Ekvivalens potenciális hőmérséklet
(röviden: ekvipotenciális hõmérséklet) Az a hõmérséklet, amit a levegõelem felvenne, ha az ekvivalens hõmérséklet (lásd ekvivalens hõmérséklet) elérése után nyomását 1000 hPa-ra változtatnánk (környezetével való hõcsere nélkül). Mivel általában magasabb légrétegek nedvességét vizsgáljuk, így az 1000 hPa-os nyomás eléréséhez nyomásnövekedést kell elõidéznünk, ami további hõmérsékletnövekedéssel jár, így az adott légelem ekvipotenciális hõmérséklete mindig nagyobb az ekvivalens hõmérsékleténél. Azt mondhatjuk, hogy adott nyomáson a levegõ ekvipotenciális hõmérséklete függ a nedvességtartalomtól illetve az aktuális hõmérséklettõl. Ha ugyanazon nyomáson egy légelem ~-e nagyobb a másikénál, az kétféle dolgot jelenthet: egyrészt melegebb lehet, illetve nagyobb lehet a nedvességtartalma.
Az ~ fõként a feláramlások tanulmányozásánál fontos paraméter, mivel - jó közelítéssel - a felhõben az emelkedõ levegõben olyan folyamatok mennek végbe, amelyek során az ekvivalens potenciális hõmérséklet nem változik. Ennek oka az, hogy a felhõben a légelem emelkedésekor a kicsapódó víz eltávozik a rendszerbõl, a keletkezõ hõ pedig hozzáadódik a légelem által képviselt rendszerhez. A feláramlás végkimenete pedig az az állapot lesz, amikor az összes nedvesség távozik a rendszerbõl, a hõ pedig átadódik a légelemnek. Ha ezt a légelemet leszállítjuk az 1000 hPa-os szintre, akkor értelemszerûen az ekvivalens potenciális hõmérsékletet kapjuk meg. Azaz az ekvipotenciális hõmérséklet úgy is felfogható, mint az adott feláramlás egyetlen lehetséges „végkimenetele”, így a kérdéses mennyiséget a felhõben zajló konvekciót jellemzõ olyan paraméterként használhatjuk, ami univerzális a feláramlás során.
A ~, mint paraméter igen fontos mennyiség a meleg nedves szállítószalag (lásd meleg nedves szállítószalag) tanulmányozásánál is. A szállítószalagban általában meleg nedves levegõ emelkedik, hasonló folyamatokat produkálva, mint a felhõkben, így az ~ ezen folyamatoknál is állandónak tekinthetõ. A szállítószalag vizsgálatánál egy kitüntetett ekvipotenciális hõmérsékleti érték magasságának változásából lehet következtetni a szállítószalag emelkedési tulajdonságaira.
A ~ emellett még jól alkalmazható frontok analizálására, a hideg száraz, illetve a meleg, nedves területek elkülönítésére az analízis térképeken.
Az ~ fõként a feláramlások tanulmányozásánál fontos paraméter, mivel - jó közelítéssel - a felhõben az emelkedõ levegõben olyan folyamatok mennek végbe, amelyek során az ekvivalens potenciális hõmérséklet nem változik. Ennek oka az, hogy a felhõben a légelem emelkedésekor a kicsapódó víz eltávozik a rendszerbõl, a keletkezõ hõ pedig hozzáadódik a légelem által képviselt rendszerhez. A feláramlás végkimenete pedig az az állapot lesz, amikor az összes nedvesség távozik a rendszerbõl, a hõ pedig átadódik a légelemnek. Ha ezt a légelemet leszállítjuk az 1000 hPa-os szintre, akkor értelemszerûen az ekvivalens potenciális hõmérsékletet kapjuk meg. Azaz az ekvipotenciális hõmérséklet úgy is felfogható, mint az adott feláramlás egyetlen lehetséges „végkimenetele”, így a kérdéses mennyiséget a felhõben zajló konvekciót jellemzõ olyan paraméterként használhatjuk, ami univerzális a feláramlás során.
A ~, mint paraméter igen fontos mennyiség a meleg nedves szállítószalag (lásd meleg nedves szállítószalag) tanulmányozásánál is. A szállítószalagban általában meleg nedves levegõ emelkedik, hasonló folyamatokat produkálva, mint a felhõkben, így az ~ ezen folyamatoknál is állandónak tekinthetõ. A szállítószalag vizsgálatánál egy kitüntetett ekvipotenciális hõmérsékleti érték magasságának változásából lehet következtetni a szállítószalag emelkedési tulajdonságaira.
A ~ emellett még jól alkalmazható frontok analizálására, a hideg száraz, illetve a meleg, nedves területek elkülönítésére az analízis térképeken.