Meteorológiai esélylatolgatások

Jaaaa a fáklya ... jogos, poén akart lenni, csak lemaradt a jel.

Amúgy a Pál-fordulás oda-vissza igaz, sõt a saját megfigyeléseim szerint mintha többször fordult volna elõ a hidegbõl-enyhébe fordulás. De lehet, hogy nem pontosak az emlékeim.

Elkaptál egy bazsaizmust
Egyedül a nyomásfáklyákban lehet valamennyire is bízni 10 nap után, de 14-15 napra még arra sem adnék egy fabatkát sem, hogy õszinte legyek.
A pálfordulat meg többnyire inkább enyhébõl hidegbe fordulást szokott jelenteni, amennyire én emlékszem (nem biztos).

Ha a modellek ilyen idõtávban használhatatlanok, akkor hogy tudják a népi megfigyeléseket alátámasztani?

Most már biztosnak látszik, hogy január 15-étõl egy HIDEG periódus kezdõdik. Hogy meddig tart?? Mivel a modellek ilyen idõtávban használhatatlanok, ezért csak a népi megfigyelésre hivatkozhatok (be szokott jönni), azaz: január 25-e környékéig mindenképpen, aztán "Pál-fordulás" és nagy valószínûséggel (átmenetileg) egy enyhébb periódus kezdõdhet.

Amúgy ezt a fáklya is alátámasztja mostani futásával.

Ez a helyzet egyszerûen gyönyörû! Az AO a pincében, s azon is túl...
Gondolom a AO index korrelációs területeit nem kell bemutatnom. Itt ez a kép: Link Noha ez csak 72órára elõre vonatkozik, de tiszán látszik az Északi - Sark feletti magasnyomás és a keleti oldalán Európára kopogtató hidegöblítés és magasnyomás betüremkedése.
Más szemszögbõl: Link Link
Gyakorlatilag az alacsony nyomású zónának északkelet felé kanyarodva esélye sincs, ezért keletebbi pályára kényszerül, ezzel jelentõsen elõsegíti a hátoldalán elõre törõ magasnyomás térhódítását az óceánon.

Én nem tartok annyira a déli ex-trópusi ciklontól.
Véleményem szerint -saját meglátás- 1-3napos meleglötty Európára benne van a pakliban miatta,de kétlem, hogy kis méreténél fogva bármi komolyabb hatással lenne ránk. Maximum csak néhány nappal elodázni tudná a következõ lehûlési periodust avagy meridionális fázist.

Addig míg a magasnyomás és a -20 fokos légtömegek "integetnek" 850-en Észak - Európára a Kara-,Barents-,Grönlandi-tengeren. Valamint a Skandináv félszigetre már belöttyent akarom mondani - a múltkori szárazkontinentális hidegelárasztás után oda fel északra szorult -10 és -15 fokos légtömegek vannak. Ennyire karnyújtásnyira(2-3nap) tõlünk..Ájj..

Egy ilyen, ami most körvonalazódik, ha elég jól letudná rántani a -10-et a ciklonrendszer nem hogy Magyarországot,de egész Közép és Kelet Európát beszórná hóval. Amolyan hóbefulladás módra. Legalább is nagyon bírnám...Volt már egyébként rá ilyenre példa? Ehhez hasonló felállásban?

Ezt már meg is tudom cáfolni : 2015 január 7-én kora hajnalban -10-18 fokok voltak északon.
4 nappal késõbb, január 11-én kora hajnalban pedig 10-17 fokok, pluszban.
Ez kb. 25 fokos melegedés, gyökeres idõjárás változás.
Az ominózus viharos nyugatias meleg beáramlás jan. 9-11. között, 3 hullámban.

Abban egyetértek hogy rendkívül magas átlaglégnyomású december után várható volt egy alacsonyabb nyomású ciklus, mely elég tartónak néz ki, hiszen 2-a óta tart és a következõ 1 hét sem a magas légnyomásról fog szólni.

Egy-két modelleken kívül álló meggondolás: erõsen úgy látszik, hogy (sajnos) nem rekedünk meg a szinoptikai ciklus 'mediciklon-hideg AC' fázisában, hanem igen hamarosan új ciklus indul elõoldali délnyugati áramlással. Természetesen az ilyen kimenetel január elején még nem ritka (hasonló volt 1986-ban) Az új ciklus, legalábbis amit eddig a modellek mutattak belõle, nagyon szabályosan "pörög" majd. Elõoldal, majd erõsen csökkenõ légnyomás, nyugati, északnyugati áramlás. Ha a folytatás is szabályos lesz, talán 10 napon, gyenge két héten belül ez is eljut a mediciklonos, lábashideges fázisba. Végtelenbe nyúló zonalitás januárban már nem gyakori, ilyet eddig nem is adott egy modell sem.
Tehát, ami most látszik: megenyhülõ, igen változékony, alacsony légnyomású, gyakran csapadékos idõszak. Egy hét, tíz nap után a tartósabb hidegelárasztás növekvõ valószínûsége.
Január 3. dekádja eszerint akár hamisíthatatlan telet hozhat -de persze ez csak a ciklusból következõ sejtelem most még.
Még egy dolog: sok tél megfigyelése azt a benyomást alakította ki bennem, hogy január középsõ dekádja kevéssé alkalmas gyökeres idõváltozásokra. Nagyon gyakran amilyen felállás volt jan. 10-e körül, alapjaiban olyan is marad legalább huszadikáig. Tudom, ez gyenge "szamárvezetõ", de én ezt is figyelembe veszem.

Sajnos sehogy. Pár napja még egyértelmüen "látszott", hogy a hónap 3. dekádjanak kezdetén egy erõs sztratoszférikus melegedés várható Európától és Szibériától É-ra, ez pár nap alatt a semmibe veszett, ami figyelembe véve a jelenleg várható sarki felállást nem is csoda. Az ulta-üveggömb-tartományban jelentkezik egy beinduló melegedés (bár -28 °C nem meleg még), de sajnos rossz helyen. De az egész helyzet képlékeny, egy ilyen komplex poláris örvénnyel szerintem ritkán van dolguk a modelleknek. Meglátjuk

Nyuli, és hogy állunk a sztratoszférikus T-viszonyokkal, a múltkor egy erõsebb sztratoszférikus felmelegedés lehetõségét vízoltad fel, ezzel jelenleg hogy állunk, illetve, milyenek a kilátások?

Az indexeket most nem venném biztos elöjelnek, szerintem a bivalyerös (= nagyon magasnyomású) grönlandi AC miatt vannak ilyen mélyen.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#302150 - 2016-01-08 08:18:04)

Az ex-trópusi ciklon szépen felkavarta a kedélyeket Nézzük, ami biztos, vagy nagyon valószínû:
- AO és NAO-indexek negatív tartományban vannak, és egy ideig nem is fogják elhagyni azt
- Izland felett jó néhány napig 1020-1030 hPa nyomás fog uralkodni, úgyhogy a csigagyár egy idõre leáll
- makroszinopptikai helyzet legvalószínûbb alakulása: a Nyugat-Európa felett elhelyezkedõ ciklonrendszer elõoldalán eleinte enyhe, nedves léghullámok érkeznek. A ciklonrendszer kelet, északkelet felé mozdul, hidegfrontja kedden átvonul a Kárpát-medence fölött, mögötte északnyugat felõl maritim hideg léghullámok érkeznek, melyek szerdára átmenetileg nyugalomba jutnak (átmeneti gerinc). Csütörtökön - ahogy már tegnap is látszott - kimélyül a briteknél és Közép-Európa fölé helyezõdik/helyezõdhet az a peremciklon, melynek hátoldalán észak felõl pénteken sarkvidéki hideg, fagyos levegõ érkezhet majd. Nagyjából jövõ szombattól teljesen szétesik a jövõkép, és itt jön a meteo-lutri.
GEM: az ex-trópusi ciklon mögött az óceánon hidegadvekció zajlik, ez mintegy megágyaz a délnyugati meleg áramlásnak, amely a jövõ hét végétõl Európa nagy részét elárasztaná enyhe óceáni levegõvel
GFS: a hidegbetörés nyomában AC épülne ki, ez gyorsan keletre helyezõdne, hátoldalán, az ex-trópusi ciklon közös áramlási rendszerében szintén megindulna a meleg Közép-Európa felé
ECM: igen faramuci megoldás: az ex-trópusi szörny a jövõ hét legvégén átmeneti enyhülés után kelet, északkelet felé mozdulna, hátoldalán ismét hideg levegõ érkezne (mindez már 200 óra felett, igen bizonytalan, ahogy a többi idézett modellnél is!)
Összefoglalva: a tél komoly kísérletet tesz a visszatérésre. Ez ellen fõleg két tényezõ játszhat:
- a blokkoló izlandi/grönlandi AC-híd gyengesége
- az említett AC-hidat áttörõ, nálunk az áramlást délnyugatira fordító ex-trópusi ciklon
Semmi sincs veszve még tél szempontjából, ´csak´ kicsit összegubancolódtak a dolgok

Pedig a kép most éppen tényleg másképp fest. A jövõ hét közepéig nagyjából "biztosnak" látszik a helyzet, egy erõs atlanti ciklon elõoldalára kerülünk és ez utat nyit az enyhe atlanti légtömegeknek DDNy felõl. A hét közepe felé aztán a hátoldalon megindulhat a hidegebb (de óceáni! azaz nem annyira hideg) légtömegek beáramlása.
A poláris örvény deformálódik, a grönlandi AC-tól K-re az örvényen egy többközéppontú ciklonrendszer épül ki, melyben némelyik "részciklon" saját peremciklont is kialakít - igazából ritkán láttam ilyesmit, és szerintem a modellek is mert mintha lövésük sem lenne a folytatásról. A tegnap említett cut-off ezután vélhetõen alaposan beleköphet a levesbe, mert szépen feltörheti a grönlandi/atlanti AC-hidat és egy alacsonnyomású csatornát nyithat meg... ami ugye tudjuk, hova vezethet: É-atlanti "ciklon-alley" Hogy ez hova vezethet? A hidegelárasztás helyett jó esetben a keveredési zónában lehetünk, rossz esetben a melegadvekciós területeken.
Nincs más hátra, meg kell várnunk, hogy miként viselkedik az azori ciklon. A tél vagy nemtél kulcsa ott van, szerintem. Meglátjuk.

Miért lenne más a kép? Jó esély van télre január 16-tól....

Elég volt 12 óra és máris teljesen más a kép a jövõröl...Nem érdemes szerintem ilyen távlatokban gondolkodni,fõleg a téli évszakban.

A modelleket elnézve lehetségesnek tartom, hogy nem mindennapi módon érdekes egy hétnek, tíz napnak nézünk elébe. A jövõkép elég kaotikusnak tûnik, de vannak viszonylag biztos pontok is, úgymint: 1. egy rövid, alig észrevehetõ nyugati áramlásos epizódot követõen a grönland-izland-észak-atlanti térségben felálló igen erõs blokk. Ennek kialakulása nagyjából 90 órától várható. 192 óránál már ez látható:

Link Link Link Link

Kifejezetten magas légnyomások láthatók a görnland-izlandi térségben, és bár a JMA 1080 (!) hepás anticiklonja eléggé fantasztikusnak tûnik, az összkép feltétlenül elgondolkodtató.

2. A blokk kialakulásával párhuzamosan mély cikloncentrumok jönnek létre a kontinens centrumában, pontosabban északi és középsõ részein. Az alaphelyzet éppen az ellenkezõje annak, ami november és december nagy részében jellemzõ volt.

Mindez igen változékony, mozgalmas idõt sejtet, és bár nagyon kifejezett hidegfelhalmozódás jelen futások szerint nem jön létre a közelünkben 850 hepán, azért Észak és Északkelet-Európában mutatkoznak -20 fok körüli területek, és tartós enyheség nálunk is eléggé valószínûtlen. Noha a ciklonpályák még teljesen bizonytalanok, ebben a helyzetben bizony benne van nagy havazás lehetõsége valahol az országban, de akár közel országosan is. A másik lehetõség az, hogy semmi értékelhetõ nem lesz téli idõjárás szempontjából, de ez már a másik véglet.
A modellek térképein az idõtáv miatt még nem látszik, de a szinoptikai ciklus elõrehaladtával a blokkoló anticiklonok keletebbre, délkeletebbre jöhetnek, a ciklontevékenység pedig a mediterrán térségbe helyezõdhet. Ezzel megnyílhat ismét az út az északkeleti, lábas hideg beáramlása elõtt. Könnyen lehet, hogy január második felében még lesz dolgunk igen hideg, száraz légtömegekkel. Az alacsony nyomású idõszak után, emelkedõ légnyomásban talán egy ilyesféle kimenetel a legvalószínûbb.
Végül néhány, szubjektívebb meglátás modellektõl függetlenül: a néhány jelentéktelen pauzától eltekintve legalább 2 hónapja tartó anticiklon dominancia, jobb térfeles viselkedésû légnyomás (pozitív indexértékek!) után a tartós magasnyomás belátható idõn belül aligha tér vissza.
Az õsz végi, tél eleji igen hosszú magasnyomású, csendes idõszakokat a múltban nemegyszer változékony, hideg, hangsúlyozottan téli hetek követték. Nem állítom, hogy ezúttal is feltétlenül ilyen lesz a kimenetel, de joggal eszünkbe juthat ez is.
A mozgalmas, téli idõjárású idõszakokat elég gyakran magasnyomású, nem túl dinamikus hidegbeáramlás vezette be, hasonlóan az elmúlt napok történéseihez.

Azt érdemes megemlíteni, hogy egy ilyen ÉNY-i irányításos helyzet komoly különbségeket tud hozni országos szinten... Link Csapadékot nem linkelek, de általában ilyenkor az északi , és keleti részek vannak elõnyben, a csapitömbök "beragadása" , és a torlasztás miatt is. Az utóbbi évek bámulatos kelet magyarországi pozitív anomáliája éppen ezen helyzetek kihalása miatt (is) van. Ez a 15.-ei helyzet , ahogy most látszik, nagyon rafkós, ugyanis nagyon nem mindegy tud e kontinentális eredetû levegõt szállítani a térségbe, vagy milyen arányban , jelen állás szerint 15 . 17. - e környékén tud. Január dereka után , február elsõ felében sok - sok remek köthetõ eme felálláshoz e térségben.
Igen, a magam részérõl egy egészségesebb elosztásra várok, mediterrán ciklonok, és félblocking terén. Most mintha esély kínálkozna rá. Természetesen ez utóbbi sem garancia, abban is vannak bõven enyhe verziók.

A leendõ nyugai AC helyzetétõl fog függeni tél milyensége itt Kárpát-medencében, igazából ami látszik hogy jó eséllyel kialakul ez az AC az óceánon 192 óránál látszik mindkét mértékadó globálmodellen, ekkor még kinn az óceánon, ez ami kb. szerintem még biztonsággal látható, és innen kezdve kismillió variáció létezik.Ez a helyzet relatíve nem fog még igazi telet hozni hozzánk mivel északnyugatias áramlás mostani helyzetben szerintem semmire nem lesz elég maximum idõszakos látványhavazásokra.
amennyiben ez az AC Nyugat-Európai partvidék közelébe tud mozogni onnan kezdve lehetne itt a telet várni a fáklya emiatt is kissé megtévesztõ mivel ez a -5 fokos 850 hepás hõmérséklet nem biztos hogy elég a télhez ebben a helyzetben. Amennyiben viszont utóbb vázolt helyzet kialakul, akkor igen komoly tél alakulhat ki mediterrán ciklonok sorozatával folyamatos hátoldallal, amennyiben AC orrosodik akkor VC pályás ciklon alakulhat ki, de pár modellfutás pedzegetett Vb pályát is ami viszont megfelelõ hideggel országos havazást is hozhatna ebben a helyzetben.Amit ECMWF mutat most azt nem tartom valószínûnek.Egy igen dinamikus ciklonnal számol ami Portugáliánál érné el európai partokat, ez télen nem túl gyakori, viszont ez garantált elõoldallal járna nálunk késõbbiekben.
Szóval összegzésképp ebben a helyzetben tényleg benne lehet egy olyan tél kialakulása ami késõbbiekben emlegetõs lehet, csak pici szerencse kell hozzá, és nagyszámok törvénye télfanok mellett van most...

Kezdjük ott, hogy tévedtem, nem kicsit, hanem vélhetõen nagyot
A helyzet alakulása valóban télre való hajlamot mutat, a puli a részletekben lehet elhantolva. Számomra még van egy-két kérdés, ami az idõtáv alapján nem válaszolható meg.
- Mit csinál az a picike cut-off az atlanti AC-tól D-re, milyen befolyással lehet a dolgokra?
- Hova tódul be a hideg? Az aktulási futások azt mutatják, hogy a hideg akkora pöröllyel csaphat le, hogy az egész mediterrán térséget is eláraszthatja - ebben az esetben a Balkán belefullad a hóba, mi pedig ülünk a fagyos többé-kevésbé szárazságban. Vagy - és néhány tag ezt is adja - a hideg tõlünk Ny-ra szakad le, akkor pedig gyakori elõoldal és enyhe DNy-i áramlás lehet az uralkodó.
De összességében egy szuperígéretes helyzet.

Sommáznám: Link

Friss fejleménynek látszik egy csapadékosabb szakasz 180-204 óra között. Link Nem foglalkoznék vele, ha nem adná több modell, nem konzisztensen ugyanakkorra és hasonló lefolyással. De adja. Nézzük meg akkor, hogy mi ez:
Kiindulás: Link Ez már kb. fix, brit-skandi ciklon, elõoldal, az enyhülés folytatása. ECM is ezt várja: Link
Ez egyébként avatott szemnek már nagyon ígéretes: mi az az AC híd az amerikaiaknál? Laposodik a ciklon! Sehol az izlandi minimum!
És bizony be is következik a csavar: Link Meghal az áramlás az óceánon, és a brit-skandi ciklon fölénk telepszik. Mennyi ennek az esélye, hogy pont fölénk? Link Nem sok (15-ei lefelé hupli), de ettõl más formában is lehet belõle csapadék, ld. ECM: Link vagy GEM: Link
Az sajnos nem látszik egyértelmûen, hogy ebbõl havazás lenne - sõt az esõ esélye szerintem nagyobb, mert nem siet eléggé az AC-híd az óceánon, hogy mögénk tolja a ciklont és hátoldalra kerüljünk, de úgy érzem, ennek még sokféle változatát láthatjuk a következõ napokban a modelleken és sokéleképp folytatódhat.
Egy biztos: nagyon megnõ a hajlam a télre, lépten-nyomon ilyeneket mutatnak a modellek, úgyhogy ha valamikor, most érdemes bizakodni!

Egyetértek.
Láthatóan a zonalitás visszatérésére nem sok esély van, így egy néhány ciklon-aktivitás miatti napos bemelegedést követõen újra téliesebb jelleg válhat uralkodóvá.
Kisebb változás, hogy jövõ héten nem egy skandináv Ac által lerántott, igazi keményvonalas lábas hidegmag, hanem egy Atlanti-blokk által kerülõútra kényszerített északi, északnyugati áramlás jöhet. Ami az északkeleti megyékben hozhat komolyabb télies jelleget, a délnyugati megyékbe idõszakos jelleggel.

Három nap eltelt, egy kis frissítés: Még mindig pozitív a jövõkép, sõt csak pozitívabb lett az utóbbi napokban. Az látszik, hogy a brit blokk a legvalószínûbb, skandi mocsárral és izlandi minimummal. Ez nekünk ÉNy-i nedvesebb hideget jelenthet (GFS nagyon sokszor dob be ilyen verziót 180 óra felett). A fáklya jelenleg: Link a többi modell is kezd hatótávba érni és csatlakoznak a GFS által vázolt szuperhosszú jövõképpel.
Persze ez még mind-mind nagyon megváltozhat, de fura, hogy ennyire együtt és különösebb szórás nélkül adják (GFS 6-7 futásonként egyszer, ha nem számol a fejlett brit blokkal).
Ez most egy jellemzõ kép: Link Brit blokk kialakult, skandi kis ciklonok, mocsarak, melyek hozzák a fésûs ÉNy-i frontokat és a havat, esõt hozzánk, alakul az izlandi minimum, még Grönlandnál jár és folyik a hideg Grönland és Skandinávia felõl Európa felé.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#2690)

Ilyen indexek mellett nem sok esélye van a tartós nyugati áramlásnak, akármit is mutassanak a közkedvelt numerikus modellek 7-8 napon túl.

Az arktikus oszcilláció (AO) erõsen negatívnak ígérkezik legalább a hónap közepéig, de lehet utána is. A negatív értékeknél megnõ a meridionális áramlási képek kialakulásának valószínûsége, ahogyan pozitív indexszám mellett a zonális kép válik az északi félteke idõjárásának meghatározó elemévé. Novemberben és decemberben éppen ezt tapasztaltuk. Most viszont a meridionalitás túlsúlyának ideje érkezett el, éppen júliusban és augusztusban volt az AO tartósan negatív, ami sorra generálta nálunk a hõhullámokkal járó blokkokat. Télen a blokkok nem pozitív, hanem nagy kiterjedésû negatív anomáliát okoznak a szárazföldek felett. Link

A másik fontos indikátorunk a NAO index, ezt gondolom mindenki ismeri itt Pozitív értékeknél általában erõsebb az atlanti ciklonaktivitás és a ciklonok pályája érinti az európai kontinenst. Az észak-atlanti "csigagyár" ritkán tart üzemszünetet egyébként, annyi történik, hogy negatív NAO idején a ciklonok Dny-Ék pályán mozogva Izlandot, Grönlandot és esetleg Norvégiát érintik, de hazánk idõjárására nincsenek közvetlen hatással. A NAO egész decemberben pozitív volt, most már nem ígérkezik annak: Link

Hosszan tartó hideg téli epizódok nálunk negatív NAO és/vagy AO fázisban alakulnak ki gyakran. Minél inkább pozitív ezen indexek értéke, annál inkább csökken a tartósan fagyos idõ kialakulásának valószínûsége.

Röviden és tömören: ameddig az indexek a fentebb vázoltak szerint alakulnak, kialakulhat enyhe idõjárás, azonban a decemberihez hasonló tartós enyheség valószínûsége elenyészõ. Ha január 10. körül meg is érkezik az átmeneti enyhülés, a hónap közepén jöhet az újabb hûtõszekrény.

Decemberben nem láttam érdemi esélyt a télies fordulatra. Régen szerettem, most már jóval kevésbé kedvelem a kemény telet de attól tartok idén januárban és februárban visszatérõ vendégünk lesz !

Korrekt elemzés

Bár mostanában temetni illene a telet, megpróbálok túlságosan távolra tekinteni Az túlzás, hogy arra számítok, hogy visszatér a tél, inkább úgy fogalmaznék, hogy látok rá esélyt.
Kell nekünk blocking, amit keresve, de találhatunk:
Dél-Skandinávia: Link 12-13 környékén emelkedik.
Brit-szk.: Link Itt még határozottabb az emelkedés
Izland örök kivétel marad, de még ott is van egy kis emelkedés, aztán csökkenés: Link Hozzátenném, épp több, mint egy hetes szép téli periódust élünk meg élénk izlandi minimummal
Sajnos erõs ÉK-kelet-európai AC nem várható: Link és még 2m-en is beenyhül: Link bár ezt nehezen hiszem azért el, szerintem itt kissé alulbecslik a konzerválódó havas hideg hatását.
Emellett a sztratoszférikus T is emelkedik egy 8-10 fokott, bár ez még sehol nincs egy jó igazi melegedéstõl, azok olyan 20-40 foknyi emelkedést is jelentenek (régebbi emlékeim alapján).
A mostani hidegmag elmozog tõlünk, ezzel együtt meleg levegõ érkezik: Link ami a 140-250 óra közötti intervallumban meghatározó lehet. Ezek után viszont csökkenésbe kezdenek a fáklyák és az operatív GFS-en (+ parallel is) is egyre többször vázol hidegebb, esõs, akár havas helyzeteket. Ezek nem egy kelet-európai hidegelárasztást vizionálnak, hanem északnyugati zonalitás és északi hidegfrontok alapján hoznak hideget, ami ugyan mindig mérsékeltebb hideget hoz, de cserébe sokkal nagyobb a havas helyzetek esélye (és épp így az esõé is).
Az amerikai oldalon rossz helyre jut mindig elég hideg: Link ami sajnos további ciklogenezist jelent. Nuuk-ban ugyanakkor az átlagnál melegebb az idõ: Link ami azt is jelenti, hogy a ciklonok által délrõl felszippantott meleg egy jelentõs része hamar északnak fordul, nekünk pedig annál kevesebb jut belõle. Ennek fõleg az az oka, amit mutatnak a hozzászólás elején linkelt fáklyák: növekszik az átlagnyomás az óceánon.

Várakozásom egy mérsékleten télies fordulat úgy 240-250 órán túli idõre (ami kb. január 14-16). Ha ez végül egyáltalán nem következik be, vagy teljesen máshogy, akkor sem leszek meglepve, mert egyelõre ez csak óvatos körvonalazás. Azért ilyenkor még statisztikusan is nagyobb az esély a télies fordulatra és az idõ is a hó- és télkedvelõknek dolgozik. Ugyan a sarki hidegelárasztás esélye valóban a kelleténél alacsonyabb, de más indokot nem találtam arra, hogy feltételezzem, hogy kitart a szuper-enyheség január második felében is.
Az ECMWF egyelõre pont 240 óráig lát, szóval ez most tisztán a GFS alapján történõ gondolkodás volt

Köszönöm mindenkitõl a kedves szavakat, öröm volt olvasni õket.

Amikrõl az elsõ 9 fejezetben írtam, azokról tervezem minél elõbb publikálni egy cikket.
Amirõl a 10. fejezetben írtam, az viszont teljesen más téma, ami a számítások során született "melléktermékbõl" kipattant elmélet. Hogy az megállja-e a helyét, még a jövõ zenéje. A sok egybeesés miatt bízom benne, hogy nem a véletlennek köszönhetõ az említett szoros összefüggés.

sugerke: Egyáltalán nem veszem bántásnak. Talán hozzá kellett volna még tegyem, hogy ez egy, hogy is mondjam külön MetNetre szánt verzió. Ha nem tûnt volna fel, minden ábrákon keresztül van magyarázva, a lehetõ legegyszerûbben megfogalmazva, hogy minél többen értsék itt, amit írtam. Összekeverhetsz valakivel, én pont az a "fajta" vagyok, aki mindent számításokkal akar megvizsgálni, nem találomra, látásból rábökésre. Az egyes idõszakok (emelkedõ, csökkenõ, stagnáló) végpontjait a hõmérsékleti adatsoron kölönbözõ hosszúságú intervallumokra számított regressziós egyenesek közel ezer a értékének elemzésével határoztam meg. Így 9 idõszakot (légnyomásnál 10-et) különböztettem meg, ezektõl volt +/- néhány éves eltérése a 15 évvel eltolt (ez a 15 se véletlen, az ott eredményül kapott legnagyobb korrelációs együttható miatt 15) légnyomás adatsornak. Amikor azt írtam, hogy pl. hasonló, az mögött (minden mögött számítások állnak egyébként) az van, hogy az adott idõszaknál a két adatsorra számított regressziós egyenesek szignifikánsan eltérnek-e egymástól vagy sem (ha hasonló, akkor nem), errõl pedig t-próbával döntöttem. A 9 detektált idõszakból 7-nél állapítható meg hasonlóság (MetNet-verzióban fogalmazva). A maradék kettõ volt az a bizonyos két idõszak, aminek felcserlésével az a kettõ is hasonló lett, mégpedig nagyon is. Mivel regressziós egyeneseket vizsgáltam, arra nem lett volna szükség, hogy az 1860-as évek szintjére korrigáljam a stagnáló idõszakot, az csupán a MetNet-verzióban a jobb szemléltethetõség miatt volt szükséges. A "megfelezés" szót azért használtam, mert a két rész idõszak, ami fel lett cserélve nagyjából megfelezi a teljes intervallumot, az egyik 27, a másik 29 év hosszúságú volt. Ezzel a fejezettel többet dolgoztam, mint az összes többivel együtt. Még a "felcserélt" változások okára és azok korai felismerésére is van elméletem. De, szinte semmit nem írtam le (még és mostanában nem is fogok) errõl a lehetséges kapcsolatról és annak mindent átfogó elemzését. Egyrészt azért, mert elképzelhetõ, hogy puszta véletlen az egész, bár ezt nem tartom valószínûnek, mert akkor nagyon sok a véletlen egybeesés, véletlenek sokasága pedig nem lehet véletlen. Ezért is írtam ebben a fejezetben mindent csakis feltételes módban. Másrészt jelenleg egyetlen dolgom van ezzel, várom a következõ évtizedben bekövetkezõ változásokat. A legjobb az lenne az elméleteim vizsgálatához, ha most ismét két "felcserélt" idõszak jönne, bár, ha az azokról alkotott elképzelésem helyes, akkor sajnos most sokkalta valószínûbb, hogy nem az fog? (persze, ha nem véletlenek az egyezések) következni, a felcserélt idõszakok pedig sokkal ritkábban fordulnak elõ. A következõ két idõszak aztán lehet, hogy arra fog rámutatni, hogy mindez tényleg csak véletlen mûve volt eddig. De ha nem, akkor......

ZöldVillám: Én is örülök neked, hiányoltam is volna ha egy varjú se jön károgni. Tudod, hogy látom én? Nagyon valószínû, hogy sugerke hozzászólását olvasva fél perc alatt végiggörgetted a dokumentumot, majd idetrollkodtad ezt a hozzászólást!

Az Újév környéki hideg-légtömeg becsörtetése emlékezetes is lehet.

Példa a 2003 januári brutális hideg ( Link ), ami csak félig-meddig lábas és nem túl acélos (-12 körüli t850-es) hideg-légtömeg ( Link és Link ) okozott.

Most ugyan nem lesz vastag hó, ám a ránk húzódó hideg klasszikusan lábas jellegû lesz és a -15 közeli t850 nem mindennapos történet, adhat is meglepetésszerûen erõs fagyokat.

A 2002 december 10. körüli vaskos fagyok ( Link és Link ) hótakaró nélkül jöttek és a mostaninál jóval gyengébb hideg-légtömeggel ( Link és Link ).

A mostani hideghez a 2006 január végit ( Link és Link ) tudom hasonlítani, akkor a hótakaró-nélküli területeken is befigyeltek -15 és -20 alatti értékek.

Elnéztem a naptárat. Ma ápriis 1. van? Megvizsgájuk a DAI korreációs együtthatójának(!) változását, majd a bécsi légnyomásgörbe 15 éves eltolásával egy sokkal jobbat alkotunk.

Tessék nemzetközi Ignobel díjra pályázni :-) Nagyon valószínû a siker.

Az elemzés tökéletes.
A végén az adatsorokban a felezett és felcserélt miatt nem lehet azt mondani, hogy az elõrejelzés valóban használható, ugyanis nem lehet tudni, hogy mikor kezdõdik megint egy "felcserélendõ" idõszak. Az összefüggés látható, de a vizsgált idõszak(=adatpontok) negyedének manipulálása, mindenféle számitás nélküli "ránézésre" módszerrel már nem áll meg.
Nem bántásként mondom és nem trollkodásként, de tényeg érdemes lenne elolvasni a predictive analytics alapjait az elõrejelzések leírása elõtt. Mindenkinek, nem csak Neked.

Nagyon érdekes és izgalmas anyag, minden elismerésem érte! Minden "DAI-környéki", azt erõsítõ felismerés melengeti a szívem. Egyébként én is elkészültem már a következõ cikkel, amely reményeim szerint nagyon hamarosan megjelenik, és nagyot szól majd

Szép munka, nagyon érdekes dolgokat írsz. Tessék minél hamarabb publikálni valahol!

Mert attól fugg, hová szakad le a hideg a skandináv AC eloterében. Most megint úgy néz ki, nem ránk, így nem elegendo hideget nem kapna a mediterrén térség sem (legalábbis a nyugati fele), és egy rovid hidegoblítésen kivul nem sok torténne január elso hetében. (lásd. tegnapi GEM, NVGM, mai GFS 12Z...)
SZóval nagyon képlékeny még az egész = szóra sem érdemes volt eddig.

Nagyon komoly és figyelemreméltó munka, igazi csemege, gratulálok, sõt emelem kalapom!

A magyarországi decemberi középhõmérsékletet befolyásolható távkapcsolatok hosszútávú vizsgálata: Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#46572)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#46571)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#46570)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#46569)

A GFS már adta az elõzõ, tegnap esti futásban is. Mikor az elmentett könyvjelzõk közül rákattintottam és megláttam azt a meredeken esõ görbét, elõször azt hittem, hogy félrenyomtam és ez valami elmentett pár évvel ezelõtti kép.

Az utolsó mondat áthelyezve a társalgóba! - VáraljaMet

Lehet pont ez az átalvás kellett a metnetesek részérõl hogy végre történjen valami 200 órán belül is.
Természetesen csak ironizáltam kicsit, nem gondolom komolyan.

Jól látom, hogy sikerült mindenkinek átaludni a várható események elõjeleit?
Jövõ hét elején megérkezik a várva-várt hidegbeömlés. Szerdán már napközben is -5 fok körüli hõmérséklet várható. A rákövetkezõ hétvégétõl meg végre a havazásoknak is egyre nagyobb lesz az esélye.

Eléggé egyöntetûek a modellek elõréi.
Remélem tartós is lesz a folyamat!

Huhh, hát ezen most lehet vitatkozni, a kérdés ugyanis az, hogy mi volt elõbb, a tyúk, vagy a tojás Ha megnézed ezt az animációt Link akkor jól látszik szerintem, hogy a fõ kiváltó ok a poláris cella, és annak kölcsönhatása a D-i területekrõl beáramló meleg/nedves légtömegekkel. Tény, hogy ezek nélkül nem lenne ekkora és fõleg ilyen folyamatos ciklonaktivtás, de szerintem nem ott jönnek létre a minket elérõ frontrendszerek. Ahogy írod is, a hatás idõrõl idõre lép fel. Döntetlen

Akkor szívesen segítek. A Zentralanstalt für Meteorologie und Geodynamik honlapján érdemes böngészni a frontok nyargalászását a www.zamg.ac.at/cms/de/wetter/satellitenbild-animation/weltsatellitenbilder címen. A megadott koordináta környékén a NOAA által készített tengervízhõmérséklet a szokásosnál 3-4 Celsius fokkal melegebb. Nem csoda, hogy frontrendszerek láncolatai jelennek meg idõrõl idõre, átszelik a Mexikói-fennsíkot, a Karib-térséget, s némelyikük Szibériáig verekszi át magát. Jó éjszakát, kellemes pihenést kívánok!

"Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy kontinensünk nyugati partvidékét elérõ ciklonok keletkezési helye továbbra is a Csendes-óceán egyenlítõi vidékének 120. hosszúsági foka környékérõl származnak."
Hm, ezzel a mondattal nem nagyon tudok én sem mit kezdeni. Számomra nyilvánvaló, hogy az Európa Ny-i partjait elérõ ciklonokat a poláris cella (az abból kibuggyanó hidegtömbök) és a Ferrel-cella kölcsönhatása generálja, a "mi" ciklonjainkat befolyásoló csendes-óceáni ciklogenezist nem látok, pláne nem az egyenlítõi vidéken, valahol a Karácsony-szigetek környékén.

Kedves Kosakiss, nagy érdekes az elképzelésed, ezért, amennyire tõlem tellett, utánanéztem a Csendes-óceántól Szibériáig eljutó ciklonoknak. Az eredmény itt látható, bár tény, ez csak "pillanatfelvétel":

Link

Ezen a képen mély ciklonok láncolata látható Labradortól Izlandon és Svalbardon át Nyugat-Szibériáig. Szintén fejlett ciklonrendszer látható a Bering-szorostól délre a Csendes-óceánon. Erre az ciklonpályára gondoltál? (Bering-szoros, Labrador, Izland, Svalbard, Nyugat-Szibéria)
Itt ez jelent kisebb problémát, hogy a labradori ciklon és a beringi ciklon között stabil AC van, melyet ez utóbbi nem tör át viszonylag hosszú idõ alatt sem. Eléggé úgy tûnik, hogy az észak-csendes-óceáni és az észak-atlanti-óceáni ciklon "két különbözõ világ"
Megnéztem, hátha az észak-amerikai kontinensen vezet át azoknak a ciklonoknak a pályája:

Link Link Link Link

Én itt sem igazán látom a Csendes-óceánról az Atlanti-óceánra átvándorló ciklonokat. De lehet, valamit figyelmen kívül hagyok.

Kedves Thermometer, légy szíves, olvasd el újra hozzászólásomat. Abban nem az izlandi akciócentrum aktivitásáról írtam, hanem a Csendes-óceán fölött keletkezõ, onnan elinduló és Szibériáig eljutó ciklonokról. Ez az a jelenség, ami csakis a legerõsebb El Nino-epizódokra jellemzõ.

Egyébként abban is teljesen egyetértek veled, hogy hacsak nem lesz a cirkulációs rezsimben hamarosan gyökeres változás, úgy a jelenlegi helyzet nagy valószínûséggel úgy fejlõdik tovább, hogy az északi alacsony nyomású zóna közelebb jön, fölöttünk felgyorsul a nyugati áramlás.
Ezzel megszûnik a hidegpárna lehetõsége, és kapunk egy változékony, viharos, és különösen itt Nyugat-Magyarországon botrányosan enyhe januárt. Aztán valamikor január végén, február elején északnyugati irányításúvá válik a makrocirkuláció, ezzel jönnek ilyen-olyan sarki-tengeri löttyök. Ezek mérsékelten hideg-mérsékelten enyhe idõt hoznak záporokkal, hózáporokkal -ahogy ez enyhe tél végén általában lenni szokott. Igaz, pl. 1983 februárjában egy ilyen jellemvonású telet követõen ki tudott alakulni rövid idõre mediterrán-közép-európai ciklon, és Észak-Dunántúl nagy havat kapott. Szóval, a sematikus forgatókönyvek sokszor hasznosak ugyan, de közel sem képesek befogni az idõjárási helyzetek végtelen sokszínûségét.

Komoly megfontolás tárgyává tettem az alábbi okfejtésedet, és részben egyet is értek vele (bár engem, mint a téli idõjárás rajongóját, elkeseredéssel tölt el) Tény, hogy az észak-atlanti (izlandi) akciócentrum igen erõsen tevékenykedik -és itt jön rögtön egy kis bökkenõ az érvelésedben. Ugyanis tavaly, de még inkább tavaly elõtt a tél túlnyomó részében ugyanez volt a helyzet. Vajon, akkor is El Nino volt?
E rövidke megjegyzésemmel csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy az izlandi akciócentrum szokásosnál erõsebb tevékenykedése nem csak, és nem feltétlenül vezethetõ vissza az El Nino jelenségre. Egyébként tudomásom szerint ez utóbbinak az a lényege, hogy a tengervíz hõmérséklete a félteke egy szegmensében (Közép-Amerikától és Dél-Amerika északi részétõl nyugatra a Csendes-óceánon) jóval magasabb a szokásosnál. Véggigondoltam ennek esetleges következményeit az én tudásszintemnek megfelelõen. A meleg vizek felett hatalmas területen a levegõ is melegebb lesz az átlagosnál. Ezáltal (HA a magasabb szélességek átlagosan hidegek) megnõ a meridionális hõkontraszt, mely valóban a ciklogenezist segíti. Rögtön itt van egy apró "ha", amennyiben lehetek az ördög ügyvédje... A nagytömegû szubtrópikus, túl meleg légtömeg az El Nino vizei felett az egész hemiszféra hõkontrasztját is növel(het)i, ezen keresztül az általános nyomásgradiens is megnövekszik, és ezért felgyorsul a jet. FELTÉVE, hogy máshol nem hûvösebbek a trópikus vizek, és a szubarktikus, arktikus tájak nem melegebbek az átlagosnál. Újfent egy feltételezés...
Aztán, a mi téli idõjárásunkra nemcsak az izlandi akciócentrum van hatással, hanem egy másik akciócentrum is: a szibériai téli légnyomási maximum. Ha ez gyengébb a szokásosnál, akkor tiszta sor: az El Nino generálta, és a gyors nyugati áramlások miatt pikk-pakk Európa közelébe érõ hatalmas ciklonok akadálytalanul söprik ki Nyugat-Eurázsiából a kontinentális-sarki hideg légtömegeket. Viszont ha mégis erõs a szibériai maci... nos, akkor fölöttünk feszül egymásnak a két hatás. Máris teljesen másfajta idõjárás áll elõ.
Szóval, nem mondom: lehet, a végén tökéletesen igazolódik az elképzelésed és elõrejelzésed (bár ne így lenne!), de vegyük észre a többi lehetséges tényezõt is. Ezek azért nagyot módosíthatnak az általad felrajzolt képen.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy kontinensünk nyugati partvidékét elérõ ciklonok keletkezési helye továbbra is a Csendes-óceán egyenlítõi vidékének 120. hosszúsági foka környékérõl származnak. Ez rendkívüli jelenség, amely a nem El Ninós epizódú években nem fordul elõ. Akinek más a véleménye, ellenérvét kifejtheti.
Az NAO-indexek kis évvégi hanyatlás után újévre többnyire magasba szöknek. Semmi nem mutat arra, hogy az általános légkörzés jelenleg megfigyelhetõ heves dinamizmusa, az erõteljes DNY-ÉK-i áramlás a közeli jövõben lényegesen módosulna, elerõtlenedne. Szerintem januárban a Kárpát-medencét is elérheti az élénkebb légmozgás: a tõlünk délre elhelyezkedõ anticiklon gyengülése legkésõbb a hónap második dekádjára várható, szeles, enyhe, de továbbra is felhõk (magas és közép szintû felhõk) uralják égboltunkat.