábbi rész verte ki a biztosítékot:

"Ha a fenti állításom igaz, akkor nyilvánvaló a széndioxid kibocsátás csökkentésére kifejtett nemzetközi és hazai erõfeszítések teljes értelmetlensége."

Ha egy tudós ember szerint a környezetvédelem értelmetlen, az nem jó. Mert abban szerintem mindannyian egyetértünk, hogy akár van hatása az idõjárásra, akár nincs, normálisnak semmiképp nem nevezhetjük az ember által természetbe pöfékelt gázmennyiséget. Az más kérdés, hogy ennek felfogásához miért van szükségünk álelméletekre.

Egy beszédes cikk a történetrõl: Link
Az utolsó bekezdés ütõs.
Csodálkozom, hogy még él ez az ember és nem ütötte el véletlenül egy autó.

Link

A forrás milyenségét most ne nézzétek, de valami hasonló dolog van itt is leírva.

A januári Metnet találkozóra el kéne hívni. Szerintem nem aludna be senki az elõadás alatt...

Miskolczi Ferencrõl van szó, aki a NASA-nál volt légkörfizikus, akinek a kutatásait aztán vizsgálta többek között az MTA is.

A Multanovszkij-féle, hozzávetõleg 20 éves zonális illetve meridionális cirkulációs korszakok kialakulása vajon mitõl függ elsõsorban? A besugárzás ingadozásától, vagy a tengerfelszín hõmérsékleti változékonyságától? Én az utóbbira tippelek. Vélemények?

Majd elválik. Írtam neki, a válaszból majd valamit csak ki tudok hámozni, ha válaszol.
Bár regényrõl van szó és az illetõ bevallottan ebbõl (is) él, a kuglikum szemébe mondta, hogy a NASA-tól kiebrudalt egyén valós és az is, akit ráállított az MTA. Bár személyesen nem ismerem, a benyomásom az, hogy nem kamu a dolog.

Tehat akkor ezt addig tekinthetjuk kamunak is. Akarcsak az ismeros ismerosenek (aki mellesleg mindig valami professzor, hab. prof stb)az eltitkolt feherhazi jelenteset a 101% hatasfoku hidrogen cellarol, akit a gonosz olajlobbi ellehetetlenitett.

A könyvbemutató összefoglalója:
Link

Nem tudom, majd megpróbálom kiszedni belõle.

Ki az a magyar professzor?

Podmaniczky Szilárd Klímadogma c. könyvének mai bemutatóján hangzott el, hogy a NASA-tól kirakták azt a magyar professzort, aki a dogmát cáfoló kutatási eredményeket tett le az asztalra. Miután hazajött, az MTA külön embert állított rá, hogy hiteltelenítse az illetõ eredményeit. Tehát az MTA is keményen politikai szervezet.

Én is gratulálok a példamutató íráshoz.
Kár, hogy az ilyen gondolatok nem mennek ki a köztudatba, pedig nagyon igazak.

Ferri: az ember hajlamos a naptvékenység XX. századi maximumát "gyanúsítani" -a légkörfizikai mechanizmus is adott lenne (erõsebb, kiterjedtebb térítõi AC-k -több "munició" a coriolis erõnek - nagyobb nyugatiáramlás hajlam, nagyobb atlanti befolyás)
Aztán lehet, valami másról van szó. Vélemények?

Ennyi erõvel napra pontosan is megmondhatnák, mikor lépi át a sokévi átlaghõmérséklet azt a bizonyos küszöböt

Na ekkora hülyeséget még nem olvastam. Én meg azt mondom, hogy 2073.... És hogy jött ki a Buukaresti 2054? Budapest 2056 Pozsony 2055? Nem baj legalább mi tovább húzzuk...

Itt is van egy jó hosszútávú prognózis:
Link
"Athénban 2041-ben, Rómában 2044-ben, New Yorkban és Washingtonban 2047-ben, Los Angelesben 2048-ban, San Franciscóban 2049-ben következhet be az éghajlati fordulópont". Milyen szép pontos számok

Valóban, nagyszerû!
Elsikkadtam felette, komoly munka, köszönjük és gratulálunk!

Gratulálok, lenyûgözõ ez az index, igazán szép munka!! Nem szeretnék a lecsóba csapni, de rohadtul mindegy hogy colban, yardban, vagy akóban mérünk, a lényeg az index! Aki ezt nem látja az nem is igazán akarja látni. Ezúton gratulálok , és további eredményes munkát kívánok neked, Lásznak, hidegségnek a múlt idõjárási adatainak felderítésében! A múlt alapos ismerete nélkül hogyan is alkothatnánk reális képet a jelenrõl, illetve hogyan lehet megalapozott egy több, sok éves prognózis.

Megyünk és rakunk, nem gond:-)

És az Attacama sivataggal mi lesz?

Oda is kéne pár logger.

Ha bevesztek, akkor én is mennék.

Mikor indulunk?:-)

Az egyik nagy álmom, hogy megmásszam a Kilimandzsárót, úgyhogy ezzel nem lenne gond!.

De ott fel kell másznia a Kilimandzsáró tetejére, ha havat akarsz látni

Jah, de pl. idén a tavasz szinte folytatása volt a télnek, szóval inkább ahhoz tartozott, mint a most decemberben kezdõdõ télhez, na de mégiscsak akkor indul a természet; ráadásul a december meg sokszor az õsz folytatása, ááánemjóezsehogyhülyetermészetköltözzünkelazegyenlítõreámen.

És a meteorológiában még hülyébb helyzet alakul ki, mert az éves középhõmérséklet két egymástól független tél adata befolyásolja Január és február, majd a következõ tél decembere