Összeroskad a sarki örvény?!

A december eleji téltámadást követően a karácsonyi ünnepekre jelentősen megenyhült időjárásunk, és a tél visszaszorult Skandinávia és Északkelet-Európa térségéig. Nyugati légpályák irányítják döntően időjárásunkat, időnkénti behullámzásokkal, érintő hidegfrontokkal, vagy épp a szenteste előtti melegfrontos havazással, de tartós téli idő a zonalis áramlás következtében nem tudott eddig kialakulni.

Jelenleg nyugatias áramlások uralják Európa nagyobb részének időjárását, enyhe légtömeget szállítva (képek: Wetterzentrale)

Decemberben a poláris örvény általában jól fejlett állapotban van jelen a sarkvidékek felett. Egy nagy, forgó örvényt képzeljünk el, mely nem engedi a sarkvidékről a hideg levegő áramlását az egyenlítő felé:

A magassági szél (más néven futóáramlás, avagy jet stream) ekkor általában erős és nyugatról kelet felé fúj. A poláris örvény legfelső, sztratoszférikus részének központjában a levegő rendkívül hideg, akár -80 fokos hőmérséklet is előfordul, melyre az előző napokban is volt példa.

A 10 hPa-os nyomási szint, vagyis a sztratoszféra alsó részének hőmérséklete december 26-án (kép: Meteociel)

A jelenlegi előrejelzések szerint a 10 hPa szinten markáns melegedés indul meg a sztratoszférában Szibéria felett, amely a következő napokban fokozatosan erősödni fog, majd az új esztendőben ki is teljesedik, a sarkvidék fölé húzódva. A számítások szerint akár több részre is szakadhat az örvény, mely által jelentősen meggyengülhet, és nagy területen azonális, vagyis fordított (kelet-nyugat irányú) áramlás alakulhat ki. Az erőteljes, zord hidegleszakadások gyakran hasonló sztratoszférikus események után következnek be (1-2 héttel követve azt), persze ez nem jelent teljes garanciát, illetve ilyen távban még azt sem lehet megmondani, hogy az esetleges hidegleszakadás eléri-e hazánk térségét, vagy sem.

A sztrotoszférikus melegedés jelenleg számolt csúcsa január 4-én, illetve a kettészakadó örvény öt nappal később, melynek egyik tagja Oroszország északnyugati, míg a másik Kanada északkeleti része felett látható, központjával a Bering-szoros felett pedig egy kiterjedt azonális (anticiklonális) örvény található (képek: Wetterzentrale)

A poláris örvény erősségét - többek között - jelzi a 10 hPa-os átlagszél zonális komponense a 60°-os szélességi kör mentén, mely minél nagyobb, annál erősebb az örvény zonális (nyugat-keleti irányú) szélkomponense, míg a negatív értékek a fordított, azonális áramlásra utalnak. Utóbbi már megjelenik a tagok átlagában (vastag kék vonal) is az alábbi, legfrissebb ECMWF modellfuttatásban január 9. környékén, néhány tag pedig kifejezetten határozott azonális váltással (-20 m/s körüli értékkel) számol. Ahogy korábban említettük, az örvény hatásait egyelőre még túl korai lenne konkretizálni, főleg Magyarország térségére vonatkozóan, de mindenképp érdemes lesz figyelni a következő hetekben a modellfutásokat, hiszen kedvező felállás esetén esély lehet akár egy 2018. február végén és március elején tapasztalt mértékű lehűlésre is, mely az örvény legutóbbi markáns szétesését követte.

A sztratoszférikus (10 hPa) átlagos zonális szélkomponens előrejelzése a december 26-ai futtatás alapján (kép: ECMWF)