Globális jelenségek

Szerintem ez nem propaganda és meglehetõsen ijesztõ jövõt jósol.

A közvélemény manipulálása mindig eredményes. Különben nem manipulálnák. Propaganda van, üzlet is van, ez tiszta sor. De ettõl még a melegedés tény. Én pont azt tartom érdekes kérdésnek, amit te nem. Hogy a jelenkori melegedés mennyiben tekinthetõ átmeneti kilengésnek, egy természetes fluktuáció részének. Ha megfigyeled, errõl még a szakfolyóiratok sem nagyon cikkeznek, milyen érdekes... Illetve az is érdekfeszítõ kérdés, hogy a jelenkori változások mennyiben antropogén eredetûek. Én speciel meg lennék lepve, ha az a pusztítás, amit az emberiség produkált eddig, következmények nélküli lenne. Elég, ha csak az erdõborítás, albedó brutális megváltozását vesszük.

Teljesen egyetértek, bár már tudják páran itt rólam, hogy az egész hisztériakeltést nevetségesnek tartom. Az egész lobbi arra megy ki szerintem, hogy kutassuk a megváltoztathatatlan ezer milliárdokért, ebbõl szépen éldegélnek sokan (akár sok tv csatorna és meteorológus is), de ettõl még, ha hinni lehet nekik nem változott évtizedek alatt semmi, sõt még rosszabb is lett évrõl évre. Közben az utóbbi években a mezõgazdasági termékek világpiacán árfolyamesési tendencia lett úrrá (durván felére estek pár év alatt). A történelemben sem a hideg periódusok idején alakultak ki a lefejlettebb civilizációk és nem is a hideg égövben találjuk a legsûrûbb népességet. Ha beüt manapság egy fagy vagy hidegebb tél esetleg hûvösebb nyár, akkor akkora a sírás rívás, mintha atomkatasztrófa történt volna.
Az emberiség nem a széndioxid emisszióval járul elsõ sorban hozzá a melegedéshez, hanem az albedó megváltoztatásával, a növényzet irtásával, ami által nem lesz, ami megkösse a CO2-t. Végsõ soron a 7,5 milliárd ember és a legalább ennyi tenyésztett nagytestû állat (sertés,ló,szarvasmarha,juh stb.) a vegetációt zabálja és CO2-t termel. A kiirtott erdõk helyen legelõk, gabonaföldek vannak ami felzabáltatunk az állatokkal amiket megeszünk. És ez már évszázadok óta tart nem 30 éve és csak fokozódik. Mitõl is csökkenne a CO2 ? Az erdõk és a füves puszták vagy szántók albedója hogyan is hat a T-re ? És a gigantikus városok , beépített területek aszfaltja és betonja ? Ha itt mérjük a T-t akkor vajon milyen tendenciát várhatunk ? A lényeg: a felmelegedés elindult ez kétségtelen, de nem azért mert kõszenet égetünk sokat. Elõbb lett meleg a növényzetirtó és aszfaltozó tevékenységünk miatt és ez vezetett sivatagok terjedéséhez majd egyre magasabb CO2 koncentrációhoz, jégolvadáshoz. Csak hab a tortán, hogy még a fossziliseket is égetjük. Ha abbahagyjuk attól még nem lesz több erdõ, hogy a CO2-t megkösse...

Mindez nagyon szép (vagy csúnya), de az egész klímaváltozási témában engem nem az éghajlatváltozás megléte/meg nem léte, annak mértéke, antropogén vagy természetes volta impresszionál (noha ezek is igen fontos kérdések) Hanem az, hogy a most már mindenfelõl harsogó propaganda vajon mit akar a vészharang kongatásával, rémisztõbbnél rémisztõbb jövõképek felvázolásával ELÉRNI.
Ott van például az 'Ózon Network' nevû tv-csatorna, ami egyébként nagyon jó természetfilmeket, távoli tájakról, országokról szóló ismertetõ mûsorokat ad. De az egész sunyi módon a klímaváltozás mantrájára van felfûzve, mint vezérfonalra. Az én generációm számára még szomorú módon ismerõs a settenkedõ marxista propaganda, amit a 70-es, 80-as években az akkori kultúrpolitika szinte ördögi ügyességgel csempészett bele a média szinte minden megnyilvánulásába -Marx, Lenin, és a Szovjetunió "lógott ki" mindenbõl.
Az említett tv-csatorna, és õszintén szólva, az általad linkelt sajtóorgánum is, bennem lebírhatatlan erõvel idézi fel ennek a szubtilis, ugyanakkor nagyon agresszív propagandának emlékét. Egyébként a szintén a linkedben talált angol nyelvû hozzászólások arra utalnak, hogy másoknak is szemet szúrt a klímaváltozás témájának unásig ismételgetése. Ezekben a propagandisztikus(nak tûnõ) szövegekben feltûnõ az óvatosság, mértéktartás teljes hiánya. A "felmelegedés, a jégtömegek olvadása még a vártnál is gyorsabban halad, sebessége mostanában a tudósokat is meglepte" jellegû szövegek olvashatók, és semmi olyan, hogy "további vizsgálatokat igényel a jelenség, okai nem teljesen tisztázottak, kimenetelét prognosztizálni még nem tudjuk"
Holott meggyõzõdésem szerint az utóbbi kijelentések állhatnak közelebb a valósághoz.
De, ahogy mondtam, engem mindennél jobban érdekel, hogy ezeknek a "szócsöveknek" mi a céljuk a közönség riogatásával. Az biztos, hogy a magánember nagyon keveset tehet a szén-dioxid emisszió csökkentése érdekében. Megpróbálhat otthon kevesebb villanyáramot fogyasztani, ritkábban elõvenni az autót, de mindez nem fog paradigma-váltást elõidézni a korunkra jellemzõ technológiában. Itt kemény, és igen sokak számára fájdalmas intézkedésekre lenne szükség: az autóforgalom rendeletileg való korlátozására, a robbanómotorok fokozatos betiltására. A fosszilis tüzelõanyaggal mûködõ erõmûvek nagy részének bezárására, atomerõmûvekkel, ill. alter erõmûvekkel való helyettesítésére. Nagybani erdõsítésre. Olyan technológiák kidolgozására, melyek alkalmasak a fölös szén-dioxidnak a légkörbõl való ipari volumenû kivonására. Hogy az ilyen intézkedések alkalmasak-e a légköri szén-dioxid koncentráció megfelelõen gyors csökkentésére, persze kérdés. De valami ilyen irányú próbálkozásnak már el kellett volna indulnia, ha tényleg ilyen hatalmas nagy a baj. Ehelyett semmi sem történik, hacsak visszalépés nem, az atomenergia "kiutálásának" formájában.
A szócsövek talán a közvéleményt akarják meggyõzni, hogy az majd a választásokon, kormánypártokon keresztül érvényesítse a "zöld" szempontokat? Ha ez a stratégiai elképzelés, nagyon rossz úton járnak az "ötletgazdák" A zöldpártok (már ahol egyáltalán létezik ilyen formáció) a liberálisokhoz hasonlóan nem tömegpártok, a politikában legjobb esetben a mérleg nyelvét képezhetik. Ráadásul nem hallottam arról, hogy bármelyik zöldpárt a fentiekhez hasonló radikális intézkedéseket akarna foganatosítani.
Jobb lenne, ha a tudósok közvetlenül próbálnák meggyõzni a kormányokat, méghozzá a legnagyobb, legerõsebb országok kormányait. Mint ahogy annak idején az atombomba kérdésében meggyõzték az Egyesült Államok elnökét. Természetesen ez a kérdés összehasonlíthatatlanul könnyebb volt, mint a szén-dioxid emisszió kérdése. Hatalmas ellenérdekeltségeket kellene legyõzni, jelenleg szinte kilátástalan a siker.
A bulvár-rikoltozás, a közvélemény hergelése és manipulálása ellenben 100%, hogy sehova sem vezet.

Érdekes lesz a minimumig hogyan változik majd: Link Ha csak megmarad a jelenlegi anomália és nem nõ tovább, akkor se sok jég marad északon.

Akkor te elõbbre jársz, ha hazai összefüggésekben is nyomon követhetõ ez az 50 éves ciklikusság, de én a globális jelenségre utaltam, amelyet aligha a zonális és meridionális ciklusok váltakozása okoz. Persze, nem zárható ki a globális és az európai klimatológia ilyen jellegû összefüggései között.

Áder János köztársasági elnök elõadást tartott a klímaváltozásról a Keszthelyi Egyetemen Link
Ott, ahova én is jártam egyetemre.
Majd ahova néhány évvel ezelõtt visszatértem, és elõadást tartottunk a "mediterrán gyümölcsök" és új gyümölcsfajok termesztésérõl, és az ehhez kapcsolódó klimatológiai dolgokról, többek között a klímaváltozás problematikáját is érintettük.
A diákokat abszolút nem érdekelte, a tanárok jöttek oda az elõadás után gratulálni, elismerésüket kifejezni és csodálkozni....mert olyan dolgokat hallottak, amiket Õk nem tudtak.
Mindez egy olyan intézményben, amelynek feladata lenne az innováció és az általunk bemutatottakhoz új gyümölcsfajok meghonosítása, ehhez pedig nélkülözhetetlen lenne a megfelelõ klimatológiai ismeret.
De hol vagyunk ettõl...

Az okaival nem foglalkoztam, de a létezésével igen, mondjuk nem a csak hõmérséklet emelkedése-csökkenése kapcsán, hanem a 25-35 éves idõszakok zonális illetve meridionális jellege tûnt fel Link Link Link Link Link Link Link Link
Link Link
Annyira durván szembeötlõ az 1920-1950, 1960-1990 és az 1992 óta eltelt idõszak meridionális és nyugati áramlásos túlsúlya, különbözõsége, jellege, ráadásul felváltva egymás után, hogy ennek az esélye, hogy ez véletlen legyen, háááát...
Az 1890-1920-as idõszakról kevesebb ugye az adat, de ha az is nyugati áramlásosabb volt, akkor nincs kérdés.
Persze ezt 100 év távlatából bizonyítani vagy alátámasztani ember legyen a talpán, aki ezt megteszi.
Mivel az idõjárás nem atomóra pontosságú, precizitású.
Na még találtam egy írásomat Link

Egyetértek, ez elvileg tényleg mûködhet így. Aztán hogy mi az igazság? Fene tudja!

Éppen a lényegre világítottál rá! Elméleteket lehet gyártani, de ezek szerint magad sem találkoztál, olyan valamire való tanulmánnyal, amely a ciklikusság okaival foglalkozna

Ebben van igazság. De ha lehet kicsit önzõ az ember, akkor minket leginkább a következõ 30-50 év érint majd személyesen. Ez azért sokkal jobban körvonalazható, még a nyúlfaroknyi adatsorunkból is.

Kérdéses, hogy így mûködik-e? A glaciálisok utáni felmelegedés alatt a CO2 koncentráció növekedése évszázados nagyságrendû késéssel követi a felmelegedést. A növekedés oka valószínûleg a metán felszabadulása a metánhidrátból az óceánok felsõbb vízrétegének hõmérséklet emelkedése miatt. Az úgymond magas CO2 koncentráció nem generál további hõmérséklet emelkedést, sõt nem tudja megakadályozni a következõ jégkorszak kialakulását, a globális lehûlést sem. Ha hosszú távon így mûködik a rendszer, nem igazán találok okot, hogy rövid távon egész másként mûködjön.

Az az igazság, hogy elhanyagolható hosszúságú mérési adatsorunk van és a közelmúlt értékeibõl próbálunk következtetéseket levonni és extrapolálni. Ha találunk két kb. azonos, tendenciával változó
adatsort, örülünk, mint majom a farkának és ráfogjuk, hogy ok - okozati összefüggés van a változások között, pedig a legvalószínûbb, hogy az egész csak véletlenszerû egyidejûség.

"Ha valóban a kibocsájtott CO2 vagy egyéb anyagok játszanának döntõ szerepet a felmelegedésben, akkor az aligha lenne ilyen ciklikus."

Szerintem lehet ciklikus simán. Emelkedik a CO2, emelkedik a T, aztán beindul egy negatív visszacsatolás, ami egy ideig mérsékli a további Temelkedést. De a CO2 tovább emelkedik, hatása elnyomja a negatív visszacsatolás hatását, így újra emelkedik a T is. De aztán megint beindul egy másik, stabilitás felé mutató folyamat, ami átmenetileg ismét blokkolja a CO2 hatását, de az tovább emelkedik, és ezt is elnyomja és újra meglódul a T. És így tovább, amíg ki nem pusztulunk.

Ez szerintem simán mûködhet így, persze fogalmam sincs róla, hogy így mûködik-e.

Éppen az általad belinkelt ábra mutatja, hogy úgy tûnik teljesen rossz helyen keressük a globális felmelegedés okait, és a valódi okok kutatása helyett okoskodások zajlanak.
Mint tudjuk - többen belinkelték már azt az adatsort - az 1850 óta mért adatok alapján nagyjából 25 éves cikluson keresztül 0,25 századdal emelkedik a hõmérséklet a Földön, majd 25 éven keresztül nincs melegedés. Eddig három ilyen 50 éves ciklus volt.
Ha valóban a kibocsájtott CO2 vagy egyéb anyagok játszanának döntõ szerepet a felmelegedésben, akkor az aligha lenne ilyen ciklikus. Vagy egyenletesen növekvõ, vagy dinamikusan növekvõ lenne a grafikon.
Ha valaki tud olyan kutatásról, ami ennek a ciklikusságnak az okaival foglalkozik, az kérem ossza meg, mert nekem meggyõzõdésem, hogy több köze van a valósághoz, mint a CO2-s, metános, és más okoskodások. (Ez nem jelenti azt, hogy nem tartom fontosnak, ezen gázok csökkentésének szükségességét, de meggyõzõdésem, hogy a globális felmelegedésnek nem ezek a valódi okai.)

Az Egyenlítõ adásában volt szó arról, hogy a földtörténeti múltban, a sekély tengeri üledékek arról tanúskodnak, hogy a tengeri aljzat hõmérséklete nem 4 C volt, hanem ennél melegebb. Az interjút adó tudós külön megemlítette, hogy ez számára meglepõ volt, hiszen a mélyben a sûrûbb tengervíz jelenléte lenne a természetes. (a víz szerkezetérõl Link )

A tengeri plankton élõlényei folyamatos mozgást végeznek a felszín és a mélyebb rétegek között, már ismert, hogy ez a mozgás, jó körülmények között, a felsõ 100 m-es réteg intenzív átkeveredését hozza létre. Ilyen módon a felszín és a mélyebb rétegek közötti hõgrádiens és a hõtárolás dinamikája is megváltozik. Élõ vizekben az energiaforgalom is más, mint holt víztérben: itt a plankton az elnyelt napenergia nagy részét saját anyagának felépítésére elhasználja, miközben CO2 megkötés is történik. Az elhalt szerves anyag lesüllyed, így energia és CO2 tárolás történik a tengeri aljzaton (amibõl egykor fosszilis energia lesz, tudjuk.)

Az El Nino jelenség egy tengeráramlat hõtárolási dinamikájáról szól, amely Ázsia partjai felõl érkezik Dél-Amerika partjaihoz. Tudjuk, hogy Ázsiából nagy tömegû szennyezõ anyag mosódik a tengerekbe, amely kihígul ugyan mire keresztüláramlik az óceánon, de az élõvilágnak, amely a szennyezéstõl károsodott, nincs ideje regenerálódni.

Ti mit tudtok róla, vizsgálta valaki az élõ víz / holt víz hatását az El Nino jelenségre?
Lehetséges, hogy az õsi sekély tengerek egyszerûen csak élettel teli vizek voltak, kedvezõ hõmérsékleti grádienssel?

Tv2 híradó G.F.:"tõlünk délre jelentõsen megnõhet a csapadék hullás"elõttel. Olaszország elsivatagosodhat"
No comment.

Most 405-t látok, azaz a korábbi 20 ppm-es növekedés/10 év, 9 év múltával már 25-nél jár. Nehéz homogenizálni a térképeket, hatalmasak a különbségek. Vannak 400 alattiak, de a 450-460 ppm-es adatok Eurázsiából dermesztõek.

Elég magas a CO2 koncentráció az északi féltekén...

Link

Bocs, de igazad van, semmit nem értek az egészbõl, hogy tulajdonképpen most mirõl is volt szó ? Tengeri jég, szárazföldi jég, gleccser ? Igazából nem világos, hogy most ki mirõl beszélt és mitõl retteg ? Gleccserekkel olvadozó jégfolyam: számomra érthetetlen új földrajzi jelenség, itt minden elsötétült...

Igen.

Ha a grönlandi partokról folytonosan nagy mennyiségû jég szakad a tengerbe, viszont a jégpajzs vastagsága, kiterjedése nem csökken számottevõen, akkor pusztán triviális számtani megfontolásból arra következtethetünk, hogy igenis a képzõdõ és elolvadó jégmennyiség egyenlege pozitív -több keletkezik, mint amennyi elolvad. Azaz, a tengerbe szakadó jég jelensége nem feltétlenül a melegedõ klíma jele.
De persze lehet, hogy sötét agyammal rosszul értelmezem a dolgokat.

Uristen

Túl nagy a sötétség az utóbbi hozzászólásokban, így nincs értelme belemenni. De természetesen nem a gleccserekkel olvadozó jégfolyamról beszéltem.

Sõt, a borjadzás éppen azt jelenti, hogy a gleccser felsõbb részein depozíció van, nem pedig olvadás. A gleccsernek valóban az a lényege, hogy a gravitáció hatására jégtömegei különbözõ sebességgel lefelé csúsznak. Hogy milyen magasságig ér, az elvileg az érkezõ és az elolvadó jégmennyiség egyenlegének függvénye. Tehát nemcsak a hõmérséklettõl, hanem a hócsapadék mennyiségétõl is függ.

A gleccser tudtommal lassan mozgó jégfolyam. Ha mozgásban van az nem hiszem, hogy csoda lenne, de a mozgás gyorsasága persze nem mindegy. Ha a gleccser olvad, akkor rövidül is és olvadékvize jut csak a tengerekbe. Ha jégtömbök zúdulnak a tengerbe, akkor még nagy baj nincs, mert még jég és van utánpótlása. Érdekelne, hogy mennyi hó esik a szárazföldi jégre, mert a hócsapadék felhalmozódás táplálja a jeget. Nem tudom, hogy pl. Grönlandon mennyivel több az esõ és kevesebb a hóhullás, mint egykoron ? Ezen ismeret nélkül nem hiszem, hogy sok értelme van számolgatni a tengerbe borjadzó jéghegy méretét. Már évtizedek óta megy az elolvad a jég hamarosan riogatás, de eddig semmi konkrét veszéllyel vagy pusztulással nem találkoztam, ami mondjuk nagyobb mérvû lenne a terrorizmus kárainál.

"Megjegyzés: Emelhetné, ha felolvadna."

Valószínûleg sokáig nem fognak felolvadni a jégtömbök, de nem is az lehet majd a probléma. Grönland illetve az Arktisz esetében több gleccser kompletten mozgásban van egyre nagyobb sebességgel és nagy darab kerülhetnek hamarosan az óceánba. Érdekes lesz ha azok a tengeráramlásokkal elkezdenek mozogni majd...

Egy kis bulvár riogatás:

Link

Máshol ezzel a címmel jelent meg, ordító nagybetûkkel: "ROSSZ HÍR! A VÁRTNÁL GYORSABBAN OLVADHAT AZ ANTARKTISZI JÉGTAKARÓ"

Egy szösszenet:

"A számítógépes szimulációkkal felvázolt legrosszabb forgatókönyv szerint az Antarktisz nyugati részének drasztikus olvadása 64-114 centiméterrel emelné a globális tengerszintet 2100-ra"

Megjegyzés: Emelhetné, ha felolvadna. Általános iskolás számtan feladat (Térfogat / felület = vastagság). Egyéb érdemi állítás a cikkben nincs, szerintem az egész tanulmányban sem. Minden feltételes módban van fogalmazva. Nesze semmi, fogd meg jól!

Legrosszabb forgatókönyv: Ki a francot érdekel egy fáklya ûrtávlati szélsõértéke?
2013 óta némi érdekes adat keletkezett a déli tengerjég anomáliáról. Ez némileg összefügg a déli kontinens hõmérséklet anomáliájával és ezzel a kontinens jégborításának tömegváltozásával (bár egyesek szerint a tengerjég borítás növekedés is a global warming következménye):

Link

A cikkben egy 2013-as tanulmányra, mint viszonyítási alapra hivatkoznak. Ahhoz a riogatáshoz viszonyítva riogatnak? Egyáltalán figyelembe veszik-e azokat a mérési adatokat, amelyek nem illenek bele az elméletbe? Azokat, amelyek azóta keletkeztek?
Kvázi-periodikus függvények esetén utálom a lineáris regressziót, de a klímakutatók által elõszeretettel használt, az elõbbire illesztett egyenes mit mutat? Az ugyanerre illesztett hokiütõ mit mutat? Nincs fotografikus memóriám, a forrásra nem emlékszem, de emlékeim szerint az Antarktiszon jelenleg mûholdas mérések szerint összességében nem olvadás, hanem jégfelhalmozódás van folyamatban.

Az egészet hasonlónak tartom ahhoz az esethez, amikor hajdan valaki kiszámolta, hogy nem létezik vihar által megnövelt dagály. Az elsõ vihardagály után az illetõ annyit mondott, hogy "Úgy látszik, valamit nem vettem figyelembe." A különbség az, hogy ilyet a megélhetési klímakutatók nem mondanak.

Demagógiáért nem kell a szomszédba menned. A politikában már jól bevált a taktika, hogy járassuk le az ellenfelet kétes dollármilliókra hivatkozva, meg rángassunk elõ döbbenetesen hangzó, ám az ügyben irreleváns adatokat (mondjuk az egyes gázok által elnyelt sugárzás helyett a gázok tömegét).


Dollármilliókat amúgy a CO2 hatásának tagadásával még könnyebb lenne leakasztani, az olajvállalatok vagy az elvbõl "klímaszkeptikus" politikai erõk (ld. Republikánus Párt) számára ez aprópénz... Az ilyen elméletek egyszerûen azért szorultak vissza, mert ma már nem állják ki a tudományosság próbáját. Lehet érvelni azzal, hogy "a CO2 hatása nem veszélyes, mert a Föld eddig is mindig lakható maradt", de ez ilyen formában hitbeli kérdés. Egy tudományos elmélet ott kezdõdik, hogy a jelenség hatását a rá vonatkozó fizikai törvények alapján próbáljuk kiszámítani. Lehet kritizálni a klímamodelleket azzal, hogy sok bennük az ismeretlen paraméter. De akárhogy csûrik-csavarják számtalan modellben az ismeretleneket, mindig a pozitív visszacsatolásnál és melegedésnél lyukadunk ki, csak annak mértéke kérdéses. Hogy a melegedés elmaradjon, ahhoz irreális peremfeltételekre, vagy valótlan fizikai törvényekre kell építeni. Nem véletlen, hogy ilyesmit senki nem publikál.

Persze igaz, hogy a földtörténeti múltban a mainak 10-20-szorosát is elérte a CO2-szint, és a Föld lakható maradt. A mai élõvilágot és az emberiséget nem is az "üvegház-Föld" viszonyaitól kell félteni, hanem attól, hogy nem lesz képes olyan tempóban alkalmazkodni, ahogyan a változás megtörténik. Elméletben gyorsabban nõ a növény, ha több a CO2, de ha közben más körülmények (hõmérséklet, nedvesség, talaj összetétele, stb.) átlépik a tûréshatárát, akkor elpusztul.

Utaltál arra, hogy a vízciklus negatív visszacsatolást okozhat. Ezt milyen mechanizmussal képzeled el? Elvileg a melegedõ légkör több vízgõzt képes magában tartani, emiatt egy másik üvegházgáz (H2O) koncentrációja is nõ, tovább erõsödik a melegedés... egyszóval pozitív a visszacsatolás. Mi lenne az ellenkezõ irányú hatás?

A passzívház témához annyit szeretnék hozzátenni, hogy EU elõírások miatt 2021. január elsejétõl minden új épületet (nem csak a köz, hanem a magánberuházásban épülõ épületeket, így a családi és egyéb lakóházakat is) csak úgy lehet majd használatbavenni, amennyiben használatuk során energia felhasználásuk közel nulla értékû (az épület energia tanúsítvány besorolása szerint). Ugyan nem passzívházak, de majdnem ugyanazt a kategóriát képviselik. Ahogy írtad, a lakók szinte szkafanderbe csomagolva fognak élni ezekben a házakban, kiegészítõ gépészeti berendezésekkel körbevéve. Hatalmas beruházási költséggel fognak megépülni ezek az épületek, ami kétséges, hogy valaha a mûködésük során megtérül-e. Ezek az épületek a használat során már tényleg csekély mértékû energiát fognak felhasználni, viszont létrehozásuk óriási energia felhasználással jár. A felhasznált anyagok közül a kerámiák (tégla, cserép) még viszonylag környezetbarát, de a szigetelõ anyagok (például a polisztirol, amit ebben az esetben kb. 20-25cm-es vastagsággal kell alkalmazni a homlokzatokon) gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Kérdés, hogy ezekkel az épület életciklusának a végén mi fog történni? Az építõanyag gyártók, de az energia vállalatok is jól járnak, mert az építkezés egy elõrehozott energia felhasználást fog jelenteni, szemben a használat során évtizedeken keresztül megoszló energia felhasználással.

A Sió-zsilipet nem valami hosszú távú terv keretében hegesztették be, hanem hogy leállítsák az akkor kiirthatatlannak tûnõ "nem az aszály miatt apad, hanem titokban leeresztik" típusú rémhíreket.

(Bocsánat a hosszú hozzászólásért, magam sem tudom hogyan is miért írtam ennyit, talán csak az áll mögötte hogy mindig is érdekes téma volt számomra az éghajlatváltozás.)

Mezõgazdasággal is foglalkozóként ezúton utalnék arra, hogy próbáljuk meg árnyaltabban, egyetemesebb nézõpontból tekinteni a légköri szén-dioxid (CO2) szerepére Földünkön. Egyrészt kb. 120-150 éve, néhány korát megelõzõ 19. századi tudós (Tyndall, Arrhenius) és a 20. század elsõ felében Callendar munkája alapján sejtettük, majd egyre inkább biztosan tudtuk, hogy a CO2 a szabad légkörbe kerülve hozzájárul az ún. légköri üvegházhatás jelenségéhez. Magának a jelenségnek az elnevezése ugyanakkor nem a legszerencsésebb, mert az atmoszféra "üvegházhatása" teljesen máshogyan mûködik mint amiért a kertészetekben használt üvegházak, növényházak, fóliasátrak melegebbek a környezetüknél. Míg egy üvegházban a konvekció, azaz az alsó légrétegek felszálló légáramlással való lehûlése korlátozódik, addig a szabad légkörben nem pontosan ilyen hatás lép fel.

Lehet furcsán hangzik, de én úgy tekintek a légköri szén-dioxidra, mint a földi élet alapkövére és egy igazi kincsre az emberi civilizáció számára. A növények ugyanis a CO2 légkörbõl való kivonásával építik fel szöveteiket, és ez az, amit az állatok és mi emberek is nap mint nap kenyér, zöldség, gyümölcs stb. formájában elfogyasztunk. Valójában testünk szénvegyületei teljes egészében CO2-bõl épülnek fel. A földtörténeti múltban a légkörben a mainál 10-szer, 20-szor nagyobb mennyiségben volt fellelhetõ a szén-dioxid, ugyanakkor érdekes, hogy a Föld ekkor sem vált lakhatatlanná, nem következett be katasztrofális felmelegedés. A növények pedig sokkal gyorsabban voltak képesek növekedni és az állatvilág számára több táplálékot szolgáltattak. A földtörténeti középidõ õsdzsungelei nélkül pl. dinoszauruszok aligha érhettek volna el ilyan fizikai méreteket. A 21. század 7 milliárd feletti globális népességének egyre több élelemre van szüksége, ennek megtermelését egyre könnyebbé teszi a növekvõ légköri CO2 szint. A növény vegetációja egyre intenzívebb a többlet szénforrás hatására, ráadásul egy járulékos jótékony hatás is van - minél több CO2 van a légkörben, annál kisebb a növények párolgási vesztesége és így aszályérzékenységük is csökken.

A CO2 klíma-téren nem tesz mást, mint elnyeli és maga körül minden irányba visszasugározza a földfelszín felõl érkezõ infravörös hõsugárzás egy részét. Ezzel gyakorlatilag lelassítja azt a folyamatot, amellyel a felszínközeli légkör hõje a világûr felé távozik. Fontos tehát, hogy hõt nem ejt csapdába, hanem mérsékli a kisugárzás általi hõvesztés ütemét. A megnövekvõ CO2 szint ezen a hatásmechanizmuson keresztül felborítja a globális földfelszín hõsugárzási egyensúlyát, és ahhoz, hogy ez ismét helyreálljon, a felszínnek valamennyit melegednie kell.

A szén-dioxid hatása ugyanakkor a sugárzási egyenlegre önmagában igen csekély, szinte elhanyagolható, mert döntõ részben éppen abban az infravörös sugárzási tartományban fejti ki a hatását, amit a messze LEGFONTOSABB üvegházgáz, a vízpára már lefed. Link Hatása ráadásul logaritmikus, nem lineáris az ún. telítõdés miatt. Azaz, ha a CO2 légköri koncentrációja az iparosodás elõtti 0,003%-ról a kétszeresére, 0,006%-ra nõne 2100-ig, az minden egyéb tényezõ változatlansága mellett csak néhány tizedfokos globális hõmérséklet emelkedést okozna. Hogyan és miért lehetséges akkor, hogy sok-sok kutatási pénzre és politikai befolyásra éhes tudományos, vagy valójában inkább "zöld" lobbiszervezet 4-5-6 fokos melegedéssel járó klímakatasztrófával riogat? Mint ahogyan lenni szokott az ördög a részletekben rejlik.

Nem tudjuk, hogy a légkör hõháztartását befolyásoló többi tényezõ (például a vízciklus) hogyan változik a megnövekedett szén-dioxid hatására. A katasztrófajövendölõ, állami kutatási dollármilliókon túltenyésztett klímatudósok (van egy magyar nõ, jelenleg a CEU professzor asszonya, aki klímakutatóként apokalipszist jövendölve és elképesztõ sületlenségeket összehordva még a 100 leggazdagabb magyar közé is bekerült, annyi kutatási ösztöndíjhoz jutott!!) szememben teljesen hiteltelen társaság. Õk azon az állásponton vannak, hogy ha a CO2 szint nõ, minden más olyan irányba változik, amelyek ezt a kismértékû melegítõ hatást felerõsítik, pozitív visszacsatolás lép fel. Ezzel szemben mások úgy vélekednek, hogy bolygónk éghajlati rendszerét negatív visszacsatolások uralják, ezeknek köszönhetõ, hogy rengeteg globális katasztrófa ellenére a Föld egészen idáig lakható hõmérsékletû maradt.

A legegyszerûbb negatív visszacsatolási folyamat, egyfajta önszabályozó mechanizmus maga a víz szerepe lehet. A Föld teljes felszínének átlagában évente 990 liter/m2 mennyiségû csapadékvíz hullik, miközben a légkör átlagos vízgõztartalma 2,5 százalék körül ingadozik, mely alapján a levegõ víztartalmának össztömege - visszaszámolva a levegõburok becsült teljes tömegébõl 1,275x10^16 kg-ot tesz ki. Ahhoz, hogy az évente kihulló víz bolygónkon elérje az elõbb említett 990 liter/m2-nyi mennyiséget, a légköri vízkészletnek 9,22 naponta szükségszerûen ki kell cserélõdnie, meg kell újulnia. Utóbbi azt jelenti, hogy Földünk légköre természetes úton minden egyes napon párolgással felvesz, majd csapadék formájában lead 1,383x10^15 kg, vagyis 1383 milliárd tonna vizet! Összehasonlításképpen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) információi alapján az emberiség 2012-ben naponta átlagosan 97,5 millió tonna szén-dioxidot jutatott a légkörbe. A csapadéktevékenység ingadozásának éghajlat-alakító szerepét hangsúlyozza, hogy a Föld éghajlati rendszere vízgõz formájában 24 órán belül több mint 14.000-szer annyi üvegházhatású gázt képes felvenni és leadni, mint amennyit az emberi civilizáció mindennapi tevékenysége folytán, ugyanennyi idõ alatt a légkörbe juttathat. A természet ereje tehát óriási az emberi hatáshoz képest, utóbbi természetesen nem jelentéktelen, de véleményem szerint messze vagyunk attól, hogy a bolygó természetesen folyamatait uralni tudjuk!

A legtöbb "zöld"-nek titulált megoldás egyébként éppen annyira zöld mint azoknak a zöldhasú bankjegyeknek a színe, amelyekbõl finanszírozták megvalósításukat. A szélerõmûvek például:

(1) képtelenek folyamatos és megbízható áramtermelésre;

(2) instabilitást visznek az elektromos hálózatba, melyeket gyakran szennyezõ gázturbinás back-up erõmûvekkel kell kisimítani;

(3) zajosak - ki hallotta már közelrõl "fantasztikus" suhogásukat rajtam kívül?

(4) több száz km/h kerületi sebességgel forgó lapátjaik veszélyesek a madarakra és denevérekre;

(5) tönkreteszik a gyönyörû vidéki tájat, ha a lakóhelyem környékén próbálkoznának építésükkel én tiltakoznék!

(6) nem megújuló erõforrások, például ritkaföldfémek felhasználásával gyárthatóak csak le.

Pontosan ugyanez a helyzet a passzívházakkal is. Utóbbi esetben egy "nagyméretû szkafanderbe", azaz légtömör épületbe zárja a modern építõipar a lakót, amelyet drága, esetenként 5-10 milliós bekerülési költségû és szintén sokmilliós pótlási-javítási költségû bonyolult épületgépészeti megoldások szellõztetnek, hûtenek és fûtenek. Ha bármi elromlik, házilag képtelenség helyrehozni. Az egész passzívház emellett csöpög a mûanyagoktól, EPS hõszigetelõ lapoktól és a fóliáktól. Hasonlítsa mindezt össze bárki egy 19. században épült és ma is álló régi házzal, 60 cm vastag tömör falakkal, kívülrõl 5-10 cm természetes anyagú nádlemezekkel szigetelve. Nyáron a 38 fokos hõségben is hûvös, télen meleg, a fal lélegzik és mindig kellemes páratartalmat biztosít, végül a fatüzelésû kazánra kapcsolt központi fûtés pedig egyszerûen és olcsón javítható, ha bármi gond lenne.

Nagyon-nagyon elkalandoztam és mindenkitõl elnézést kérek a kissé offtopic kitérésekért, de meglátásom szerint napjaink sötétzöld rémhírterjesztése semmiféle célt nem szolgál azon kívül, hogy a kellõen beetetett lakosságnak eladják (lehetõleg hitelre) napjaink méregdrága, de nem egyszer felesleges bonyolult megoldásait.

- megfizethetetlenül drága megújuló erõmûveket, ami egyes országokban, például Dániában csillagászati energiaárakkal jár

- a szemet bántó és megint csak drága LED-eket és foszforeszkáló kompaktfénycsöveket a természetes napfényhez hasonló spektrumú hagyományos villanykörték helyett. Hiába tiltották be, én Ukrajnából saját használatra tucatszámra hozom be a 40, 60, 75, 100W-os izzókat darabonként 40Ft-ért Például azért, hogy késõ este se fájjon a szemem, ha lámpafény mellett olvasok vagy a netet böngészem

- passzívházakat, melyeket többször annyiért lehetne felépíteni, mint amennyibõl vidéken egy tömör téglafalú vagy vertfalú hagyományos ház kihozható, valódi zöld építkezéssel, helyi anyagok és helyi munkaerõ felhasználásával, felesleges mûanyagkavalkád és tízmilliós gépészet nélkül

- a nagyipar által "zöld", "öko" vagy "bio" jelzõvel megjelölt termékeket, melyek árába szintén beépítik a környezettudatosságot.

- CO2 krediteket. Ez olyan mint az 1500-as évek búcsúcédulája volt. Fizess, és annyi szén-dioxidot bocsáthatsz a Föld légkörébe, amennyi Neked jól esik. Meg kell nézni, hogy a különbözõ hírességektõl, ENSZ fõtitkároktól, politikusoktól kezdve mindenki magánrepülõvel repked, hogy terjessze napjaink valláspótlékát, a környezetért való aggodalmat, miközben õk mitsem törõdnek ezzel és személyes fogyasztásuk 100 másik emberével ér fel.

Látom már-már elképesztõ, jobban mondva számomra már nehezen elképzelhetõ méreteket öltött ezen a fórumon a klímával kapcsolatos borúlátás. Vagy éppen képletesen a borúlátás helyett "derûlátás", mert az elõzõ hozzászóló a csapadék hiányára - /hiába ültetünk erdõt?/ - panaszkodik annak ellenére, hogy az elmúlt 150 év egyik legesõsebb január-februárján vagyunk túl, és úgy egyáltalán az elmúlt 20 év jóval csapadékosabb mint az 1970-es vagy 80-as évtized volt. Sajnos ezt a médiában a hétköznapok emberével elfelejtik közölni, folyamatosan aszállyal és elsivatagosodással riogatnak minket még annak ellenére is, hogy a Balaton éppen partmenti üdülõket önt el. Még emlékszem arra, mikor az MTA nagy tudorai kijelentették, hogy a Balatonnak azonnali vízpótlásra van szüksége a Rábából, mert visszafordíthatatlan a kiszáradása. Ezzel egyidõben valamely túlbuzgó környezeti és vízügyi miniszterünk rendkívüli jövõbelátó képességét fitogtatva "ünnepélyesen behegesztette" a Sió-zsilipet is, gondolván, hogy többé már nem lesz rá szükség.

Aki a jelenkor idõjárását példátlanul szélsõségesnek tartja, annak talán ez a példátlan életmû felnyitja a szemét (OMSZ kiadvány): Link

Itt van ez is, Wolfgang Behringer német történész hiánypótló mûve a Föld állandóan változó éghajlata és az emberi történelem közötti kapcsolatokról: Link (csak az ismertetõ miatt linkelem, és elismerem hogy ennél olcsóbb könyvesboltok is vannak)

Az autómat eladtam. Villamossal járok. Klíma otthon nincs, egész július-augusztusban hidegvízben fürdöm és éjjel vagy alszom vagy nem!!! (Igazolást a Gázmûvek adhatna, ha nem lenne átalányos...)- a klímát ne egyszerûsítsük le az üvegház-gázokra.
1. A dimetil-szulfoxid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa) a felhõképzõdésben közvetlen szerepet játszik, és látható, hogy a déli féltekén, ahol az óceánok ipari szennyezése mérsékeltebb, jobban mûködik! (folyomány: albedo 2x erõsebb)
2. A felhõk járása sokat változott! Szárazabb idõszakokban (2003 nyara, 2011 nyara, 2013 nyara, stb. ...) a napi hõingás, a besugárzás mértéke, az aszály veszélye, megnõ, ez a mezõgazdaságot hozza nehezebb helyzetbe. Az utóbbi években több az "afrikai port" hozó elõoldal, utána esõ helyett magasan járó felhõk, egy kis szél, száraz zivi...
3. Ha vegyszerekkel árasztjuk el a Földet, mert az állati trágya antibiotikumot tartalmaz, a szennyvíz meg ezerféle fertõtlenítõt, kiöljük a talajból a gyökerek baktérium- és gombapartnereit, összeomlasztjuk a talaj morzsás szerkezetét adó és vízkapacitását növelõ rhizoszférát! Eredmény: belvíz után aszály... bizony az a morzsás szerkezet nem a szántogatástól lesz olyan, hanem a benne élõ mikroorganizmusok termelik fáradságos munkával a szerves anyagokat, amelyek megtartják benne a vizet is!
Ha az óceánokat kivegyszerezzük, anoxiás víztesteket kreálunk, ahol nem csak hal nincs, se korall, se mangrove... de életet adó algák és hínárok sincsenek!
A freonok az alkil-halidok családjába tartoznak. Tudjuk, mit mûvelnek az ózon(lyukkal). Alkil-halidok - másfélék - az olajfoltok és a sós tengervíz találkozásánál is képzõdnek... baci van ott is, amely táplálékként hasznosítja a petrol-származékokat. Él ott is a tenger.. épp csak a tõle megszokott ökológiai szolgáltatások: halnevelés, tisztulás, geokémiai ciklusok pörgetése... ezek maradnak el...

Összehasonlítás-képpen: 2000-ben az akkori EU állattartás céljára, 22 ezer tonna antibiotikumot használt fel!Egyetlen év alatt! Azóta se sokat javult a helyzet... (tudjuk: ez az érték 1941 óta növekszik, akkor kezdték iparszerûen gyártani a Penicillint...)
Hány tonna tengervízben oldódik fel, ha tudjuk, hogy a környezeti baktériumok szertõl függõen 0,01-8,0 mg/liter koncentrációtól pusztulnak el?
A tetraciklin 25 metabolitja közül csak 3 van, ami valóban hatástalan, miközben a "lebomlás" epi-anhidro származékai 300% biológiai aktivitással bírnak! - de a HPLC már nem látja, hurrá...

A baktériumok teszik élõvé és lakhatóvá a Földet. Nagyon igyekszik az emberiség áthangolni ezt az éltetõ tevékenységet...
Hogy ültessünk erdõt, ha nincs talaj és esõ, ami fölnevelje?

???

A nagyságrendek.

A metánhidrátból felszabaduló CH4 felmelegedés miatti légkörbe kerülése okozhatja igen nagy valószínûséggel a felmelegedések UTÁNI légköri CO2 szint növekedést. A késõbbi esemény a korábbinak nem lehet oka.

Illetve a gázok koncentrációjának változását önmagában kihegyezni az ipari termelésre is tévedés. Az örök fagy birodalmában Szibériában és Alaszkában hatalmas metán mezõk vannak a jég alatt, csak hogy a hõmérséklet emelkedésével több helyen olvadozik a jég már itt is és tör fel a gáz nagy mennyiségben: Link Link Magyarán olyan láncreakció sorozat indult már be, amit nem valószínû, hogy mi emberek tudunk korlátozni és szabályozni.

A gond az, hogy a politikai és gazdasági szereplõk, akiknek elég hatalmuk lenne az érdemi lépésekhez, csakis rövid távú haszonban érdekeltek. A politikusokat négyévente újra kell választani, a cégvezetõket ennél is hamarabb megbuktatják a részvényesek, ha távlati célokért beáldozzák a pillanatnyi nyereséget. Ez alól pont Kína az egyetlen kivétel. Az õ döntéshozóik nyugodtan tervezhetnek hosszú távon, ha észreveszik a veszélyt. Észre is vehették réges-rég, de az õ szempontjukból két lehetõség volt: (A) ipari nagyhatalommá válnak egy szennyezett, melegedõ Földön, (B) maradnak az éhhalál küszöbén, miközben mindent megtesznek a bolygó megóvásáért. Nem csoda, hogy az A-t választották. Ám ha a nagyhatalmi státusz nagyjából megvan, jöhet a környezetvédelem és a megújuló energia. Ahogy írod, az elmúlt években rengeteget mozdultak, és szerintem hamarosan lekörözik Európát ez ügyben. (Az USA-ról inkább ne is beszéljünk...)

Mellesleg: mielõtt Kínával és Indiával vitetjük el a balhét, jusson eszünkbe, hogy az ottani környezetszennyezõ ipar termékeit mi vásároljuk. Többek közt azért került rengeteg áru gyártása Kínába, mert ott a környezetvédelemmel (na meg a munkakörülményekkel, biztonsággal) nem kellett annyit törõdni...

A Föld távolabb van a Naptól, ezért már induláskor is alacsonyabb volt a hõmérséklet, és elkezdhetett kicsapódni a vízgõz. Ezzel rögtön csökkent is az üvegházhatás, még több vízgõz csapódhatott ki, stb... egyszóval a hûlés irányába ható visszacsatolás indult be. A CO2 pedig oldódott a kiakaluló óceánokban (a Vénuszon erre nem maradt alkalom), ill. az élõvilág kezdte el megkötni (a Vénuszon szintén nem tényezõ).

Kínát valamennyire biztos érdekli a környezet, mert évenként több szélerõmûvet helyez üzembe, mint az USA, Kanada és a teljes Európai Unió együttvéve!

HA a GWP érték valós ÉS a hõvisszatartó hatás arányos a koncentrációval, ugyan magyarázza már meg Walaki, hogy a régmúltban a Föld Vénuszhoz hasonló légkörébõl, ahol a maihoz képest némileg magasabb arányban voltak üvegház hatású nyalánkságok, co2 és vízgõz, hogy a fészkes fenében tudott lecsapódni a vízgõz? Esetleg azóta megváltoztak a fizikai törvények?

Ez nem egészen így van. Nemrég láttam a tv-ben egy ismeretterjesztõ filmet, ami arról szólt, hogy a kínai tudósok bizony is nagyon komolyan foglalkoznak a "zöld" technológiákkal, valamint a levegõ tisztításával. Például irdatlan hosszú átlátszó csövekben valami széndioxid-faló algafajt nevelnek, ami az átáramló vízbõl fotoszintézis útján kivonja az oldott széndioxidot.
Szóval, állítólag vannak ötletei a kis sárgáknak.
Remélem, nemcsak porhintés, "Patyomkin-falu" ez a dolog!

Én mérsékelt optimista vagyok: azt hiszem, hogy az illetékesek képesek lehetnek erre. Egyelõre inkább az látszik, hogy nem képesek rá, de én erõsen remélem, hogy nem kell igazi katasztrófahelyzeteknek bekövetkeznie ahhoz, hogy a civilizált országok döntéshozói észre térjenek. A tudomány, a racionális nyugati gondolkodás hozott minket ebbe a helyzetbe, ugyanezek ki is húzhatnak belõle, csak akarat, elhatározás kellene már végre.
A (potenciális) baj okát ismerjük, a gyógyítás módozatai is adottak. Most már csak neki kéne állni a munkának.

+1

Annyit kiegészítésképpen, hogy az utóbbi évtizedben már Kína és India messze veri az USA-t is az üvegházhatású gázok kibocsájtásában, ami nem kis szó. Annyira vissza akarják fogni magukat, hogy a lassuló gazdasági fellendülésüket, töménytelen újabb ipari parkkal akarják fokozni. Érdekli is õket a környezet, meg a klíma, Pekingben akkora a szmog már gyakorta, hogy a szomszéd házig nem látni.

Zárjuk akkor le a diskurzust úgy, hogy a te álláspontod optimista, az enyém pedig pesszimista a tekintetben, hogy a "központi hatalom" képes érdemileg elõre gondolkodni és hatékonyan cselekedni klíma és általánosságban környezetvédelmi kérdésekben.

Nyugalom -eszemben se volt téged felhergelni. Csak elõvezetem a saját meglátásaimat a kérdésben, amikkel természetesen nem muszáj egyetérteni.
Nézzük csak:

"Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt"

A fentiekben igazad van, az általad leírtakat nem vitatom. Viszont nem errõl volt szó, hanem, hogy egy nagy ország képes elõre gondolkodni, és nem csak a pillanat kényszerítõ erejének hatására cselekedni.

""Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik"

Ez is igaz. Az autó nélküli 90%-nak valóban nincs közvetlen köze a dologhoz. De ez semmit se változtat azon, hogy a maradék 10% rettenetesen szennyezi a levegõt. Ezzel tenni kell valamit, inkább elõbb, mint utóbb.

"Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy!"

Tisztességes, de nem valami okos környezetvédõk szokták arra kapacitálni a magánembert, hogy saját életében, környezetében tegyen valami pl. a klímavédelemért. Nem becsülöm le az egyéni erõfeszítéseket -én is fával fûtök otthon, egyrészt elvbõl, másrészt tetszik ez a módszer- viszont azt hiszem, a globális probléma hatalmasan túlnõtt azon a mértéken, amit a magánemberek szervezetlen sokasága kezelni lenne képes. Meggyõzõdésem, hogy itt központi, államhatalommal megtámogatott intézkedésekre, rendszabályokra van szükség, és lehetõség szerint nemzetközi összefogásra. Az "ökológiai lábnyom" egyéni csökkentésére tett kísérletek derekasak, becsülendõk, azonban nem hiszem, hogy jelen helyzetben eredményre vezethetnek.

Nõnap van, kevés az idõm, de felhergeltél, ezért válaszolok.

"Az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, és nagy véráldozatot, anyagi áldozatot hozott."
Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt.

"Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik.

Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy! Pedig elõbb utóbb, ha megszorulunk ezek az intézkedések fognak jönni. Akkor már nem fogunk villanyautóról álmodozni. Ha szerencsénk van, ezekkel a problémákkal majd csak az unokáinknak kell megbirkóznia.

Hogy ki tegyen intézkedéseket? Elsõsorban a nagy szennyezõ gazdag országok, országcsoportok: az USA, az Európai Unió. Hogy az ilyen volumenû elhatározás, még inkább annak megvalósítása nem megy? Én ezt, teljes tisztelettel, nem hiszem. Gondoljunk a múlt századra: az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, és nagy véráldozatot, anyagi áldozatot hozott, holott a területét közvetlenül se a Német Birodalom, se Japán nem veszélyeztette. De politikusai megértették, hogy az a politikai-gazdasági miliõ, ami a Tengely esetleges gyõzelmével létrejönne, nem kedvezne Amerikának. És beléptek a háborúba, és nagyot nyertek...
Most nem kellene véráldozat, nem lenne pusztulás. Legalább próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését. A legnagyobb kibocsájtó napjainkra ugyanis már nem az ipar, hanem a közlekedés. Persze, ez is csak akkor érne valamit, ha az akkumulátorokat "tiszta", azaz nem fosszilis energiával töltenék. A villanyautó technológiailag úgy tudom, megoldott. Mégsem láttam még egyet se! Hogy drágább a hagyományosnál? Tessék az államnak megtámogatni az ilyen autók forgalomba állítását!
Ha a politikusok felelõsen gondolkodnak, ilyesmikben kell gondolkodniuk.