Gyakori hõséget hozott az idei nyár

 

 

 

2015 nyarának napi középhõmérséklet-menete és ennek a sokévi átlagtól (1981-2015) való eltérése (OMSZ)

 

 

Ismerkedjünk meg közelebbrõl ennek a "nem mindennapi" nyárnak a történetével, hõmérsékleti, csapadék és egyéb jellemzõivel!

 

Június

 

Az idei nyáron korán jött a nagy meleg, hiszen már június másodikától egészen tizenötödikéig, azaz nem kevesebb, mint 14(!) napon keresztül minden egyes nap volt olyan hely az országban, ahol a csúcshõmérséklet elérte, vagy meghaladta a 30 fokot. 35 fokot elérõ vagy meghaladó nappali felmelegedés - úgynevezett forró nap - ellenben nem fordult elõ ezen idõ alatt hazánkban.

 

Tizenhatodikán pedig hidegfront vonult át felettünk, mely mögött jóval hûvösebb légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét.

 

 

 

A 2015. június 16-ra vonatkozó frontanalízis

 

A változás tartósnak bizonyult: a hónap végéig már egyetlen hõségnap (30 fokot elérõ nappali felmelegedésû nap) sem fordult elõ sehol az országban. Igaz, fáznunk ezután sem kellett: nem kevesebb, mint 10 olyan napot jegyezhettünk fel, mikor a maximum-hõmérséklet legalább 25 fok volt. Ennek megfelelõen a havi középhõmérsékletek a sokévi átlag fölött, nagyjából 19 és 22 fok között alakultak az országban.

 

 

2015. júniusi középhõmérsékletek az országban a Metnet adatai szerint

 

A Metnet adatbázisa szerint júniusban 10 olyan nap fordult elõ, mikor az országban valahol csapadékhullást észleltek. A teljes havi csapadékmennyiség gyakorlatilag mindenhol elmaradt a sokévi átlagtól. Elmondhatjuk, hogy az igazi, nagy "medárdi" esõk az idén elkerültek minket.

 

 

2015. júniusi csapadékmennyiségek Magyarországon a Metnet adatai szerint

 

 

Július

 

Júniusban megmutatta tehát "oroszlánkörmeit" a nyár, de ez még csak ízelítõ volt a hõségekbõl. A kellemetlen, nagy forróság júliusban jelentkezett elõször. A hõhullám naptári pontossággal elsejével kezdõdött, és elsõ szakasza július 9-ig tartott. Ezen idõ alatt 5 forró napot (legalább 35 fokot elérõ nappali felmelegedés) regisztráltak az országban, de a maximum-hõmérséklet a 30 fokot a többi napon is rendre meghaladta valamelyik mérõhelyen. Különösen meleg volt 7-én és 8-án:  az elõbbi napon 38 fokos csúcsot is mértek, az utóbbin pedig még magasabbra, 39,3 fokig szökött fel a hõmérõ higanyszála Budakalászon a Metnet adatbázisa szerint. Ez a 40 fokot megközelítõ forróságú nap figyelmet érdemel, úgy is, mint az idei nyár egyik legmelegebb napja. Kilencedikén aztán hidegfront érkezett:

 

 

Frontanalízis 2015. július 9-ére vonatkozóan

 

A hidegfront mögött beáramló kissé hûvösebb levegõ csupán néhány napra szabadított meg a nyomasztó hõségtõl. Igaz, 10-én mindössze 26 fok volt a legmagasabb hõmérséklet az országban, 11-én pedig 29 fok. De 12-én már újra elõfordult 33 fokos maximum-hõmérséklet. 16-án pedig kezdetét vette a kánikula újabb nagy "rohama" Ettõl a naptól kezdve egészen huszonötödikéig az egy huszadika kivételével rendre elérte vagy meghaladta a csúcshõmérséklet a 35 fokot a mérõhálózat valamelyik pontján. Tizennyolcadikán Rábatamásiban 37 fokot mértek, egy napra rá, 19-én a "közvetlen szomszédban", Bécsben 38 fok volt! Huszonkettedikén Gödön 38 fokot, 23-án Hevesen 39 fokot, 24-én és 25-én Budapesten 38 fokot mutatott a hõmérõ. Ritkán tapasztalható, rekkenõ hõség uralkodott ezekben a napokban. Ezen idõ alatt voltak olyan helyek hazánkban, ahol a minimum-hõmérsékletek is 25-27 fok között alakultak. Huszonhatodikán aztán megérkezett északnyugatról a "felmentõ sereg" egy hidegfront képében.

 

 

Frontanalízis 2015. július 26-ára vonatkozóan

 

A front mögött érkezõ hûvösebb levegõ egészen a hónap végéig jótékonyan távol tartotta a hõséget - de egy 30 fokos maximum-hõmérséklet 29-én így is "becsúszott". Összességében 15 forró napot, 23 hõségnapot és 29 nyári napot regisztráltunk júliusban a Metnet adatai szerint. Húsz fok alatti maximum-hõmérséklet ebben a hónapban az országban sehol sem fordult elõ. Természetesen a havi középhõmérséklet is több fokkal meghaladta a sokévi átlagot.

 

 

2015. júliusi középhõmérsékletek Magyarországon a Metnet adatai szerint

 

Húsz olyan napunk volt, mikor csapadékot észleltek  hazánk valamelyik megfigyelõhelyén. De a húsz napból 11 csupán jelentéktelen mennyiségû, 10 mm-t el nem érõ esõt hozott. A havi csapadékmennyiség ezzel együtt is meghaladta a júniusit, és az ország egy nem jelentéktelen részén a sokévi átlag közelében volt.

                     

 

2015. júliusi csapadékmennyiségek Magyarországon a Metnet adatai szerint

 

 

Augusztus

 

Júliushoz hasonlóan utolsó nyári hónapunk is erõs felmelegedéssel indult. A hamarosan kifejlõdõ hõhullám aztán meglehetõsen hosszú ideig tartotta magát: a hõség országosan csak tizennyolcadikára szûnt meg. Különösen meleg volt a nyolcadika és tizenötödike közötti idõszak: már kilencedikén Budapesten és Debrecenben 37 fokot mértek, tizedikén szintén Debrecenben újra 37 fokot. Tizenkettedikén Kunszentmiklóson 39 fokig szökött fel a hõmérõ higanyszála, tizenharmadikán pedig Söptén mértek ugyanilyen magas hõmérsékletet. Ezen a napon egyébként a "minimum maximuma" országos rekordja is megdõlt. A rekkenõ hõségnek az a hosszan hullámzó frontzóna vetett véget, mely 17-én nyugat felõl elérte országunkat:

 

 

A 2015. augusztus 17-re vonatkozó frontanalízis

 

Augusztus 19-re gyakorlatilag az ország egész területe átkerült az akkorra már okkludálódott front hideg oldalára. Ettõl kezdve több napig áramlott be a Kárpát-medencébe a hûvös levegõ, aminek következtében tizennyolcadikától egészen huszonötödikéig az országban sehol sem fordult elõ 30 fokot elérõ maximum-hõmérséklet. Sõt, akadt 4 olyan nap (18-a, 19-e, 20-a, 21-e), mikor bizonyos helyeken a legmagasabb hõmérséklet csak a 16-17 fokot érte el. Az "augusztus 20-i" lehûlés tehát az idén sem maradt el.

 

Azonban akik úgy gondolták, hogy ezzel az idei nyár kánikulai szakasza lezárult, alaposan tévedtek. Huszonhatodikától visszatért a hõség, és még 8 napon keresztül a vendégünk volt. Huszonkilencedikén és harmincadikán 36 fok, harmincegyedikén 37 fok volt az országban mért legmagasabb maximum-hõmérséklet. Még szeptember elsején is elõfordult 36 fokos hõmérsékleti csúcs, azaz elmondhatjuk, hogy idén az idõjárás "nem vett tudomást" a meteorológiai õsz beköszöntérõl. Bizony, a tanévnyitókon ezúttal nemcsak a meghatottság miatt kerültek elõ a zsebkendõk! Csak  szeptember 2-án kezdett megszûnni a kánikula egy, az országba belépõ hidegfront hatására. De keleten még ezen a napon is mértek 34 fokos maximum-hõmérsékletet!

 

Az idei, kánikulai augusztus záró mérlege  16 forró nap, 24 hõségnap, 31 nyári nap. A havi középhõmérsékletek augusztusban is jócskán meghaladták a sokévi átlagot. A kép eléggé hasonlít a júliusihoz:

 

 

2015. augusztusi középhõmérsékletek Magyarországon a Metnet adatai szerint

 

Nem így a havi csapadékmennyiséget reprezentáló kép. Augusztusban az ország nagyobb részén szerencsére több esõ esett, mint júliusban, és lényegesen több, mint júniusban. Tizenhét olyan napunk volt, mikor esõt, záport vagy zivatart jelentettek, és a csapadék összmennyisége elég nagy területen meghaladta a sokévi átlagot.

 

 

2015. augusztusi csapadékmennyiségek Magyarországon a Metnet adatai szerint

 

 

Összegzés

 

Végsõ összesítésben 2015 nyarán 31 forró nap fordult elõ Magyarországon (a Metnet adatai szerint). Továbbá nem kevesebb, mint 61 olyan napunk volt, mikor a maximum-hõmérséklet hazánkban valahol elérte, vagy meghaladta a 30 fokot. Ez rendkívül magas szám, és jól jellemzi az idei nyarunk tartós forróságát. A napi középhõmérséklet-görbe tanúsága szerint 5 hõségidõszak követte egymást. Bár a hõmérsékleti hullámhegyeket elég mély hullámvölgyek választották el egymástól (különösen az elsõ és a negyedik volt mély, azaz ekkor a napi középhõmérsékletek jelentõsen elmaradtak az átlagostól), mégis, a hõkiugrások némileg magasabbak, és "testesebbek" voltak ez utóbbiaknál. Ennek köszönhetõ a teljes évszak szokatlanul magas átlaghõmérséklete.

 

Okok

 

Teljes joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi vezetett a kivételesen forró nyár elõállásához. A kérdés messzire vezet, ezért jobb, ha csak a közvetlen kiváltó okot vizsgáljuk. Ez pedig nem más, mint egy tartós és visszatérõ cirkulációs (légkörzési) rendellenesség. Az idei nyáron ismételten hatalmas mennyiségû, rendkívül forró levegõ áramlott Észak-Afrikából az európai kontinens belseje irányába. A középhõmérséklet-görbe kiugrásai kivétel nélkül ilyen melegbeáramlásos  epizód következményei. Mivel a szinoptikai kép mind az öt hõhullám idején igen hasonló volt, ezért ennek reprezentálására ezek közül csak egyet mutatunk meg.

 

 

Hõmérséklet-eloszlás Európa felett a 850 hPa-os nyomásnívón 2015. augusztus 31-én

 

Szembeötlik az Európát az északi tájak kivételével kitöltõ forró levegõ, amit a 850 hPa-os nyomásnívón, azaz a magasban a 15 fok feletti hõmérsékletû terület reprezentál. Jól látszik az Afrika északnyugati részébõl felnyúló masszív melegnyelv is. Hogy itt a rendkívül meleg, és mindenekelõtt száraz sivatagi légtömeg hatásáról van szó, azt az is mutatja, hogy még a hõségidõszakok csúcsán is elõadódtak 15 fok alatti minimum-hõmérsékletek Magyarországon. Ahol éjszakára elállt a szél, ott a derült ég alatt az alacsony harmatpontú légtömegben ilyen, viszonylag erõs lehûlések is elõ tudtak állni.

                                                                                                  

 

 

Képek a Metnet galériájából  

 

 

Következmények

 

A hosszadalmas, ismételten jelentkezõ forróságnak kis számú pozitív hatásai között említhetjük a tartós strandidõt. A balatoni és egyéb fürdõhelyek szinte ideális szezont zártak, és a nyaralók is sokáig élvezhették a napsütést és a kellemesen meleg vizet. Ezenkívül talán még a bortermelõk profitálnak majd a "mediterrán" forróságú nyárból. Bár az ilyen szezonokban a szõlõtermés nemegyszer kevés, de igen jó minõségû, magas cukorfokú. Hacsak tartósabb esõzés meg nem zavarja a szüretet, a 2015-ös évjáratot a nagyon jók között tarthatják majd számon a borászok. A mezõgazdaság más ágazatai számára viszont inkább hátrányos volt a nyári idõjárás. Szárazsággal indult a szezon, és bár július és fõleg augusztus több helyen tetemes csapadék-mennyiségeket hozott,  a záporos jellegû, szeszélyes területi eloszlású csapadék csak egyes országrészekben mentette meg a gazdákat az aszálytól. Fõként a kukorica és a napraforgó nagy területeken súlyos aszálykárt szenvedett. Nem elhanyagolható a huzamos forróságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása sem. Hatványozottan igaz ez a nagyvárosokban, melyek a mostanihoz hasonló hõhullámok idején kibírhatatlan "katlanná" változnak. Itt még a késõ éjszaka sem hoz igazi enyhülést, hiszen több olyan nap volt az idei nyáron is, mikor a belterületeken éjfél felé még 28-29 fokot lehetett mérni. Az ilyen körülmények a fiatal, egészséges szervezetet is erõsen próbára teszik, nem beszélve az idõs, krónikusan beteg emberekrõl. A hõség elviselhetõvé tételére egyre elterjedtebbek a klímaberendezések. Ezek viszont nagyban növelik a villanyáram-fogyasztást, ami nemcsak pénztárca, de környezetvédelmi kérdés is.

 

 

Djrafy fényképe a Metnet galériájából

 

Írta: Thermometer (Dr. Szathmáry Ákos)