Meteorológiai esélylatolgatások

Úgy néz ki ezúttal latolgatásom 1 hét távlatában fenntartható marad. Reálisan a tõlünk nyugatra elakadó teknõrõl lefûzõdõ alacsony nyomás tõlünk DNY-ra mediterrán ciklont képez, ami azonban áthelyezõdve fölénk legyengül és feloszlik. Várhatóan a térségben újra ki- kiújul majd elhal az alacsony nyomás egy ingához hasonló, majdnem jellegtelen nyomási mezejû helyzetet hoz létre a medencében, száraz, még meleg kontinentális illetve nedves, enyhe mediterrán térségbõl felváltva érkeznek légtömegek. A hó elején még késõ nyárias és hétvégén kánikulai napok, késõbb kis hõingású enyhe, majd nagyobb hõingású mérsékelten meleg napok következnek, a következõ hétvégére (9-10-11) ismét késõnyári napokkal, a folytatás kérdéses, hogy ezután egy 2008 as vagy egy 2006/2009 es jellegû folytatás lesz -e. Az utóbbi a modellek alapján valószínûbb - azaz szeptemberben nem lesz markáns évszakváltó lehûlés, mert rendszerint ezt a hidegmagból leváló jelentõsebb tömegek É- ÉK-Eur térségbe való áthelyezõdése elõzi meg, ami késõbb É- irányból érkezõ hidegbetöréshez vezet, amire belátható idõn belül nem utal semmi, marad ez a jellegtelen helyzet.

"Tévedni emberi dolog, de a tévedéshez ragaszkodni ördögi!"

Ennek a mondásnak a jegyében revideálom az alábbi hozzászólásomban foglaltakat. Erre az kényszerít, hogy a középtávú folyamatok a modellek szerint éppen ellenkezõ irányba fordultak, mint amit nemrég vázoltam. Erõs, és egyre inkább az Észak-Atlantikumra összpontosuló ciklontevékenységet látunk, az európai kontinens felett kiépülõ tartós anticiklonokkal.
A 0 körül bóklászó indexértékeknek megfelelõen van ugyan teknõképzõdés, de elég gyenge, ráadásul rossz helyen (tõlünk nyugatra)
Ebbõl bizony egy meglepetés-számba menõ, késõ nyárias szeptember-elõ néz ki.
Hogy késõbb (a hónap 2. és 3. dekádjában) merre fordulnak a dolgok, természetesen még nem látható. Jöhet hirtelen, drasztikus lehûlés, igazi "évszakváltás" is. De természetesen a tartósan túl meleg, nyárias õsz sem zárható ki (meg minden közbülsõ forgatókönyv)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#32231

Egyetértek: legvalószínûbbnek én is egy markáns évszakváltást tartok valamikor szeptember elsõ felében. A szépen fejlõdõ sarki hidegbázis hozhatja azt a hõdifferenciát, ami a stabil ciklonosodáshoz, teknõképzõdéshez kell (persze, ez nemcsak a svalbardi térség vs Mediterráneum hõkontraszttól függ, hanem az egész hemiszféra hõ és nyomásviszonyai is beleszólnak)
Éppen ezért kevésbé csodálkoznék egy barometrikusan bal térfeles, változékony, csapadékos, nem túl meleg õszkezdeten, mint ennek ellenkezõjén.
A makacsul száraz, napos, túl meleg õszelõk többnyire a tartósan forró nyarak "meghosszabbításai" (bár kivételek lehetnek ez alól) Az idei nyár nem ilyen volt.
A fentiekben pedig Bakonyvárral értek egyet.

Ha már mindenképpen a közelmúlthoz kellene hasonlítani, az idei nyár 2011-tõl erõsen különbözik, csak az augusztus rokonítható. Ellenben ha nem is mérhetõ paraméterekben, de hangulatilag 2010-re emlékeztet: csapadékos, ez fõleg viharokkal jön, közben aránylag jó idõ.
Ameddig a középtávba belefér, a közismert forgatókönyvet várom. Utána viszont markáns évszakváltás jöhet. A GFS már vasárnap látta az elsõ genovai ciklont (5-e körül), azóta tartja, ûridõben ma feltûnt a második. Az indexek: AO 0 körül, NAO mínuszban. A Földközi-tenger meleg (26°C óceánon hurrikán), már mostantól sokszor 1000 J/kg fölötti CAPE a NY-i medencében. Közben a 0°C 850-en a következõ héten többszörösére duzzad. Ez mind esõs, "balfeles", de nem feltétlenül hideg szeptemberre utal.

Üdvözlöm azt a nézõpontot itt a metneten, amikor nem valakit, hanem egy elért eredményt minõsítünk.
Azzal azért lehet azonosulni, de hát ez a hosszútávú latolgatás egyik tulajdonsága. A 3 héttel ezelõtti GFS és ECM futások éppúgy melegebb és szárazabb nyári idõszakot jeleztek, mint a jelenlegiek. Aztán a 13 ára várt hidegfront 10 -én megérkezett úgy a Dunántúlra, hogy azt még egy nappal korábbi elõrejelzés is bebukta.
Az akkori tendencia is mutatta az omegablokk lehetõségét néhány napig, majd ettõl teljesen elállt.

A jelenlegi elõrejelzések viszonylag nagy biztonsággal jelez jó idõt a hét végére, esetleg a hét elsõ napjára. Utána teljesen szétszór a fáklya, akár kétpúpú nyárvégi hõhullám, is lehet, vagy klasszikus kétlépcsõs évszakváltó lehûlés is belõle. Azt látjuk, hogy a 30-ára már megérkezõ HF után pár napra megnyugszik az idõjárás és az alacsonyabb T850 ellenére még nyáriasra kimelegszik szeptember elsõ pár napján. Ez eddig középtávú elõrejelzésnek elmegy, másokkal nagy egyetérétésben.
A folytatás modellek alapján sûrû õszi ködbe vész, hát marad nekünk a korábbi évek szcenáriója alapján történõ latolgatás, ami sok esetben a hidegdepó állapota fejlõdésmenete, makrohelyzet és áramlásviszonyok eredményeként lehet hasonló a mostani idõszakhoz. E szempontból az idei nyár leginkább a 2006, 2009 és 2011 es idõszakhoz hasonlítható. 2006 ban nyár elején és közepén voltak stabil meleg idõszakok de csapadékban az ideihez a legközelebb álltunk, 2011 ben pedig aug 20-a után, 2009 ben viszont nem volt hõhullám, akárcsak idén ám az augusztus csapadékszegény volt.
Ha ebbõl van értelme latolgatni, akkor a szeptember maximumainak átlaghõmérséklete megközelítheti az augusztust, a hónap végéig vagy október elsõ hetében is lehetnek késõnyarat idézõ idõszakok, de kánikula nem (ami tkp idén nyáron sem volt) és mostantól tartósan szárazabb idõszak ígérkezik.
Ilyen helyzet a jelölt évek tapasztalata alapján kijöhet tartós északi zónalitásból, ami nem tûnik túl reálisnak, vagy délnyugatra tõlünk nyugatra elakadó teknõbõl és Spanyol Olasz térségben regnáló, megújuló alacsony nyomású helyzetbõl. A modellek azonban egy inkább a közeli mediterrán térségben lévõ alacsony nyomást támogatnak, ami fõként DNY on felhõs mérsékelten meleg koraõszies kiegyenlített mérsékelten csapadékos É-ÉK en szárazabb folytatást ígér.

Elismerésem ehhez a bátorsághoz. Sem nekem, sem másnak nem volt itt bátorsága 3 hétig a nagyszakmaiságú latolgatásokhoz. A 21 nappal ezelõtti utolsó latolgatás beválási mutatóit meg a legszakmaiatlanabb dilettáns is elérhette volna. Konkrétan sem a legszárazabb, sem a legmelegebb nem lett aug. elsõ 3 hete egyike sem, szerintem még negatív is lehet az anomália T-ben és pozitív csapadékban eddig, de majd úgyis cáfolnak, ha nem hiszik el. (Persze attól függ, mihez viszonyítunk és hol mérünk )
Bár már május óta jelentek meg a várható hõhullámokról latolgatások (biztosan lesz aki megírja majd, hogy errõl senki nem beszélt, bizonyítsam ha tudom), ebben a sorban biztosan a tied az utolsó, mert már csak 10 nap van hátra. Hát szurkoljunk a melegnek, de tegnap még egy hétnaposban 32 foknál melegebbet nem láttam, ma már megjelent egy 33 (27.), most meg éppen egy hidegfrontot várunk. Ha emlékeim nem csalnak akár 2007-ben, akár 2014 -ben az aug. végi hõség elõtt egy eléggé forrócska nyár volt, így ha lesz is még remélhetõleg 30+ fok, valami "nagy durranásra" már nem számítok ilyen nyári elõzményekkel gfs ide vagy oda.
De hajrá Magyarország, hajrá meleg !

Úgy tûnik, hogy a nyár legvége (esetleg még az õsz legeleje) viszonylag nagyot szólhat nyári "jóidõ" szempontból, legalábbis az idei nyár eddig eltelt hûvös, változékony idõszakához mérten biztosan. Rég' nem látott vendég, az ún. ómega-Ac nézhet be a kontinens nagy részére, és akár hosszabb ideig is a vendégünk maradhat. Persze viszonylag gyorsan megdõl majd a képzõdmény tengelye, így közelebb kerülhetnek majd hozzánk az atlanti frontok már augusztus végétõl is, de az talán már viszonylag stabilan körvonalazható, hogy egy az eddigieknél lényegesen szárazabb, nyugodtabb, s talán némileg melegebb idõ köszönthet ránk a jövõ hét közepétõl.

Nem gondolom, hogy az idén 2008 as szcenárió várható õszre... bár errõl az idõ dönt. Annyi látszik, hogy a folytatásban egy szárazabb idõszak kezdõdik és a hétvégén szerintem a vártnál visszafogottabb hidegfront várható kevés csapadékkal és csak kisebb felfrissüléssel, az ország jelentõs részén lehet 30 fok vagy kicsivel afelett a hétvégén is. Én úgy gondolom, ha kicsit szerényebb formában is, de tavalyihoz hasonlóan az augusztus 3 vagy 4 tõl legalább 11 éig tartó idõszak az idei nyár csúcspontja lehet. Utána nagy a bizonytalanság, de jó eséllyel, bár visszavesz a meleg, 1-2 napnál hosszabb hûvösebb idõszakra 20-áig sem kell számítani.

Hosszabb távon biztosan szárazabbra fordul az idõ, mert ha minden hónapban az átlag 200-300 %-a esik le, mint most, akkor hamarosan újranyitnak a bárok a Pannon-tenger partján.

Másrészt erõs zonális hajlam úgy, hogy kb. hetente "lejön" egy teknõ?

Link
Link
Link

Csak szerintem fura az év ezen idõszakában ez az erõs zonális hajlam? Ha jól tudom, ilyentájt a leggyengébb az északi hidegmag, minimális hõkontraszttal. Mi lesz õsszel, ha szépen felgyûlik a hideg majd északon? Lehet, hogy jönnek a viharciklonok? Mindenesetre ha ez így beválik, és tartósnak ígérkezik, akkor hosszabb távon is lényegesen szárazabbra fordulhat idõjárásunk. A hõmérséklet alakulása már nem ilyen egyértelmû, hiszen ha délebbi pályákra helyezõdnek a ciklonok, akkor könnyen kaphatunk jó kis hátoldalakat.
Egy dolog eléggé határozottan látszik: csendes, nyugodt, meleg idõ nem várható továbbra sem max. 1-2 nap erejéig.

Ez valami vicc akar lenni?

Ez a nyár amúgy szerintem full extrás!Heteken át tartó dögmeleg nincs,viszont hideg se!
Rengeteg jó zivataros helyzet,elég sok csapadék!
Az én véleményem szerint folytatódni fog az izgalmas idõjárás,többnyire átlag feletti hõmérsékletekkel,viszont a csapadék mennyisége elég kérdõjeles!
Azt azért már biztosra lehet venni,hogy a tavalyi nyár nem ismétlõdik meg!

Való igaz, 2008 -ra jellemzõ volt még szeptember elsõ hetében egy hõhullám, bár ez a tavalyi szeptembert is jellemezte 2x is. Idén is jó eséllyel várok egy hasonló finálét, az õsz lenne különösen érdekes, ha a 2008 -as menetrend szerint haladna, (akkor a szeptember és a november idõjárásilag mintegy helyet cseréltek, eltekintve november utolsó és szeptember elsõ hetétõl)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#320550)

Én már annak is örülök,ha valaki ír ide,nem nagyon lehet itt mostanában semmit olvasni!
Elég kaotikus az idõjárás ezen a nyáron!

Lehet, hogy rosszul látom, de nekem úgy tûnik, mintha erõsen analóg lenne eddig az idei nyár a 2008-as nyárral. Ha jól emlékszem akkor is csapadékos, zivatarokban gazdag, de ennek ellenére az átlagosnál melegebb júniusunk volt, amit egy még csapadékosabb, átlag körüli hõmérsékletû július követett, a hónap második harmadában az ideihez hasonló délkeleti mediciklonnal, országosan kiadós esõvel. Abban az évben viszont augusztus az átlagnál ismét melegebb, de már szárazabb idõt hozott, többszöri frontátvonulással, néha kiadósabb zivatarokkal, de országosan már közel sem hullott annyi esõ, mint az elõzõ 2 hónapban.
Kíváncsi vagyok, az idei augusztusra esetleg az év hátralévõ részére is ráillik-e majd ez az analógia, s esetleg megjelenik-e egy szárazodási folyamat a késõbbiekben. A latolgatásod alapján ez akár még elképzelhetõ is lehet. Mondjuk az erõsödõ La Nina beleköphet a levesbe... Neked mi a véleményed errõl és az esetleges 2008-as analógiáról?

Meglehetõsen bulvárszagúra sikeredett júliusi esélylatolgatásomat meglehetõsen bulvárszagú júliusi idõjárás követte (viharos szél, szupercellák, villámcsapás, hõség majd 14-15 fokos nappali maximum, most elhúzódó konvektív idõszak helyi villámárvizekkel, számomra ez a szezon a 2010 est közelíti, bár az értékelés alapja az ország tájain más és más). A hónap közepén érkezett mediterrán ciklon, mint általában ilyenkor, ilyen blokkolt áramlási viszonyok mellett hozzájárult ehhez a tartós meleg nyári konvektív idõszakhoz (mint 2014 augusztus elején). Az itt ragadt labilis, nedves levegõ a stagnáló (gyenge) magassági gerinc alatt az általam vártnál kétségtelenül több csapadékot hoz - hozott, megszûntetve az aszályt és a fülledt párás gyakran felhõs "légkör" a nappali felmelegedéseket némileg visszafogja. A kimenetel végsõ soron a várt, némileg az északi zónalitás irányába elbillenõ mérleg augusztus elejétõl többszöri hõhullámokkal (ami a 35-38 °C körüli tartományokig mehet a 7. és 12. közötti idõszakban ), de idõnként az ország bizonyos területeint továbbra is, bár korlátozottabban jellemzõ záporokkal zivatarokkal. Csapadék szempontjából egyelõre mérvadónak a 3-6 közötti illetve 12-14 közötti idõszak tûnik illetve az augusztus 20-22 környékén érkezõ hõségzáró hidegfront eseményei átmeneti lehûléssel, ami nem jelenti a strandidõ végét. A nyugatias áramlás mellett újra anticiklon épül majd fel, nyár utolsõ hétvégéje még nyaralóidõ lehet. Ezzel együtt kb átlagos csapadékú hónap várható, de mint megszoktuk, területileg egyenetlen eloszásban.

Természetesen magassági gerincet akartam írni, elnézést.a tévedésért

Igazat kell, hogy adjak az esélylatolgatásodnak, habár összességében az egész egy figyelmeztetõ elõrejelzés
benyomását kelti, amihez szeretnek egy kis makroszinoptikai hátteret is adni. Július utolsó harmadába lepven
nagyjából kiegyenlítõdött az észak-atlanti térség es a kontinens belseje között fennálló hõkontraszt. Így a mély
izlandi/skandináv középpontu ciklonok témája mostantól kezdve kb egy hónapig lekerülhet a napirendrõl.
Ennek ellenére - ahogy mar Zivipotty a minap rámutatott a Tarsakgoban - a makroszinoptikai alapfelállás nem
kedvez a közép-európai magassági gerincek kialakulásának, a szubtrópusi légtömegek tartósabb térhódításanak.
Ehelyett inkább a meg mindig magas napállásnak es a nyugat felõl érkezõ gyenge teknõk lomhasaganak köszönhetõen
a levegõ kellõképpen atmelegszik, a bazsalazsa által mar említett barikus mocsárhelyzet ennek eredményeként (is)
a jövõ het közepéig fennállhat július legvégén, augusztus elején viszont mindkét un királyi
modell szerint összejöhet egy jelentõsebb hõhullám, hiszen a brit/nyugat-európai teknõ elõterében számottevõ esély
van az eddig hiányzó magassági teknõ kialakulására, es a 20 fokos izoterma térhódítására. Az idei nyár talan legjelentõsebb
hõhulláma is kifuthat ebbõl, bár ennek verifikalasara azért meg nehány napot várnunk kell majd

4 átmeneti esõ, és zivataroktól, viharoktól mentes nap után, hétfõ – csütörtök, holnap, júl. 22-én péntektõl újfent csapadékosabb, zivatarosabb idõszak kezdõdik az ország egyre nagyobb területén.
Ún. bárikus mocsárhelyzet alakul ki ( de mégsem tisztán az ), és várhatóan majd 1 hétig tart.

A menetrend szinte mindennap ua. lesz : Nappali erõteljes gomolyfelhõsödés, többfelé záporokkal, zivatarokkal. majd este, éjszaka fokozatosan lecsengõ zivatar tevékenység, nyugodtabb idõ, és már csak helyi csapadék zápor, zivatarból.

A hõmérséklet a következõ 1 hétben állandósulni látszik : országos átlagban reggelenként 15-20 fok között, délutánonként 30 fok körül alakul.

A szél alapvetõen mérsékelt marad, csak néha élénkül meg, azt is fõleg a nappali órákban.

Továbbá a zivatarok gyakori kísérõjelensége lehet az erõs, viharos szél.

Most úgy látszik, hogy a következõ 1 hétben ugyan mindennap és több alkalommal lehetnek zivatarok, de pusztító szupercellák kialakulására ezúttal nem kell számítani.

Azonban az erõsebb mono- multicellás – és pulse -type hõzivatarokat kísérheti viharos, erõsen viharos, akár 80-90 km/h közötti, de várhatóan 90 km/h-t nem meghaladó széllökés.

Valamint az erõsebb gócokban, és az ismételten, rövid idõ alatt egy adott pont fölött több átvonuló zivatar hatására akár 30-50 mm csapadék is lehullhat 1-2-3 óra alatt.

Nagy, pusztító jégverésekre sem kell számítani, azonban fõleg erõsebb multicellákban akár 2 cm körüli, meggy-cseresznye nagyságú jégesõ is kialakulhat.
Ez, fõleg ha sok esõvel keveredik, várhatóan csak kisebb károkat okozhat.

Fontos megemlíteni a villámcsapásokat is : Noha egész országon átívelõ zivatarláncokra nem kell készülni, jelen idõjárási helyzetben igen aktív villámtevékenység jellemezheti a zivatarokat, ezért fontos felkészülni az egyre gyakoribb villámcsapásokra is!

Érdemes nyomon követni gyakrabban az OMSZ figyelmeztetõ elõrejelzéseit, esetleges riasztásait, és nem utolsó sorban a radarképeket is.

A nagyobb károk elkerülése érdekében a lecsapó viharok elõtt bárki megteheti az óvintézkedéseket ( nem áll fa alá gépjármûvével, a tavakat a vihar elõtt elhagyja, a kerti tartozékokat rögzíti súllyal, vagy fedett helyre viszi, ablakokat, erkély ajtókat becsukja, a pincékbe folyó víz lehetséges jelenléte elõtt áramtalanít, és villámvédelemmel látja el otthonát, már akinek van erre lehetõsége.

Ha már megtörtént a káreset, akkor öncélból ( ha kisebb a kár, és saját erõbõl is helyreállítható ), ha nagyobb akkor pedig a katasztrófavédelem segítségével helyreállítható.

Ha téves a meglátás, javítást elfogadok.

Durva, csapongó idõjárás jellemezheti a július csaknem egészét, majdnem olyan csapongó, mint a 2007 es, és csaknem olyan szeles, mint a 2012-es, alapvetõen "fázni" nem fogunk, bár markáns, 15 fokos hõmérsékletugrások lehetnek 1-2 napon belül, jó eséllyel 37-38 fokos szr állítással, pedig tartós egyöntetû hõhullámnak most sem áll a zászló. Bár csapadéknak nem nagyon néz ki, kis szerencsével azért benne lehet egy izgalmasabb zivataros helyzet a pakliban. Különösen a hónap 2. felében. Az északnyugati irányítás e3lvágja tér4ségünke3t az azori térségtõl északabbra erõsödõ masszív AC -tól egyelõre és a kontinens felett szokatlan alacsony a légnyomás. , az érdekes, hogy csapadékkal járó teknõt tõlünk nyugatra képez, ide csak néha belenget némi hûs levegõt, a helyzet beragadt, sõt olykor retrográd folyamatokat pedzeget. Ez a teknõsödési hajlam azért június óta némileg gyengül, ha felszámolódik, az a tartós kánikula kezdetét jelentheti.
Augusztusban aztán keményen "berobbanhat" a nyár

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#31760

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#317607)

A mutatott képrõl azt gondolom, a legutolsó kép szerint, hogy ez az azori megerõsödését indikálja, éppen az észak-Atlanti áramlás mentén jelentkezett a pozitív, a Labradortól keletre esõ területen pedig a negatív anomália a vízfelszín hõmérsékletében, ez az észak-atlanti térségben az áramlási viszonyokból, irányokból adódóan csökkenõ légnyomást eredményez, így a meleg levegõ erõteljesen és szabadon az európai kontinens felé törhet.

Off: A CFS elõrejelzések a téli helyzetek megítélében is rendszerint igen komoly kudarcot vallanak, ellentétben én nem vettem a fáradságot at adatbányászatra, de emlékeim szerint az okt-novemberi CFS jócskán átlag alatti februárt ígért, sõt, még tél derekán is ebben reménykedtünk... On

Szóval ha már itt tartunk a korábban felismert mintázatok elõrébb visznek, amit jómagam szívesen alkalmazok, bár önmagában ez is gyakori tévedések forrása, Más tényezõket, mint pl. globális hatások, makroszinoptikai hajlam figyelembevételével van esély pontosabb találatra. A napforduló tájékán kiteljesedõ nyár kánikulai idõszakot magában foglalva tipikusan július 5-7.-ig tart, (ld. 2012) ezt követõen kb. 2 hetes mérsékeltebb változékony gyakran zivataros idõszak következhet, majd július utolsó dekádjától tartós kánikula, esetleg augusztus elején rövid visszeséssel tarkított erõsen pozitív anomáliás idõszak.

Egy alapvetõen forró nyár végén egy "visszalobbanás" is valószínûsíthetõ, ld. 2015 aug vége, szept eleje. 2012 ben és 1992 ben ez a "visszalobbanás" pl. rávert az egész szezonra.

Nem így a májusban jelentkezõ korai nyár, ekkor ugyanis július 20. ától jelentkezett kifejezetten hûvös idõszak 2011 vagy 1996). Amúgy tipikus megvalósulása az "Illés napi esõzések" néphiedelemnek a 2007 es 42 fok utáni durva "évszakváltó", mintegy 25 fokos hõmérséklet-visszaesés július 20-23 a táján, amelyhez hasonló meglepõ módon a rákövetkezõ években, 2008 ban és 2010- ben is menetrendszerûen megismétlõdött. Nyilván hasonló példákat, sõt valószínûleg ellenpéldákat is találhatunk az ezt megelõzõ idõszakban is, de az már komolyabb adatbányászatot igényelne.

Látom,mire gondolsz. De, ami engem legjobban impresszionál a mutatott képben, az az, hogy az El Nino-nak kampó. Ugyanakkor mind az északi, mind a déli féltekén a 40. szélességi kör környezetében elég jelentõs kék (átlagosnál hidegebb) vízterületek vannak.
Nagy kérdés, hogy ez a helyzet befolyásolja-e (természetesen áttevõdési idõ közbejöttével) a térségünket érintõ makrocirkulációt.

Az a hideganomália az elmúlt hónapokban folyamatosan nyugatabbra tolódott, és a kiterjedése is csökkent. Link Link Link Tehát ennek a hatása egyre kevésbé szólhat majd bele Európa idõjárásába.

Köszönöm az információt, ezt nem tudtam. Az viszont továbbra is kérdés számomra (csak "hangosan" gondolkodom), hogy a mostani minimum idõszaknak a hatása még csak most kezd el kialakulni, mostantól fogjuk még csak megtapasztalni? Mal sehen, ahogy a bölcs német mondaná.

OFF: vettem a fáradságot, és visszalapoztam a CFS egy évvel ezelõtti távprognózisait, melyek ilyentájt készültek 2015 júliusra, augusztusra. Mondanom sem kell, hogy szinte egyetlen futásban sem jelent meg a jelentõs júliusi, pláne az augusztusi rekordgyanús pozitív anomália, így ennek alapján azt latolgatni, hogy az idei nyár nagyjából átlagos lesz, igen ingatag talajon áll. Itt lehet visszanézni: Link
ON: hogy milyen lesz a július és az augusztus, még nem tudni, viszont a jövõ hét második felében esedékes igen meleg közjáték után, a napforduló környékén viszonylag gyorsan visszatérhet a mérsékelten meleg, sõt, a GFS csillagtáv-futások szerint idõnként inkább hûvös, változékony idõ, azaz továbbra is tartom a korábbi latolgatásomat, hogy tartósabb, 3-4 napnál hosszabb, stabil nyári idõ leghamarabb június végén, július csúszhat be, természetesen feltéve, ha a ciklonok pályája végre északabbra húzódna vissza. Csak remélni lehet, hogy a nyögvenyelõs kezdet után szebb arcát mutatja majd a nyár. Ehhez nem kell feltétlenül dögmeleg, untig elég lenne a 25-30 fokos tartomány, kb. az a hét elsõ feléhez hasonló jellegû idõjárás, csak 2-3 fokkal magasabb T értékekkel.

Szerintem semmi köze nincs egy adott hónap idõjárásához, hogy éppen mennyi napfolt van.
A 2007-es nyár napciklus minimum idõszakában volt. Az egész mostani ciklus (a 24.) az elmúlt több mint 100 év "leggyengébbje", ami ebben az évtizedben van, mégis milyen nyarak/évek/telek voltak döntõ többségben 2010 óta?

Magyarul, ha jól értem a cikket, egy teljesen átlagos, normális nyár vár ránk júliusban és augusztusban. Sem extra, tartós forróság, sem hosszantartó átlagon aluli, hûvös idõszak nem várható Európa túlnyomó részén. Ezzel, mondjuk, egybevághat két tényezõ: az egyik a napfoltok számának eltûnése, a naptevékenység (állítólagos) minimuma (kérdés, hogy ez valóban mekkora ún. pufferrel történik, ahogy ezt már a Globális jelenségek fórumában is írták), a másik pedig az El-Nino nevû jelenség befejezõdése, és a másik, ezzel ellentétes, La-Nina (remélem, jól írtam õket) megerõsödése... Hát, nagyon kíváncsi leszek rá, meglátjuk.

Link

Hogy miért emelné? A tavasszal kellõen le nem hûlõ talaj tovább csökkenti a termikus AC-k kialakulásának esélyét. Ha kevesebb a termikus AC, az több felhõt és kevesebb kisugárzást jelent, ami végsõ soron további melegedést generálhat.

A GFS 240 óránál bepakolt egy hõhullámot. A GFS pedig - sajnos - elég jól fogja a hõhullámokat.

Nézd Laci: általában egyet szoktunk érteni, de ennek a hozzászólásodnak szinte minden mondatával vitázok.
Miért emelné az eurázsiai monstre áprilisi hidegdeficit a nyári hõmérsékleteket a kontinensen?
A hidegdeficit áprilisban nyilván még az enyhe tél maradványa, és ahogy a hideg kontinentális tél sem csökkenti a rákövetkezõ nyár hõmérsékletét, úgy az enyhe sem növeli. Ebbõl a szempontból inkább az Észak-Atlanti-óceán víz és léghõmérséklete a mérvadó.
Ez már átvezet a következõ állításodhoz. Feltéve (de meg nem engedve), hogy az atlanti térség negatív SST anomáliája nyárra is fennmarad, és szintén feltételezve, hogy az az ottani légtömegeknek az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletével jár együtt, valóban a ciklontevékenység, teknõképzõdés irányába lökheti a folyamatokat. A kérdés azonban az, hogy hol lesz a melegpont? Mert a leghidegebb és a legmelegebb területet összekötõ vonal me nté a legvalószínûbb a ciklogenezis. Ha a melegpont az azori térségben van, akkor igazad lehet. De ha onnan keletebbre (pl. a Közel-Keleten), úgy ránk nézve éppenhogy hátoldali poziciók a valószínûek.
Különben az a benyomásom, hogy az utóbbi idõben nem nagyon vitézkednek a délies légmozgások. Az április eleji szaharai intermezzótól eltekintve az elmúlt években jellemzõtõl elmarad a szubtrópusi melegáramlások gyakorisága. Személy szerint nem hiszem, hogy ez majd a nyári hónapokra változik meg. Elég mérsékelt koranyarat, nyárközepet várok az idén.

Az általad vizionált keményvonalas idõszak bekövetkeztét én igen magas valószínûségûnek látom - még ha egy porcikám se kívánja. Arra nem vállalkozok, hogy az idõszakot behatároljam, de az biztos, hogy Eurázsia monstre áprilisi hidegdeficitje (lásd: ábra) szükségszerûen emelte májusban is már és fogja emelni a nyári hõmérsékleteket is a kontinensen. Ennek területi eloszlása persze bizonytalan.

Az Atlanti-óceán negatív SST anomáliája - amennyiben beleszól az idõjárásba - akkor valószínûsíthetõen ciklonosodást fog elõidézni, tekintve a szubtrópusi magasnyomás nyári északabbra tolódását. Amennyiben ezek a feltételek adottak, akkor megnõ az esélye a Portugália-Lengyelország tengelyû teknõképzõdésnek. Ebbõl pedig masszív elõoldali melegadvekciók szoktak kialakulni.

Egymás melletti évek idõjárási forgatókönyveiben döbbenetes hasonlóságok tudnak lenni. Aki nem tegnap kezdett el meteorológiával foglalkozni, valamint nyitott szemmel járt, az ezt tapasztalta.
Fizikai okaként talán azt lehet felhozni, hogy a tengerek vízhõmérsékletei, a sarki jég és a permafrost mintázata évekig ugyanaz maradhat, így az átlagos hemiszférikus hõgradiens, továbbá a hideg és melegraktárak helye éveken átnyúlóan nagyjából ugyanaz.
Így, mikor elérkezik a megfelelõ napállás, a futóáramlás sebessége, továbbá mintázata (teknõk és gerincek elhelyezkedése) könnyen visszatérhet.
Viszont a dolog természetesen nem örökké tartó. Megfigyelésem szerint gyakran éppen az évszak elején elején olyan helyzetek jönnek elõ, mint egy évvel azelõtt -azután a makrofolyamatok látványosan letérnek a tavalyi útról.

A tavalyi nyár kérdésköréhez kapcsolódóan meg kell jegyezzem, hogy figyeltem a modellek csapongó elõrejelzéseitz, majd felkaptam a fejemet tavaly is az április közepén formálódó helyzetre, amikor erõs afrikai "melegbetörést" kaptunk elõoldalban 15 fok feletti T850 -el. Nagyon nem gyakori, és jelzésértékû április közepén, vagy azt megelõzõen becsúszó a 24-29 fokos nyári maximum, majdnem trópusi éjszaka, és ez a helyzet idén is elõfordult, szintén a modellek által már másfél hónappal elõre ûrtávlatban vízionálva és sokáig meg nem valósulva.
A melegfröccs irányát és intenzitását tetemes mennyiségû szaharai homok mutatta. Bár az akkori makrohelyzetben az olyankor kiélezõdõ hõkontraszt miatt ez nem maradhatott hosszú életû, és szükségszerûen hosszabb átlagos alatti idõszak követte.

Valóban, igaz lehet, hogy ez a kellemes koranyári júniusi folytatás az idei nyár történetében hûvösebb idõszakként fog megõrzõdni, nyár közepe táján (július közepe-vége, augusztus elsõ dekádja)eltávolódó északi ciklonáris mezõ mellett idén sem lepne meg egy akár 3 hetes keményvonalas hõségidõszak, a tavaszi által pedzegetett felütéssel, 32 tõl induló 40 fok körül tetõzõ maxi menetekkel, bár olykor egy-egy érintõleges gyenge hidegfront miatti helyi zivatarokkal tarkítva.

Bár ez valamiféle nem vizsglt távkapcsolatnak tûnik, amibe sok egyéb tényezõ beleszólhat, így nem feltétlenül realizálódik majd. Rosszabb esetben egy augusztus elején a Földközi térségben felépülõ alacsony nyomás húzhatja keresztbe, mint 2014 nyarán, OFF: bár sokak örültek az akkor beharangozott kánikula elmaradásának, a szabadságom alatt 15 fokos T850 mellett átélt 22 fok egész nap sötét, borult, egész éjjel zivataros helyzettel nem voltam megbékélve 2 hetes szabadságom alatt.

A gondolatmenetet továbbfûzve hozzá kell tennem, hogy a makroszinoptikai alaphelyzet azért a következõ 10 nap során gyökeresen megváltozhat: a blokkoló AC Izland térségében jövõ hét elejére leépül, a Kárpát-medence pedig a Nyugat-Európából lassan kelet felé mozgó anticiklon középpontjába, majd hátoldalára kerül. Ez június 2. hétvégéjén a legtöbb modell szerint mindenképpen elég lehet egy 2-3 napos igen meleg epizódhoz, melynek vége felé többfelé 30 fok körüli, illetve kevéssel afeletti értékek is kifuthatnak. Eközben viszont az Atlanti-óceánon jelentõsen akvitivzálódhat a ciklontevékenység, a frontzóna közelebb kerül térségünkhöz, így a hónap dereka felé ismét pár fokkal kevésbé meleg, helyi záporokkal-zivatarokkal tarkított, összességében kellemes nyári idõ néz ki a folytatásban is. Ezt támasztja alá az ECM aktuális 3 hetes kitekintése is: végig a sokévi átlagnál 1-2 fokkal melegebb, kora nyári idõ jellemezheti legalább a hónap elsõ 2/3-át. Északi zonalitás bontakozhat ki, hol közelebb csúszó, hol kissé eltávolodó frontzónával, nem tartom kizártnak, hogy 2-3 napnál hosszabb, keményvonalas hõségperiódusok csak valamikor a hónap legvégén, esetleg július elején alakulhatnak majd ki. A tavalyi nyár ebbõl a szempontból különleges volt, nagy meglepetésnek számítana, ha valami ehhez hasonló belátható idõn belül megismétlõdne. A sokak szervezetét megviselõ kánikulára való tekintettel, azt kell mondani, hogy hál´ Istennek

Ferri, az "idõ" kétségtelenül a te latolgatolásaidat igazolta és jövõre tekintõ megállapításod jelen helyzetbõl magától értetõdik. Jelen számítások szerint nagy átlagban változékony és átlagosan csapadékos idõnek néz ki tartós AC uralom nélkül, így egyáltalán nem lenne meglepõ szcenárió, hogy újabb ciklusként a mostani mérsékelten meleg nyári változékony folytatásba csak 1 -2 hõségnap (30-32 fok) csúszhat be az elkövetkezõ 3-4 hét során, a negatív anomáliás június mellé azért még nem tenném le a voksot, nyári idõ lehet, akár végig. Bár minden nézõpont kérdése, hogy az igazi nyár határát 26-28 foknál húzzuk -e meg, amiben azért már nyugodtan strandolnánk, vagy a 30-32 tõl fölfelé kezdõdõ dögléstõl, az egészen mást hozhat az elõttünk álló idõszak megítélésében. Pl a mostani idõszakot tekintve az elõzõ szerint már közel egy hete stabil nyár van, ha a 21-23 i koranyári hétvégét is belevesszük, akkor május utolsó dekádját tkp. nyárinak tekinthetjük, (részleges) kánikula azonban kétségtelenül csak 2 nap volt. Benne van a szórásban, hogy a hónap során még elõfordulhat egy rövid ,pár napos kifejezetten hûvös epizód is, HCS mediciklonos helyzet ami júniusban elég gyakori. Ritka az olyan nyár is, mint a tavalyi, hogy 20 fokot alíg elérõ köztes periódusokból 1-2 hetes 34-38 fok körüli kánikulai idõszakok nõnek ki egy két nap alatt, 5x is a nyár kezdetétõl és a nyár folyamán, szeptember közepéig. Utóbbi években ismételten elõfordult a már június derekán jelentkezõ erõsebb hõhullám, de évek sorát tekintve a június felemás, jellemzõ egy rövid strandidõs etap a hónap elején vagy közepén, de az igazi "szabadságolós" hõhullámok leginkább a nyár derekát, és/vagy második felét jellemzik.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#314855)

OFF: ilyen sem fordult meg elõ, hogy a saját szállamat kellett volna továbbfûzni -
ON: ezúttal bejött a latolgatásom, hogy az újabb kora nyári epizódra május utolsó harmadáig kellett várnunk. Május vége fele 2-3 nap erejéig tehát bepróbálkozhat a meleg, de 30-31 foknál többre ebbõl a várható T850 hPA értékek alapján aligha futja majd. Ezt követõen inkább mérsékelten meleg, zaporokkal, zivatarokkal tarkított idõre látok legnagyobb esélyt a fáklyák alapján, sõt, az ECM
friss 3-hetes tavprognozisa szerint június 5-e utan enyhén negatív T anomália mutatkozik,
ami akár egy klasszikus Medárdot is jelenthet. Mindent összevetve az elõttünk álló, a jövõ keddi HF által megszakított meleg periódust
egyhamar nem nagy eséllyel követik továbbiak, könnyen meglehet, hogy az elsõ számottevõ, 4-5 napnál hosszabb meleghullámra meg legalább egy hónapig várni kell majd

Szívesen osztanam az optinizmusodat, ám az óceáni AC-blocking igen makacsnak tûnik, illetve minduntalan kiújulni látszik - ezt az aktuális modellfutások, illetve az ENS-átlagok is alátámasztják, így könnyen meglehet, hogy május elsõ fele javarészt az átlagosnál nehány fokkal hûvösebb, jobb esetben átlagos idõjárást hozhat, fokozott csapadékhajlam mellett. Kora nyárias epizódokra - a nagytérségi aramlasi viszonyokbol, a negatív AO/NAO indexekbol, ECM anomália térképekbol, illetve a Rossby-hullámok igen lassú mozgására, vagy inkább stagnálásara valo tekintettel legjobb esetben május 15-e után számítok, de az sem lepne meg, ha erre a hónap utolsó harmadáig várni kellene. Elég visszagondolni a február végi nagy enyheseg es a március végi keményvonalas tavasz megérkezése között eltelt csaknem másfél hónapra.

Nagyon szemléletes a "hidegleszakadás" az általad linkelt és kiegészített térképeken.
Valósággal a poláris hidegdepóból lekanyarítja a felénk esõ harmadot.

Ami alábbi cikkbõl kiderül, az év ezen szakában ez egy nagyon jellemzõ folyamat, április idusán ez egy késõtéli és egy fagyos szentek között elhelyezkedõ epizódnak tekinthetõ. Emlékeimhez tartozik valamikor a 80-90 es évek fordulóján egy hasonló helyzethöz köthetõ május 1-i havazás.

Itt a ránk sodródó alacsonynyomású ciklonokkal szállított hideg levegõ egy kiterjedt összetett hidegörvénynek tekinthetõ, és ezt az életutat is járja majd be:

Link


Ez az elõttünk álló nagyjából 7 napon kellemetlen idõt eredményez, azonban ehhez az is hozzátartozik, hogy a pozitív energiamérleg hatására a dél felé kiterjedõ hideg ilyenkor már relatív gyorsan gyengülni kezd az alacsonyabb szélességeken történõ erõs besugárzás hatására. Az alacsony nyomású mag maradéka ahogy gyengül, vissza is húzódik a fõ depóhoz.
A hidegdepó elhelyezkedésébõl úgy ítélem, hogy ezt az áramlási képet ezen epizód után egy idõre nem nagyon lesz, mi táplálja, amibõl levonhatjuk a május elsõ felére vonatkozó következtetéseket.

A hidegkedvelõk a következõ napokban nagyon szerencsések lesznek Nyugat és Közép-Európában. Globálisan nézve a nagyon meleg február és március után, folytatva a sort áprilisban is így lehet majd(egyelõre úgy tûnik),és mi azon ritka helyek közé tartozunk majd(legalábbis a következõ napokban), ahol hûvösebb lehet az idõ.

Az északi féltekén hetek óta élvezhetjük a globális idõállást. Ennek köszönhetõ, hogy habár a hideg depó csúcs idõszakban is vérszegény volt, mostanra az évszaknak megfelelõen egyre fogyott, a következõ idõszakban pedig már a töredékére csökken, Észak-Amerikától ÉNY-ra és ÉK-re lévõ hatalmas egy helyben álló AC-nak köszönhetõen, Európába folyamatosan csörgedezik még a hidegbõl, újabb és újabb alkalommal kimélyítve a teknõt.Ez a folyamat egyelõre folytatódik, ennek köszönhetõ a jövõ héten az újabb (komolyabbnak látszó) lehûlés.

24 ó: Link Link 240 ó: Link Link

A folyamatból továbblépés per pillanat nem látszik. De nagy jós tehetség nem kell, hogy a minimálisra csökkenõ hideg tartalékok, globálisan nagyon erõs AC hajlam(ami a hõmérsékleti gradiens csökkenésével meglepõ lenne ha csökkenne) és a szinte folyamatos átlag feletti hõmérsékletû hónapok után, a legesélyesebb egy a tavalyi hasonló forgatókönyv a folytatásban majd.

Legyen itt ilyen is:

ez most nem jött be.

Értem én, hogy hûvös lesz a Dunántúlon 1-2 napig, viszont mi van ezen elbagatellizálva?

"04.07-11.: változékony, a mostaninál hûvösebb idõ (fõleg NyÉNy-on)"

Az óceáni teknõ visszaszorulása az azori térségben pedig eléggé látványos a GFS fáklyán a hónap közepétõl: Link

Tegnapelõtt 22-26, tegnap 24-27 fok volt jellemzõ országosan, már ma is hûvösebb van a Dunántúlon, holnap pedig még hûvösebb lesz. Ahogy Zivi is mondta, én ennél hûvösebb idõrõl írtam már 7-8-ra.

8-án nyugaton már szinte biztos, hogy hûvös idõ lesz, valószínûleg 15 fok körüli vagy az alatti hõmérséklettel. Középen és keleten még marad a 20-25 fok aznap, de 9-én már ezeken a területeken sem lesz meleg, a 15 fok is csak a keleti, északkeleti határvidéken lehet meg.

Viszont én a 11-ét már nem várom már olyan hûvösnek, szerintem akkor újból több helyen meglehet a 15+ fok. A mostani GFS op. ott igencsak kilóg lefelé (közép-magyarországi fáklya, de gyakorlatilag mindenhol ilyen: Link ), az ECMWF (op. + ENS átlag egyaránt) már 16-19 fokot vár aznapra.

Egyébként JoeJack a mostaninál hûvösebb idõrõl beszélt, és úgy rendben van a 7-11., mivel holnap mindenhol visszaesik pár fokot a hõmérséklet a belöttyenõ hidegfront miatt.