Kérdések és válaszok

Szia peti 80 (Gyõrujbarát) !
Köszönöm a válaszodat, jó hétvégét kivánok !

Google a barátod...

"A kossava Románia déli területén és az Al-Duna mentén alakul ki. Igen heves, tartós és száraz szél. Az egész Temesközön közel õsszel érezhetõ. De tavasszal is erõs és gyakori. Leghevesebb az Al-Duna-szoros felsõ területén."
forrás: viharok.blog.hu

Egy keresztrejtvény megfejtése kapcsán egy szélfajta volt a kérdés, és a kossava volt
az a bizonyos szó./ Feltéve, ha jó a megfejtésem! /
Merre fujdogál ez a szél, és mi a jellegzetessége ?
Köszi annak aki idõt fordit kérdésemre !

Talán a legjobb: Link

Én úgy tudom hogy nem készítenek a sat24-nél ilyen animációkat, régebben az Eumetsat csinált egész hónapokat összefoglaló kis filmecskéket, de szerintem ha türelmes vagy itt tudsz böngészgetni: Link

Ez sajnos csak bõ 1 napos, mindig az aktuális idõpont elõtt, de cserébe nagyon szép: Link
Régebben mentettem a képeit és csináltam belõle animációt, de már sajna nem...

Nem hiszem, de keress utána valahol, pl google, vagy böngéssz a sat24-en hátha találsz egyet.

Sziasztok!
Olyan szépen látszik a mûholdképen, ahogy jött a hidegfront, majd med. ciklon keletkezett, és hogy hogyan halad, ez még a jövõ..
A kérdésem az lenne, hogy mûholdfelvételekbõl elérhetõ valahol olyan, mint pl. a most keddtõl szombatig tartó idõszak, mintegy egy-két perces filmként?
Jó lenne ezt így megnézni...

Köszönöm,
b.

Szia Tomka!
Amikor az árnyékolót megcsináltuk, töltöttem fel róla képet a képtárba
Link
Holnap majd csinálok az egészrõl is egyben és elküldöm!
Jó éjt!
Mustár

Szia!

Kérlek tölts fel képet az állomásodról ide, vagy küld el nekem levélben.
Megtekintem, ha pedig minden rendben van, az automata csatlakoztatási jogot kiosztom neked és segítek beállítani.

Köszönöm!
Tomka

Sziasztok! Nem találom sehol, hogyan lehetne automatikus feltöltésre beállítanom az idõjárás állomásom. Az idokep.hu-ra küldi az adatokat, ott egy kis programot kellett letöltenem hozzá. Tudtok segíteni?
Köszi!

Köszönöm. Esetleg olyan, amin a Fõoldal is rajta van? Vagy ezek itthon már nagyon csúnya kérésnek számítanak?

Sok helyen elég hiányos, de innen lehet szemezgetni: Link

Valahol (akár privát csatornán is ) élérhetõek elektronikus formában a Napijelentések 1994-2005 között? Elõre is köszönöm a segítséget.

Úgy, hogy a modellekben egyszerûbb így a számításokat elvégezni. Ugye így egyszerûbben kifejezhetõ, hogy a légrész mozgásának az ekvipotenciális felületekre merõleges mozgásakor változik az energiája. Egyébként az eltérés gyakorlatilag majdnem semmi az tengerszinthez mért geometrikus magassághoz képest.

És ez hogy jön össze azzal, hogy egy adott nyomású légréteg magasságát (dekaméterben) az adott nyomáshoz tartozó geopotenciálnak nevezik a modelltérképeken?

Köszönöm a segítséget!

A geopitenciál definíciója: a tömegegység z magasságba való emelésekor a nehézségi erõvel szemben végzett munka. Értéke tengerszinten 0

Az EPS átlag gyakorlatilag az ensemble (ENS) tagok által adott átlag az ECMWF modellben. Az Ensemble Prediction System rövidítése.

Mit jelent az hogy EPS átlag és geopotential?

Köszi a választ és a linket is, mondjuk gondolhattam volna, hogy valahol fent van a paraméterek leírása is az oldalon.

Ezt találtam: Link

Ez alapján a K indexes kérdésre a válasz: IGEN

Az LCLT ill. LCLP mindkettõ az LCL-t (emelési konvekció szintjét) jelöli, de az elsõ annak hõmérsékletét adja meg Kelvinben, a másik pedig a nyomását.

EQLV vs EQTV (egyensúlyi szint)
LFCT vs LFCV (szabad konvekció szintje)

esetén pedig a 2. mindig azt a verziót jelöli, amelyikben a hõmérséklet helyett a virtuális hõmérsékletet használták az index kiszámításához. Ugyanez van a CAPE vs CAPV-nél is. Elvileg ez így pontosabb eredményt (becslést) ad, de ebbe jobban bele kellene gondolnom....

A szondaadatokkal (illetve egészen pontosan az ilyen grafikonon feltüntetett értékekkel kapcsolatban: Link ) lenne három kérdésem, ami a készülõ TDK-mhoz kellene.

Elõször is, az EQLC/EQTV, LFCT/LFCV illetve LCLT/LCLP adatok közül melyik jelöli a tényleges EL, LFC és LCL szintet?
Másodszor, jól gondolom, hogy a KINX a K-indexet jelöli?
Végül, mi a különbség pl. a CAPE és a CAPV között?

Elõre is köszönöm a választ!

Mi történt a szécsényi állomással elseje és negyedike közt, miért van adathiány az idõszakban?

Tegnapi T min 19 fok volt, T max 30 fok.
Tehát a hõmérséklet ezen két érték között volt egész nap.
19+30=49
Ezt osztom 12-vel= 4,08
Tehát tegnap akkor 4,08 fokos középhõmérséklet volt?
A mateknak és amúgy minden másnál is mielõtt valamit csinálsz, számolsz, kijön valami eredmény, vagy ha nem tudsz valamit, gondolkodj utána, csinálj próbát.
A matek tanárom mondta mindig, hogy amikor kijön az eredmény egy feladatnál, mindig nézzem meg, hogy reális-e!?
Ha egy tortát elosztok négy felé, de adok ennek, adok annak, az visszahozza a szelet felét, a másik kér még blablablaba, mennyi torta maradt?
Ha kijön, hogy 138 kg torta maradt, akkor valamit elrontottunk
A kérdésed elõtt is ezt keleltt volna tenned, és akkor tudnád, hogy nem úgy kell!

Elég durva!Köszönöm

500 hPa geopotential: Link
850 hPa hõmérséklet: Link

Az 1976 december 2-ai 500HPa-s GFS archívumot hol találhatnám meg?Az is jó ha valaki berakná a képet vagy a linket ide! Érdekelne hogy hogy nézett ki és miként alakult akkor a nyomástérkép mikor a valah mért legalacsonyabb légnyomás volt Magyarországon.Ha valaki tud róla esetleg hogy milyen történés állt a háttérben és Európában akkor mi okozta ezt nálunk(azt én is tudom hogy ciklon)akkor írja meg

Ráadásul GFS-t nem fogsz tudni futtatni, hisz az egy globálmodell a Föld teljes területére. Ehhez tuti nem lesz elegendõ számítógépes kapacitásod. És fõleg nem tudsz modellt futtatni Grads-szal, amivel a modell eredményeit jelenítheted meg (adott futásból), és nem pedig te magad futtatod a modellt...

Elõbb inkább javaslom pár alapfogalom áttanulmányozását a témában, aztán jöhet a Grads, mint megjelenítõ rendszer használata... (ehhez le kell töltened majd modell kimeneteket, azaz eredményeket a hozzáférhetõ paraméterekre)

Ahhoz elég komoly gép kell h te modellt tudj futtatni, ha ez nincs anélkül nem is érdemes belevágni.

Sziasztok!
A T850 és a T2m kapcsoalata érdekelne. Ugye nyarakon láthatjuk, hogy akár 17-18 fokos különbség is lehet, aztán õsszel és télen ez több fokkal is kevesebb. (A hidegpárna most nem érdekes) Az érdekelne, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehet meghatározni? Nyilván figyelembe kell venni a felhõborítottságot is, de napos idõben mégis mi a menete ennek? Télen gyakran csak 10 fokos különbség van, de gondolom van valami módja, hogy ezt hogyan lehet jól meghatározni.
Elõre is köszi.

Valaki tudna segíteni hogy a GrADS nevû programmal hogyan tudok GFS-t futtatni a weboldalamon?

A 850 hektopascalos szinten lévõ ekvipotenciális hõmérsékletet jelenti

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy mit jelent ez? ThetaE 850hPa. Köszi.

Ahh értem.Köszi.
Régen tanultuk is a suliba, még kb 5. be, és azóta már elfelejtettem..

Szia!

Nem, de ez attól függ hány adatból dolgozol.
Mivel, ha a Tmin + Tmax = X ezt osztod kettõvel.
De, ha 00UTC + 06UTC + 12 UTC + 18 UTC = X ezt ekkor már 4-el kell osztani.
Minél több mérésbõl csinálod a középhõmérsékleti értéket, annál pontosabb eredményed fog születni.

Tomka

Rég csináltam ilyet, és már elfelejtettem.A napi középhõmérsékletet úgy kell kiszámolni, hogy összeadom a T.min és a T.max-ot és azt elosztom 12-vel?

Köszönöm mindenkinek!

Igen, igazad van...
Pontosan úgy helyes, ahogy írtad. Vagyis 6 UTC-kor mérjük le a csapit.

Kicsit off vagyok ma, 6 órás buszozás és a szél miatti fejfájás kicsit kidöntött...

Tehát:
"Nyári idõszámítás szerint reggel 8, téli idõszámítás szerint reggel 7 órakor".

Szia!

A zivatarral nagy valószínûséggel konvektív csapadék esett, tehát zápor ikont kell pipálnod.
Igen, mivel ugyebár a csapadékmennyiséget reggel 7-kor mérjük.

Szabályzat alapján:

" A napi csapadékmennyiség mérését a Közép-Európai-Zónaidõ (CET) szerinti reggel 7 órakor végezzük el az elõzõ 24 órás idõszakra, így az aktuális napi csapadékösszeg az aktuális nap 7 órájától a rákövetkezõ nap 7 órájáig tartó idõszak csapadéka."

Szép estét!

12-ére (Csak hagyd el a pontokat a kötõjel elõl )

Jó reggelt!
Csapadéknapló esetén, ha pl. ma volt egy zivatar 12.-én és esett 5mm belõle, akkor a zivatart/csapadék fajtája/ 12. ére jegyzem, ellenben 13.-án reggel mérem meg ugye az elõzõ napi csapadékmennyiséget.
Ezt a megmért mennyiséget 13.-ára írom, vagy egy nappal korábbra amikor esett 12.-ére?

Már kijöttem a gyakorlatból...

Link

Sziasztok! Magyarországra keresek villámtérképet ezen az oldalon, de nem találom. Valaki tud nekem linkelni? Köszi Link

Ó, az alakra, illetve szélnyírásra nem is gondoltam, pedig logikus.
Köszi!

A dörgés emberi fül számára hallható hangját (infra tartományban, néhány Hz alatt is van dörgés) sokminden befolyásolja. Az egyik legfontosabb a forrás, azaz a villámcsatorna hossza és természetesen az alakja és magassága. A levegõ hõmérséklete, rétegzettsége és a horizontális szálnyírás szintén fontos tényezõ. Nem mindegy, hogy milyen távolságra vagy a forrástól és a legközelebbi pontja a forrás melyik részén található, de az egymásra futó hullámfrontok miatt még az sem mindegy, hogy milyen szögben helyezkedik el hozzád képest a villámcsatorna. Természetesen nem ugyanolyan a hangprofil a külünbözõ villámfajták (felcsapó/lecsapó/IC/CC/stb) esetében, a csúcsáramról nem is beszélve. És akkor még nem említettük a visszhangot, orográfiát stb Általánosan ennyi

Mitõl függ, mi határozza meg egy dörgés hosszát? Pl. egyes dörgések pár másodperc után szinte úgy maradnak abba, mintha elvágták volna õket, másokat pedig akár több tíz másodpercig is hallani lehet. Lecsapó és felhõ villám közt még oké a különbség, de mondjuk két hasonló "küllemû" lecsapónál miért van idõnként az elõbb is említett különbség? Illetve egy másik hasonló kérdés, hogy mitõl lesz egy dörgés szép "sima", folytonosan halkuló, míg mások "recsegõsek", többszöri erõsödéssel, gyengüléssel? Terepviszonyok, felhõzet, csapadék vagy mi az oka ennek?

Kérdés, hogy miért kell az idözítõ? Miért nem termosztátot használ az illetõ?

Ment pü. letöltheted az .xls.

Annyit tudok hogy a hullámmagasság elõrejelzéséhez a WRF-et alapul.