Szállóporadatok a fűtési szezonból

Az év elején még csak négy helyszínen működött folyamatos szállópor mérés (Dunavarsány, Egyházasrádóc, Szigethalom, és Veszprém), míg március végére az állomások száma elérte a negyvenet. A szállópor mennyisége sok tényezőtől függ: mikrometeorológiai adottságoktól, a helyi kibocsátásoktól, a nagytérségű folyamatoktól, de még a légkör aktuális állapotától is (azaz például, hogy van-e benne elkeveredést biztosító feláramlás). Így egy-egy adatsor elemzésekor ezeket mind figyelembe kell venni. 

Ha szeretnénk azt megvizsgálni, hogy a mérési pontban az országos átlaghoz képest jobb, vagy kedvezőtlenebb-e a helyzet, akkor érdemes megvizsgálni az országos helyzetet. Az országos helyzetet nyilvánvalóan leginkább a nagytérségű folyamatok határozzák meg (pl. időjárási frontok, szél erőssége). Az első ábrán az látszik, hogy év eleje óta hogyan alakult az országos napi átlag, azaz az összes működő állomás napi átlagának átlaga. 

Ahogy kifelé haladunk a fűtési szezonból, látható, hogy csökken a szállópor koncentrációja is. Ez alátámasztja azt az ismert tényt, hogy a fűtés jelentős mértékben hozzájárul a szállópor mennyiségéhez. Az időszakban összesen 13 napon haladta meg az országos átlag az 50 um/m3 értéket. 

Ha a helyi hatásokat szeretnénk megnézni, akkor érdemes állomásonként nézni az adatokat. Ehhez egy teljes márciusi statisztikát választottunk, amelyben 39 állomás adatai láthatók. 

Az rögtön szembetűnő, hogy országos viszonylatban elég nagy eltérések észlelhetők. A legtisztább levegőjű mérőpont Ilk lett, de Budapesti mérőpont, illetve Veszprém is kedvező értékeket mutatott. A magasabb értékek Borsodban (Miskolc-Görömböly, Kazincbarcika), illetve Nógrád megyében (Kisterenye) jelentek meg, de itt is szerepelnek budapesti adatok is. Ez is azt mutatja, hogy akár kisebb területen belül is nagy eltérések adódhatnak. 

Végül egy érdekes eseményt mutatnánk be a szállópormérési adatokon keresztül. 2021 február 11-én kontinentális hideg légtömeg árasztotta el a Kárpát-medencét. A légtömegek jól elkülöníthetők meteorológiai paraméterek segítségével (hőmérséklet, harmatpont, hidrosztatikai stabilitás), de ezen a napon a szállópor adatokon keresztül is jól detektálható volt a légtömeg érkezése. 

Három mérőpont adatait egymáshoz illesztve látható, hogy melyik állomáson mikor érkezett meg a jelentősen szennyeződött kontinentális hideg légtömeg. Érdekesség volt ebben a helyzetben, hogy a főváros környékén jelentős feldúsulás történt, de a többi mérőpontnál is jól beazonosítható a koncentráció emelkedése.

Összegzésként elmondható, hogy egy-egy állomás adatait elemezve érdemes a nagytérségű folyamatokat, a helyi hatásokat, szennyező-forrásokat is figyelembe venni ahhoz, hogy környezetünk levegőminőségéről érdemi következtetést le tudjuk vonni. 

Várjuk továbbra is azokat, akik szeretnének a mérőhálózathoz csatlakozni. A korábbi cikkünk nyújt segítséget ebben.