Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az lenne a kérdésem h mi a különbség a rel vorticity adv 300 hpa és abs vorticity adv 500 hpa között? És mire használható?
Köszönöm válaszod, így már érthetõ.
Ezeknek az OMSZ-es hagyományos csapadékmérõ állomásoknak az adatai nyilvánosak, hol lehet elérni õket?
Ezeknek az OMSZ-es hagyományos csapadékmérõ állomásoknak az adatai nyilvánosak, hol lehet elérni õket?
Ennek az oka a mérési technológiák közötti különbség. Az OMSZ hálózatában automata csapadékmérõk vannak (kivéve azt a csak 14 db. állomást, ahol észlelõ is van, ezáltal hagyományos csapadékmérés is történik, de innen is az automata csapadékadatok kerülnek a térképre az összehasonlíthatóság kedvéért), míg a Metnet-es észlelõk többsége, gondolom, kézzel méri a csapadékot. Ha a február elsõ feléhez hasonló száraz porhó hullik, akkor a két technológia között 1,5-2x-es különbség is lehet az automata mérõ olvasztásnál bekövetkezõ párolgás miatti veszteségbõl (itt Szegeden ekkora különbség volt). Szóval az általad említett esetben szerintem a Metnet adatok közelebb járnak a valósághoz.
(Az OMSZ-nál van több száz hagyományos csapadékmérõ állomás is, azonban ezek adatai csak havonta kerülnek be az adatbázisba.)
(Az OMSZ-nál van több száz hagyományos csapadékmérõ állomás is, azonban ezek adatai csak havonta kerülnek be az adatbázisba.)
Van valakinek radarkép archivuma 2010 jun 18 ról? Lehetõleg Horvát, Szerb, Román legyen. mivel Magyar van erre az idõpontra. 
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne ,hogy van-e valakinek 2008 07.07-rõl egy radarképgyûjteménye ,vagy esetleg egy radarképe? Nekem emlékezetes nap marad ,és szerintem sokaknak
Olyan kérdésem lenne ,hogy van-e valakinek 2008 07.07-rõl egy radarképgyûjteménye ,vagy esetleg egy radarképe? Nekem emlékezetes nap marad ,és szerintem sokaknak
Igen záporesõ és hózápor megjelölve.
Télember: ha jól tudom mindig éjfélkor fissülnek az addig bevitt adatokból.
Télember: ha jól tudom mindig éjfélkor fissülnek az addig bevitt adatokból.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#12461)
Szép estét!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy OMSZ napijelentésben:
Link
A febr 4.én pl Tát környékén lehullott csapadék 2, Budán 3mm
Ellenben, ha itt a metneten a napi adatokban febr 4 ére lapozok Táton 9-10mm, Budán meg 6-8mm a mért adatok.
Elég jelentõsek ezek az eltérések, mi okozza ezeket, vajon melyik fogadható el?
Egy olyan kérdésem lenne, hogy OMSZ napijelentésben:
Link
A febr 4.én pl Tát környékén lehullott csapadék 2, Budán 3mm
Ellenben, ha itt a metneten a napi adatokban febr 4 ére lapozok Táton 9-10mm, Budán meg 6-8mm a mért adatok.
Elég jelentõsek ezek az eltérések, mi okozza ezeket, vajon melyik fogadható el?
Sziasztok! Majdnem egy hátig nem nagyon voltam gépközelbe illetve ha voltam csak gyorsan felkukkantottam és ennyi. Abból, hogy a Kerekrobi által vezetett játékot levették az Mt. fejlécérõl arra következtetek, hogy megvannak az eredmények. Ha így van valaki belinkelné nekem? Köszi!
Sõt, jobban mondva a minimumon kívül semmi más adat nem szerepel. Nem tudom, ott mi lehet a gond, inkább azért aggályos az egész, mert ha nem csak adatátviteli problémáról van szó és rendszeres a dolog, valamivel majd ki kell egészíteni a hiányos sorokat. Debrecen esetében Kismacs volt a beugró, Szarvason nem tudom, van-e kéznél használható állomás.
Nem tudom, ott mi lehet a gond, inkább azért aggályos az egész, mert ha nem csak adatátviteli problémáról van szó és rendszeres a dolog, valamivel majd ki kell egészíteni a hiányos sorokat. Debrecen esetében Kismacs volt a beugró, Szarvason nem tudom, van-e kéznél használható állomás. 
Pedig nem nehéz Ha képet akarsz feltölteni akkor :katt média-->aztán rákatt arra a részlegre ami a témához illik , te esetedben Képtár: Növényvilág -->ott még pontosítasz pl.vadvirág ,dísznövény --> és azon belül már látod balra fent piros betûkkel,hogy feltöltés .
Ha képet akarsz feltölteni akkor :katt média-->aztán rákatt arra a részlegre ami a témához illik , te esetedben Képtár: Növényvilág -->ott még pontosítasz pl.vadvirág ,dísznövény --> és azon belül már látod balra fent piros betûkkel,hogy feltöltés . 
Köszi! Szarvason viszont a mai jelentésben sem szerepel a maximum, csak a minimum.
Szép napot kivánok mindenkinek! Virágos képet (.jpg) szeretnék feltenni a képtárba nevének azonositása végett. Elmagyarázná valaki, milyen mûveleteket kell ehhez elvégeznem? A választ elõre nagyon megköszönöm!
Virágos képet (.jpg) szeretnék feltenni a képtárba nevének azonositása végett. Elmagyarázná valaki, milyen mûveleteket kell ehhez elvégeznem? A választ elõre nagyon megköszönöm!
Havi lebontásban átlagos csapadékadatok mondjuk Bp. környékére hol található?
Illetve amiben szám szerint megvan a sokéves csapadékátlag havi bontásban...
Köszönöm!
Link
Vagy pl. ez, ez mennyire hivatalos, illetve hány év átlaga?
Illetve amiben szám szerint megvan a sokéves csapadékátlag havi bontásban...
Köszönöm!
Link
Vagy pl. ez, ez mennyire hivatalos, illetve hány év átlaga?
Ami Debrecent illeti, a múlt héten nem üzemelt az automata, csak kézi mérés volt. Ezért nem szerepelt adat sem a honlapon, sem a napijelentésben.
Az OMSZ Napijelentésbõl gyakran kimarad Szarvas. Idõnként más állomásokkal is elõfordult az utóbbi idõben (Kecskemét, Debrecen). Tudja valaki ennek az okát?
A tájszólás szerint a gyakorta jégverte területeket jégzugnak nevezik. Kelet-Magyarországon
hol vannak ilyen helyek ?
hol vannak ilyen helyek ?
Valahogy így képzelem:
Most az egyszerüség kedvéért tekintsünk el a hóréteg alulról történö olvadásától (a talajhöáram hatására). Akkor kezd olvadni a hó, ha a felette lévö, vele érintkezö levegö hömérséklete pozitiv. Az olvadáshoz szükséges höt a hóréteg a környezö levegöböl veszi, ezáltal lehütve azt. Ekkor:
1, Ha száraz a levegö, azaz alacsony a harmatpontja (jelen esetben ez azt jelenti, hogy annál szárazabb, minél nagyobb negatív érték a harmatpont) akkor a höelvonás hatására jelentösen le tud hülni, akár egészen a - jelen esetben negativ - harmatpont közelébe. Ez viszont negatív visszacsatolásként leállítja az olvadást, hisz a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete fagypont alá csökkent. Amíg újra fel nem melegszik fagypont fölé (pl. a felette lévö melegebb levegövel való keveredéssel), addig az olvadás szünetel.
2, Ha viszont nedves a levegö, akkor a harmatpontja a hömérséklete közelében van, így jelen esetben, mivel olvadásról beszélünk, a harmapont is pozitív, és kicsi a harmatpontdeficit (a kettö különbsége). Emiatt az olvadáskor történö höelvétel akadálytalanul csak kismértékben, a harmatpontig tudja lehüteni a környezö levegöt, utána az ily módon telítödött levegö azonnal kikondenzál a hóréteg tetejére, amivel hö szabadul fel, amely negatív visszacsatolás az olvadás általi lehülésre nézve. Emiatt ismét emelkedhet kicsit a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete, míg aztán a további olvadás miatt újra csökken, stb.
A lényeges szerintem, hogy ez a hömérséklet fluktuáció ilyenkor 0 fok felett játszódik le, így az olvadás nagyjából folyamatos lehet, míg száraz levegö esetében hosszabb-rövidebb olvadásmentes idöszakok is lehetnek a fent említett okokból.
Egy kérdés: száraz, de szeles idöben gyorsabban olvad a hó, mint száraz szélcsendesben? Ha jó a fenti elmélet, akkor lényegesen gyorsabban, mivel a negtív hömérsékeltre hütött hóréteg közeli levegö ilyenkor sokkal gyorsabban keveredik a felette levö, melegebb levegövel, ezáltal gyorsabban felmelegeszik, így rövidebb ideig szünetelhet csak az olvadás.
Itt Frankfurt környékén sajnos már azt is elfelejtem lassan, hogy milyen is az a hóréteg, így sajnos nem tudok olvadással kapcsolatos megfigyeléseket tenni (fél nap alatt elolvadt az a kicsi is, ami volt)...
Most az egyszerüség kedvéért tekintsünk el a hóréteg alulról történö olvadásától (a talajhöáram hatására). Akkor kezd olvadni a hó, ha a felette lévö, vele érintkezö levegö hömérséklete pozitiv. Az olvadáshoz szükséges höt a hóréteg a környezö levegöböl veszi, ezáltal lehütve azt. Ekkor:
1, Ha száraz a levegö, azaz alacsony a harmatpontja (jelen esetben ez azt jelenti, hogy annál szárazabb, minél nagyobb negatív érték a harmatpont) akkor a höelvonás hatására jelentösen le tud hülni, akár egészen a - jelen esetben negativ - harmatpont közelébe. Ez viszont negatív visszacsatolásként leállítja az olvadást, hisz a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete fagypont alá csökkent. Amíg újra fel nem melegszik fagypont fölé (pl. a felette lévö melegebb levegövel való keveredéssel), addig az olvadás szünetel.
2, Ha viszont nedves a levegö, akkor a harmatpontja a hömérséklete közelében van, így jelen esetben, mivel olvadásról beszélünk, a harmapont is pozitív, és kicsi a harmatpontdeficit (a kettö különbsége). Emiatt az olvadáskor történö höelvétel akadálytalanul csak kismértékben, a harmatpontig tudja lehüteni a környezö levegöt, utána az ily módon telítödött levegö azonnal kikondenzál a hóréteg tetejére, amivel hö szabadul fel, amely negatív visszacsatolás az olvadás általi lehülésre nézve. Emiatt ismét emelkedhet kicsit a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete, míg aztán a további olvadás miatt újra csökken, stb.
A lényeges szerintem, hogy ez a hömérséklet fluktuáció ilyenkor 0 fok felett játszódik le, így az olvadás nagyjából folyamatos lehet, míg száraz levegö esetében hosszabb-rövidebb olvadásmentes idöszakok is lehetnek a fent említett okokból.
Egy kérdés: száraz, de szeles idöben gyorsabban olvad a hó, mint száraz szélcsendesben? Ha jó a fenti elmélet, akkor lényegesen gyorsabban, mivel a negtív hömérsékeltre hütött hóréteg közeli levegö ilyenkor sokkal gyorsabban keveredik a felette levö, melegebb levegövel, ezáltal gyorsabban felmelegeszik, így rövidebb ideig szünetelhet csak az olvadás.
Itt Frankfurt környékén sajnos már azt is elfelejtem lassan, hogy milyen is az a hóréteg, így sajnos nem tudok olvadással kapcsolatos megfigyeléseket tenni (fél nap alatt elolvadt az a kicsi is, ami volt)...
Hõmérséklet, páratartalom és légnyomás alapján. + konstans adatok szükségesek a számításhoz. De a táblázatban ezeket is megtalálod.
Itt táblázat, amibe beírva az értékeket kiadja. Jóska lapjáról:
www.snowhunter.hu/index/harmatpont-legnyomas.xls
Egyébként, ha észlelést küldesz a metnet motor azonnal kiszámolja, és a hõmérséklet értéke alá írja (...°C)
Itt táblázat, amibe beírva az értékeket kiadja. Jóska lapjáról:
www.snowhunter.hu/index/harmatpont-legnyomas.xls
Egyébként, ha észlelést küldesz a metnet motor azonnal kiszámolja, és a hõmérséklet értéke alá írja (...°C)
Ahogy Csontak írta, magasabb harmatpontnál, tehát nedvesebb levegõnél olvad jobban a hó.
Nagyon egyszerû az oka: a nedvesebb levegõ közelebb áll a vízhez, a száraz pedig a levegõhöz.
Leegyszerûsítve, ha vizet öntesz a hóra, jobban olvad, mintha levegõt.
Nagyon egyszerû az oka: a nedvesebb levegõ közelebb áll a vízhez, a száraz pedig a levegõhöz.
Leegyszerûsítve, ha vizet öntesz a hóra, jobban olvad, mintha levegõt.
Az elsõ kérdésedet nem teljesen értem. Adott levegõhõmérsékleten (pl. 20 °C) akkor nedvesebb a levegõ, ha magasabb a harmatpont (tehát ha 20 °C van kint, akkor 18 °C-os harmatpontnál nedvesebb a levegõ, mintha ugyanúgy 20 °C mellett csak -1 fokos a harmatpont például).
A második kérdésedre a válasz hasonló, tehát adott 2 méteres hõmérséklet mellett, ha alacsonyabb a harmatpont, akkor valóban lassabban olvadhat a hó, mivel több hõt képes leadni a környezetének. Nyuli vagy antibulvár részletesebben is tudna mesélni errõl, azt hiszem
A második kérdésedre a válasz hasonló, tehát adott 2 méteres hõmérséklet mellett, ha alacsonyabb a harmatpont, akkor valóban lassabban olvadhat a hó, mivel több hõt képes leadni a környezetének. Nyuli vagy antibulvár részletesebben is tudna mesélni errõl, azt hiszem
Az lenne kérdésem h magas vagy alacsony harmatpontnál nedvessebb e a levegõ?A másik kérdésem az lenne h alacsonyabb harmatpontnál lassaban olvad-e a hó?
Erdekes gondolatok ezek a szél szerepéröl. Akkor ez még egy plusz tényezö, ami meghatározza a kialakuló hótakaró vastagságát, illetve a további vastagságára is kihatással van.
Sziasztok!
Azt kérdezném, hogy hogyan tudnék én írni /Budapest III., Óbuda, Római úti (glaci29)/ -nek egy privát üzenetet...? Egyszerûen nem tudok..
Azt kérdezném, hogy hogyan tudnék én írni /Budapest III., Óbuda, Római úti (glaci29)/ -nek egy privát üzenetet...? Egyszerûen nem tudok..
Ma Cseszneken olyan volt a több mint egy hetes hó, mintha 2 napja esett volna. Teljesen laza, szó szerint mintha port lapátolt volna az ember és persze teljesen fehér, hisz a környéken kiment a divatból a szénfûtés és már fafûtés is csak minden 2. házban van (a sok nyaralót nem fûtik szilárddal, vagy sehogyan, vagy gázzal, hisz ilyenkor üresek).
Talán 3 centivel csökkent a vastagság, és a kb. 16-17 centi havazásból (kb.15 cm volt a max. vastagság) van még közel 12.
Valójában van egy elméletem a hófúvásról. Ha porhavat görget a szél -12 fokban, akkor a víztartalomhoz képest vékonyabb hótakaró lesz, mint szélcsendben.Ugyanakkor nem töpped össze magától, mert fajsúlyosabb.Most 13,5 mm volt kiolvasztva vagyis közel 1mm volt egy centi réteg. Ha meg szélcsendben esik, akkor olyan lesz mint egy tollréteg és kiolvasztva 1 centi 0,2 milliméter. Vagyis a múltkor nyugaton hiába havazott egész nap a kegyetlen hideg szélben, a centik alig gyarapodtak. Ugyanakkor a napsütés nem zabálta meg úgy, mint a laza , szélcsendben esõ porhavat szokta. Szerintem azért történt így, mert a szél görgeti a hókristályokat ill. pihéket,így a felszínnel és egymással súrlódva legömbölyödnek, mint a sivatagi futóhomok. Így tömörebb, fajsúlyosabb de lassabban gyarapodó hóréteg lesz belõle. 1987-be is a hóviharban nagyon kemény hótakaró lett, míg a déli megyék utóbbi napokban olyan havat kaptak kis szélben, ami 10+ centit is összement, pedig -10-20 fokok voltak. Szerintem sok hómérõ amatõr azért adott 40-50 centi havat, mert frissen annyit mért, de órák alatt összement és nem tudta elképzelni, hogy -15 fokban olvadna a hó ?, tehát olyan nincs, hogy a 40 centi hó ilyen hidegben 25 lesz.
Talán 3 centivel csökkent a vastagság, és a kb. 16-17 centi havazásból (kb.15 cm volt a max. vastagság) van még közel 12.
Valójában van egy elméletem a hófúvásról. Ha porhavat görget a szél -12 fokban, akkor a víztartalomhoz képest vékonyabb hótakaró lesz, mint szélcsendben.Ugyanakkor nem töpped össze magától, mert fajsúlyosabb.Most 13,5 mm volt kiolvasztva vagyis közel 1mm volt egy centi réteg. Ha meg szélcsendben esik, akkor olyan lesz mint egy tollréteg és kiolvasztva 1 centi 0,2 milliméter. Vagyis a múltkor nyugaton hiába havazott egész nap a kegyetlen hideg szélben, a centik alig gyarapodtak. Ugyanakkor a napsütés nem zabálta meg úgy, mint a laza , szélcsendben esõ porhavat szokta. Szerintem azért történt így, mert a szél görgeti a hókristályokat ill. pihéket,így a felszínnel és egymással súrlódva legömbölyödnek, mint a sivatagi futóhomok. Így tömörebb, fajsúlyosabb de lassabban gyarapodó hóréteg lesz belõle. 1987-be is a hóviharban nagyon kemény hótakaró lett, míg a déli megyék utóbbi napokban olyan havat kaptak kis szélben, ami 10+ centit is összement, pedig -10-20 fokok voltak. Szerintem sok hómérõ amatõr azért adott 40-50 centi havat, mert frissen annyit mért, de órák alatt összement és nem tudta elképzelni, hogy -15 fokban olvadna a hó ?, tehát olyan nincs, hogy a 40 centi hó ilyen hidegben 25 lesz.
Az egészet még annyival egészíteném ki, hogy a friss hónak sokkal nagyobb a hõleadó felülete, mint a tömörödöttnek, hiszen a hókristályok laza szerkezetben fekszenek egymáson. Ez a felület akár a 3-4-szerese is lehet a sima, tömörödött hófelületnek.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat , igazából én is arra gondoltam amit Floo barátunk írt. Itt
10 napja van hó ,de még nem sokat változott az állaga és a színe sem. De lehet, hogy nem értek hozzá.
10 napja van hó ,de még nem sokat változott az állaga és a színe sem. De lehet, hogy nem értek hozzá.
Normál viszonyok között a hó azért nem lesz más színû, én még nem láttam olyat, hogy az 5 napos hó drapp színû, barna vagy fekete lett volna, hiszen honnan jönne a por?
A hó alól?
Egy héttel a havazás után is ugyanolyan fehér, mint elõtte.
Najó, legyen, egyefene, 1%-al csökken a fehérsége.
Persze a városban ott más a helyzet, a korom, a sok szennyezõ anyag besötétíti, de természetes körülmények között nem, réten, szõlõhegyen, erdõben, nem.
Persze ha leesik december 1-én, akkor február 28-án már nem néz ki jól, de ez elég ritka, hogy 3 hónapon át megmarad
Ha esik rá esõ, elolvad a 2/3-a a 40 centinek, eleve nem volt egyenletes a hóborítottság a hófúvás miatt, volt ahol 10 centi volt ahol meg 40, és a 10 centi elolvadása után kibújt a talaj, az már más tészta.
De amennyiben leesik egyenletesen 20 centi hó, és napokig nem olvad, akkor 4-5 nap múlva is ugyanolyan, legalábbis a különbség elhanyagolható.
Jelen esetben ha holnap éjjelre kiderülne, leállna a szél, mint múltkor, akkor a most hulló, friss 10 centi hó nélkül is újra -26 közelébe röppenne a bajai állomás.
Meg a friss 10 centivel is.
A hó alól?
Egy héttel a havazás után is ugyanolyan fehér, mint elõtte.
Najó, legyen, egyefene, 1%-al csökken a fehérsége.
Persze a városban ott más a helyzet, a korom, a sok szennyezõ anyag besötétíti, de természetes körülmények között nem, réten, szõlõhegyen, erdõben, nem.
Persze ha leesik december 1-én, akkor február 28-án már nem néz ki jól, de ez elég ritka, hogy 3 hónapon át megmarad
Ha esik rá esõ, elolvad a 2/3-a a 40 centinek, eleve nem volt egyenletes a hóborítottság a hófúvás miatt, volt ahol 10 centi volt ahol meg 40, és a 10 centi elolvadása után kibújt a talaj, az már más tészta.
De amennyiben leesik egyenletesen 20 centi hó, és napokig nem olvad, akkor 4-5 nap múlva is ugyanolyan, legalábbis a különbség elhanyagolható.
Jelen esetben ha holnap éjjelre kiderülne, leállna a szél, mint múltkor, akkor a most hulló, friss 10 centi hó nélkül is újra -26 közelébe röppenne a bajai állomás.
Meg a friss 10 centivel is.
Magyarán arról van szó, hogy a friss, 40 centis hótakaró felett -26,1 fokot mértek Baján, ha egy hétig nem esne rá hó, és már nem lenne friss, de kiderülne egy ugyanolyan hideg levegõvel, akkor -26,1 fok helyett -25,4 fok lenne
Nabumm!
2005 februárjában miután elállt a hó, több napon át felettünk tartózkodott a hideglevegõ, a havazás után ennek megfelelõen egyre hidegebb éjszakák jöttek, és az enyhülés utolsó éjszakáján, akkor már piszkos koszos hóval lettek a leghidegebbek.
Tiszta friss hóval -17 lett Iklódban, 4 nap múlva koszos hóval -25 fok.
Ráadásul nappal már olvadt, éjjel visszafagyott, megint olvadt, és mégis.
Szóval azért nem kell azt gondolni, hogy egy 3-4-5 napos hó nem ugyanolyan, mint a friss.
Szinte alig van különbség szerintem.
Nabumm!
2005 februárjában miután elállt a hó, több napon át felettünk tartózkodott a hideglevegõ, a havazás után ennek megfelelõen egyre hidegebb éjszakák jöttek, és az enyhülés utolsó éjszakáján, akkor már piszkos koszos hóval lettek a leghidegebbek.
Tiszta friss hóval -17 lett Iklódban, 4 nap múlva koszos hóval -25 fok.
Ráadásul nappal már olvadt, éjjel visszafagyott, megint olvadt, és mégis.
Szóval azért nem kell azt gondolni, hogy egy 3-4-5 napos hó nem ugyanolyan, mint a friss.
Szinte alig van különbség szerintem.
Bocs, de nem olvastam mostanában ezt a topikot, ezért nem reagáltam. Köszönöm a javítást, gondolom mások nevében is !
Egyáltalán nem! Hisz a többnapos hótakaróra rátapadt szennyezõ anyagok de a sima por is csökkenti az éjszakai kisugárzás mértékét, így szépen fokozatosan úgy viselkedik mint egy csupasz szürke talaj, ugyanazon magassági hõmérsékleti viszonyok alatt, természetesen még így is erõsebb a lehûlés de napról-napra csökken ennek a mértéke, így a friss hófelszín felett vannak a legerõsebb lehûlések.
A nappali órákban sem mindegy, hisz a friss hófelszín jobban visszaveri a rá érkezett nap sugarait mint az olvadt, szennyezett, poros, így a nappali felmelegedés mértéke is kisebb eleinte. Ennek a mértékegységét aldebónak nevezzük.
A vastagság sem mindegy, hisz ez egyrészt emeli a talaj vastagságát, tehát, ha esik 1 méter hó akkor a szenzor már nem két méteren hanem egy méteren mér és természetesen alacsonyabb értéket, de ettõl még szabványos a mérés. Ráadásul itt is nagy szerepet játszik a kisugárzás mértéke, és a nappali felmelegedés mértéke is, hisz hûtõhatásként jelentkezik a vastag hófelszín. Ezért az olvasztáshoz többlet hõenergiát emészt fel, így a nappali hõmérséklet is alacsonyabb lesz, ezáltal az éjszakai is egy derült szélcsendes idõjárás alkalmával. A nap sugarai a vastag hófelszín alatti talajréteget is nehezebben melegítik fel, ez is az mellett szól, hogy a friss hóréteg mindenképp szükséges az igazán zord idõjárás kialakulásához, minél vastagabb annál jobb:-)
Szerk: Kornél közben megelõzött, így jár az akinek állandóan jár a szája:-)
A nappali órákban sem mindegy, hisz a friss hófelszín jobban visszaveri a rá érkezett nap sugarait mint az olvadt, szennyezett, poros, így a nappali felmelegedés mértéke is kisebb eleinte. Ennek a mértékegységét aldebónak nevezzük.
A vastagság sem mindegy, hisz ez egyrészt emeli a talaj vastagságát, tehát, ha esik 1 méter hó akkor a szenzor már nem két méteren hanem egy méteren mér és természetesen alacsonyabb értéket, de ettõl még szabványos a mérés. Ráadásul itt is nagy szerepet játszik a kisugárzás mértéke, és a nappali felmelegedés mértéke is, hisz hûtõhatásként jelentkezik a vastag hófelszín. Ezért az olvasztáshoz többlet hõenergiát emészt fel, így a nappali hõmérséklet is alacsonyabb lesz, ezáltal az éjszakai is egy derült szélcsendes idõjárás alkalmával. A nap sugarai a vastag hófelszín alatti talajréteget is nehezebben melegítik fel, ez is az mellett szól, hogy a friss hóréteg mindenképp szükséges az igazán zord idõjárás kialakulásához, minél vastagabb annál jobb:-)
Szerk: Kornél közben megelõzött, így jár az akinek állandóan jár a szája:-)
Nem teljesen. A több napos, pláne az olvadt vagy újrafagyott hónak sokkal kisebb az albedója, kevesebb fényt (hõt) ver vissza, többet nyel el, éjszaka pedig kevésbé erõsíti a kisugárzást, mint a friss hó.
A mai elõrejelzésben olvastam " Péntek reggelre a tartósabban derült, friss hótakaróval fedett tájakon ismét nagyon erõs lehet az éjszakai lehûlés, "
A kérdésem az volna , hogy a kisugárzásnak nem mindegy , hogy hány napos a hótakaró ?
A kérdésem az volna , hogy a kisugárzásnak nem mindegy , hogy hány napos a hótakaró ?
Azok a min. ill. max. értékek, amelyek a reggeli ill . az esti fõterminus után állnak be, hol tekinthetõk meg?
Tegnap reggel a repmeten néztem, h. Debrecen és Pogány is ~ -2-2 fokkal szállt még alá a 7-ig mért minimumának, ezeket viszont már sehol nem találom.
Tegnap reggel a repmeten néztem, h. Debrecen és Pogány is ~ -2-2 fokkal szállt még alá a 7-ig mért minimumának, ezeket viszont már sehol nem találom.
Az Ukrajna és Kazahsztán között elhelyezkedõ igen hideg "mini-hidegmag-ciklonnak" és a hasonló képzõdményeknek van külön nevük? Rémlik valami egy hozzászólásról több évvel ezelõttrõl, ahol ki lettek vesézve ezeknek a légörvényeknek a tulajdonságai (nem vagyok biztos benne, de talán Snowhunter által), rá is kerestem, de egyelõre nem találom, és az idei télen nem az elsõ ilyet látni.
Lementettem wz-rõl az aktuális térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A modellen a mozgása a jövõben dk-ény/d-é irányú, olyan, mintha az északnyugati oldala lenne az elõoldala... egy erõsebb hidegcsepprõl van itt csak szó, vagy van-e valami külön neve?
Lementettem wz-rõl az aktuális térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A modellen a mozgása a jövõben dk-ény/d-é irányú, olyan, mintha az északnyugati oldala lenne az elõoldala... egy erõsebb hidegcsepprõl van itt csak szó, vagy van-e valami külön neve?
Szia!
A pontos definíciója így szól:
A tömegegység X magasságba való emelésekor a nehézségi erõvel szemben végzett munka.
A nehézségi erõ ugyebár a gravitáció, amely tehát Fg= 9.8 erõsségû.
A potenciális erõ, amely pedig a felhajtó erõt képviseli, persze ezt vektorosan értsük. Mé.: J/Kg. Ez volt kicsit a fizikai, termodinamikai része.
Ez a potenciális energia minél nagyobb annál jobban befolyásolja az idõjárás alakulását. Itt gondolok a felhõképzõdésre, a zivatarok illetve szupercellák kialakulására.
Itt láthatsz egy ilyen skálát, amely a "Cape" paraméterhez készült.
Persze ez sem teljesen mérvadó, hiszen néhány százas j/Kg-s energiánál is képes hatalmas vihar kerekedni, de ahhoz erõteljes melegbe áramlás szükséges.
3000 J/Kg
Izohipszák = azonos geopotenciálú pontokat összekötõ vonalak.
Itt találsz egy konvektív paraméteres táblázatot esetleg majd: tomkanet.atw.hu/konvektiv_parameterek.pdf
Természetesen ez nem ilyen egyszerû, mint leírtam, hiszen labilitás, nedvesség és még sok tényezõ kell az idõjárás alakításához. Így ez csak egy tényezõje.
Geopotenciális térképeket esetleg nézed így kell értelmezni:
Mondjuk 500 hPa térkép azt mutatja, hogy milyen magasa szinten van a 500hPa nyomású levegõ.
530=5300m-nek felel meg.
Remélem így kicsit érthetõbb.
A pontos definíciója így szól:
A tömegegység X magasságba való emelésekor a nehézségi erõvel szemben végzett munka.
A nehézségi erõ ugyebár a gravitáció, amely tehát Fg= 9.8 erõsségû.
A potenciális erõ, amely pedig a felhajtó erõt képviseli, persze ezt vektorosan értsük. Mé.: J/Kg. Ez volt kicsit a fizikai, termodinamikai része.
Ez a potenciális energia minél nagyobb annál jobban befolyásolja az idõjárás alakulását. Itt gondolok a felhõképzõdésre, a zivatarok illetve szupercellák kialakulására.
Itt láthatsz egy ilyen skálát, amely a "Cape" paraméterhez készült.
Persze ez sem teljesen mérvadó, hiszen néhány százas j/Kg-s energiánál is képes hatalmas vihar kerekedni, de ahhoz erõteljes melegbe áramlás szükséges.
3000 J/Kg
Izohipszák = azonos geopotenciálú pontokat összekötõ vonalak.
Itt találsz egy konvektív paraméteres táblázatot esetleg majd: tomkanet.atw.hu/konvektiv_parameterek.pdf
Természetesen ez nem ilyen egyszerû, mint leírtam, hiszen labilitás, nedvesség és még sok tényezõ kell az idõjárás alakításához. Így ez csak egy tényezõje.
Geopotenciális térképeket esetleg nézed így kell értelmezni:
Mondjuk 500 hPa térkép azt mutatja, hogy milyen magasa szinten van a 500hPa nyomású levegõ.
530=5300m-nek felel meg.
Remélem így kicsit érthetõbb.
Jó reggelt!!
Lenne egy pár kérdésem, ha nem baj.
Mi az a geopotenciál, és hogyan befolyásolja az idõjárást? (találtam neten róla leírást, de nem értettem meg sajnos)
Mi az, hogy óceáni hideg levegõ?
Elõre is köszönöm!!
Lenne egy pár kérdésem, ha nem baj.
Mi az a geopotenciál, és hogyan befolyásolja az idõjárást? (találtam neten róla leírást, de nem értettem meg sajnos)
Mi az, hogy óceáni hideg levegõ?
Elõre is köszönöm!!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat