Globális jelenségek

Balu77: szerintem valami elkerülte a figyelmed... A jégkorszakon belüli enyhe periódusokban (mint jelenleg) természetesen melegebbek a tengerek (ezt most még az emberi tevékenység is fokozhatja). De EGYÁLTALÁN NEM ez az oka annak, hogy utána mindig jött egy hidegebb idõszak!

Pontosan! Azokban a hideg periódusokban történt ez. Elvilg ugyebár most is jégkorszakban vagyunk és melegszenek a tengerek... Azért a lehetõseg nem kizárt, vagy mégis? Habár a golf-áramlat gyengülése ellentétes a tengerek felmelegedésével... Én nem vagyok olyan járatos a témában mint te, de azért próbálkozok valami ok-okozati összefüggést keresni. Érdekel hogy vajon mi várható, persze tudom senki sem jós, de talán azért valószínüsíthetõ hogy milyen irányban megyünk...

Balu77: csak két alapvetõ dolgot írnék le, röviden... Az elmúlt 1-2 millió év "jégkorszakai" alatt a mainál jóval ALACSONYABB volt a légkör széndioxid-tartalma (0,02% körül). Illetve: ezeket a "jégkorszakokat" NEM a meleg óceánvíz "visszahatása" okozta, hanem a beérkezõ napsugárzás csökkenése, a Föld pályájának változásai miatt...

(Nem véletlenül tettem idézõjelbe a "jégkorszakot": valójában most is jégkorszakban élünk, hiszen a sarkvidékeket állandó jég fedi, és ez a földtörténet 90%-ában nem így volt. Te a jégkorszakon belüli hideg periódusokra, azaz glaciálisokra gondolhattál, a válaszomban is ezekrõl írtam.)

Hát az tény hogy ez jelentõs hatással lessz. De mégis sokszor egy folyamat megindulási iránya felboríthat egy egyensúlyt, ami aztán másik irányba csap át. Gondoljunk csak bele, hogy pl. a jégkorszak idején a mainál jóval magasabb volt a légkör széndioxid tartalma!

A cikkben írnak arról , hogy a tõzegmezõk nagy mennyiségû metángázt bocsátanak ki..az meg elvileg generáló hatással lesz... Errõl az IPCC jelentés egész értehtõen nyilatkozott...

Hát én már nem tudom mit gondoljak... Most felmelegszünk, vagy egy jégkorszag elõjeleinek vagyunk szemtanúi? Az biztos hogy változás van, de mi lessz a végkifejlet? Elvileg ha melegszünk a tengerek melegedésével több csapadék kerülhet hozzánk, viszont ez télen több havat jelenthet és megint úgy járhatunk hogy márciusba nyúlik bõven a tél. Gondoljunk csak bele, a jégkorszak idején észak Amerika is úgy jegesedett el, hogy a melegebb tenger több csapadékot adott, amibõl aztán sok hó lett, viszont az meggátolta a felmelegedést és onnan aztán nem volt visszaút. Persze lehet hogy csak melegedünk szépen tovább? Mi a véleményetek?

Olvad Nyugat-Szibéria

Az orosz térségbõl nemrég visszatért tudósok beszámolója szerint a világ legnagyobb fagyott tõzegmocsara sekély tavakká kezd olvadni.

Az egymillió négyzetkilométer területû mocsár 11000 évvel ezelõtt alakult ki, azóta ez az elsõ olvadása. A Franciaország és Németország együttes területével vetekedõ fagyott mocsárvidék az olvadás hatására több milliárd tonna metánt, juttathat a légkörbe, írja a New Scientist. A felfedezés Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója és Szergej Kirpotyin, a Tomszk Állami Egyetem botanikusa nevéhez fûzõdik.

Teljes cikk: Link

Hazaérkeztem Paloznakról, így válaszolok:
Tron: Kezdheted az elnézéskérést, elõször tájékozódj, aztán ironizálj, hisz a véleményemet többször leírtam, nem ismétlem, csak idézek belõle röviden:
Vannak változások, csak a mérték ügyében vannak véleménykülönbségek, ám a (szintén káros) "homokba dugom a fejem-elvnél" is károsabb a "minden kutyára farkast kiáltani-effektus".

Az idei július hûvösségét jól jelzi az adataim közül a Maximális légnyomás: a legnagyobb érték e hónapban 1021,5 hPa volt

Sajnos nem tudom milyen személyeskedésrõl beszélsz.
A "hisztériáról": Én nem vagyok "hisztérikus", pusztán nem fogadom el azt az elképzelést, mely szerint egyértelmûen KIZÁRT a rövidtávú és nagymértékû éghajlatváltozás lehetõsége. Az éghajlatváltozásról és/vagy annak mértékérõl objektív véleményt alkotni ma egyszerûen lehetetlen. Ha nem ismerjük a földön bekövetkezett éghajlati változások pontos történéseit évezredekre visszamenõleg -márpedig nem ismerjük-, akkor nem jelenthetjük ki egyértelmûen, hogy a változás csak lassan, évszázadok alatt, és nem feltétlen drasztikus mértékben megy majd végbe.
Úgy láttam te kizárod a rövidtávú és drasztikus változás lehetõségét, ezért reflektáltam egy elõzõ hsz.-edre. Ha nem így van, elnézésedet kérem amiért neked címeztem a hsz.-t!

Visszautasítom a személyeskedésed Tron, valószínûleg többet tudok a témáról, mint te, az írásaidból ez derül ki.
A te általad idézett munkák semmi új dolgot nem hoztak nekem, jó ideje foglakloztat a kértdés, sokat olvastam róla.
Neked pedig a már sokat emlegetett Réthly Antal munkáját ajánlom az obkektív látásmód kialakítására, valamint néhány szakemberrel lefolytatott felvilágosításra.
Ezerszer leírtam már, hogy senki nem utastja el azt, hogy változások vannak (már lezártuk errõla vitát, fáziskésésben vagy), csupán a mérték körül vannak kisebb véleménykülönbségek, ám a "homokba dugom a fejem-effektusnál" még nagyobb hiba a Te éltalad is képviselt "hisztérikus, minden kutyára farkast kiáltani elv".
Bocs a hasonló stílusú válaszért, de nem értem miért engem keresel, keress mást.
Ennyi, legközelebb vasárnap jövök, objektív okokból, hisz irány Paloznak, he-he !

Snowhunter: Javaslom megtekintésre :
Mindentudás egyetemérõl Bartholy Judit : Az éghajlat változása címû elõadását., illetve Meskó Attila : A földi élet fenntarthatóságának kérdései címû elõadását.
Talán a szakembereknek csak elhiszed, hogy az utóbbi évek idõjárása nem normális.

Harcinyulnak, a föld alatti tároláshoz: ha egy több km mély, és 10-20 cm vastag fúrólyukból a tározó feltöltése után kiszereljük a berendezéseket, az a lyuk valószínûleg azonnal, természetes úton elzáródik. Gondolj bele, mekkora nyomás hat a lyuk falát alkotó kõzetre minden irányból, kivéve egy irányt (ahol a fúrólyuk van) - ez sokkal nagyobb deformációhoz is elég lenne, mint ami az elzáráshoz kell. (Különösen az agyagoknál, amik a leggyakoribb zárókõzetek.) De ha ez sem elég megnyugtató: nem hiszem, hogy a mai technikával ne lehetne a fúráspontoknál folyamatosan ellenõrizni a CO2 szintjét...

Harcinyul: az egyenletben csak azért keletkezik Mg(HCO3)2, mert a természetes mállás vizes közegben zajlik, vizes oldatban pedig karbonátion gyakorlatilag nincs... Mint ahogy CO2-molekula sincs, ezért H2CO3 a kiindulási anyag. Ha az eljárást nagy nyomáson és hõmérsékleten víz nélkül hajtják végre (ez az, amit sajnos nem tudok), máris MgCO3 fog keletkezni. Sõt, ha belegondolok, biztosan az fog keletkezni, mert hevítve a hidrogénkarbonát karbonáttá alakul:

Mg(HCO3)2 --> MgCO3 + H2O + CO2.

Így ugyan egységnyi Mg-atommal csak feleannyi CO2-t kötünk meg, de a végtermék teljesen stabil. Pl. a 10%-os sósav a kalcium-karbonátot még oldja, de a dolomitot, vagyis a Ca-Mg-karbonátot már nem, a tiszta Mg-karbonátot még úgy sem. Persze évmilliók alatt valamennyire igen, de emiatt szerintem kár aggódnunk...

A savas esõk "ügyében" talán már túl vagyunk a mélyponton. Az 1980-as évek erdõpusztulásaihoz (Csehország, akkori NDK) hasonlók ma már nincsenek Európában, és szerintem a fejlõdõ országokban sem olyan vészes a helyzet. Elsõre talán meglepõ, de emiatt nagyobb lesz a globális felmelegedés, mint korábban gondoltuk. A savas esõket okozó kén-dioxidból ugyanis a légkörben apró szulfátrészecskék (aeroszolok) képzõdnek, amik a napsugárzást "árnyékolva" hûtik a Földet (ez okozza a vulkánkitörések utáni átmeneti lehûléseket is). A korábbi modellekben feltételezték, hogy a kén-dioxid kibocsátása is nõ majd, visszafogva a melegedést - de az élet másként alakult... Persze ennek örülnünk kell, épp azért, mert így talán elhárulóban a savas esõk veszélye.

Az élõvilág valóban rengeteg szenet megkötött a levegõbõl a földtörténet során, de ennek csak a töredéke van fosszilis tüzelõanyagokban. Nem véletlenül állítják, hogy a mai ütemben felhasználva évtizedek, maximum évszázadok alatt elfogy az összes szénhidrogén ill. kõszén... És ezalatt még mindig csak egy-két tized százaléknyi (térfogat %-okat szokás használni, de a nagyságrendek szempontjából mindegy) oxigént fogyasztanánk el. A szénhidrogén- ill. szénképzõdéshez eléggé speciális körülmények kellenek, így a megkötött szén legnagyobb tömege nem ezekben, hanem a karbonátos kõzetekben van felhalmozva - amikbõl (szerencsére) nem tudunk energiát nyerni. :-)

Az orosz cikkel, vagyis annak indexes átiratával nekem is ugyanez a bajom, amit írtál (Harcinyul). A két hatás nagyságrendje egyszerûen nem összemérhetõ, az általunk kibocsátott CO2 üvegházhatása minden természetes ingadozást képes lenne felülírni. Ezek után a kozmikus sugárzás változása miatt lehûlést "jósolni" nem más, mint elterelni a figyelmet a valós problémákról... (A 11 éves ciklus ettõl még kimutatható maradhat, egy adatsor folyamatos trendjét és ciklikus változását nem nehéz elválasztani egymástól.)

Igen, de az a CO2 javarészt vízben oldva karsztvízként jelentkezik, amit aztán Theodora és egyéb neveken megiszunk. :-) Illetve a konkrét kutatások teréül szolgáló vidék nem a karsztosodásról híres, valamint a keletkezett anyagot, ami CO2-t megkötött "mûkõ", visszajuttatnák azokba a bányákba, ahonnak a szilikátos ásványok származnak, amiket a Co2 megkötéshez használtak. Ezen kívül a kioldódása majdnem annyira lassú folyamat természetes úton, mint a beépülése. Vagyis: mire kioldódva újra kiszabadul, addigra biztosan nem lesz emberiség...

Noli: Itt szerintem Mg(HCO3)2 keletkezik, de jobban belegondolva a savas dolgok a karbonatokat is szepen bontjak, viszont talan a savas esokkel ott meg nem tartunk, hogy az altaluk elbontott meszkohegysegek szamottevo CO2 forraskent szerepeljenek.

Harcinyúl, a MgCO3 például dolomitban van, s ha arrq gondolsz, hogy a Gellérthegy abból van, elképzelheted, mennyire tartós :-)

Elnezve a szilikatok bomlasarol szolo kepletet: Ez a magnezium-hidrogen-karbonat, ami a folyamat soran keletkezik, mennyire stabil? Igy ranezesre, utannajaras nelkul, szamomra ugy tunik, mintha savas hatasra lelkes CO2 forraskent funkcionalna. Kicsit a szodabikarbona-ecet reakciora gondolva legalabbis.

Usrin: A fold alatti CO2 telepek dologban epp az zavar, hogy atfurt kozetrol van szo, nem egyszeri betoltesrol, hanem folyamatosrol, es ha "megtelt" a hely, lezarjak, de szivargas eseten nehez eszrevenni, hogy gond van. Ha foldgaz szivarog, az meggyullad elobb-utobb, es nem csendben terjed a melyebb reszek fele. Lehet, hogy csak en latom soteten.
A szazalekokkal kapcsolatban a pontos adatokat nem ismertem, nem neztem utanna. A szamitasod attol fuggoen, hogy tomeg, vagy terfogatszazalekrol van szo, csal egyik, vagy masik iranyba, de az eredmenyt erdemben nem befolyasolja. Azzal kapcsolatban viszont fenntartasaim vannak, hogy az osszes fosszilis tuzeloanyag elegetese utan sem valtozna lenyegesen a legkor oxigentartalma, hiszem csillagaszati (planetologiai) korokben olyasmit irnak, hogy a Fold legkorenek osszetetele egyertelmuen biologiai eredetu, azaz biologiai hatasok miatt olyan, amilyen, ill. biologiai hatasok tartjak egyensulyban. Tudtommal masik bolygorol, ahol magas a szabad oxigentartalom a levegoben, nem tudunk. Magas CO2 tartalmu legkorre viszont jopar pelda akad.

Erdekes a cikk a csapadekkepzodes, es a kozmikus sugarzas osszefuggeserol, es ha pl. a 11 eves ciklus valoban latszik a talajvizszint-meresekben, akkor valoban szamottevo lehet, Attol tartok azonban, hogy amit tapasztalunk, az ket hatas szuperpozicioja. Ugy veszem eszre, a legtobb kutatas egyetlen meghatarozo hatast keres, nem tobb hatas egyuttes eredmenyet. Az emberi hatas a CO2 emelkedesevel es a novenytakaro drasztikus csokkentesevel egyertelmu teny. Emiatt kivancsi lennek egy olyan kutatasra, ahol azt vizsgalnak, hogy ez ellene hat-e mas, esetleg ciklikus hatasnak, vagy epp erositi azt, es milyen mertekben. A cikkben errol mintha csak feluletesen lenne szo, lebecsulve az emberi hatast. Regebben irtam arrol a bizonyos hintazo szekrol, amit ha megfelelo fazisban es iranyban csak egy kicsit is meglokunk, akkor igen nagyot borul, es magatol nem all fel...

Usrin, jogos a két pont, oldódás eszembe sem jutott, pedig evidens... :-(((
A szerpentines, olivines dolog pedig olyan helyeken fog mûködni, ahol pl. nincsenek kõolaj v. földgáz lelõhelyek, így azok helyére nem lesz lehetõsége az adott országnak leinjektálni a CO2-t. USA-ban több egyetemen és a Los Alamos-i laboratóriumban is folynak kutatások errõl, pont az energiaigény csökkentése a jelen kutatások célja, amiket olvastam, elég jól állnak. Szóval nem elveszett szerintem ez az ötlet sem. Ha jól emlékszem, a NOAA oldalán is volt róla infó.
Az orosz forrású cikk: szerintem az oroszok csak arról beszélhettek eredeti írásukban, hogy várhatóan be fog következni egy újabb Maunder minimum, azonban nem vontak le ebbõl globális lehûlésre vonatkozó következtetést, azt már az újságírók tehették meg, hogy jobban eladható legyen a hír...
És egy jó hír: a Libritõl tegnapelõtt megrendelt Czelnai könyvet most hozta meg a futár :-)

Nyugodtan leírhatjuk: a kozmikus sugárzás okozói közül a Nap az egyetlen, ami periodikus változást mutat. A 11 éves ciklus tényleg rengeteg helyen kimutatható, érdekes módon még a Duna-Tisza közén mért talajvízszint-idõsorokban is megvan. Mivel a mérések csak néhány évtizedre nyúlnak vissza, kissé kételkedem, hogy ez tényleg összefügg a Nappal - de ezt az idõ el fogja dönteni. (Ha van benne valami, ez azért érdekes, mert a talajvízszint sokkal jobban megmutatja egy terület átlagos csapadékviszonyait, mint az egyes állomások adatai...)

Másrészt, ha igaz is lenne a kozmikus sugárzás ingadozása, a szerzõk valamirõl elfeledkeztek. Mégpedig arról, hogy az elmúlt évszázadok éghajlatingadozása sokkal kisebb volt, mint amit a CO2-szint emelkedése a számítások szerint okoz. (Errõl korábban KP linkelt be egy tanulságos grafikont.) Tehát egy külsõ hatás hiába "dolgozna" az emberi tevékenységgel szemben, a helyzeten nem sokat változtatna.

(Megjegyzem, az Index írásaiból tényleg nehéz rekonstruálni, mi lehetett az eredeti cikkben - lehet, hogy az egész másról szólt...)

Noli: a szilikátok elbontását én annyira nehéznek éreztem, hogy ezekre nem is gondoltam Mg-forrásként (a CO2 megkötéséhez). Bár a folyamat tulajdonképpen a természetben is végbemegy, így mállanak el a szilikátos kõzetek - pl. Mg-szerpentinnel:

Mg3Si2O5(OH)4 + 6 H2CO3 --> 3 Mg2+ + 6 HCO3- + 2 SiO2 + 5 H2O.

Csak a reakció felgyorsítása nekem nagyon energiaigényesnek tûnik, mondjuk a föld alatti tároláshoz képest. (De lehet, hogy tévedtem, valahol utána kellene néznem ennek a kísérletnek.) A tengerfenékre lejuttatott CO2 viszont nem "jég" formájában lenne, hanem feloldódna a vízben - ami egy idõre elnyelné, de egy idõ után az áramlások visszakevernék a felszín közelébe, onnan pedig a légkörbe...

nao: olvastam én is, de nagyon kíváncsi volnék a cikk eredeti forrására, ugyanis tapasztalataim szerint a magyar fordítások sokszor pontatlan kifejezéseket használnak, ami miatt kacsaszagúnak tûnnek a valóban megalapozott hírek is. (Sajnos oroszul nem tanultam meg tisztességesen, így ez kizárva...)
Tegyük fel, hogy a hír igaz. Nézzük, mi mit akar jelenteni benne.
Mit értenek "kozmikus sugárzás" alatt? A periodicitás miatt elsõsorban a naptevékenységre gondolok, ahol a 11 éves periódus régóta ismert, illetve ennek a ciklusnak bizonyos hosszabb léptékû változásai - extra jelentõs napfoltminimumok, pl. az ún. Kis-Jégkorszak idején volt Maunder minimum, mikoris szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, rendkívül jelentéktelen volt a sarki fények kialakulása - , amik azonban messze nem ilyen periodikusak. (A kozmikus háttérsugárzás a maga 2,73 Kelvinjével állandó.
Ami bezavarhat, az egy közeli szupernóvarobbanás, ám ez nem túl gyakori jelenség) Egészen õszintén megmondom, hogy tudomásom szerint más jellegû periodikus _külsõ_ sugárzásbéli intenzitás-változás nem nagyon van. Ami a Földet ért sugárzásban bárminemû periodicitást még okozhat, az a mágneses mezõnk változása, errõl viszont nincsenek olyan pontos adatok, amik segítségével hosszú távra tudnánk visszanézni.
Tehát a napfolttevékenység klimatikus hatása megnyilvánul, az tény, ezt dendrokronológiai és jégmintákbéli vizsgálatokkal rég bebizonyították, a 11 éves ciklus gyönyörûen végigvezethetõ visszafelé az idõben (néhány évtizede tengeri algákban is felfedezték a ciklus növekedésbeli lekövetését). A beérkezõ kozmikus sugárzás (konkrétan a napszél) valóban befolyásolja a felhõképzõdést, így az idõjárást. Azonban azt önmagában nehezen tudom elképzelni, hogy egyéb hatással való összeadódás nélkül lehet a sugárzásnak komolyabb klimatológiai hatása. Az elõfordulhat, hogy a nevezett orosz tudósok a Maunder minimumhoz hasonló jelenségre céloznak, azonban nem értem, mire alapozzák a jóslatot?
Másrészt azt hiszem, még ha az igazságtartalma megfelelõ is egy ilyen nyilatkozatnak, ez csakis a szennyezõk malmára hajtja a vizet, mivel elõtérbe helyezi az éghajlatváltozás szempontjából fontos kozmikus hatásokat az emberi tényezõkkel szemben. Amennyiben valóban a kozmikus hatások okozzák a jelenlegi felmelegedést (avagy az idézett cikk szerint épp lehûlést), nincs mit tenni, ám ez nem jeleti azt, hogy tovább kell pöfögtetni a kéményeinket a légkörbe. Tény és való, hogy egyelõre nem lehet eldönteni, hogy miattunk, vagy a Nap miatt változik a klímánk, mindkét hatás mellett sok bizonyíték van.

tudom, "bulvár"...:


Globális lehûlés várható?
MTI
2005. augusztus 15., hétfõ 15:35

Nem felmelegedés, hanem lehûlés várható a 21. században, állítják orosz fizikusok. Szerintük a múlt században tapasztalt globális felmelegedést a kozmikus sugárzás folyamatos csökkenése okozta, és ha ez így van, akkor most lehûlés jön.

Az orosz központi meteorológiai szolgálat munkatársainak és az Orosz Tudományos Akadémia Lebegyev Intézetének fizikusainak az akadémia Izvesztyija RAN címû folyóiratában közzétett elmélete a kozmikus sugárzás mérése alapján von le következtetést a századunkban várható klímaváltozásról.

Szerintük jó
A tudósok szerint arról van szó, hogy az atmoszférába behatoló kozmikus sugárzás szekunder emissziót okoz, ez ionizálja a sztratoszférát és a troposzférát, tehát megnöveli a külsõ légrétegek elektromos vezetõképességét. Ekkor könnyebben odatapadnak a töltetlen aerozolos részecskékhez a könnyû ionok, és a töltött aerozolos részecskék körül kicsapódik a vízpára. Ez annyit jelent, hogy megnõ a felhõzet, emiatt pedig csökken a napenergia-áramlás, és alacsonyabb lesz a földközeli atmoszféra hõmérséklete.

A tudósok elemezték a kozmikus sugárzás sokéves mérési adatait, összevetették a globális hõmérséklettel, és úgy találták, elméletük helyes. A megfigyelések szerint a 20. században a kozmikus sugárzás intenzitása fokozatosan csökkent, az idõszak egybeesett a kozmikus sugárzás 200 éves ciklusának lefelé haladó ágával. Ezzel magyarázható a tapasztalt globális felmelegedés. A felmelegedés grafikonján megfigyelhetõ a kozmikus sugárzás 60-, 22- és 11-éves periodicitása is.

Felhõs ciklus
Mi várható a következõ évszázadban? A kozmikus sugárzás ciklusa emelkedõ szakaszba lép, és a szerzõk szerint ennek következtében az atmoszféra elektromos vezetõképessége nõ, felhõsebb lesz az idõ, így alacsonyabb lesz a földközeli hõmérséklet, vagyis az általánosan elfogadott nézettel ellentétben globális felmelegedés helyett globális lehûlés várható.

(http://index.hu/tech/tudomany/global0815/)

Usrin: Több kutatóintézetben folynak kísérletek arra vonatkozóan, hogy a CO2-t karbonátos kõzetté alakítják mesterségesen, magnézium szilikátok felhasználásával. Ezek a magnézium szilikátok nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, jórészt bányászati melléktermékként. Nyilvánvaló a reakció elég sok enegiát igényel, de a végterméke ártatlan (pl. szerpentin felhasználása esetén magnézium karbonát, kvarc és víz keletkezik). Nagy nyomás és relatíve magas hõmérséklet mellett nagyon jó hatásfokkal és gyorsan (adott egységre fél óra) lehet a CO2 megkötését megoldani e módszerrel. Ez azonban nyilvánvalóan az erõmûvi CO2 megkötésére alkalmas módszer. (Egy finn példa szerint 1 t CO2 megkötéséhez 2,18 t szerpentin szükségeltetik).
CO2 jég: a tengerfenéki metánjéghez hasonlóan gondoltam, hogy lehetne vele valamit kezdeni, kellõen nagy ott nyomás ahhoz, hogy a cucc lenn maradjon. Persze ez csak elképzelés, erre vonatkozóan nem olvastam semmi okosat.
Amúgy meg küldtem mailt Neked.

Noli: a gáztároló képzõdmény feletti, általában több km vastag záróréteget (amivel azt a természet lefedte) elég néhány helyen, 10-20 cm átmérõjû fúrólyukakkal átfúrni ahhoz, hogy a gázt a megfelelõ helyre juttassuk - ennyit igazán le tudunk zárni megbízhatóan. (Ez jól bevált szénhidrogéneknél is, amiknek az esetleges szivárgása sokkal veszélyesebb lenne.) A többi eljárás ennél csak bonyolultabb. A föld alatti tárolóba helyezett CO2-t nyugodtan magára lehet hagyni, a CO2-jégrõl viszont ezt nehezen tudom elképzelni, ott tényleg rengeteg a hibalehetõség. Hogyan tartanánk nagy nyomáson? Ha pl. tartályokban helyeznénk el, akkor ezeket tehetjük bárhová, egészen idõtállóak sehol sem lesznek. Ebbõl a szempontból ez veszélyesebb a radioaktív hulladékoknál is - azok max. néhány tízezer év alatt veszélytelenné válnak, míg a CO2 kiszabadulását ilyen távon sem lehetne megengedni. Ráadásul a nyomás alá helyezés érzésem szerint sokkal több energiát igényelne, mint a föld alá juttatás (utóbbiról annyit tudok, hogy földgáznál az energiaszükséglete elhanyagolható a gázból kinyerhetõ energiához képest).

CO2-tartalmú útépítõ anyagként a természetes kõzetek megfelelõit, azaz a kalcium- ill. magnézium-karbonátot tudom elképzelni - csak az a kérdés, hogy ha ezeket mesterségesen gyártanánk, akkor honnan vennénk hozzá kalciumot, ill. magnéziumot? Ezek ui. a természetben nagy tömegben épp a karbonátos kõzetekben fordulnak elõ, a kinyerésükkor épp annyi CO2-nak kellene felszabadulnia, amit utána meg tudnánk kötni...

OFF: elég rosszindulatúnak érzem, és nem igazán értem a "kõbányász maffiára" vonatkozó megjegyzésed. Majdnem azt írtam, hogy az érintettek nevében kikérem magamnak... Mindenesetre kíváncsi vagyok, mit értesz emögött, mert szerintem ezzel az erõvel bármelyik szakma képviselõit maffiának lehetne minõsíteni. Ha e-mailben megírnád, örömmel venném (címem: uhrin-a [kukac] freemail [pont] hu)...

Usrin: én sehova sem járok, dolgozni is csak muszájból...
Répcelakról jut eszembe: miért nem csinálunk szódavizet a sok CO2-bõl? Persze ez vicc volt...
Igazából én a tárolással kapcsolatosan csak amiatt aggódok, hogy le lehet-e zárni tisztességesen egy tárolóréteget olyan stabilitással, ahogy a Természet tette sokmillió év munkájával. Másrészt mennyire energiaigényes eljárás odajuttatni a megfelelõ kõzetrétegbe a gázt? Szerintem amit az ember elronthat, azt el is rontja, hogy kicsit kiforgassam a Murphy törvényt. Nem lenne-e könnyebb nagy nyomáson tartva - óceánok alatti metánjéghez hasonlóan- CO2-jégként tárolni? Vagy kémiai úton stabilan megkötni egy olyan anyagban, amibõl nem szabadulhat fel? Biztosan lehetne valami pl. útépítésben felhasználható anyagot csinálni, ami CO2-t tartalmaz kötött formában (bár a kõbányász maffia ennek nem örülne) Sok-sok lehetõség van szerintem. Az a kár, hogy ilyen jellegû kutatásokról csak akkor hallunk, ha már megjelentetik az eredményeket valami szaklapban. Néha jobb lenne folyamatában látni a kutatásokat...
Földgázt (s kõolajat) tároló kõzetekrõl nincs elég ismeretem, így igazán mélyebben nem tudok belemászni a dologba, de majd utánanézek.

Harcinyul, Noli: egyébiránt nem jöttök a Metnet-talira? Szerintem még többre jutnánk, ha mindezeket személyesen is meg tudnánk vitatni. :-)

Az erdõk megkötõ képességérõl pedig az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentését idézném (az Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon c. könyvben jelent meg magyarul): "A biológiai szénkivonás becsült globális potenciálja 2050-re százmilliárd tonnás nagyságrendû (kumulálva), ami ugyanezen idõszak várható fosszilistüzelõanyag-kibocsátásának nagyjából 10-20%-a - bár e becslés meglehetõsen bizonytalan". Annyi azért ez alapján biztos, hogy ez legfeljebb egy kis segítséget jelenthet a megoldásban...

Elnézést, az elõbb elsõsorban Harcinyulat szerettem volna megszólítani - mint ahogy a következõvel is.

Az oxigén fogyásáról: bármilyen ijesztõek elsõ ránézésre a számok, érdemes mögéjük nézni. Az ipari forradalom óta a légkör CO2-szintjét 0,028%-ról 0,037%-ra növeltük. A legpesszimistább modellek szerint száz év múlva elérhetjük a 0,1%-ot. A többlet ez esetben 0,1-0,028 = 0,072% lenne. Hogy ezt elõállítsuk, nyilván el kell fogyasztanunk ugyanennyi, azaz 0,072% oxigént. Viszont a légkör oxigéntartalma 21%, amihez képest ez semmi. Ha a létezõ összes fosszilis tüzelõanyagot elégetnénk, azzal sem tudnánk számottevõen lecsökkenteni a légkör oxigéntartalmát!

Noli: ha a CO2 föld alatti tárolása "idõzített bomba" lenne, akkor ugyanilyen bombák a természetes földgáztelepek is, hiszen arról van szó, hogy ugyanezekbe a kõzetekbe helyeznénk vissza a CO2-t! (Sõt, még inkább azok, hiszen a földgáz a szó szoros értelmében robbanhatna.) De ezek a "bombák" évmilliókon keresztül NEM robbantak, azaz nem szökött el belõlük a gáz, pedig ezalatt bõven voltak földrengések. 2-3 km vastag, porozitás nélküli kõzetréteget egy földrengés nem tud átjárhatóvá tenni... (Gondoljatok bele: másként honnan tudnánk ma földgázt termelni?) Hogy ezt az emberek mennyire látnák be, és mennyire tiltakoznának, azt nehéz megítélni...

De (most ismétlem önmagam) földgázt, azaz fõleg CH4-et régóta ugyanígy tárolnak ipari méretekben, és emiatt senki nem zavartatja magát Békés vagy Hajdú-Bihar megyében (de szerintem más országokban sem). Hozzáteszem, egy balesetrõl tudok Mo.-on: ez volt valamelyik nyáron (talán 1999?) a pusztaszõlõsi gázkitörés, ahol egy, már csak tárolásra szolgáló telepbõl kijövõ gáz gyulladt meg. Viszont: 1. a földgáztárolóból persze igény szerint ki is kell venni a gázt, és az erre szolgáló kút tört ki - a CO2-tárolónál ilyen eleve nem is lenne. 2. talán nem kell mondanom, hogy a CO2 nem tudna meggyulladni, így azért jóval könnyebben kezelhetõ. Vagy gondoljatok arra, hogy vannak (ugyanolyan geológiai képzõdményekben, mint a földgáz) természetes, több millió éves CO2-telepek is, Pl. Répcelakon ilyenbõl termelik és palackozzák a CO2-t. Lényegében semmi nem változna, ha a kitermelés után ugyanoda elkezdenénk CO2-t besajtolni. Miért viselkedne máshogy a CO2 attól, hogy nem a természet, hanem mi helyeztük oda? :-)

Harcinyúl, nem azt mopndtam, hogy vágjuk ki és égessük el az összes fát, hanem azt, hogy összehasonlíthatatlanul kevesebb CO2-t kötnek meg, mint az óceáni élõvilág! Ha már itt tartunk: pont az emelkedett CO2 szint miatt gyorsabban is nõnek az erdõk, s így több CO2-t vesznek fel. Ez elsõsorban a fiatal erdõkre vonatkozik, ahol nagy mértékû a növekedés.
Mondom, meggyõzõdésem, hogy a kibocsátás-elnyelés egyensúlyának helyreállítása önmagában semmit sem ér.

Noli: Az erdoknek akkor van szerepuk a megkotesben, ha a fa nem kerul felhasznalasra, hanem bekerul a fold ala. Ezeknek a folyamatoknak a nyomai a lignitmezok, mas kerdes, hogy szinte foldtorteneti lepteku folyamatok eredmenyeit tuzeljuk el evtizedek alatt. Mindenesetre csokkeno novenyboritottsag (esoerdok) mellett a hirtelen megszuno plusz kibocsajtas utan sem biztos, hogy normalizalodna a helyzet, amig az a szen a levegoben van. Es ismet: A CO2 tarolasa akar megkotve is rengeteg oxigent is elvesz a legkorbol.

nao, köszi a tippet, megrendeltem :-) Érdekes, h a kiadónál már régóta nincsen...

Noli:

Czelnai Rudolf: Világóceán c. könyvét nagyobb Libri boltban próbáld. 1 hete az itteniben még volt. nem létezik, hogy pont most fogyott el.
nagyon jó könyv. tengeráramlatok (így éghajlat) témában alapmû.

Harcinyúl, az erdõknek koránt sincs akkora szerepe a CO2 megkötésében, mint azt hangoztatják. Azonban tárolást illetõen bennem is felmerültek hozzád hasonló kétségek, arról nem beszélve, ha ez komoly méreteket öltene, ugyanolyan tiltakozásokkal járna egy CO2 tároló kivitelezése, mint egy atomtemetõé... Ha nem lehet a CO2-t valamilyen módon megkötni, nehéz lesz a tárolás eme módját megvalósítani.
A kibocsátás szabályozása csõdbe ment, azt tudjuk, és ráadásnak itt van még Kína, ahol most indul be a gépezet technikai fejlõdés terén, s talán csak a legfrissebb modellek számolnak a növekvõ ottani szennyezéssel... Szerintem tehát nem meddõ politikai vitákkal kellene elintézni a kibocsátás korlátozását, mert az globálisan nem fog mûködni úgysem, hanem a már kibocsátott szennyezés ésszerû és hatékony kivonását kellene kutatásokkal kifejleszteni. Sajnos laikus vagyok, de abban biztos, hogy az emberi elme kimeríthetetlen ötletekkel rendelkezik, s már minden bizonnyal dolgoznak is ilyen megoldásokon valami laboratóriumban.
Nekünk, kisembereknek az a legfontosabb feladatunk, hogy a magunk részérõl ne rontsuk tovább a helyzetet s tudatosítva másokban is a problémát, a lehetõ legtöbb embertársunkat tanítsunk meg ésszerûen élni.

Jó Neked, hogy geológiát tanulhatsz... Most irigyellek.
A Czelnai könyvet nem lehet kapni sehol, én legalábbis nem jutottam hozzá, s a kiadónál is elfogyott...
Más: nem tudom, elég-e megszüntetni a CO2 utánpótlást? Sztem nem, így azt hiszem a légkörbõl való kivonást is érdemes lenne elképzelni. Gondolom hallottál már az aerogélnek hívott anyagról, ami egy borzasztó kis sûrûségû szilikon gél, egészen új anyag és még nagy jövõ áll elõtte. Nem tartom kizártnak, hogy ezt, vagy valami hasonló anyagot fel lehetne használni ilyesmire - ahogy pl. vízszennyezésekre használnak különféle anyagok megkötésére alkalmas habokat. Csak attól tartok, sosem lesz elég pénz efféle kutatásokra...
Járványok: sztem nem kell kimondottan Európára koncentrálni. Pontosan a közlekedés, népsûrûség, stb. miatt elég, ha egy kis régióban felborul az egyensúly, ahonnan aztán gyorsan terjedhet tovább egy új vírustörzs. Ne feledjük, hogy vagy 40 éve nem volt komolyabb globális influenzajárvány, és ez nem a mi munkánknak köszönhetõ, hanem csak a szerencsének. Márpedig valami nagyon érlelõdik már "madárinfluenza" terén, és tartok tõle, hogy igaza lesz a WHO szakembereinek, s a közeli jövõben igazán nagy ( az 1918-as spanyolnátháéhoz hasonló) járvány van készülõben. Az influenza pedig nem az a szelíd kis tüsszögés, amit sokan annak hívnak, két napos lázzal... Maláriát pedig nem azzal csökkentettük le Európában, hogy a hordozó szúnyogfajt irtottuk (kivéve Olaszországot, ahol radikális DDT-s irtás volt a II. vh. utáni években), hanem az azoknak otthont adó vizes élõhelyeket szüntettük meg. Azonban itt van a kapuban most is, a volt szovjet-középázsiai országokban, de az örményeknél is, a törököknél is, Észak-Afrikáról nem beszélve. Szóval ha csak a jelenlegi csapadékos nyárra gondolsz, sokhelyütt újrateremtõdnek az élõhelyi körülményeik (árvíz, belvíz bõven elég a szúnyognak).
Azt se feledjük, hogy egy kórokozó, legyen az vírus vagy baktérium, sokkal gyorsabban tud alkalmazkodni a változó körülményekhez, mint az ember. Ezért nincs is szükség nagy mértékû melegedésre Európában ehhez. Egy kicsivel északabbra húzódó mediterrán öv már elég lehet a Földközi tengert átlépve vagy megkerülve hozzánk is eljutó betegségeknek szerintem. Ez hamarosn ki fog derülni, sztem még a mi életünk derekán...

Sz a CO2 tarolas szamomra meglehetosen problemas tema. Az USA-ban is egesz komolyan felvetodott a CO2 tenger alatti tarolasa, ami gyonyoruen megoldana a problemat, de szamomra ez meglehetosen szuklatokoru gondolkodasnak tunik. a termeszet a folyamatokrol, megpedig a korkoros folyamatokrol szol (legalabbis szerintem), szigoruan figyelembe veve a megmaradasi torvenyeket. Egy olyan otlet, hogy termeljuk a CO2-t es taroljuk, nehany dolgot figyelmen kivul hagy:
- Mit teszuk vele kesobb? (azaz mennyit tarolunk, es hova tesszuk a tobbit?)
- 12 tonna szen elegetese 44 tonna CO2-t eredmenyez. Azaz 32 tonna oxigent kot meg. Ezt mibol potolnank? (koolajra, gazra a kiindulo 12 tonnas erteknek jo kozelitessel 14 tonna felel meg)
- A tarolt CO2 gyakorlatilag egy idozitett bombanak felel meg akkora tetelben, ami mar merheto javulast eredmenyezne. Eleg lenne egy foldrenges, vagy technikai hiba, es jonna az ugrasszeru koncentracio-valtozas. Amihez nem lehet alkalmazkodni, ellentetben a folyamatos valtozassal.

Logikusan vegiggondolva a megoldas az lenne, hogy a CO2-bol a szenet (vagy szenhidrogeneket) kellene visszatenni oda, ahonnan elovettuk. Felhasznaltuk az energiaforrasokat a fejlodes erdekeben, most mar meg tudjuk elvileg oldani az energiaigenyunket mashogy, tegyuk vissza szepen a polcra, amit kolcsonvettunk. Erre vannak termeszetes modszerek, pl. mocsarak, termeszetes allapotban hagyott (es nem evente veletlenul felgyujtott) erdok. Ja, hogy a mocsarakat lecsapoltuk, a folyokat szabalyoztuk...

Noli, teljes mértékben igazad van: ha a klímaváltozás miatt károsodik az óceáni élõvilág (elsõsorban a plankton, mint legnagyobb CO2-megkötõ), ez tovább növeli a légkör CO2-szintjét, ami tovább erõsíti a folyamatot, stb., stb... De önmagában az ökoszisztémák megõrzése még nem old meg semmit. Miután az "üvegházhatás" jelensége ismertté vált (több mint száz éve!), sokáig azzal intézték el a dolgot, hogy a tengerek úgyis elnyelik a fölösleget. Az utóbbi pár évtized mérései bebizonyították, hogy ez nem így van. (Ami logikus is: ha az élõlények ugyanannyi CO2-t "raktároznak", mint eddig, de mi egyre többet engedünk a légkörbe, akkor felborul az egyensúly.) Ráadásul részben a CO2, részben egyéb szennyezõanyagok miatt a tengervíz savasabbá is válhat: ez nemcsak az élõvilágot károsíthatja, de a savasabb víz a korábban lerakódott karbonátos üledékeket is elkezdheti visszaoldani, még több CO2-t termelve...

A föld alatti CO2-tárolás módszere nem lenne új: földgáz tárolására már régóta használják a korábban kitermelt szénhidrogén-mezõket (nem kell messzire menni: Magyarországon is). Ahogyan ezek a kõzetek a természetes gáztartalmukat évmilliókon keresztül megõrizték - amíg mi el nem kezdtük kitermelni -, ugyanilyen megbízhatóan tárolják az általunk besajtolt gázt is, legyen az akár földgáz, akár CO2. Ennek oka legalább egy, át nem eresztõ réteg, ami a porózus tárolókõzetet elválasztja a felszíntõl. Technikai problémát legfeljebb a kibocsátott CO2 "begyûjtése" jelentene, de a nagyobb, koncentrált forrásoknál (pl. erõmûveknél) szerintem ez is megoldható.

Úgy gondolom, a járványok terjedését nem érdemes az éghajlatváltozás számlájára írni, sok komolyabb oka is van ennek. Elsõsorban a világ túlnépesedése; ezen kívül a szegény országokban az életkörülmények, a higiéniai viszonyok, a gazdag országokban pedig az emberek gyengülõ immunrendszere, a túlzott gyógyszerfogyasztás... (Lásd a másik fórumban az allergiáról szóló vitát). Amíg Európa éghajlata nem lesz trópusi (márpedig ezt még a legsúlyosabb forgatókönyvek sem jelzik), addig nem hiszem, hogy a klímaváltozás a trópusi betegségek hazájává tenné. A maláriát (ami nem igazán trópusi, hiszen létezett már Európában éghajlatváltozás nélkül is) talán "segítené" a melegedés - a szárazabbá válás viszont inkább visszaszorítaná. Influenzajárványt sem szívesen fognék az enyhe télre - mit mondjanak akkor Nyugat-Európában, ahol a mi hideg teleink eddig is ismeretlenek voltak?

Pálfy József könyvét természetesen ismerem, ám (ismeretterjesztõ lévén) nekem negyedéves geológusként már nem sok újat mond. :-) De szívesen ajánlom minden érdeklõdõnek ezt is, éppúgy, mint ugyanebbõl a sorozatból Czelnai Rudolf A világóceán c. munkáját. Tengeráramlásokról, óceáni élõvilágról rengeteget meg lehet tudni belõle...

Usrin: a CO2 megkötésében az óceánok az elsõdlegesek, vagyis az óceánok ökoszisztémáinak megõrzése a legfontosabb e szempontból. Nyilvánaló a tengeráramlások megváltozása erre erõsen hatna, vagyis beleszaladunk itt is egy ördögi körbe.
A föld alatti tárolásra van már valami konkrét elképzelés? Valahogyan le is kell juttatni a CO2-t, amihez nem kevés energia kell majd, illetve menniyre lehet biztonságosan tárolni majd? Ha tudsz erre vonatkozóan valami oldalt, ahol olvasni lehet róla (angol, német jöhet), légy szíves add meg az url-t!
Paleontológiai témában, nem tudom, ismered-e, de Pálfy József "Kihaltak és túlélõk" c. könyve egy remek, a Vince adta ki a Tudomány-Egyetem sorozatban. Nagyon átfogóan tekint minden változásra, remek ismereterjesztõ mû!
Egyébként ami még aggasztó éghajlatváltozás szempontjából, s jóval gyorsabban képes pusztítani az klíma miatt kialakuló éhínségnél, az a járványok terjedése lesz. Ha melegszünk, sokkal több ma trópusinak vélt betegség terjed majd el a Föld egyéb vidékein is. A malária például hamarosan újra közkeletû lesz Európában... Az enyhébb telek az influenzáknak is kedveznek, s elég lesz egy új szupervírusnak megjelenni, amire a "madárinfluenza" okán jó esélyünk van, szóval én elsõdlegesen nem az idõjárási szélsõségek miatt aggódnék.

Elvonatkoztatva a zabari hõmérsékleti rekord éghajlatváltozásban és méréstechnikában elfoglalt helyétõl - aznap a Bódva völgyében nem egy helyen mértek 4-5°C-ot és valószínûleg a Cserehát és a Gömör-Tornai karszt bizonyos területein akár fagypont közeli hõmérséklet is elõfordulhatott. Mindemellett a Bükk többreiben erõsebb fagy is lehetett. Az 1960-as években augusztusban mértek már a töbrökben -6°C alatti hõmérsékletet is.

Na látom ujra élet költözött ide)
Gyárekek valaki szerezzen nekem egy ollan könyvet,ollan Réthly vagy mifene könyvet,át akarom bujni...

Nem néztem végig a témákat, és beírtam egy másik fórumba, hogy milyen témát szeretnék a metnet-en. Pont ezt írtam le az elõbb. Tiszta hülye vagyok!!! Na mindegy!

Noli: valo igaz, hogy a foldtorteneti "kozel"multban boven volt pelda olyan gyors felmelegedesre, mint a jelenlegi. Sot, akar olyanra is, amit a kimamodellek a kovetkezo 100 evre elorejeleznek. Viszont a mostani melegedesnek a kiindulopontja van ott, ahol az eddigieknek a csucsa volt: 15-16 fokos foldi atlaghomersekletnel... Ennel magasabbra az utobbi nehany millio evben egyaltalan nem volt pelda, ezert belathatatlanok a kovetkezmenyek. (Akar olyan folyamatok is belephetnek, amik eddig nem jelentek meg - mint pl. a fagyott talajokbol felszabadulo CH4, de ez csak egy a sok kozul.) Az emberi tarsadalomra nezve pedig kulonosen belathatatlanok a hatasok. A fejlett, foldmuvelo kulturak nem johettek volna letre, amig nem stabilizalodott az eghajlat - es technika ide vagy oda, a mai mezogazdasagot is tonkre tudna tenni egy hirtelen eghajlatvaltozas.

A glacialisok - interglacialisok lehulesi szakasza egyebkent mindig sokkal lassubb volt, mint a felmelegedes. Ennek oka nem egeszen tisztazott, de "gyanus", hogy ha barmilyen okbol elindul egy melegedes (az elmult par millio evben ez az ok a Fold palyaelemeinek valtozasa volt), azt sokkal tobb pozitiv visszacsatolas tudja elosegiteni, mint a megkezdodo lehulest... (A lehulesek jellemzoen 60-80 ezer evig tartottak, a visszamelegedeshez eleg volt par ezer ev is - persze voltak kozben kisebb, atmeneti visszafordulasok" is.)

A tudomanyagak osszefuggeseirol pedig annyit: epp egy geologiai (pontosabban: folyovizi uledekekkel foglalkozo) konferencian vagyok, ahol sokfele osszefuggesben elokerult az eghajlat. A "paleo"eghajlat is, amirol ezek az uledekek (is) rengeteget elarulhatnak (az egykori tengerszintvaltozasokrol meg inkabb!), de kisse meglepo modon a mostani klimavaltozas szinten. Ugy tunik, mar a nagy olajtarsasagoknal is keresik a kiutat: ok eddig csak szenhidrogen-tarolokozetkent vizsgaltak az uledekeket, de most mar eppugy kutatjak azt is, hogy CO2 tarolasara milyen lehetoseget adnak ezek a kozetek. Meggyozodesem, hogy ez a modszer, a CO2 fold alatti tarolasa is jol mukodne: ha egy tarolokozet porusaibol a foldgaz - a konnyu CH4 - evmilliokon keresztul nem jutott ki, akkor ez a sokkal nehezebb CO2-nak sem "sikerulhet"... Mas kerdes, hogy a kibocsatasnak csak egy reszet lehet igy eltuntetni, es igy is nagy-nagy technologiai valtasra lenne szukseg. Hiszen egy eromubol kibocsatott CO2-t ossze lehet gyujteni, el lehet vezetni, de pl. a jarmuvek kibocsatasaval ezt nehez lenne megtenni...

Ami nekem errõl eszembe jut: véletlenül se gondolja bárki, hogy elhanyagolhatónak tartom az emberi hatást az éghajlat alakulására, ám amit nem nagyon szoktak emlegetni, az az interglaciálisok hõmérsékletváltozása. Mivel meggyõzõdésem, hogy jelenleg is egy interglaciálisban élünk, s csupán különös szerencse, hogy az emberiség kifogta ezt az idõszakot mezõgazdasági fejlõdése szempontjából ideálisnak mondható klímával s egyáltalán el tudtunk jutni idáig.
Az interglaciálisokban voltak sokkal gyorsabb felmelegedések, mint a mostanság tapasztalt. Sokkal fontosabbnak érezném a múlt ilyetén kutatását, hiszen akár dendrokronológiai módszerekkel, akár jégminták vizsgálatával rendkívül hasznos információkat nyenek ki a kutatók, csak valahogy össze kellene foglalni globálisan a meglévõ eredményeket.
Másrészt azt sem szabad feledni, hogy lokális történések globális hatással bírhatnak a klímára, például az 1783-ban az izlandi Laki hasadékvulkán kitörése nyomán kibocsátott vulkáni hamu a légkörben megtett útja s kiterjedése miatt európában nagyon hûvös nyarak jöttek, elvileg a francia forradalom okaként is ezt a kitörést jelölik meg az általa közvetve okozott éhínvségek miatt. Becslések szerint e kitörés egyedül képs volt az északi félteke átlaghõmérsékletét 1°C-kal csökkentette. Szeintem a tudományágak sokfelé szakosodása miatt sok összefüggés elvész a tudósok közt, s sokszor csak véletlenül bukkannak egymás kutatásaira összefüggõ problémák vizsgálói.
Az éghajlatot is sokkal több szemszögbõl kellene vizsgálni, mint jelenleg tesszük.

Ez igaz Nao, a vizsgálatok így születnek, bár nem tenném rá a nyakam, hogy a miskolci klímaállomás kiesett a pixisbõl azonnal, mikor áthelyezték a "buszvégállomásba"...
Viszont a média "áldásos" tevékenységével kapcsolatban hozta elõ Usrin (én csak megerõsítettem, persze, hogy én találódtam meg ismét, he-he), melynek lecsapódását láthatjuk idõnként a metnet-en.

egyszerûbben fogalmazva az elõzõeket:
mindig egy adott állomás korábbi adatait vetették össze a késõbbiekkel, hogy a vizsgálati feltételek ne változzanak (gondolom a miskolci - amelyet áthelyeztek - így pl. kieshetett)

nem vitatkozva Snowhunterrel, csak kiegészítve õt, mert egyetértek a zabari "bezavaró" hatással, hogy arra azért a magyar vizsgálatok a szélsõségek tekintetében nagyon ügyeltek, hogy ugyanazon állomás 100, 50 vagy 30 éves adataival számoltak, attól függõen hol mióta van állomás.
így jött ki az, hogy hõmérséklet vonatkozásában nem nõtt a szélsõségek száma. olyan állomást, ahol ilyen idõsoron nem álltak rendelkezésre adatok, nem vettek figyelembe.

ez teljesen független attól, amitõl a média harsog, hogy ismét hidegrekord volt, mert fagyzugos helyen is van automata mérõállomás. olyan észlelések születnek így, amelyre korábban nem volt mód.

Jogos András, jómagam is akartam ezügyben írni, hogy a hidegrekordok nagy része az utóbbi idõben a zabari-szécsényi adatokból kerül ki, így a növekedés ezügyben csalóka.
A melegrekordok városban való megszületése is félrevezetõ.

A mediterrán jelleg beszüremkedése is jogos tézis, ám hogy csapadékcsökkenéssel járna-e, arra egy figyelmeztetõ adat, a Bükk csapadékmennyiségének igen látványos emelkedése az elmúlt évtizedben (különösen az elmúlt 6 év igen kiurgó), és nem csak a konvektív eredetûeknél.
Pl. A meridionális helyzet télen a mediterrán ciklonok szülõatyja, nem kell nagy kombinációs képesség az okozatok levonása, ld.a 2002/2003-as telet.
A nyári konvektív hozamok erõsödése azonban nem megkérdõjelezhetõ.

A Nyuli által idézett szibériai jelenség tényleg figyelemreméltó, ám hogy a üvegházhatású gázok erõsödése milyen mellékelt visszacsatolásokkal szólnak be (felhõzetborítottság növekedése, az sem mindegy milyen felhõzeté, milyen albedóval, ...), a modelleredményket is teljesen átvariálhatja.

Örülök, hogy végre érdemi eszmecsere zajlik.