Ha úgy érted, hogy a -teszem azt- 1729-ben bekarcolt vonalat elérõ vízszint akkoriban nagyobb vízhozamot jelentett, mint most, akkor igazad van. A gátak közé szorított, parttalan szétterülésében megakadályozott víztömeg…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188192 - 2013-06-04 10:33:23)
Ha úgy érted, hogy a -teszem azt- 1729-ben bekarcolt vonalat elérõ vízszint akkoriban nagyobb vízhozamot jelentett, mint most, akkor igazad van.
A gátak közé szorított, parttalan szétterülésében megakadályozott víztömeg nyilván magasabbra emelkedik. Azt mondják, az is baj, hogy az urbanizáció miatt nagy területek le vannak aszfaltozva, betonozva, ezért itt a víznek talajba való leszivárgása akadályoztatott. Ennek következtében az rapidan lefolyik a lejtõs felszíneken, az árvízi csúcsok magasabbak, ellenben rövidebb idõtartamúak lesznek.
A passau-i képeket látva az ember azon gondolkodik, vajon a német vízügy nem mûködik megfelelõen, vagy nem is lehetséges az ilyen árvizek ellen védekezni egyáltalán.
Az tény, hogy a középsõ folyószakaszra (Kárpát-medence) érve az árvízi csúcsok ellaposodnak.
Biztos, hogy ilyen mértékû elöntés nálunk szinte elképzelhetetlen. Gyõrben, vagy Szegeden nem csónakáznak a város utcáin. Hogy ez mennyiben köszönhetõ az elõbbi jelenségnek, ill. a hazai folyószabályozásnak, vízügynek, nem tudnám megmondani. Ha ez utóbbinak köszönhetõ, le a kalappal elõtte! [esõ]
Ja, még annyit, hogy az ilyen közlések: 1000 év legmelegebb júliusa, 1000 év legenyhébb tele szintén ellenõrizhetetlenek. Standard mérések híján, talán a nagyon öreg fák évgyûrûinek vizsgálatából lehet következtetéseket levonni, ezek azonban szükségszerûen bizonytalanok. 
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188202 - 2013-06-04 11:24:46)
Minél közelebb megyünk egy vízfolyás forrásvidékéhez, annál nagyobb valószínûséggel fordulhat elõ az adott területen árvíz. Ezért nehezebb védekezni az árvíz ellen Passauban, mint például Dunaújvárosban.
Példa: az irodánk melletti patak minden nyáron kétszer-háromszor kiönt a medrébõl a zivatarok után egy-két órára, de ez igazából senkit nem érdekel, mert kárt nem okoz.
Viszont ha Gönyûnél ötven év alatt egyszer kiöntene a Duna (szakítaná a gátakat), akkor az a mindent visz kategória lenne.
Németországban már vályogházak sem lehetnek túl nagy számban (legalábbis a képek alapján), ellenben a Szigetközben még jó néhányat lehet találni, amelyben laknak is).
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
