2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák

Nagyon szívesen! Ma illetve a héten arrafelé dolgozom.

Akkor mindkettõnknek lehet igaza
Köszi az ábrát, tényleg jó!

Szerintem meg ez az ábra mondja el legjobban a lényegét és ehhez még angol tudás sem nagyon kell. Link Bár ahogy olvasok most róla, ez a "nincs kapcsolatban" ez csak ÁLTALÁBAN igaz.

Segíthetnél konkrétumokkal Mr.Twisternek. Egy korábbi hozzászólásában jelezte, hogy utána tud nézni, ha kap támpontokat: Link

Miért ne lenne kapcsolata?
Nem vagyok túl jó angolból, de az elsõ bekezdés szerintem elmondja a lényeget: Link
Nekem ez új, hogy ne lenne kapcsolata...


szerk: Noé! lehetséges ez is!

Egyetértek, a cserépdarab fúródása legfeljebb az esetleges tornádó erõsségére lehet bizonyíték, nem pedig annak eldöntéséhez, hogy downburst avagy tornádó volt-e.

Szerintem meg a gustnado sokkal jobban hasonlít egy dust devil-re, mint egy tornádóra. Hogy miért? Mert az sincs kapcsolatban a felhõalappal.

Nekem a gustnado is tornádó, csak nem 'mezociklonális', sõt egy kicsit másképp jön létre, mint egy 'nem mezociklonális' -ezt nemrég magyarázta el nekem is Vektoroptika (nem állítom, hogy vissza tudnám most mondani ). Na most jól összekavartam a dolgokat

Lényeg: ha bárki meglát egy ilyet maga elõtt, akkor nem azt fogja kiabálni, hogy GUSTNADÓ, GUSTNADÓ!
Vagy ha éppen a tengeren hajózó emberkék látják maguk elõtt, Õk sem azt mondják, hogy VÍZTÖLCSÉR, VÍZTÖLCSÉR!
Na jó, a porforgatag az ne legyen tornádó senkinek, de szerintem egy mezei laikus arra is ráfogná. Tök jó, hogy annyi mindent tudunk már ezekrõl, hogy kategorizálni is tudjuk. De nagyon leegyszerûsítve a tornádó az TORNÁDÓÓÓ!!!!
A többi tényezõ már csak tudományos csemege!

Én is igy gondolom.

Nem történt semmi, de épp azért szóltam, hogy nehogy az legyen



Õ is szeret egy sávban (is) pusztitani és cimborája a downbust-nek: Link Csak egy alternatíva tornádó helyett.

Jóelõbb olvastam a társalgóban, hogy valaki látta is tán a forgó felhõtölcsért! Ha tényleg így van, akkor nem sok mindenrõl kell beszélni!

A tornádó/légzuhatag témában a dilemmát természetesen a helyszinelés és a szemtanúk megkérdezése oldhatja fel. Ebben mindenki egyetért. Elnézést kérek, ha véleményemmel - innen a távolból - bárkiben is ellenérzést váltottam volna ki.
Neofita1: a sorban történõ rombolás a tapasztalat szerint éppen a tornádó mellett szól.

Én inkább a légzuhatagra tippelnék a képek alapján.
Van leglábbis néhány kép, ami miatt ezt gondolom:
pl. itt az egyik oldalon ép maradt a tetõ: a tornádó nem hagyta volna meg, vagy pont így súrolta csak a házat? Kicsi az esélye szerintem: Link

Vagy ezek pl. nagyon egy irányba dõltek, és nem csak ezek, hanem a kép távolabbi pontján lévõ is: Link

Nekem ez is olyan "légzuhatagos" : Link

A cserepes kép az tényleg gyanús, de lehet, hogy ilyet burs is tud csinálni!?

Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a modellek ideális feltételeket mutattak downburs kialakulásához, míg tornádóhoz hiányzott néhány tényezõ, bár ahogy vektoroptika már valahol utalt rá, kialakulhatott az is, sõt abban biztos is vagyok, hogy tegnap volt is 1-2 az országban, csak abban nem vagyok biztos, hogy ebben a konkrét esetben is errõl van szó. Persze ez csak egy vélemény...
Ha tévedek, akkor én kérek elnézést!

Na, ha fizikáról vitatkozunk, akkor jó helyen járok

A szerensétlen cserépdarabnak mindegy, hogy mi gyorsítja fe a kívánt sebességre. Ráadásul rövid távolságokon (10-50 méter) a tornádóval utazó cserépdarab mozgása (a tornádó horizontális szélvektorai) is egyenes vonalúnak tekinthetõ.
Tegyük fel, hogy az erõs szél (mindegy mibõl származik) megbontja a szomszéd ház tetõszerkezetét. Általában már a tetõrõl sodródáskor darabokra törik szét a cserepek nagy része. Fõleg ha a régebbi agyagalapúról beszélünk. Ezek vannak többségben. Mivel megbomott az eredeti szerkezet, és a darabok felület/térfogat(tömeg) aránya nagyobb, a szél így könnyen tudja gyorsítani. Olyannyira, hogy sebességének vízszintes irányú komponense akár a következõ épület mûanyag gázóra-burkolatáig simán eléri a 10-20 m/s sebességet. Ez már bõven elég arra, hogy azok a darabok, melyek épp forgásuknak abban a fázisában vannak a céltárgy elérésekor, hogy a kisebbik felületû része néz a mozgás irányába, bele fognak állni az erre érzékeny felületekbe. Ilyenek az említett puha "mûanyagok", szigetelt házfalak stb Nem számolom most ki (de ki lehet), hogy ezer ilyen törmelékbõl a fentebb említett külülmények között egy hátfalnyi felületen melyik lesz épp olyan fázisban. És nem kell hozzá tornádó sem, csak pl egy gerinc közelében megbontott tetõ. De ez csak egy példa.
Másik lényeges dolog, hogy nem azt mondtam, hogy nem tornádó okozta, hanem azt, hogy simán okozhatta más is. Tehát NEM bizonyíték.

Szerk: válaszom egyben Kosakissnek is válasz. És kérem, hogy ne lordakelás szinten közelítsük meg a kérdést (azaz hogy hány helyszínen voltál már kint? meg különbenis hány éves vagy?), hanem fizikai szempontból várok építõ jellegû vitát. Köszönöm elõre is Kosakiss!

Engedj meg pár kérdést: hány tornádó-, illetve downburst okozta pusztitást tanulmányoztál helyszinen? Szerinted melyek azok a legfõbb ismérvek, amelyek meggyõzõek az egyik vagy másik emlitett pusztitó jelenség mellett? (Mert úgy tûnik, nagyon jártas vagy az efféle dolgokban.) Gambuc már adott egy elfogadható választ a tornádó javára.

Ez fizika. Egyenes vonalú légmozgás nem "csinál ilyet". Tehát vitatkozom veled!

Várom a bemutató videót.

Ilyen lapos cserépdarabokat a 30-40m/s-os szél simán belevágja bárhova. Szóval szerintem ez NEM bizonyíték! Csinálok bemutató videót is, ha kell

A tegnapi zivatar 27,2mm csapadékot hagyott Vásárosnaményban. Ellentétben sok más településsel, a szél nem volt jelentõs. Viszont szüleim elmondása alapján általuk soha nem látott lecsapóparádé volt, sûrû köd-szerû felhõszakadással.