Ugye minden egyes szinten van a légkörnek egy bizonyos mértékû potenciális energiája. Ha ez lent nagyobb, mint fönt, akkor a kettõ különbsége (ami a CAPE) pozitív elõjelû lesz (nagyon durván leegyszerûsítve - aztán a különbözõ CAPE-eket különbözõ szinteken számíolják, megadható az a két szint, ami között a létezõ legnagyobb a CAPE, ez a CAPE talán a MUCAPE(?)). Az ilyen helyeken fölfelé gyorsító felhajtóerõ hat a légelemre. Ha találni olyan réteget, melyben följebb magasabb az energiája a légelemnek, akkor ott a légelemre lefelé gyorsító erõ hat (itt a CAPE elõjele negatívvá válik, s ennek adták neki a CIN nevet, tehát a CIN=-CAPE, ha jól tudom.)

Namost, ha az alulról induló légelem eléggé fölgyorsul, akkor a lefelé gyorsító rétegen áthaladhat, s fölötte újra fölfelé gyorsulhat. Ha viszont nem gyorsul fel eléggé, az inverzió visszafordíthatja. Tehát a nagy CIN inkább egy szûrõ, ha nagy a CIN, akkor csak a hevesebb zivatarok alakulnak ki. CIN nélkül még mellette kialakulnának gyengébbek is, de a CIN ezeket "kiszûri".

Ha jól sejtem, valahogy így mûködik nevet .

Sze: amúgy amellett, hogy a nedvesség is kevés volt tényleg, ráadásul az alsó stabil réteg, ahogy a többiek mondták, inkább 1500-200m vastag lehet(?), így tehát az orográfia sem tudott segíteni, ugyanis túl alacsonyak a hegyek. De nemrég láttam É-ÉNY felé hullámfelhõt a hegyek közelében, s több gomoly ÉK felé is megjelent, ami azért már nedvesedésre utalhat.