2024. november 27., szerda

Az erdei állatok viselkedése tél előtt VIII.

Érdekességek - Publikálva: 2017-11-21 12:25 | Becsült olvasási idő: kb 3 perc.

Az elmúlt évek novembereiben írt cikkeinkben kapcsolatot próbáltunk keresni az erdei állatok őszi viselkedése és a téli évszak jellege között. Köszönhetően annak, hogy az erdőgazdaságok tapasztalt alkalmazottai az állatok őszi viselkedéséből, elhelyezkedéséből következtetések levonhatóságára tettek szert.

 

 

Ismétlésképp elmondható, hogy az erdőgazdaságok a természetes eltartó képességénél nagyobb vadállatállományt tartanak fenn, ezt részben mesterséges etetéssel tudják biztosítani. Így a természetben megtalálható vegetáció mellett az etetők körüli forgalom és az itteni táplálékfelvétel erőssége, az ebből eredő zsír- és hájfelhalmozódás, illetőleg maguknak az állományoknak a magatartási jegyei és a téli évszak jellege között többé-kevésbé kapcsolat figyelhető meg.

 

Az elmúlt őszökhöz hasonlóan az idei tél előtt is megpróbálkozunk, immáron nyolcadik alkalommal az erdei állatok segítségével a tél milyenségére utalni.

 

Következzen a már kilenc évet átfogó, megfigyelés-történet:

 

2008.: Az óriási makktermés hamar elfogyott, ezt követően komoly volumenre kényszerült a vadetetés is, ám egyéb viselkedési jegyek nem mutattak érdemleges kilengést, azaz összességében: mérsékelt jelenség-megfigyelés és átlagos körüli téli várakozás.

 

2009.: Komoly táplálékfelvétel, átlagosnál erősebb zsír-, illetve hájfelhalmozás és hideg telek előtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: erős jelenség-megfigyelés és átlagosnál hidegebb téli várakozás.

 

2010.: Rendkívül komoly mérvű zsír-, illetve hájfelhalmozás, komoly táplálékbevitel és kemény telek előtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: erős jelenség-megfigyelés és átlagosnál jóval hidegebb téli várakozás.

 

2011.: Fajonként és egymástól egyaránt eltérő viselkedési jegyek, azaz összességében: ellentmondásos jelenség-megfigyelés és bizonytalan, talán átlag körüli téli várakozás.

 

2012.: Elhanyagolgató zsír-, illetve hájfelhalmozás, gyenge táplálékbevitel, enyhe telek előtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: igen gyér jelenség-megfigyelés és átlagosnál melegebb téli várakozás.

 

2013.: Elhanyagolható zsír- és hájfelhalmozódás, átlagos etetők körüli forgalom a komoly makktermés ellenére, ellentmondásos domborzati elhelyezkedés, eredője a bizonytalan jelenség-megfigyelés, ám óvatosan körvonalazott átlagostól kissé enyhébb várakozás.

 

2014.: Komoly zsír- és hájfelhalmozódás, átlagos etetők körüli forgalom, bizonytalan domborzati elhelyezkedés, ebből eredő ellentmondásos jelenség-megfigyelés és óvatosan megfogalmazott átlagosnál némileg hidegebb téli várakozás.

 

2015.: Gyenge zsír- és hájfelhalmozódás, gyenge etetők körüli forgalom, enyhe telek előtti domborzati elhelyezkedés, összességében átlagosnál melegebb téli évszak képe vetül elénk, nem kizárva egy átlagosnál jóval enyhébb tél lehetőségét.

 

2016.: Komoly zsír- és hájfelhalmozás, egészen megdöbbentően felfokozott etetők körüli forgalom, kemény telek előtti domborzati elhelyezkedés, erős jelenség-megfigyelés és átlagosnál jóval hidegebb téli várakozás.

 

Alátámasztásképp, íme az országos havi és az évszakos középhőmérsékletek eltérése a sokévi (1971-2000-es, illetve 1981-2010-es) átlagtól (a cikkhez készített diagramon szereplő adatok az OMSZ hivatalos oldaláról származnak):

 

 

Érdekességképen íme az elmúlt kilenc tél középhőmérsékleti eltérésének és a telek előtti (illetve az előttünk álló tél előtti) erdei megfigyelések eredőjének összevetése:

 

Végezetül, íme az idei őszi megfigyelések:

 

- a gímszarvasok jellemzően a hegység magasabb részein tartózkodnak, illetve az esetek igen nagy előfordulási százalékában 1-3 egyed látható egy-egy rudliban, amely szokatlannak mondható az év ezen időszakában

- a muflonok gyakorlatilag minimális egyedszámban tartózkodnak a hegység DK-i részén

- az etetők körüli forgalom a 0-hoz tendál (bár ez részben annak is köszönhető, hogy még mindig van rendesen lágyszárú növényzet)

- az elejtett vadakon általában igen kevés zsírfelhalmozás tapasztalható

- a makktermő fafajokon (tölgyek, bükkök, stb.) nem volt tapasztalható nagy termés, főleg állományszéleken volt kicsit erősebb a termésátlag, mely viszont természetesnek mondható

- a területen megbecsült, relatíve nagy vaddisznó-létszám ellenére egyáltalán nem tapasztalható az erdőrészek "felszántása".

  

A megfigyeléseket alapul véve feltételezhető egy átlagtól enyhébb téli kimenetel, nem kizárva egy átlagosnál jóval enyhébb tél lehetőségét.

 

Köszönöm az Ipoly Erdő ZRt. munkatársának, Locskai Milánnak a megfigyelések újbóli közlését!

 

Goda Zoltánnak pedig fotójának rendelkezésre bocsátását!

Vissza a hírek főoldalra