2024. november 28., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#8990
"a mainál is hidegebb Labrador félsziget" -re reagálva: Nem lehet-e esetleg, hogy nem csak a(z) "állandóan" rászakadó hideg légtömeg felelõs ezért, hanem az esetlegesen - a melegedés miatti - gleccserekbõl megnövekedett olvadékvíz is?
Mint persze negatív visszacsatolásként jelentkezve, hûtõ hatást gyakorol-e az óceán felsõ hõmérsékleti értékeire?

Engem az a kérdés foglalkoztatna leginkább, hogy az atlanti Golf áramlat ennek a hideg tengeráramlásnak esetleges extrém megerõsödésével, milyen mértékben tudna gyengíteni a meleg hõtranszport északabbi részein? Esetleg némileg délebbi pályára "tolódás", mekkora mennyiségû hirtelen bekövetkezõ olvadás (pl. tavasszal és nyáron) kellene? laza


Würm-glaciálisról egy látványkép:

beillesztett kép

#8989
Szerintem nem kell ilyen messzire menni az idõben, hogy hasonlóan meleg idõszakot találjunk. A Grönlandi mérések alapján azt lehet mondani, hogy a középkori klímaoptimum kb 0,5-0,8 fokkal volt melegebb, mint a napjainkban körvonalazódó.
Ezeket a klímamodelleket szerintem nem érdemes nézegetni.. Már azzal megbukott mind, mikor 2007-ben azt vizionálták, hogy mostanára már tengeri jégtõl mentes nyarunk lesz. (Persze cáfolj meg ha tévedek[csak ne küldj melegebb éghajlatra
#8988
Én azzal is megelégszek, ha logikus magyarázatot találunk rá. A tudományos magyarázat felállítását meghagyom azoknak, akik ezért kapják a fizetésüket.

A közép holocén klímaoptimumot azért kezdtem el bogarászni, mert kíváncsi voltam, hogy utoljára mikor volt olyan meleg a sarkvidék, mint amilyen napjainkban, illetve olyan, amilyeneket a klímamodellekben vizionál az IPCC. Eközben bukkantam rá erre a térképre. Az bizonyos, hogy egy melelegebb állapotot mutat, mint a jelenlegi, de van esély arra - ha az IPCC klímamodelleibõl és a sarkvidék bemelegedésének empirikus adataiból indulunk ki - hogy hamarosan elérjük ezt a szintet. Ezért gondolom, hogy nem alaptalan a párhuzam. Mi mással lenne magyarázható a mainál is hidegebb Labrador félsziget, mint egy nagyon stabil, még a jelenleginél is erõsebb, stabilabb keleti-parti ciklonosodással?
#8986
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70497 - 2015-09-24 09:48:17)

Propagandisztikus, igen. Engem ez a tengerfenéki metánfelszabadulás dolog gondolkodtatott el.
#8985
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70496 - 2015-09-24 09:44:31)

Én sem írtam, hogy hülyeségeket ír, viszont szélsõségesen egyértelmûen mindenbõl azt hozza ki, hogy melegedni fogunk, és kész.
Miközben egyes jelenségek (amiket amúgy jól leír), egyáltalán nem egyértelmûen erre engednek következtetni.Ezzel eléggé hitelteleníti saját magát, mert lehetne egy kicsit kevésbé egyfókuszúan elmélkedni, kissé szkeptikusabban is mindenbõl ugyanazt kihozni. Ez így inkább tûnik propagandának.
#8984
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70495 - 2015-09-24 09:41:06)

Nem ír hülyeségeket. És igen, a sós víz tetején úszó olvadékvizek valóban negatív visszacsatolást eredményeznek. Olyannyira, hogy sok tudós szerint éppen ebben rejlik a felmelegedés veszélye. Tudniillik hogy leállítja a hõtranszportot (és valóban lehûtik a felettük levõ levegõt). Vannak, akik azt mondják, hogy egy kellõen masszív csapadék/olvadékvíz lencse kaszkádszerû negatív visszacsatolási folyamatokat is beindíthat, visszaröpítve az Éghajlatot egy jégkorszaki nívóra. Még ez is benne van a pakliban. Mint ahogyan az is, hogy tovább fokozódik a sarkvidék bemelegedése. Egy másik intõ részlet, amit ír és tapasztalati tények is alátámasztják az, hogy a sarkvidék bemelegedése csökkenti a hõkontrasztot az egyenlítõi öv és a sarkvidék közt. Ez viszont a nyugati szélrendszer egyre gyakoribb összeomlásához vezet. Ez pedig felerõsíti egyrészt a kontinensek hõmérsékletmódosító hatását, erõsíti a meridionális áramlási képeket és az óceánok légkörre gyakorolt helyi hatásait is erõsíti.
#8983
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70494 - 2015-09-24 08:59:45)

Ha a cikket végigolvasod, és értelmezed is, akkor le fog esni... kezdve onnan, hogy a szerzõ szerint a sok kevésbé sós víz miatt nagyobb kiterjedésû (de vékonyabb) a jég északon jelenleg. Ezzel is párhuzamba hozza a kisebb hõleadást.
Nekem csak az nem tiszta, hogy miért nem teszi hozzá, hogy ezzel a levegõ kevésbé lesz enyhe, hiszen az óceán kevésbé tudja melegíteni... nekem ez egy önmagát kiegyenlítõ rendszernek tûnik így.
#8982
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70493 - 2015-09-24 08:33:03)

A fresh water mióta jelent jeget?
Az nem jég, hanem édesvíz/olvadékvíz.
#8981
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70492 - 2015-09-24 08:16:11)

Csak az egész cikk szól errõl....
Pl: Link
#8980
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70491 - 2015-09-24 00:00:2laza

Azért 2012-höz viszonyítani sarkijég tekintetében nem túl szerencsés, mivel ez az utóbbi 35 (meg még vagy párszáz) év legalacsonyabbika... zavarban

Hol olvastál te itt jégrõl, ami nem engedi kiszabadulni a tengervíz melegét?


#8979
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70490 - 2015-09-23 16:38:30)

Sarkijég-fetisisztáknak: a helyzet nem rossz nevet
Link
Kép innen: Link
Nagyon jó kis cikkek vannak itt.
Mondjuk durván minden erejével a globális felmelegést próbálja igazoln a fickó (még a megnövekedett jégfelülettel is, miszerint az nem engedi kiszabadulni a tengervíz melegét, így az a vékonyabb jég alatt tovább melegszik szerinte), azért van pár érdekes dolog benne.
Mondjuk ha a tenger melegét felfogja a vékonyabb felszíni jég, akkor a felette levegõ egyértelmûen hidegebb marad (fõleg amikor megszûnik a maradék kis besugárzá is), akkor még lehetnek érdekes dolgok, gondolom (?).
#8976
Szinte biztos, hogy nem állná meg.

A Mississippi '78-ban fagyott be akkor legdélebbre. Úgy nagyjából Arkansas északkeleti részéig, Memphistõl északra, már-már kisujj-nyújtásnyira a Mexikói-öböltõl; 650-700 kilométerre (hozzávetõleg a Krakkó-Trieszt távolság) Zajló jég persze lehetett, de az olyan, mint a jéghegyek a 35. Szélességi foknál. Ha elég nagy tömegben jelen, akkor messze eljut és ehhez nem kell egészen délre hatoló nagyon hideg, "csak" északon legyen tartós.
#8975
A baj csak az, hogy ilyen "ízelítõket" láthattunk már a 70-es években is: pl. elõfordult akkor az egyik télen, hogy a Missisippi-n csaknem a Mexikói-öbölig volt jég, míg nálunk tombolt az enyheség.
És az 'északkelet-amerikai nagy fagyok és hóviharok+nyugati, délnyugati áramlásos enyhe idõ Európa jó részén' kombináció azóta is visszatérõ vendége csaknem minden telünknek.
Szó se róla, az általad mutatott kép nagyon érdekes és elgondolkodtató. Magyarázat is van rá kéznél, csak nem biztos, hogy tudományosan megállná a helyét.
De a keleti parti hideg telet, amit napjainkban is sokszor látunk európai enyheséggel párosulva, szerintem nem feltétlenül jogosult az ábráddal kapcsolatba hozni.

#8974
A közép holocén klímaoptimum során így alakultak a sarkvidék hõmérsékletei. Ami különös, hogy jól látható a jelenleginél hidegebb Labrador félsziget. Ami arra enged következetetni, hogy a sarkvidék bemelegedésével egyre határozottabbá válik az a cirkulációs kényszer, ami a Labrador-félszigetre rászakítja a maradék hideget. Sajnos a párhuzam adja magát: ebbõl láthattunk ízelítõt az elmúlt télen is és nagy valószínûséggel hasonlónak lehetünk tanúi a következõ télen is.

beillesztett kép

#8973
Nem hinném, ahogy Pécsnél se látszik egyértelmûen, hogy melyik évben váltott helyet az állomás, pedig ott aztán minden ismert. Kb. annyira látszott volna.
#8969
Pont ezért lettem volna rá kíváncsi, hogy az adatok kihozzák-e a különbözõ fekvések közti különbséget, mert valóban volt fagyzugos és dombi helyen is.
#8967
Miskolcra nem tudom megcsinálni, nincs napi adatsorom rá + össze-vissza vándorolt ott az állomás belterület-külterület-hegy-völgy között.
#8966
Meg tudnád csinálni ezt az elemzést a miskolci állomásra is?
Nem tudom milyen régi adatsor lehet vagy meddig nyúlhat vissza.
Ha sikerül, írd össze légy kedves az elsõ 10 legnagyobb változást!
Köszönöm!

Sajna meghalni sincs idõm, ezért nincs idõm reagálni bõvebben, majd talán ha lemegy a fügeszezon!
#8965
Nem tudhatjuk, hogy a XX. sz. utolsó negyedének felfelé ingása mennyire lesz tartós. Senki arra garanciát nem vállalhat, hogy nem jön közbe egy, a múlt század középén elõfordulthoz hasonló hemiszférikus (enyhe) hõcsökkenés. Az egyelõre még csaknem a fantasztikum világába tartozik, hogy évezredekre kiterjedõ meleg korszak jön, kicserélõdik Magyarország flórája és faunája. Nem esküdnék arra, hogy pl. 2300-ban oázisok és datolyaligetek lesznek a Nagyalföldön.
Persze, a szén-dioxid koncentráció-növekedés apostolai mindent jól tudnak elõre. Az üvegház-effektus növekedésébõl származó globális felmelegedés jól prognosztizálható és megfordíthatatlan.
Természetes effektusok ezt képtelenek kibalanszírozni, még kevésbé visszafordítani.
Nagyjából ilyeneket mond jelenleg a klímaszakértõk egy része. Nem mondom, lehet, hogy mégis nekik van/lesz igazuk. Mégis az a privát véleményem, hogy állításaik nem állnak gránitalapokon.
#8964
Péczely még az egyes geológiai korok klímái közti eltéréseket sem tekinti éghajlatváltozásnak, õ még ezeket is éghajlat-ingadozás névvel illeti, annak ellenére, hogy itt már millió években mérhetõ változásokról van szó. És nyilván, ezeket már joggal hívhatja bárki éghajlatváltozásnak. Õ egyébként azért kerüli az éghajlatváltozás kifejezést, mert szerinte a geológiai korok között sem lépett fel egyirányú éghajlatváltozás. Bár ezzel szerintem lehetne vitatkozni, az éghajlatváltozás kifejezés elterjedése elsõsorban a köznyelv egyszerûsítõ jelenségével magyarázható. Magyarul egyszerûbb kimondani, hogy változás, mint azt hogy ingadozás, angolul meg sokkal (change - fluctuation/variability) Szemantikai szempontból pedig azonos dologról beszélünk, hiszen az inagdozás egyben változás is (és fordítva), ezek a szavak szinonimák. Ilyen értelemben nincs semmi kivetnivaló az éghajlatváltozás kifejezéssel, ha tágan értelmezzük a kifejezést.
#8963
Bírom, amikor cirkulációs anomália következtében elõállt, szélsõséges hõmérsékletû ÉVSZAKOK okán rögtön ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL cikkeznek. Ilyen erõvel 1963 vagy 1986 telét (vagy a 2 évvel ezelõtti északkelet-amerikai telet) követõen a közeledõ jégkorszakról írkálhattak volna. Az éghajlatváltozás igen nagy szó, elõtte még ott a kisebb léptékû éghajlatingadozás, úgyhogy lassan a testtel!
Éghajlatunk megváltozásáról szerintem néhány évtizedre terjedõ eltolódás esetén sem beszélhetünk még, ehhez legalább egy évszázados, de valószínû, hogy még hosszabb idõtartamú, egyirányú változás szükséges szerény véleményem szerint. Még az is kérdés, hogy az un. középkori klímaoptimum, vagy a kis jégkorszak éghajlatváltozásnak, vagy csupán éghajlatingadozásnak tekinthetõ-e.
Az utolsó glaciális 10-15 ezer évvel ezelõtti megszûnése, átmenete az interglaciálisba, az valóban igazi klímaváltozás volt. Én ilyen léptékben gondolkodom, ha ez utóbbi szót hallom.
Ha én ott lennék az OMSZ-ben, és ott valaki lennék, sokkal óvatosabban kezelném a publikációk kijelentéseit.

Véleményem az, hogy a valódi klímaváltozásnak alapvetõ kritériuma, hogy éghajlati övezetet is váltson a kérdéses terület. A flóra és fauna mélyreható, tartós változása is elengedhetetlen kelléke ennek.
Az utolsó glaciális végeztével a Kárpát-medence szubboreális éghajlatú vidékbõl mérsékeltövivé lett. A tundra-vegetáció a mogyoró és nyír-erdeifenyõ növénytársulásokon át a ma is fennállóvá alakult. Eltûnt a mammut és a gyapjas orrszarvú. Olvasatomban ilyen a valódi éghajlatváltozás. Ezen a szemüvegen át nézve az utóbbi 10 ezer év minden éghajlati eltolódása csupán éghajlatingadozásvolt.
#8961
Mint a 2010-es és a 2014-es rekordcsapadékos és özönvizes nyár?
#8960
Hát ezt nem csaptad össze! vidám
#8958
Akkor lássuk!
Jelentõs hirtelen lehûlés vagy melegedés egy évben 10-20 alkalommal fordul elõ általában. Meglepõen sokszor. Az egyes városok fõleg éves összegek ábráján jól látszik, hogy amióta nincsenek nagy vándorlásai az állomásoknak, vagyis az 1950-es évektõl lényegében nem beszélhetünk számottevõ változásokról. A korábbi változások is valószínûleg kisebb mértékûek voltak. Azokon az ábrákon, amik minden 20 fok feletti változást tartalmaznak (minden abszolút értékben szerepel), látszik, hogy a változások mértékében sincs érdemben eltérés, ha a teljes idõszakokat nézzük, akkor sem.
Magyarország éghajlatának természetes része, hogy viszonylag gyakran néhány napon belül jelentõsen változik a hõmérséklet. Ezalól a zonálisabb 1961-1990-es évek sem voltak kivételek.

Hirtelen lehûlések és melegedések éves gyakoriságai:
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link

beillesztett kép



Néhány napon belüli hirtelen lehûlések és melegedések (összes, értékkel):
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link

beillesztett kép



Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve:
Bécs
1. 1903-01-24: -18,2 fok ; 1903-01-27: 14,6 fok ; változás: 32,8 fok
2. 1963-03-01: -16,0 fok ; 1963-03-08: 15,3 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1858-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1877-03-13: -7,1 fok ; 1877-03-20: 23,1 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1993-01-24: 16,7 fok ; 1993-01-31: -13,5 fok ; változás: 30,2 fok

Pécs
1. 2009-12-21: -16,3 fok ; 2009-12-25: 19,5 fok ; változás: 35,8 fok
2. 1929-02-22: -24,1 fok ; 1929-02-26: 10,9 fok ; változás: 35,0 fok
3. 1978-02-22: -18,2 fok ; 1978-03-01: 14,7 fok ; változás: 32,9 fok
4. 1950-02-04: -20,7 fok ; 1950-02-11: 11,8 fok ; változás: 32,5 fok
5. 1935-02-12: -20,8 fok ; 1935-02-19: 11,5 fok ; változás: 32,3 fok

Debrecen
1. 1947-09-28: 29,5 fok ; 1947-10-04: -4,0 fok ; változás: 33,5 fok
2. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
3. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
4. 2009-12-21: -19,7 fok ; 2009-12-24: 13,2 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok

Szombathely
1. 2004-01-29: -16,2 fok ; 2004-02-05: 20,1 fok ; változás: 36,3 fok
2. 2005-03-11: -14,9 fok ; 2005-03-17: 21,4 fok ; változás: 36,3 fok
3. 2009-12-21: -19,4 fok ; 2009-12-25: 16,8 fok ; változás: 36,2 fok
4. 1953-03-15: -16,4 fok ; 1953-03-20: 16,5 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1994-02-20: -14,0 fok ; 1994-02-27: 18,9 fok ; változás: 32,9 fok

Átlag
1. 2009-12-21: -17,0 fok ; 2009-12-25: 15,9 fok ; változás: 32,9 fok
2. 2005-03-11: -10,9 fok ; 2005-03-17: 20,0 fok ; változás: 30,9 fok
3. 1978-02-21: -15,8 fok ; 1978-02-26: 14,8 fok ; változás: 30,6 fok
4. 1947-09-27: 28,8 fok ; 1947-10-04: -1,1 fok ; változás: 29,9 fok
5. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok

Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve a nyári félévben (ápr.-szept.):
Bécs
1. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1955-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
2. 1955-04-26: -0,2 fok ; 1955-05-01: 28,2 fok ; változás: 28,4 fok
3. 1880-05-21: 1,3 fok ; 1880-05-28: 29,6 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1879-03-26: -5,3 fok ; 1879-04-02: 22,8 fok ; változás: 28,1 fok
5. 1992-08-29: 36,4 fok ; 1992-09-01: 8,9 fok ; változás: 27,5 fok

Pécs
1. 1918-09-22: 3,2 fok ; 1918-09-25: 35,2 fok ; változás: 32,0 fok
2. 1928-06-03: 0,8 fok ; 1928-06-10: 32,1 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1955-03-26: 24,2 fok ; 1955-04-01: -6,9 fok ; változás: 31,1 fok
4. 1918-03-29: -8,4 fok ; 1918-04-02: 21,8 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1939-07-22: 38,4 fok ; 1939-07-26: 8,6 fok ; változás: 29,8 fok

Debrecen
1. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
2. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
3. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
4. 1945-05-09: 0,0 fok ; 1945-05-14: 32,7 fok ; változás: 32,7 fok
5. 1992-08-30: 38,2 fok ; 1992-09-03: 5,7 fok ; változás: 32,5 fok

Szombathely
1. 1992-08-28: 37,4 fok ; 1992-09-02: 6,7 fok ; változás: 30,7 fok
2. 1962-05-02: -1,5 fok ; 1962-05-09: 29,1 fok ; változás: 30,6 fok
3. 1958-05-05: 1,6 fok ; 1958-05-12: 32,0 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1962-06-24: 36,6 fok ; 1962-06-28: 6,3 fok ; változás: 30,3 fok
5. 2000-06-18: 5,3 fok ; 2000-06-22: 35,4 fok ; változás: 30,1 fok

Átlag
1. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
2. 1992-08-28: 37,1 fok ; 1992-09-02: 8,5 fok ; változás: 28,6 fok
3. 1918-03-29: -7,4 fok ; 1918-04-05: 20,9 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1955-04-26: -0,5 fok ; 1955-05-02: 27,6 fok ; változás: 28,1 fok
5. 2003-08-29: 33,8 fok ; 2003-09-04: 6,5 fok ; változás: 27,3 fok

Felhasznált adatok forrása: OMSZ; ECA&D; OGIMET
#8957
Pont ezek miatt végül csak a 20 fok felettieket néztem. A napi hõingás ugyan simán lehet 20 fok feletti, de azokat nem tartalmazzák az adatsorok.

Édesmindegy, hogy 22 vagy 42 fok volt pár nap alatt az eltérés. A lényeg, hogy ki legyen mutatva, hogy pár nap alatt jelentõs melegedés vagy lehûlés történt. És ez pl. 2007 május 2-nél is megtörtént. Ez példa, amít írtál, tehát az égvilágon semmit nem cáfol. Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés.
Elvégeztem minden számítást, 2,3 milliót. Majd ebéd után megírom az eredményeket.
Sok magyarázatra senki ne számítson, mert elegem van már, hogy minden mondatomhoz jelmagyarázatot kell írni. Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék.
#8956
Mondjuk, az igazsághoz hozzá tartozik (igen, igen, megint károgok laza ), hogy a debreceni állomás is elmehet a fenébe, ha a 2007. május 2-i milliárdos károkat okozó fagyoknál képes volt +1 fokot mérni a fagy által leginkább érintett terület kellõs közepében Link
Mellette Nyírlugos -6 fok.
Ki tudja a 120 év alatt hol volt az állomás Debrecen környékén olyan helyen.
Pl.
Debrecen 25,9 fokot mért április 28-án 2007-ben Link
4 nap múlva május másodikán 0,8 fokot.
Ez csak 25,1 fokos zuhanás 4 nap alatt.

2007. április 28 Nyírlugos T max 25,7 fok.
2007. május 2 T min -5,9 fok.
Ez meg 31,6 fokos zuhanás.

Ha a 30 fokot nézed, akkor ide a jelenlegi debreceni állomás esetében nem húzol be strigulát.
Ha 1905-ben, 1923-ban, 1945-ben vagy 1967-ben olyan vagy hasonló helyen volt mint Nyírlugos, akkor abban az idõszakban behúztad a strigulát.
És nem is kell ennyire szélsõségesnek lennie az eltérésnek, elég ha csak néhány fokos minimumbeli eltérés van rendszeresen derült éjszakákon, már az félre tudja vinni az elemzést.
Ezt szajkózom kezdettõl fogva, hogy ezzel az állomásrendszerrel és adatgyûjtési szisztémával nem lehet ilyen elemzéseket végezni, mert lehet hogy a fals adatok engem igazolnak, közben nincs igazam, de kijöhet úgy is hogy igazam van, de az adatok nem támasztják alá.
#8955
Azt tegyük hozzá, hogy +-1 fok szerintem nem olyan nagy különbség anomália terén, tehát a világos narancssárga és világoskék teljesen rendben lévõ értékeket jelent (meglepõ lenne nagy területen "pont az átlag").
A Golf/Észak-Atlanti/Labrador-áramlatok mentén igen sokszor van vörös és sötétkék árnyalat, szerintem ez az amúgy is nagy hõkontraszt miatt van, ami mind az átlagot megkavarja, mind az aktuális értékeket.
#8954
De majdnem tiszta kék se nagyon...
#8953
Hát megnéztem minden hónapban egy-egy napot, azért voltak kékek korábban is, tiszta narancsságra nem is volt.
Milyennek kell lennie normáls esetben?
Persze mit nevezünk normálnak mi? kacsint
Ja bocsánat, csak az idei évre értem.
#8952
Eltaláltad. Narancssárrga volt. Kb. egy évvel ezelõtt kezdõdött a szokatlan folyamat, de válogass: Link
A full global nevû kivágatokon látszik a kérdéses terület.
#8951
A kékkel jelölt rész Anglia elõtt az Atlanti-óceánon?
Hogy nézett ki ez a térkép 3 hónapja, fél éve, 1 éve, 2 éve?
#8950
Namost, a cikkben azt írják, hogy "Más, közvetlen megfigyeléssel, például hõfluxusok, vagy akár csak áramlási sebességek mérésével eddig nem sikerült kimutatni a szállítószalag észak-atlanti ágának gyengülését."

Nem tudom, hogy a cikk mikori, mert nincs dátum rajta, de ha megnézed a legutolsó SST anomália térképet, akkor lesz rajta valami nagyon szokatlan: Link
#8949
"Harminc nappal több nyári nap lehet 50-60 év múlva, vagyis egyre melegebb lesz az idõ a következõ évtizedekben Magyarországon - mondják szegedi kutatók."

Omsz cikk Link

Most akkor mi a túró lesz? laza

Valószínû, hogy a melegedést és a jég olvadását (és ezáltal a tengervíz hígulását) a meridionális idõszak okozza, legalábbis szerintem, mivel a blockingok miatt a meleg gyakran feljut messze északra.
Lehet hogy a meridionális idõszakot pedig az azt megelõzõ zonális idõszak váltotta ki.
Mint ahogy mindenben vannak a Földön visszacsatolások, kompenzációk.
És amennyire drasztikus az egyik, ugyanannyira a másik?
Így lehet a zonálisabb 30 év után ez a rendkívül meridionális idõszak?
Kérdés, mi fog jönni ezután?
#8948
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288684 - 2015-09-10 15:06:06)

Rendben, hajrá! kacsint
#8947
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288683 - 2015-09-10 14:51:45)

Na hát ez az, még el se végeztem a számításokat, de már károgsz!
Jó, akkor megcsinálom Debrecenre és Szombathelyre is ugyanezt és lesz még egy ráadás is egy városi környezeti, ahol nem vándroltatták az állomást: Bécs (Hohe Warte).
Összegezve akkor az egészet, hogy hova és milyen idõszakra végzem el a lentebb írt számításokat:
Pécs: 1901.01.01-2015.09.09.
Debrecen: 1901.01.01-2015.09.09.
Szombathely: 1901.01.01-2015.09.09.
Bécs (Hohe Warte): 1855.02.01-2015.09.09.
+ 1901.01.01-tõl 2015.09.09-ig a négy adatsor átlagára is.
#8946
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288670 - 2015-09-10 13:30:55)

Na hát errõl beszélek!
Például Pécs-Pogány esetében nappal nincs annyira meleg, mert szeles dombon van, éjjel meg nem hül le annyira, mert szeles dombon van, tehát a különbségek kisebbek.
A pécsi belvárosban nappal nagyon felmegy, de mivel város, városhõ, ezért éjjel nem megy le annyira, tehát a különbségek kisebbek.
Kérdés, melyik mérõhelyen tud nagyobb különbség lenni, mivel a minimum értékek hasonlóbbak, a maximumok eltérõbbek lesznek, tehát valamelyik mérõhely minimumai és maximumai között nagyobb vagy kisebb eltérés lesz.
Ezt hogyan teszed bele a számításokba?
De ha még a két mérõhely nem lenne elég, valamikor az 1900-as évek elején volt mérés valami mélyebb fekvésben is, ott lesznek majd nagyobb különbségek, mert nappal alacsony fekvés miatt azért elég jól felment a hõmérséklet, éjjel viszont jól lehûlt.
3-4 mérõhely eltérõ fekvésekkel és karakterisztikával, különbözõ idõszakokban.
Tehát a mérõhelyek közti eltérõ karakterisztikának köszönhetõen az adatokból az jön majd ki, hogy a múlt évszázad elején voltak nagyobb eltérések 3-4-5 napon belül, utána megint voltak csak kisebbek, majd azóta még kisebbek a rövid idõn belüli különbségek, tehát pont cáfolod vele az állításomat.
Közben meg tévúton jársz, mert csak a mérõhelyek közti különbséget detektáltad.
#8945
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288669 - 2015-09-10 13:10:59)

Ha megvan, szólj, ez engem nagyon érdekelne nevet
#8944
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288668 - 2015-09-10 12:48:59)

Értem, tehát ilyen néhány napon belüli maximum és minimum közti nagy különbségek.
Ha egyik nap valahol 35 fok van, majd pár nap múlva valahol 1-2, akkor az bármelyik állomásnál is látszik, hogy jelentõs lehûlés volt néhány nap alatt. Ehhez elég egy állomás is. Majd elvégzem a számításokat Pécs 1901-2015-ös adatsorára. Itt annak most nincs érdemi szerepe, hogy mennyi lehetett az egyes mérési helyek közti eltérés, mert azok eltörpülnek azok a változások mellett, amit majd nézek. Azt fogom vizsgálni, hogy 4 nap maximuma és az azt követõ 4 nap minimuma között mennyi az eltérés és fordítva. Megnézem ezt mondjuk 20, 25, 30, 35 és 40 fokos küszöbértékekre.
#8943
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288666 - 2015-09-10 12:27:09)

Amikor 35 fok van egyik nap, majd 5 nap múlva 1 fok van.
De ha 34,9 fok után lesz 4,5 nap múlva 1,1 fok, vagy 36,2 fok után 3 fok 5,5 nap után akkor már nem?
Vagy ha télen -20,0 után 4 nap múlva +20,0.
De ha -19,4 fok van és utána +17 akkor már nem?
A 850-et nézzük vagy a 2 méterest?
Akkor érvényes a dolog, ha a 35 fok Szegeden van, az 1 fok meg Zabarban, vagy ha egy állomáson?
Amikor nem volt ilyen extrém ugrálás, akkor a mérõhelyek elhelyezése miatt nem voltak olyanok, vagy mert valóban nem voltak.
Gondolok itt arra, hogy ilyenkor 1 fokot fagyzugokban lehet csak mérni, és volt ilyen helyzet, csak épp beborult ott ahol ilyen fekvésû állomás volt, és csak azért nem lehetett behúzni a strigulát, mert arra a félmegyényi részre odament egy felhõ, mint most valamelyik reggel Zabarra.
Tehát ha egyenletesen lennének elosztva a különbözõ fekvésû állomások, lehet más eredmények jönnének ki?
Biztosan!
Vagy ugyanolyan mûszerrel, ugyanolyan árnyékolástechnikával mérték?
A leolvasó egyszer sem nézte el az adatot?
Volt az állomás mellett egy diófa, ami 1945-ben még csak 4 méteres volt, majd megnõtt és befolyásolta az adatokat 30 év után?
A nyári idõszakban fûnyírás elõtt vagy után mérték az aktuális 34,9 fokot?
Mert az is tud számítani tizedeket, és akkor már átlépi a küszöböt!
Vagy épült az állomás mellé egy épület, mint pl. Tevelen a silótartályok és azóta megurtottak a T maxok?
Vagy lebontottak mellette egy épületet és így szelesebb, huzatosabb lett?
Stb, stb.

2009. decemberében Sellyén a -21 fok után 3-4-5 napon belül +19,+22 fok lett.
Ez extrém, 43 fokos eltérés 4 nap alatt.
A 35 fok után 1 fok is extrém, de ez 5 napon belül "csak" 34 fok eltérés.
#8942
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288663 - 2015-09-10 10:41:40)

Mit értesz extrém T ugrálás alatt?
Csakhogy mivel cáfoljam vagy igazoljam ezt az elméletedet, hogy ezek gyakoribbak. kacsint
#8941
Tegnap voltunk a városklímás projektbemutatón. Készült egy összefoglaló is: Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 20:43:25

Szokolya - Jókai út (Tszfm 187 m)

4.6 °C

22502

RH: 88 | P: 1020.8

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.