A szabályos észlelés, azaz észlelési segédlet III. – Kislexikon

A felhőzet mennyiségének meghatározása:

A felhőzet mennyiségét az égbolt nyolcadrészeiben kell kifejezni, azaz oktákban.
Tanács: Gondolatban az égboltot osszuk négy részre, azaz negyed cikkekre.
A becslést negyedcikkenként végezzük el, a kapott eredményeket összegezzük.
(egy negyed cikkely 2 oktát foglal magában, azaz pl. 1+2+0+1= 4 okta felhőzet, azaz közepesen felhős ég).
A felhőborítottság kategóriái a kislexikonban megtalálhatók.

A szélerősség meghatározása:

A szélerősség tapasztalati úton történő meghatározására a 12 fokozatú Beaufort-skálát használjuk link: https://www.met.hu/ismertetok/Beaufort-skala.pdf, a metnet.hu kislexikonjában link: https://www.metnet.hu/kislexikon/beaufort-skala ez alapján vannak kerekítve, meghatározva a szélkategóriák.
Fontos, hogy a szélerősség az észlelést megelőző 10 perc szélerősségének átlagát jelenti, azaz nem a pillanatnyi széllökéseket. A lökések erejét csak megjegyzésként kell rögzíteni az észlelésben.

Látástávolság meghatározása:

A látástávolság az a legnagyobb távolság, melyben a megfelelő méretű (0,5°-os szögátmérőjű) tereptárgyak még szabad szemmel felismerhetőek.
Tanács a min. 0,5°-os szögátmérőjű tereptárgyak meghatározására: Egy átlátszó műanyaglapra 7,5mm átmérőjű kört rajzoljunk, ezt kinyújtott karral a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk, a vizsgált tereptárgynak minimum be kell töltenie a berajzolt kört.
Az 1000m és az annál kisebb látástávolság esetén beszélünk ködről.
A köd esetében meg kell különböztetni a nyílt és a zárt ködöt.
A nyílt köd esetében látszik az égbolt kékje vagy csillagok, de szemmagasságban már csak néhányszáz méter a vízszintes látástávolság.
Zárt köd esetében azonban már az égbolt sem látszik.

Csapadékhullás jellegének eldöntése:

A folytonos és egyenletes (eső vagy hó) ill. a záporos csapadékhullás között az intenzitás a döntő különbség.
A folytonos jelleg esetén az intenzitás nem vagy csak alig változik, ugyanakkor a záporos jelleget a gyors intenzitásváltozások jellemzik.
A záporos csapadékhullás kezdete és vége gyors, éles határvonallal jellemezhető folyamat, ugyanakkor a folytonos csapadékhullásnál ez lassabban, elnyújtottabb átmenettel valósul meg.
Az említett típusokat csepp ill. pehely átmérő szerint is meg lehet különböztetni, a záporos jelleg esetén általában nagyobb a csepp és pehelyméret, mint a folytonos jelleg esetében.

Az UV-sugárzás mérése:

Az UV index segítségével könnyen meg tudjuk határozni a Napból érkező ultraibolya sugárzás veszélyességi szintjét. Az UV index megadja, hogy a Napból a föld felszínére érkező maximális sugárzásának a becslését.
A föld felszínét érő UV sugárzás mennyisége a nap folyamán változik.
A legmagasabb sugárzást általában a déli órákban mérhetjük, ugyanis ebben az időben a legnagyobb a napsugarak beesési szöge. Ezt a sugárzást egy UV mérő műszer segítségével határozhatjuk meg. A műszer érzékelőjét a Nap felé kell fordítani és a műszert, vízszintesen kell elhelyeznünk. Nagyon fontos, hogy a műszer érzékelőjét ne a Napba fordítsuk, mivel így nem kapunk valós adatot. A sugárzást borult időben is mérhetjük.
Az UV indexnek a skálája 1-től 10-ig terjed. Minél magasabb ez az érték, annál erősseb UV sugárzásnak vagyunk kitéve, a bőrünkre, pedig káros hatása van, ezért nyári időszakban, dél időben ajánlott az árnyékba húzódni!

Az UV sugárzás veszélyességi szintjei:
0,1-2,9- Alacsony (Low)
3,0-4,9- Mérsékelt (Moderate)
5,0-6,9- Erős, magas (High)
7,0-7,9- Nagyon erős, nagyon magas (Very high)
8,0 felett- Extrém (Extreme)