Kérdések és válaszok

A légkörben nem egy magassági szintet szokás kijelölni, s arra vonatkoztatva megnézni a nyomáseloszlást (mint ahogy ezt a tengerszintre vonatkozóan tesszük, ahol a 0 m-es magassági szintet vesszük), hanem egy nyomásszintet veszünk (pl. 925, 850, 700, 500, 300 hPa, stb), s ennek tekintjük a magasságát a különbözö pontokban. Ezzel ugyanúgy kijelölhetöek a ciklonok, s anticiklonok az adott nyomásszinten, mint ahogy a talajon.

Itt a nagyobb magasságú területek az "anticiklonok" (de ezeket itt ált. gerinceknek nevezzük, utalva arra, hogy gyakran nem "zártak", mint a felszíni anticiklonok), illetve az alacsonyabb magasságú területek a "ciklonok" (ezek neve itt ált. teknö, de ha zárt izovonalakkal rendelkeznek, akkor magassági ciklon).

A mértékegységet Nano leírta. A gpm jó közelítéssel méternek vehetö.

Itt pl: Link fehérek a talajizobárok, sárga-pirosak azok a területek, ahol az 500 hPa-os szint magasabban van, zöldek, ahol alacsonyabban van, s fekete kontúrral az 552 dekaméteres (=5520 gpm ~ 5520 m) izovonal (izohipsza), ami általában jól elvásztja a teknöket (~ciklon) a gerincektöl (~anticiklon) ezen a nyomásszinten.

Köszi, már csak annyi maradt, hogy kérlek mond el mit kell/lehet leolvasni errõl Link mármint milyen idõjárási helyzetet takar ez a térkép? Nem megy a linkelés.... az is jó amit

Az 500 hPa-os nyomásfelület geopotenciális magasságához hozzárendelhetõ színskála dekaméterben. Tehát pl 476=4760 gpm

Köszi a segítséget! A talajon levõ nyomásizobárokat értem, viszont mi a helyzet a színskálával pl 476 tól 600 ig ez mit jelez?

Olyanok, mint egy szintvonalas térkép. Ezeken talán jobban látszódnak, mint a wz színezett képein: Link vagy Link
Valamilyen nyomású réteg (850, 500, 300 hPa stb.) magasságát jelzik. Ahol sûrûek a vonalak, meredek a légréteg "domborzata", erõsebbek az áramlások. Ahol nagyobb értékek szerepelnek, ott nagyobb a tengerszinti légnyomás és/vagy a hõmérséklet, azaz ott anticiklon található (gerinc), ahol kisebbek, ott ciklonok (vagy magassági hidegcseppek - teknõk)
Nagyjából

Valaki elmagyarázná nekem konkrétan hogyan kell értelmezni a 500 hpa geopotencial térképeket?

Köszönöm a válaszokat!

Innen továbbgondolva: érdemes lenne megnézni, hogy egymást követõ hetek, hónapok, évszakok, évek hõmérsékletét vizsgálva mi a helyzet. Ahogy nyújtjuk a vizsgált idõtartamot, elõbb-utóbb eljuthatunk oda, hogy "sorozatok" tényleg csak azzal gyakorisággal következnek be, ami a független eseményekre végzett valószínûség-számításból kijönne. Azaz: meddig terjed az idõjárás "emlékezete"?

Meg lehetne nézni az egymás utáni hideg v. enyhe telekbõl adódó "sorozatok" gyakoriságát is. Ha ezek ritkábbak, mint az elméleti valószínûség (független eseményekre), akkor lehet jogos a felvetés, hogy az idõjárás a kiegyenlítõdésre törekszik. (Ezt itt gyakran hangoztatják; én erõsen kételkedem benne, de sosem számoltam utána.)

A hiba szerintem ott van, hogy a valószínüségek "összegzését" szorzással (p1 x p2 x....pn) csak akkor teheted meg, ha egymástól teljesen független esemény valószínüségéröl van szó. Ez jelen esetben abszolut nem teljesül, mert az egymást követö napok középhömérséklete legtöbbször nagy mértékeben - olykor igen erösen - összefügg egymással, azaz korreláció van köztük. Ilyen esetben pedig nem alkalmazható a fenti "szorzásos" formula.

Elsõsorban a valószínûségszámításban jártas kollégák segítségét kérném!
Három egymást követõ év napi középhõmérsékleti adatait hasonlítom össze.
Annak az esélye, hogy a három vizsgált év közül egy adott napon az egyik tetszõlegesen kiválasztott évben a legalacsonyabb napi középhõmérsékletet kapom 1/3. Annak az esélye, hogy két egymást követõ napon is az adott évben a három év közül a legalacsonyabb napi középhõmérsékletet kapom 1/3x1/3. Tíz egymást követõ nap esetén ez már 1/3 a tizediken. Ez kiszámolva kb. 1:60.000 -hez, azaz nagyon kicsi valószínûség. Mégis a három vizsgált évben több olyan idõszakot is találni, amikor az egyik év napi középhõmérsékleti grafikonja több, mint tíz napig alacsonyabban fut, mint a másik két év hõmérsékleti grafikonja közül bármelyik.
Hol van a hiba akkor az elméletemben?

A tapasztalt emberek nagyon jól tudják, hogy a tudomány jelen állása szerint nem lehet 10-14 napra elõre megmondani a tutit. Különösen nem egy esetleges november végi havazásról, aminek a léte könnyedén múlhat 1-2 fokon, vagy egy esetleg majd kialakuló(!) ciklon pályájának 100-200 km-es eltolódásán. Ezért nem kaptál választ a kérdésedre.

A stílust válogasd meg, lehetõleg kulturált formára! - moderátor

Ebbõl látom, hogy csökken a T, viszont a tapasztaltabb embereket kérdezem, hogy õk mit tudnak mondani esetleg, akik jobban értenek az ilyenekhez.

Snowhunter, Usrin köszi, hogy alátámasztottátok a reanalizis megbízhatóságával kapcsolatos sejtéseimet.

Itt a grafikon, döntsd el magadtól: Link
November végi hó? Mint az ausztria lottó: Bármi lehetséges.

Hali, nekem megint csak az lenne a kérdésem, hogy amit a grafikonok mutattak 20-25.e körüli lehûlést, az még látszik-e? És a tv-be is mondták az RTL Klubbon, hogy már november végén lehetséges újabb havazás. Ti ebbõl mit láttok lehetségesnek?

Köszönöm. Közben megtaláltam az árát is. Elektronikusan évi 35.280 HUF

Igen, de fizetõs téma.

Az OMSZ-nál létezik még a Havijelentés?

Alátámasztás a százéves ( Link ) idõsorokból.

Íme Budapestre és Debrecenre az 1929, 1942 és 1987-es hideg-idõszak csúcspontjai, a hozzájuk mutatott legalacsonyabb t850 (1929/42/87: -35/-22/-22):

Napi közepek:
1929.02.10-13.: -19,1/-19,2/-16,6/-10,6 és -22,2/-22,1/-15,3/-9,6
1942.01.22-25.: -16,1/-17,3/-20,6/-11,9 és -18,3/-20,1/-23,9/-9,2
1987.01.12-14.: -16,5/-15,4/-9,1 és -14,3/-17,7/-10,3

Absz. tmin Budapest és Debrecen:
1929.02.11.: -23,4 és 1942.02.10.: -26,0
1942.01.24.: -21,7 és -30,2
1987.01.12.: -18,1 és 1987.01.13.: -24,4

Végezetül napi rekordok listájából (http://snowhunter.hu/index/erd.toplista%20napi.html) az top-minimumok:
1929.02.11.: -33,0 , Kecskemét
1942.01.24.: -34,1 , Baja
1987.01.13.: -30,3 , Paks

Az abszolút rekordlista: Link
Ebben tobzódnak az 1942-es értékek, csak egy-két egyéb idõszaknak helyet adva.

Következtetésem:
Az 1987-es hideget etalonnak nézve az 1942-es analízis is pontatlan, a makro-helyzetet is nézve akkor -25-30 közötti t850 érkezhetett, az 1929-es idõszakkor pedig -25 körüli érkezhetett.

Hali, nekem megint csak az lenne a kérdésem, hogy amit a grafikonok mutattak 20-25.e körüli lehûlést, az még látszik-e? És a tv-be is mondták az RTL Klubbon, hogy már november végén lehetséges újabb havazás. Ti ebbõl mit láttok lehetségesnek?

Igen, a rendelkezésre álló adatokból interpolálják ezeket a térképeket. Ahogy megyünk visszafelé az idõben, egyre kevesebb az adat, ennek megfelelõen a hibalehetõség is nagyobb. A 100 évvel ezelõtti térképeken látott konkrét értékeket (légnyomás vagy hõmérséklet) nem érdemes leolvasni, de a makroszinoptikus helyzetet ettõl még szépen megmutatják.

Egy példa: majdnem biztos vagyok benne, hogy ÉK-Magyarországon 1929 februárjában sem járt -35°C-os 850 hPa, ahogyan ez a térkép mutatja: Link Hiszen az akkorihoz hasonló rekordhidegek eléréséhez máskor elég -20°C környékére benézni, pl.: Link Vagy éppen egy közelebbi (ezért megbízhatóbb) eset: Link

Pontosan erre gondoltam! Nagyon szépen köszönöm!!!

Szerintem a legjobb, parancsolj: Link

Természetesen jó lenne az elmúlt egyórás adatok megtekintése is.

Valamikor már láttam itt linkelve ha jól emlékszem egy sötét majdnem fekete háttér volt és a hõmérsékletek különbözõ színekkel voltak jelölve a tartománynak megfelelõen...

Az aktuális alatt mit értesz? A per-pillanatnyit? Olyan nem nagyon van, max. 1 órás adatok.

Tudna nekem valaki linkelni egy olyan Európa térképet ahol az aktuális T2-es hõmérsékletek szerepelnek fõvárosok szerint?

Gyakran látom, hogy a fórumokban belinkelgetitek a reanalizis (850 hpa-s) térképeket. Ezek hogyan készülnek? Nyilvánvaló, hogy amióta vannak rádiószondás mérések annak archívuma is van+a felszíni állomás hálózat adataiból elõ lehet állítani. De mi a helyzet a rádiószondás idõk elõtti térképekkel? Ezeket már csak felszini mérésekbõl kikövetkeztetve, kiszámolva lehet megrajzolni (hõmérsékleti gradiens figyelmbe vétele stb.) például az 1900-as évek elején még nem volt kiterjedt mérõhálózat, elég kevés a bemenõ adat. Szerintem ezeknek a korai idõszakoknak a reanalízisét fenntartásokkal kell fogadni.

Sajnos a "nép" nem gondolkodik, nem figyel meg semmit, csak valamit hisz, gondol, de utána sosem jár.
Illetve amit megfigyel, azt többségében rosszul.
Még itt a fórumon is többen vannak rendszeresen hozzászólók szerintem, akik azt hiszik, hogy "lehúzza", pedig itt a meteorológia iránt érdeklõdõk vannak.

A tó gátolja, a folyó viszont segíti? Láthatjuk, a Balaton néhány kilométeres szélessége és relatíve sekély volta (=gyors felmelegedés) ellenére sem tud igazán pozitívan ráhatni a konvekcióra. Akkor pont a mi néhány tíz, száz méteres, esetleg alig kilométeres folyónk tudna? Ami hidegebb, ami áramlik, ezért nehezebben párolog...?

Amikor melegebb a víz(felszín közeli része), mint a környezõ levegõ, az meg általában nem "konvektív napokon" van. Ld. tavi pára, köd - inverzió.

A példa annyiban jó, hogy a "xy folyó lehúzza" dolog szerintem arra vonatkozik, hogy a vízfelület segíti a zivatarképzõdést, tehát a folyó odavonzza, odarángatja magához a zivatarokat!
A Balaton épp ellenkezõleg, gátolja a konvekciót ahogy Te is írod, sokszor láttam strandolás közben, hogy a déli vagy az északi parton túl a "szárazföld" felett nõnek a gomolyok, a víz felett meg semmi!

Ne haragudj nem láttam azt a lentebbit ahol említetted! Most már megvan!Nagyon frankó Köszi!

Van.

Lépj be a regisztrációd során megadott felhasználóneveddel ( Benutzername ) ,jelszavaddal ( alatta ) ,majd profikarten , ecmwf és máris láthatod régiónként. Mint írtam lentebb,a Balkan,Rumanien,Bulgarien -t érdemes nézni.


Szerk.: Koczkas ,köszi !

Upsz,ezt nem tudtam ! Ez sajnálatos ! Poprádon van déli mérés?
Én mondjuk,szegediként -támpontként - meg tudom nézni a belgrádit is.

Sajnos már csak 1 budapesti van Éppen ezért kérdeztem, hogy mennyi a költsége, mert nemrég megszûnt a pesti 12UTC-s szonda.

Szívesen !
Gyorsan beszoroztam : napi 1 szegedi ill. 2 budapesti ,az havonta kb. 4 millió ,évente 50 millió Ft...

Köszi mindenkinek! Azon belül olyat nem találok ami az egész országot mutatná vagy legalább régiók által meglehetne nézni. Ilyen közép-európai régió nincs meg például keleti se ami nagyobb felbontású mint pl az Ukrajnai stb.

Köszönöm.

Profikarten - ECMWF

Itt :
Link

Ezen belül ,ha jobb felbontásban akarod látni ,válaszd a Balkan,Romanien,Bulgarien -t.
Picit késõbb frissül,mint "Europe" ,de részletesebb,áttekinthetõbb.

Na megvolt a regisztráció.Mivel nagyon nem tudok németül ezért a következõt szeretném még kérdezni hogy hol találom meg az ECM-es dolgokat?

Regisztrálj itt :

Link

Elég a csillagozott mezõket kitölteni.

Ezt az OMSZ-os térképet nem szeretem mert nem tudom kivenni belõle hova hány fokot mutat...Ezen a színskálán aki felismeri annak mély gratulációm.Nagyobb felbontású pontosabb kellene A wetter 24-re még lehet regisztrálni nem?

A geopotenciál fogalom után majd utánanézek azért!

Az OMSZ oldalán a felhõzeten kívül minden megvan: Link
A wetter24.de-n is van ECMWF, ott van felhõzeti térkép is, de ott regisztrálni kell hozzá.

A geopotenciál tényleges fogalmát szerintem szükségtelen ismerni, persze elméletben érdekes. Gyakorlati haszna viszont abban van, hogy egy jó vastag légréteg átlaghõmérsékletére lehet belõle következtetni.

Valaki tudna linkelni oldalt ahol az ECM hõmérsékleti,felhõfedettségi,csapadék illetve szél térképek elérhetõek??

Aha.Köszi! Most már kezdem kapizsgálni hogy milyen a zonalitás ezeken a térképeken.Mindig láttam hogy geopotenciál van feltüntetve a térképen,de ezt teljesen nem tudtam.Annyira mondjuk így sem tökéletesen értem,de legalább a fogalmat tudni fogom!

Gyuris Feritõl megkérdeztem,íme a válasza :

"Hali! Összesen kb 40-45 ezer Ft, szonda 35 ezer, ballon 8 ezer, hidrogén 1-2ezer, tehát ennyi, + munkaerõ fizetése még nincs is benne "

Vizsgáld meg mindenki kedvenc telét, a 2006/2007-est Link itt bõven találsz zonalitást, ill. hasonló kimenetelû makrohelyzeteket.
Egyébként a tékrép nem az 500 hPa nyomást mutatja, hanem a tengerszintit, 500 hPa-nak a geopotenciálhoz van köze, ami pedig az 1000/500 hPa közötti légrész átlaghõmérsékletének mutatója.

Köszönöm A hosszú nyugat-keleti irányú izobárvonalak utalnak gondolom a zonalitásra.Itt például úgy van.Mindig arról lehet felismerni az 500hPa-s nyomástérképen a zonalitást?