Köszönöm szépen a válaszokatt! Nem fárasztalak tovább
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
Lehetne éppen keresni, de amíg épp eleget találnak szerte a világban földgázkutatás során, addig nincs értelme. (A mihályi-répcelaki készlet is így került elõ, de az "igazi" földgázban is szokott lenni több-kevesebb…
Lehetne éppen keresni, de amíg épp eleget találnak szerte a világban földgázkutatás során, addig nincs értelme. (A mihályi-répcelaki készlet is így került elõ, de az "igazi" földgázban is szokott lenni több-kevesebb CO2. Persze ennek nem szoktak örülni, mert rontja a gáz fûtõértékét.)
Alig 400 millió év hiányzik :) A CO2-t lehet keresni, vagy véletlenül találták földgáz helyett?
Alig 400 millió év hiányzik![]()
A CO2-t lehet keresni, vagy véletlenül találták földgáz helyett?
Igen, bár arrafelé elég finomszemcsés, agyagos ez a bizonyos késõ-miocén ("pannon") homokkõ. Illetve az ez alatt lévõ, devon korú metamorf aljzat felsõ pár méterének repedéseiben is van még CO2 (nem véletlen, hogy a…
Igen, bár arrafelé elég finomszemcsés, agyagos ez a bizonyos késõ-miocén ("pannon") homokkõ. Illetve az ez alatt lévõ, devon korú metamorf aljzat felsõ pár méterének repedéseiben is van még CO2 (nem véletlen, hogy a kutakban tipikusan 10-20 métert fúrtak még az aljzat elérése után).
Ja tényleg, gondolhattam volna :) Homokkõben van ez is?
Ja tényleg, gondolhattam volnaHomokkõben van ez is?
Sajnos a nyomásról már nem tudok adatokat (és tartok tõle, hogy ha utánajárnék, akkor sem lenne nyilvános az infó, mert folyamatban lévõ termelésrõl van szó). A valamirevaló földgázmezõkön a kitermelés kezdetekor pár…
Sajnos a nyomásról már nem tudok adatokat (és tartok tõle, hogy ha utánajárnék, akkor sem lenne nyilvános az infó, mert folyamatban lévõ termelésrõl van szó). A valamirevaló földgázmezõkön a kitermelés kezdetekor pár száz atmoszférás értékek szoktak elõfordulni, szerintem a nagyságrend itt is hasonló.
Köszönöm szépen! Arról van infód, hogy milyen nyomású a felszínen a gáz?
Köszönöm szépen! Arról van infód, hogy milyen nyomású a felszínen a gáz?
Az eredet a tudomány mai állása szerint nyitott kérdés. A késõ-miocéntõl a pleisztocénig tartó rétegsor és fejlõdéstörténet (a legelterjedtebb vélekedés szerint az idõsebb dolgok nem érintettek az ügyben) gyakorlatilag…
Az eredet a tudomány mai állása szerint nyitott kérdés. A késõ-miocéntõl a pleisztocénig tartó rétegsor és fejlõdéstörténet (a legelterjedtebb vélekedés szerint az idõsebb dolgok nem érintettek az ügyben) gyakorlatilag ugyanaz, mint Zalában vagy az Alföldön. Mégis, utóbbi helyeken olajat és gázt találunk, a Kisalföldön pedig CO2-t, ami elvileg akkor keletkezik, ha a szerves anyag túl mélyre és túl hosszú idõre temetõdik be. (Vagyis ha az átalakulása túllép a kõolajon és a földgázon.) Valószínûleg ott lehet a dolog nyitja, hogy az alföldi és zalai szénhidrogének mégsem a késõ-miocén üledék szerves anyagából keletkeztek, hanem valamelyik idõsebb képzõdménybõl, azoknak viszont a Kisalföldön már más lehet a rétegsora és az éréstörténete is.
A CO2-termelõ kutak mélysége általában 1200-1700 m. Ezek a kutak mind a Mihályi-hát nevû szerkezetet fúrták meg, ami a Kisalföld aljzatában egy magasra kiemelkedõ, a felette lévõ rétegeket is meggyûrõ (ezzel a CO2 számára tankönyvbe illõ "csapdát" létrehozó) szerkezet.