Bioszféra
Borsó, retek hagyma nem fagy meg
A gyümölcsfákat féltem -2 körül néz ki reggelre...
A gyümölcsfákat féltem -2 körül néz ki reggelre...
Nálunk most már nincs megmaradó hó..egyelõre, de ettõl az 1 fokos esõtõl azért még izgulok, nameg a péntek-szombat reggeltõl. Lehet, hogy a borsót le kéne takarni valami fóliával? A hagyma, retek, rebarbara, fûszernövények mennyire bírják a mínuszokat?
Köszi, tényleg, erre nem is gondoltam, hogy más rovarok is járják a virágokat... hát persze.
Talán annyit tudok, hogy a hideg január-február eléggé megviselte a kaptárban telelõ méheket, a hosszú bezártság során fellépett valami bél fertõzés, fostosodás, ami végül legyengítette a családokat, éppen hogy etetni kellett a rajokat.
Más nagytestû rovarokat mint a kék dongó, vagy a zebra pothrohos bundás bogárt láttam csak a napokban.
Terméskötõdés a meggyen látszik, részben önporzók. A cseresznye már kényesebb, de ami bolond szelek voltak, szerintem az is kötõdött. Kérdés, hogy ez a havas fagyizást túlélik-e. Többet majd egy hét múlva látunk.
Más nagytestû rovarokat mint a kék dongó, vagy a zebra pothrohos bundás bogárt láttam csak a napokban.
Terméskötõdés a meggyen látszik, részben önporzók. A cseresznye már kényesebb, de ami bolond szelek voltak, szerintem az is kötõdött. Kérdés, hogy ez a havas fagyizást túlélik-e. Többet majd egy hét múlva látunk.
Hála az égboltnak, a Kárpát-medencében többszáz beporzó faj van a házi méhen kívül. És bár az elõbbiek és az utóbbiak egyedszáma is csökkenõben, azért les még cseresznye egy darabig
Egyébként - ha jól tudom - asztalon van egy javaslat, mely szerint az EU-s támogatásokat olyan módon osztanák szét, mely ezek után - többek között! - figyelembe venné azt is, hogy a gazda fordít-e elég figyelmet arra, hogy a földjén, vagy annak közelében megfelelõek-e az életkörülmények a beporzók számára, illetve fenn is tudjae- ezt tartani (nem permetez az azokra veszélyes szerekkel stb.).
Egyébként - ha jól tudom - asztalon van egy javaslat, mely szerint az EU-s támogatásokat olyan módon osztanák szét, mely ezek után - többek között! - figyelembe venné azt is, hogy a gazda fordít-e elég figyelmet arra, hogy a földjén, vagy annak közelében megfelelõek-e az életkörülmények a beporzók számára, illetve fenn is tudjae- ezt tartani (nem permetez az azokra veszélyes szerekkel stb.).
És most mi lesz? Nem ijedt meg, csak bámult a lencsébe. (OPPO mobilkamera)
Egy érdekességet is lõttem rajta Sok pókmakrót csináltam már, de én még nem vettem észre ilyen "V" alakú
képzõdményt pók lábán (jobbra a sötét "villa").
T. fórumkollegák, vki. esetleg tudja mi ez - túlnõtt, "elfajzott" szõr, tapintó szerv vagy "fegyver a zsákmány rögzítéséhez"?
Testmérete egybevethetõ az asztalterítõ szövetével.
Egy érdekességet is lõttem rajta Sok pókmakrót csináltam már, de én még nem vettem észre ilyen "V" alakú
képzõdményt pók lábán (jobbra a sötét "villa").
T. fórumkollegák, vki. esetleg tudja mi ez - túlnõtt, "elfajzott" szõr, tapintó szerv vagy "fegyver a zsákmány rögzítéséhez"?
Testmérete egybevethetõ az asztalterítõ szövetével.
Pont most akartam beírni, megkérdezni, hogy Ti mit tapasztaltok méh ügyben, mert én jóval kevesebbet láttam idén. Ezek szerint országos, vagy hát regionális a probléma...
A cseresznye rovarbeporzású ha jól tudom, ez befolyásolhatja a termésmennyiséget? Vagy jóval kevesebb méh is "elintézi" feladatát?
A cseresznye rovarbeporzású ha jól tudom, ez befolyásolhatja a termésmennyiséget? Vagy jóval kevesebb méh is "elintézi" feladatát?
Csibeáldásnak örülhetnek a réti sasok a Duna-Dráva Nemzeti Parkban: Link
Az egyik még nem kelt ki, a másik se lehet túl régi.
Az egyik még nem kelt ki, a másik se lehet túl régi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#346346 - 2017-04-04 09:07:06)
Olyan izgalmas ma eddig az idõjárás, hogy inkább jelentek egy hírt : Tegnapelõtt, 2 - án vasárnap megérkezett a másik gólya is a tõlem 50 méterre lévõ fészekbe, így jó eséllyel idén is lehetnek kis gólyák.
Az elsõ az még majd 10 nappal korábban, márc. 24 - én érkezett meg.
Idei zsinórban a 26. év, hogy a fészek lakott ( 1992. volt az elsõ év ), és ha lesz kicsi, idei a 26. év, hogy kicsiket nevelnek ki a fészekbõl.
Tudom, ez országosan nézve nem nagy szám, de felénk az, hiszen errefelé igen ritkák a LAKOTT gólyafészkek.
Olyannyira, hogy az itteni fészket leszámítva legközelebb Szentendrén, és Budakeszin vannak rendszeresen lakott fészkek.
Olyan izgalmas ma eddig az idõjárás, hogy inkább jelentek egy hírt : Tegnapelõtt, 2 - án vasárnap megérkezett a másik gólya is a tõlem 50 méterre lévõ fészekbe, így jó eséllyel idén is lehetnek kis gólyák.
Az elsõ az még majd 10 nappal korábban, márc. 24 - én érkezett meg.
Idei zsinórban a 26. év, hogy a fészek lakott ( 1992. volt az elsõ év ), és ha lesz kicsi, idei a 26. év, hogy kicsiket nevelnek ki a fészekbõl.
Tudom, ez országosan nézve nem nagy szám, de felénk az, hiszen errefelé igen ritkák a LAKOTT gólyafészkek.
Olyannyira, hogy az itteni fészket leszámítva legközelebb Szentendrén, és Budakeszin vannak rendszeresen lakott fészkek.
Egy ilyen repkedett tegnap este az udvarban, köszi az info-t.
Méh itt is kevesebb van, mint szokott. Talán tegnap már elég jól zúgtak a meggy/cseresznye fáink. Viszont dongó, poszméh sok van. Darázs szintén, és megint a szokásos helyeken. Ezek nem tanulnak (szerencsémre), így tudom hol kell õket irtani.
Szombaton összebarátkoztam egy kullanccsal is. A cserebogarak is megjelentek, azok a nagy, májusi fajták.
Nesze neked átlagon aluli hideg január.
Szombaton összebarátkoztam egy kullanccsal is. A cserebogarak is megjelentek, azok a nagy, májusi fajták.
Nesze neked átlagon aluli hideg január.
Méhet én is alig láttam még idén, viszont darázsból rengeteg lett pikk-pakk! És amúgy évrõl-évre egyre többet látni. Keresem a fészket mindig, de nem találom.
Nagyon szép idõ van, felhõtlen már 4 napja.
Kint vagyok a diófa mellett, töröm a tavalyi diót, de valahogy alig látok virágra repülõ méhet. Valami gond lehet, a környéken méhészkedõ bácsi nyilván felhagyott a méhészkedéssel. De lehet más is, a nagy légszárazság. Alsó szinten is épp 28-30%. Szomjasak lehetnek a rovarok, és nincs felhõ. Úgy olvastam, hogy arról is tájékozódnak a méhek nem csak a napállásról.
Kint vagyok a diófa mellett, töröm a tavalyi diót, de valahogy alig látok virágra repülõ méhet. Valami gond lehet, a környéken méhészkedõ bácsi nyilván felhagyott a méhészkedéssel. De lehet más is, a nagy légszárazság. Alsó szinten is épp 28-30%. Szomjasak lehetnek a rovarok, és nincs felhõ. Úgy olvastam, hogy arról is tájékozódnak a méhek nem csak a napállásról.
Szarvas, Arborétum kerítése mellett találtam egy fekete gólya tetemet. Felette 20 kV-os vezeték.
Megszólaltak a békák! Kb.1-2 km.-re a város északi részérõl hallani a koncertet.
Amúgy vasárnap reggel a gyöpes-árkos de aszfaltos utcánkon sok béka tetem volt,a hajnali esõ után....
Amúgy vasárnap reggel a gyöpes-árkos de aszfaltos utcánkon sok béka tetem volt,a hajnali esõ után....
Érdekes! Ezt megboldogult jóapám szokta mondani: "Az a fránya rigó nevet rajtam!" (Õ többet tevékenykedett az udvaron, kertben mint én.) Én viszont fütyültem már fekete rigónak (láttam is) és visszafütyülte a rövid motívumot. (Én el tudom képzelni, hogy van kommunikációs szándéka az emberrel is.)
Nekem a kedvencem a fülemüle és sárgarigó mellett. Sokszor egyszerûen nevetek rajta, mert amikor kint tevékenykedek a kertben, szó szerint úgy érzem, hogy nekem trillázik (nyilván nem), meg olykor úgy dalol, minta kinevetne, mintha értékelné, vagy éppen kritizálná a munkámat. Volt olyan is, amikor valamivel nagyon bajlódtam és akkor is mintha kinevetett volna (folyamatosan süllyedõ ritmikus hangokkal), nagyon mókás volt. Na ahogy ezeket írom, most is hallom... szemerkélõ esõben...
Már hetek óta hallok rigókat fütyörészni. Na most hajnal 4-kor nem látom, hogy milyen rigó. Énekelni eddig fekete rigót láttam nappal, de láttam énekes rigót is (legaláb is barna, pettyes hasú) nem énekelni, fák, bokrok alatt gilisztázni. (Na ezt jól megfogalmaztam.) Mivel az elnevezés, hogy "énekes" utal valamire, valószínû õt is hallottam már, és nagyon röstellem, hogy nem figyeltem föl az énekük különbségére. Ez annak is betudható, hogy egyszer hallottam a rádióban, hogy a cinke milyen sok féle éneket énekel, és ezt be is mutatták. Gondoltam a rigóknál is így lehet. Most olvasom viszont, hogy milyen egyszerû megkülönböztetni õket a hangjuk alapján:
"Éneke egészen egyedi: változatos strófáit minden esetben kétszer-háromszor megismétli, emiatt kezdõ madarászok is könnyen felismerhetik." Az énekes rigót. Mindig tanul az ember. Link
"Éneke egészen egyedi: változatos strófáit minden esetben kétszer-háromszor megismétli, emiatt kezdõ madarászok is könnyen felismerhetik." Az énekes rigót. Mindig tanul az ember. Link
Helló bioszféra!
Próbálom a kissé bedugult topicot fel élleszteni.
Elsõre egy sajnálatos kép, egy vadgalamb tetemét fedeztem fel a kertben, a lila akác+csövek+karó helyén. Talán a januári-febr. erõs fagyok miatt halt meg.
Link
Más; a kora tavaszi virágos bokroknak is van túl éléses forgatókönyvük, mint a lila akác . A növény most dobja szanaszét a magját nem is hogyan. Egy hüvely kapszulában (babfélék) ha épp olyan a hõmérséklet, és a pára,(gondolom száraz a kinti levegõ, de belül "gõz" van) miatt egyszerûen szét robban a hüvely, és akár több méterre repíti ki a lapos ötforintos magokat.
Link
Az avarszinten pihenõ magok a "csónakban", ma délben. Felül pár centire egy fel nem robbant hüvely. Olyan kívülrõl mint a bársonyos õznyakszõr.
Link
Link
Próbálom a kissé bedugult topicot fel élleszteni.
Elsõre egy sajnálatos kép, egy vadgalamb tetemét fedeztem fel a kertben, a lila akác+csövek+karó helyén. Talán a januári-febr. erõs fagyok miatt halt meg.
Link
Más; a kora tavaszi virágos bokroknak is van túl éléses forgatókönyvük, mint a lila akác . A növény most dobja szanaszét a magját nem is hogyan. Egy hüvely kapszulában (babfélék) ha épp olyan a hõmérséklet, és a pára,(gondolom száraz a kinti levegõ, de belül "gõz" van) miatt egyszerûen szét robban a hüvely, és akár több méterre repíti ki a lapos ötforintos magokat.
Link
Az avarszinten pihenõ magok a "csónakban", ma délben. Felül pár centire egy fel nem robbant hüvely. Olyan kívülrõl mint a bársonyos õznyakszõr.
Link
Link
Nem találnak már máshol élelmet. Mondjuk az ostorfa termését én is el szoktam rágcsálni, olyan ízû mint a sütõtök 😀
Így van. Ma reggel itt is az ostorfákat rohamozták meg. Ilyet még én sem láttam.
Igen, látni pár utcai "tuja" féle fák alatt a kékes tüskés terméseket.
Nálam most eltûntek. Nem a fenyõk miatt jönnek be, hanem a különféle bogyós termésû fák miatt, ami Százhalombattán az ostorfa.
Ma is, a nagy ködben, de elõzõ napos idõben is csapatostul repkednek a fenyõrigók. Nem mintha sok fenyõ lenne errefelé, de tényleg érdekes.
Egyelõre 10-12 cm hó esett az eddigi 25-35 centihez, de az éjszaka kritikus lehet. Meglátjuk...
Ebben a cikkben lehet a válasz a fenyõrigók tömeges megjelenésére. Link
Jajj, szegény, Börzsönyhöz megint berakták az ónos esõ ikont jó hosszú idõre. Remélem nem lesz belõle semmi!!! Elég volt a múltkoriból
Mára több százas rajokban jelentek meg a fenyõrigók a városban.
Évek óta nem láttam õket a lakótelepre beülni, ma viszont volt olyan fa, amire legalább száz rigó ült be.
Nem akarok következtetést levonni, de felettébb érdekes.
Évek óta nem láttam õket a lakótelepre beülni, ma viszont volt olyan fa, amire legalább száz rigó ült be.
Nem akarok következtetést levonni, de felettébb érdekes.
Mióta leesett itt a nagy hó feltöltöttem az etetõt, fogy rendesen a napraforgómag, de a barack-szõlõ-fügezabáló feketerigó széttúrja magokat elûzi a kisebb madarakat.
A hideg betörés, Jan.10-tõl alig látni madárrajokat. Legutóbb ugye az a fenyõrigók bukdácsoltak 10-20 csoportban a havazás után.
Érdekes hogy nem látni varjakat, verebeket, vadgalambot se hogy most karcolnák az eget. Téli nyugalom, semmi légi atrakció. Még a repülõk is sovány, vagy semmi kondenz csíkot húznak. (száraz felsõ légkörben.)
A napi hóvastagság megmérés is akadályba ütközik, mivel hogy alig van olvadás. Esetleg a Tóth Tamás meteorológus által esti jelentésében; a hófelszín felsõ része "szublimálódik" -> elpárolog?
Nehéz most átlagolni a hóvastagságot, arra fel, hogy lassan 6 napja fagy van, de napsütés. A fénykép adja az eltéréseket.
Link
Nálam marad a 2 cm. elvénült kérges hó.
Érdekes hogy nem látni varjakat, verebeket, vadgalambot se hogy most karcolnák az eget. Téli nyugalom, semmi légi atrakció. Még a repülõk is sovány, vagy semmi kondenz csíkot húznak. (száraz felsõ légkörben.)
A napi hóvastagság megmérés is akadályba ütközik, mivel hogy alig van olvadás. Esetleg a Tóth Tamás meteorológus által esti jelentésében; a hófelszín felsõ része "szublimálódik" -> elpárolog?
Nehéz most átlagolni a hóvastagságot, arra fel, hogy lassan 6 napja fagy van, de napsütés. A fénykép adja az eltéréseket.
Link
Nálam marad a 2 cm. elvénült kérges hó.
Sosem láttam karvalyt az etetõnk környékén tartózkodó madarakra csapni. Ma ez is megtörtént. Egy hím karvaly néhány gyors próbálkozás után egy verebet zsákmányolt. Fantasztikusan tud manõverezni. Nagyon jó élõben látni
pont most néztem a képet én is és egybõl fenyõrigóra tippeltem a tarka begy, a fehér folt a szárny alatt és a röpte alapján.
Nem lehet, hogy esetleg fenyõrigók vannak a csapatban? A csonttollú békés, és karnyújtásra is bevárják az embert, én is így láttam õket pár évvel ezelõtt. A fenyõrigó félénkebb.
Boldog új évet ebben a topicban is!
A januári hideg betöréshez egy madaras kép. Már pár napja repkednek ezek a sarkvidéki csonttollú ? madarak csoportosan, mint a nyári seregélyek. Ma is kb.100 méterre egy utcai fán tartózkodtak, de mint a megriadt csapat felrebbentek. (telére húzott obival a levegõben így néztek ki;
Link
A hideg elõhírnökei lehetnek, úgymint a novemberi vadliba-daru csapatok, akik hozták errefelé a madárinfluenza vírust?
A januári hideg betöréshez egy madaras kép. Már pár napja repkednek ezek a sarkvidéki csonttollú ? madarak csoportosan, mint a nyári seregélyek. Ma is kb.100 méterre egy utcai fán tartózkodtak, de mint a megriadt csapat felrebbentek. (telére húzott obival a levegõben így néztek ki;
Link
A hideg elõhírnökei lehetnek, úgymint a novemberi vadliba-daru csapatok, akik hozták errefelé a madárinfluenza vírust?