Külföldi időjárási események
A belgáknál, hollandoknál Link és a németeknél Link ma reggelre biztos sokminden elfagyott:
Bamberg (243 m) -5°
Illesheim (347 m) -5°
Waldmünchen (499 m) -4°
Köln/Bonn Flughafen (100 m) -4°
Neuhütten/ Spessart (340 m) -4°
Lechfeld (554 m) -4°
Nürnberg/Flughafen (318 m) -4°
Coburg (323 m) -4°
Fritzlar (181 m) -4°
Neuhaus (851 m) -4°
Harzgerode (405 m) -4°
Gießen (195 m) -4°
Grafenwöhr (415 m) -4°
Kleiner Feldberg (802 m) -3°
Düsseldorf/Flughafen (41 m) -3°
Bad Marienberg (555 m) -3°
Lüdenscheid (392 m) -3°
Kahler Asten (841 m) -3°
Nürburg-Barweiler (488 m) -3°
Zwiesel (613 m) -3°
Bad Hersfeld (273 m) -3°
Kümmersbruck (418 m) -3°
Meiningen (453 m) -3°
Erfurt/Bindersleben (322 m) -3°
Roth (386 m) -3°
Feuchtwangen - Heilbronn (475 m) -3°
Plauen (389 m) -3°
Weiden (439 m) -3°
Bad Kissingen (266 m) -3°
Bamberg (243 m) -5°
Illesheim (347 m) -5°
Waldmünchen (499 m) -4°
Köln/Bonn Flughafen (100 m) -4°
Neuhütten/ Spessart (340 m) -4°
Lechfeld (554 m) -4°
Nürnberg/Flughafen (318 m) -4°
Coburg (323 m) -4°
Fritzlar (181 m) -4°
Neuhaus (851 m) -4°
Harzgerode (405 m) -4°
Gießen (195 m) -4°
Grafenwöhr (415 m) -4°
Kleiner Feldberg (802 m) -3°
Düsseldorf/Flughafen (41 m) -3°
Bad Marienberg (555 m) -3°
Lüdenscheid (392 m) -3°
Kahler Asten (841 m) -3°
Nürburg-Barweiler (488 m) -3°
Zwiesel (613 m) -3°
Bad Hersfeld (273 m) -3°
Kümmersbruck (418 m) -3°
Meiningen (453 m) -3°
Erfurt/Bindersleben (322 m) -3°
Roth (386 m) -3°
Feuchtwangen - Heilbronn (475 m) -3°
Plauen (389 m) -3°
Weiden (439 m) -3°
Bad Kissingen (266 m) -3°
Akik szeretnék kicsit jobban megérteni a különbözõ meteorológiai paraméterek alkalmazását a konvektív folyamatok elõrejelzésében, illetõleg saját maguk is szeretnék nyomon követni, hogy különbözõ veszélyes idõjárási helyzetekben óránként hogyan változnak ezen paraméterek, meteorológiai mezõk, most a következõ két éjjel lehetõségük nyílik rá. Az USA-ban egy sekély ciklon mélyül ki folyamatosan a következõ két-három napban a közép-nyugati vidéken. A ciklon elõoldalán nagy mértékû (MLCAPE(100mb) ~ 1000-1500 J/kg) labilitás realizálódhat a következõ napokban. További paraméterek:
(Lightningwizard - North America)
Link
Mai 16:30UTC-s SPC elõrejelzés:
Link
"...SURFACE HEATING WILL INCREASE IN THE WAKE OF THIS
CONVECTION AS STRATUS CLOUDS BEGIN TO ERODE FROM W TO E..."
"12Z OBSERVATIONS AND MODEL FORECAST SOUNDINGS
SUGGEST THAT SURFACE TEMPERATURES OF 75-80 F ALONG THE DRYLINE WILL
REMOVE CONVECTIVE INHIBITION AND CONTRIBUTE TO MLCAPE RANGING FROM
1500 J/KG IN WRN KS TO 2500 J/KG NEAR THE TX/OK BORDER. AT LEAST
ISOLATED THUNDERSTORM DEVELOPMENT IS EXPECTED ALONG THE CENTRAL TX
PANHANDLE/SW KS DRYLINE BY ABOUT 21-22Z. GIVEN THE PRESENCE OF
MODERATE INSTABILITY AND INCREASING DEEP-LAYER VERTICAL
SHEAR...SUPERCELLS ARE LIKELY."
" THE PRIMARY INITIAL SEVERE THREAT WILL BE ISOLATED VERY LARGE HAIL
WITH SUPERCELLS ACROSS THE TX PANHANDLE...AND A COUPLE OF TORNADOES
FARTHER N ALONG THE KS/CO BORDER AS STORMS MOVE OFF THE DRYLINE AND
CROSS THE WARM FRONT. THE TORNADO THREAT IS EXPECTED TO INCREASE
TOWARD EVENING ACROSS THE ERN TX PANHANDLE AND WRN OK AS LOW-LEVEL
MOISTURE SLOWLY INCREASES AND THE LLJ STRENGTHENS. ANY SURVIVING
DISCRETE STORMS FROM LATE AFTERNOON WILL HAVE THE POTENTIAL TO
PRODUCE AN ISOLATED STRONG TORNADO NEAR SUNSET /OR JUST AFTER/ AS
SRH INCREASES AND INSTABILITY REMAINS BASED AT THE SURFACE WITH
RELATIVELY SMALL CONVECTIVE INHIBITION."
A sztrátusz felhõzet feloszlását követõen a besugárzásnak köszönhetõen a hõmérséklet gyors emelkedését várják és a CAPE értékének növekedését. A következõ 1-2 órában már elindulhat a konvekció izolált zivatarokkal a dry line mentén. A vertikális szélnyírás erõsödésével esélyes, hogy az izolált cellák szupercellává váljanak. Elsõsorban a középszinti kiszáradás miatt a legfõbb veszély forrás a nagy méretû jég. Azonban meg kell említeni, hogy a késõ délutáni, kora esti órák felé haladva (ottani idõ szerint, nálunk ez hajnal tájban van) egyes szupercellák akár erõs (EF2, vagy nagyobb) tornádót és eredményezhetnek. Az éjszakai órákban (ottani idõ szerint) a zivatarok vonalba rendezõdését várják, miután a hidegfront tovább halad nyugat felé. A vonalas zivatarrendszer gyors mozgását várják.
Óránként, fél óránként frissülõ meteorolgóai paraméterek, mezõk figyelhetõk választható szektorokkal:
Link
Mai fõ szektor:
Link
Jelentések (folyamatosan frissül):
Link
MD-k:
Link
Watch-ok:
Link
Radar:
Link
Fõoldal:
www.spc.noaa.gov
Holnapi nap - mire ezt megírtam már MDT lett:
Link
(Lightningwizard - North America)
Link
Mai 16:30UTC-s SPC elõrejelzés:
Link
"...SURFACE HEATING WILL INCREASE IN THE WAKE OF THIS
CONVECTION AS STRATUS CLOUDS BEGIN TO ERODE FROM W TO E..."
"12Z OBSERVATIONS AND MODEL FORECAST SOUNDINGS
SUGGEST THAT SURFACE TEMPERATURES OF 75-80 F ALONG THE DRYLINE WILL
REMOVE CONVECTIVE INHIBITION AND CONTRIBUTE TO MLCAPE RANGING FROM
1500 J/KG IN WRN KS TO 2500 J/KG NEAR THE TX/OK BORDER. AT LEAST
ISOLATED THUNDERSTORM DEVELOPMENT IS EXPECTED ALONG THE CENTRAL TX
PANHANDLE/SW KS DRYLINE BY ABOUT 21-22Z. GIVEN THE PRESENCE OF
MODERATE INSTABILITY AND INCREASING DEEP-LAYER VERTICAL
SHEAR...SUPERCELLS ARE LIKELY."
" THE PRIMARY INITIAL SEVERE THREAT WILL BE ISOLATED VERY LARGE HAIL
WITH SUPERCELLS ACROSS THE TX PANHANDLE...AND A COUPLE OF TORNADOES
FARTHER N ALONG THE KS/CO BORDER AS STORMS MOVE OFF THE DRYLINE AND
CROSS THE WARM FRONT. THE TORNADO THREAT IS EXPECTED TO INCREASE
TOWARD EVENING ACROSS THE ERN TX PANHANDLE AND WRN OK AS LOW-LEVEL
MOISTURE SLOWLY INCREASES AND THE LLJ STRENGTHENS. ANY SURVIVING
DISCRETE STORMS FROM LATE AFTERNOON WILL HAVE THE POTENTIAL TO
PRODUCE AN ISOLATED STRONG TORNADO NEAR SUNSET /OR JUST AFTER/ AS
SRH INCREASES AND INSTABILITY REMAINS BASED AT THE SURFACE WITH
RELATIVELY SMALL CONVECTIVE INHIBITION."
A sztrátusz felhõzet feloszlását követõen a besugárzásnak köszönhetõen a hõmérséklet gyors emelkedését várják és a CAPE értékének növekedését. A következõ 1-2 órában már elindulhat a konvekció izolált zivatarokkal a dry line mentén. A vertikális szélnyírás erõsödésével esélyes, hogy az izolált cellák szupercellává váljanak. Elsõsorban a középszinti kiszáradás miatt a legfõbb veszély forrás a nagy méretû jég. Azonban meg kell említeni, hogy a késõ délutáni, kora esti órák felé haladva (ottani idõ szerint, nálunk ez hajnal tájban van) egyes szupercellák akár erõs (EF2, vagy nagyobb) tornádót és eredményezhetnek. Az éjszakai órákban (ottani idõ szerint) a zivatarok vonalba rendezõdését várják, miután a hidegfront tovább halad nyugat felé. A vonalas zivatarrendszer gyors mozgását várják.
Óránként, fél óránként frissülõ meteorolgóai paraméterek, mezõk figyelhetõk választható szektorokkal:
Link
Mai fõ szektor:
Link
Jelentések (folyamatosan frissül):
Link
MD-k:
Link
Watch-ok:
Link
Radar:
Link
Fõoldal:
www.spc.noaa.gov
Holnapi nap - mire ezt megírtam már MDT lett:
Link
Persze nem azt mondom hogy ott laknék(ez már lehet nekem is hideg lenne ),de azért kíváncsiságból kiprobálnám milyen lehet.
Kétlem, hogy felüdülés lenne ilyen hõmérséklet.Kimennél egy kis friss levegõt szippantani, és meg is fagyna a tüdõd egybõl...
Persze én is megtapasztalnám egyszer.
Persze én is megtapasztalnám egyszer.
Jövõ héten nagyon változékony idõ lehet Nyugat-Európában. Dél-Franciaországban 30 fok feletti T várható hét közepére,majd a jövõ hétvégi erõs lehûlés után 10 fok alatt lehetnek a maximumok. (Friss GFS-nekünk mákunk lenne,mert mi még a meleg oldalon maradnánk a ciklon elõtt)
Igen én is nézem, -78,8°C edig. Azt nem tudom, hogy mit csinál magával most az a rész, de tavaly -80,1 fok volt az éves minimum még augusztusban, ahhoz képest már most nagyon nagy hidegmagok halmozódtak fel. Több állomáson -70 fok alatti minimumokkal már napok óta, érdekes jelenség ez is. Igaz az áprilisi átlag is -64,7 fok az állomáson, szóval...!
Ojmjakon ma idén elõször jelentett 0 fok fölötti értéket, eddig +0,7 fok a volt a maximum, igaz a minimum még mindig -26,9 fok:-). Október 22-én volt utoljára fagypont felett ott a hõmérséklet ezt ha jól számolom akkor 176 téli nap:-) És nem egyszer volt -50 fok alatt a minimum ha jól emlékszem -58,9 volt az abszolút minimum ott. Egyszóval érkezik a tavasz oda is.
A földtan fórumot már nem akarom még jobban repülésmeteorológiával terhelni, ezért ide írom.
Mildenhall Royal Air Force Base:
TAF AMD EGUN 1608/1704 02005KT 9999 VA BKN025 QNH3030INS TEMPO 1608/1611 SCT025 BECMG 1610/1611 03010KT 9999 VA BKN025 QNH3027INS BECMG 1620/1621 09005KT 9999 NSW SCT020 QNH3027INS T14/1614Z T05/1704Z AMD 160818=
Vulkáni hamu a TAF-ban, gyönyörû!
Mildenhall Royal Air Force Base:
TAF AMD EGUN 1608/1704 02005KT 9999 VA BKN025 QNH3030INS TEMPO 1608/1611 SCT025 BECMG 1610/1611 03010KT 9999 VA BKN025 QNH3027INS BECMG 1620/1621 09005KT 9999 NSW SCT020 QNH3027INS T14/1614Z T05/1704Z AMD 160818=
Vulkáni hamu a TAF-ban, gyönyörû!
Ez szinoptikai és klimatológiai értelemben alapvetés, sok tanulmány íródott errõl.
Nagyon érdekes az Alpok védelmében lévõ olasz területek felhõmozgása Link
Az esetek döntõ részében, amikor megnézem azt a részt és a genovai-öböl térségét, mindig egymással ellenkezõ irányba mennek a felhõk, mindig kavarognak, forognak, tekeregnek. Az Alpok és a Rhone-völgye együtt megcsavarja-megperdíti az áramlást.
Szerintem ott a nem mezociklonális tubák egymás-hegyén hátán lehetnek.
Illetve Magyarország klímájának is egy meghatározó eleme ez, hiszen ez a térség nagyon nagy hatással van a mediterrán ciklonok születésére és pályájára.
Ha olasz meteorológus hallgató lennék, ebbõl írnám a diplomamunkámat.
Az esetek döntõ részében, amikor megnézem azt a részt és a genovai-öböl térségét, mindig egymással ellenkezõ irányba mennek a felhõk, mindig kavarognak, forognak, tekeregnek. Az Alpok és a Rhone-völgye együtt megcsavarja-megperdíti az áramlást.
Szerintem ott a nem mezociklonális tubák egymás-hegyén hátán lehetnek.
Illetve Magyarország klímájának is egy meghatározó eleme ez, hiszen ez a térség nagyon nagy hatással van a mediterrán ciklonok születésére és pályájára.
Ha olasz meteorológus hallgató lennék, ebbõl írnám a diplomamunkámat.
Genovában 11 fok van -2 fokos harmatponttal.
Jó nagy különbség.
Közben Korzika szigetén 0 fok van a Figari nevû állomáson Link , 23 m magasan.
Nemsemmi.
Jó nagy különbség.
Közben Korzika szigetén 0 fok van a Figari nevû állomáson Link , 23 m magasan.
Nemsemmi.
Igen, nagyon durvák.
Bizony, ilyenkor 1-2 20-25 fokos nap rengeteget tud lökni a természeten.
Bizony, ilyenkor 1-2 20-25 fokos nap rengeteget tud lökni a természeten.
Hát még élõben milyen szép lehet Fõleg ha valamelyikünk van az egyik jégtáblán. Az egyik Nils Holgerssonban fel is dolgozták ezt, aztán jött a Viharos Hojsza és visszafagyasztotta a tavat, így nem fulladtak meg a gyerekek.
Floo, durvák az elfagyott babérok, ez nagyon kemény. Tegnap voltak 23-24 fokok is a Pó-síkságon sokfelé, ez biztos nagyon sokat elõrevitt a természeten.
Floo, durvák az elfagyott babérok, ez nagyon kemény. Tegnap voltak 23-24 fokok is a Pó-síkságon sokfelé, ez biztos nagyon sokat elõrevitt a természeten.
Érdekes téma ez, és nem olyan egyszerû, mint gondolnád.
Igazából nagyon összetett kérdés, és nem mindig lehet könnyen rájönni, hogyan viselkedik a tengerparton a levegõ.
Pl. nyáron Siófokon északias szél mellett hût a Balaton vízfelülete, délies szél esetén viszont ugyanúgy 31 fok van, mint ahol nincs nagy vízfelület a közelben.
Közben azon a nagyon hideg december 21-i éjszakán délies, tehát nem a víz felõl mozgó szél mellett "csak" -15,5 fokig hûlt le a levegõ a vízparton.
Én úgy gondolom, hogy egy bizonyos távolságra a tengertõl mindegy, honnan fúj a szél, viszont az is igaz, hogy a tenger felõl fújó szél biztosan ki tudja tolni a szárazföld felé a magasabb hõmérsékletû levegõ határát. A nagy víztömeg eleve magasabb harmatponton tartja a levegõt is.
Babér Csörnyeföldön az idei tél után Link Link indulnak a hajtások Link és kezdenek nyílni a virágbimbók Link (a -21,4 fokot mért Iklódbördõcétõl 10 km-re).
Halálra fagyott babérfák Olaszországban, San Stino di Livenzában Link Link Link Link .
Ravenna, Modena, Rimini és Bologna környékén is hasonlóan állnak a növények, hasonló hõmérsékletek lehettek ott is. Bár, érdekes, a beszámolók alapján nagyon változatos a kép, van, hogy elfagyott babérok, fügék és olajfák vannak sorban km-en át, majd egyszer csak javul a helyzet bizonyos szakaszon az azonos fekvés ellenére is. Ilyen elfagyott, részlegesen fagyott és nem elfagyott szakaszok váltakoznak, teljesen azonos fekvésû, sík területen.
Az ok a csörnyeföldi kontra olasz babérok közti különbséget okozó inverzió helyett az lehet, hogy a tenger miatt foltokban hol köd volt, hol nem, hol jobban érvényesült hol kevésbé, lehet, valami felhõk is kóboroltak idõnként, szóval érdekes.
Az olasz babérok méretében sejthetõ, hogy az elmúlt 20-25 évben arrafelé ilyen hõmérsékletek nem fordultak elõ.
Az infókat az olasz fenológiai állapotokról egy barátomtól kapom, aki évtizedek óta rendszeresen jár oda, és módszeresen hasonlítja össze a magyar állapotokat az ottaniakkal. A meteorológia és a klimatológia az illetõ kisujjában van, tehát az infók hitelességéhez nem fér kétség.
Most az orgona ott kezd virágozni, 5-7 nap elõnyük van Imola környékén, Udine környéke 0-2 nappal van elõbbre, mint az átlagos magyar helyzet.
Igazából nagyon összetett kérdés, és nem mindig lehet könnyen rájönni, hogyan viselkedik a tengerparton a levegõ.
Pl. nyáron Siófokon északias szél mellett hût a Balaton vízfelülete, délies szél esetén viszont ugyanúgy 31 fok van, mint ahol nincs nagy vízfelület a közelben.
Közben azon a nagyon hideg december 21-i éjszakán délies, tehát nem a víz felõl mozgó szél mellett "csak" -15,5 fokig hûlt le a levegõ a vízparton.
Én úgy gondolom, hogy egy bizonyos távolságra a tengertõl mindegy, honnan fúj a szél, viszont az is igaz, hogy a tenger felõl fújó szél biztosan ki tudja tolni a szárazföld felé a magasabb hõmérsékletû levegõ határát. A nagy víztömeg eleve magasabb harmatponton tartja a levegõt is.
Babér Csörnyeföldön az idei tél után Link Link indulnak a hajtások Link és kezdenek nyílni a virágbimbók Link (a -21,4 fokot mért Iklódbördõcétõl 10 km-re).
Halálra fagyott babérfák Olaszországban, San Stino di Livenzában Link Link Link Link .
Ravenna, Modena, Rimini és Bologna környékén is hasonlóan állnak a növények, hasonló hõmérsékletek lehettek ott is. Bár, érdekes, a beszámolók alapján nagyon változatos a kép, van, hogy elfagyott babérok, fügék és olajfák vannak sorban km-en át, majd egyszer csak javul a helyzet bizonyos szakaszon az azonos fekvés ellenére is. Ilyen elfagyott, részlegesen fagyott és nem elfagyott szakaszok váltakoznak, teljesen azonos fekvésû, sík területen.
Az ok a csörnyeföldi kontra olasz babérok közti különbséget okozó inverzió helyett az lehet, hogy a tenger miatt foltokban hol köd volt, hol nem, hol jobban érvényesült hol kevésbé, lehet, valami felhõk is kóboroltak idõnként, szóval érdekes.
Az olasz babérok méretében sejthetõ, hogy az elmúlt 20-25 évben arrafelé ilyen hõmérsékletek nem fordultak elõ.
Az infókat az olasz fenológiai állapotokról egy barátomtól kapom, aki évtizedek óta rendszeresen jár oda, és módszeresen hasonlítja össze a magyar állapotokat az ottaniakkal. A meteorológia és a klimatológia az illetõ kisujjában van, tehát az infók hitelességéhez nem fér kétség.
Most az orgona ott kezd virágozni, 5-7 nap elõnyük van Imola környékén, Udine környéke 0-2 nappal van elõbbre, mint az átlagos magyar helyzet.
Lehet rossz megfigyelés, de az Ibériai-félszigettõl NY-ra szokatlan helyen napokig lesz KÜN.
Madeira lehet megint elázik.
Madeira lehet megint elázik.
Anglia: 20°C?
Tegnap Közép- és Dél-Angliában a tengerparti sávtól eltekintve sokfelé meg lett délutánra a 17, 18°C.
Mára a 18, 19°C garantált a sok napsütés mellett, sõt talán egy kerekített 20°C is összejöhet, ami itt még nem volt idén.....
Hajrá
Tegnap Közép- és Dél-Angliában a tengerparti sávtól eltekintve sokfelé meg lett délutánra a 17, 18°C.
Mára a 18, 19°C garantált a sok napsütés mellett, sõt talán egy kerekített 20°C is összejöhet, ami itt még nem volt idén.....
Hajrá
Szerintem a tengerparttól pár száz méterre ilyen helyzetben kevésbé érvényesül a tenger fûtõ hatása, hiszen a hideg szárazföld felõl a tenger felé áramlik a levegõ, ebbõl adódóan egy tengerparti állomás is hasonló minimum-hõmérsékleteket mérhet, mint egy tengertõl távolabb lévõ állomás, hiszen a hideg szárazföld felõl érkezik a levegõ. ebben az esetben csak akkor lehetnének magasabb minimumok, ha pl. egy turzáson lenne az állomás, ahol a szárazföld felõl érkezõ hideg már egy nagyobb vízfelület felett siklik át.
Link Itt is látható, hogy a szárazföld felõl lengedezett a szél. Ahol ilyen helyzetben kiugróan magas Tmin van, az vagy dombon van vagy olyan a pozíciója, hogy a parti szél tengervízfelületen fut át és ezért átmelegszik.
Én is zsigerbõl rávágtam volna, hogy tuti, hogy elõbb jár a természet ott, mint itt, de bizony tényleg vannak tavaszok, amikor nem. Gyanítom, hogy az olyanok, mint ami a tavalyi áprilishoz hasonló, amikor itt anticiklon volt, ott pedig gyakran elõforduló ciklonok miatt borult és hûvösebb idõ volt, itt pedig napsütés és meleg.
Honnan kapod az infókat amúgy az ottani fenológiai állapotokról?
Link Itt is látható, hogy a szárazföld felõl lengedezett a szél. Ahol ilyen helyzetben kiugróan magas Tmin van, az vagy dombon van vagy olyan a pozíciója, hogy a parti szél tengervízfelületen fut át és ezért átmelegszik.
Én is zsigerbõl rávágtam volna, hogy tuti, hogy elõbb jár a természet ott, mint itt, de bizony tényleg vannak tavaszok, amikor nem. Gyanítom, hogy az olyanok, mint ami a tavalyi áprilishoz hasonló, amikor itt anticiklon volt, ott pedig gyakran elõforduló ciklonok miatt borult és hûvösebb idõ volt, itt pedig napsütés és meleg.
Honnan kapod az infókat amúgy az ottani fenológiai állapotokról?
Igen-igen, Rómát én is néztem, a római reptéren volt a 3 fok, ami azt jelenti, hogy itt Link , az A-betû és a zöld nyíl környékén. Belelógva a tengerbe. Nagyon durva.
Bár nem szokatlan ott, mert ahogy végignéztem a római többévtizedes adatsort, április középsõ szakaszában 2-3-4 fokos érték gyakran elõfordul. Ez azt jelenti, hogy tavaszi fagy a belsõbb területeken is.
A belsõbb területeken most is biztosan fagyott.
A tapasztalat szerint Olaszország felsõ harmadában 10 évbõl 4 évben elõrébb jár a természet, 4 évben egyszerre, de van 2 év, amikor elõbb jár nálunk.
Aki nem jár utána vagy nem tudja, azt hinné, hogy 10 évbõl 11-szer jár ott elõrébb. Pedig nem!
Ami a két, külön klímazónájú térség növényvilágát megkülönbözteti egymástól, az a 2-3-4-5 évente nálunk bekövetkezõ, gyakran 5 évente csak néhány éjszakára korlátozódó -15-20-25 fokos fagyok, és a nálunk igen, ott gyakorlatilag nem létezõ 2-3-4 hetes fagyos hidegpárnák. De inkább az elõzõ.
A többiben nincs számottevõ különbség.
Ami a két térség klímája közti különbséget szûkíti, az egyes egyedül a kisugárzási inverzió.
Erre jó példa, hogy az észak-olaszországi völgyi és síkvidéki fügék elfagytak, vagy komolyan sérültek, a Dunántúl dombvidékeinek dombjain lévõk pedig vígan túléltek.
Ezek olasz babérok Link Link , ez meg csörnyeföldi babér Link
Elõbbiek fagyva, utóbbi nem!
Pálma Zalaegerszeg közelében, Gellénházán Link
Légköri fagy elleni takarás nélkül telel 15 éve.
Magyarán a dombvidékeink dombjainak megfelelõ fekvéseiben lévõ szõlõhegyeken és településeken mindenfelé ilyen pálmák állhatnának az udvarokban, 4-5 évig a babér is túlél, a fügék tudjuk, hogy igen Link Link , és az akácdzsungelek helyett kinézhetne máshogy is az országunk.
Ami gondolhatnánk, hogy teljesen jelentéktelen dolog, de ha így lenne, az azt jelentené, hogy a dombvidékek megfelelõ fekvései maximálisan ki vannak használva gyümölcsültetvényekkel. A talaj, a levegõ és a víz országunk egyetlen olyan kincse, amit hasznosítva vihetné valamire az ország.
És ez sok mindent vonzana maga után.
A tavaszodásra visszatérve: március 25 Udine és Velence környékén Link és ugyanazon nap Lenti Link Link és Nagykanizsa Link Link környékén.
Pár nap múlva lesz infóm, hogy állnak most. Szerintem most elhúzhattak, mert ilyenkor 3-4 nap 20-22 fokos hõmérséklettel óriásit tud a növényekben elõremozdítani.
Bár nem szokatlan ott, mert ahogy végignéztem a római többévtizedes adatsort, április középsõ szakaszában 2-3-4 fokos érték gyakran elõfordul. Ez azt jelenti, hogy tavaszi fagy a belsõbb területeken is.
A belsõbb területeken most is biztosan fagyott.
A tapasztalat szerint Olaszország felsõ harmadában 10 évbõl 4 évben elõrébb jár a természet, 4 évben egyszerre, de van 2 év, amikor elõbb jár nálunk.
Aki nem jár utána vagy nem tudja, azt hinné, hogy 10 évbõl 11-szer jár ott elõrébb. Pedig nem!
Ami a két, külön klímazónájú térség növényvilágát megkülönbözteti egymástól, az a 2-3-4-5 évente nálunk bekövetkezõ, gyakran 5 évente csak néhány éjszakára korlátozódó -15-20-25 fokos fagyok, és a nálunk igen, ott gyakorlatilag nem létezõ 2-3-4 hetes fagyos hidegpárnák. De inkább az elõzõ.
A többiben nincs számottevõ különbség.
Ami a két térség klímája közti különbséget szûkíti, az egyes egyedül a kisugárzási inverzió.
Erre jó példa, hogy az észak-olaszországi völgyi és síkvidéki fügék elfagytak, vagy komolyan sérültek, a Dunántúl dombvidékeinek dombjain lévõk pedig vígan túléltek.
Ezek olasz babérok Link Link , ez meg csörnyeföldi babér Link
Elõbbiek fagyva, utóbbi nem!
Pálma Zalaegerszeg közelében, Gellénházán Link
Légköri fagy elleni takarás nélkül telel 15 éve.
Magyarán a dombvidékeink dombjainak megfelelõ fekvéseiben lévõ szõlõhegyeken és településeken mindenfelé ilyen pálmák állhatnának az udvarokban, 4-5 évig a babér is túlél, a fügék tudjuk, hogy igen Link Link , és az akácdzsungelek helyett kinézhetne máshogy is az országunk.
Ami gondolhatnánk, hogy teljesen jelentéktelen dolog, de ha így lenne, az azt jelentené, hogy a dombvidékek megfelelõ fekvései maximálisan ki vannak használva gyümölcsültetvényekkel. A talaj, a levegõ és a víz országunk egyetlen olyan kincse, amit hasznosítva vihetné valamire az ország.
És ez sok mindent vonzana maga után.
A tavaszodásra visszatérve: március 25 Udine és Velence környékén Link és ugyanazon nap Lenti Link Link és Nagykanizsa Link Link környékén.
Pár nap múlva lesz infóm, hogy állnak most. Szerintem most elhúzhattak, mert ilyenkor 3-4 nap 20-22 fokos hõmérséklettel óriásit tud a növényekben elõremozdítani.
Rómában is 3, Cataniában 6 fok volt a Tmin, ez azért elég kemény...
Azt hiszem, ez az a tavasz, amikor fenológiailag kevésbé vagy egyáltalán nem járnak elõrébb általában Olaszországban a növények, mint nálunk.
Azt hiszem, ez az a tavasz, amikor fenológiailag kevésbé vagy egyáltalán nem járnak elõrébb általában Olaszországban a növények, mint nálunk.
Ma reggeli olasz hõmérsékletek:
Rimini 12 méteren a tengerparton 1,6 fok
Pescara 1,6 fok Link (!)
Ha a nem is északon lévõ tengerparton képes 1-2 fok lenni, akkor beljebb a tengertõl távolodva fagyok lehettek Olaszországban.
Rimini 12 méteren a tengerparton 1,6 fok
Pescara 1,6 fok Link (!)
Ha a nem is északon lévõ tengerparton képes 1-2 fok lenni, akkor beljebb a tengertõl távolodva fagyok lehettek Olaszországban.
Ide is beteszem,szimbolikus jelentõségû a dolog,Moszkvában szépen csendben,elolvadt a hó: Link
Remek lesz a hajóút.... Szombat 4kor indul, vasárnap reggel ér Bretagne-ba.
Lesz egy csepp hátszél: Link
Lesz egy csepp hátszél: Link
Hát én viszont semmit se szeretnék jobban, mint egy minden idõk hõségrekordját (mind Tmaxban, mind idõtartamban) megdöntõ nyarat.
Ez itt mondjuk 2 hétig tartó 29 fokot jelentene, szóval a megfõlés nem fenyegetne még akkor sem
Ez itt mondjuk 2 hétig tartó 29 fokot jelentene, szóval a megfõlés nem fenyegetne még akkor sem
Az biztos, emlegetik is rendesen! Saját fülemmel hallom ott
Lassan már a tavaszt is emlegetni fogják, csak aztán a nyarat nehogy a meleg miatt emlegessék, mert akkor ott fogok megfõni...
Lassan már a tavaszt is emlegetni fogják, csak aztán a nyarat nehogy a meleg miatt emlegessék, mert akkor ott fogok megfõni...
Igaz, a sajtó hajlamos egy-egy országot homogén éghajlatúnak tekinteni.
Minden esetre a britek emlegetni fogják az idei telet.
Minden esetre a britek emlegetni fogják az idei telet.
Látszott szépen napokkal ezelõtt is, hogy ilyen idõ lesz ma felétek.
Donninak címezve.
Donninak címezve.
Bár most nem vagyok ott, de azért látom, hogy a cikk enyhén túlzó
Közép- és Dél-Angliában esõ esik, "csak" Észak-Anglia, Skócia, és Észak-Íroroszágban havazik, és ott fõleg a magasabban fekvõ helyeken meg is maradhat (és ott tényleg komoly gondot okozhat az utakon).
Ha most megmaradó hó esne Dél-Angliában síkvidéken, az már tényleg extrém lenne...
Közép- és Dél-Angliában esõ esik, "csak" Észak-Anglia, Skócia, és Észak-Íroroszágban havazik, és ott fõleg a magasabban fekvõ helyeken meg is maradhat (és ott tényleg komoly gondot okozhat az utakon).
Ha most megmaradó hó esne Dél-Angliában síkvidéken, az már tényleg extrém lenne...