2024. november 01., péntek

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#9850
Ha a jégtakaróba csapódik, akkor az adott helyen átmenetileg megolvasztja. Ha máshová, akkor az a kérdés, hogy a felszín alatti rétegekben mennyi jég van... valószínûleg ott is van mit olvasztani, és onnan is megindulhatna a folyékony víz. Persze mindez átmeneti lenne, mert hosszabb (pár hetes vagy hónapos) távon már a légkörbe kerülõ por árnyékoló, hûtõ hatása érvényesülne.
#9849
Igen, hihetetlen mázli volna, ha pont a mi életünkben történne akkora becsapódás a Marson, amibõl több millió évente van egy... Dõlésszög: a Mars tengelyferdesége nem rendkívüli, majdnem pontosan megegyezik a Földével (arra jó, hogy ott is legyenek évszakok). Ami különlegesebb, az az ellipszispálya elnyúltsága: a Mars pályája sokkal távolabb áll a körtõl, mint mondjuk a Földé. De ez az elnyúltság is több ezer éves idõtávon ingadozik (mindegyik bolygónál), a Mars esetében pedig épp most jár a szélsõérték táján. Tehát nem igényel extra magyarázatot.

A becsapódás hatása olyan értelemben "szorzódik", hogy egy kisebb tömegû célpont mozgását jobban megváltoztatja az ütközés. Azért még a Mars sincs az üstökössel egy súlycsoportban, tehát a forgástengely- vagy pályaváltozás ezzel együtt is jelentéktelen lenne.
#9848
Nem vagyok szakértõ, így csak közbeköhögni merek: nem lehet, hogy a hatalmas füst- és portakaró miatt, ami a légkörben szétszóródna, a besugárzás csökkenne és még hidegebb lenne? Mint a Földön egy vulkánkitörés - hiába a sok hõ, lehûlést hoz. Még jó, hogy a Curiosity nem napelemmel megy, hanem atomenergiával nevet
#9847
Nekem is lenne egy kérdésem.
Tegyük fel, hogy mégis becsapódik az üstökös a Marsba... Elméletileg ott hatalmas hõ is felszabadulhat nem? Kérdésem az lenne, hogy arra van esély, hogy esetleg megolvasztja a sarki jégtakarókat? Mert ha igen akkor sok minden történhet, sok minden megváltozhat.. esetleg még rövid idõre folyékony víz is lehetne a Marson ha kellõ hõmennyiség szabadul fel.. errõl mi a véleményed?
#9844
Köszi a részletes választ, de mindenesetre ha megtörténik akkor az valószínûleg a mi életünkben az uccsó ilyen esemény lesz amit meg tudunk figyelni. Egyébként a Mars Földhöz viszonyított kisebb mérete miatt nem szorzódik a 4km?? Valahol mintha azt olvastam volna, hogy a Mars dõlésszöge régen más lehetett de valami kimozdította. Létezik ez?
#9843
Az üstökös szilárd magja jóval kisebb, mint 50 km. Az üstökösben megfigyelhetõ, fotózható központi sûrûsödés látszó mérete adta az 50 km-es átmérõt - de az üstökösmagot sohasem látjuk közvetlenül, ennek a méretnek a nagy részét a körülötte már átlátszatlanul sûrû por- és gázfelhõ teszi ki. A szilárd magra a Wikipedián szereplõ 4 km lehet reális.

Ha a dinoszauruszok kihalását okozó égitesthet hasonlítjuk: a kisebb méretbõl (10 km vs. 4 km) és a kisebb sûrûségbõl (kõ vs. jég) adódóan a tömege jóval kisebb, a sebessége viszont jócskán nagyobb, úgyhogy mozgási energiában tényleg hasonló nagyságrendû. Hogy mekkora pusztítást okozhatna egy ilyen becsapódás a Marson? Valószínûleg kisebbet, mint annak idején a Földön. Nincs óceán, így nincs cunamiveszély. Nagyon ritka, ráadásul oxigénmentes a légkör, így nem törhet ki tûzvész, és az apró törmelékszemcsék (amibõl a kisebb és jeges anyagú test miatt eleve kevesebb képzõdik) gyorsabban leülepednének.

Néhány marsi eredetû meteoritot, amiket egykori becsapódás szakított ki onnan, ismerünk a Földrõl, úgyhogy a törmelék tényleg eljuthat idáig. De ez nem jelenti azt, hogy egy marsi becsapódás azonnal "megbombáz" minket, hiszen a kirepülõ darabok a lehetõ legkülönbözõbb Nap körüli pályákra tudnak ráállni, amiknek csak minimális része közelíti meg a Földet.

Szintén a Wikipedia-oldal írja, hogy a mostani állás szerint a marsi becsapódás esélye 1:1250. Én inkább abban bízom, hogy a Curiosity lefotózza a Mars egén átszaladó üstököst... el nem tudom képzelni, hogy micsoda részleteket mutathat majd annyira közelrõl, és mínusz hány magnitúdósnak fog onnan látszani.
nevet
#9842
Értem, köszi a választ. A NASA oldalon amit linkeltél az igen durva rajz. Nagyon közel van az, pici pályamódosulás és bumm lehet sajna. Viszont ha belegondolunk abba, hogy a dinók feltételezett kihalását okozó meteor 10km-es volt akkor igen durva lehet ez a 15-50km között üstökös becsapódása. A Mars jóval kisebb mint a Föld, és ha netán ez tényleg a nagyobb átmérõ felé tendál akkor ott pokoli pusztítás lehet, el sem tudom képzelni milyen. Egy ekkora becsapódás nem mozdíthatja el a Mars dõlésszögét minimálisan?
#9838
Azért az esetlegesen a Marsba csapódó üstökös 2014-ben sem elhanyagolható hír Föld szempontjából sem. Egy 50km-es üstökös becsapódás teljes káoszt okozna a Marson, több 100km-es kráter lehetne állítólag és globálisan átalakíthatja a Mars állapotát! Javítsatok ki ha hülyeséget mondok, de egy ilyen ütközés miatt a Föld nem kerülhet veszélybe?? Gondolok itt a becsapódás miatt esetlegesen kilökõdõ nagy darabra ami akár a Földet is célba vehetné? Vagy ennek reális esélye ilyenkor nincs?

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-01 22:08:29

Arnót - Petõfi Sándor utca

3.7 °C

00000

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

129885

Hírek, események

Téli időszámítás - Október 27-én óraátállítás

MetNet | 2024-10-25 20:24

pic
Továbbra sincs döntés az óraátállás eltörléséről, így tehát október 27-én hajnali három órakor időmérő eszközeinket egy órával vissza kell állítanunk.