2010.08.13-16. Szupercellák, tornádók

Minõsítés nélkül linkelem a Kovács Gyõzõvel készült riportot, a témába is vág: Link

Hú, ez igen! Fõleg az utolsó címszó tetszik..

Most olvasva a hsz-eket,hogy bizony nagyon mellétrafálunk (pl.a biztosítók is) az alapszél és a max. széllökések misztifikálásával. Egyértelmû most már számomra,hogy a károkozás nincs egyenes arányban a szélsebességel,sõt egy nem viharos (hirtelen keletkezõ 50 km/h-s ) széllökés is okozhat károkat,míg egy 100 km/h-s sem feltétlenül.

Még egy tényezõt vennék, elsõsorban a második ponthoz. Nem mindegy, hogy a széllökések milyen ritmussal érkeznek, egyfajta rezonanciaszerû jelenség is felléphet abban az esetben, ha az alapszél kicsi, a széllökések pedig nagyok. (A Takoma híd esete jut ilyenkor eszembe, bár az nem teljesen jó hasonlat.)
Ez elsõsorban a derékba tört fáknál lehetne jó magyarázat. A tetõk esetében bonyolultabb, mondjuk egy palatetõnél nyilván valamilyen fölfelé feszítõ erõ lép fel. Ez lehet pl. egy falnál torlódó, majd feláramló (egyébként valóban valamivel sûrûbb) levegõ is, illetve a kialakuló örvények, de ezek is "rezgésszerûen", impulzusokkal lökdösik a tetõt. Ez fõleg a széllökések elején lép fel, szélerõsödéskor; nagyjából állandó szélsebességnél az általad említett leszorító erõ már kiegyenlíti az összerõt.
Ráadásul egy hirtelen széllökés frontja döntött is lehet. Márpedig ha a talajon elõbb eléri a falat, akkor a széllökés elején olyan hirtelen erõs felfelé ható nyomás keletkezik, hogy a fal fölött kilógó tetõrész alulról akár igen nagy nyomást is kaphat. Az állandó sebességû szél azonban nem generál feláramlást a falnál sem.
/Ez kicsit konkrétabb eset, hogy fal, meg kilógó tetõ, de nálunk a faluban ez a gyakori, így ezzel foglalkoztam leginkább./

Ebben az esetben a dolgozat aritmetikai értékében a "szívás" nagysága testesült volna meg.

Hmmm.., elolvastam a tanulmányt. Valamit akkor csak kapizsgáltam a dologból az örvényességgel és a leszorítóerõvel, de a szívóerõ kimaradt. Ha ez fizika dolgozattéma lett volna, csúnya osztályzat lett volna a végeredménye.

A kérdés kulcsa valójában nem is mindig a szélnyomásban és a vektorokban,hanem épp az ellenoldalon lévõ "nyomáshiányos" területen keletkezõ szívóerõben rejlik... ...(de én is csak a link alapján vagyok okos ám .)..na meg elég, ha körülnéz az ember(erdész)fia a Musli erdõtagban a Csóványos alatt.. [esõ]

Bár nem néztem még bele az alább belinkelt tanulmányba, de munkából hazafele jövet én is elgondolkodtam a problémán és próbáltam felidézni fizikai tanulmányaimat.
- Elsõ ok lehet az örvényesség kérdése. Fix felület (pl. tetõ) esetén ha szépen fokozatosan növekszik a szélsebesség, kialakulnak (behelyezkednek) az örvények és létrejön a leszorítóerõ is (gondoljunk a repülõgépek szárnya esetén kialakuló leszorítóerõre). Hirtelen széllökés esetén erre nincs lehetõség, a széllökés szembõl hirtelen éri a felületet. Rugalmas (pl. fa) esetében folyamatos szél esetén a fák meghajlanak (beállnak szélirányba), megváltozik a szél beesési szöge, hirtelen széllökésnél a vektor merõleges, tehát a két esetben eltérõ a beesési szög (így a nyomás is).
- A szélsebességnél szerintem sokkal fontosabb mutatószám a szélnyomás (N/m2) kérdése. Hirtelen levágódó légtest esetén megnõ a levegõ sûrûsége (összenyomódnak a részecskék). Nõ a sûrûség, nõ a tömeg, nõ a szélnyomás. Tehát pl. 50 km/h-ás széllökésnél nagyobb sûrûségû levegõ "vágódik" a kérdéses tárgynak, mint pl. állandó szélnél (ahol a levegõ sûrûsége szépen eloszlik a térségben). Igy széllökés esetén nagyobb nyomás (erõ) nehezedik az útjában levõ tárgyra, mint állandó szél esetén.

Nagyon ajánlom a szélkár-meteorológia és a szélkárok fizikája témában - ebben az esetben különösen az erdészeti vonatkozások mentén - az alábbi 1937-es cikket, az Erdészeti Lapok hasábjairól, az EL digitális archívumából.A májusi széldöntések kapcsán kiadott tematikus szám szerkesztése során bukkantam rá.
Az ember a régi nagy koponyák publikációi nélkül neki se kezdjen érdemi kutatómunkának..
Link

Bocsi, hogy belekapcsolódok, csak eszembe jutott nekem is az, hogy rögzített tárgyak esetében én sem tudom a fizikabeli különbséget, de mondjuk egy fa esetében az egyre erõsödõ gradiens szélnek a már vissza (szembe) ható vektorral is rendelkezõ fával jobban meg kell küzdenie, míg egy max tehetetlenségben álló fát semmiféle visszaható vektor nemm jellemez (kivéve a fa szövetét), így akár egy gyengébb, de hirtelen jövõ lökés is kidönthet. Ez persze nyilván nem ilyen fekete-fehér (mert azért egy forgószél sem egy másodperc alatt jön a szélcsendes semmibõl, viszont amikor megjön, össze-vissza fújja csavarja és az is egy jó kis sokk neki - pl. mi is könnyebben elszakítunk valamit, ha elõtte csavargatjuk ide-oda, pl egy gallyat).

Mondjuk ezt az irományomat azért nem küldtem volna el anno Öveges Profnak...

Mindezt azért írtam, hogy ne is forogjon ez a szó, hogy "tornádó" sem a köztudatban, sem itt, mert nem az volt. Egy egész napot foglalkoztam azzal, hogy károkat mérjek fel, helyi lakosokkal beszélgettem, senki nem említett tornádóra utaló eseményt.
A baj ezzel az, ha valaki felületesen olvas, nem a tartalom ragad meg benne, hanem a "kirakatszavak" és ezek már elégségesek ahhoz, téves következtetéseket vonjanak le az emberek.
Tartom továbbra is, ha nincs egyértelmû tornádó nyom és szemtanú, akkor ne is beszéljünk róla.

Szerintem megérne egy tanulmányt a dolog.Épp ezt feszegettük pár hónapja emlékeim szerint. Akkor is abban láttuk a széllökések nagyobb kártételét (laikus módon) ,hogy a széllökés elõtti alapszél ha több, akkor nem az abszolút szélsebesség számít,hanem a különbség.Te akkor is a szélerõsségnövekedés idõtartamáról beszéltél, én meg arról,hogy nem mindegy, hogy 10 s alatt 50-rõl megy fel 100-ra, vagy 10 km/h-ról.Persze, ha a kettõt kombináljuk,akkor már lehet, hogy közel vagyunk az igazsághoz. Jó lenne egy szakavatott fizikus véleménye...
Ennek nagy a jelentõsége, mert pl. a biztosítóknál akkor fizetnek viharkárt,ha 15 m/s feletti széllökést tudnak a környékrõl méréssel bizonyítani. Ha egy zivatar kifutószele okoz egy faluban egyedi kárt (ügyfelem esetében Cseszneken ápr.24-én cserepet dobott az autóra és 100000 Ft kár lett),akkor pl. casco elemi kár biztosítás alapján csak akkor fizetnek, ha a legközelebbi OMSZ fõállomáson (pl.gyõri 45 km-re)is volt aznap kifutószél és 15 m/s-nál többet mérnek. Óriási szerintem ezen a téren a biztosítók (szándékos vagy nem nem tudom) tájékozatlansága.Pl. a konkrét esetben kiderült, hogy soha nem kérnek már vitás esetben sem OMSZ szakvéleményt a biztosító részérõl,hanem az internetrõl az OMSZ napijelentése és az Idõkép (sic !) adatai számukra a mérvadóak !

Szerintem az lehet a különbség, hogy kifutószélnél, légzuhatagnál a szélnyomás pár másodperc alatt érkezik, míg gradiens szélnél több óra alatt erõsödik fel. Így ugyanaz a szélsebesség az elõzõ esetben nagyobb pusztítást tud végezni. Hogy mi ennek a fizikája, arról fogalmam sincs, nem értek hozzá sajnos, ez csak egy elképzelés tõlem.

Nehéz a szél természetét megérteni, legalábbis számomra.Amikor májusban Zsófia 110 km-es szele a kertben kidöntötte a cseresznyefát és néhány rosszul rögzített cserepet ledobott a tetõrõl nem csodálkoztam(a felázott talaj miatt egész redõk dõltek össze,de ha nincs az özönvíz a 160 km/h sem végzett volna velük).De, amikor azt hallom,hogy komplett (biztosan pocsék) tetõket a kifutószél lekap,míg másokat méterekre tõle épen hagy... Mit is mondjak...Ha Zsófia 100,sõt 150 km-es megyeszerte tomboló szele ugyanezen tetõket épen hagyta,most meg a kifutószél tönkretette(vagy éppen erdõket letarolt),akkor arra kéne következtetni,hogy a kifutószél Zsófia orkánt lepipálva akár 200 km/h-val jött ?

Nem szórok semmit sem cukorka helyett, és szerintem nem is káros az egészségre, sõt ha alul tüzetesen megnézed, akkor a tornádó szó macskakörmök "" között van, épp azért, mert én sem vagyok biztos a tornádó minõsítésben. Én sem láttam bizonyítottnak, de a helybeliek egyértelmûen arról beszélnek, és hallottam személyesen olyan véleményt, hogy elõtte tubát is láttak. Én nem láthattam, nem is foglalnék állást.

Azért, mert nem volt tornádó. Mivel a Dózsavárosban (Juhar u.) dolgozom, mennem kellett akkor este, pár pala ráesett a nálunk javításra váró autókra. Sem akkor, sem másnap reggel világosban nem találtam egyetlen tornádóra utaló jelet sem.
Nem kellene ilyeneket szórni cukorka helyett, mert káros az egészségre.
Kifutószél volt, nem a gyengébbik verzióból, de forgó légmozgás által okozott kár egyetlen károkozási helyszínen sem volt felfedezhetõ. Pedig bejártam a környéket becsülettel.
A cikkben szereplõ óvoda teteje kb. 20° lejtésszögû, szinte lapostetõ. Alulemezzel borított OSB lapokat vitt el a szél, mégpedig úgy, hogy a szél felõli oldalon megkezdte, majd táblánként leszedte a helyérõl és az utca túloldalán álló ház falához vágott pár Alu-OSB szendvicset. Ez a tetõfedõ anyag szegelve!!! volt az ovi tetején, Isteni csoda, hogy egy hidegfront nem pakolta arrébb eddig.

Érdekes, hogy az aug.13. péntek este 23 h körüli Veszprémben pusztító "tornádóról" nem találok semmi infót errefelé, sõt az interneten is alig: Link
Mi akkor épp Tirolban nyaraltunk, de nem is a mi városrészünkben volt a tornádó, hanem az É-ÉNY részen. Azóta beszéltem pár emberrel, akik a Dózsavárosban élnek, ahol végigment és pl. az óvoda tetejét lepakolta, láttam házat, aminek egyik oldalán a tetõt fástul (szarufák, szelemenek...) elvitte, a másik oldalon csak a cserepet pakolta le. Kb. 40 sec ideig tombolt, ahogy mesélik, s pl. nyúlketrecet egyik udvarból átemelt a másik udvarba, ugyanott a régi tömör típusú téglákból többet "átröptetett" a kerítés felett a szomszédba, volt olyan, hogy egy elsõ sebességben parkoló kocsit 3 háznyit eltolt a járdaszegély mellett. A temetõben is számos fát csavart ki derékban ill. gyökerestül kiemelt, de az állatkert környékén/Gulyadombon közel 500 fát (többnyire fenyõ) tört ki. A sáv, ahol haladt, a másnap szemlézõ emberek szerint jól behatárolható, a régi Bakony Mûvek felé hagyta el a várost. A pusztítás határa nagyon éles volt néhol, méterek választották el a sérült és sértetlen épületeket, épületrészeket. A kárt kb. 1 mrd-ra becsülték késõbb.

Igen én is a legnagyobb pusztítást a Vasbánya-h és Öl-h között láttam, azonban ettõl északra pár száz méterre semmit sem láttam, pár leszakadt ágon kívül, aztán Nógráddal egyvonalban megint van bõven nyom. Nógrád északnyugati részén, ahol a vasúti sín elhagyja a települést, ahol jó pár lovat lehet látni a síntõl nyugatra (na azok is mit élhettek át, az jó kérdés -ha ott legelésztek éppen) onnan sokáig lehet köveni. Persze, a learatatlan kukorica táblán minden kiderülne. Volt olyan rész a sínek mellet, ahol 3-5 méteren belül a lágyszárú novényzet több irányban is el van borulva, ami körkörös mozgásra enged következtetni.
Még annyi, hogy a Nógrádtól nyugatra lévõ HM területen (ahová fentrõl simán be lehet jutni, semmi tábla..., nyitott kapu) dolgozó egyik ember azt monda arra a kérdésemre, hogy látott-e forgó mozgást, hogy olyan sötét lett, hogy nem is láthatott semmit, csak potyogott a jég a nagy sötétségbõl. Szép világ lehetett..

(Az biztos, hogy az üdülõteleptõl a Kápolna-domb gerincéig végig a földön volt, mindenki azt mondja itt a faluban.
A cellában a feláramlás azonban, Rétságról nézve legalábbis úgy tûnt, Borsosberény felé már erõsen gyengülni kezdett.)

Dolgozik nálam jelenleg pár "diósjenei" (bocs, mi így hívjuk itten a települést) ember, akik a kár sújtotta részen laknak. Elmondásuk szerint, közel sem volt akkora a pusztítás, mint amit a média állít, mondják: "hát, eztet a médium feltúrbózta rendesen, az annyuk szemit!!"

Érzésem, a légifotók és a kárfelmérés alapján úgy gondolom, hogy a legnagyobb energiával Pap-hegy - Szõlõhegy - Vasbánya-hegy környékén és ezek által bezárt területen pusztított(tak) a tornádó(k).

Köszi.
Kár,(persze csak ebbõl a szempontból) hogy már volt akkorra aratás, mert a még learatatlan gabonatáblákon (fõleg a kukorica) Diósjenõig szinte végig viszonylag jól lehetett volna követni a nyomot. Ez persze akkor nem igaz, ha csak le-leharapott volna a tölcsér, de ahogy elnéztem, Nógrád és Diósjenõ között ahol nyomának kellett, hogy legyen (erdõsáv, fabódé, egyedül álló fák), ott volt is nyom, ugyanakkor Szokolya-Nógrád között szórványosan láttam pusztítást, igaz, ahol volt ott igen erõsnek bizonyult.

Nagyon sokminden nem is látszott volna arra, hisz a terület 99%-a szántóföld. A kis fasorokban, amik a különbözõ szántókat elválasztják, már nem láttam nagyon szétdobált fákat, legfeljebb kisebb kidõléseket, letöréseket. Nem egyértelmû, hogy azt is a tornádó csinálta, lehet, hogy csak kifutószél, mert ott már szélesebb területen, nem csak a vonalon vannak károk.
Amúgy szép elemzés .

Tegnap tettem a Börzsönyben egy tornádó nyom vadászatot, ha már akartam egyet kirándulni, arra úgy is rég jártam már.
Ezen a térképen: Link bejelöltem pirossal a nyomokat és az ki is rajzolja az útját. Természetesen végig nem tudtam követni, mert voltak eszméletlen dzsindzsás részek, kerítések, magánterületek is.
Én a Szokolya-királyréti zúzásnyomokat nem néztem meg, csak az Öl hegytõl kezdtem a nyomozást Diósjenõ felé.

Rögtön itt is volt a legnagyobb az abrálás:
Már a távolból lehetett látni, hogy ez nem illegális fakitermelés: Link
Link

Közelebbrõl: Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Õ kibírta (még lehet, kint sem volt persze. Ez a galóca most nem gyilkolt, csak a szél)): Link

Na jó, ez nem az volt, csak az idõ vasfoga: Link


Vasbánya hegytõl északra (a kép elõterében lévõ elem kb 100 métert repült az objektumból): Link

Ez már Nógrádtól nyugatra 500 méterre!!! Link
és messze a fa darabja (ez mondjuk már lehet, hogy elõbb kiszáradt, így könnyebben leszaggatta): Link

Irány Diósjenõ: Link
Link
Link
Link

Ennél jobban nem is végzõdhetett volna a túra: Link

Egyébként egy kisház tetejét is leszaggatta Nógrád és Diósjenõ között, s egy kint dolgozó embert állítólag 60 méterrel odébbröpített. A diósjenõi tónál lévõ büfés csaj konkrétan nem látott tölcsért, de azt látta, hogy a vizet fél méter magasan tolta maga elõtt, aztán be is rohant, úgy, ahogy az a két kisfiú, akiket felemelt a szél.

A tótól északra már nem volt idõm elmenni, de elvileg még Borsosberényben is volt valami kis esemény, ott lehetett vége az eseménynek.

Még egy kis adalék, nagyjából ábrázoltam térképen, hogy mit hol láttunk. Link
A falu belterületén keletkezett szélkárok és a feltételezett tornádó durván egy egyenesre illeszkedik. A ? azért van ott, mert a helybeliek említették, hogy fent a máik dombon is kidöntött néhány gyümölcsfát a szél (kb. ugyanabban a vonalban), de annak pontos helyét nem tudtuk megnézni. Ahogy azt sem, hogy az erdõben hogyan folytatódnak a nyomok, de az egész sáv legalább 2-3 km hosszú lehet a hallottak szerint (és némileg korrigálva GE alapján), a pusztítás szélessége pedig jellemzõen 20-50 m között változik.

Délután Rainmennel felkerestük az Õrségben azt a helyet, ahol a 14-i szupercellából tornádó pusztított. Velemérnél álltunk meg, a helyiek pedig nagyon segítõkészek voltak, a falugondok vezetett fel minket az erõbe. Már a falu területén is találtunk egy sávban pusztítást, ami feltételezhetõen forgószél okozott. Egy kép onnan: Link
Aztán ami az erõben fogadott minket, az valami nagyon durva volt. A gondok elmondása alapján kb. 4-5 km hosszan pusztított a tornádó egy sávban. Mi kb. fél-1 km-t jártunk be ebbõl, ezen a szakaszon két jó elkülöníthetõ földetérét sikerült dokumentálni. Az elsõ: Link Ez a fa törzsének maradványa: Link Ez pedig a felsõ része (fent a többi tetején), jó 5-10 méterrel odébb: Link Megcsonkított erdõrész: Link
Ezt követõen jó 50-100 m-t mentünk beljebb, miközben ép maradt az erdõ, majd következett a másik földetérés helyszíne. A látvány itt is hasonló volt: Link Derékban kicsavart fa: Link Lent a völgyben egymás hegyén-hátán feküdtek a fák: Link Valószínûleg megtaláltuk a tornádó középpontját is, mivel itt a jobb oldalon látható fa (és az összes többi mögötte, ami nem látszik a képen) szinte teljesen ellentétes irányban dõlt, mint fent a dombon látható fa, illetve a többi a háttérben: Link Még egy kép a völgyrõl: Link
Majd Rainmen még jön további képekkel, én ennyit töltöttem fel. Holnap valószínûleg írunk egy beszámolót a látottakról, amit majd ki lehet tenni a szupercella.hu-ra is.

Nem valószínû, se a Központi-Börzsönyben, sem a Nyugati-gerincen.

Ó, köszi az infót. A Magas-Börzsönyben és a nyugati részén is lehetett tornádó?

4000 köbméter az egy 5000-6000 hektáros erdészet éves engedélyezett kitermelésének kb. 1/3-a...sarkítva...nem kevés...egy szabályos 1 köbös sarang (amibe berakják a fát méterben) - de ezt neked nem kell mondanom - 1x1x1,7 m-es..na ahhoz lehet viszonyítani mennyit jelent a 4000..a területi kiterjedés erõsen állományfüggõ..itt vegyes a kép..telepített fenyvest is elkapott és védett szálalóban is pusztított, ahol valószínû koros,méretes fák lesznek..mindenesetre ekkora köbtartalomhoz már a terület is jelentõs léptékû kell legyen...

Az erdõtagokban a légifelvételek alapján gyönyörûen látszik a vonulása Diósjenõig...szépen le-lecsókolgatott a felszínre...és még egy új nyiladékot is vágott a Vasbánya-hegy alatti völgyoldalba, magánerdõ részben...Költõ a tali elõadásán szépen bemutatta mindezt..

Sziasztok!
Most nincs idõm visszaolvasni, de láttam már szép elemzéseket a királyréti, diósjenõi tornádóról.
Véleményem szerint ugyanaz a cella okozta a 2(?) tornádót. Én nem voltam akkor otthon, de a faluból sokaktól, fõleg Észak-Tolmácsról, ahonnan Diósjenõ felé ellátni, azt az információt hallottam, hogy a tölcsér már DNY-i irányban is látszott, és csaknem Borsosberényig élt. A tó környékén, illetve a Diósjenõ ÉK-i határában lévõ Kápolna-domb keleti oldalán haladt el. Diósjenõrõl tojás, Nagyorosziból pedig dió nagyságú jégrõl kaptam hírt.
(Nálam a mérõhelyemen apukám elmondása szerint annyira a széle kapott el, hogy míg NY felé 100m körüli látótáv volt, K felé szinte tökéletes marad a látás.)
Én a cella érkezésekor értem busszal Rétságra. Szép sötétzöld volt a csapadékzóna, de nem nagyon villámlott benne.
Tolmácson elõtte való vasárnap délelõtt okozott nagyobb károkat a rengeteg erõs lecsapóval érkezõ vihar. Az internetszolgáltatás még mindig nem tökéletes (most is Rétságról írok). A zivataros idõszak elején, az elsõ két napon pedig microburstokkal érkeztek a zivatarok: 13-án Rétságon, és a Rétság-Tolmács közötti területeken, 14-én pedig Dél-Tolmácson (a falu szélvédettebb helyén!) dõlt ki jónéhány fa (sõt, utóbbi cseresznye nagyságú jéggel érkezett). 15-én és 16-án a Fekete-patak egy-két helyen már kilépett a medrébõl.
Nálunk összesen 90mm csapadék volt a zivataros idõszakban.
(Ha teljesen helyreáll nálunk az internet, visszaolvasom az itteni fórumokat is, egyelõre csak a híradásokból tájékozódtam, úgyhogy elnézést, ha esetleg semmi újat nem mondtam .)

Valószínû a 14-e esti szupercella volt a tettes, abból kinézem.
4000 köbméter az rengeteg
Igazából Myloh vagy LAM tudná megmondani, mennyi is 4000 köbméter fa, illetve mekkora területet tehet ez ki.

A radarképnél bejelölt fekete pont környékén volt a fadöntögetés Link Link , pont a szupercella azon része érintette azt a területet, ahol ha volt tornádó, pont ott kellett lennie.
Holnap felhívom az erdészetet, vannak-e fényképeik?

Igazad van, tényleg oltári mázlija volt Kövesdnek. Most hogy nézem a képedet, amit összeállítottál, úgy néz ki, mintha direkt elkerülte volna a várost. Ugyanis ez a tornádó nem az autópálya mellett alakult ki, hanem a Zsóry-fürdõ elõtt, kicsit a város felé... ha bejelölöd azt a részt is, meglátod, milyen szépen kikanyarodott.

(vagy volt egy másik tornádó is?! )

Én pénteken elvileg megyek egyet kirándulni a Börzsönybe, és akkor már nyilván Királyrét és Diósjenõ között teszem ezt meg, mert simán lehet, hogy a diósjenõi tornádó megegyezõ a királyrétivel. Hátha lesz egy végigkövethetõ sáv.

A Szentgyörgyvölgy-Felsõszenterzsébet közötti szálalóerdõben mostanában nem jártam, mert szigorúan védett terület lévén tilos benne a gombászás, de ma egy hete a Felsõjánosfa-Pankasz közötti erdõ szélében láttam néhány derékban kicsavart fát. Gondolom, hogy ezeket is az aug. 13-i vihar dönthette ki.

A helyszín alapján a terület Zala megye északnyugati felén van, közel a Szlovéniához és Vas megye déli határához. Ez alapján két esélyes is van, a 13-i instab. vonal, vagy a másnap esti szupercella. Az instabnak is lehetett arrafelé nagy szele, akkor volt ereje teljében. Link Viszont nem hinném, hogy ekkor kialakult volna tornádó. A szupercella a környéken gyengült le, de itt már nem lehet kizárni a forgószelet, még ha csak gustnado is volt az. Link Link Link Link Az utolsó radarképen mintha látszana valami kis kampószerûség is a terület felett.
Az õrségi észlelõk lenézhetnének oda, bár nem tudom, mit hagytak még meg, és mit takarítottak már el onnan. Nekem sajnos túl messze van innen, bár egy közös kocsikázásban esetleg benne lennék.

Hoppá: Link Ennek mennyi a valóságalapja? Ez szerint az Õrségben is pusztított valami...

Szép napot!

A tornádó nyomait 4 ember és szerény személyem kutatta fel 20-án délután.
Szeke, Zsolti, Mordok és barátnõje és én.
A megfigyeléseink: Szokolya-Királyrét és a Börzsönyben területének egy részén volt. A tornádó nyomait, amit megfigyelhettünk a vasútvonalon déli irányból észak felé döntötte a fákat.
Út közben...
Katasztrófaturisták:
Link
Link
Link

Tornádó komolyabb nyomai út közben:
A fa, amit lombtalanított a tornádó:
Link
A szénabála, amit a tornádó arrébb helyezett eredeti helyétõl és Zsolti, aki azt hiszi eltudja mozdítani egy lábbal:
Link
A kisvasútról is látható volt, a villanypózna:
Link
Börzsöny erdejében kitört fa:
Link
A turistautat jelzõ fát sem kímélte a vihar:
Link
A tornádó gyökerestõl döntötte ki a fákat:
Link

Kellemes napot!

Utánajártam a forrásnak, Mezõkövesd.

Ádáméra is csak én reagáltam, ha épp nem vagyok gép elõtt, akkor azt látnád, hogy egyikre sem reagált senki

Én is írtam tornádó nyomokról Szikszótól É-ra, de ezek szerint kép nélkül nem hisznek az embernek, mert egy db. reakciót nem kaptam.

Az a fotó a tornádóról, azt kéne kideríteni, hol készült!
A neten lévõ fotón jobban látszott az utca és az elágazás, ahol készült, lehet, egy sarudi felismerné az utcát, ha a fénykép sarudon készült.
Mondjuk a képen látható tornádó van olyan kinézetre, mint a mezõkövesdi, mégsem készült volna róla más kép, mégsem látta senki Sarud környékén?
Azt gyanítom, az a mezõkövesdi, csak jó kis médiafogás.
Ja és gratula az utánajáráshoz!

No, a mai napon ellátogattam Sarudra, ahol szemrevételeztem a viharkárokat.
Elõször is Floo mester kérésére feltettem a helyi hírlapban megjelent cikket, ránagyítással olvasható a cikk a képtárban. Link
A címlapon szereplõ képrõl a mai napig nem tudom, hogy ott készült-e, avagy máshol, elõször azt hittem igen, de nem találtam meg a forrást. Egy biztos, hogy magyar faluban készült, elég ránézni a házakra.

A helyszínen meglehetõsen tanácstalan voltam. A károk alapján elõbb kizártam a tornádót és kifutószélre gyanakodtam. Csakhogy a pusztítás meglehetõsen foltszerû volt, de azokban a foltokban brutális. Így például, hogy lehet bedöntve egy fa villanyoszlop totálisan, amíg a mellette soron következõ 50 m-re teljesen ép. Így újra elkezdtem gyanakodni, miután találtam egy beszédesen megtekert fát:

Azt hiszem elképzelhetõ egy fentrõl lecsipkedõ F0-F1 tornádó. Nézzétek például ez a fát és a környezetét. Totál le van rotálva a teteje, amíg tõle balra minden ép.

További érdekes dolog a villanyoszlop. Ezek általában ellenállnak a nagy szélnek, minthogy légellenállásuk kicsi. A tekerõ-szívó mozgás az, ami képes az alapjukat meglazítani.

Ugyanakkor nem zárom ki, hogy a villanyoszlopot a vezetékre dõlõ fák a vezetéknél fogva rántották meg, de azért ilyenkor elvileg a vezeték szakadna és az oszlop maradna.
Összességében nem zárom ki a tölcsér lehetõségét, amely le-le kapott a földre. Sajnos a strand menti fasort, illetve kemping fasorait leszámítva, szántóföld övezi a környéket, illetve a vízfelület. Így meglehetõsen nehéz egyértelmû sávos pusztítást nyomon követni. Mindenesetre szerintem kifutószél másképp tarolna, nincs olyan, hogy pl. egy 60 m-es tengelyen az egyik fa beretválva van, a másiknak meg az összes levele ép.

A látogatásom azért sem volt hiábavaló, mert olyan infót szereztem, hogy szintén a kövesdi szupercella vonulási útvonalán, Kenderestõl kb. 9 km-re kinn a pusztában van egy fasor, ami fogpiszkálóvá van törve egy 100 m-es sávban. Kocsival nem megközelíthetõ, a jövõ hónapban lóháton ki tudnak vinni, remélem összejön. Állítólag pár élelmes gazda már néhány lovaskocsi fát elszállított onnan, megvan a téli tüzelõ
Hiába na, az "a'fõdi" ember így él meg a jég, meg a tornádó hátán is
Ja, és még néhány kép a képtárban. Az egri tornádó nyomairól még nincs hír, az idõbeosztásom szerint választanom kellett, Sarudra lett idõ. Köszönet Mdávidnak, hogy egyedül próbálta keresni, sikerre egyre kevesebb a remény.

Köszi fiúk, én is így sejtettem.

Igen, Mezõkövesd keleti kihajtója elõtt állt meg a kocsival a felvétel készítõje.
20-án a találkozóra menet mi is lekanyarodtunk a pályáról, hogy megnézzük.
A nyárfából fogpiszkálót csinált és a cserjéket is tövetõl kitépte a tornádó a tavak körül. Van ahol nem maradt semmi a talajon kívül.
Képek még ma de most elõször kipakolok a táskából.

Igen, ez egy mezõkövesdi felvétel...

Az elején a tornádós videó az nem Diósjenõn van az tuti! Ismerem Diósjenõt... Több mint valószínû,hogy a mezõkövesdi az!

Szerintem ez a mezõkövesdi!

A Tv2-nek van egy diósjenõi riportja, ott van egy tornádó, de azaz-e azt nem tudom biztosra venni:
Link

Nagyon komoly munka, gratula!

Köszi!