Délibábok idején - látványosság a forró napokra

Hortobágyi délibáb, idealizált fotómontázs. Forrás: www.profila.hu archívumából

A délibábok a légrétegek inverziójához kötött, változatos és izgalmas formavilágú jelenségek, sokszor egészen hétköznapi helyzetekben is láthatjuk õket.

Milyen délibábot láthatunk voltaképp bármikor?

galervin fotóján az út felszínén megjelenõ "tócsa" délibáb figyelhetõ meg

A legismertebb, bárki által megpillantható délibáb az aszfaltozott utak felszínén erõs napsütésben látszó „tócsa”. Közvetlenül az útfelület felett a felforrósított levegõréteg hatására alakul ki, ez az ún. alsó állású délibáb legegyszerûbb formája. Adott esetben olyan nagy a különbség a felszín közeli s a felette csak pár centivel lévõ légréteg hõmérséklete (törésmutatója) közt, hogy gyakorlatilag tükrözõ felületté válik a légréteg. Az út ettõl csillogni fog, a sivatagban pedig az ég kékjét tükrözõ „tó” jelenik meg.

A forró légréteg fénytörése olyannyira eltér a felette lévõ légrétegétõl, hogy tükörként visszaveri az ég kékjét és a tereptárgyak képét

Ha az úton lévõ „tócsa” mögött egy kocsi, vagy a sivatagi „tó” mögött valami tereptárgy áll, ezeknek a képe a felületen fejtetõn fog állni. Ennek mi a legtöbb esetben csak egy darabját láthatjuk, így az autó kerekei megnyúlnak s esetleg még a karosszéria aljának vagy a rendszámtáblának a tükörképe is látszik.

Az animáción látni, hogy a közeledõ kocsi miként torzul s tükrözõdik

Hosszabb, egyenes útszakaszokon figyelhetjük meg legkönnyebben úgy, hogy elõttünk egy kis emelkedõ van. Erre azért van szükség, mert a forró légréteg, amely az inverzióban fõszereplõ, egészen közel van az útfelülethez. (A megfigyelõ és az inverziós réteg elhelyezkedésének kapcsolata a többi délibábtípusnál is jelentõséggel bír.) Hasonlóan extra forró tud lenni a levegõ pl. a vasúti sínek felett, ez esetben a mögötte látszó tárgyak alakja torzul el, nyúlik meg, vagy zsugorodik össze.

forróság okozta délibáb vasúti sín felett, fotó: zoli1974

Az utak tócsáinak édestestvére a sivatagokban látható távoli oázis „víztükre”. A sivatagban azonban nem csak egy kis szalag forrósodik fel, hanem az egész felület, végighúzódik a forró levegõréteg a homok felett, s benne az ég kékje tükrözõdik, esetleg némi távoli tereptárgy elnyúlt képével együtt. Az ilyen látvány képes megtéveszteni a szomjazó sivatagi vándort, hamis reményt keltve benne a közeli vízforrásra.

Sivatagi "tó" délibáb, fotó Mila Zinkova, forrás: wikipedia

Itt érkeztünk el a következõ, még mindig ismert délibábhoz. Távoli tárgyak látszanak a horizont felett, amelyeknek nem szabadna látszaniuk akár a domborzati viszonyok, akár a Föld görbülete miatt, de mégis megjelennek. Az így feltûnõ tereptárgyak sokszor egészen eltorzult alakban jelennek meg, egy kis domb csúcsos hegyorommá válik, a zsúptetõs parasztházból távoli templomtorony lesz. Tetézheti a látványt, hogy e tárgyak fejtetõn állva is feltûnhetnek. Ilyen délibábok a klasszikus pusztai délibábok, amikor a síkság talaja forrósodik fel a déli órákban meredeken sütõ napfényben. Ha a délibáb szót halljuk, ezekre gondolunk elsõdlegesen. Az inverzió típusától függõen változik a kép, ami megjelenik elõttünk, ha több inverziós lépcsõ is van a légrétegekben, akkor összetett és zavarba ejtõ küllemû délibáb is létrejöhet. Ilyesmit nálunk nagyon ritkán látni, inkább a sarkvidékekre jellemzõ. A sarkvidékek hajós felfedezõit többször is megtréfálták ezek a többszörösen összetett délibábok, indítottak már expedíciót az így észlelt távoli „szigethez” - persze sikertelenül.  Pekka Parvainen fotóin számtalan sarkvidéki délibábot láthatunk, érdemes megnézni a galériáját!

Jack Stevens fotója, a képen többszörös inverziós rétegek hatására létrejött összetett délibáb látható

djrafy Balaton feletti délibábja, hajóról fényképezte a déli partot, ahol a fák megnyúltak és az inverzió hatására tükörképük lefelé vetült

Hazánkból is megfigyelhetõ egy különleges típusa a délibáboknak: a kelõ vagy nyugvó nap alakja eltorzul, szeletekre bomlik. Szerencsés esetben a nap felsõ peremén az úgynevezett zöld fény is megjelenik. Ez már ugyan a légkör prizmahatása miatt alakul ki, ám délibáb nélkül nem válik láthatóvá.

Látványos nap-délibáb és zöld fény, ha a nap így szeletekre bomlik, az annak a jele, hogy erõs inverzióval állunk szemben, ilyenkor számíthatunk zöld fény megjelenésére is. Fotó: Mila Zinkova, forrás : epod.usra.edu

Zöld fény távcsõvel készült fotón, kisebb inverzió esetén a zöld szín igen közel van a nap pereméhez, így csak erõs nagyításban látható, kép: agazdag

A légkör prizmája – az üvegprizmához hasonlóan – színeire felbontja és kitéríti a fénysugarat, viszont ez olyan kis mértékû, hogy átlagos esetben nem látjuk meg. Ha az inverzió hatására kialakuló délibáb megemeli a kitérített színt, akkor az képes elkülönülni és láthatóvá válni.

A nap színei, miután a prizmaként mûködõ horizontközeli légrétegek felbontották a fehér fényt. A színes téglalapok arányosak azzal, amennyi látható az adott színbõl aktuálisan - ezért kell a délibáb, hogy ezeket elemelje a nap felületétõl. Kép: rayandarts.com

Szabad szemmel rendkívül ritkán észlelhetõ így is, de teleobjektívvel fotózva már kiváló képek készülnek róla. Ahhoz, hogy ez a típusú délibábos jelenség kialakuljon, a hideg légrétegnek kell alul elhelyezkednie, így ezt pl. a téli hidegpárna idején a ködbõl kilógó hegytetõkrõl figyelhetjük meg. A legtöbb ilyen észlelés azonban azokhoz a tengerpartokhoz köthetõ, ahol a part közelében hideg tengeráramlat húzódik, így Kaliforniában kimondottan gyakori a jelenség.

A hideg áramlatok kék, a melegek piros vonallal jelölve

Nem épp gyakori, de érdekességként feltétlen megemlítendõ, hogy délibáb nem csupán vízszintes, hanem függõleges felületek mentén is kialakulhat.  Nyilvánvalóan ehhez akkor ideálisak a körülmények, ha a fal vagy sziklafelületet érõ napfény alacsonyról érkezik, hisz így tudja leginkább felforrósítani a felületet a fény.

Függõleges falfelület mentén kialakult délibáb,  kép: phys.ufl.edu

Az inverziós réteg és a megfigyelõ helyzete is jelentõséggel bír. Minél közelebb helyezkedünk el a réteg tetejéhez, annál látványosabb a kialakult délibáb. Egy tengerparti észlelés esetén ez akár tíz méteres nagyságrendû is lehet, ám pl. a pusztai délibábhoz szükséges felforrósodó alsó légréteg ritkán vastagabb 1-2 méternél.  Az aszfaltos utak felszínén megálló forró levegõréteg néhány centitõl 10-20 centiig terjedhet, ezért is könnyû úgy észrevenni az út feletti délibábot, ha egy emelkedõ felé nézünk, ami kb. szemmagasságban van. Az úton megjelenõ tócsákat akkor is látjuk, ha a rétegre fentrõl nézünk rá, mivel ezek már tükrözõ felületként mûködnek.

Az útfelszín felett pár centivel van az inverziós réteg (sárga vonallal jelölve), könnyen észrevehetõ, hisz alatta a tárgyak fejtetõn állnak, sárga vonal jelöli a réteghatárt. Fotó: galervin

Mesterségesen is létrehozhatunk olyan körülményeket, hogy délibáb alakulhasson ki a közelünkben. Egy kerti grillparti esetén a forró grillsütõ felett elnézve látható, hogy a mögötte lévõ tárgyak reszketnek, nyúlnak, zsugorodnak, egyszóval mutatják azokat a formákat, amiket nagyobb léptékben a természetes délibáb is.

A repülõtér betonsivatagán kialakult délibáb, a "tó" tükrözi a gépeket amelyek ettõl lebegni látszanak, fotó: Dzsibzon

Ha már kinn kell töltenünk az idõt a forró napokon, próbáljuk megfigyelni ezt az érdekes jelenséget!

Timelapse videó távoli épület délibáb miatti alakváltozásáról

Timelapse videó  távoli fák alakváltozásáról

Rendkívül látványos videó felsõ állású délibábról

Szuperszonikus autó délibábja, amint végigszáguld az inverziós rétegen

Szerzõ: Noli (Landy-Gyebnár Mónika)