Hydroinfo

A Fekete-Körös nagyon durván árad. Íme egy állomás: Link

A Hydroinfon a grafikonokon ott vannak. Beleértve a külföldieket is (egy-két kivétellel). Link

A Tisza Naménynál 267cm/24h

Nem tudja valaki, hogy hol lehetne megnézni hogy egy adott vízmércénél mi az a vízmagasság, amelytõl számítva elrendelik a fokozatokat? Gondolok itt a magyarországi adatokra. Esetleg ha ukrán vagy román adatok is rendelkezésre állnak valahol a neten az is jó lenne.

Szerencsére a nagy árhullám elkerüli a Felsõ-Tiszát hiszen a jelentõsebb csapadék délebbre alakult ki végül, így a Körösök kapták a nagyját, de azért a Szamos árad rendesen, már az I. fokot meghaladta Tunyogmatolcsnál és még ezután jön a mai esõk árhulláma.

Nem az elsõ eset, hogy árvízkor szemetes a folyó az illegális (ártéri) hulladéklerakók. Ukrajnában ez bevett gyakorlat. A folyó úgyis elviszi

Link
Ilyen feirat volt a palackon.

Jesszusatyaúristen! Felelõs(ök)? 5 év szigorított magánzárka!

Ördög és pokol!!
Nem olvasgattam régen ezt a fórumot! Mi ez a sok ganyé ami a keleti folyóinkon úszik? Honnan jött ez a sok trutymó?

Igy nézett ki a Bodrog 2009-12-26.-án, egész délelõtt ömlött a szemét a Tiszába Tokajnál.

A Tisza és a Szamos vízgyûjtõjén ma estétõl holnap délelõttig kiadós esõk várhatóak, aztán Szilveszter éjjele Újév hajnalától megint egy nagyobb adag esõ valószínû a magasabb helyeken is. Link [esõ]

A megáradt Zagyva Jánoshidánál: Link Link

Újabb frissítés, mai képek: Link Reggel 319cm volt a vízállás (I. fok 300cm-tõl). Ilyet még nem láttam. Volt olyan hogy kilépett a medrébõl, de hogy "faltól-falig", tehát az árteret teljesen ellepve folyjon... Hihetetlen... Sokan jönnek és nézik meg, a gáton is sokakkal találkoztam. No igen, nem mindennapi látvány. 4 videó: Link (18Mb!) A 3. és 4.-hez: egy belvíz ellen védõ zsilipen visszafelé folyik a víz, a 4. videó már a töltés város felõli oldalát mutatja. Ha még pár napig maradna ez a vízállás érdekes helyzet alakulna ki, bár a város így is védve van, de a víz nem lenne túl jó helyen, éppen ott ahonnan ugye elvileg el kellene vezetni azt. Ráadásul nem messze innen a vízmûnek is van egy telepe.

A Sajó Szirmabesenyõ és Miskolc között:Link Link

Árad a Laskó is. A patak Mezõtárkánynál:
Link
Ugyanõ Augusztusban:
Link

Nos, meg sem lepõdöm hogy tegnapi kijelentésem, miszerint errefelé már nem kell emelkedésre számítani, teljes mértékben hamisnak bizonyult. Íme: Link Igen gyorsan emelkedik(/emelkedett?) a vízszint, az ártérben biciklizve, több helyen megállva látni lehetett a fûben ahogyan folyik kifelé.
(Az ártéri biciklizés végén elértem egy olyan szakaszhoz ahol a víz teljesen elöntötte azt, csak a gátra tudtam volna felmenni, azt viszont sûrû cserjesor választotta el tõlem. Így hát csak elõre mehettem (vagy vissza... na persze... :-) ). Ott viszont ugye víz... De gondoltam nem lehet az olyan mély, bicikli bírja, én meg elég magasan vagyok... Aha... :-) Az elején még be is jött az 5cm, aztán hirtelen mélyülni kezdett, egy 20cm-es szakaszon megálltam... ...nem kellett volna. :-) Jó volt cipõben gázolni 20m-t, ráadásul nyakig saras is lettem... De hát ez van, holnap bakancsban megyek. :-) [oké tudom, ma is abban kellett volna, de fürdés nem volt benne a tervben. :-)]
Link

Tiszabecs-Vásárosnamény között I.fokú az árvízvédelmi készültség. A zsilipek lezárása miatt a Beregben és Felsõ-Szabolcsban I. illetve II. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el.

Délután leszaladtam az Ipolyra. Itt már bõ 30-40cm-t apadt, a legalsó szakaszon lehet még szerintem emelkedésre számítani. Képek: Link "Segítség": a 3. kép felsõ képén baloldalon lévõ havas ág-bog az alatta lévõ képen látható, vízbõl kiálló faágakkal azonos...! A 4. képen lévõ havas képen a jobb felsõ sarokban látható az a fa, ahonnan a jobboldali képeket illetve a videót készítettem... Link
szerk.: a hülye megfogalmazásért bocs... :-)

Áthelyezve innen: Társalgó (#211414 - 2009-12-26 14:48:12)

Köszönöm a választ!
Új információkat mindig szívesen olvasok a témáról.

Áthelyezve innen: Társalgó (#211413 - 2009-12-26 14:19:14)

Sajó,Tarna,Bodrog,Bódva folyók helyzete: Link

Áthelyezve innen: Társalgó (#211412 - 2009-12-26 14:14:21)

Szécsénytõl pár km-re É-ra folyik az Ipoly,így innen nem látni hogy hol "tart", de a város szélén van egy nagy ártér amely a 22-es fõút közvetlen közelében van (ez az út visz Balassagyarmatra) és állítólag a víz már majdnem az úton van,amely nem mindennapi... Apa most ment dolgozni, Õ többet fog tudni mondani,mert a vonat az ártér közepén halad át és ha elönti a síneket a víz,akkor nem tudnak Ipolytarnócig menni,csak Szécsényig. De tarnócon már több embert is ki kellett telepíteni a házukból,szal valószínû hogy elég magas a vízállás.

Áthelyezve innen: Társalgó (#211411 - 2009-12-26 14:04:1

Szia!

Mekkorára duzzadt az Ipoly a lakóhelyeden?

Friss hírek az ár/belvíz sújtotta területekrõl!:Link

Ipolytarnócnál az éjjel ki is lépett az Ipoly, 8 házból kellett a lakókat kitelepíteni. 4 házat teljesen körbevett a víz, 4-nek a kertjében folyik.

Megindultak a felvidéki folyók is, Szlovákiában a harmadfokú készültségi szint felett vannak a vízszintek a besztercebányai (Rima, Murány, Garam folyók) és a kassai (Olsva, Ronyva, Ung) régióban. A tetõzés a felsõ szakaszokon többnyire már megtörtént, az alsó szakaszok intenzíven áradnak.
Az árhullámok miatt itthon a Sajón, Ipolyon, Hernádon, Bodrogon lehet felkészülni magas vízállásokra, készültségre.

Azért az elsõ sem volt olyan kicsi. Szerencse, hogy igen alacsony vízállásra érkezett. Tivadarnál 395cm-t emelkedett 24óra alatt.

Az elsõ kis árhullám már levonulóban a Felsõ-Tiszán, semmi veszélyt nem jelent. Közben elindult már egy második is Kárpátalján, az intenzitására jellemzõ, hogy Técsõnél 4 óra leforgása alatt közel 1 métert áradt a folyó.

Egy kisebb árhullám elindult a Tiszán, ma pl. gyenge 59 mm esõ esett Királymezõn, mégis árvízveszélytõl nem tartok mivel a nagy magasságokban nem lesz meleg hosszú távon, viszont belvízvédelmi készültség mér bekövetkezhet szerintem.

A 90-es években volt szerencsém néhány tiszai jeges árvizet, illetve jégzajlást figyelemmel kísérni.
Az ártérben, a vastagabb fák között fennakadtak a jégtáblák, a vékonyabb fákat derékban metszették el. Az ár levonulása után, de még kellõen hideg idõben a jég sokszor másfél-két méteres magasságban "lebegett", odafagyva a fák törzséhez, földöntúli látványt nyújtva. A dombrádi kompot nem tudták a hirtelen zajlás elõl a patra menteni, de aztán többet használni sem.
El lehet képzelni a folyószabályozás elõtti állapotokat...
A bodrogközi falvak például ezért települtek a hordalékhátakra. Azonban még így is sokszor elõfordult, hogy az áradó folyó vize körülzárta, s ezzel sokszor hetekre elvágta a külvilágtól az embereket.
A folyószabályozások révén sok probléma megoldódott, de az ember korántsem érezheti magát biztonságban a természet eme kegyetlen csapásaitól.

Érdekes ellentét ez, de megszokott jelenség. Az alsószakasz ill. a felsõszakasz-jellegû folyók eltérõ viselkedése, mely nem csak a jégképzõdéskor figyelhetõ meg, hanem pl. hirtelen árvizek esetén.
Az általad említett természetes befolyásoló tényezõkön kívül jelentõs szerepe van még a jégállapotok alakításában a meder vonalának, a kanyarulatok élességének, ívének is.
Itt Link látható, hogy a középszakaszon felváltva van parti jég ill. állójég. Az úszó, gyorsan növekvõ, vastagodó jégtáblák a 20-i zord éjjelen több szakaszon egy idõben érték el a kritikus borítási értéket, így egy-egy nagyobb, szûk kanyarulat, de fõként a hídpillérek könnyedén megakasztották a jég levonulását.
Az is ennek köszönhetõ, hogy a folyón Gyõr belterületén alakult ki csak egymásra torlódott állójég, hiszen a torkolat elõtti 2-3 kanyar igencsak éles, míg "feljebb" hosszú szakaszon egyenes vagy enyhe ívû mederben folyik, ahol kevés a jeget torlasztó akadály.

Ilyen módon el lehet képzelni, milyen árvízveszélyes, a lakosságra nézve is fenyegetõ jégállapotok jellemzhették a Rábát 120 évvel ezelõttig, amikor a folyó Gyõr-Rábapatona közötti szakaszának számtalan, csaknem "omega"-alakú kanyarulát átmetszették, a malomgátakat, árkokat megszüntetve (ma e zsilipekkel lezárt morotvák kiválóan használhatók korcsolyázásra, pl. Gyõrtõl a régi meder vonalán egész Gyirmótig lehet hasítani a jeget..). Az átvágásokig viszont a jegesárak "kényük-kedvük" szerint rombolhattak, olvadás idején egész partszakaszokat tarolt le a levonuló jégmezõ.

A Rábával kapcsolatban érdemes megemlíteni a felsõbb szakaszok állapotát is, csupán az összehasonlítás kedvéért.
A Hydroinfo mai adatai szerint míg a nagyjából Szentgotthárd - Sárvár közötti szakaszon 2-3 cm vastagságú parti jég képzõdött, addig az alsóbb szakaszokon már a 3-5 cm-es, megszakításokkal álló jég, illetve 10%-os jégzajlás is megfigyelhetõ.
Beállt, illetve torlódott jég - nyilván az alsó szakasz lelassult folyásának és a jelentõs mínuszoknak köszönhetõen - csak 1,7 fkm-tõl "lefelé" észlelhetõ.
Mindez az elmúlt napok hõmérsélkleti adataival összevetve érdekes képet fest a folyóról.
A felsõ szakaszokon nem volt ritka a -20 fok, de a gyorsabb áramlás megakadályozta az intenzív jégképzõdést. Viszont az alsóbb szakasz "enyhébb" idõjárása ellenére, a lelassult folyás eredményeként fotózhattál Te feltorlódott jeget a Rábán.
Érdemes a mostani enyhülést nyomon követni az elkövetkezõ napokban.

Szívesen, nálam ez (is) szakmai ártalom.
A "tavalyi" jég idén január 10-én állt be, de az sem volt túl hosszú életû, a jan. 20. környékén beköszöntõ enyheség hamar elvitte. Ezúttal 5-6 nap alatt kialakult az állójég, amiben nagy szerepe volt a tegnapelõtti -15°C alatti szélcsendes, derült éjszakának.

Köszönjük a képes beszámolót Dávid! Ez a mostani állapot nem lesz hosszú életû. A Tavalyi azért tovább tartott. Persze hol van még a tél vége!

Rába, Gyõr, 2009.december 19. 15h

december 21. 13h

(1996. dec.30.: Link )

A tegnapi -10°C közeli Tközép és az éjszakai -18°C hatására beállt a Rába Gyõrnél, ahogyan az a 19-i jégállapotok után várható volt. A folyó belterületi szakaszán a jégtáblák ezúttal 2 helyen akadtak meg, torlódtak fel, és fagytak össze: a torkolat elõtti kanyarban és a Petõfi híd alatt.

Rába 1,9 fkm - 1,7fkm: összefüggõ állójég, 6cm
Rába 1,7 fkm - 0,7fkm: TORLÓDOTT állójég, 40cm (Petõfi híd és a vasúti híd között: Link Link )
Rába 0,7fkm - 0,3fkm: 1/2 szélességben álló jég, 5cm
Rába 0,3fkm - 0fkm TORLÓDOTT állójég, 25cm

Hat napja jelent meg az igazi téli hideg térségünkben, és a fokozatosan erõsödõ fagy hatására jegesedésnek indultak a folyóink.
A Hydronifo ma reggeli adatai szerint a Duna és a Tisza szinte teljesen jégmentes, csak néhol alakult ki parti jég. A következõ 2 nap zord hidege miatt a Tiszán várható a zajlás megindulása.

A Rábán reggel még csak 10%-os zajlást észleltek Gyõrnél, délutánra ez erõsödött, a Petõfi híd szelvényében 40-60%-ban borították úszó jégtáblák a folyót. Jól megfigyelhetõ volt az intenzív jégképzõdés, a táblák közötti jégmentes vizen medúzaszerûen áttetszõ, kása-állagú alakzatok úsztak, melyek a megszületõ jégtáblák kezdeti formái.
Néhány fénykép: Link Link Link
Itt látható, amint a kásás, tejfelszerû jegesedõ víz ráragad a táblák széleire, ahol gyorsan hozzáfagy, így növelve annak felületét, vastagságát: Link
A zajlás erõsségébõl és a várható hõmérsékletekbõl következtetve, holnap jó eséllyel beállhat a Rába Gyõrnél. Ehhez az kell, hogy a Kettõs-híd feletti szûk kanyarnál (a szokásos helyen) megakadjanak a táblák.

Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el Felsõ-Szabolcsban.

A Körösvidéki KÖRKÖVIZIG területén területi átlagban 103 mm esõ esett november 1-11 között.
Az eloszlásról térkép, és a belvízhelyzet leírása: Link

Egy rövid film a tarpai gátszakadásról Link

Egy kis áthozatal a Társalgóból;
Coontac:
No végeztünk a mûszakkal, nem volt rövid. 6-kor keltem, most értem haza. Kömpöcön voltunk terepgyakorlaton, és a vártakkal ellentétben igen sok szó esett a meteorológiáról, hidrológiáról, azon belül hidrogeológiáról.
Egy elsõrendû mûszerkert is található az állomáson, töltöttünk észlelõi lapot, no nem túl komolyat, de alapadatokat azért megmértünk. Hõmérséklet, minimum-maximum hõmérõ, Hellman-csapadékmérõ, ombrográf, láttam élõben Campbell-Stokes napfénytartammérõt, talajhõmérõket 5-10-20-50-100-150 cm mélységben (150 cm mélyen 16,3 fok volt, ha jól emlékszem), párolgásmérõ kádat, hõmérõházikót, lizimétert, menzúrát, vízhõmérõt, egy WMR-900-as WS-t, és még ki tudja, mi nem jutott eszembe. Jó érzés volt látni, hogy ami a többieknek még teljesen ismeretlen volt, nagyon sok minden, addig én már jó részükrõl hallottam nevet.
Ja és egy kis reklámot is csináltam, mert szó volt a felhõosztályozásról, és a gyakorlatvezetõnk a met.hu-t ajánlotta, én pedig szóltam, hogy van ám egy felhõatlasz a metneten is.
Összességében jó volt látni közvetlen közelrõl a mûszereket, jórészüket ki is próbálni.
------------

Igen, a VITUKI-nál voltunk, nagy élmény marad, Somoskövi tanár úrnál.
Az egyik legmegdöbbentõbb számomra a kiskunsági homokos talaj. Eleddig csak tankönyvekben láttam ilyet, de most élõben megtapasztalni...nekem békési embernek nagyon furcsa látvány volt. Homok homok hátán, komolyan, lenyûgözött.

BuBu:
Tõlünk 11 km.-re keletre fekszik Kömpöc község, régen 15-20 éve jártam ki,vártam a boltost, aki másod-fõállásban a határban lévõ Vituki(vízgazd-talajtani) bázison dolgozott, ma Polgármester.

Azért a Túron lehet I. fok.

Viszont a csapadék most már a vízgyûjtõ elég nagy részén, pár száz méteres magasság felett megmaradó hó formájában hullik. Mire ez elolvad és bejut a folyókba, addig az alacsonyabb részek esõje (azaz csak a csapadék egy része) által okozott elsõ árhullám valószínûleg már levonul. Azt se feledjük, hogy az eddigi száraz idõszak az elmúlt hetekben már rekordalacsony vízállásokhoz vezetett, így van honnan emelkedniük a folyóknak. Mindezek miatt én a nagyobb folyókon nem számítanék készültségi szinthez közeli árvízre.

Most nézem, hogy a vízügy is csak kisebb árhullámot vár: Link

Azt hiszem jelentõs árhullám indulhat el a Tiszán és mellékfolyóin. A Nyírségben tisztes mennyiségû csapadék jött le eddig.

Most szándékosan nem is írtam a Dunát, mert ott csak a múlt hét végén kezdõdött meg a tartós apadás. A Tiszával ellentétben a Dunán egészen szeptember közepéig ismétlõdõ árhullámok vonultak le, különösen a Rába volt "mozgékony formában", a gyirmóti szivattyútelepi gátõr elmondása szerint 20 éve nem volt ilyen sok árhullám a Rábán. De most már az Alpokban sem esik, megnyugodott a vízjárás, és lassan eljõ az õszi kisvizek ideje.

Kicsit pontosítalak, a Balaton átlag vízállása 76cm.(Te a ma reggeli Siófoki vízállást írtad, mellesleg tegnapreggel az is 76cm volt. )

Link 4 centire van Szolnok a rekordalacsony vízállástól,ami -279 cm volt 2003.augusztus 21-én.
Akkor azonban az októberi esõzésekig néhány nap kivételével végig -270 cm körül volt a Tisza Szolnoknál.

Akkor itt a tónál, mi elégedettek lehetünk a Balaton 78 cm-es vízállásával.

A Duna is meglehetõsen alacsony, Nagybajcsnál az utolsó méréskor 64 cm volt a vízállás, utoljára valamikor január-február környékén volt ilyen alacsony emlékeim szerint, bár lehet, hogy még tavaly.

A Tiszán több, mint 6 éve nem tapasztalt alacsony vízjárás van.
A kiskörei -320cm 1% alatti mederteltséget jelent, vagyis vízszint a korábbi minimumrekord alatt van: Link
A vízügyi archívum szerint utoljára 2003.augusztusában fordultak elõ hasonlóan alacsony vízszintek, sõt, akkor mérték a folyó jelentõs szakaszán a minimumrekordokat, amiket egyre jobban megközelítenek a mostani értékek.
Kisköre mellett Szolnokon is csak 10 centi hiányzik a rekordhoz, de a felsõ szakaszon is röpködnek a -200-300-as szintek.

Attól függ, mit nevezünk Amazonasnak. Link

Nem sokat értek a hidrológiához,nem is tartom életbevágóan fontosnak a folyóeredet dolgot.Véleményem azért van:minden folyó sok sok ágból ered,illetve gyakran 2 vagy több nagy folyó egyesül(Mississipi-Missouri,Fehér- és Kék-Nílus,Tisza és Szamos stb.).Ha két csermely vagy folyam egyesül,a találkozás feletti szakasz elnevezése- melyik a fõfolyó folytatása? - néha egyszerû(pl. Duna és Tisza),máskor a helyi lakosok sem biztos,hogy jól tudják.A helyi lakosság,amikor az elnevezését megadta egy folyónak,nem biztos hogy jól járt el.Ha így lenne nem lenne vita a folyók hosszáról és eredetérõl.
Gondolom a hosszabb ág lenne mindig a fõfolyó a kettõ közül,de lehet,hogy a magasabb vízhozamút kell annak tekinteni(vagy a nagyobb vízgyûjtõjût?Ezt honnét tudnák az indiánok mûholdak nélkül pl.az Andokban?).Ha a kettõ(három) egybeesik nincs is gond.De ha nem...?