Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
UTC
UTC
Sziasztok! Itt a weblapon az előrejelzési térképeken a feltünetett idő UTC vagy CEST?
Sziasztok! Itt a weblapon az előrejelzési térképeken a feltünetett idő UTC vagy CEST?
Van, aki ott dolgozik, van, aki oda észlel és kihasznál egy régi hibát a ktx-nél, van aki fészbukkról.
Van, aki ott dolgozik, van, aki oda észlel és kihasznál egy régi hibát a ktx-nél, van aki fészbukkról.
Azt szeretném kérdezni, hogy egyes felhasználók itt honnan tudják hogy egy adott helyen tizedes jegy pontosságra mennyi volt a napi minimum és maximum hőmérséklet? Az OMSZ oldalán valahova ezek is ki vannak írva napról…
Azt szeretném kérdezni, hogy egyes felhasználók itt honnan tudják hogy egy adott helyen tizedes jegy pontosságra mennyi volt a napi minimum és maximum hőmérséklet? Az OMSZ oldalán valahova ezek is ki vannak írva napról napra?
Nyomj egy CTRL+F5-öt!
Nyomj egy CTRL+F5-öt!
Heeelp! Láttatok már olyat, hogy miközben be vagyok jelentkezve (Firefox böngészőben) és minden topicba be tudok lépni és tudok kommentet írni a "Meteorológiai társalgó" ZÁROLVA VAN? Azt mutatja, hogy nem vagyok belépve…
Heeelp!
Láttatok már olyat, hogy miközben be vagyok jelentkezve (Firefox böngészőben) és minden topicba be tudok lépni és tudok kommentet írni a "Meteorológiai társalgó" ZÁROLVA VAN?
Azt mutatja, hogy nem vagyok belépve és FlaNeth 08.7-ei kommetje (#447471) az utolsó bejegyezés, az újakat itt nem látom, az összes többi topicban viszont igen!
Miért lehet ez az egy "bugos"?
Másik böngészőben nincs hiba, látom a Meteorológiai társalgót is.
Szia! Nekem nincs sok tapasztalatom vele kapcsolatban, de ha már ilyen oldalt keresel, akkor windy.com. Annak is van appja.
Szia!
Nekem nincs sok tapasztalatom vele kapcsolatban, de ha már ilyen oldalt keresel, akkor windy.com. Annak is van appja.
Sziasztok! Tudnátok nekem horvát meteorológiai oldalakat linkelni, ahol előrejelzéseket és aktuális időjárási helyzetet (hőmérséklet, radar, szél) tudnék követni? Előre is köszi!
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#11080 - 2019-07-30 11:03:46)
Sziasztok!
Tudnátok nekem horvát meteorológiai oldalakat linkelni, ahol előrejelzéseket és aktuális időjárási helyzetet (hőmérséklet, radar, szél) tudnék követni?
Előre is köszi!
Sziasztok! Aki ismeri a meteoblue oldalt, annak milyen tapasztalata van vele? (Applikációjuk is van androidra.) Mennyire pontosak az előrejelzéseik?
Sziasztok!
Aki ismeri a meteoblue oldalt, annak milyen tapasztalata van vele? (Applikációjuk is van androidra.) Mennyire pontosak az előrejelzéseik?
És mi befolyásolja, hogy kap jelet vagy sem? A villámban lévő energia vagy valami más? Egyes zivatargócban lévő villámot X db detektor látja, míg egy másik villámot ugyanabban a gócban 3-szor több.
És mi befolyásolja, hogy kap jelet vagy sem? A villámban lévő energia vagy valami más?
Egyes zivatargócban lévő villámot X db detektor látja, míg egy másik villámot ugyanabban a gócban 3-szor több.
Amelyik kap jelet, az/annyi érzékeli.
Amelyik kap jelet, az/annyi érzékeli.
Sziasztok! Lenne egy egyszerűnek tűnő kérdésem, de nekem nem tiszta a dolog. Mi határozza meg a blitzortung oldalon azt, hogy egyes villámokat hány/melyik detektor érzékeli?
Sziasztok!
Lenne egy egyszerűnek tűnő kérdésem, de nekem nem tiszta a dolog.
Mi határozza meg a blitzortung oldalon azt, hogy egyes villámokat hány/melyik detektor érzékeli?
Hát ugye van hogy ha beírod a gúgliba hogy időjárás és egy helyszínt, a gúgli kiadja a találatokba automatikusan annak a helynek az időjárását, és a 7 (telefonon 9) napos előrejelzést
Hát ugye van hogy ha beírod a gúgliba hogy időjárás és egy helyszínt, a gúgli kiadja a találatokba automatikusan annak a helynek az időjárását, és a 7 (telefonon 9) napos előrejelzést
Mire gondolsz?
Mire gondolsz?
Mennyire tartjátok megbízhatónak/valósnak a google által kiadott aktuális hőmérsékleteket?
Mennyire tartjátok megbízhatónak/valósnak a google által kiadott aktuális hőmérsékleteket?
Mert nem teljesen hivatalos. És extrém mikroklímát mér. Kvázi nagyon nem reprezentatív.
Mert nem teljesen hivatalos. És extrém mikroklímát mér. Kvázi nagyon nem reprezentatív.
Egyébként ezt már régóta megakartam kérdezni, mert hallottam már erről korábban illetve olvastam is róla, de féltem hogy nagyon hülyeségnek fogjátok tartani mint hozzáértők, de egye fene, rákérdezek: Mi az oka, hogy ezt…
Egyébként ezt már régóta megakartam kérdezni, mert hallottam már erről korábban illetve olvastam is róla, de féltem hogy nagyon hülyeségnek fogjátok tartani mint hozzáértők, de egye fene, rákérdezek:
Mi az oka, hogy ezt a mérési helyszínt az OMSZ nem veszi föl a hivatalos helyszínek közé?
Szia! Bár én nem szoktam ilyeneket figyelni, figyelmedbe ajánlanék egy mérési pontot (Magyarországról), ahol télen -30, -40 °C is lehet: http://bukk.meteopont.hu/ Hátha így könnyebben elcsípsz egy ilyen helyzetet.
Szia!
Bár én nem szoktam ilyeneket figyelni, figyelmedbe ajánlanék egy mérési pontot (Magyarországról), ahol télen -30, -40 °C is lehet: Link
Hátha így könnyebben elcsípsz egy ilyen helyzetet.
Szia! Bár én nem szoktam ilyeneket figyelni, figyelmedbe ajánlanék egy mérési pontot (Magyarországról), ahol télen -30, -40 °C is lehet: http://bukk.meteopont.hu/ Hátha így könnyebben elcsípsz egy ilyen helyzetet.
Szia!
Bár én nem szoktam ilyeneket figyelni, figyelmedbe ajánlanék egy mérési pontot (Magyarországról), ahol télen -30, -40 °C is lehet: Link
Hátha így könnyebben elcsípsz egy ilyen helyzetet.
Volt olyanra példa Magyarországon az utóbbi évek során (teszem hozzá mondjuk 2010 óta), hogy egy adott nap az országban a minimumhőmérséklet valahol fagypont alatt alakult, míg egy másik helyen az országban ugyanazon a…
Volt olyanra példa Magyarországon az utóbbi évek során (teszem hozzá mondjuk 2010 óta), hogy egy adott nap az országban a minimumhőmérséklet valahol fagypont alatt alakult, míg egy másik helyen az országban ugyanazon a napon a nappali maximum elérte vagy meghaladta a 30 fokot?
Én magam még nem vettem észre ilyet, bár 2018. április 28.-án ehhez közeli helyzet volt - napi t.min Zabar 1 fok, napi t.max Baja, Paks 30 fok.
A Hajdú-Bihar megyei Szerep településen már nem működik mérőállomás? Csak mert az ottani melegrekordok közül az összes az 1910 és 1939 közötti 30 éven belül van feljegyezve, illetve ha jól tudom szám szerint ott…
A Hajdú-Bihar megyei Szerep településen már nem működik mérőállomás? Csak mert az ottani melegrekordok közül az összes az 1910 és 1939 közötti 30 éven belül van feljegyezve, illetve ha jól tudom szám szerint ott regisztrálták a legtöbb napi melegrekordot M.O. területén. Mi történt hogy már 80 éve semmi szélsőség nem történt arrafele?
A Hajdú-Bihar megyei Szerep településen már nem működik mérőállomás? Csak mert az ottani melegrekordok közül az összes az 1910 és 1939 közötti 30 éven belül van feljegyezve, illetve ha jól tudom szám szerint ott…
A Hajdú-Bihar megyei Szerep településen már nem működik mérőállomás? Csak mert az ottani melegrekordok közül az összes az 1910 és 1939 közötti 30 éven belül van feljegyezve, illetve ha jól tudom szám szerint ott regisztrálták a legtöbb napi melegrekordot M.O. területén. Mi történt hogy már 80 éve semmi szélsőség nem történt arrafele?
Üdv! Mitől van az, hogy csapadékmennyiséget csak 2 napig lehet pontosan előrejelezni? Ismerőseimtől kaptam a kérdést, és nem igazán tudtam megválaszolni a miértjét, illetve arra gyanakszom, hogy a vízgőz (avagy a…
Üdv!
Mitől van az, hogy csapadékmennyiséget csak 2 napig lehet pontosan előrejelezni? Ismerőseimtől kaptam a kérdést, és nem igazán tudtam megválaszolni a miértjét, illetve arra gyanakszom, hogy a vízgőz (avagy a kihullható víz) mennyisége annyira nehezen megfogható a légkörben, hogy 2 nap után túl naggyá válik az előrejelzés hibája/szórása.
Ti mit tudtok, gondoltok erről? Mit mondjak, ha legközelebb ezt kérdezik?
Talán ez a nyilvánosság segíti a pontos fizikai mechanizmus megtalálását is: https://met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=2390&hir=Magyar_vonatkozasu_cikk_a_Meteorological_Applications_folyoiratban
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint.…
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71840 - 2019-03-18 21:02:23)
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem" Lényegre törő, világos, elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":
"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"
Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
Szerintem pedig a hipotetikusan felállított összefüggési mechanizmusok veszélyesek, mivel bizonyítás híján ezek is csak találgatásszinten maradnak. Szerintem kizárólag bizonyított prediktorokat lenne szabad…
Szerintem pedig a hipotetikusan felállított összefüggési mechanizmusok veszélyesek, mivel bizonyítás híján ezek is csak találgatásszinten maradnak. Szerintem kizárólag bizonyított prediktorokat lenne szabad nyilvánosságra hozni.
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint.…
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71840 - 2019-03-18 21:02:23)
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem" Lényegre törő, világos, elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":
"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"
Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
1 Bazsa/óra, viccesen utalva fórumtársunk szélmániájára. :)
1 Bazsa/óra, viccesen utalva fórumtársunk szélmániájára.
1 Bazsa/óra, viccesen utalva fórumtársunk szélmániájára. :)
1 Bazsa/óra, viccesen utalva fórumtársunk szélmániájára.
Mit jelent az "1 b/h" jelzés a szelek világában? A kérdést előre is megköszönöm! Szép napot kívánok!
Mit jelent az "1 b/h" jelzés a szelek világában? A kérdést előre is megköszönöm! Szép napot kívánok!
Nem kaptam meg :)
Nem kaptam meg