Meteorológiai esélylatolgatások

Természetesen olyat senki sem állíthat, hogy félteke léptékû (globális? -ez azért nagy szó!) hûlõ vagy melegdõ trendek semmi hatással sincsenek a mi téli idõjárásunkra.
De azt feltétlenül szem elõtt kell tartani, hogy a Kárpát-medence átmeneti helyzetet foglal el a kontinentális és az óceáni, valamint a földközi-tengeri klímaterület határán. Hazánk idõjárása -fõként télen- kötéltáncot jár ezen hatások között. Közhely, de igaz, hogy éppen a tél az az évszakunk, mely a legnagyobb változatosságot mutatja az egyes évek között. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermo-i sokévi átlagnak felelt meg, de olyan is, mikor a szentpétervárinak. Elõbbi esetben mediterrán-atlanti, utóbbiban sarki-szárazföldi befolyás érvényesült.
A telünkre gyakorolt közvetlen, nagy hatást tehát éppen az teszi, hogy a "kés élének" melyik oldalára billen idõjárásunk. Ehhez képest a hemiszférikus trendek hatása közvetett, gyenge. Csak hosszú évek, sok tél alatt mutathatók talán ki -legalább 50 év, de lehet, több is kellene ehhez.
Jó példa erre a hetvenes évek eleje és közepe. Hiába esett ez az idõszak az un. XX. századi lehûlésbe, hiába voltak jók az "alapkondíciók", mégis, 1970-tõl 1978-ig nem fordult elõ zord, nagy tél. Az évtized eleje száraz, hótlan, viszonylag enyhe teleket hozott, és ezek között olyan "dobogós" enyhe is akadt, mint 1974/75. Akkor is mondhattuk volna, hogy klímaváltozás miatt immár búcsút mondhatunk a zord teleknek. Jól tettük volna? Hamarosan kiderült, hogy bizony nem!
A szintén enyhe teles, rossz kondiciójú korai kilencvenesekben Mongóliában elõfordult 2 egymást követõ tél, mikor az emberemlékezet óta nem tapasztalt zord hideg miatt az állatállomány tetemes része elpusztult! Hamarosan pedig mi is megkaptuk 1995/96-ot.
Szóval, én még azt se jelenteném ki, hogy a hidegebb fajta telek lényegesen ritkábbá válnak Magyarországon az elkövetkezõ években, évtizedekben. Csínján kell bánnunk, óvatosnak lennünk az ilyen kijelentésekkel, az idõjárás könnyen csúnyán megtréfálhat. Igazából alapunk se nagyon van az ilyesfajta gyanúra. Hiszen nem egy 5-8 éves, enyhe telû idõszak után vagyunk. Az igazság az, hogy csak az utóbbi 2 tél volt szokatlanul, enyhe. 2012/13 különösen dunántúli tekintetben nagyhavas volt, március közepén az emlékezetes hóviharral. Elõtte egészen tisztességes telek voltak 2008/2009-ig bezárólag. 2009/2010 európai (különösen északnyugat-európai) viszonylatban szokatlanul zord volt.
A globális felmelegedés kérdése a "levegõben lóg", de nekünk ennek ellenére meggondoltnak kell lennünk az ítéletalkotásban.

Most akkor már soha nem lesz igazi tél?A felmelegedés miatt van mindez?A gleccserek olvadása is?

Az esély megvan a nagyon hideg télre, csak valóban ez az esély nagyon kevés, kevesebb, mint régen lehetett. Könnyne lehet, hogy ezzel kapcsolatban áll az alpesi gleccserek olvadása is.

"Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy idõre legalábbis - úgy tûnik - lezárult."

Az elsõ pont amiben végre egyetértünk ebben a témában. A lényeg,hogy nem tudod mikor kezdõdik és ér véget egy korszak.Csak utólag tudhatod!Abba meg sok mindent bele lehet magyarázni,mint pl.,hogy a 1925-kb.60-ig tartó telek sorozatából hasonló hideg folytatás következett volna,de mégis enyhébb telek jöttek.De mi már ezt kitárgyaltuk,talán ,ha az ok okozatot kiderítenénk akkor lehetne jövendõ teleket elemezni.Vagy lehet már a tudósok kiderítették csak mi nem tudunk róla.

Hiába a 2-3 fokkal melegebb Földközi tenger, ha a hidegbázis - ahol a hideg légtömegek kialakulnának - meg 6-8 fokkal melegebb az átlagosnál. Sõt, ez a mérleg éppen hogy tovább csökkenti a mediterrán ciklonok esélyeit, potenciálját.

A blocking-hajlam valóban komoly prediktor lehet, de nem emlékszem, hogy ezen a nyáron acélos AC-k lettek volna az említett térségekben.

Lehet havas tél, mert ki nem zárható. Azt hiszem a 2010-11 es tél volt szép havas, annak ellenére, hogy nem volt azért olyan nagyon hideg (-0.9). Nagy hideg lehet rövidebb ideig, 2-3 hétig, lásd 2012 február, de ezek az igen hideg periódusok egyre ritkábban fordulnak elõ. Valóban hideg tél - mondjuk egy -4 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû tél a 80-as évek óta nem volt nálunk. Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy idõre legalábbis - úgy tûnik - lezárult.

Ezt én is megerõsítem. Tavaly is hasonlóan meleg volt a Földközi-tenger, nyáron sokszor volt blocking, és bizony télen is visszatért.

Szóval veled egyetértve bizony van esély arra, hogy a tavalyi blockingos télhez hasonlóan az idei is csapadékos, enyhe legyen.

Az idei hõhullámok komolyan felmelegítették a Földközi-tenger térségét,így a megérzésem az hogy dinamikus,igen mély,akár 1-1 komolyan betaláló medi is jöhet a télen.Nyáron megfigyeltem ha fennáll sokszor a blocking akkor az télen visszaszokott térni...Emlékezzünk 1986 nyarára.Hatalmas skandi meg brit ac-k voltak jelen azon a nyáro is.Télen visszaköszöntek.

Most komolyan nem értem. Mi az oka hogy szetinted nem lehet hideg havas tél?? És miért nem reális várakozás hohy nagy hideg legyen nálunk? Ha régen tudtak nagy telek lenni akkor most miért nem tudnána?Mi változott azota?

Nyilván nem ugyanolyan, de egy átlaghõmérsékletében hasonló tél valószínûsége nagy.
A lenti ábrából az következik, hogy a tavalyinál még egy 2 egész fokkal hidegebb tél is mindössze +0.1 fokos átlaghõmérsékletû lenne. (1925 és 1965 között egy +0.1 fokos átlaghõmérsékletû tél a melegebb telek közé tartozott) De már egy ilyen télhez is annyi hidegre lenne szükség a térségünkben, ami nem reális várakozás - legalábbis az elmúlt 2-3 év trendjeit alapul véve.

Ezt még nem lehet tudni, persze találgatni lehet. Az biztos, hogy nálunk a tél milyenségét nem csak a jég kiterjedése, hanem a szibériai hidegmag is meghatározza, ahhoz pedig ott elõször aktív ciklontevékenység és sok hó kell, majd arra egy több hetes anticiklon. Ez eddig minden évben mûködött, pusztán az áramlási rendszerek alakultak úgy az elmúlt években, hogy nem jutott el hozzánk a hideg levegõ (kivétel az emlékezetes 2012. februári helyzet). Szóval az szinte biztos, hogy a hidegbázis meglesz az idén is, a kérdés csak az, hogy kapunk-e belõle.

Nekem azért tûnik hietetlennek mert ez már a 3.!!! rekord enyhe tél lenne. Ráadasul a másolata lenne az elõzõ kettõnek ( óceánra szakadó hideg , amerika nagy tél , itt semmi)
Tehát szerinted ugyanolyan semmi lesz mint már évek óta decembertõl?

Átfutva a CFS havi szezonális elõréit ezek következnek belõle:
- Mindhárom futás egyezik a pozitív anomália tekintetében egészen februárig.
- A futásokon jól látható a tavalyról már jól ismert szabásminta az Atlanti-Óceánra rászakadó hideggel. (A különbség talán annyi, hogy a Keleti Egyesült államok a soron következõ télen nem lesz akkora mázlista, mint az elõzõ télen)
- A számunkra elsõdleges kulcsterületeket jelentõ Barents és Kara tengerek térsége fölötti jelentõs hõtöbblet is egyértelmû a térképeken, ami a sekély poláriss AC és a Közép-szibériai AC összekapcsolódásának esélyeit rontja, ami ránk nézve nem túl kecsegtetõ - télies idõ szempontjából.

A CFS jelenlegi elõréje alapján tehát acélos télre az idén sincs sok esélyünk.

Meg úgy egyáltalán a meteorológiával se. Elvégre a holnapi elõrejelzés se fog bejönni 100%-ig, ergo 24 órás elõrejelzést is kár készíteni. Ezért inkább beszélgessünk kötésmintákról!

Viccet félretéve: Ha nem is fog bejönni, akkor is ott a kérdés, hogy miért pont +8 fokos anomáliát, miért nem -8 fokos anomáliát mutogat a Kara-tenger parti területeire? Mert azért azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a CFS szezonális nem több Kenó-sorsolásnál...

Kár azzal foglalkozni mi lesz több hónap mulva. Senki sem tudhatja..

A CFS E2 8 foknál is nagyobb pozitív hõmérsékleti anomáliát vizionál a Kara-tenger partvidéki területeire novemberre. Ha csak a fele jön be, akkor is kinullázza azt a hidegbázist, ami onnan érkezhetne hozzánk. Így jó eséllyel tarthat idén is decemberig az õsz nálunk.

Beszédesnek beszédes a fáklya, csak nekem valahogy hiányzik a kellõ dinamika az egészbõl. Viszont az utóbbi hónapok veszteglõ, gyakran egy hétig felettünk hullámzó frontok arra engednek következtetni, hogy a szerdától változást hozó HF is napokig a vendégünk maradhat, így - hogy a középtávú témakörében maradjak - elõreláthatólag csak valamikor a jövõ hét legvégén hagyhatja el az országot, viszont a teknõ hátoldalán és a központi skandináv ciklon hathatós támogatásával szeptember 2. hetére meg mindig nagy esélyt látok egy jelentõs kerülésre, melynek során a 0 fokos izoterma 850 hPA szinten kb. Prága szintjéig is lejohet, összefoglalva tehát az õsz, ha nem is a jövõ heten, de egyre nagyobb valószínûséggel, megérkezik, hogy utána az inga ujra visszalendül-e és a csillagászati õszkezdet elott meg becsúszik-e egy késõ nyárias periódus, arra most meg korai a választ keresni

Pontosan, ahogy írod. "hõkontraszt a legdominánsabb" Lásd.: Link
Az a teknõ pont a nagy hõkontrasztot "keresve, ragadva" hatol be ék szerûen Európa északi vidékei felé és teret enged a nyomában kialakuló anticiklonnak az óceánon.
Az anticiklon masszív felállására közre játszik az is, hogy a teknõ régóta tartózkodik viszonylag ugyanott és hátoldalon és elég hideg levegõvel árasztotta el az óceánt hogy nyugati felén ne mélyüljön ki egybõl egy sekély ciklon. A legközelebbi (távkapcsolati rendszerbe hajló) ciklon elõoldala meg jócskán Grönland-ot melegíti, környezetéhez képest 850-en nem túl melegebb légtömeggel.

A másik komponens -szerintem- Thermometer ( 70463. ) hozzászólásából idézek: "De hogy nem kerüljem meg a kérdést, mondok egy ötletet: állítólag bizonyított, hogy a magas naptevékenység megerõsíti a térítõi AC övet."
Nos. Szerintem nem csak a térítõi övre, hanem a mérsékelt övi területek déli felére is csökkentett mértékben ugyan, de némi "hatást" gyakorol. Link


Ez a tartósnak tûnõ Izlandi ciklon gyár + jó kora negatív anomália az Atlanti - óceánon + Európa középsõ részeit huzamosabb ideje kitöltõ átlagostól jóval melegebb idõ + a lassú növekedésnek indult Északi Sarkköri hideg tartalékok mérsékelt erõsödése = Mind - mind egy irányba hajlanak.
A fáklya beszédes, bár még szór, de a változás egyértelmû.
P kapitány megmondta a kérdést a válaszainkra: "...a hõkontraszt a legdominánsabb."

Hiszen, ahogyan egy idézet is tartja: "Minden civilizáció az elözõ romjaira épül."

A kérdés fordított talán. Ha az egzakt tényeket nézzük, az év egész hosszában jellemzõ Izland környékén az aktív ciklon tevékenység. Tehát az a különleges, rendkívüli szituáció, ha van néhány nap vagy egy rövidebb idõszak, amikor AC dominancia van a környéken. A kemény téli blockingok java is csak a gyengülésének köszönhetõ, amikor utat enged a Brit-szigetek környékén kialakuló AC-nak.

Hogy mitõl gyengébb vagy erõsebb? Ezt nálam a témában jártasabbak biztos pontosabb módon le tudják írni, a hõkontraszt a legdominánsabb.

Thermometer jelen!
Véleményem a következõ: a telünk minõségét alapvetõen meghatározza majd az észak-atlanti ciklontevékenység erõssége. Nem lehet nem észrevenni, hogy az idei és tavalyi tél "tönkremenése" elsõsorban az õrületes tempóban mûködõ "csigagyár" következménye volt. Emlékszem, szegény Donnie milyen sóvár szemmel figyelte a reykjavik-i nyomásfáklyát, mikor indul felfelé... Nem indult, legalábbis tartósabban nem... Nyuli azt írta akkor, hogy ez a rémületes izlandi ciklonaktivitás kupán csap minden blocking-kezdeményt. Igaza volt!
Bennem is csak most tudatosult, milyen hatalmas idõjárás-módosító tényezõ a túl erõsen tevékenykedõ észak-atlanti légnyomási minimum. A mega-ciklonrendszernek gyakorlatilag egész Európa, az Uralig az elõoldalán van: meg is lett ennek az eredménye. A kontinenst az állandó jellegû atlanti ciklontevékenység teljesen telepumpálta enyhe (meleg) levegõvel. Olyannyira, hogy végül már a jó helyen (Skandinávia) létrejött AC-k is elég hosszú ideig nem tudtak hideg légtömegeket ránk forgatni az elõoldalukon. Ugyanakkor Észak-Amerika keleti felén (a ciklon hátoldalán) emberemlékezet óta nem tapasztalt tél tombolt.
Míg nálunk hónapokig a sokéves átlagot reprezentáló piros vonal fölött futott az ens és az op. is a legtöbb fáklyán, addig a montreal-i hõfáklya a következõképpen nézett ki: piros vonal (sokéves átlag), alatta több emelet semmi, majd valahol lent, a "pincében" az operatív és az ens...
Tovább megyek: a mostani hõhullámos nyár elõállásában is benne van a még mindig nagyon élénk észak-atlanti ciklontevékenység "keze". Hiszen innen származnak azok a nyugati teknõk, melyek elõoldalukon ismételten ránk húzták a forró, észak-afrikai légtömegeket. Egyébként is, már sok hónapja tart nálunk a pozitív hõanomáliás korszak. Kijelenthetõ, hogy az átlagosnál hosszasan élénkebb észak-atlanti ciklontevékenység hatásával állunk szamben. Tér és idõbeli kiterjedésénél fogva ez a cirkulációs anomália éghajlatingadozást kiváltani képes tényezõ.
Hogy mi lehet az oka az izlandi minium nagy aktivitásának? Ennek kijelentésére én nem vagyok hivatott, azonban az biztos, hogy a nyugati áramlási szalag sebességének (ebbõl kifolyólag a teljes hemiszféra nyomásviszonyainak), továbbá a féltekei hõeloszlásnak döntõ szerepe van ebben.
De hogy nem kerüljem meg a kérdést, mondok egy ötletet: állítólag bizonyított, hogy a maagas naptevékenység megerõsíti a térítõi AC övet. Emiatt a teknõk talán nem tudnak kellõen dél felé megnyúlni, gátolt a hõtranszport. Ennek kettõs következménye lehet: elõször is, hozzánk nehezen jut sarki hideg. Másodsorban, mélyek, igen aktívak maradnak az izlandi ciklonok.
Most már csökkenõben van a naptevékenység. Hogy ennek hatása lesz-e a következõ hónapok ciklontevékenységére, az a jövõ zenéje.

Nem, mert El-Nino években sem volt ilyen monstre negatív SST anomália az Atlanti-Óceánon. Szóval nem azzal van összefüggésben - valószínûleg. Bár azt olvastam, hogy a Csendes-Óceán pozitív anomáliája is kiugró.

A ciklonokat nyilván nem tudja kiiktatni, de a hõtranszport bizonyára csökkent. A csökkenõ hõtranszportnak elméletileg növelni kéne a kialakuló, vagy a térségbe belépõ ciklonok légnyomását. Azaz elméletileg sekélyebb ciklonokat eredményez ez a terület. Szóval a viharciklonok kialakulási esélyei is csökkentek - elméletben. Meglássuk...

Ez mióta áll fent? Hány hete vagy hónapja negatív az anomália ott? Mert az OKé, hogy Grönland gleccserei is olvadnak, s ez a édes víz "hígítja" a sós óceáni vizeket, befolyásolja az áramlásokat. Vagy a jelenlegi pozitív El - Nino jelenségnek nem valami negatív visszacsatolásaként jelentkezõ "tünete" ez? Lásd a térképen az egyazon szélességi kör mentén jelentkezõ Észak - Csendes - óceáni negatív anomáliát. Hmm?

- A sok ciklon az Északi sarkkörön jobban helyben tartja, összébb húzza a fent lassan hízó hideg légtömegeket mintha inkább egy anticiklon peremén fûzõdne le alacsonyabb szélességek felé.
Szeke,Joejack,Zivipötty: Egyébként a jelenlegi kibontakozóban lévõ áramlási rendszer Grönlandon valamint a Jeges - tenger felett cseppet sem tudok szó nélkül hagyni avagy elmenni mellette.
Mégpedig, a Grönland északi, északkeleti részeinél felhalmozódó és növekvõ hideg mag, elég közeli lehet Európára nézve, ha marad ez a ki-ki újuló verkli az év hátralévõ részét követõen. Onnan már csak "karnyújtásnyira" Skandinávia vagy a Barents - tenger.
Legalább is láttunk már rá példát, mi következik ezekbõl. De persze megjegyzem, hogy HA MARAD EZ ki-ki újuló VERKLI, az év hátralévõ részében. Mindenképpen jobb felállással kecsegtet az éledezõ Sarkköri hideg, mintha inkább Kanada északi részeinél kezdene halmozódni a hideg.
Ez még csak extra hosszútáv, csak óvatos fejtegetés -részemrõl-, ha az atlanti térség hurrikán szezonja "megkímélne" minket(Európát) az északra, északkeletre való felkanyarodásától.(Feltéve, ha egyáltalán kialakul valami.) Most ott van a képbe Erika, remélem ott lent Amerika keleti partján is marad.

Apropó Thermometer hol van? Neki mi a véleménye?

Hát, nem tudom...egész nyáron fennállt az anomália, aztán mégis ott pörögtek a ciklonok egyfolytában a környéken.

Persze lehet, hogy a napállás most érte el azt a szintet, amikor már "átfordulhat" téli jellegûvé a cirkuláció, és ennek adott egy lökést a hidegebb tengervíz. Meg kell várni az õsz további részét, az esetleg választ adhat a kérdésre.

Lehet ennek valami köze az Atlanti-Óceáni óriás hideg SST anomáliához? Még mindig elég markáns: Link
Szerintem kellõen nagy a kiterjedése, hogy befolyásolja a musztert.

Ha szerencsénk lesz, akkor Kelet-Amerika is kap egy anticiklont, ami blokkolja Erikát, ha éppen a kontinenstõl nyugatra kanyarodik majd fel, és így (legalább egy idõre) megúszhatjuk az izlandi viharciklonosodást: Link Link

Ezt figyelgetem már én is napok óta.
Nem tudom volt-e már rá példa, ilyen drasztikus komolyabb blocking epizódra szeptember elsõ felében. Szerintem a hétvége fele kiderülnek a részletek(ugyebár idõvel), de szép próbálkozásnak lehet, annyi már kijelenthetõ, ha kialakul. Ha hozzánk érdemben akár 4-6 fokos 850hPa-on nem is, 10 alá még lazán mehetünk. Valami hullámzó frontrendszer dny-ék tengely mentén Nyugat- Északnyugat Európában? Talán most ez a legvalószínûbb. Esetleg hazánkban elõoldal helyzet, Mnsz éS a TöBbiek...
Mindenesetre szépen szór a fáklya.

OFF egy kis távolugrás: Emlékszem olyan forró száraz nyárra, mikor a szeptember csapadékosra, átlag körülire sikeredett, s a novemberbe korán jött a tél. Amolyan lyukas közepû télre sikeredett.

Vagyis hasonló helyzet körvonalazódik, mint ami az idei tavasz jó részét jellemezte. Már ami a brit blocking-os alapszituációt illeti. Úgy tûnik, hogy a viszonylag régóta fennálló észak-atlanti negatív anomália (nem meglepõ módon persze) erõsen rányomja bélyegét az idei év idõjárására: kis szünetekkel újra és újra kialakul egy-egy Ac a nyugati partoknál, s elõoldalán zúdul le a hideg. A kérdés csak az, hogy a néhány hónappal ezelõttihez hasonló viszonylag száraz, szeles, átlag körüli vagy kicsivel azalatti hõmérsékletû ÉNY-i irányítású verzió jön be, vagy egy teknõsödési folyamat indul be, mediciklonokkal és kifejezetten hideg idõvel. Ebben az esetben folytatódna (vagy újraindulna) az 1 hete kezdõdött csapadékban bõvelkedõ idõszak. [esõ]
Bízom benne, hogy inkább az elõbbi (szárazabb) verzió jön be, de valahogy sokkal inkább az utóbbit tartom valószínûbbnek. [esõ] Persze ez csak megérzés, de nehezen tudom elképzelni azt, hogy a tavasz és a nyár jó részét jellemzõ száraz verkli tovább folytatódjon.

A modelltérképek, nyomási fáklyák alapján elég valószínûnek tûnik szeptember elejére egy komolyabb blocking epizód (?).

A jelek szerint a Brit-szigetek térségében és/vagy az óceán fölött legalább néhány napra, de akár tartósabban is (7-10 nap) anticiklon/magasnyomású híd épül ki, azaz megszûnne a nyár nagy részében fennálló észak-atlanti ciklongyártás, és így ezek elõoldalán sem törne fel a Szaharából a meleg észak felé.

Európa fölött az uralkodó áramlási irány északiasra válthatna, ami már önmagában is némi lehûlést feltételez. Ám a sarkkörön túl egy nagyon szép kis hidegmag alakult ki, ill. fog a köv. napokban, ha lehet hinni az archív térképeknek és valóban bejön az elõrejelzés, akkor több évre visszamenõleg sem találni hasonlóan "szép" (a hideg szempontjából) sarkvidéki állapotot.

Egy jól elhelyezett északi ciklon vagy teknõ, aztán már szakad is Európára a hideg. Egyes GFS fáklyatagok majdnem az 50. szélességi körig lehozzák a 0 fokos izotermát 850 hPa-on. Persze nem ez a legesélyesebb kimenetel.

Szerintem egy jelentõsebb lehûlésre a Kárpát-medence is jó lehet szept. 2-3. környékéTÕL, de hogy ez csak egy átlagos szintre lesz elég, vagy akár átlag alatti hõmérsékleti értékekre is, az még több mint kérdéses. Az biztos, hogy magasról indulunk, de hát onnan lehet nagyot esni, ugyebár.

Az elsõ 10 nap hõmérsékleti anomáliája szvsz. ezzel együtt is enyhén pozitív maradhat a brutális kezdés (+5 fok fölött) miatt, de ha tartósabban fennmaradna az északi blocking, hónap közepére akár az átlag környékére csökkenhetne a középhõmérséklet.

A csapadékról ilyen idõtávban kár írni, de ez a makrohelyzet változás minden bizonnyal növelné a hajlamot. Viszont egy száraz-hûvös verzió esetén, a csökkenõ napállásnak és az elõttünk álló kánikulában ismét kiszáradó talajoknak hála, a fagyzugokban akár már némi dérrel is összefuthatnának a jelenség iránt vonzalmat érzõk.

Thermometer, Snowhunter es a tobbiek? latolgatas? Lassan jon a mi evszakunk.

Ebbõl én sem. "Helyi" mint globális jelenség.-mint írod is.
De hogy a Föld "A 2015 elsõ félévének átlaghõmérséklete 0,85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghõmérsékletet." Link: Link Mindenképp mozgalmas õsz felé hajaz. Tudom, tudom, hogy ebbõl még bitang zonalitás is lehet, de bízok az erõs hõkontrasztban. Elnézve a jelenlegi Észak sarki nyomás térképeket. Hát...remélem azok a megjelenõ -5 meg -10 fokok Grönlandon, s északabbra is, valami nagyobb "meglepetés", mozgalmasság elõjelei. Már ami az elkövetkezendõ õszt illeti.
Ránk férne a meridionális áramlásból származó csapadék.

Jogos a szkepticizmusotok a felvetésemmel kapcsolatban. Viszont azt vegyük hozzá, hogy õsszel azért törvényszerûen eljön az az idõ, amikor Európa szinoptikus helyzete megváltozik, a nyári egyensúly megbomlik és belecsöppenünk a téli félévbe, ami merõben más felállásokat garantál. Ennek megfelelõen akkor kiegészíteném a Földközi-tengeres latolgatásom... Arra számítok, hogy az augusztus még meleg és száraz lesz, hasonlóan telik, mint a nyár eddigi része. Azaz DNY felõl ránk húzódó, térítõi anticiklonok, hosszabb-rövidebb ideig felfrissülés hozó frontok... Aztán szeptemberben kezdõdõ átalakulás, gyakoribb északnyugati irányítás, amellyel már lezuttyan az óceáni, hûvösebb levegõ a Mediterrániumba. Ez már aktivizálja a térséget, beindulnak a szokásos õszi viharok, de idén ezek nagyon erõsek lehetnek majd. A folyamat az idõ múlásával erõsödhet, október elején teljesedhet ki. [esõ] Bocsánat, ez már tényleg csak latolgatás, elmélkedés a részemrõl. De próbálom alátámasztani, úgyhogy csakis hasonló kritikákat fogadok el.

Hú, de rég jártam erre...

Egyetértünk.
A meleg Földközi-tenger miatt, azaz szimplán amiatt nem lesznek mediterrán ciklonok.
Mert a mediterrán ciklonok keletkezéséhez valóban kell egy teknõsödési folyamat.

Inkább úgy lehet fogalmazni, a meleg Földközi-tenger inkább az esetlegesen kialakuló ciklonok kiteljesedését segítheti elõ (ha még õsszel is fennmarad a meleg tengervíz).

Azaz nem okot, hanem okozati összefüggést érdemes keresni a tengervízben.

A nagy hõkontraszt elõsegíti a ciklogenezist a mérsékelt szélességeken, nagyobb léptékben nézve a teknõk kialakulását és meridionális makrokép létrejöttét.
De hogy a jet mennyire tud behullámozni, azt véleményem szerint a teljes féltekei nyugati áramlási szalag sebessége alapvetõen befolyásolja. Sebes zonális áramlás esetén feltételezésem szerint nehezen fordul meridionálisba a cirkuláció, nagy hõkontraszt dacára is.
A nyugati áramlási szalag sebességét pedig hemiszférikus léptékû hõmérséklet és nyomáseloszlás határozza meg. Ehhez képest a Földközi-tenger (és a fölötte elterülõ légtömeg) melegebb volta csupán "helyi" jelenség. Nyilván számít valamit, de nézetem szerint elég keveset. Ezért ebbõl én most még nem vonnék le messzemenõ következtetést.

Épp ezért vonatkozott a latolgatásom az õszi idõszakra. Elkezd hûlni a szárazföld, a tenger azonban jóval melegebb lesz és csak lassan tud majd lehûlni... [esõ] [esõ] [esõ]
De természetesen nem egyértelmû! Csak latolgatás volt.

Igen , de pont ez volt 2012-ben: meleg tengervíz , száraz forró nyár , mint most is. Akkor 2012 õsszel télen meg már tudjuk mi következett [esõ]

A dolog azért nem egyértelmû, mert nemcsak a víz melegebb, de a levegõ is. Tehát a hõkontraszt nem feltétlenül növekszik, azáltal, hogy a víz hõmérséklete növekszik. Sõt, mivel a víz sokszorta sûrûbb anyag a levegõnél, tulajdonképpen továbbmelegíti a levegõt, ami megint csak csökkenti a hõkontrasztot. Ha valóban igaz ez az 5-6 fokot hõtöbblet, akkor az szeritem csak a további felmelegedést és az anticiklonális hatásokat fogja erõsíteni.

Külföldi oldalakon orrba-szájba linkelgetik, hogy a Földközi-tenger hõmérséklete 5-6 fokkal magasabb az átlagosnál bizonyos térségekben, elsõsorban a középsõ medencére és a hozzánk közel esõ Adriai részekre igaz ez... Már láttam olyan elmélkedést, hogy az õsz folyamán ebbõl kifolyólag irdatlan energiák lesznek ott a légkörben, az Appeninek, az Alpok déli oldala és a Dinári-hegység extrém viharokat fog kapni. Ez õsszel amúgy is természetes jelenség, de idén sokkal erõsebb lehet a szokásosnál is.
Ha pedig tovább gondoljuk a folyamatot. Elképzelhetõ, hogy szeptember közepétõl végétõl kezdve nagyon erõs teknõsödés, mediciklon genezis kezdõdik a meleg tengervíz, hûlõ szárazföldek hatására. Mivel a hõhullám mostmár a Balkánon és a törököknél is kiteljesedik, így arrafelé is beindulhat majd a buli.
Összegezve: Elõfordulhat, hogy Floo elméletét igazolva bekövetkezik majd az, hogy hónapokig nem esik, utána viszont nem tud elállni... Õsszel akár mediterrán ciklonok dömpingje is lehet majdan. Hogy télen mi lesz ebbõl? Arra még nem vállalkoznék.

Ha esélytelen tudnunk, nem tudom, mi helye a hosszútávú fórumban Megérzések közzétételéhez a facebook fal pont tökéletes, itt nem árt egy kis alátámasztás azért... Pl.: Link Augusztus elején ott az a narancssárga tag jelentõs csapadékkal, csak ugye onnantól még a szeptember is egy hónap... Esetleg CFS: Link Megbízhatóságát sok kritika érte, de ez is átlagos szeptembert vár.
Hiába, a megérzésnek semmi alapja nincs, 7 milliárd ember sok mindent érezhet a jövõt illetõen...

Azon gondolkodom, hogy ez a szélmentes, de bõséges csapadékot adó idõjárási helyzet mi lehet, talán bárikus mocsár helyzet, ja nem, mert akkor is van szél a zivatarok idején...mire gondolsz?

Srácok, ha bár ezt esélytelen látnunk, de a megérzésem az, hogy szélmentes, de bõséges csapadékot fog hozni a szeptember...

Szerintem hozzánk nagy meleg nem érkezhet Kis-Ázsia felõl. Mi az Iráni-minimum hatása alá a legritkább esetben kerülhetünk. Hozzánk a legmelegebb a egyértelmûen Marokkó irányából érkezhet.

És mit gondolsz: A Kis - Ázsiából ritkán -de pár évente- elõforduló hõhullámban lehet-e részünk e hónapban nem is, de inkább az augusztus folyamán? Elnézve mindkét nagy globál modellt a törökök lassan 25 fokos T850-be fognak "fõni". Kedvezõ Kelet - Európai anticiklon központ esetén, akár kelet, délkelet felõl is kaphatunk "kortyintást" a forró melegbõl.
De ez a Dél - Európa központú anticiklon hajlam, roppant ki-kiújuló kép szokott lenni.( Ha jól emlékszem. ) Makacs verkli.
Ami meg a térkép alján kucorodik az a 25 fok lassan 30(!), a száj szárazság kap el tõle. ..nem kéne.

Szombatra benyal a 20 fokos T850, így az borítékolható, hogy a jövõ hétvége meleg lesz, igazi strandidõ. De az is látható a térképeken, hogy a meleg nagyjából 35 fok körül fog kulminálni, mert a nyomási muszter nem támogatja a 25 fokos T850 északkeletnek törését. A 2007-es típusú melegadvekció esélye elég kicsi, tekintve, hogy a teknõ (amelynek elõoldalán érkezhetne a forróság) tengelye a meleg felfejlõdésével párhuzamosan eltávolodik Nyugat-Európa partjaitól. Bár a jövõ heti meleghullám elsõ lökete elõoldali melegadvekció formájában fejlõdik ki a pénteken még Írország térségében tanyázó ciklon elõoldalán, de vasárnapra megemelkedik a légnyomás Nyugat-Európa térségében, hiszen egy AC orr/ gerinc nyúlik be Nyugat felõl egészen Ausztriáig. A gerinc hatására a 20 fokos T850 vissza is húzódik hazánk területérõl délebbre. 21-én kedden viszont újult erõvel nyomul északra a T850-es izoterma és akár egy masszív hõhullám kezdete is lehet, hiszen ekkorra a nyomási muszter ismét támogatja az elõoldali melegadvekciót; de olyan hõmérsékleti kontrasztú teknõ továbbra sem fejlõdik ki Portugália-Lengyelország tengellyel, amely a 2007-es jellegû, brutális hõhullámot okozta. Összességében tehát nyárias napokra számíthatunk, de a 37 fok fölötti tartományba véleményem szerint nemigen fogunk belépni az állomások zöménél. (Az ECM 0 órás futása alapján) A nyár-fanok tehát örülhetnek, és remélhetõleg a meleget nehezen viselõk sem fognak megpusztulni.

Jelenleg a GFS is adja az északnyugatira forduló áramlást a jövõ hét második felében. Ennek elsõ jele 228 óránál látszik, az általam "félkeménynek" nevezett idõtávban.
Természetesen biztos dolgokról itt még korántsem beszélhetünk, de úgy tûnik, mintha most ebbe az irányba "mocorognának" a folyamatok.

A jövö heti lehülés kérdéséhez egy ábra: Link

Az 500 hPa-os szint magassága ma 00 UTC-s futás alapján csütörtökre, vasárnapra ill. jövö csütörtökre, baloldalon ECMWF ensemble átlag, jobb oldalon ECMWF operativ (determ.) futás szerint.

A csütörtökön még ereteljében lévö meridionalis gerinc tengelye hétvégére erösen dölni kezd kelet felé, elég hasonlóan az ens.átlag ill. az operativ ECMWF alapján. Ezzel a forró levegö egy része valóban eléri Közép-Európát, de a további "dölés" következtében fokozatosan megszünik az advekció délnyugatról, így a Nyugat-Európát most elárasztó igen forró levegö "durvább része" Közép-Európát egyelöre nem fenyegeti. A jövö hét közepe felé az operativ modell által mutatott eröteljesebb lehülést az ens. átlag nem igazán támogatja. Aszerint egy majdnem zonális gerinc húzódna Európa déli fele fölött, míg északon zonális ciklonális helyzet alakulna ki. Ezzel szemben az operativ ECMWF észak, északnyugatról Közép-Európara mélyitene ki egy teknöt, amihez kapcsolódna az emlitett jelentösebb lehülés.
A legtöbb tag szerint viszont kb 15, 18 fok között maradna még ekkor is T850, és a ciklonok északon maradnának. Persze az ens. átlag sem vehetö készpénznek, léteznek ensemble tagok, melyek az operativhoz hasonlo folytatást mutatnak, de az operativ eléggé kilóg (lefelé) ezek közül is.

Amit az ECM mutat, eléggé "életszagúnak" tûnik. A délnyugat-európai melegtömeg némileg meggyengülve ugyan, de ránk terül vasárnaptól. De a sokadik ECM és GFS futás által adott nagyon élénk északkelet-európai ciklontevékenység megadja a lehetõséget lényegesen hûvösebb, száraz jeges-tengeri levegõ betörésére. Érdekes módon valóban van egy 1976 június közepi feeling-je a kilátásoknak. A dolog pikantériája, hogy most nem kora nyáron jelentkezne ez a felállás. Mindamellett a szokásosnál lényegesen nagyobb ebben a bizonytalanság. Lehetséges, hogy el sem ér minket a hidegebb légtömeg, de véleményem szerint az sem zárható ki, hogy talán az 5 fokos izoterma is lenyúljon a közelünkbe.
Összességében mégis az a meglátásom, hogy a hõség heves, de nem hosszantartó rohamot produkál jövõ hét elején (melynek csúcsa szerintem is a 32-37 fokos intervallumba eshet)
Ezután bizonytalan mértékû lehûlés valószínû a hét második felében, mely átmeneti felfrissülést hoz, sajnos elõreláthatólag csak szórványos csapadékkal (ha egyáltalán lesz valami)
A hangsúly a lehûlés átmeneti jellegén van. Az ilyen "szupermeridionalitásos" hidegöblítések általában tiszavirág életûek. A tartós -vagy egész pontosan: ismétlõdõ- ény-i hidegáramlást nyáron félblokk helyzetek biztosítják. Ekkor kiújuló teknõképzõdés van, de a teknõk nem tudnak teljesen kifejlõdni éppen azért, mert az észak-atlanti térségben erõs a ciklogenezis, és a fejlõdõben levõ alacsony nyomású teknõre minduntalan "ráfut" a következõ. A blokk nem képes teljessé válni. Az ilyen jeges-tengeri löttyök azonban csak teljes blokkban, teljesen kifejlõdött teknõk hátoldalán fordulhatnak elõ. Ilyenkor nincs utánpótlása a hidegnek: egyszer volt/lesz kutyavásár (mint 1976-ban)

Érdekes az ECM futása valóban, már csak azért is, mert ha ez így valósulna meg, akkor valószínûleg ismét kb. 2 hétig búcsút mondhatnánk a nyárnak. Link
Ha lenne 264 órás térképe, az megerõsödött brit AC-t mutatna, amit az izlandi és az Ék-európai ciklon is erõsítene, mi pedig ülnénk megint a 3-4°C 850 alatt a viharos szélben.

Viszont szerencsére mind az ENS, mind pedig a többi modell más képet mutat, ugyan látszik máshol is júl. 8-10 körül lehûlés lehetõsége, de egyelõre esélyesebb, hogy a front mögött rögtön AC-t kapnánk, ami haladna is tovább kelet felé és pár napon belül ismét délnyugati áramlással jönne a meleg. Mint ahogy te is mondod, az év ezen szakában valóban inkább az ilyen frontok jellemzõek, mintsem tartós északi áramlás.