ITCZ (ITC)

A rövidítés az Inter-Tropical Convergence Zone (sokszor Inter Tropic Convergence néven emlegetett) szóösszetételbõl származik, jelentése Belsõ-trópusi (vagy szimplán Trópusi) összeáramlási zóna. A zóna egy néhány száz kilométer széles ciklonális folyosó az Egyenlítõ közelében, az északról és délrõl érkezõ passzát-szelek találkozási területén; legjellemzõbb tulajdonságai közé a gyakori konvektív tevékenység és az erõs gomolyfelhõképzõdés tartoznak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az óceán ezen térségében alapvetõen szélcsendes idõjárást naponta többször is heves esõzések, zivatarok, szélviharok és hirtelen irányt váltó széllökések váltják fel; a szárazföld térségében a viharok hevessége az adott terület aktuális páratartalmától függ. Az Egyenlítõ környékén, azokon a területeken, ahol délben a Nap a zeniten áll, a levegõ gyorsan felhevül és eközben kitágul. A felhevült levegõ alacsony tömörsége (fajsúlya) okán felemelkedik, azaz konvektív folyamatok indulnak be. A magasság növekedésével csökkenõ légnyomás hatására a légtömeg adiabatikusan kitágul, hõmérséklete a Joule-Thomson-effektusban leírtak szerint csökken. A harmatpont alá hûlve - a légtömeg gõzkapacitásának csökkenése és légtömeg magas páratartalma okán - magasba törõ felhõzet alakul ki, melybõl intenzív csapadék, az ú.n. zenitális esõ hullik. A magasban bekövetkezõ kondenzálódáskor az a hõ szabadul fel, melyet a légtömeg a talajközeli elpárolgásakor látens hõ gyanánt felvett. A magasban a légtömeg északi és déli irányban áramlik ki. A légtömeg kitágulásának, felemelkedésének és kiáramlásának hatására a talajközelben csökken a levegõ tömörsége (fajsúlya) és a légnyomás. Elmondható tehát, hogy ezzel az egész bolygót átfogó, stabil, úgy vertikálisan mint horizontálisan hatalmas kiterjedésû ciklonális zóna alakul ki, ez az ú.n. ciklonális meder vagy folyosó. Mivel a légnyomáskülönbségek a tömegáramlásokkal kiegyenlítõdnek és a ciklonális folyosóban a talajon nem jöhet létre vákuum, így északról és délrõl a talajjal párhuzamosan újabb légtömegek áramlanak a rendszerbe; ezen jelenség neve konvergencia, azaz összeáramlás. Ez a tömegáramlás (közismert nevén szél) irányát és erõsségét tekintve viszonylag állandó és az északi hemiszférában a Coriolis-erõ hatására a mozgási irányhoz viszonyítva jobbra térül el; az így kialakuló passzát-szelek keleti iránykomponenssel rendelkeznek. Az ITCZ térségében az erõs konvekció miatt magasabban van a tropopauza, mint egyéb területeken. A többek között az El Nino-jelenségért részben felelõs Walker-örvény az ITCZ térségében fejti ki hatását. Az ITCZ a Föld felületének legerõsebben felmelegedõ területei felett alakul ki, ezért tendenciáját tekintve a Nap évszakfüggõ zenitális pozícióját követi, kb. egy hónapos késleltetéssel. Az ITCZ helyzetére komoly hatással van a szárazföldek és óceánok felmelegedésének különbözõ mértéke; a szárazföldek egyenlõtlen eloszlása okán az ITCZ átlagos helyzete az 5° északi szélesség környékén van. Az évszakos pozícióeltolódás az Atlanti- és a Csendes-óceán felett csupán néhány fokos, de Dél-Amerikában az ottani nyár idején a nagyobb szárazföldi területek miatt jelentõs. Igen jelentõs az évszakos pozícióeltolódás az Indiai-óceán térségében, az eltolódás hatására kialkuló ázsiai-afrikai monszunterületek felett; ennek oka az óceánt három oldalról körbezáró szárazföld. Az ITCZ alakulása és évszakos változása alapvetõen befolyásolja a klímazónák definícióját is. A szárazföldek hatása nélkül a klímazónák besorolása sokkal erõsebben hasonlítana egy övezet-mintára.