Hó- és zivatarlesen

Van igaza Kuzminak, "irányított" hangzatos bejelentésnek tûnik, ahogy a januári nagy havakat és katasztrófákat ígérõ közleményük is.

Bravo...Kuzmi meglátta a lényeget a sorok között...én majdnem eldobtam a hajamat...

Még egy dolog, idézet:
"A rendszer a meteorológiai szolgálat meglévõ eszközeinek fejlesztésével kiépíthetõ: lényegében egy 80 millió forintos szoftverfejlesztésrõl van szó, amelyre a fedezet a Környezetvédelmi Minisztériumnál rendelkezésre áll."

Újabb eszközök nélkül nehéz lesz a munka, ugyanis a szoftverfejlesztés az nem tárgyi eszköz(könyvitel).
Azaz nincs szó több mérõballon feleresztésérõl, gyakoribb mérésrõl, több állomásról, több radarról.
Csupán arról, hogy a számítógéprendszert fejlesztik.
Márpedig minden modell alapja és pontossága a lehetõ legtöbb mérési eredmény bevitelén alapul.
Itt a "szoftverfejlesztés" nem utal a mérési eredmények gyakoriságának növekedésére.

Sok sikert kívánok a csapatnak!

Arra Én is kiváncsi leszek, annál is inkább, mivel az augusztusi mezõberényi felhõszakadást - 4 óra alatt 100mm csapadék - még a radar sem érzékelte. Azaz sokkal gyengébb intenzítást mutatott, mint az a valóságban volt.
Summa: Több radar nélkül gyenge lábakon fog állni a rendszer...

A rendszer alapja már megvan, nem? Csak most lenne pénz a fejlesztésre, ha ez igaz. Nem nulláról fogják kezdeni...

Sok sikert kívánok a munkájukhoz! Ha már 1-2 ember javát megmenthetik az elõrejelzésük alapján , már szerintem megérte létrehozni ezt a csapatot. Én bízom bennük,fõleg hogy egy jó barátom is erõsíti ezt a "különítményt". Mielõtt ítéletet mondanánk más tevékenységérõl,elõtte nem árt megtudni,hogy mi lesz a mûködésük mechanizmusa.

Aki ért egy kicsit a meteorológiához, az jól tudja, hogy 2-3 órával elõre jelezni egy felhõszakadást az non-sens. Látszik, hogy a döntés mögött megint nem szakmai megalapozottság van. Felhõszakadásra nem lehet felkészülni, csak annak lehetõségére, hogy lehet, hogy lesz felhõszakadás, de nem biztos.
Ezt a rizikót vajon fel fogja-e vállalni az OMSZ és meteorológus gárdája.(valós vagy fals riasztások)

Érdekelne, hogy az ilyen gyors reagálású elörejelzéshez honnan származnak majd az adatok, hiszen a hírek szerint sorra szünnek meg az észlelöállomások. Egy "szoftverfejlesztéssel" ezt a hiányt nagyon nehéz áthidalni, real-time észlelési adatok kellenek! Vagy maradnak a rosszul kalibrált automata állomások idönkénti adatai? Vagy - amire tippelek - nagyon sok input fog innen, tölünk származni Akkor meg is lenne oldva az egyesület anyagi helyzete, a költségvetés 0,5%-a elég lenne

Nem lesz többé meglepetés egy vihar: a veszélyrõl 2-3 órával korábban értesítik az embereket - Link

Alapjában igen Kenya.

Szibéria, átnéztem saját legutolsó 13 éves adatsoromat, és eme rövid idõ alatt is elõtûnik a Február átlagosan leghavasabb jellege, ám December-Január igen közel esik egymáshoz.
Tehát (1992-2005) a havi átlagok:
1.:Február: 20,7cm
2.: Január: 13,2cm
3.: December: 13,0 cm

Érdekességképpen:
-November: 7,4cm.
-Március: 4,6cm (mivel 13 Télbõl 9 esetben esett mérhetõ hó).

A hóváróknak üzenem : A tévhittel ellentétben nem a január a leghavasabb hónap, aminek oka épp az anticiklonok magasabb elõfordulása.
1. február
2. december
3. január

Még csak annyit: a nyár elejei zonalitásnak az az elsõdleges oka, hogy azon idõszakban már olyan nagy a hõmérséklet-különbség a szárazföld és az óceán között, hogy nehezebben tud AC kiépülni az erõteljes Ny-K-i áramlás miatt?

Snowhunter: köszi!

Kenya:
Nagyvonalakban: Európa makorszinoptikus helyzeteinek egyik típusa a blocking-irányítás, másik a zonális irányítás, köztük vannak átmenetek (ld. a múlt havi Ény-i irányítást), ezek váltakozása határozza meg kontinensünk idõjárását.
Eme váltakozás jórészt egyensúlyban van, idõtávtól föggõen, rövid és hosszabb idõtávban is vannak eltolódások egyik-másik javára.
Évszakos (statisztikai) jellegzeteségek is vannak, példa rá a Januári blocking-gyakoriság, ill. a kora nyári zonális-irányítás gyakorisága.

Az 1800-as évek elején rendszeresen befagyott Londonban a Temze, és vásárt tartottak a Temze jegén. Azok lehettek a szép idõk...

Az akciócentrumok erõsségétõl függenek

Remélem, nem kérdezek butaságot, de ezek a blocking-helyzetek a téli idõjárás jellegzetességei vagy van máskor is, csak esetleg másképp?

A most kialakult blocking-helyzet erõsségének a legjobb bizonyítéka az Atlanti-Óceánon ténykedõ erõs cikloncsalád távoltartása a kontinenstõl, hisz a bemutatkozó 995hPa-os után egy 957hPa-os, a most már gyengülõ ám extraerõs 945hPa-os(!) után itt az eme cikloncsalád valószínû utolsó tagja, ami 952hPa, és még fejlõdõben van, ám már nyugatabbi pályán (már Izlandra csúszott fel), mint elõdei, és látszik is a lezáró Ac is.
Jöhet a következõ, ám eme erõs blocking jól állja a sarat.

Jogos, Pecsét, elírtam, köszi a kiigazítást, én is keletebbi pályát akartam írni természetesen.
Ám nyugalom, mélyebb összefüggésket ne keress, ahhoz, hogy stabilan hó jöjjön a MF elõtti szakaszon, ahhoz nem kell más, mint egy erõs Ac vagy a Brit-szigetek környékén, vagy Skandináviában, biztosítva áramlási rendszerükben a hideg levegõ hozzánkjutását, ellensúlyozva (sõt legyõzve) a med.cikon által vezetett meleg-levegõt.

Most is ez hiányzott, hisz a nem túl erõs és túl keleti Ac okán pont a Kárpát-medence legnyugatibb része volt a választóvonal, nyugatabbra jöttek a káoszok (Ausztria-Csehország-Dél-Németország).
A kérdésedre a válasz: A kb. 300km-el keletebbi pálya jelen esetben (hiányos hidegadvekció, ám a ciklonhelyzet okán)jórészt hóban fürdést jelentett volna itt Keleten (még épphogy), ám Nyugat nem sok csapadékot kapott volna, csak hideget.
Például 2003-ban az Ac-k hozták stabilan a hideget, akkor is majd az egész ország havat kapott az erõs med.ciklonok által (csak a DK-i kapott részben vegyeset), pont az ÉNy-i csücsöktõl (Gyõr-Szombathely vonaltól nyugarta) kimaradván belõle.

Én annyival kiegészíteném hogy többek véleménye szerint helyesebb a "globális klímaváltozás", mint a "globális felmelegedés". De én is kíváncsian várom a választ!

Elnézést, elõbb véletlenül küldtem el. Tehát:

Snowhunter írta nemrég a közelmúlt nagy esõirõl:

"Bizony, 2-300km-el nyugatabbi (helyesebben: keletebbi)pálya (hisz mindegyik cikon nagyjából ugyanabban a 100-200km-es sávban mozgott), azaz erõsebb nyugatibb komponensû skandináv Ac, és kész is lett volna az emlékezetes országos káosz, hisz pl. nálam több, mint 50mm esõ egy hét alatt..."

2-300 km-el keletebbi pálya nem azt eredményezte volna, hogy Snowhunter-t valóban betemette volna a hó, de közben Bali Sopronban - kis túlzással - napsütésben ibolyát szedhetett volna? (lásd: 2003. február.)

1987. januárjában az is különleges volt, hogy Záhonytól Becsehelyig, Hegyeshalomtól Békéscsabáig mindenhol nagy - perszen nem egyforma nagy - hó esett. Ahogy valaki meg is jegyezte: elég hideg volt ahhoz, hogy a ciklon melegoldalásn is stabilan végig hó essen.

Ez a szituáció (melegoldalon is végig hó) esélyes lehet-e elvileg még, vagy a globális felmelegedés ennek esélyét megszünteti? Mert eléggé idegesítõ mindig azt várni, hogy átkerüljünk a hidegoldalra, amikor is gyakran megszûnik a csapadék. Milyen felállás kell ahhoz, hogy egy med. ciklon melegoldalán is végig hó essen?

Snowhunter írta nemrég a közelmúlt nagy esõirõl:

"Bizony, 2-300km-el nyugatabbi (helyesebben: keletebbi)pálya (hisz mindegyik cikon nagyjából ugyanabban a 100-200km-es sávban mozgott), azaz erõsebb nyugatibb komponensû skandináv Ac, és kész is lett volna az emlékezetes országos káosz, hisz pl. nálam több, mint 50mm esõ egy hét alatt..."

Az általatok is említett 1999. februárban itt erõs szél és fagypont alatti hõmérséklet mellett három nap alatt 44-46 cm hó hullott.

Emlékszem gyalog indultam útnak a 2-3 km lévõ munkahelyemre, az utat a lépésben haladó 5-10 bátrabb gépkocsi tulajdonos (általában terepjárók ) mellett az úttesen haladva tettem meg majd 45 perc alatt. Ez normális nyári viszonyok között max 25 percbe tellik.

Arra is emlékszem, hogy egyetlen helyi busz járat sem indult el. A volán telephelye mell visz az út, és láttam ahogy a volán dolgozók mindegyike 10-15 fõs csoportokban hólapátokkal és egyéb alkalmi lapátnak valókkal szabadítják ki a buszokat a hó fogságából.

A hajnal 05.00 órási munkakezdésüktõl 12.00 órára 5 vagy 6 buszt szabadítottak ki és indultak útnak a teljesen havas utakon.

A hivatal udvarán eztán nekünk is ki kellett ásni a kocsikat a felgyülelmlett havat egy nagy kupacba hordtuk, amely a végére, kb. 3,5 méter magas lett és vagy tíz méter átmérõjû. Aznap mást nem is csináltunk.
Ez a kupac még április közepén majd fél méteres volt

Na én meg a következõkre emléxem 87-bõl (9.5 éves voltam akkor):
- 2 (vagy 3?) napig nem mentem iskolába, lévén a Sashegyen laktunk, a suli meg a Terézvárosban volt,
- ezeket a napokat hólapátolással töltöttem a ház elõtt, meg azzal, hogy hallgattam a rádióban hány település van elvágva a külvilágtól, és néztem az ablakból, ahogy mindent belep a hó,
- amikor aztán eljutottam az iskolába, a Belvárosban is tiszta fehér utakon közlekedtek az autók lépésben (azóta se láttam olyat, hogy nappal az Andrássy úton nem sónedves-latyakos úton, hanem keményre letaposott vastag havon járjanak a kocsik meg a buszok, mint Finnországban).

Hát 87-ben még csak 7 éves voltam,de emlékeim azért vannak.Azt tudom,hogy volt vagy fél méter hó,aztán meg ráesett az ónosesõ.Jó vastagon állt rajta.Igaz engem nem bírt már akkor se el,de a húgom aki 5 éves volt,sétálgatott a hó tetején a jégpáncélon.A Skoda 100-unk meg az istennek se akart indulni a hidegben.

Bár már volt ilyen, de azért kezdek egy picit ideges lenni: a
Link
már két napja nem elérhetõ.

Akkor én is megnyitom a féltve õrzött 87-es naplómat...
Abonyban éltem akkor, Szolnok mellett. 18 éves voltam, középiskolás, tehát viszonylag felnõtt ahhoz, hogy tisztán és pontosan emlékezzem "azokra a szép napokra"...

január 09 péntek. Egész nap borult idõ, 3cm hó esett, egész nap -6 fok volt.

január 10 szombat. Reggel szûrt napsütés, majd délelõtt 10 óra körül kezdett el havazni, nagyon apró szemekben. A délután folyamán egyre sûrûsödött a hóesés és nõtt a pehelyméret is. Feltámadt a szél, már kisebb hófúvások keletkeztek. Egész nap nem változott a hõmérséklet, -6 fok volt.

január 11 vasárnap. Reggelre már nem jártak a helyközi buszok, nem tudtam bemenni Szolnokra. Igen intenzív hóesés volt, akkor már egyre erõsebb szél, egyre komolyabb hófúvások. Reggel 7 órakor -6, délben -7, este már -9 fok volt. Egész éjszaka ömlött a hó és dühöngött a szél.

január 12 hétfõ. Reggel 7-8 órára elállt a hóesés, leállt a szél. Az eredmény? Maga a csoda. Az utakon átlagosan combközépig érõ hó volt, de a hófúvás az utcánk végében több mint 2m-es hótorlaszt épített, amibe szabályosan ösvényt vágtak. Szerda reggel tudtam elõször iskolába menni, addig nem jártak a buszok.
Nehéz megmondani mennyi hó eshetett, de az OMSZ szerint legalább 40-45cm volt ( alsó hangon).
Ahogy elállt a hó, teljesen kiderült az ég, eltûntek a felhõk.
Reggel 7 órakor -18 fok, délben -16 fok(!), este -18 fok volt.

január 13 kedd
derült idõ, este gyenge havazás, reggel 7 órakor -22 fok, délben -18(!) fok, este -17 fok.

Szerda éjszaka-csütörtök délelõtt 15mm-i ónosesõ esett, viharos DNY-i széllel.
Ezután pár napos "enyheség" után (ami most kemény téli idõt jelentene) beállt a kemény hideg folyamatosan, egészen február 10-ig.

Azt mondják, hogy ilyen ORSZÁGOS hóvihar csak 50 évenként ha van. Remélem megélek még legalább egy ilyen élményt!

Azt a 99-es hóvihart itt Bp-n éltem meg, itt semmi extra nem volt. Leesett kb.: 25cm-es hó, de már reggel erõsen olvadt és egész nap is csak locs-pocs volt utána. Erre mondom, hogy ilyet már láttunk máskor is. Persze kelet megkapta a magáét!

Persze most megelégednék 15cm-rel is, akár már 72-96 óráig is. Csak lenne!

A 3-as és a 4-es határa:

945 hPa to 965 hPa Category 3

920 hPa to 945 hPa Category 4

Én még ilyen mély ciklont nem is láttam Európánál. Ez hanyas fokozatú hurrikán légnyomásának felelne meg??

Eme mérsékelt övi ciklon messze az Atlanti-óceánon jött létre két napja (a Pireneusi-félszigettel egymagasságban), tegnap még a Brit-szigetek déli részével volt egy széelsségen, az erõs blocking hajtja északnak, már Skandinávia partjánál van, fejlõdésének csúcsában.
A 945hPa-os középpont figyelemreméltó.

Floo kérdezte a naplóban, hogy mi az a gyönyörû kakaóscsiga a mai saturn-unibe féle mûholdképen.
A válasz kézenfekvõ: Egy igen mély mérsékelt övi ciklon, fejlõdésének csúcsában van ezen órákban, 945hPa-os maggal, szép példány ...
A ránk váró erõs blocking-ot jelzi, hogy északi pályára kényszerült, nem tud immár befurakodni a kointinesre.

Villámkár itt, Budaörsön:
Augusztusban itt ezeket a lépcsõházi kaputelefonokat tette tönkre egy vihar közben ért villámcsapás (sajnos nem voltam itt, a helyszínen )
Október környékéig meg sem javították õket...

Ha már a villámkároknál járunk. Nekem a WS-em csapimérõjét vágta tönkre valamint a WS-en keresztül menõ feszültség vagy nem tom mi meg kinyírta a Com portot a gépnek. Így jöhetett egy alaplapcsere is...

szkenneld be, vagy fényképezd

Ripley, ez sajnos nem fog menni, lévén eredetiben vannak meg a megsárgult dohos úságok, nem pedig elektronikus formában. Begépelni meg kissé hosszadalmas dolog lenne... Majd 1-2 érdekességet beírok persze.

jaurinum pár érdekes cikket berakhatnál! Ide!

Hát ha már meteorológia és morbid történetek, akkor íme:

"Homlok József gyõri lakos Ásványráróra utazott az anyósához, aki nem ismerte fel és nem engedte be a házba. A szerencsétlen ember ott fagyott halálra."

Na most az a vicc, hogy ez nem vicc! Kollégám (idõsebb, szintén kissé érzékenyebb az idõjárásra) kérésemre ma délután behozta az 1987 januári Kisalföldeket és Népszabikat, és a január 13-i Kisalföld címlapján mutatta ezt a cikket. Nem tudtam, röhögjek-e vagy sírjak! Még most se tudom.. Majd átolvasgatom a tudósításokat, a címoldalakból-képekbõl ítélve nem lesz izgalommentes idõtöltés Aztán tömören közreadom itt majd valamikor.

Az 1987. január 17-i Népszabadságban meteorológiai szakember hosszan feszegeti az elõzõ hét történéseit, sok historikus történettel és adattal fûszerezve.

Szenes néni és Szenes bácsi
(csak vicc)

nálunk is volt villámcsapás, de szerencsére a szomszéd háztetejébe! de az az érdekes, hogy õ észre se vette, úgyhogy másnap mi mondtuk el neki mi történt.

EZT EL IS FELEJTETTEM MONDANI!
A nyáron a villám tönkrevágta a számítógépem prociját,
alaplapját és a hangkártyát! A házban a riasztót a kapunyitó
tápját, ja és leverte a biztosítéskot az összeset, de biztosító kifizette
......

Akit érdekel az 1999-es nagy havazás, 24 órás lépcsõkben megnézheti a szinoptikus helyzet alakulását a
Link
címen.

Az 1999-es havazás elõtt Szilárd már január elejétõl mindig a következõ hétre várta a nagy havazást, aztán februárra be is jött neki, persze akkorra már mindenki csak legyintett
Ha jól emlékszemakkor is hidegpárna volt az ország felett, sõt nem akarom elkiabálni, de a helyzet is hasonló volt januárban mint most...
Különben akkor látszott is, hogy nagy csapadék lesz, de korántsem akkora mennyiséget vártak amennyi lejött, és akkor ÉK járt a legjobban, ott a hõmérséklet végig jóval fagypont alatt volt, míg nálam napközben gyengén olvadt...Csak egy bajom volt azzal a hóval...Túl késõn jött...

Tényleg a Vissy volt, most már emlékszem. A maga megszokott, temperamentumos habitusával. Valami olyat mondott, hogy rendkívül ritka idõjárási helyzet alakult ki Közép-Európa felett, mert a délrõl jõvõ igen nedves levegõ és az északról bezúduló rendkívül fagyos légtömegek pont Magyarország fölött ütköznek össze. Emlékszem: nagyon drámaian fogalmazott és ilyen szavakat mondott még, hogy "tetemes hómennyiség", meg "rendkívüli hideg" várható. Képzelem, mi lett volna akkor, ha ez mostanság történt volna: Mostanásg, amikor 2 cm hó után a tucatnyi tv csatona órákig mazsolázik a "pesti hóhelyzetrõl"

Link