A felhõket magam is láttam, órákon át szinte állandóan lestem az eget, miközben nyirtam a füvet.
1. Fõleg az elsõ linken látszik, hogy a zivatar teteje még a fölötte levõ szõnyegfátyolfelhõ (Cirrostratus) alatt ellaposodott, ám az üllõ a szokásostól eltérõen nem fátyolosodott el, hanem megmaradt a gomolygó, buborékcsúcsos jellege. Lehetséges magyarázat: a fölöttünk húzódó hideg légcsepp erõs inverziót képezhetett még jóval a CS lepel alatt, igy az kényszeritette a gomolyfelhõt felül vizszintesen idejekorán szétterülni. Hasonlóra az elmúlt negyven évben nemigen emlékszem (vagy nem figyeltem fel ilyesmire). Dörgést, villámlást tapasztaltam, hullósáv is volt, a cella viszont elkerülte Nagyszalontát.
2. A felhõ aljával sem stimmelt valami: szokatlanul, de csak enyhén görbülten hullámos volt. Sõt, az alatta kialakuló kisebb, lapos gomolyfelhõ fölvette e hullám alakját. Ez a másodlagos, a már kialakult Cumulonimbus alatt létrejövõ, s a szinte hozzásimuló Cumulus pedig eddigi észlelõi pályafutásom alatt - állitom - egyedinek számit.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
