Globális jelenségek

Az én nagyfaterom is szabolcsi, de õ inkább az óriási jégesõkõrl beszélt, amikor kiszaggatta a dohánynak a leveleit.

mármint nem az öreg, hanem a jég

A klímaváltozás örök program bolygónk naptárában. A klímaváltozásra fogni mindent (melegebb napok késõ õsszel,viharok,nagy hó,kevés hó,aszály,hõhullám,etc..)az már inkább a mai kor emberére jellemzõ,kiváltképpen a médiára gondolok. Nagyon,de nagyon kevés jut nekünk ezen a sárgolyón ahhoz,hogy következtetéseket vonjunk le mondjuk a két héttel ezelõtti viharhoz hasonló kilengések miatt. Mindenkinek ajánlanám áttanulmányozni Dr Réthly Antal könyveit,amelyek az idõjárási szélsõségeket veszik számba Magyarországon az 1870 évtõl !!! Elõre biztosíthatok mindenkit,hogy bõven akad a maihoz hasonló szélsõség,sõt.. !

December 6. - Szent Miklós napjaA 4. sz. élt Myra városában. Polgárok, diákok, molnárok halászok, kereskedõk, pékek, révészek patrónusaként tisztelték. Miklós püspök tetteirõl legendák szólnak. Híres volt jótékonyságáról. Az idõjárással kapcsolatos hiedelmek szerint ilyenkor már havazik, mire azt mondják: Miklós megrázta a szakállát, melybõl a karácsonyi idõjárásra következtettek.

Régen sem rázta meg mindig a szakállát a télapó, akármit is mesélnek a szülõk...

Éghajlatváltozásról mindenképp szó van, de nem mindegy milyen mértékkel használjuk e szót. Hogy csak egy példa. Régebben mikor pici voltam, mindig azt mondták a felnõttek hogy majd a télapó megrázza a szakállát, és mikulásra biztosan megjön az elsõ síkvidéki, maradandó hó is. És igaz is volt. Az utóbbi pár évben ez gyakran elmarad, sõt több napokat is késik ez pedig valamiféle jelnek tekinthetõ. Nemhiszem hogy az igencsak emlegetett Golf-áramlatnak a megszûnése lenne rá a megoldás. Az elmúlt telek igen silányak, a következõek sem lesznek rózsásak, viszont ha valaki emlékszik még KP elõadására az ELTE-n akkor az visszaemlékezhet és tudja hogy akkor õ az elkövetkezõ néhány évben +4 fokos hõmérsékleti emelkedésrõl beszélt. Reálisnak látszik és az évszakok is ehhez igazodnak. Az egyenlítõ eltolódása módszer meg elég gázos, baromság. A tél hasonló ugyan a mediterránhoz, de nem az. Csapadékilag egyre jobban. Ugye a kontinentális telet, pontosabban a nedves kontinentális telet egy viszonylag hideg tél és sok csapadék jellemezné. De nincs sajnos így, régen így volt. Lehet érveket mondani ki mire gondol, én elsõsorban most a globális felmelegedés és a széndioxid kibocsátás kivételével várnék ötleteket. Ha van h-hiba benne, bocsi siettem

Az sem biztos, a csupasz területeken a kisugárzás jóval nagyobb, mint a zárt erdõben, nyáron nappal mekegebb lesz, éjjel és télen hidegebb.

Hát a Magas tátrában biztosan lesz, valamelyest!

hát a felmelegedés ugye mint a holnaputánban látható volt sokféle kimenettel járhat, hogy konkrétan mi elsz, azt senki se tudja. egymásnak ellentmondó jóslatok vannak, de egyiknek sincs szilárd bizonyítéka az állításáról

Márkó: milyen éghajlatváltozásra gondolsz,.. még az sem tisztázott, hogy hogy változik meg, nemám hogy még következtetéseket lehessen levonni

Mittomén ... Úgyis mindenki össze-vissza beszél ... velem az élen ))

Hata: pedig épp most mondta Mersich Iván, hogy az a szembetûnõ, hogy a nagycsapadékos napok száma drasztikusan csökkent... akkor most van vagy nincs?

Én csak annyit mondok, nem szeretnék folyó mellett lakni ma, Mo.-n, mert mostanában eléggé sokszor "hullik arrafelé a férgese" A "medencés" fekvés nem mindig áldásos. Lehet, hogy semmi köze a közelmúlt árvizeinek ehhez a "klímaváltozásos-mizériához", de szinte minden "jóslat" a hirtelen, nagy mennyiségû csapadékok valószínûségének növekedését jelzi elõre.

Bakonyvár: ezzel teljességgel egyetértek, hogy az embereket fõleg ezek befolyásolják. Ez jó is így, lehet vitatkozni, hogy van e változás, szerintem is van. Az éghajlat az más tészta, az tényleg hosszabbtávval foglalkozik, csak a média az egészet összemossa. Azt akarom ezzel jelezni: hogy mondhatjuk úgy, hogy változik a "rövidtávú éghajlat" (húde ellentmondásosan hangzik) úgy, hogy hosszútávon csak egy kilengése a hosszútávú éghajlatnak, és majd 1000 év, ami semmi éghajlati mércével mérve, visszatér minden az eredeti kerékvágásba

Link

Teljesen igaz,hogy 3 évtized alatt tapasztalt "egyéni " megfigyelések nem mérvadóak éghajlatilag,de azzal nem tudok egyetérteni,hogy csak százezer év adataiból következtethetünk változásra.Csak a történeti kor pár ezer éve alatt tudunk komoly,de csak évtizedekig ,max. pár száz évig tartó maihoz képest nagyon eltérõ idõszakokról./Kis jégkor,vagy a Szahara csapadékos idõszaka,vagy a jégtakarók,gleccserek olvadása,vagy a tenger alatti városok .A népvándorlást is az éghajlatváltozás rovására írták./Lehet ,hogy egyesek csak valami bõdületes amplitúdónál beszélnek az éghajlat megváltozásáról,de a kisebb amplitúdók is húsbavágóak,hisz a Földet csak pár száz éve tudtuk /majdnem/teljesen benépesíteni.El kéne dönteni,hogy hány fok,mm stb. változás jelentsen éghajlatmódosulást,és akkor nem kéne össze-vissza beszélnünk,riogatni vagy elaltatni az emberiséget.Mi itt a Kárpátok,Alpok védelmében könnyen mondhatjuk - hulljon a férgese.A tengerparton és szigeteken élõk ezt lehet,hogy másképp élik meg.

Pontosan, na ezért szeretem Usrin hozzászólásait, mert nekem csak ismételni kell.. 1. Az éghajlat igenis hosszabb - 100000 év (és annál nagyobb) skálájú folyamat. MOst nem emygek bele a statisztika rejtelmeibe, elõ kell kapni egy matekkönyvet és megnézni a statsiztika fejezetnél, hogy mit, mennyi adat tesz szignifikánsá 2. Igen, kicsinek tûnik az a pár század, de az idõtartama is kicsi. Most az a kérdés, hogy ez a kilengés csillapodó, vagy divergens folyamatot indukál, ezt meg nem, mondja senki. 3. Valószínû a hõszigettel kapcsolatos ez a melegedés 4. a nagycsapadékú napok csökkenõ száma, pont azért mert ez az adat rendelkezik a legnagyobb területi és idõbeli szórással talán, ennek a módosulása egyáltalán nem szignifikáns. (pl a 90es évek közepén itt nálam igen gyakoriak voltak a heves zivatarok, se elõtte se utána, abban a pár évben voltak 240 mmes havi és 1100 mmes év csapadékaim, az összes komoly zivi telibekapott, volt hogy 3 óra alatt 106mm esett, azóta tényleg kevesebb volt, de ez enm azt jelenti, hogy 93 környékén valami megváltozott a légkörben..

Bakonyvár: egyetértek veled abban, hogy a földtörténeti éghajlatváltozásokat nem lenne szabad az emberi hatások "elbagatellizálására" használni. Pl. igaz, hogy a légkör CO2-szintje volt már 0,02% is, de volt 1% feletti is, és ezt "csak" 10-15°C-os ingadozás kísérte a Föld átlaghõmérsékletében. Ehhez képest semmiségnek tûnhet, ha az emberi tevékenység kb. 0,025%-ról 0,04%-ra emelte légköri CO2-t. Csak éppen a földtörténeti változások ezer v. millió évei alatt bõven volt ideje mûködni azoknak a folyamatoknak, amik kiegyenlítik az ilyen-olyan behatásokat. Száz-kétszáz év ehhez nem elég... Ráadásul ahogy "fejlõdik" az emberiség, szerintem úgy lesz egyre rugalmatlanabb és egyre érzékenyebb a változásokra. (Pl. amíg nem voltak tengerparti nagyvárosok, vagy amíg nem terjeszkedtek a tenger felé a hollandok, mit számított volna a tengerszint pár méteres emelkedése? De ez csak egy példa.)Viszont van, amiben nem értünk egyet. Szerintem egy-egy adatot a sok közül kiragadni még nagyobb hiba, mint több száz évet átlagolni. Ha a T(max)-okat nézed meg szeptember 8-12. között, láthatod, hogy az bizony csak 6 fokkal esett vissza (25°C, 19°C, 25°C). Attól, hogy a 10-i éjszaka hidegre sikeredett az erõs kisugárzás miatt, ezt nem látom rendkívüli fordulatnak... A másik: érdekes, hogy az éjszakai hömérsékletek emelkedése a legnagyobb változás, amit az elemzés kimutatott. Nekem igen gyanús, hogy ennek inkább a "hõszigetek" erõsödése az oka. A városok elég sokat nõttek, az ipar elég sokat gyarapodott az elmúlt 100 évben, a legtöbb állomás pedig városban vagy annak közelében van... Sõt, mi több: 10 állomást vizsgáltak, és közöttük van Miskolc is. Mennyit emelkedhetett Miskolcon az átlagos T(min) az állomás elköltöztetése miatt? Ez még a 10 állomás átlagán is emelhet tizedfokokat...

Úgy látom ez az elemzés két lényeges változást említ.Melegedés,amit az éjszakai lehûlések mérséklõdésére és a zord napok számának csökkenésére lehet leginkább visszavezetni.Csökkenõ csapadék - fõleg a csapadékos napok alacsonyabb átlagcsapadéka miatt.E kimutatható tendenciák még nem különösebben veszélyesk,de tele van a cikk a szeszélyesség és változékonyság emlegetésével.Végre valaki rajtam kívül is /adatokat elemezve/ rájött erre.A nagy átlagok és trendek nem mutatnak ki olyan jelentéktelennek tûnõ dolgot, amit most leírok a WO adatai alapján Pápáról:2004.09.08.Tmax.:25 fok,2004.09.10. Tmin.1 fok,2004.09.12.T max.25 fok.Vagyis közel 25 fok T csökk.majd ugyanannyi emelkedés 4 nap leforgása alatt.Közben csapadék semmi !!Ezek a vizsgálatok soha nem tudnak választ adni arra,hogy ezek gyakorisága hogyan változott,s az idén nem egy ilyenre emlékszem.Ez a hektikusság szerintem nõtt az utóbbi másfél évtizedben az elõzõhöz képest.Távolabb nem tudok visszaemlékezni,s már sokszor utaltam arra,hogy ilyen jellegû szeszélyességet kimutató vizsgálatok nem biztos,hogy készültek.Olvastam olyat a fórumokba nem egyszer,hogy a 4,6 milliárd év alatt mennyiszer volt jégkor és a jég mindig elolvadt,hol ezer hol millió évek alatt.Lám ez is bizonyítja,hogy az idõjárás és az éghajlat mindig kiegyenlíti magát,tehát nem változik.Ekkora sületlenség mellett nem lehet elmenni szó nélkül.Az idõjárás esetén napok,az éghajlat esetén évtizedek a vonatkoztatási idõintervallum.Nem millió és milliárd évek,de nem is 100 v. ezer évek.Ha valahol 500 éve sivatag volt,most meg erdõ vagy fordítva,ill. jég volt most meg szavanna majd újra jég az nem az éghajlat változatlanságát,hanem megváltozását mutatja.100 évnél hosszabb idõsorokat átlagolni badarság,ha ezt tanítják ma az iskolában az nagyon szomorú.Többszáz vagy millió éves átlagokkal valóban csak a változatlanságot lehet kimutatni.

számomra is korrekt elemzésnek tûnik, érdemes a PDF fájlt megnézni, jók az ábrák is

snowfan: erre mondják a hívõk, hogy homokbadugják a fejüket, meg kétségbevonják az 100000% os bizonyítékokat, e énis egyetértek ezzel az elemzéssel, nagyon korrekt

Link

ja eért mondom mindig, hogy sose lehet tudni, annyi paramétertõl függ az egész, és oly csekély változás is nagy eltolódást eredményezhet, hogy nem hinném, hogy bármelyik ma mûködõ modell ezt le tudná írni rendesen

Feri: osztom Cauchy véleményét, egyszerûen a cirkulációs cellák eltolódása de még inkább változása okoz majd csapadékcsökkenést, és ebbe sajnos várhatóan mi is belekerülünk! Viszont ami az eltolódás ellen szól, és erre felhívom figyelmedet, Cauchy, hogy ha egyszerûen csak arról lenne szó, h. passzátszelek öve északabbra terjeszkedik, és a leszálló ága lesz a Földközi-tenger vidéke, akkor vele párhuzamosan a Szahara déli peremének, a Száhel-övnek csapadékosabbra kellene fordulnia... Ugyanakkor az éghajlati modellek arra a térségre csak rendkívül csekély csapadéktöbbletet jeleznek elõre...

Ferenc: a csapadék nem csak a nedvesség és a hõmérséklet függvénye: valószínû azért lesz (?) ot kevesebb csapadék, mert a globális légkörzés úgy módosul, hogy arrafele a leszálló légmozgások fognak dominálni

Szerintem, Az egyik év ilyen, a másik év olyan. Kiegyenlíti magát az idõjárás, amit biztosra lehet mondani az a hõmérséklet emelkedése a globális felmelegedés.

A Minden Tudás Egyetemén nem is olyan rég volt errõl az éghajlatváltozásról téma, csak annyit emelnék ki, hogy lehetett látni azt a térképet ami a csapadék mennyiségét mutatta vagyis annak +- változását a jövõben, s a sarköröknél fog nõni a csapadék, s általában ha jól néztem akkor mindenhol nõni fog, kivéve a Földközi-tenger vidékét! Oda visszaesést/száradást mutatott, de kérdezem én, hogy ez miért jön majd elõ és miért pont a Mediterrán térségben?(tehát minket is érinteni fog), de ha melegszik az idõ akkor a többi tengerhez hasonlóan a Földközinek is jobban kell majd párolgoni és így több nedvesség és esõ.. stb.. DE miért pont az ellentéte látszik?

na ezért nagyon bonyolult ez a kérdés, mert ugye ha kizöldül a sivatag, akkor emgváltozik a Föld albedojaé s ismét itt egy be nem kalkulálható (illetve kérdés hogy ezt belekalkulálták-e) változó, ami vagy lesz vagy nem, azaz az a biztos, hogy semmi se biztos

Pár hónapja volt egy beszélgetés az m2-n ebben a témában és Vissy Károlynak az volt a véleménye hogy nem zárható ki hogy Észak Afrika sokkal több csapadékot fog kapni és kizöldül a sivatag.

amúgy akár még jótevõ is lehet a co2, ha annak fogjuk fel egy más klíma létrejöttét. ilyenre volt már példa a föld történetébn. Dúsul a növényzet, melegszik a klíma, a sivatagok (fõleg a szahara) visszaszorulnak.. a tenger szintje emelkedik... ez is egy lehetséges kimenetele a változásnak

Ím egy viszonylag jó könyv az éghajlatváltozásról: Stephen Schneider : A nagy földi laboratórium. Maga a könyv 1997-ben íródott. Megemlíti a szerzõ, hogy 1991-ben tudósok, kormánytisztviselõk és az üzleti élet jeles személyiségeinek bevonásával az USA-ban elkészítettek egy költséges tanulmányt a globális felmelegedésrõl, és a szükséges teendõkrõl. Egyik pontjában az áll, hogy az USA csatlakozik minden olyan nemzetközi szerzõdéshez, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását célozza. Ezt már én teszem hozzá, hogy azóta megszületett a kiotói egyezmény, és a legnagyobb szennyezõ - éppen az USA - bojkottálja. Olyan reklámfilmek és vezércikkek jelennek meg (Wall Street Journal...), amelyben a CO2-t, mint a föld jótevõjét mutatják be az embereknek. A könyv mindvégig tárgyilagos és objektív, minden véleményt elfogulatlanul bemutat.

sajnos mire kiderül hogy hisztéria vagy igazi változás van, azt mi már nem éljük meg

Egy ábra többet mond ezer szónál, hát még három!Ezeken az ábrákon háromféle modellezési eredmény, illetve minden esetben a valóságos mért adatok látszanak.Az elsõ ábrán a klímamodellbõl kikapcsolták az emberi hatásokat, a másodikon a csak az emberi hatások, a harmadikon pedig mind a kettõ egyszerre, és lám, a valóságossal szinte tökéletesen egyezõ eredmény adódik!Ezekbõl egybõl két dolog is következik:
- Jók a klímamodellek, mert visszaadták a mért eredményeket
- És a melegedõ tendencia az emberi hatások miatt indult meg.Link probléma csak az, hogy az éghajlati rendszer nagyon lassan reagál az õt érõ hatásokra. Végeztek számításokat, és ezek alapján kb 50% az esélye, ha holnaptõl egy gramm CO2-ot sem bocsátunk ki, 2100-ig akkor is eléri a 2 fokot a globális hõmérséklet emelkedés...

Ez a topic ami a fórum neve, sajnos az ami folyamatban van, de én nem hiszek az angol tudósoknak..

Szerintem is felmelegedés van jelenleg, s ezt a következõ oldalon lévõ adatsor is igazolja, mert az mégse fér bele az ingadozásokba, hogy 92-tól 2000-ig minden év az átlagtól melegre sikeredett Debrecenben az átlag T-t nézve!Link hogy ez minek tudható be, az már nem teljesen világos, de annyi biztos, hogy a kibocsátott gázoknak van köze hozzá /s nem kicsi/ (mert tudományosan bizonyított, hogy ezek képesek a hõt visszatartani, ami eltávozna elnélkül, de ezáltal nem tud), s lehet beszélni emellett más tényezõkrõl is, de azok tõlünk függetlenek, szóval amíg az emberiség nem érti meg, hogy a fejlesztéseket nem az olajalapú nyersanyagok felhasználására kell összpontosítani(mert már így is elég CO2 van a légkörben, miközben az erdõket ezerrel írják az Egyenlítõ körül), addig nem fog változni semmi, pedig már feltalálták a vízzel mûködõ autót...Tehát lehet így is, lehet úgy is nézni a dolgokat, azt be kell látni mindenkinek, hogy a Föld az üvegházhatást okozó gázok miatt hõtömbletet képes elszenvedni, ami tudjuk növeli az idõjárásban lévõ energiákat, eltolódnak a határok!S persze az is igaz, ha több a hõ, nagyobb a párolgás, több lehet a felhõ, de az ennek a visszacsatolása már, de akkor se szabad elfeledni, a felhõk zöme 5 km vagy alatta van, s addig eljutnak a sugarak, amik visszaverõdve megint ezekbe a gázokban elakadnak(részben-egészben), szóval ezzel a lehetõséggel mégsem csökken a hõterhelés oly mértékben, mint amivel nõ...S hogy mi a vége ennek, azt nem lehet tudni, elõbb-utóbb elolvadnak a sarkok, változik a légkör alaphelyzete, s ez már az éghajlatváltozást is hozza/hozhatja magával!

azaz ha jól értelmezem, egy felmelegedõ folyamatban vagyunk amit az emberi tevékenység megsegít egy kissé

A különbözõ tudományok jeles hazai képviselõi is sokat foglalkoznak az éghajlatváltozás kényes ügyeivel. Akit részletesebben érdekel az a www.vahava.hu címen tallózhat.

Cauchy! Bocsi a következõ - kicsit hülye válaszért, de véleményem szerint 1-es és 2-es, csak még belefér a 3-asba.

"A legtöbb változás távoli tájakon történik. Mégsem szabad közönyösnek lennünk, mert jelzik, mi vár a bolygó más részeire. Álljunk csak meg! – mondják a kétkedõk. Hiszen az éghajlat köztudottan változékony. Ezer éve Európában még enyhe volt az idõ, s borszõlõ termett Angliában. Majd 300 éve hirtelen lehûlt a klíma, s rendre befagyott a Temze. Vajon a mai melegedés nem a természet hóbortja, múló kilengése-e? Korántsem biztos! – állítják a szakértõk. Az éghajlati változások természetes ritmusa egyet-mást persze megmagyarázhat a fölmelegedésnek a következõkben ismertetett jelei közül, ám a hõmérséklet egész bolygóra kiterjedõ emelkedését valami más gerjeszti. Századok óta irtjuk az erdõket, szénnel, olajjal és földgázzal fûtünk, szén-dioxidot és üvegházhatású gázokat ontunk a légkörbe – gyorsabban, semhogy a növények és óceánok elnyelhetnék (lásd: Az örök körforgás eleme, a szén, 2004. február). A légkörben több a CO2, mint sok százezer éve bármikor. „Tevékenyen befolyásoljuk a földtörténetet, képesek vagyunk módosítani az éghajlat meghatározó folyamatait” – véli George Philander, a Princetoni Egyetem klimatológusa. Voltaképp egyre újabb takarókat terítünk bolygónkra. Szinte biztos, hogy fõleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idõ a 20. században – állítja az ensz klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (ipcc) 2001-ben készült jelentése. A földkerekség hõmérséklete gyorsabban nõ, mint ezer év óta bármikor. S az éghajlati modellek szerint a természeti erõk – például a vulkánkitörések vagy a Nap lassú „pislákolása” – nem magyarázzák meg maradéktalanul ezt a fölmelegedést."Lehet hogy ez is ki van szinezve valamennyire, de azért elgondolkodtató, mint a ziv.lesen fórumban elhangzottak is.

a zivilesen fórumban indukálódott vitából egy nem világos nekem (illetve ez a kérdésem): 1. ki az aki szerint van éghajlatváltozás (nem természetes ingadozás, hosszútávú pozitív anomália) és ezt az emberi etvékenység okozza 2. van éghajlatváltozás (ua mint elõbb) és ez természetes folyamat 3. Természetes ingadozással állunk szemben, és nincs változás 4. Rövidtávú változás van, amit az ember okoz. 5. rövidtávú változás amit nem az ember okoz

Link

a szobában beállt az éghajlatváltozás, idén elõször befûtöttünk

Most találtam... Link

Link

Nocsak-nocsak, már a hivatalos bejelentésnál járnak odafenn, azaz néhány év után újra itt a "fiúcska".

Bizony, odalenn Délen az anomália növekszik, pontosabban a ONI-t(Oceanic Nino Index) Júniusban is már csak egy hajszál választotta el a meleg-epizódtól. A Júniusi adat óta még nem láttam frissítést, ám ahogy kinéz a helyzet, szerintem már az Augusztus-Szeptember a meleg idõszakot kezdte el(ONI>=+0,5), azaz egy még ?-es erõsségû El-Ninó elõtt állunk(állhatunk).