Kérdések és válaszok

Esetleg írd be az éghajlati napló szöveges részébe, hogy "nyomnyi csapadék". Amennyiben nem mérhetõ...

Természetesen. Amennyiben néhány vagy egy-két hópelyhet észlelünk, akkor is. Ha bármilyen csapadékforma lejut a földfelszinre, fontos információul szolgál. Legyen nagyon szép napod!

Lenne egy olyan kérdésem, hogyha szemcsés hó esik, de nagyon apró, és nem mérhetõ mennyiségben, akkor azt is be kell írni mint havazást az éghajlati naplóba?

Sziasztok!
Már régóta vártam egy ködpárnás, stratuszos helyzetre. Ilyenkor mindig felmegyünk a magasabb hegycsúcsainkra,nagyon jó fentrõl szemlélni a hullámzó "paplant" a ragyogó napsütésben.
Viszont most még a Kékes is a ködrétegbe került.
Szerintetek holnap lejjebb húzódhat 850-900 m-re a stratus? Nagyon szeretnénk napsütésben egy jót kirándulni, fotózni holnap.
Köszi elõre is a válaszokat!

Úgy tudom, hogy 0, azaz szélcsend.

0,5 m/s-tól megy az 1 m/s....

Ha pl 0,4m/s a szélsebesség, akkor 0 vagy 1 megy a synopba?

Ezt is megértettem Kösz!

Ciklonok-anticiklonok közötti hatarra gondolsz?

A felszinen a tengszerinti legnyomas izovonalaival (izobarok) szokas az idojarasi kepzodmenyeket "megjeleniteni". Nem igazan rendelheto pontos hatar a ciklonok, anticiklonok köze´, de altalban az 1020-as vagy 1015-ös izobar "jol" elvalasztja oket.
Adott helyzetben kijelölhetöek az adott területen a lokalis legnyomas minimumok es maximumok, es az izobarok görbülete ezek körül jol mutatja a lokalis minimumhoz (ciklon) ill. a lokalis maximumhoz (anticiklon) tartozo területeket.

Oké, Köszönöm!
Ebbõl azt hiszem sok mindent megértettem. És a kettõ kötött mennyi a határ? Ha van egyáltalán.

Nem kötelessege annak delre kime´lyülnie. Ez csak egy verzio a sok közül. egy olyan verzio, ami altal megszüntetheto lenne - ha csak egy idore is... az Europa közepso resze feletti anticiklon uralom.

Ha magasabb szinteket nezel, pl. az 500 hPa-os szintet, akkor ott teknoket (ahol alacsonyabban van az adott nyomasszint) illetve gerinceket (ahol magasabban van az adott nyomasszint) lathatsz. Ezek a teknok, ill gerincek különbözö tengelyüek lehetnek, mozoghatnak nyugatrol kelet fele vagy retograd modon forditva es különbözö mertekben terjedhetnek ki eszek fele (gerinc) ill. del fele´(tekno).

Most epp azt lathatjuk a közeptavu modelleken, hogy egy markans teknö melyülhetne ki eszekrol del fele´ valahol a kontinens közepsö resze felett, es kiszoritana az ebben a tersegben mar hetek (honapok?) ota meg-megujulo gerincet, s vele együtt az anticiklont is az alacsonyabb szinteken.

Sziasztok!
Mostanában az Mt.-ben illetve az Hosszútávúban sokat olvasom, hogy egy ciklonnak kellene áttörnie a Fölöttünk elhelyezkedõ Ac.-t. Na most, annak a "megváltó" ciklonnak miért kötelessége Közép-Európa felé jönni? Ha egyszerûen Észak felé sincs anticiklon meg Kelet felé sem akkor miért jön "le"?Mi kötelezi?

Nincs mit

Nagyon köszönöm! Alkalomadtán megpróbálom. Szép napot kivánok!

Szélcsend + adni kell egy irányt. Pl. Szélcsend észak.

Köszönöm a gyors választ. Nincs semmi gond. A problémát korábban úgy oldottam meg, hogy legalább a "wind" szócska szerepelt a szélcsend jele helyett. Azonban a levegõ soha sincs teljes nyugalomban, éppen ezért irányadóként a kémények füstjét (függõleges emelkedés után egy adott magasságban valamerre mindig eldõlni/elhajolni látszik), illetve a ködszemcsék uralkodó mozgását véve figyelembe alapos mérlegelés után dönteni fogok a (legkevesebb) gyenge légmozgás irányáról.

A szélcsend ikon sajnos az észlelési naplóban és az elõrejelzõi felületen sem mûködik.

Szép napot kivánok mindenkinek!
Jönnek a szélcsendes idõszakok. Kérdésem: mit, milyen mûvelete(ke)t kell tennem, hogy a megfigyelés-ablakban a két kis koncentrikus kör jele megjelenjen? Ez mindeddig nem sikerült. (Ha nincs felhõ vagy egyéb jelentõsebb idõjárási esemény, az egyszerû megfigyelési felületet használom - ez ritkábban fordul elõ -, gyakrabban alkalmazom a bõvitett észlelõi felületet.) A választ elõre nagyon megköszönöm.

A Réthly könyvben is van olyan epizód, hogy farsangi mulatságot rendeztek Velencében (Italia) a jég hátán. Itt akkor a ló szarva lefagyott, szerintem...Voltak olyan telek, amikor az idõsebb gyümölcsfák kifagytak...No nem az import ki tudja milyen fajták, hanem az akkori akklimatizálódott, bizonyított, sok - sok évtizedig élõ fajták.

Így van, a X.sz. körül az interglaciális (amikben hosszú 10 ezer év körüli meleg-periódusok és rövidebb 1-2 ezer éves hideg-periódusok ágyazódnak be) egyik hideg-periódusa ért véget, a kis-jégkorszak és a XVII-XIX.sz. közötti brutális telei "csak" az interglaciális meleg-periódusának kisebb hideg-ingadozásait mutatták.

Az ezres évek környékén gyakran érkeztek olyan telekrõl leírások, amikor az Isztriai-félszigetrõl száraz lábbal kelek át az Appennin-félszigetre. A 17-18. századi brutális teleken ""csak"" part menti jég volt.

Így van, igen, elnézést!
Igen-igen rohanós a napom eddig, nem volt nehéz félregépelni.

Gondolom, elírás lehetett: 1076/77-rõl van szó szerintem.

Az 1000 éves spektrumot nézve az 1076/97-es canossa és az 1607/08-a nagy tél is benne van a palikban.

Mérések kezdete óta szerintem az 1879-es december:
Szolnok: -11,8°C
Losonc: -15,9°C (Igaz, nem a mai Magyarország területén van, de a határtól nem túl messze.)
Szécsény közelében, de a mai országhatárainkon túl (településnevet nem tudok): -13,7°C
Ha a mérések elõtti idõkre is visszanézünk, akkor én az 1709-es januárt tenném az elsõ helyre, úgy zusammen talán az elmúlt 1000 év leghidegebb hónapjának.

Sajnos (eddig) csak 1900-ig tudtam visszahatolni az idõ mélységében és így a -9,4°C-os január viszi a prímet 1942-ben.

Amirõl én tudok: -11,6°C (1893 január) Nyíregyháza, valamint -10,7°C (1879 december) szintén ugyanitt.
Szerintem ennél (sokkal?) alacsonyabb értéket kell keresni országos rekordért. Feltehetõleg az ország ÉK-i csücskében vagy az Északi-középhegységben, esetleg az attól északra fekvõ medencékben, félmedencékben kell keresni egy olyan idõszakot, amikor az ÉK-rõl betörõ hideg levegõ tartós hótakaróval, hosszú ideig derült, anticiklonos idõvel párosult. Na ilyenbõl lesz rengeteg. Jó keresgélést.

A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû januárokra, talán az utóbbi érték a befutó.)

Hidegfront nélkül is lehet bármelyik szinten -10°C. A hidegfront lényege az, hogy a front mögött az egyes szinteken hidegebb levegõ érkezik. (az eddig ott lévõ levegõnél hidegebb)

Kezdem kapisgálni de lehet most butaságot fogok írni. Tehát ha jön egy ciklon és a jelenlegi 5370 méteren -20.5°C fok van. Ha jön egy hidegfront akár 1000-2000-3000 méteren is lehet körülbelül -10°C fok?

Itt vannak a szonda felszállási adatok.
Megtudod nézni, hogy mi tartozik egy-egy szinthez.
Link
Láthatod, hogy a térkép 500hPa-os szintet ad.
Budapesten ez éjfélkor 5370 méter volt és -20,5 fokot mért a szonda.
A másik fontos térkép a 850hPa-os szint, éjjel 1,6 fok volt 1618 méteren. Ezek a ciklonok, anticiklon idején mind-mind változik. Tehát az, hogy hány méteren van az adott légnyomási szint az bizony idõjárás függõ. Nem mindegy, hogy ciklon avagy anticiklon helyezkedik el épp a szonda felszállás idején egy adott térség felett.

Ezeket javaslom így elsõre: Link Link Link

Szép estét mindenkinek! Bocsánat, hogy megint segítséget kérek. Még elég kezdõ vagyok a térképek értelmezésében. Valaki el tudja nekem magyarázni, hogy mik azok a színek a térképen és a számok, meg a betûk? Köszönöm a segítséget elõre is.

"Csökkent látás füst (erdõtûz, gyári tûz, tarlótûz, stb. által) vagy vulkanikus hamu miatt. A látástávolság legfeljebb 5km lehet."

Jó reggelt mindenkinek! Szeretném megkérdezni, hogy mi az a füst által okozott légköri homály?

Köszi!

A csigagyárat más néven (tudományosan) Izlandi minimumnak nevezzük.
Európa idõjárását két állandó akciócentrum az Atlanti-óceán É-i részén elhelyezkedõ izlandi minimum és az
Azori-szigetek környékén lévõ azori maximum határozza meg.
Az észak-atlanti térségben az e két központ közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiensnek hívják)
nagysága határozza meg a légcirkulációt, az észak atlanti oszcillációt (North Atlantic
Oscillation - NAO), a mérsékeltövi nyugati szelek erõsségét.
Az izlandi minimum általában decemberben a legerõsebb. Általában júliusig gyengül, majd ismét erõsödésnek indul.
Remélem sikerült érthetõen megfogalmaznom!

Üdv: A levegõ harmatpontját így tudod kiszámolni: 100%- ból elveszed a jelenlegi páratartalmat, azt elosztod öttel és a kapott eredményt kivonod a jelenlegi hõmérsékletbõl! A másik kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni. Üdv: Picike

Sziasztok!
Két ismert adatból ki lehet számolni a Td-t? (T2m, Páratartalom) Ha igen hogyan?
Illetve milyen nem annyira bonyolult összefüggésekkel lehet még kiszámolni a Td-t?

És ha derült az ég éjszaka és nincs szél akkor kötelessége a T2m-nek elérni a harmatpontot illetve megközelítenie?

Én úgy tudom, hogy az a hely ahol a ciklonok úgymond sorjában, egy más után több "elkészül",kialakul. Ez általában az Atlanti térség ahová a hideg leszakad.
Aztán lehet, hogy nem az, én így tudom.

Szeretném megkérdezni, hogy mi az a már sokat elmelegett csigagyár ?

Köszönöm!

Total-Totals = Vertical Totals Index + Cross Totals Index

Vertical Totals Index = T850 - T500
Cross Totals Index = Td850 - T500

=>

Total-totals index = T850 + Td850 - 2*T500

Igazabol re´gen hasznalta´k inkabb, a "Cape-Cin elotti" idokben, amikor a radioszondas felszallasokbol nagyon egyszerü modon szerettek volna labilitasi indexeket meghatarozni.

Schichtdicke = re´teg vastagsag, 2 nyomasi szint közötti re´teg vastagsaga. Jelen esetben feljebb az 1000 es 500 hPa-os szint közötti re´teg, alatta pedig a 700 es 850 hPa-os szint közötti re´teg vastagsaganak elorejelzese lathato deka-méterben (m/10). Ez a re´tegvastagsag foleg az adott re´teg homersekleti viszonyaitol függ (kisebb mertekben a nedvessegtol is), igy ara´nyosnak tekintheto az adott reteg atlagos homersekletevel az adott pontban. Igazabol a 850 es 1000 hPa-os reteg vastagsaga kellene ide (RT 850/1000)

A TT-rol majd egy masik szakerto nyilatkozik. Röviden: az is egy labilitasi index, mint az LI

Szeretném megkérdezni egy szakértõtõl, hogy ezen a grafikonon
Link
mit jelent az alsó három érték?
A két darab "schichtdicke" vonalra gondolok fõleg.
Az legalsó Lifted Index-et tudom, hogy a zivatarokhoz kötõdik, itt csak arra lennék kíváncsi, hogy mit jelent a total-totals? Miért van vonal és oszlop diagramm is például itt:
Link
Köszönöm, ha valaki válaszol!

Neked is! Idézet a Metnet fejlesztések, információk c. fórum fejlécébõl:

"INFORMÁCIÓ!

A bõvített észlelõi felület használati jogosultságával kapcsolatban az alábbi szabályozás lép életbe a rendszerproblémák kijavítása - azaz várhatóan 2010.12.11. - után:
A bõvített észlelõi jogot minden olyan észlelõnk megkapja, aki legalább 100 észlelést küldött már, és az összes észleléseinek nem több, mint 10%-a volt csak hibás vagy törölt. A jogot nem kell igényelni, a rendszer minden nap éjfélkor automatikusan felülvizsgálja az említett viszonyszámot és megfelelõ eredmény esetén automatikusan megadja (ill. adott esetben el is veszi) a bõvített észlelõi jogot. Reméljük, hogy ezen szabályozás elnyeri tetszéseteket."

Szép estét mindenkinek! Azt szeretném kérdezni, hogy a professzionális észlelési felületre hány észlelés után lehet jogot kapni?

1. Hosszútávú.
2. Szabad.

Sziasztok!
Húú de régen nem voltam bejelentkezve már ) Az lenne a kérdésem, hogy szeretnék egy összefoglalót készíteni az elkövetkezendõ másfél hét idõjárásáról de mivel lenne benne egy pár kérdés is ezért nem tudom, hogy a Hosszútávú topicba kerüljön-e vagy sem?.... Ez az egyik... A másik kérdés az lenne, hogy az összefoglalóban szabad-e névvel említenem más konkurens oldalakat is? Válaszotokat elõre is Köszönöm! )

Okay. Köszi.

Ez egy megafront!