Globális jelenségek
Bakonyvár: azt is számold bele, hogy a múlt században hány tornádót detektáltak, az semmit sem jelent, mivel a szám nagyban függ az éppen aktuális tornádó-divattól
Azoknak,akik szerint semmi különös kilengés nincs a Föld éghajlatában,csak egy kis számolást javasolok:hány tornádó volt Európában az idén és mennyi trópusi ciklon a térítõkön.Keressenek hasonlót,mondjuk a múlt században.Kiváncsi lennék,hány hasonló évet találnának.
Én tavaly õsszel kezdtem egyet és az idén tavasszal küldtem vissza az eredményt még a régi klienssel, igaz csak 1500+-os XP-m volt és közel sem ment 24h-ban.
Végre megjöttek az elsõ kreditjeim így már a csoportban is látszom. Az elsõ periódus nálam akár 4 hétig is eltarthat, mivel csak egy AMD 1700-as procival dolgozom és a számítási sebesség átlaga kb 4.6 sec/TS. Pedig közel 24/24 es ütemben tudom nyomatni. Ebben persze benne van 8-12 óra amikor konkrétan dolgozom a géppen, és ilyenkor kevesebb prociidõ jut a BIONIC-nak.
levig: korábban én is nyomattam a tesztetket.. az elsõ fázis két hét alatt futott végig a gépemen, úgy hogy az 24/7 üzemben ment. Sajnos valami proghiba miatt a második fázis nem indult ezért abbahagytam.. lehet ha megjavítják a gépem beszállok újra.
Guzsolt, én is abban a csapatban vagyok. A BOINC akkor frissíti a kreditet ha a Projects fülnél jobbegeret kattintassz a climatepredictionre, és ott nyomsz egy Update-t. (persze élõ internetkapcsolattal) Nekem naponta frissül így a kredit.
LeviG! Én is csatlakoztam a csapathoz (magyarok@BIONIC) csak még feldolgozás alatt vannak az adatok és nem kaptam credit-et.
Errõl a névrõl hogy Éghajlatváltozás, tegnap az El Nino jutott eszembe, és utánnanéztem, idén lesz El nino.
Aki ismeri a SETI@home projectet, annak ez sem lesz új: Link Annyi az egész, hogy feltelepíthetsz a gépedre egy kis progit, ami a processzor szabadidejét kihasználva ( (a többi programot nem zavarva) számításokat végez. Jelen esetben a jövõ éghajlatát modellezhetjük. Amikor befejezte a számítást, azaz a modellezést, az eredményt visszaküldi a központi adatbázisba. A sok visszaküldött eredmény alapján ensemblét készítenek. Most még a modelltesztelés-parametrizálás zajlik, amikoris mindenkinek másképp beállított modelleket osztanak ki (egyediek), és az 1850-es évek idõjárását szimulálják, így kiválogatják a nem stabil modelleket, vizsgálják az érzékenységüket. (Ez a hindcast, amikor tudják a végeredményt, így ellenõrzik a modellt) Majd jövõ évtõl ezeket újabb tesztnek vetik alá az 1900-as években (1950-2000), ezután következhet a jövõ elõrejelzése (2000-2100). Egyébként a mostani számítás is 3 részbõl áll:1. kalibrálás (óceán-szárazföld egyensúly beállítása) 2. Normál CO2 szintel (282ppm) végzett (hátra)jelzés (1825-50) 3. Duplázott CO2 szinttel végzett modellfutattás 2050-2065-re adják itt a dátumot. (Mármint a CO2 szintbõl, gondolom)Az elsõ visszaküldött eredmények itt láthatóak: Link Azon kevés modellek amelyek lehûlést jósolnak nyilván nem stabilak. Idõközben néhány modellbe betettek egy negyedik fázist is, amelyben lecsökkentették a golf-áramlat erõsségét, ennek ensembléje itt: Link Ez valamiképp ellensúlyozza a felmelegedést.A dolog elég számításigényes, inkább azoknak érdemes feltelepíteni, akinek sokat megy a gépe otthon vagy munkahelyen, és nem egy régebbi tipus. A weblapjukon viszont sok érdekes információ van a témáról, és az elképzelésükrõl.
Az alábbi kép azoknak fog sokat mondani, akik látták Roland Emmerich filmjét, a globális felmelegedést követõ jégkorszakról. A természet "kicsiben" produkálja a katasztrófa film egy jelenetét, amelyben három gigantikus hurrikán takarja el a Föld északi féltekéjét.Link
Nem vagyunk szégyenlõsek, csak minden érdeklõdésre pontos és kielégítõ választ adtál, de nehogy azt hidd, csak pár nap és tuti eszembe jut egy olyan jó igazi fejtörõs kérdés. (ami lehet tök marhaság lesz ) Látom Peti te nagyon szeretsz a légkörrel foglalkozni.
Ha van kérdesetek még a Metnet-találkozón elhangzottakkal kapcsolatban, akkor ne legyetek szégyenlõsek
Meteo: nem tudom melyik évben volt, s azt sem mikor, de nem oly rég, pár éve az Amerikában gondot okozó hurrikán leszelidülve átjöve az óceánon nálunk okozott galibát, árvízet, akkor is fõleg keleten!S ez tutibizti, csak hogy mikor volt, azt lenne jó tudni, nem emlékszel rá esetleg?Szóval bármi lehet
A hetvenes évekig tudok visszaemlékezni,de akkoriban nem volt ilyen véltozatosság.REKORDHIDEG ÉS MELEG,rendkívüli vízszintek pluszban és mínuszban,félmegyényi jégverések és tornádók havonta/nyáron/,felhõszakadások és a szomszédban egy csepp esõ,rendszeressé váló októberi és áprilisi havazások,hónapokig tartó hõség és forróság,hótlan tél majd rekordhóvihar váltakozása stb.A felsoroltak elszaporodását,vagyis a szélsõségesség látványos növekedését 1985-tõl számítom/életem leghidegebb tele az addigi/1970 utáni/semmi telek után.A hetvenes keményebb telet követõen 1985-ig nem emlékszem a Bakonyban fél méteres hóra vagy 20 fok hidegre.Azóta vagy 10 télen elõfordult.Hónapok teltek el úgy,hogy naplómba nemhogy helyi,de országos érdemleges szélsõség sem került.Már rég emlékszem eseménytelen hónapra az utóbbi idõben.A mostani aug.kicsit nyugodtabb,de lehet,hogy az teszi emlékezetessé,hogy lesznek az országban helyek,ahol egy csepp esõ sem lesz.Máshol már most több felhõszakadás is átvonult.Bocs a hosszért.
Bakonyvár: Épp sz álalad leírt dolgok is mutatják, hogy biza errõl szól a Kárpát-medence, szélsõségek tárháza volt-van-lesz, csak az átmeneti intenzításváltozások érdemelnek figyelmet.
Cauchy!Épp ez a meglepõ az utóbbi években.Egyik helyen itéletidõ,pár km-rel arrébb semmi.2002. augusztusában soha nem látott vízszinttel vonult le a dunai ár.Közben az országonkban aszály és hõség tombolt.
hát ha magamat nézem, hiába lkeresek bármi extrát, itt semmi különös nem történt, se meleg se hideg se sok se kevés csapadék, bár ha szõrszálhasogató akarnék lenni, úgy is foglamazhatnék, hogy szélsõségesen eseménytelen volt itt az idõjárás
Bakonyvár: szerintem is igazad van, s mindenképp elmondható hogy szélsõségesebb lett az idõjárásunk, s ez a tavalyi nagy szárazság, az idei nem elsõ szuperciklonban is megnyilvánul, vagy akár a tavalyi októberi havazás, s folytathatnám a sort!Aki nem hiszi, nézzem utána, s nyissa ki a szemét, itt van elõtte
Itt is megemlítem a mostani ciklon kapcsán,hogy 30 év alatt nem emlékszem a fél országban átlag 100 mm-t adó 3 napos esõre.Sokszor voltak mennyiségileg ilyenek,de 1-2 max. 4-5 megyét érintettek./Pl.1991.máj16.ny-dunántúli med.ciklon/Vagy nagyobb területet érintettek de kisebb területi átlaggal.Besorolom bizonyítékaim közé ezt is a már általam sokszor fejtegetett szélsõségesedõ éghajlatunkhoz.Ne csak abszolút értékeket vizsgáljunk,hanem gyakoriságot,ter.átlagot,vagy átlag T-t/pl.az utóbbi 2 napban keleten/.
Ez a baj, mert így gyorsabban olvad a jég, és a Gold áramlatra gyakorolt hatását ismerjük..
Németország partjainál a tenger hõmérséklete meghaladta a 20°C-t, sõt lassan a Norvégok is elõvehetik a fürdõnadrágot!
met4ever:úticélként ajánlom neked Szibériát (oroszország), vagy Anktartiszt vagy Grönlandot ahól ezt mind elérheted!!!
Snowhunter: köszi, majd akkor meglátjuk mi lesz, remélem sok-sok hó a télen, s hideg...
Met4ever: Annak én is nagyon tudnék örülni, bár nem kell eltávozni érte, csupán nálunk ritka az ilyen, pl. az utóbbi 12 évben 4(igaz messze nem voltak az átlagtól, de alatta majd 2 fokkal, és ez is valami, és sok havat adtak), bár gondolom neked ezt nem kell nagyon magyarázni, he-he !Reménykedjünk valami hasonlóra is a következõ télen is, az elõjelek bíztatóak, dehát nem egy stabil helyen lakunk, a hektikussága a kies medencénknek adja az igazi unikumot a teleinknek !
Ezek az anomáliát mutató képek nem jóslásokra valók, csupán hosszabb vizsgálatuk adhat következtetésekre okot, azaz Kali inkább nem mondok egyenlõre semmit, még vizsgálódom, inkább a várakozás izgalma ami vonz, érdemes belemerülni az "óceánokba" !
Az átlagosnál csapadékosabb és kicsit hidegebb tél elkelne, s van is rá némi esély, de azért nem akarom elkiabálni... (nagyon csapadékos, az átlagnál jóval hidegebb telet szeretnék egyszer a bõrömön tapasztalni, de ehhez más régióba kell utazni
Snowhunter: s Te mire számítasz, vagy mire számíthatunk ezzel kapcsolatban, több csapadék és enyhébb tél vagy az ellenkezõje, mégis mi lehet a vége, ha tudsz valamit, írd be ide, köszi!
Bár gyorsan megjegyzem, ne valami "holnaputános" formulában gondolkozzunk, csupán érdekel mi sül ki rövidtávon(egy-két év) ebbõl az Észak-Atlanti pozitív tengerT anomáliából.
Igen Bakonyvár, nem véletlenül említett valamit nemrég Kocka, mindenesetre a következõ hónapok érdekesek lehetnek odafenn, és idelenn is.
Megfigyeltem,hogy mennyi zivatar van É-Skandináviában az utóbbi idõben.Ez nem jellemzõje a Sarkkörön túli területeknek.Ez is sejtet számomra valami változást.Nagyon sokszor vannak a délutáni hõmérsékletekben az egyes napok közt nálunk 10 fokos eltérések.Tehát nincs tartós meleg v. hideg és hirtelen történik változás.Persze a gyakoriság a lényeg és ilyen statisztikák az égh. atlaszokban nincsenek.Így cáfolni és bizonyítani is csak hosszas elemzések után lehet.
Link Érdekes hogy az északi sarkon mennyivel magasabb T várható mint az átlag megfigyeltem már szinte mindig melegebb van mint az átlagérték, elég jól olvadhat most ott a jég, az óceán vize pedig egyre hígul. Ennek a hatása a Golf áramlatra ismert.
komolyfelhõ: na akkor a 3ból 3 nem jött be a mediterránhoz , mert idén igenis átlagos tél volt, sõt., kérdezd emg mondjuk Balit a hóhelyzetrõl... a tavasz is átlagos kontinentális volt, a nyárnak meg köze nincs a mediterrán nyárhoz, most spanyolországban van meleg, és ez igy jo, egyik évben ilyen, másik évben olyan, semmi változást nem látok
Szibéria;én szerintem is mediterránizálodik itt az éghajlat Közép-kelet Europában.Jelei:enyhébb és csapadékosabb tél /föleg esö, vagy havas esövel/, és forrób,szárazabb nyarak.Az idei tél enyébb volt, a tavasz nagyon csapadékos és hüvös volt. És a nyár?......
Én inkább a hivatalos modelleknek hiszek, radikális változásokra nem számítok, diplomamunkámban számos város idõsorit vizsgálhattam, és ugyanaz az eredmény 82-tõl gõzerõre kapcsolt a melegedõ tendencia - Domonkos Péter is más városokat vizsgált és ugyanaz az érdekes dolgot tapasztaltam, hogy egyetlen hónapban novemberben történt a hosszú távú statisztikák szerint is kismértékû, de nem szignifikáns hûcsökkenés - Vajon mitõl lehetett ez ???? Remélem még kiderül. A legnagyobb baj az, hogy légtömeghatárokon vagyunk és így a modellezés jóval nehezebb, mint pl szibéria kellõs közepére. Én a mediterranizálódásra teszem le a voksom a jövõre.