Az erdei állatok viselkedése tél elõtt
A már természetidegen életkörülmények között élõ emberi társadalom által nehezen megfogható jelleggel a vadállatállománynak szüksége van egy ösztönszerû megérzésre, amivel rákészülhetnek a közelgõ télre, hiszen a zord évszakot átvészelni csak kifogástalan erõtartalékokkal lehet.
Ez, továbbá az állatok viselkedése, elhelyezkedése hosszú évtizedek óta további támpontot ad az erdõgazdaságok tapasztalt alkalmazottainak, hasonló módon a természetközeli állapotokban leledzõ faunát vizsgáló, ismerõ emberekhez.
Az elmúlt évtizedekben az erdõgazdaságokban kialakult egy átlagos etetési metódus, illetve a vadállatállomány esetében egy magatartási állapot, az ettõl jelentõsen eltérõ tulajdonságok jórészt a következõ téli évszak jellegét jelezhetik elõre.
Az enyhe és/vagy hóban szegény telek elõtt az etetõk körüli forgalom mérsékelt, az állatok emberi környezethez vagy könnyebb életfeltételeket adó domborzati viszonyokra való húzódása késõbb vagy gyengébben valósul meg.
A hideg és/vagy hóban gazdag telek elõtt az elõbb megfogalmazott jelenségek fordítva játszódnak le.
A következõkben a börzsönyi erdõgazdaság munkatársainak segítségével, konkrét tapasztalatokkal lesz alátámasztva az imént leírtak.
Az elmúlt két téli félév elõtt konkrétan megfigyelt jelenségek:
2008/2009-es telet megelõzõ õsz:
- az óriási makktermés ellenére az etetõnkénti 5 nagy körbálás széna 3 hét alatt, már szeptember utolsó, illetve október elsõ 2 hetében elfogyott az összesen 5 db etetõnkben
- a gímszarvasok meglepõen korán, már a bõgés végén (azaz október közepe, vége felé) rudlikba verõdtek (ennek általános oka a biztonságérzet, illetve az erõsebb teleken melegítik egymást közeli fekvésükkel).
Összességében mérsékelt jelenségnek, megfigyelésnek tarthatjuk a késõbbi, börzsönyi télies viszonyokat jellemezve, amelyek:
január-február folyamán szinte végig -10 és -15 Celsius fok közötti minimum-hõmérsékletek Királyréten, a hegyen stabilan 30-50 cm-es hóvastagság.
Az évszak hivatalos, országos jellemzése: link
2009/2010-es telet megelõzõ õsz:
- a megelõzõ évben tapasztaltak, továbbá:
- a muflonok nagyon korán, szeptember elején lehúzódtak az enyhébb déli oldalakra, enyhébb telek esetében ez csak december és január környékén tapasztalható
- rendkívüli háj-, illetve zsírréteg volt tapasztalható az õsszel elejtett vadakon (gímszarvas, vaddisznó)
Összességében erõs jelenségnek, megfigyelésnek tulajdonithatjuk a késõbbi, börzsönyi kemény téli viszonyokat jól jellemezve, amelyek:
mindhárom téli hónapban jellemzõek a -15 és -20 Celsius fok környéki és idõnként az alatti legalacsonyabb hõmérsékletek, a hegységben 80-100 cm-es, illetve helyenként még ezt is meghaladó hóvastagság.
Az évszak hivatalos, országos jellemzése: link
Kiegészítésül az elõbbi két, részletesen jellemzett évszak elõtti, enyhébb teleket megelõzõ õszön a következõ megfigyelések születtek (amelyek a 2006/2007-es télre igen erõsen, a 2007/2008-as télre mérsékelten voltak jellemzõek):
- a muflonok december közepén mutatkoztak elõször, a vadak zsírrétege elhanyagolható volt, csak az átlagos réteget lehetett rajtuk megfigyelni
- a szarvasok túlnyomó többsége a hegység északi részén élte meg a telet, nem volt szükség a valamivel enyhébb déli oldalra
- a széna berohadt az etetõkbe, alig nyúltak hozzá, a szarvasbõgésre hozott almatörkölybõl maradt még a következõ tavaszra is.
Végezetül - ami talán a legnagyobb érdeklõdést váltja ki - az idei õszön megfigyelt jelenségek:
A 2010/2011-es tél kemény jellegére utaltak/utalnak az erdei állatok a börzsönyi erdõgazdaság munkatársai számára.
- az elejtett vadak (gímszarvas, vaddisznó, illetve õz!) erõteljes zsírfelhalmozást indítottak el (az õz azért felkiáltójeles, mert pl. Locskai Milán még sosem tapasztalt rajtuk mérhetõ hájréteget, mely most igen jól szemlélhetõ!)
- az etetõket nagy erejû (már szeptemberben elkezdõdõ) offenzíva érte/éri (némelyik lassan tankolható ismét): jellemzõen a gímszarvas eszi a szénát, mely az idei dús vegetációt követõen talán még figyelemreméltóbb, mint az elmúlt idõszakokban
- a muflonok már szeptember elejére lehúzódtak az enyhébb déli oldalakra.
Köszönöm az Ipoly Erdõ ZRt. munkatársának, Locskai Milánnak a megfigyelések közlését!
A kép forrása: http://kazsu.blogspot.com