A szabályos észlelés, azaz észlelési segédlet III.

A felhõzet mennyiségének meghatározása:

A felhõzet mennyiségét az égbolt nyolcadrészeiben kell kifejezni, azaz oktákban.
Tanács: Gondolatban az égboltot osszuk négy részre, azaz negyed cikkekre.
A becslést negyedcikkenként végezzük el, a kapott eredményeket összegezzük.
(egy negyed cikkely 2 oktát foglal magában, azaz pl. 1+2+0+1= 4 okta felhõzet, azaz közepesen felhõs ég).
A felhõborítottság kategóriái a kislexikonban megtalálhatók.

A szélerõsség meghatározása:

A szélerõsség tapasztalati úton történõ meghatározására a 12 fokozatú Beaufort-skálát használjuk link: https://www.met.hu/ismertetok/Beaufort-skala.pdf, a metnet.hu kislexikonjában link: https://www.metnet.hu/kislexikon/beaufort-skala ez alapján vannak kerekítve, meghatározva a szélkategóriák.
Fontos, hogy a szélerõsség az észlelést megelõzõ 10 perc szélerõsségének átlagát jelenti, azaz nem a pillanatnyi széllökéseket. A lökések erejét csak megjegyzésként kell rögzíteni az észlelésben.

Látástávolság meghatározása:

A látástávolság az a legnagyobb távolság, melyben a megfelelõ méretû (0,5°-os szögátmérõjû) tereptárgyak még szabad szemmel felismerhetõek.
Tanács a min. 0,5°-os szögátmérõjû tereptárgyak meghatározására: Egy átlátszó mûanyaglapra 7,5mm átmérõjû kört rajzoljunk, ezt kinyújtott karral a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk, a vizsgált tereptárgynak minimum be kell töltenie a berajzolt kört.
Az 1000m és az annál kisebb látástávolság esetén beszélünk ködrõl.
A köd esetében meg kell különböztetni a nyílt és a zárt ködöt.
A nyílt köd esetében látszik az égbolt kékje vagy csillagok, de szemmagasságban már csak néhányszáz méter a vízszintes látástávolság.
Zárt köd esetében azonban már az égbolt sem látszik.

Csapadékhullás jellegének eldöntése:

A folytonos és egyenletes (esõ vagy hó) ill. a záporos csapadékhullás között az intenzitás a döntõ különbség.
A folytonos jelleg esetén az intenzitás nem vagy csak alig változik, ugyanakkor a záporos jelleget a gyors intenzitásváltozások jellemzik.
A záporos csapadékhullás kezdete és vége gyors, éles határvonallal jellemezhetõ folyamat, ugyanakkor a folytonos csapadékhullásnál ez lassabban, elnyújtottabb átmenettel valósul meg.
Az említett típusokat csepp ill. pehely átmérõ szerint is meg lehet különböztetni, a záporos jelleg esetén általában nagyobb a csepp és pehelyméret, mint a folytonos jelleg esetében.

Az UV-sugárzás mérése:

Az UV index segítségével könnyen meg tudjuk határozni a Napból érkezõ ultraibolya sugárzás veszélyességi szintjét. Az UV index megadja, hogy a Napból a föld felszínére érkezõ maximális sugárzásának a becslését.
A föld felszínét érõ UV sugárzás mennyisége a nap folyamán változik.
A legmagasabb sugárzást általában a déli órákban mérhetjük, ugyanis ebben az idõben a legnagyobb a napsugarak beesési szöge. Ezt a sugárzást egy UV mérõ mûszer segítségével határozhatjuk meg. A mûszer érzékelõjét a Nap felé kell fordítani és a mûszert, vízszintesen kell elhelyeznünk. Nagyon fontos, hogy a mûszer érzékelõjét ne a Napba fordítsuk, mivel így nem kapunk valós adatot. A sugárzást borult idõben is mérhetjük.
Az UV indexnek a skálája 1-tõl 10-ig terjed. Minél magasabb ez az érték, annál erõsseb UV sugárzásnak vagyunk kitéve, a bõrünkre, pedig káros hatása van, ezért nyári idõszakban, dél idõben ajánlott az árnyékba húzódni!

Az UV sugárzás veszélyességi szintjei:
0,1-2,9- Alacsony (Low)
3,0-4,9- Mérsékelt (Moderate)
5,0-6,9- Erõs, magas (High)
7,0-7,9- Nagyon erõs, nagyon magas (Very high)
8,0 felett- Extrém (Extreme)