Meteorológiai esélylatolgatások

Egy pillanatra azért álljunk meg, és tisztázzunk egy nagyon erõs csúsztatást! Cassano nem a latolgatásaiért, és annak beválása vagy nem beválása miatt lett cinkelve, hanem az önfényezésért - teljesen jogosan, és ezt maximálisan fent is tartom. Hogy maga a latolgatás hogy jött be, és annak a jelzett volt-e a valódi oka vagy sem, azt már mások bõven kitárgyalták, és ettõl teljesen független.

A szkepticizmus önmagában nem gond, ha van mögötte érvelés és logikai kérdések (Rudolfking), akkor vitára alkalmas.
A mindig csak pár soros érveléstõl mentes (legyen az DAI, állatok viselkedése, stb.) teljesen gáz, elfogadhatatlan, ezzel egyetértek. (Ellen)érvek, rámutatások, bizonyítékok, tanulmányok stb. nélkül minden csak "köpködés".
Jómagam leginkább az agnoszticizmus felé hajlok egyébként A meteorológiában is (bizonyos idõtáv felett)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9012)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9011)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9010)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9009)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#900

Ez nyilván egy másik fórumba tartozik mar, de ebben a kérdésben inkább kikérném a szakemberek véleményét (Hari Seldon, Derick stb). Viszont ami nálam eléggé kiveri a biztosítékot, az az egyesek által képviselt totális agnoszticizmus es szkepticizmus, amellyel kedélyesen lesöprik az asztalról a DAI-t, ami tényleg nem vehetõ egy kalap alá DM-mel vagy a chemtrails-fele konspirációs zagyvasagokkal. Komolyan mondom, ilyen, mindent tagadó hozzáállással meg mindig a barlangban csiholnank a tüzet es rosszabb esetben a fákon ugrálnank. Múltkor Cassanot is hogy kiosztottak azért, mert bejött egy régebbi latolgatása. Mire jó ez? Ahelyett, hogy egymást segítve gyarapitanank a tudásunkat, inkább egymás torkanak esünk? Mire jó ez, könyörgöm?!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9007)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9006)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9005)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9004)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Éghajlatváltozás (#9003)

Csak egy a bibi!
Az átlagosnál 4-5 fokkal melegebb tengervíznek ehhez nem sok köze volt, ugyanis a vaskos tengervíz anomális szeptemberben jelentõsen csökkent, így NEM a pozitív anomália okozta az extrém õszi mediterrán viharokat, hanem a jetek markáns, erõteljes és gyakori behullámzása.

Ebbõl én sem. "Helyi" mint globális jelenség.-mint írod is.
De hogy a Föld "A 2015 elsõ félévének átlaghõmérséklete 0,85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghõmérsékletet." Link: Link Mindenképp mozgalmas õsz felé hajaz. Tudom, tudom, hogy ebbõl még bitang zonalitás is lehet, de bízok az erõs hõkontrasztban. Elnézve a jelenlegi Észak sarki nyomás térképeket. Hát...remélem azok a megjelenõ -5 meg -10 fokok Grönlandon, s északabbra is, valami nagyobb "meglepetés", mozgalmasság elõjelei. Már ami az elkövetkezendõ õszt illeti.
Ránk férne a meridionális áramlásból származó csapadék.

Hú, de rég jártam erre...

Egyetértünk.
A meleg Földközi-tenger miatt, azaz szimplán amiatt nem lesznek mediterrán ciklonok.
Mert a mediterrán ciklonok keletkezéséhez valóban kell egy teknõsödési folyamat.

Inkább úgy lehet fogalmazni, a meleg Földközi-tenger inkább az esetlegesen kialakuló ciklonok kiteljesedését segítheti elõ (ha még õsszel is fennmarad a meleg tengervíz).

Azaz nem okot, hanem okozati összefüggést érdemes keresni a tengervízben.

A nagy hõkontraszt elõsegíti a ciklogenezist a mérsékelt szélességeken, nagyobb léptékben nézve a teknõk kialakulását és meridionális makrokép létrejöttét.
De hogy a jet mennyire tud behullámozni, azt véleményem szerint a teljes féltekei nyugati áramlási szalag sebessége alapvetõen befolyásolja. Sebes zonális áramlás esetén feltételezésem szerint nehezen fordul meridionálisba a cirkuláció, nagy hõkontraszt dacára is.
A nyugati áramlási szalag sebességét pedig hemiszférikus léptékû hõmérséklet és nyomáseloszlás határozza meg. Ehhez képest a Földközi-tenger (és a fölötte elterülõ légtömeg) melegebb volta csupán "helyi" jelenség. Nyilván számít valamit, de nézetem szerint elég keveset. Ezért ebbõl én most még nem vonnék le messzemenõ következtetést.

Épp ezért vonatkozott a latolgatásom az õszi idõszakra. Elkezd hûlni a szárazföld, a tenger azonban jóval melegebb lesz és csak lassan tud majd lehûlni... [esõ] [esõ] [esõ]
De természetesen nem egyértelmû! Csak latolgatás volt.

Igen , de pont ez volt 2012-ben: meleg tengervíz , száraz forró nyár , mint most is. Akkor 2012 õsszel télen meg már tudjuk mi következett [esõ]

Külföldi oldalakon orrba-szájba linkelgetik, hogy a Földközi-tenger hõmérséklete 5-6 fokkal magasabb az átlagosnál bizonyos térségekben, elsõsorban a középsõ medencére és a hozzánk közel esõ Adriai részekre igaz ez... Már láttam olyan elmélkedést, hogy az õsz folyamán ebbõl kifolyólag irdatlan energiák lesznek ott a légkörben, az Appeninek, az Alpok déli oldala és a Dinári-hegység extrém viharokat fog kapni. Ez õsszel amúgy is természetes jelenség, de idén sokkal erõsebb lehet a szokásosnál is.
Ha pedig tovább gondoljuk a folyamatot. Elképzelhetõ, hogy szeptember közepétõl végétõl kezdve nagyon erõs teknõsödés, mediciklon genezis kezdõdik a meleg tengervíz, hûlõ szárazföldek hatására. Mivel a hõhullám mostmár a Balkánon és a törököknél is kiteljesedik, így arrafelé is beindulhat majd a buli.
Összegezve: Elõfordulhat, hogy Floo elméletét igazolva bekövetkezik majd az, hogy hónapokig nem esik, utána viszont nem tud elállni... Õsszel akár mediterrán ciklonok dömpingje is lehet majdan. Hogy télen mi lesz ebbõl? Arra még nem vállalkoznék.